[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ette ruttama
1. (kellestki v millestki ettepoole) előresiet
2. (tulevikku) előresiet

kaasa rääkima (millegi kohta oma arvamust avaldama) beleszól, hozzászól ♦ mul pole siin sõnakestki kaasa rääkida nem szólhatok bele; inimestel peab olema võimalus kaasa rääkida kõikides küsimustes, mis neid mõjutavad az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket minden őket érintő kérdésben

korda rikkuma megbontja a rendet, szabálysértést követ el

lõhki rebima kiszakít, széttép, szétszakít, széjjeltép

läbi rääkima (arvamusi vahetama, nõu pidama) egyeztet, tanácskozik, megtárgyal, megbeszél, értekezik

raadama <r'aada[ma raada[ta r'aada[b raada[tud 29 v> (põllumaad metsast ja võsast puhastama) kiirt ♦ põlluks raadatud mets kiirtott erdőterület

raalima <r'aali[ma r'aali[da raali[b raali[tud 28 v> számítógéppel feldolgoz

raamima <r'aami[ma r'aami[da raami[b raami[tud 28 v>
1. (raami panema) (be)keretez, (be)rámáz, szegélyez ♦ peeglit raamima tükröt bekeretez; raamitud portree bekeretezett portré
2. (raamina ümbritsema) ♦ raamiv õmblus szegélyező öltés; puiesteedest raamitud elamukvartal fasorokkal szegélyezett lakónegyed; halli habemega raamitud nägu szürke szakállal szegélyezett arc

rabama <raba[ma raba[da raba[b raba[tud 27 v>
1. (hooga v järsku lööma, paiskama) csap, lesújt, odavág ♦ ta rabas mulle näkku arcomba vágott
2. (järsku kahju tehes v hävitades tabama) eltalál, elfog, ér, elér ♦ raske rusikalöök rabas mu lõuga nehéz ökőlcsapás érte az államat; suurt kaske rabas pikselöök a nagy nyírfát villámcsapás érte; teda rabas ääretu meeleheide végtelen kétségbeesés fogta el
3. piltl (tugevat muljet avaldama, vapustama) megdöbbent, meglep, meghökkent ♦ tema sõnad rabasid kõiki a szavai mindenkit megdöbbentettek; see teade ei rabanud kedagi az a hír nem lepett meg senkit
4. (kellegi käest v eest, ära) megragad
5. (kõigest jõust tööd tegema, rühmama) gürcöl, keményen dolgozik

raevuma <r'aevu[ma r'aevu[da r'aevu[b r'aevu[tud 27 v> (raevu sattuma, maruvihaseks muutuma) feldühödik, dühbe gurul, felbőszül ♦ ta raevub ega vali enam sõnu dühbe gurul és nem válogatja meg a szavait többé; raevunud loom felbőszült állat; raevunud rahvasumm feldühödött néptömeg

raiuma <r'aiu[ma r'aiu[da raiu[b raiu[tud 28 v>
1. (katki, lõhki v tükkideks lööma) vág, vés, vagdal, lékel, kivés, hasít, farag; (midagi otsast v küljest eraldama) kivág, levág; (peeneks) felvág, darabol; (pooleks, lahti) kettévág; (lühikeseks) aprít ♦ kirvega raiuma fejszével vág; raiub kangiga jääd léket vág egy rúddal a jégbe; tapetud siga raiuti tükkideks a megölt disznót feldarabolták
2. (puude kohta: langetama, maha võtma) írt ♦ metsa raiuma erdőt írt
3. (terava riistaga mingit materjali töötlema, seda viimistlema) vés; (puitu) farag; (raidkunsti kohta: tahudes kivist valmistama) farag ♦ hauasammast raiuma sírkövet farag; kivisse on raiutud ornament kőbe vésett ornamentum; tema nägu on mulle igaveseks mällu raiutud az arca örökre az emlékezetemben vésődött; raiuge see endale pealuusse! véssétek ezt az eszetekbe!; ühest puust raiutud paat egy fából faragott csónak

rajama <raja[ma raja[da raja[b raja[tud 27 v>
1. (ehitama, töötades looma, tegema) alapít, megalapít, létrehoz, létesít, kiépít, felépít, felállít, épít ♦ rajasime puuviljaaia gyümölcsöst hoztunk létre; park rajati sajandi algul a parkot a század elején létesítették; linn on rajatud jõe äärde a várost a folyó mellé alápítottak; rajati uus kaevandus az új bányát megnyitották; vallutajad rajasid tugevaid kindlusi a hódítók erős várakat építettek
2. (asutama) alapít ♦ oma perekonda rajama családot alapít; uut äriühingut rajama új részvénytársaságot alapít
3. (põhja v alust panema) létre hoz ♦ rajati ühine kirjakeel közös irodalmi nyelvet hoztak létre

raksama <r'aksa[ma raksa[ta r'aksa[b raksa[tud 29 v>
1. (hooga lööma) (le)csap, vág ♦ kirves raksas vastu kivi a balta kőbe csapott
2. (järsult ütlema) odavág ♦ raksas midagi vastuseks valami választ odavágott

raksuma <r'aksu[ma r'aksu[da raksu[b raksu[tud 28 v>
1. (ragisema) recseg
2. (mürtsuma, paukuma) durrog ♦ pikne raksus ja paukus a villám cikázott és csattogott

rammima <r'ammi[ma r'ammi[da rammi[b rammi[tud 28 v>
1. (sisse taguma) belever
2. (rammiga purustama v läbi lööma) belehajt, betör ♦ rammis autoga majaseina belehajtott a házba

randuma <r'andu[ma r'andu[da r'andu[b r'andu[tud 27 v> kiköt, partra száll, landol

rappima <r'appi[ma r'appi[da rapi[b rapi[tud 28 v>
1. (kala, lindu) tisztít ♦ kalu rappima halat tisztít
2. (kiskuma, rebima) megtép, megtépáz ♦ tormist rappis puid a vihar megtépázta a fákat

rappuma <r'appu[ma r'appu[da r'appu[b r'appu[tud 27 v; r'appu[ma r'appu[da rapu[b rapu[tud 28 v> döcög, összerázódik, zötyög, zökken, rázódik, rázkódik, megrendül, megrázkódik

rapsama <r'apsa[ma rapsa[ta r'apsa[b rapsa[tud 29 v> (järsku ja energiliselt haarama) beránt, elkap

rapsima <r'apsi[ma r'apsi[da rapsi[b rapsi[tud 28 v> (korduvalt kergelt lööma) vergődik

rassima <r'assi[ma r'assi[da rassi[b rassi[tud 28 v> (tööd rabama) bajlódik, gürcöl; (rahmeldama) szorgoskodik, küszködik

rasvuma <r'asvu[ma r'asvu[da r'asvu[b r'asvu[tud 27 v> (rasva minema) elhájasodik, elhíz ♦ rasvunud patsient elhízott beteg

raugema <r'auge[ma r'auge[da r'auge[b r'auge[tud 27 v> (hääbuma) lankad, lanyhul, gyengül, bágyad; (vaibuma) elül, elcsitul; (nõrgenema) enyhül ♦ torm rauges elcsitult a vihar; tuul rauges elült a szél

rautama <r'auta[ma r'auta[da r'auta[b r'auta[tud 27 v>
1. (rautisega varustama) (meg)vasal, pántol ♦ rautatud kirst pántolt fa láda; vankrit rautama megvasalja a szekeret
2. (hobuseraudu alla panema) (meg)patkol ♦ rautatud hobune megpatkolt ló

ravima <ravi[ma ravi[da ravi[b ravi[tud 27 v> gyógyít, gyógykezel, kúrál; (end) kúrálja magát ♦ haava terveks ravima begyógyít

rebima <rebi[ma rebi[da rebi[b rebi[tud 27 v>
1. (rebenema panna) (el)szakít, szétszakít, eltép, széttép, (le)szaggat; (pooleks rebima) kettészakít; (seest välja v ära) kitép, megtép ♦ rebib vihikust lehe kitép egy lapot a füzetből; rebisin ta pildi puruks széttéptem a képét; rebitav kalender tömbnaptár
2. (jõuga v järsult tõmbama) megtép ♦ {keda} juustest rebima megtépi vkinek a haját; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket

reetma <r'eet[ma r'eet[a reeda[b reede[tud, r'eet[is r'eet[ke 34 v> (el)árul; (truudust murdma) (meg)csal; (midagi varjatut paljastama) elárul ♦ kodumaad reetma elárulja a hazáját; sõjasaladusi reetma elárulja a hadi titkot; mees reetis oma abikaasa a férj megcsalta a feleségét; reedetud armastus elárult szerelem

rehvima <r'ehvi[ma r'ehvi[da rehvi[b rehvi[tud 28 v> mer (purje pinda vähendama) kurtít, reffel ♦ purjeid rehvima vitorlát kurtít

reisima <r'eisi[ma r'eisi[da reisi[b reisi[tud 28 v> (reisi v reise tegema) utazik ♦ paljudele inimestele meeldib reisida sok ember szeret utazni

rentima <r'enti[ma r'enti[da rendi[b rendi[tud 28 v> (midagi kellelt v kellele) bérel, bérbe vesz, bérbe ad ♦ turistidele suvilat rentima bérbe adja a nyaralót turistáknak; rendib perele kahetoalise korteri bérbe vesz a családjának egy kétszobás lakást

reuma <reuma reuma reuma[t -, reuma[de reuma[sid 16 s> med (liigese- ja lihasehaiguste üldnimetus) reuma, csúz ♦ liigesereuma ízületi csúz
■LS: reuma+ ♦ reumaravim, reumarohi reumaellenes gyógyszer

riimima <r'iimi[ma r'iimi[da riimi[b riimi[tud 28 v>
1. (riimi seadma) rímbe szed, rímel
2. (riimuma) rímel

riimuma <r'iimu[ma r'iimu[da r'iimu[b r'iimu[tud 27 v> (riimis olema) rímel

riisuma <r'iisu[ma r'iisu[da riisu[b riisu[tud 28 v>
1. (rehaga kraapima) gereblyéz ♦ heina riisuma szénat gereblyéz; õue puhtaks riisuma összegereblyézi az udvart
2. (kihti kokku koguma, [ära] koorima) leszed
3. ([riideid] ült võtma) levetkőzik; (ära v maha rebima) letép
4. (varastama, röövima) rabol
5. (koorima, nöörima) fosztogat ♦ liikus kõmu, et reisijaid riisutakse az a hír járta, hogy fosztogatják az utasokat

riivama <r'iiva[ma riiva[ta r'iiva[b riiva[tud 29 v>
1. ([möödudes] kergelt puudutama) érint; (vastu v sisse minnes kergelt vigastama) súrol ♦ kuul riivas ta kõrva a golyó a fülét súrolta
2. (hingeliselt haavama, solvama, häirima) sért, megbánt ♦ tema sõnad riivasid mu tundeid a szavai megbántották az érzéseimet; riivatud enesearmastus sértett önszeretet; miski riivas ta kõrva vmi megütötte a fülét

riivima <r'iivi[ma r'iivi[da riivi[b riivi[tud 28 v> (riiviga peenestama) gyalul, reszel ♦ riivib porgandit sárgarépát reszel; riivib kapsast káposztát gyalul; riivitud juust reszelt sajt

rikkuma <r'ikku[ma r'ikku[da riku[b riku[tud 28 v>
1. (millegi omadusi v kvaliteeti halvendama, midagi kõlbmatuks muutma, hävitama) árt, vét, széttép, szeg, sért, ront, rongál, megzavar, megbont, kikezd, kijátszik, átlép, áthág ♦ mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
2. (kehtestatut v kehtivat mitte täitma, sellest üle astuma) ♦ rikub seadust megszegi a törvényt

riknema <r'ikne[ma r'ikne[da r'ikne[b r'ikne[tud 27 v> (halvaks minema, roiskuma) megromlik, elromlik, romlik, poshad ♦ kergesti riknevad tooted könnyen romló termékek, romlandó termékek; riknenud piim poshadt tej; toit on riknenud az étel megromlott

ripnema <r'ipne[ma r'ipne[da r'ipne[b r'ipne[tud 27 v> (lõdvalt v korratult rippuma) lóg, lötyög, ityeg-fityeg

rippuma <r'ippu[ma r'ippu[da ripu[b ripu[tud 28 v>
1. (oma raskuse mõjul allapoole langema, nii õhus püsima, kasvades allapoole kaarduma) lóg, csüng, függ, fityeg ♦ laes v laest ripub lamp a lámpa a plafonon függ; puhas pesu ripub nööril tiszta ruha lóg a kötélen; rippuvate okstega leinapaju csüngő ágú szomorúfűz; rippuvad kõrvarõngad függő fülbevaló; ema seelikusabas rippuma az anyja szoknyáján ül; miski ripub juuksekarva otsas csak az imádság tart össze/egyben
2. van (sõltuma, olenema) függ ♦ kõik ripub ainuüksi sinust minden csak tőled függ

riskima <r'iski[ma r'iski[da riski[b riski[tud 28 v>, ka riskeerima (õnne katsuma, [liiga] palju julgema) kockáztat, reszkíroz ♦ riskib eluga életét kockáztatja; ma ei saa oma mainega riskida nem kockáztathatom a hírnevemet

ristama <r'ista[ma rista[ta r'ista[b rista[tud 29 v>
1. (ristamisi panema, asetama v suunama) keresztez
2. biol, põll (teatud viisil aretama) keresztez ♦ pirnipuu ristati õunapuuga körtét almával keresztez; ristatud loomatõug keresztezett állatfaj

ristima <r'isti[ma r'isti[da risti[b risti[tud 28 v>
1. relig (kristlikku kogudusse vastuvõtmisel vett pähe piserdama, niiviisi toimides eesnime andma) (meg)keresztel ♦ tüdruk ristiti Annaks a lányt Anna névre / Annának keresztelték; kas ma peaksin end ristida laskma? megkeresztelkedjek?
2. ([hüüd]nime andma v panema, kelleks-milleks kutsuma v pidama) (el)keresztel ♦ kutsikas ristiti Muriks a kutyakölyköt Murinak keresztelték
■LS: ristimis+ ♦ ristimissakrament, ristimistalitus keresztség; ristimistunnistus, ristimistäht keresztlevél; ristimisvesi keresztvíz

ristuma <r'istu[ma r'istu[da r'istu[b r'istu[tud 27 v>
1. (üksteisest risti üle v läbi kulgema, ristamisi minema v asetuma) keresztez, kereszteződik ♦ maantee ristub raudteega az országút keresztezi a vasutat
2. biol (geneetiliselt erinevate isendite sugurakkude ühinemise kohta) keresztez, kereszteződik

rohima <rohi[ma rohi[da rohi[b rohi[tud 27 v> (umbrohtu kitkuma, umbrohust puhastama) (ki)gyomlál, gyomtalanít ♦ peenraid rohima gyomlálja a veteményest

rohtuma <r'ohtu[ma r'ohtu[da r'ohtu[b r'ohtu[tud 27 v> (rohtu kasvama) benövi a fű, fűvel benő ♦ jalgrada rohtub az ösvényt benövi a fű; õu on rohtu kasvanud az udvar benőtt a fűvel; mälestused ei rohtu emlékek nem halványulnak el

roiduma <r'oidu[ma r'oidu[da r'oidu[b r'oidu[tud 27 v> (väsima, rammestuma, uniseks v vaevatuks muutuma) kimerül, kifárad

rokkima <r'okki[ma r'okki[da roki[b roki[tud 28 v> (rokki tantsima v mängima) rokizik

roma <s> roma

ronima <roni[ma roni[da roni[b roni[tud 27 v> (korduvalt, eri suundades) felkapaszkodik, rámászik, megmászik, mászkál, mászik, kúszik, hág, fut

roojama <r'ooja[ma rooja[ta r'ooja[b rooja[tud 29 v> (kõikide elusolendite kohta) székel, székletet ürít

rookima <r'ooki[ma r'ooki[da roogi[b roogi[tud 28 v>
1. (puhastama) tisztít; (kala v lindu sisikonnast) kibelez ♦ lund rookima havat eltakarít/kotor; tänavat rookima utcát söpör; roogib kalu halakat kibelez
2. kõnek (peksma, lööma) elver, megver

roolima <r'ooli[ma r'ooli[da rooli[b rooli[tud 28 v> kormányoz

rooma <rooma ag> római ♦ rooma numbrid római számok, római számjegyek; kreeka-rooma görög-római; muinasrooma, vanarooma ókori római

Rooma Róma, római ♦ kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet

roomama <r'ooma[ma rooma[ta r'ooma[b rooma[tud 29 v>
1. (kõhuli edasi liikuma) mászik, kúszik, csúszik ♦ kõhuli roomama hason kúszik; laps õpib roomama a kisbaba megtanul mászni
2. piltl (aeglase, vaevalise liikumise kohta) lassan halad; (aja kohta: aeglaselt edenema, venima) elhúzódik ♦ buss roomab mäkke csigalassúsággal megy fel a busz a hegyre
3. piltl (pugema, lömitama) csúszik-mászik ♦ roomab ülemuse ees csúszik-mászik a főnök előtt; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt

ruigama <r'uiga[ma ruia[ta r'uiga[b ruia[tud 29 v> (sea häälitsemise kohta) röfög

rullima <r'ulli[ma r'ulli[da rulli[b rulli[tud 28 v> (kinni, tihedaks, tasaseks) hengerel, tekercsel

rulluma <r'ullu[ma r'ullu[da r'ullu[b r'ullu[tud 27 v> (rulli tõmbuma, keerduma, rulliks kogunema) tekeredik

rusuma <rusu[ma rusu[da rusu[b rusu[tud 27 v> (masendama, vaevama) nyomaszt, elcsüggeszt, lehangol ♦ rusuvad mõtted nyomasztó gondolatok; teda rusus ebaedu nagyon elcsüggesztette a sikertelenség; vaikus muutus rusuvaks a csend nyomasztóvá vált

ruttama <r'utta[ma ruta[ta r'utta[b ruta[tud 29 v>
1. siet ♦ ruttas koju hazasietett; sündmustest ette rutates megelőzve az eseményeket; perenaine ruttas külalistele vastu a háziasszony a vendégek elé sietett
2. piltl (kaduma, lendama) rohan ♦ aastad aina ruttavad rohannak az évek

ruulima <r'uuli[ma r'uuli[da ruuli[b ruuli[tud 28 v> megy

ruunama <r'uuna[ma ruuna[ta r'uuna[b ruuna[tud 29 v> (täkku kastreerima); kõnek (isaslooma kohitsema) kiherél, kasztrál

rõhuma <rõhu[ma rõhu[da rõhu[b rõhu[tud 27 v> (suruma, vajutama oma raskusega) elnyom, nyomaszt

rõkkama <r'õkka[ma rõka[ta r'õkka[b rõka[tud 29 v>
1. (valjusti hõiskama, käratsema) ujjong, sikong ♦ süda rõkkab rõõmust a szívem ujjong az örömtől
2. (valjusti kajama v kõmama) harsog ♦ saal rõkkas laulust harsogott a terem az énektől; rõkkav naer harsogó kacaj

rõskuma <r'õsku[ma r'õsku[da r'õsku[b r'õsku[tud 27 v> (niiskuma, rõskeks minema) nyirkosodik

rändama <r'ända[ma ränna[ta r'ända[b ränna[tud 29 v>
1. (reisima, matkama) vándorol, utazgat, kóborol ♦ ringi rändama körbeutazik; rändab laias ilmas ringi körbeutazza a világot
2. (uuele asualale siirduma, kuskile levima, ameti tõttu ühest kohast teise liikuma) vándorol, költözik, letelepedik ♦ andekad noored rändavad linna a tehetséges fiatalok a városba vándorolnak; elevandid peavad rändama pikki vahemaid elefántoknak nagyobb távolságokat kell megtenniük; linnud rändavad sügisel lõunasse a madarak ősszel délre költöznek; rändavad mustlased vándorló cigányok
3. piltl (levima, [edasi] kanduma, ringi liikuma) kering ♦ kuulujutud rändavad ringi pletykák keringenek; meie mõtted rändasid kallile isale visszagondoltunk drága édesapánkra

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

rääsuma <r'ääsu[ma r'ääsu[da r'ääsu[b r'ääsu[tud 27 v>, ka räästuma (riknemisest mõrkjaks minema) avasodik ♦ rasv rääsub avasodik a zsír; rääsunud v räästunud või megavasodott vaj

röhkima <r'öhki[ma r'öhki[da röhi[b röhi[tud 28 v> (hrl sea häälitsemise kohta) röffen, röfög

röstima <r'östi[ma r'östi[da rösti[b rösti[tud 28 v> kok (grillima) (meg)pirít, roston süt, pörköl ♦ pähkleid röstima mogyorót pörköl; röstib kala süte kohal halat süt a roston; leiba röstima kenyeret pirít; röstitud leivaviil pirított, pirítos; röstitud kohvioad pörkölt kávébab

röökima <r'ööki[ma r'ööki[da röögi[b röögi[tud 28 v> (valjusti karjuma) ordít, üvölt, kurjongat; (kisendades rääkima, hüüdma vms) óbégat, kiabál ♦ röökis valu pärast v valust üvöltött a fájdalomtól; täiest kõrist röökima/karjuma torkaszakadtából üvölt; röögib oma laste peale kiabál a gyerekeire; ülemus hakkas minu peale röökima a főnököm elkezdett velem kiabálni; sead röögivad näljast a disznók visítanak az éhségtől; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg

röövima <r'öövi[ma r'öövi[da röövi[b röövi[tud 28 v>
1. (riisuma) (ki)rabol ♦ panka röövima kirabolja a bankot; vaenlane röövis ja tappis az ellenség rabolt és gyilkolt
2. (liiklusvahendit kaaperdama) eltérít ♦ lennukit röövima eltéríti a repülőgépet
3. piltl ([ära] kulutama v [ära] võtma) rabol ♦ see töö ainult röövib aega ez a munka csak rabolja az időt

rügama <rüga[ma rüga[da rüga[b rüga[tud 27 v> ([tööd] rühmama, millegi kallal vaeva nägema) melózik, gürcöl ♦ ta on aastaid rüganud, et saaks ehitada évekig gürcölt, hogy építkezhessen; ta on kümme aastat selles tehases rüganud tíz évig melózott ebben a gyárban

rühmama <r'ühma[ma rühma[ta r'ühma[b rühma[tud 29 v> gürcöl, mélózik

ründama <r'ünda[ma rünna[ta r'ünda[b rünna[tud 29 v>
1. (kallale v peale tungima) (meg)támad, (meg)rohamoz, rátámad ♦ vaenlast ründama az ellenségre támad; valitsust ründama támadást intéz a kormány ellen; haavatud karu ründas jahimeest a sebzett medve a vadászra támadt; koer ründas möödakäijat a kutya rátámadt egy járókelőre
2. (sõnadega, kriitikaga, kedagi pealetükkivalt v agaralt piirama) rohamoz, (rá)támad ♦ nõudmistega ründama követelésekkel támad; kõik sõnavõtjad ründasid mind rám támadt minden felszólaló; reporterid ründasid võitjat küsimustega az újságírók kérdésekkel bombázták a győztest; autogrammikütid ründavad kuulsat filmitähte a híres művészt aláírásokért rohamozzák

rüüpama <r'üüpa[ma rüüba[ta r'üüpa[b rüüba[tud 29 v>
1. (sõõmu, lonksu võtma, jooma) kortyol ♦ väga külma jooki rüüpame lonkshaaval a nagyon hideg italt kortyolva igyuk; luges ja rüüpas samal ajal teed miközben olvasott, a teát kortyolta; paat rüüpas pardaga vett víz tódult a csónakba
2. kõnek (alkohoolseid jooke pruukima, napsitama) italozik, iszogat

rüütama <r'üüta[ma r'üüta[da r'üüta[b r'üüta[tud 27 v> (riietama, rüüsse panema) felruház, felöltöztet

sisse rändama (immigreeruma) bevándorol

taga rääkima (kellestki tagaselja [halvasti] rääkima) kibeszél, suttog, pletykál

vastu rääkima ellentmond, visszabeszél, felesel