[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asjata <asjata adv, adj>
1. adv (ilmaaegu, asjatult) hiába
2. adj kõnek (asjatu) szükségtelen ♦ asjata lootus hiú remény

hingitsema <hingitse[ma hingitse[da hingitse[b hingitse[tud 27 v>
1. (vaevu hinges olema, vaevaliselt põlema) ♦ küünal hingitses põleda pislákolt a gyertya; südames hingitses lootusesäde szívemben pislákol a remény szikrája
2. (kiratsema, virelema) nyomorog, ínségben szenved
3. (kidurana kasvama) sínylődik, sínylik ♦ rohi hingitseb puude all a fű csak sínylődik a fák alatt

igritsema <igritse[ma igritse[da igritse[b igritse[tud 27 v>
1. (vähehaaval immitsema) szivárog ♦ haavast igritseb verd vér szivárog a sebből; pilu vahelt igritses eredat valgust erős fény szivárgott ki a résen
2. piltl (hingitsema) ♦ südamesopis igritsev lootus szívében remény pislákol

illusoorne <illus'oorne illus'oorse illus'oorse[t -, illus'oorse[te illus'oorse[id 02 adj> (petlik, näiline, näiv) délibábos, illuzórikus ♦ illusoorne maailm illuzórikus világ; illusoorne lootus illuzórikus remény; illusoorne ettekujutus illuzórikus elképzelés

ilmamuutus <+m'uutus m'uutuse m'uutus[t m'uutus[se, m'uutus[te m'uutus/i_&_m'uutuse[id 11_&_09 s> időváltozás ♦ järsk ilmamuutus frontáttörés; baromeeter ennustab ilmamuutust a barométer idájárás változást ígér; ilmamuutust pole oodata időváltozásra nincs remény

kuniks <kuniks adv> (kui kauaks, kui pikaks ajaks) ameddig; (niikauaks kui, seni kui) amíg ♦ kuniks meil on vett, on meil lootust mindaddig, amíg van vizünk, van némi remény is; kuniks elu! ameddig életünk tart!; püüame, kuniks kala jätkub halásszunk, amíg van hal

lootus <l'ootus l'ootuse l'ootus[t l'ootus[se, l'ootus[te l'ootus/i_&_l'ootuse[id 11_&_09 s> remény ♦ asjatud lootused hiú remények; luhtunud lootused meghiúsult remények; tärkab lootus feléled a remény; võidulootus a győzelem reménye; lootust hellitama reményt dédelget, reményt táplál, reménykedik; lootust kaotama elveszíti a reményt; lootus sureb viimasena remény hal meg utoljára
■LS: lootuse+ ♦ lootusekiir reménysugár; lootusesäde reményszikra

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nõrk <n'õrk nõrga n'õrka n'õrka, n'õrka[de n'õrka[sid_&_n'õrk/u 22 adj, s>
1. adj gyenge, híg, hervadt, halvány, gyér, lanyha, gyarló, elhaló; (mitte tugev, kõva, kindel v vastupidav) gyenge; (jõu poolest) gyenge, erőtlen; (intensiivsuselt, tõhususelt) enyhe; (kehv, vilets, ebarahuldav) silány, satnya ♦ nõrk jää gyenge jég; nõrgad taimed satnya növények; nõrk mälu rossz memória; nõrgad kopsud gyenge tüdő; nõrk tuul gyenge szél; nõrk öökülm enyhe éjszakai fagyás; nõrk lahus híg oldat; nõrk hääl elhaló hang; nõrk valu enyhe fájdalom; nõrk lootus halvány remény; nõrk ujuja rossz úszó; nõrk õpilane gyenge tanuló; nõrk valgus gyér fény; jäi nii nõrgaks, et ei jõudnud käiagi úgy legyengült, hogy járni sem bírt; mees oli viina ja naiste vastu nõrk a férfinak a pálinka és a nők a gyengéje; keedist keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; olen nõrk ärimees csapnivaló üzletember vagyok
2. s (hinne 1, mitterahuldav hinne) elégtelen

ootus <'ootus 'ootuse 'ootus[t 'ootus[se, 'ootus[te 'ootus/i_&_'ootuse[id 11_&_09 s> elvárás, várás, várakozás; (lootus) remény ♦ rahva ootused a nép elvárásai; vastu ootust v ootusi, ootuste kiuste az elvárások ellenére; ootused täitusid a remények valóra váltak; töö oli üle ootuste hea a munka a vártnál jobb volt; tal ei tulnud oma ootustes pettuda nem kellett csalódnia reményeiben
■LS: ootus+ ♦ ootuspinevus, ootuspinge várakozási feszültség; ootusärevus szorongató várakozás

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

tulevikulootus <+l'ootus l'ootuse l'ootus[t l'ootus[se, l'ootus[te l'ootus/i_&_l'ootuse[id 11_&_09 s>
1. (tulevikule rajatud lootus[ed]) remény a jövőre nézve
2. piltl (isiku kohta, kellest tulevikus loodetakse väga palju) a jövő reménysége

tärkama <t'ärka[ma tärga[ta t'ärka[b tärga[tud 29 v>
1. (taimede kohta) (ki)csírázik, (ki)sarjad, kinő, kihajt ♦ nisu tärkab csírázik a búza; muru on tärkamas sarjad a fű
2. piltl (tekkima, sündima, esile tulema) (fel)ébred ♦ mul tärkas hiilgav mõte egy ragyogó ötletem támadt; minus tärkas uudishimu felébredt bennem a kíváncsiság; meis tärkas õrn lootus halvány remény ébredt bennük; tärkav armastus bimbódzó szerelem

usk <'usk usu 'usku 'usku, 'usku[de 'usku[sid_&_'usk/e 22 s>
1. (kindel sisemine arusaam, veendumus jumaliku vm üleloomuliku võimu olemasolus) hit ♦ usk Jumalasse Istenben való hit; usk, lootus ja armastus hit, remény és szeretet; usk üleloomulikku hit a természetfelettiben; usk tulevikku, tulevikuusk a jövőbe vetett hit; elab selles usus, et... abban a hitben él, hogy...; heas usus jóhiszeműen
2. (igapäevakeeles: religioon) vallás, hit ♦ juudi usk zsidó vallás; oma usku vahetama megváltoztatja a hitét; ristiusk a keresztény hit; katoliku usku pöörduma katolikus hitre tér
■LS: usu+ ♦ usudogma hittétel, dogma; usufanaatik vallási fanatikus; usufanatism vallási fanatizmus; usufilosoofia vallásfilozófia; usujuht vallási vezető; usulahk vallási szekta; usupuhastus hitújítás, reformáció; usupüha vallási ünnep; ususalgaja hitehagyott, renegát; ususõda aj vallásháború; usuteadlane hittudós; usuteadus hittudomány; usuvabadus vallásszabadság; usuõpetus hitoktatás, hittan; usuühing vallási egyesület

vaikne <v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj>
1. (vaevukuuldav) halk; (hääletu) csendes ♦ metsa vaikne kohin az erdő halk susogása; vaiksed sammud halk lépések; vaikne tänav csendes utca; vaikne nädal relig nagyhét; vaikne öö csendes éjszaka; meri on vaikne csendes a tenger; räägib vaikse häälega halk hangon beszél, halkan beszél; sadu jääb järjest vaiksemaks az eső fokozatosan csendesedik
2. (rahulik, vagane) csendes, csöndes ♦ vaikne iseloom csendes természet; vaikne naeratus näol csendes mosoly az arcán; vaikne hull csendes őrült
3. (sõnatu, sõnades väljendamata) csendes ♦ vaikne lootus csendes remény
4. (liikumise kohta: aeglane) csendes ♦ tuul on vaikne csendes a szél; jõe vool on siin hästi vaikne itt nagyon csendes a folyó folyása