[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

heeringas <heeringas heeringa heeringa[t -, heeringa[te heeringa[id 02 s> hering ♦ harilik heeringas zool (Clupea harengus) hering; atlandi heeringas zool (Clupea harengus harengus) atlanti hering; marineeritud heeringas ruszli; soolaheeringas sós hering; suitsuheeringas füstölt hering
■LS: heeringa+ ♦ heeringafilee heringfilé; heeringaparv heringraj; heeringasalat heringsaláta; heeringapüük heringhalászat; heeringasoolvesi heringpác; heeringatünn heringes hordó; heeringarullid göngyölt hering; heeringavõileib heringes szendvics; heeringavõrk heringfogás

hingus <h'ingus h'inguse h'ingus[t h'ingus[se, h'ingus[te h'ingus/i_&_h'inguse[id 11_&_09 s>
1. (hingeõhk, hingamine) lélegzet, lehelet ♦ tema kuum hingus hoovas mulle näkku forró lehelete arcomba áramlott
2. (õhuhoovus) ♦ mere soolane hingus a tenger sós lehelete; tuulehingus szellő; õhus oli tunda kevade hingust a tavasz illalata lengett a levegőben

janu <janu janu janu j'annu, janu[de janu[sid 17 s>
1. szomj, szomjúság ♦ piinav janu gyötrő szomjíság; kustutamatu janu csillapíthatatlan szomjúság; janu tundma szomjazik; janu kustutama szomját oltja, csillapítja a szomjúságát; janusse surema szomjan hal; mul hakkas janu szomjas lettem; rändurit vaevas janu szomjúság kínozta a vándort; soolane toit tekitab janu a sós étel szomjúságot okoz; jõin janu täis oltottam szomjam; olime janust nõrkemas gyengeség fogott el a szomjúságtól
2. piltl (himu, iha) vágy, vonzalom, szomj ♦ elujanu életvágy; ilujanu szépségvágy; kõmujanu szenzációéhség; lugemisjanu olvasásvágy; seiklusjanu kalandvágy; teadmisjanu tudásszomj; tõejanu igazságvágy; vabadusjanu szabadságvágy; verejanu vérszomj; võimujanu hatalomvágy; õnnejanu boldogságvágy; janu kuulsuse järele hírnév utáni vágy; janu hariduse järele tudásvágy; janu kultuuri järele kultúra utáni vágy; lahusolek suurendas nende janu teineteise järele az egymástól való távollét növelt egymás iránti vágyukat
3. (suur sõõm) nagy korty ♦ jõin hea janu allikavett ittam egy nagy korty forrásvizet; ta rüüpas tubli janu õlut egy jókora korty sört ivott

janutama <januta[ma januta[da januta[b januta[tud 27 v> (jooma ajama, janu tekitama, januseks tegema) szomjaztat, szomjassá tesz ♦ soolane toit ajab janutama a sós étel szomjassá tesz

kergelt <k'ergelt adv> (vähese vaevaga) könnyen, könnyedén; (pisut, veidi) enyhén ♦ kergelt silmi ärritav toime enyhén szemirritáló hatás; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon; kergelt alla andma könnyen feladja; võtab asja kergelt könnyen veszi a dolgot; kergelt riietuma könnyen öltözik; kergelt liikuma könnyedén mozog; kergelt naeratama könnyedén elmosolyodik; kergelt purjus külastaja enyhén részeg vendég; kergelt soolane vesi enyhén sós víz; ta on kergelt riides könnyedén van öltözve

kilu <kilu kilu kilu -, kilu[de kilu[sid 17 s> sprotni; zool (Sprattus sprattus) sprotni ♦ vürtsikilu sprotni fűszeres sós lében
■LS: kilu+ ♦ kilu[või]leib sós sprotnis szendvics

kilu[või]leib <+l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s> sós sprotnis szendvics

kreeker <kr'eeker kr'eekeri kr'eekeri[t -, kr'eekeri[te kr'eekere[id 02 s> sós keksz

kurk1 <k'urk kurgi k'urki k'urki, k'urki[de k'urki[sid_&_k'urk/e 22 s> (köögiviljataim, selle vili) uborka ♦ harilik kurk bot (Cucumis sativus) uborka; varane kurk korai uborka; hapendatud kurgid savanyított uborka; marineeritud kurgid ecetes uborka; hapukurk kovászos uborka; soolakurk sós uborka; kurki v kurke kasvatama uborkát termel; kurke hapendama bekovászolja az uborkát; kurke sisse tegema uborkát tesz el
■LS: kurgi+ ♦ kurgilõik uborkaszelet; kurgimahl uborkalé; kurgipeenar uborkaágy; kurgisaak uborkatermés; kurgisalat uborkasaláta; kurgiseeme uborkamag; kurgisort uborkafajta; kurgitaim[ed] uborkapalanta

küpsis <küpsis küpsise küpsis[t -, küpsis[te küpsise[id 09 s> (kondiitritoode) keksz ♦ magusad küpsised édes keksz; soolaküpsis sós keksz; teeküpsis teasütemény
■LS: küpsise+ ♦ küpsisekarp egy doboz keksz; küpsisepuru keksz morzsa

liha <liha liha liha l'ihha, liha[de liha[sid 17 s>
1. (toiduainena, toiduna) hús ♦ rasvane liha félkövér hús; lahja liha sovány hús; toores liha nyers hús; kuivatatud liha szárított hús; haneliha libahús; kahuriliha piltl ágyútöltelék; hakkliha fasírt; kanaliha tyúkhús, csirkehús; lambaliha birkahús; loomaliha kõnek marhahús; praeliha (praetud) sült hús; sealiha sertéshús; soolaliha, soolatud liha sós hús; suitsuliha, suitsutatud liha füstölt hús; tailiha, taine liha sovány hús; vasikaliha borjúhús; lihaga supp húsos leves; liha küpsetama v praadima húst süt; liha on pehmeks keenud a hús puhára főtt; liha haudub a hús párol; ei liha ega kala se hús, se hal
2. (elus inimesel v loomal) hús ♦ minu liha ja veri az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema egy hús, egy vér vkivel; luust ja lihast (inimene) hús és vér (ember)
3. (inimese keha, ihu) test
4. (vilja-) gyümölcshús
■LS: liha+ ♦ lihahaamer húsklopfoló; lihakarn van mészárszék, hentesüzlet; lihakaste szószos hús; lihakirves hentesbárd; lihakonserv húskonzerv; lihalõik hússzelet; lihamägi piltl, hlv hústorony; lihanuga henteskés; lihapallid húsgomboc; lihapood hentesüzlet, húsbolt; lihaportsjon húsadag; lihapuljong kok húslé; lihasupp húsleves, raguleves; lihatoit húsétel; lihatoode húskészítmény; lihaturg húspiac; lihatööstus húsipar; lihatäidis hústöltelék; lihatükk húsdarab; lihavasar húsklopfoló; lihaveis húsmarha, szarvasmarha; lihavorm, lihavormiroog kok húsos rakott

liiv1 <l'iiv liiva l'iiva l'iiva, l'iiva[de l'iiva[sid_&_l'iiv/u 22 s> homok ♦ peen liiv finom homok; neeruliiv med veseföveny; lendliiv futóhomok; tuiskliiv futóhomok; plaan jooksis liiva a terv kútba esett; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: liiv+ ♦ liivpinnas geol homoktalaj; liivtarn bot (Carex arenaria) tengerparti sás
liiva+ ♦ liivaauk homokbánya; liivakast homokozó; liivakarjäär homokbánya; liivakell homokóra; liivakiht homokréteg; liivakott homokzsák; liivakõrb homoksivatag; liivaleede homokos ártér; liivaluide homokdűne, bucka; liivamuld kõnek homokos talaj; liivapaber csiszolópapír, dörzspapír, smirgli; liivaprits tehn homokfúvó; liivapõhi homokos fenék; liivarand fövenypart, homokos (tenger)part; liivataigen kok linzertészta; liivatera homokszem; liivatorm homokvihar; liivavall homokzátony

maitse <maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s>
1. (maitsmisaistingut esile kutsuv aine omadus) íz ♦ magus maitse édes íz; hapu maitse savanyú íz; soolane maitse sós íz; kibe maitse keserű íz; vastiku maitsega rossz ízű; kohvi maitse a kávé íze; millegi maitset suhu saama rájön vminek az ízére
2. (esteetiliste väärtushinnangute kogum) ízlés ♦ muusikaline maitse zenei ízlés; peen maitse kifinomult ízlés; meil on ühesugune maitse egyforma az ízlésünk; maitse järgi ízlés szerint; sel (toidul) pole mingit maitset se íze, se bűze; maitse üle ei vaielda (az) ízlések és (a) pofonok különbözőek, ízlésekről nem lehet vitatkozni; ta pole minu maitse nem az én ízlésem
■LS: maitse+ ♦ maitseasi, maitseküsimus gusztus dolga, ízlés kérdése, ízlés dolga; maitsetaim fűszernövény

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

mandel <m'andel m'andli m'andli[t -, m'andli[te m'andle[id 02 s (hrl pl)>
1. (mandlipuu seeme) mandula ♦ soolamandel sós mandula; suhkrumandel fahéjas-cukros mandula; praetud mandlid pirított mandula
2. anat (tonsill) mandula ♦ keelemandel nyelvmandula; neelumandel garatmandula; suulaemandel szájpadmandula; mandlid on põletikus gyulladásban van a mandulája
■LS: mandli+ (mandlipuu seemnega seotud) ♦ mandlikook kok mandulatorta; mandlilaastud szeletelt mandula; mandlimass mandulamassza; mandlipiim farm mandulatej; mandliõli farm mandulaolaj
mandli+ med ♦ mandlipõletik med mandulagyulladás

mägi <mägi m'äe mäge m'äkke, mäge[de mäge[sid 21 s> (kõrgem pinnamoodustis, hunnik, kuhjatis, suur kogus) hegy; (väike) domb ♦ järsk mägi meredek hegy; kõrge mägi magas hegy; aherainemägi mäend szemétlerakóhely; kaljumägi sziklahegy; kelgumägi ródlipálya; prügimägi szemétdomb; suusahüppemägi síugrósánc; tulemägi tűzhányó; viinamägi szőlőhegy; mäge vallutama meghódítja a hegyet; mäkke tõusma felmegy a hegyre; mäkke ronima felmászik a hegyre; mäest [alla] laskuma lemegy a hegyről; tee viib mäkke az út felvisz a hegyre
■LS: mäe+ ♦ mäeahelik hegylánc, hegyvonulat; mäehari hegygerinc, a hegy foka; mäehüppaja síugró; mäejalam hegyláb; mäekahevõistlus sport síugróverseny; mäekristall geol hegyikristály; mäekuru hágó, szoros, hegyszoros; mäekõrgune hegymagasságú; mäekülg domboldal, hegyoldal; mäemassiiv geogr hegység; mäenõlv, mäenõlvak hegyoldal, lejtő; mäerekord sport síugrórekord; mäerind, mäerinnak lejtő; mäesein hegyfal; mäesuusatamine alpesi síelés; mäetipp hegycsúcs, hegytető; mäetööstus bányaipar, bányászat
mägi+ ♦ mägiaas havasi rét; mägiaster bot (alpiaster Aster alpinus) havasi őszirózsa; mägihaigus med hegyibetegség; mägihotell hegyi szálló; mägihõim hegyi törzs; mägijalgratas hegyi kerékpár, mountain bike; mägijärv tengerszem; mägikarjamaa hegyvidéki legelő; mägikits zool (Rupicapra rupicapra) zerge; mägimatk hegyi túra; mägioja hegyi patak; mägiristik bot (Trifolium montanum) hegyi lóhere; mägironija alpinista, hegymászó; mägironimine alpinizmus, hegymászás; mägitarn bot (Carex montana) hegyi sás; mägitee hegyi út; mägivaher bot (Acer pseudoplatanus) hegyi juhar

pähkel <p'ähkel p'ähkli p'ähkli[t -, p'ähkli[te p'ähkle[id 02 s>
1. mogyoró, dió ♦ kookospähkel, kookospalmi pähkel kókuszdió; india pähkel kesudió; kreeka pähkel dió; maapähkel földimogyoró, amerikai mogyoró; metspähkel, sarapuupähkel mogyoró; muskaatpähkel szerecsendió; seedermännipähkel fenyőmag; soolapähkel sós pörkölt földimogyoró; pähkleid purustama feltöri a mogyorót, diót tör
2. piltl (keeruline probleem v ülesanne) ♦ kõva pähkel kemény dió
■LS: pähkli+ ♦ pähklikarva dióbarna; pähklikoor dióhéj; pähklisaak diótermés; pähklišokolaad mogyoróscsoki; pähklitort diótorta; pähklituum dióbél; pähkliõli dióolaj

sool1 <s'ool soola s'oola s'oola, s'oola[de s'oola[sid_&_s'ool/i 22 s> só ♦ jämesool, jäme sool durva szemű só; keedusool konyhasó; meresool tengeri só; lauasool asztali só; peensool, peenike sool finom só; söögisool étkezési só; vannisool fürdősó
■LS: soola+ ♦ soolaheeringas sózott hering; soolajärv sóstó; soolakaevandus sóbánya; soolakurk sós uborka; soolaküpsis sós keksz; soolalahus sóoldat; soolaliha sózott hús; soolapuudus sóhiány; soolasammas sóbálvány; soolasisaldus sótartalom; soolatera sószemcse; soolatops sótartó; soolavaba sómentes, sótlan; soolavaene sószegény; soolavajadus sószükséglet; soolavann sósfürdő

soolakas <soolakas soolaka soolaka[t -, soolaka[te soolaka[id 02 adj> sós

soolane <soolane soolase soolas[t -, soolas[te soolase[id 10 adj>
1. sós ♦ soolane vesi sós víz; soolased pisarad sós könnyek; soolane mereõhk sós tengeri levegő; haige ei tohi süüa soolast a betegnek nem szabad sós ételeket enni
2. kõnek (rahasumma kohta: suur, kõrge) borsos ♦ soolane hind borsos ár

soolvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> sós víz, sós lé, páclé

tarn <t'arn tarna t'arna t'arna, t'arna[de t'arna[sid_&_t'arn/u 22 s> bot (Carex) sás ♦ sale tarn éles sás; hirsstarn muharsás; mudatarn semlyéksás; pudeltarn csőrös sás

vari <vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (tume kujutis) árnyék, árny, árnykép ♦ puu vari a fa árnya; inimese vari az ember árnyéka; ööpimeduse varjus az éj leple alatt; varjude riik az árnyak országa; kedagi varjuna saatma árnyékként követ vkit; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; tema süüs ei saa olla kahtluse varjugi bűnösségéhez a kétség sem fér; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa piltl aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; kellegi varju jääma vkinek az árnyékában marad
2. (pime ja jahe koht, vilu) árnyék, árny ♦ istub varjus árnyékban ül; puude varjus a fák árnyékában; varju otsivad mardikad az árnyat kereső bogarak
3. (kaitse, kate) fedél, tető ♦ varjule panema elrejt, eldug; tänu esivanematele on meil vari pea kohal hála az ősöknek van tető a fejünk felett
4. (sirm) ernyő ♦ lambivari lámpaernyő; langevari ejtőernyő
■LS: vari+ ♦ varifirma fedőcég; variisik stróman; varikatus védőtető, eresz; varimajandus árnyékgazdaság, feketegazdaság; varivalitsus árnyékkormány
varju+ ♦ varjualune fedett (tároló)helyiség, eresz; varjukannike fokföldi ibolya, pármai ibolya; varjukoht (1) (varjuline koht) árnyékos hely; (2) (peidukoht) rejtékhely; varjukülg árnyoldal; varjupoks árnyékbokszolás; varjupool árnyékos oldal; varjuriik az árnyak birodalma; varjusurm tetszhalál; varjusurnu tetszhalott; varjutaim árnyékkedvelő növény; varjuteater árnyékszínház