[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ahas <ahas 'ahta ahas[t -, ahas[te 'ahta[id 07 adj> szűk

aine <aine 'aine aine[t -, aine[te 'aine[id 06 s>
1. anyag, szer ♦ vedel aine folyékony anyag; gaasiline aine légnemű anyag; orgaaniline aine szerves anyag; radioaktiivne aine radioaktív anyag; keemiline aine vegyszer, vegyi anyag; kleepaine ragasztószer; toiduaine élelmiszer
2. (õppeaine) tárgy ♦ kohustuslik aine kötelező tantárgy; eksamiaine vizsgatárgy; fakultatiivaine, fakultatiivne aine választható tantárgy; mu lemmikaine on bioloogia a kedvenc tárgyam a biológia; õppeaine tantárgy
3. (käsitlusobjekt) téma ♦ sobiv vaidlusaine, sobiv aine vaidluseks a vita tárgya
■LS: aine+ ♦ ainepunkt ped kredit; aineregister bibl mutató; aineõpetaja ped szaktanár

aknapesuvahend <s> ablaktisztító szer

antiseptiline <+septiline septilise septilis[t septilis[se, septilis[te septilis/i 12 adj> (roiskevastane, nakkusvastane) antiszeptikus, fertőtlenítő ♦ antiseptiline aine fertőtlenítő szer

aukus <'aukus adv, adj> vt ka auku (lohkus, aukuvajunud, sissevajunud) ♦ aukus silmad beesett szem

eriala <+ala ala ala -, ala[de ala[sid_&_al/u 17 s> szakma, szak, szakterület ♦ oma erialal töötama a szakmában dolgozik
■LS: eriala+ ♦ erialakirjandus szakirodalom

fassett <fass'ett fasseti fass'etti fass'etti, fass'etti[de fass'etti[sid_&_fass'ett/e 22 s>
1. tehn (tahk, lihvserv, lihvitud pinnaosa) fazetta
2. zool (liitsilma välispind) fazetta
■LS: fassett+ ♦ fassettpind tehn csiszolt felület, fazetta felület; fassettsilm zool fazettás szem

hagu <hagu h'ao hagu -, hagu[de hagu[sid 18 s> (kogum) rőzse; (üksik oks) gally ♦ kuiv hagu száraz rőzse; hagudest aed rőzsekerítés; hagu raiuma rőzsét vág; hagudega kütma rőzsével fűt; hagu korjama rőzsét szed, rőzsét gyűjt
hao+ ♦ haohunnik rőzsehalom, gallyrakás; haokimp rőzsekéve; haokubu rőzseköteg; haosületäis rőzsenyaláb

hall2 <h'all halli h'alli h'alli, h'alli[de h'alli[sid_&_h'all/e 22 adj, s>
1. adj szürke; (tuhakarva) hamuszürke; (sinkjas) kékesszürke; (pruunikas) barnásszürke; (juuste jms kohta) ősz ♦ hall ülikond szürke öltöny; hall taevas szürke égbolt; hallid silmad szürke szem; hall hobune szürke ló; hall hommik szürke reggel; hall uduloor szürke ködfátyol; hallid juuksed ősz haj; hall habe ősz szakáll; hall taat ősz hajú öreg; hall lepp bot (Alnus incana) hamvas éger; hall pähklipuu bot (Juglans cinerea) szürke dió, vajdió; halli argipäev szürke hétköznapok; vanal hallil ajal ősidőben; helehall világosszürke; kahvatuhall sápadt-szürke; pruunikashall barnásszürke; terashall acélszürke; tumehall sötétszürke; maja värviti halliks a házat szürkére festették; ta läks üleöö halliks egy éjszaka alatt megőszült; magamatusest hallid näod álmatlanságtól szürke arcok; mul ei ole sellest halli aimugi halvány gőzöm sincs; pimedas on kõik kassid hallid piltl a sötétben minden tehén fekete
2. s (hallid juuksed v karvad) ősz haj ♦ ta habemes on halli deres a szakálla
■LS: hall+ ♦ hallaine anat szürkeállomány; hallhani zool (Anser anser) nyári lúd; hallhüljes zool (Halichoerus grypus) kúpos fóka; hallmalm tehn szürke öntöttvas; hallmullad põll szürkeföld; hallollus anat szürkeállomány
halli+ ♦ hallihabemeline őszszakállú; hallijuukseline ősz hajú; hallipäine galambősz; hallisilmaline, hallisilmne szürkeszemű; hallitriibuline szürke csíkos

hambaarstitool <s> fogorvosi szék

herbitsiid <herbits'iid herbitsiidi herbits'iidi herbits'iidi, herbits'iidi[de herbits'iidi[sid_&_herbits'iid/e 22 s> põll (umbrohumürk) gyomirtó, gyomirtó szer, herbicid

hieroglüüf <hierogl'üüf hieroglüüfi hierogl'üüfi hierogl'üüfi, hierogl'üüfi[de hierogl'üüfi[sid_&_hierogl'üüf/e 22 s> keel (piltkirja märk) hieroglifa ♦ egiptuse hieroglüüfid egyiptomi hieroglifák; mis hieroglüüfid need sul on? miféle hieroglifák ezek?
■LS: hieroglüüf+ ♦ hieroglüüfkiri hieroglif írás

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

ihusilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> szem ♦ {keda} pole ihusilmaga näinud vkit szemével sem lát; igaüks võib seda oma ihusilmaga vaadata mindenki megnézheti a saját szemével

inim+ ember, emberi, emberiség ♦ inimajalugu az emberiség történelme; inimaju emberi agy; inimelu emberélet; inimfiguur emberi alak; inimgeenius zseni, lángelme, lángeszű ember; inimhääl emberi hang; inimideaal emberideál; inimihu emberi test; inimisiksus emberi személyiség; inimjalg emberi láb; inimjõgi piltl emberáradat; inimjõud (1) emberi erő; (2) munkaerő; inimkaotus emberveszteség; inimkarakter emberi karakter; inimkeha emberi test; inimkõne emberi beszéd; inimkäsi emberi kéz; inimlooming emberi alkotás; inimloomus emberi természet; inimluu embercsont; inimmeri piltl embertömeg; inimmurd tömeg; inimmõju emberi hatás; inimmüür piltl emberfal; inimohver (1) emberáldozat; (2) emberáldozat; inimolend emberi lény; inimorganism emberi test; inimpsüühika emberi pszichikum; inimrass antr rassz, emberi faj; inimsaatus embersors; inimsilm emberi szem; inimsugu emberiség; inimsumm egy sereg ember; inimsüda emberszív; inimteadvus emberi tudat; inimtegevus emberi tevékenység; inimtoit emberi étel; inimtorpeedo sõj emberi torpedó; inimtund maj munkaóra; inimtunne emberi érzés; inimtunnetus emberi érzés; inimtöö élőmunka; inimtüüp embertípus; inimvaim emberi elme; inimvoog, inimvool emberáradat; inimvõimed emberi képességek; inimväärikus emberi méltóság; inimõigused emberi jogok; inimühiskond emberi társadalom

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

kaal3 <k'aal kaalu k'aalu k'aalu, k'aalu[de k'aalu[sid_&_k'aal/e 22 s>
1. (keha v aine mass, raskus); füüs (jõud); piltl (tähtsus, väärtus, mõju) súly ♦ täpne kaal pontos súly; brutokaal maj bruttó súly, elegysúly; eluskaal élősúly; erikaal füüs fajsúly; helveskaal sport (poksis) kislégsúly, papírsúly; kehakaal testsúly; kergekaal sport könnyűsúly; keskkaal sport (poksis) középsúly; kärbeskaal sport (poksis) légsúly; netokaal maj nettó súly; puhaskaal tiszta súly; tapakaal vágósúly; kaaluta olek füüs a súlytalanság állapota; kaalult raske nagy súlya van; kaaluga müüma kimér(ve árusít); kaalus juurde võtma elhízik, magára szed vmit, hízásnak indul, meghízik, hízik, felszed; kaalus maha v alla võtma veszít a súlyából; tema sõnal on kaalu szavának súlya van; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi
2. (kaalumisseade) mérleg ♦ apteegikaal patikamérleg; autokaal kocsimérleg; detsimaalkaal tizedes mérleg; kangkaal karos mérleg; laokaal raktári mérleg; kümnendkaal tizedes mérleg; lauakaal asztali mérleg; platvormkaal raklapmérleg; vedrukaal rugós mérleg
■LS: kaalu+ (mass, raskus) ♦ kaaluiive súlygyarapodás; kaalukadu, kaalukaotus súlyveszteség; kaalukategooria sport súlycsoport; kaalukaup kimért árú; kaaluühik súlyegység, súlymérték
kaalu+ (kaalumisseade) ♦ kaalukang a mérleg karja; kaalukauss a mérleg tányéra, a mérleg serpenyője; kaalukeel mérlegnyelv

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kaenlaalune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> s hajlat, hónalj ♦ ta kaenlaalused higistavad izzad a hóna alja; varrukas on kaenla alt kitsas hajlatban szűk a kabát ujja

kahv <k'ahv kahva k'ahva k'ahva, k'ahva[de k'ahva[sid_&_k'ahv/u 22 s> (kala- v vähipüügiriist) szák, merítőszák

karbonaat <karbon'aat karbonaadi karbon'aati karbon'aati, karbon'aati[de karbon'aati[sid_&_karbon'aat/e 22 s> keem (süsihappesool) karbonát ♦ ammooniumkarbonaat ammónium-karbonát; kaltsiumkarbonaat kalcium-karbonát; naatriumkarbonaat szik, sziksó
■LS: karbonaat+ ♦ karbonaatkivim geol karbonátos kőzet; karbonaatmuld põll karbonátos talaj; karbonaatsete geol karbonátos üledék

kartul <k'artul k'artuli k'artuli[t -, k'artuli[te k'artule[id 02 s> bot (üheaastane kultuurtaim Solanum tuberosum) burgonya, krumpli ♦ hiline kartul késői krumpli; varane kartul korai krumpli; värsked kartulid újkrumpli; toored kartulid nyers krumpli; keedetud kartulid főtt krumpli; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; praetud kartulid sült krumpli; friikartulid hasábburgonya, rósejbni; seemnekartul vetőburgonya; kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; kartuleid koorima burgonyát tisztít, krumplit hámoz; kartuleid [maha] panema krumplit ültet; kartuleid [üles] võtma krumplit szed
■LS: kartuli+ ♦ kartulihunnik krumplihegy; kartuliidu krumplicsíra; kartulijahu burgonyaliszt; kartulimardikas põll krumplibogár, burgonyabogár; kartulikast krumplis láda; kartulikasvatus krumplitermesztés; kartulikelder burgonyaverem, krumpliverem; kartulikombain szedőgép; kartulikoobas krumpliverem; kartulikoored krumplihéj; kartulikoristus krumpliszüret; kartulikorv krumplis kosár; kartulikuhi egy rakás krumpli; kartulipanek krumplivetés, burgonyaültetés; kartulipuder krumplipüré, burgonyapüré; kartulipõld krumpliföld; kartulipüree burgonyapüré, krumplipüré; kartulisaak krumplitermés; kartulisalat krumplisaláta; kartulisort krumpli fajta; kartulisupp krumplileves; kartulitärklis burgonyakeményítő; kartulivarred krumpliszár; kartulivorm, kartulivormiroog kok rakott krumpli, rakott burgonya; kartulivõtmine krumpliszedés; kartulivähk põll burgonyarák; kartuliõis krumplivirág

karusmari <+mari marja m'arja m'arja, m'arja[de m'arja[sid_&_m'arj/u 24 s> bot (marjapõõsas Grossularia, selle mari) egres, pöszméte, köszméte ♦ aedkarusmari, euroopa karusmari bot (Ribes uva-crispa, Grossularia reclinata) egres; pooltoored karusmarjad nem túl érett egres; küpsed karusmarjad érett egres; karusmarju korjama egrest szed
■LS: karus+marja+ ♦ karusmarjadžemm egresdzsem; karusmarja-jahukaste aiand köszméte lisztharmata; karusmarjakeedis egreslekvár; karusmarjamahl egreslé; karusmarjapõõsas egresbokor; karusmarjavein egresbor

kasin <kasin kasina kasina[t -, kasina[te kasina[id 02 adj>
1. (napp, vähene) csekély, szűkös ♦ kasin valik szűk(ös) választék; kasin teenistus csekély fizetés; kasin toit csekély élelem; kasinad teadmised csekély tudás
2. (mõõdukas, vähenõudlik) szerény ♦ kasinates tingimustes elama szerény körülmények között él; kasin lõuna szerény ebéd
3. (vooruslik, karske) tartozkodó, erkölcsös ♦ kasinat elu elama erkölcsös életet él

kasutama <kasuta[ma kasuta[da kasuta[b kasuta[tud 27 v> használ; (abiks v appi võtma) alkalmaz ♦ sõnaraamatut kasutama szótároz; ravimeid kasutama gyógyszert szed; juhust kasutama kihasználja az alkalmat; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; kavalust kasutama cselhez folyamodik; võimalust kasutama él a lehetőséggel; vägivalda kasutama erőszakoskodik

kaugelenägev <+nägev nägeva nägeva[t -, nägeva[te nägeva[id 02 adj>
1. távollátó ♦ kaugelenägevad silmad távollátó szem
2. (ettenägelik) előrelátó ♦ kaugelenägev poliitik előrelátó politikus

kelmikas <kelmikas kelmika kelmika[t -, kelmika[te kelmika[id 02 adj> huncut ♦ kelmikad silmad huncut szem

kinnituma <kinnitu[ma kinnitu[da kinnitu[b kinnitu[tud 27 v> szegeződik, csatlakozik, rögzül ♦ üks palk kinnitub teise palgi külge a gerendához egy másik gerenda csatlakozik; kõigi pilgud kinnitusid esinejale minden szem az előadóra szegeződött

kippuma <k'ippu[ma k'ippu[da kipu[b kipu[tud 28 v>
1. (tikkuma, tükkima) igyekszik; (kellegi juurde, sõbraks, külla) törekszik ♦ koju kippuma haza igyekszik; kõrgele kippuma felfelé törekszik; {kelle juurde} ta kipub mulle külla mindenáron ide akar jönni; {kelle} elu kallale kippuma megtámad vkit, rátámad vkire; need sindrid kipuvad toitja kätt hammustama ezek a dögök hajlamosak beleharapni a kézbe, amelyik eteti őket; jalgrattaturistid ei kipu reisima riikidesse, mida nad peavad ohtlikuks a kerékpáros turisták ritkábban mennek olyan országokba, amelyeket nem tartanak biztonságosnak; need vestlused kipuvad kiiresti kalduma veidrale pinnale az ilyen beszélgetések gyorsan fura irányba szoktak terelődni
2. (kalduma) hajlamos csinálni ♦ päev kipub õhtusse esteledik; ta kipub teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; naer kipub peale rá akar jönni a nevetés; ta kipub muretsema hajlamos ok nélkül aggódni

kirss <k'irss kirsi k'irssi k'irssi, k'irssi[de k'irssi[sid_&_k'irss/e 22 s> (kirsipuu, selle vili) meggy ♦ kirsse istutama meggyfát ültet; kirsse korjama v noppima meggyet szed; kirsid õitsevad virágzik a meggyfa
■LS: kirsi+ ♦ kirsiaed meggyeskert; kirsikeedis meggylekvár; kirsikivi meggymag; kirsimahl meggylé; kirsisiirup meggyszörp; kirsisort meggyfajta

kisendama <kisenda[ma kisenda[da kisenda[b kisenda[tud 27 v>
1. (karjuma) ordít, sikolt, kiált, sikít; (röövlindude kohta) vijjog ♦ kajakad kisendavad tormi eel a sirályok vijjognak a vihar beállta előtt; ta kisendas hirmust sikított az ijedtségtől; ära kisenda mu peale! ne kiálts rám!
2. piltl (hädasti vajama v nõudma, teraval kujul ilmnema) kiált ♦ need värvid kisendavad ezek a színek kiáltanak; abi järele kisendama segítségért kiált; kisendav vaesus a kiáltó szegénység; kisendav ülekohus az égbe kiáltó igaztalanság

kitsarinnaline <+rinnaline rinnalise rinnalis[t rinnalis[se, rinnalis[te rinnalis/i 12 adj> (piiratud silmaringiga, väiklane) szűk látókörű, kicsinyes, szűkkeblű, korlátolt ♦ kitsarinnaline käitumine kicsinyes magatartás

kitsas <kitsas k'itsa kitsas[t -, kitsas[te k'itsa[id 07 adj>
1. (väikese laiusega) szűk, keskeny ♦ kitsas koridor szűk folyosó; kitsas tänav szűk utca; kitsas voodi keskeny ágy; kitsas nägu keskeny arc; kitsad huuled keskeny ajak; kitsad puusad keskeny csípő; kitsad õlad keskeny váll; kitsa ninaga kingad szűk orrú cipő; kitsa silmaringiga inimene szűk látókörű ember; kitsamas tähenduses szűkebb értelemben
2. (pigistav) szűk, szoros ♦ uued kingad on liiga kitsad túl szoros az új cipő
3. (ruumilt ebapiisav) szűk ♦ bussis oli kitsas a busz zsúfolt volt
4. (majanduslikult raskevõitu, täbar) szűkös ♦ kitsad ajad nehéz idők; kitsad olud szűkös körülmények; mul on rahaga kitsas kevés pénzem van
■LS: kitsa+ ♦ kitsaleh[el]ine bot keskenylevelű; kitsaninaline (1) antr, zool keskenyorrú; (2) keskeny orrú; kitsanäoline keskeny arcú; kitsapuusaline keskeny csípőjű; kitsatriibuline keskeny csíkos; kitsaõlaline, kitsaõlgne keskeny vállú

kitsaskoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> piltl szűk keresztmetszet ♦ olulised kitsaskohad on kõrvaldatud megszűntek a kritikus szűk keresztmetszetek; kitsaskohtade kõrvaldamine szűk keresztmetszeteknek a felszámolása

kitsuke[ne] dem <kitsuke_&_kitsukene kitsukese kitsukes[t kitsukes[se, kitsukes[te kitsukes/i 12 adj>
1. (üsna väikese laiusega) keskeny, szűk ♦ kitsuke jalgrada keskeny ösvény
2. (ruumilt üsna väike) szűk ♦ kitsuke toauberik szűk szobácska

klapp1 <kl'app klapi kl'appi kl'appi, kl'appi[de kl'appi[sid_&_kl'app/e 22 s> szelep ♦ automaatklapp el automata szelep; kaitseklapp tehn biztonsági szelep; südameklapp anat szívbillentyű; taskuklapp zsebhajtóka; väljalaskeklapp tehn kipufogó szelep
■LS: klapi+ ♦ klapipea tehn szelepfej; klapipesa tehn szelepfészek; klapirike med szívbillentyű-rendellenesség; klapitaldrik tehn tányérszelep; klapisäär tehn szelepszár; klapivõll tehn szeleporsó
klapp+ ♦ klappiste lehajtható ülés; klapplaud lehajtható asztal, felcsapható asztal; klapptool csapószék, összecsukható szék

koguma <kogu[ma kogu[da kogu[b kogu[tud 27 v>
1. (korjama, kokku koondama) (össze)gyűjt, (össze)szed, gyűjt(öget); (julgust, jõudu) erőt vesz magán ♦ ravimtaimi koguma gyógynövényt gyűjt; mõtteid koguma piltl összeszedi a gondolatait
2. (raha, varandust tagavaraks) gyűjt; (pisut, lisaks, juurde) halmoz; (vähehaaval) összeszed
3. (koos pronoomeniga end v ennast: enesevalitsust tagasi saama) összeszedi magát
■LS: kogumis+ ♦ kogumiskarp gyűjtőpersely; kogumiskirg gyűjtőszenvedély; kogumispunkt gyűjtőpont

kohtunikuamet <s> bírói szék

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

koristama <korista[ma korista[da korista[b korista[tud 27 v>
1. (kraamima, korda tegema) takarít ♦ tuba koristama kitakarítja a szobát; lauda koristama leszedi az asztalt; kirjutuslauda koristama rendet rak az íróasztalon
2. (kokku koguma, kõrvaldama) eltakarít ♦ korista end siit kiiresti! kõnek azonnal szedd a sátorfádat és hord el magad innen!; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
3. (saaki koguma) (be)gyűjt, betakarít, (le)szed ♦ vilja koristama gabonát betakarít; heina koristama begyűjti a szénát; saaki koristama betakarja a termést

korjama <k'orja[ma korja[ta k'orja[b korja[tud 29 v>
1. gyűjt, szed, összegyűjt, összeszed, leszed ♦ lilli korjama virágot szed; seeni korjama gombát szed; klaase laualt kokku korjama összeszedi a poharakat az asztalról; vaarikaid (ära) korjama leszedi a málnát; pesu nöörilt ära korjama leszedi a ruhát a kötélről; rasva supi pealt ära korjama leszedi a zsírt a levesről; maha kukkunud õunu korvi korjama kosarakba gyűjti össze a lehullott almát; mesilased korjavad mett a méhek mézet gyűjtenek
2. (tagavaraks koguma) gyűjt(öget) ♦ uue korteri jaoks raha korjama új lakásra gyűjti a pénzt; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy

korv <k'orv korvi k'orvi k'orvi, k'orvi[de k'orvi[sid_&_k'orv/e 22 s>
1. (punutud nõu) kosár ♦ punutud korv fonott kosár; käsitöökorv kézimunkakosár; lillekorv virágkosár; lõngakorv fonalkosár; korv marju egy kosár bogyó; pesukorv ruháskosár; vitskorv, vitstest korv vesszőkosár; kaanega korv fedett kosár; korvitäis kosár(nyi); korvi punuma kosarat fon; korvitäis kartuleid egy kosár krumpli; kelleltki korvi saama kosarat kap vkitől; kellelegi korvi andma kosarat ad vkinek
2. (veokil) kas; (mootorrattal) oldalkocsi ♦ heinakorv szénakas; külgkorv oldalkocsi; vankrikorv szekérkas
3. sport (korvpallis: võrguga metallrõngas) kosár ♦ viskas palli korvi kosarat dobott
4. kõnek (korvpallimäng) kosár ♦ mitmendaks võistkond korvis tuli? kosárban hányadik helyre került a csapat?
■LS: korv+ ♦ korvmööbel nádbútor, fonott bútor; korvpudel demizson; korvtool fonott szék
korvi+ ♦ korvilaud kosárpalánk; korvirõngas kosárgyűrű

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

kurb <k'urb kurva k'urba k'urba, k'urba[de k'urba[sid_&_k'urb/i 22 adj> (nukker) szomorú, bánatos, bús ♦ kurb hetk szomorú pillanat; kurb laul szomorú dal; kurb naeratus bús mosoly; kurb pilk bús tekintet; kurvad silmad bánatos szem; kurb saatus szomorú sors; kurb sündmus szomorú esemény; kurb uudis fájdalmas hír, szomorú újság, szomorú hír; kurb viis bánatos dallam; ta on kurb, sest kallim jättis ta maha szomorú, mert elhagyta a kedvese; meie ees avanes kurb vaatepilt szomorú látvány tárult elénk

kuri1 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 adj>
1. (õel, tige, vihane) gonosz, rosszlelkű ♦ kuri nõid vasorrú bába; kuri võõrasema gonosz mostohaanyja; kuri kavatsus v plaan gonosz szándék; kuri koer harapos kutya, hamis kutya; kuri silm gonosz szem; ma pean sõna kuulama, muidu ema saab kurjaks szót kell fogadnom, különben anya dühös lesz; kurjad keeled a rossz nyelvek; kurjad keeled räägivad, et a csintalan nyelvek azt beszélik, hogy; kurjaks saama megharagszik; me ei soovi teile kurja teha nem akarunk ártani nektek; päästa meid ära kurjast szabadíts meg a gonosztól
2. (halb, paha, kehv, hull) rossz
3. (ränk, raske) gonosz ♦ kuri tõbi gonosz betegség; kuri saatus gonosz balsors; kõige kurjem külm on möödas a legrosszabb hidegnek vége

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kõõr[d]silm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (kõõrdi vaatav silm) kancsal szem
2. (kõõritaja) kancsal szemű

laduma <ladu[ma ladu[da l'ao[b l'ao[tud 28 v>
1. (kõrvuti, ülestikku, ritta) rétegez, elrendez; (ehitades) falaz; (hunnikusse asetama, tõstma) elhelyez ♦ müüri laduma falaz, falat rak; pasjanssi laduma pasziánszozik, pasziánszot rak; ahju laduma kemencét berak
2. trük szed
■LS: ladumis+ ehit
ladumis+ trük ♦ ladumismasin trük szedőgép

lõik <l'õik lõigu l'õiku l'õiku, l'õiku[de l'õiku[sid_&_l'õik/e 22 s>
1. (viil) szelet; (lõigatud tükk, eraldatud osa) cikk ♦ apelsinilõik egy cikk narancs; sidrunilõik citromszelet, citromkarika; tordilõik tortaszelet
2. (osa, segment, sektor) szakasz ♦ ajalõik szak; tähtis elulõik az élet fontos szakásza; filmilõik filmszakadás; rannalõik partszakasz; teelõik útszakasz
3. mat (sirg-) szakasz
4. (teksti-) bekezdés

lõikuma2 <l'õiku[ma l'õiku[da l'õiku[b l'õiku[tud 27 v>
1. (millessegi v millestki läbi tungima) belevág, szel
2. (üksteisest läbi kulgema, ristuma) metsz

lühinägelik <+nägel'ik nägeliku nägel'ikku nägel'ikku, nägelik/e_&_nägel'ikku[de nägel'ikk/e_&_nägel'ikku[sid 25 adj>
1. (lühinägev) rövidlátó ♦ lühinägelikud silmad rövidlátó szem; lühinägelik inimene rövidlátó ember
2. piltl (silmapilgu huvidest v vajadustest lähtuv) rövidlátó ♦ lühinägelik poliitika rövidlátó politika

mari2 <mari marja m'arja m'arja, m'arja[de m'arja[sid_&_m'arj/u 24 s>
1. (taimede vili) bogyó, bogyós gyümölcs ♦ söödavad marjad ehető bogyók; mittesöödavad marjad nem ehető bogyók; magusad marjad édes bogyók; hapud marjad savanyú bogyók; valmis v küpsed marjad érett bogyók; aiamarjad kerti bogyók; kibuvitsamarjad csipkebogyó; metsamarjad erdei bogyók; pihlakamarjad berkenyebogyó; marju korjama bogyót szed/gyűjt; marjule minema bogyót szedni megy; käisime marjul bogyózni voltunk
2. zool (kalamari) halikra ♦ lõhemari lazacikra
■LS: marja+ (taimede vilja kohta) ♦ marjakasvatus bogyósgyümölcs-termesztés; marjakissell (híg) bogyósgyümölcs-kocsonya; marjakobar bogyófürt; marjakoht bogyótermő hely; marjamahl bogyósgyümölcslé; marjapõõsas bogyósgyümölcs-cserje; marjasaak bogyósgyümölcs-termés; marjavein bogyós gyümölcsből készült bor
marja+ zool

minister <min'ister min'istri min'istri[t -, min'istri[te min'istre[id 02 s> miniszter ♦ haridusminister oktatás(ügy)i miniszter; justiitsminister igazságügy-miniszter, igazságügyi miniszter; kaitseminister honvédelmi miniszter; kaubandusminister kereskedelmi miniszter; kultuuriminister kulturális miniszter; majandusminister gazdasági miniszter; peaminister miniszterelnök; põllumajandusminister földművelésügyi miniszter; rahandusminister pénzügyminiszter; siseminister belügyminiszter; taristu- ja transpordiminister az infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszter; tervishoiuminister egészségügyi miniszter; välisminister külügyminiszter; portfellita minister tárca nélküli miniszter; ministrite nõukogu minisztertanács
■LS: ministri+ ♦ ministriportfell piltl miniszteri tárca; ministritool piltl miniszteri szék, bársonyszék

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

murakas <murakas muraka muraka[t -, muraka[te muraka[id 02 s> bot (Rubus) szeder ♦ mesimurakas bot (soomurakas Rubus arcticus) sarkvidéki szeder; põldmurakas bot (põldmari Rubus caesius) hamvas szeder; rabamurakas bot (Rubus chamaemorus) mocsári (hamvas) szeder, törpeszeder; soomurakas bot (mesimurakas Rubus arcticus) sarkvidéki szeder; murakaid korjama szedret szed
■LS: muraka+ ♦ murakaliköör mocsári hamvasszeder-likőr; murakamoos mocsári hamvasszeder-lekvár

murel <murel mureli mureli[t -, mureli[te murele[id 02 s> aiand (hapukirsside sordirühm) cseresznye ♦ korjab mureleid cseresznyét szed

nael1 <n'ael naela n'aela n'aela, nael[te_&_n'aela[de n'aela[sid_&_n'ael/u 23_&_22? s> szeg, szög ♦ jäme nael vastag szeg; laia peaga nael nagyfejű szeg; roostetanud naelad rozsdás szög; krohvinael vakolat szeg; rõhknael rajzszeg; lauad löödi naeltega seina a deszkát a falra szögezték; riputa mantel naela otsa v naela akaszd a szögre a kabátod; võtmekimp on v ripub naela otsas v naelas a kulcscsomó a szögön lóg; võta naela otsast v naelast müts akaszd le a szögről a sapkát“; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
■LS: nael+ ♦ naelkingad szöges cipő; naelkumm, naelrehv auto szöges gumi
naela+ ♦ naelaauk (1) (naelast tekkinud) szeglyuk; (2) (naela jaoks) szeglyuk; naelakast szöges láda; naelavabrik szeggyár

nakatis <nakatis nakatise nakatis[t nakatis[se, nakatis[te nakatis/i 11 s> kórokozókat tartalmazó szer

neljajalgne <+j'algne j'algse j'algse[t -, j'algse[te j'algse[id 02 adj, s>
1. adj (nelja jalaga: eseme kohta) négylábú; (looma kohta) négylábú ♦ neljajalgne taburet négylábú szék; neljajalgsed sõbrad négylábú barátaink
2. s (nelja jalaga loom) négylábú

nigelavõitu <+v'õitu adj, adv> satnya, gyenge ♦ kleenuke nigelavõitu noormees sovány, satnya fiatalember; peenikeste jalgadega nigelavõitu toolid vékony lábú gyenge szék; väitekiri oli nigelavõitu silány szakdolgozat; rahaga on mul nigelavõitu gyengén állok pénzügyilek

noppima <n'oppi[ma n'oppi[da nopi[b nopi[tud 28 v>
1. (ükshaaval korjama) szakít, tép, szemez, szed; (kindlat hulka) megszed; (puhtaks, täielikult, kõik ära noppima) leszed ♦ lilli noppima virágot szed; noppis puudelt õunu almát szedett a fáról; sõstrapõõsad tuleb puhtaks noppida a ribizlibokrokról le kell szedni az összes ribizlit; noppisime korvitäie kirsse egy kosár meggyet szedtünk
2. piltl (korjama, koguma) szed, gyűjt ♦ pianist nopib preemiaid a zongorista begyűjti a díjakat; ilusad tüdrukud nopitakse noorelt a szép lányok korán elkelnek; piiblist nopitud fraasid a bibliából szemezgetett mondások
3. (näppima, näpitsema, sõrmitsema) csipdes, csipked, babrál; (kohevaks, lahti) felráz, fellazít ♦ nopib kohmetult põllenurka esetlenül babrálja a köténye sarkát; vill tuleb kohevaks noppida a gyapjút fel kell rázni

nurgakivi <+kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s> ehit (palkehitise nurga all olev kivi) alapkő, talpkő, sarokkő, sarkkő; (sokli esimene kivi) alapkő; piltl (miski millelegi aluseks olev) sarokkő ♦ need kivid sobivad aida nurgakivideks ezek a kövek megfelelnek a pajta sarokköveinek; endise maja nurgakivid on veel säilinud a hajdani ház sarokkövei fennmaradtak; hiljuti pandi pidulikult nurgakivi uuele teatrihoonele a közelmúltban ünnepélyesen lefektették az új színházépület sarokkövét

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

nälja-aasta <s> szűk esztendő

oraalne <or'aalne or'aalse or'aalse[t -, or'aalse[te or'aalse[id 02 adj>
1. (suumine) orális ♦ oraalne seks orális szex
2. keel (suuline, suuga seotud) orális ♦ oraalne artikulatsioon orális artikuláció

ott <'ott oti 'otti 'otti, 'otti[de 'otti[sid_&_'ott/e 22 s> medve ♦ metsaott medve; need on vana oti jäljed ezek az öreg medve nyomai

paar <p'aar paari p'aari p'aari, p'aari[de p'aari[sid_&_p'aar/e 22 pron, s>
1. s (kaks kokkukuuluvat ühesugust v ühelaadilist eset v olendit) pár, egy-két ♦ kindapaar, paar kindaid egy pár kesztyű; suusapaar, paar suuski egy pár sí; paar säravaid silmi csillogó szempár; need sokid on eri paarist ezek a zoknik különböző párból valók; töötati paaridena v paarides v paaris párban dolgoztak; tüdrukud jalutasid paaridena a lányok párban sétáltak; võtke paaridesse! alkossatok párokat!; nad on paras paar, paar parajaid hlv egyik kutya, másik eb, egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz
2. s (kaks eri sugupoolde kuuluvat inimest v looma, tantsupaar) pár ♦ armastajapaar szerelmespár; vanapaar idős pár; armunute paar szerelmespár; vanale paarile pakuti istet helyel kínálták az idős párt; nad on nagu loodud paar mintha egymásnak lennének teremtve; kured elavad paaridena a darvak párban élnek; põrandal keerlesid tantsivad paarid táncospárok keringtek a parketten
3. pron (mõni) pár, egypár ♦ paar pakki võid pár csomag vajat; paari kilomeetri kaugusel pár kilométerre; helistas paar korda v paaril korral párszor csengetett/telefonált; jäi paariks päevaks pár napig maradt; ajame paar sõna juttu beszélgessünk pár szót; vend on minust paar aastat vanem a bátyám pár évvel idősebb nálam; ärasõiduni on jäänud paar tundi az utazásig pár óra maradt; lähen paariks-kolmeks nädalaks maale két-három hétre vidékre utazom
■LS: paari+ ♦ paarikilomeetrine párkilométeres; paarikilone párkilós; paarikraadine párfokos; paarimeetrine párméteres; paariminuti[li]ne párperces; paaritonnine pártonnás; paaritunni[li]ne párórás

paljalt <p'aljalt adv>
1. (alasti) meztelenül; (naturaalselt, lisanditeta) magában; (lahjendamata) tisztán ♦ võtab paljalt päikest meztelenül napozik; sööb pohli paljalt magában eszi a vörösáfonyát
2. kõnek (ainult, üksnes, vaid) csupán ♦ need on paljalt sõnad ezek csupán szavak

palsam <p'alsam p'alsami p'alsami[t -, p'alsami[te p'alsame[id 02 s> (vaikudest ja eeterlikest õlidest koosnev puumahl, ravimtaimedest valmistatud lõhnav salv, tinktuur vm); piltl (kosutus, lohutus) balzsam, gyógyír ♦ Kanada palsam kanadai balzsam; juuksepalsam hajbalzsam; need sõnad on palsam ta hingele ezek a szavak balzsam a szívének
■LS: palsami+ ♦ palsaminulg bot (Abies balsamea) balzsamfenyő, balzsamos jegenyefenyő; palsamipappel bot (Populus balsamifera) balzsamos nyár; palsamipuu balzsamfa

peegel <p'eegel p'eegli p'eegli[t -, p'eegli[te p'eegle[id 02 s> tükör ♦ kumerpeegel füüs domború/homorú tükör; kõverpeegel görbe tükör; seinapeegel fali tükör; taskupeegel zsebtükör; tupepeegel med méhtükör; veepeegel víztükör; võlupeegel varázstükör; silmitseb end peeglis v peeglist nézi magát a tükörben; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
■LS: peegel+ ♦ peegelkiri tükörírás; peegelteleskoop astr tükrös távcső, reflektor
peegli+ ♦ peeglisaal tükörterem

pestitsiid <s> növényvédő szer

pilusilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (viltune, kitsa avaga silm) ferde szem ♦ pilusilmadega hiinlane ferdeszemű kínai
2. hlv (inimese kohta) ferdeszemű

pipar <pipar p'ipra pipar[t -, pipar[de p'ipra[id 08 s>
1. bot (ronitaim Piper) bors ♦ must pipar bot (Piper nigrum) feketebors; pikk pipar bot (Piper longum) hosszúbors
2. (paprika, punapipar) paprika
3. (maitseainena) bors ♦ must pipar feketebors; teraline pipar szemes bors; peenpipar, jahvatatud must pipar őrölt fekete bors; paar tera pipart pár szem fekete bors
■LS: pipra+ ♦ pipratera borsszem; pipratoos borsszóró; pipraveski borsdaráló

plekk1 <pl'ekk pleki pl'ekki pl'ekki, pl'ekki[de pl'ekki[sid_&_pl'ekk/e 22 s> (laik) folt, pecsét; (valgunud vee, värvi vm) pacni, paca ♦ rasvaplekk zsírfolt, zsírpacni; roosteplekk rozsdafolt, rozsdagomba; tindiplekk tintapaca, tintafolt; vereplekk vérfolt; õliplekk olajfolt; maksaplekk majfolt; sinised plekid silmade ümber kék foltok a szem körül; Päikese plekid napfoltok; tal on must plekk küljes folt van a becsületén

pruun <pr'uun pruuni pr'uuni pr'uuni, pr'uuni[de pr'uuni[sid_&_pr'uun/e 22 adj, s>
1. adj barna ♦ pruunid silmad barna szem; pruunid juuksed barna haj; pruun ristik bot (Trifolium spadiceum) torzsaszerű here; pruuniks küpsenud lihatükk barnára sült hús; ta nägu on päiksest pruuniks põlenud az arca barnára égett a naptól
2. s (värvus) barna
■LS: pruun+ ♦ pruunpunane barnapiros; pruunsüsi barnaszén; pruunvetikad bot (Phaeophyta) barnamoszatok
pruuni+ ♦ pruunijumeline barnult; pruunilaiguline barnafoltos; pruunisilmaline, pruunisilmne barna szemű

psühhotroopne <psühhotr'oopne psühhotr'oopse psühhotr'oopse[t -, psühhotr'oopse[te psühhotr'oopse[id 02 adj> (psüühikat mõjutav, psühhoaktiivne) pszichotróp ♦ psühhotroopne aine farm pszichotróp anyag/szer

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

puhtalt <p'uhtalt adv>
1. (mittemäärdunult, veatult) tisztán ♦ need on puhtalt õnnemängud ezek tiszta szerencsejátékok; kell kõlab puhtalt tisztán cseng a harang; puhtalt rahaline kahju tisztán vagyoni kár; tema tuleb igast olukorrast [omadega] puhtalt välja minden helyzetből tisztán jön ki
2. kõnek (maksud, kulud mahaarvatult, netos) készpénzben, adómentesen ♦ tasu on 100 eurot tunnis puhtalt kätte a fizetés 100 euró óránként készpénzben

pukk1 <p'ukk puki p'ukki p'ukki, p'ukki[de p'ukki[sid_&_p'ukk/e 22 s>
1. (harkjalgadega alus) bak; (kutsari-) bak ♦ baaripukk bárszék; kohtunikupukk sport bírói szék/állvány; maali[mis]pukk festőállvány; saagimispukk, saepukk fűrészbak
2. (kõnepult) szószék ♦ peab pukist kõnet a szószékről beszél

putukatõrjevahend <s> féregirtó, rovarirtó szer

põrm <p'õrm põrmu p'õrmu p'õrmu, p'õrmu[de p'õrmu[sid_&_p'õrm/e 22 s>
1. (pihu, peenike puru, kõdu) por, porhüvely ♦ põrmuks pudenema/varisema porrá lesz, széthullik; pihuks ja põrmuks tegema ízekre szed/tép; kedagi/midagi pihuks ja põrmuks tegema ízzé-porrá/pozdorjává tör/zúz vkit/vmit
2. (surnukeha) por ♦ rahu tema põrmule! béke hamvaira/poraira!
3. (väga väike hulk: kübe, raasuke) csepp ♦ mitte põrmugi egy cseppet sem

päevavalge <+v'alge v'alge v'alge[t -, v'alge[te v'alge[id 01 s> napfény, napvilág ♦ tõde tuleb päevavalgele/ilmsiks piltl kibújik a szeg a zsákból; päevavalgele tulema nyilvánosságra kerül

pärinema <pärine[ma pärine[da pärine[b pärine[tud 27 v> (pärit olema, põlvnema) származik; (asjade, nähtuste jm kohta) ered ♦ ta suguvõsa pärineb Riiast családja Rigából származik; need tooted pärinevad usaldusväärselt tootjalt ezek a termékek megbízható gyártótól erednek; see sõna pärineb kreeka keelest ez a szó a görögből származik

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

rand <r'and ranna r'anda r'anda, r'anda[de r'anda[sid_&_r'and/u 22 s>
1. part ♦ kaljune rand sziklás part; soine rand mocsaras part; piki randa part mentén; randa valvama partot őriz; lained jooksevad rannale a hullamok kifutnak a partra; mererand tengerpart
2. (supelrand) strand ♦ lähme randa! menjünk a strandra!
■LS: rand+ ♦ randaster pozsgás őszirózsa; randpung árokvirág; rand-ristik eperhere; rand-sõlmhein sziki budavirág; rand-teeleht sziki útifű; randtiir sarki csér
ranna+ (maismaaosaga seotud) ♦ rannaelamu vízparti ház; rannaelanik vízparti lakos; rannaheinamaa vízparti legelő; rannajoon partvonal; rannajärsak meredek part; rannakalju parti szikla; rannakivi parti kövek; rannaküla vízparti falu; rannaliiv parti homok; rannamaastik vízparti táj; rannaniit vízparti rét; rannapuhkus vízparti üdülés; rannapüük part menti halászat; rannarahvas vízparti nép; rannariba partsáv; rannasuurtükivägi parti tüzérség; rannataim vízparti növény; rannatuul parti szél; rannavalve parti őrség; rannavesi part menti víz; rannavöönd part menti övezet; rannaõigus (VAN) partjog, (JUR) parthasználati jog
ranna+ (supelrannaga seotud) ♦ rannahooaeg strandszezon; rannahoone strandépület; rannahotell strandszálloda; rannailm strandolási idő; rannakohvik strand kávézó; rannakott strandtáska; rannalina strandlepedő; rannamadrats strandmatrac; rannapall strandlabda; rannarestoran strand étterem; rannariided, rannarõivad strandruha; rannatool strand szék, nyugágy; rannavolle strandröplabda; rannavõrkpall strandröplabda

riimima <r'iimi[ma r'iimi[da riimi[b riimi[tud 28 v>
1. (riimi seadma) rímbe szed, rímel
2. (riimuma) rímel

rikkuma <r'ikku[ma r'ikku[da riku[b riku[tud 28 v>
1. (millegi omadusi v kvaliteeti halvendama, midagi kõlbmatuks muutma, hävitama) árt, vét, széttép, szeg, sért, ront, rongál, megzavar, megbont, kikezd, kijátszik, átlép, áthág ♦ mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
2. (kehtestatut v kehtivat mitte täitma, sellest üle astuma) ♦ rikub seadust megszegi a törvényt

rind <r'ind rinna r'inda r'inda, r'inda[de_&_r'ind/e r'inda[sid_&_r'ind/u 22 s>
1. mell, kebel ♦ sissevajunud rind beesett mell; kanarind tyúkmell; rinna ümbermõõt mellbőség; kannab last rinna all gyermeket hord a szíve alatt; [täie] rinnaga teljes mellbedobással; kleit on rinnust kitsas mellben szűk a ruha; lumi ulatub rinnuni a hó mellkasig ér; käed risti rinnal karba tett kézzel; endale vastu rindu taguma veri a mellét
2. (naiserind) mell ♦ lopsakad v suured v täidlased rinnad nagy mell; parem rind jobb mell; last rinnaga söötma szoptatja a gyereket
3. piltl (tunnete asupaiga ja võrdkujuna) kebel ♦ rind on täis v tulvil rõõmu tágul a keble; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; rind paisub rõõmust dagad a keble/melle boldogságtól; madu oma rinnal soojendama kígyót melenget a keblén
■LS: rinna+ (rindkere ja elunditega seotud) ♦ rinnaangiin koszorúérgörcs, angina pektorisz; rinnahääl mellhang; rinnakorv mellkas; rinnakuju mellszobor; rinnaliha mellhús; rinnalihas mellizom; rinnalüli mellkasi csigolya; rinnanibu mellbimbó, csecs; rinnanääre mellmirigy; rinnapiim anyatej; rinnapilt, rinnaportree mellkép; rinnapump mellszívó; rinnatee melltea; rinnaõõs mellüreg; rinnavalu mellkasi fájdalom
rinna+ (rinnaesise ja rõivaste jms seotud) ♦ rinnakaitse, rinnakilp mellvéd; rinnamärk érem, jelvény; rinnanõel bross(tű), melltű; rinnasilt kitűző; rinnatasku mellzseb, mellényzseb; rinnatükk szegy

ring1 <r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (tasandiline kujund, selline ese, sõõr) kör ♦ ringi pindala a kör területe; tõmba õigele vastusele ring ümber! karikázd be a jó választ!; tumedad ringid silmade all sötét karikák a szem alatt
2. (kellestki v millestki moodustatuna); sport (sõõrjas ala, millel võisteldakse) kör ♦ kettaheitering dobókör; poksiring ring; ringis seisma körben áll; inimesed istuvad ringis ümber lõkke az emberek körben ülnek a tűz körül
3. (ringjoone vm suletud kõverjoone kujuline liikumine) kör ♦ suletud ring zárt kör; surnud ring ördögi kör; auring tisztelet kör; lähme ringiga koju majd kerülővel megyünk haza; teeb maja ümber ringi tesz egy kört a ház körül; teeb kõigile ühe ringi välja mindenkinek fizet egy kört
4. sport (võistluse üks järk, voor) kör, forduló ♦ kaotusring vesztes kör; läheb teises ringis juhtima a második körben átveszi a vezetést; kolmandasse ringi pääsema bejut a harmadik fordulóba
5. (üldisemalt mingi tegevuse ühe etapi kohta) kör, forduló ♦ võime ühe ringi veel mängida még egy kört lejátszhatunk; läbirääkimiste esimene ring a tárgyalás első fordulója
6. (kogum, hulk) kör ♦ küsimustering a problémák köre
7. (inimeste kohta: keskkond, seltskond) kör ♦ ekspertide ring a szakértők köre; sõprusring, sõprade ring baráti kör; tutvusring ismeretségi kör
8. (pl) (ringkonnad) körök ♦ uudis levis ülikooli ringides kulutulena a hír futótűzként terjedt egyetemi körökben
9. (selts, klubi, ühing) kör ♦ näitering színjátszó kör; spordiring sportkör
■LS: ringi+ (seltsi, klubiga seotud)
ringi+ sport

rohi <rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s>
1. (heintaimede üldnimetus, rohttaimede maapealsed osad) fű ♦ kõrge v pikk rohi magas fű; noor v värske rohi friss fű; rohi haljendab zöldell a fű
2. kõnek (ravim, arstirohi) orvosság, gyógyszer ♦ kibe rohi keserű orvosság; maarohi gyógyfű; nohurohi nátha elleni gyógyszer; unerohi altató; rohtu võtma orvosságot szed; soe sool on hea rohi kõrvavalu vastu a meleg só jó orvosság a fülfájásról; rohi hakkab mõjuma a gyógyszer hatni kezd
■LS: rohu+ (taimedega seotud) ♦ rohulible fűszál; rohusööja fűevő
rohu+ (ravimitega seoses) ♦ rohukaup gyógyszeráru; rohukauplus, rohupood gyógyszertár; rohupudel fiola; rohutäht recept

rämps <r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s, adj>
1. (praht, prügi, risu) szemét, ringy-rongy; (tarbetu koli) limlom, ócskaság ♦ rämps viidi prügimäele a szemetet a szeméttelepre vitték
2. kõnek (miski väärtusetu v tühine, tühi-tähi) kacat, szemét ♦ need pole kunstiteosed, vaid rämps! ezek nem műalkotások, hanem szemét!
3. kõnek, hlv (halbade, kahtlaste vms inimeste kohta) söpredék ♦ rahvarämps szedett-vedett népség
4. kõnek (kehv, vilets) szar ♦ rämps film szar film

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

rüpp <r'üpp rüpe r'üppe r'üppe, r'üppe[de r'üppe[sid_&_r'üpp/i 22 s>
1. (hrl ainsuse sisekohakäänetes: [naise] süli) öl ♦ istub käed rüpes ölbe tett kézzel ül; ta ei istu käed rüpes nem tétlenkedik
2. piltl (süli, põu, sisemus, hõlm) öl, kebel ♦ pimeda metsa rüpes a sötét erdő kebelében; puhkab looduse pehmes rüpes megpihen a természet lágy ölén; lainete rüpes a hullámok ölelésében; need asjad on ammu unustuse v igaviku rüppe vajunud ezek a dolgok régen feledésbe merültek
3. (üsk, emaihu) öl

saadik2 <saadik saadiku saadiku[t -, saadiku[te saadiku[id 02 s> (diplomaatiline esindaja) küldött, követ; (lähetatu) kiküldött ♦ parlamendisaadik képviselő; suursaadik nagykövet; fraktsiooni mittekuuluv saadik független képviselő; lumikelluke on kevade saadik hóvirág a tavasz küldöttje
■LS: saadiku+ ♦ saadikukandidaat képviselőjelölt; saadikukoht parlamenti szék; saadikumandaat képviselő mandátuma; saadikupuutumatus mentelmi jog; saadikurühm parlamenti frakció

seal <s'eal adv>
1. (ruumilises tähenduses) ott ♦ laud on siin, tool seal az asztal itt, a szék ott; kes seal on? ki van ott?; täna siin, homme seal ma itt, holnap ott
2. (väljendab modaalseid suhteid) ♦ aga mis seal ikka parata mit tehetsz

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

seen <s'een seene s'een[t s'een[de, seen[te s'een[i 13 s> gomba ♦ mittesöödavad seened ehetetlen gomba; kuivatatud seened szárított gomba; marineeritud seened pácolt gomba; küüneseen körömgomba; mürkseened, mürgised seened mérges gomba; soolaseened sózott gomba; sukaseen, sukanõelumise seen stoppolófa; söögiseened, söödavad seened ehető gomba; seenelkäik gombaszedés; seene kübar a gomba kalapja; seene jalg a gomba tönkje; seeni korjama gombát szed; seenel käima gombászik; seenele minema gombászni megy; lisandub, nagu seeni pärast vihma gomba módra szaporodik; sõida seenele! menj a fenébe!
■LS: seene+ ♦ seenekaste gombamártás; seenekübar kalap; seenekotlett gombafasírt; seenemürgitus gombamérgezés; seeneniidistik micélium, gombaszövedék; seenesaak gombatermés; seenesalat gombasaláta; seenesupp gombaleves; seenetaoline gomba alakú; seenevihm szemerkélő/csepergő eső

seks <s'eks seksi s'eksi s'eksi, s'eksi[de s'eksi[sid_&_s'eks/e 22 s> (seksuaalelu, seksuaalsus, seksapiil) szex ♦ grupiseks csoportszex; oraalseks, suuseks orális szex; turvaseks biztonságos szex
■LS: seks+ ♦ sekspomm szexbomba; seks(i)pood szexshop
seksi+ ♦ seksisümbol szexszimbólum; seksiturism szexturizmus; seksiäri szexüzlet

selg <s'elg selja s'elga s'elga, s'elga[de s'elga[sid_&_s'elg/i 22 s>
1. (inimesel, loomal) hát ♦ sirge selg egyenes hát; küürus seljaga mees hajlott hátú ember; selg valutab fáj a háta; selili ujuma háton úszik; hobuse selga istuma felül a lóra; nuga selga lööma hátba döf; sipelgad jooksevad üle selja megborsódzik a háta; paneb kleidi selga felveszi a ruhát; (riideid) selga panema felöltözik; võtab mantli seljast leveszi a kabátot; tal on pintsak seljas zakó van rajta; riideid seljast võtma levetközik; seljaga ukse poole háttal az ajtónak; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is; vanajumala selja taga az isten háta mögött; õnn on talle selja pööranud megfordult a kocka; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya
2. (selga meenutav osa esemel, kehaosal, loodusobjektil) hát ♦ kirveselg, kirve selg a fejsze háta; käeselg, käe selg a kéz háta; raamatuselg, raamatu selg a könyv háta, könyvgerinc; mägede seljad a hegyek háta; tooli selg a szék háta
■LS: selja+ ♦ seljauim hátúszó, hátuszony; seljavalu hátfájás

seljatugi <+tugi t'oe tuge -, tuge[de tuge[sid 21 s>
1. (esemel) háttámla, üléstámla, támla ♦ kõrge seljatoega tool magas háttámlás szék
2. piltl (toetus) támasz

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

silmaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s> látókör ♦ kitsas v ahas silmaring szűk látókör; see avardas mu silmaringi ez szélesítette a látókörömet

silmas pidama ♦ midagi silmas pidama szem előtt tart vmit

silmus <silmus silmuse silmus[t -, silmus[te silmuse[id 09 s> (aas) hurok ♦ parempidi silmus sima szem; pahempidi silmus fordított szem; loom sattus silmusesse egy vad beleakadt a hurokba; silmus tema ümber tõmbub pingule/koomale piltl szorul a hurok körülötte
■LS: silmus+ ♦ silmuskudumine kötés

sina2 <sina sina sina -, sina[de sina[sid 17 s> kékség, kék ♦ taevasina az ég kéksége; silmade sina a szem kékje

sinikas <sinikas sinika sinika[t -, sinika[te sinika[id 02 s, adj>
1. bot (Vaccinium uliginosum) hamvas áfonya
2. kõnek (nahaalune verevalum) véraláfutás, monokli ♦ märkan sinikat ta silma all megpillantom a monoklit a szeme alatt
3. (sinakas) kékes ♦ sinikad silmad kékes szem; sinikas valgus kékes fény
sinikas+ ♦ sinikashall kékesszürke; sinikasmust kékesfekete; sinikasroheline kékeszöld

sinine <sinine sinise sinis[t -, sinis[te sinise[id 10 adj, s>
1. kék ♦ erksinine hupikék; helesinine világoskék; tumesinine sötétkék; sinised silmad kék szem; sinine tint kék tinta; sinised kaugused kék messzeség; sinine käoking havasi sisakvirág; sinine süsi kék szén; sinine leht betegségi igazolás; sinine esmaspäev szentheverdel napja, blaumontág; sinised plekid kehal kék foltok a testen; sinised rõngad silme all kék karikák vannak a szeme alatt; oled külmast üleni sinine a hidegtől egészen kék vagy
2. (sinine värvus) kék; (sinine värv) kék szín ♦ berliini sinine berlini kék; preisi sinine poroszkék; rõivastub sageli sinisesse gyakran kékbe öltözik, gyakran kék ruhá hord/visel
■LS: sinise+ ♦ sinisetriibuline kékcsíkos
sini+ ♦ sinihabe kékszakáll; sinikraed kétkezi munkások; sinirebane kékróka; sinisavi kék agyag; sinisukk kékharisnya; sinivaal kékbálna; sinivetikad, sinivetiktaimed kékmoszatok

siristama <sirista[ma sirista[da sirista[b sirista[tud 27 v>
1. (putukate, lindude kohta: sirinat tekitades häälitsema) ciripel, csiripel, csicsereg ♦ pääsukesed siristavad päikesepaistes a napsütésben fecskék csicseregnek
2. piltl (kiiresti ja rõõmsalt rääkima, laulma vms) csipog, csicsereg ♦ küll tüdruk suudavad palju siristada sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok
3. kõnek (kusema) levizel

sisse kandma
1. (sisse viima v tooma) becipel, behord; (kirja panema) elkönyvel, bejegyez ♦ mööblite majja sisse kandma behordja a bútorokat a házba
2. kõnek (uut jalanõu jalale sobivaks kandma) kitapos ♦ kitsaid jalanõusid sisse kandma kitapossa a szűk cipőt

suuseks <+s'eks seksi s'eksi s'eksi, s'eksi[de s'eksi[sid_&_s'eks/e 22 s> cida, orális szex

sära <sära sära sära -, sära[de sära[sid 17 s>
1. (tugev helendus, sätendus) fénylés, tündöklés ♦ silmasära, silmade sära a szem tündöklése; tähtede sära taevas a csillagok tündöklése az égen
2. (väline hiilgus, toredus) pompa, ragyogás ♦ kuulsus[e]sära hírnév ragyogása; armastab välist sära szereti a külső csillogást

särav <särav särava särava[t -, särava[te särava[id 02 adj>
1. (helkiv, läikiv, sätendav) fényes, sugárzó, ragyogó ♦ päikese särav ketas a nap fényes korongja; rohukõrtel säravad kastetilgad a fűszálakon ragyogó harmatcseppek; puhtusest särav tuba tisztaságtól ragyogó szoba; rõõmust särav nägu örömtől sugárzó arc; särav naeratus ragyogó mosoly; säravad silmad ragyogó szem
2. (väliselt uhke, tore, hiilgav, luksuslik) pompás ♦ särav loss pompás palota
3. (ülihea, võrratu, suurepärane) fényes ♦ särav võit fényes győzelem; särav isiksus fényes egyéniség; särav tulevik fényes jövő
■LS: särav+ ♦ säravkollane élénksárga; säravpunane élénkpiros

sääsetõrje <+tõrje t'õrje tõrje[t -, tõrje[te t'õrje[id 06 s> szúnyoggyérítés, szúnyogirtás
■LS: sääse+tõrje+ ♦ sääsetõrjekreem szúnyogriasztó krém; sääsetõrjevahend szúnyogriasztó (szer); sääsetõrjevedelik szúnyogriasztó spray

žurnalistika <žurnal`istika žurnal`istika žurnal`istika[t -, žurnal`istika[te žurnal`istika[id 01 s> (ajakirjandus, ajakirjandusteadus) újságírás ♦ žurnalistika eriala ülikoolis kommunikáció és médiatudomány szak

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

taim <t'aim taime t'aime t'aime, t'aime[de t'aime[sid_&_t'aim/i 22 s>
1. növény ♦ igihaljas taim örökzöld növény; ilutaim dísznövény; kiutaim rostnövény; ravimtaim fű, gyógynövény; söödataim takarmánynövény; toataim szobanövény; veetaim vízinövény
2. (istik) palánta ♦ tomatitaim paradicsompalánta
■LS: taim+ ♦ taimravi fitoterápia, gyógynövény terápia
taime+ ♦ taimefüsioloogia növényélettan; taimegeograafia növényföldrajz; taimehaigus növénybetegség; taimekahjur növényi kártevő; taimekaitse növényvédelem; taimekiud növényi rost; taimekooslus növénytársulás; taimeliik növényfaj; taimemääraja növényhatározó; taimemürk (1) növényméreg; (2) gyomirtó szer; taimeperekond növénycsalád; taimerakk növényi sejt; taimetark füvesember; taimeteadus növénytan; taimetoit zöldségétel; taimevärv növényi festék; taimeõli növényi olaj

taimekaitsevahend <s> növényvédő szer, növényvédő szer

tera2 <tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (vilja-, kaunvilja seeme) (gabona)szem ♦ hernetera borsószem, egy szem borsó; odratera, odra tera árpaszem; pipratera borsszem; nisutera búzaszem; teri sõkaldest eraldama szétválasztja a búzát az ocsútól; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (väike kompaktne aineosake) szemcse, részecske ♦ liivatera homokszemcse
3. piltl (väike hulk, vähene määr) egy szemnyi ♦ tarkusetera tudásmorzsa; terake soola egy szemnyi só; tõetera egy szemnyi igazság; tal pole teragi tahtejõudu egyáltalán nincs akaratereje

tihedalt <tihedalt adv>, ka tihedasti
1. (väga lähestikku, külg külje kõrval) sűrűn ♦ tihedalt asustatud piirkond sűrűn lakott vidék; neli tihedalt täis kirjutatud lehekülge négy sűrűn teleírt oldal; saal oli rahvast tihedalt täis a terem zsúfolásig tele volt emberekkel
2. (tihti, sageli) sűrűn, gyakran ♦ pilgutab tihedalt silmi sűrűn pislog
3. (tugevasti, kindlalt ühendatuna) szorosan ♦ tihedalt sulguv kaas szorosan záródó fedő; need sündmused on omavahel tihedalt seotud ezek az események szorosan összefüggenek egymással

tikker <t'ikker t'ikri t'ikri[t -, t'ikri[te t'ikre[id 02 s> (karusmari) egres, pöszméte ♦ tikreid korjama egrest szed
■LS: tikri+ ♦ tikrimoos egreslekvár; tikripõõsas egresbokor

toimetaja <toimetaja toimetaja toimetaja[t -, toimetaja[te toimetaja[id 01 s>
1. (mingit materjali avaldamiseks ettevalmistav töötaja) szerkesztő, szerk. ♦ sõnaraamatu toimetaja a szótár szerkesztője; vastutav toimetaja felelős szerkesztő
2. (kättetoimetaja) szállító ♦ kauba kättetoimetaja árúszállító

tool <t'ool tooli t'ooli t'ooli, t'ooli[de t'ooli[sid_&_t'ool/e 22 s>
1. szék ♦ klapptool, kokkupandav tool csapószék, összecsukható szék, felcsapható ülés; klaveritool zongoraszék; korvtool fonott szék; lamamistool fekvőszék; leentool támlásszék; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik
2. piltl (ameti- v töökoht) szék ♦ kohtunikutool bírói szék; paavstitool a pápai trón
■LS: tooli+ ♦ toolijalg székláb; toolikori, toolileen széktámla; toolipõhi ülőke

turv <t'urv turva t'urva t'urva, t'urva[de t'urva[sid_&_t'urv/i 22 s> (kaitse, julgeolek) védelem, védekezés; (tugi) biztonság
■LS: turva+ ♦ turvaelement biztonsági elem; turvafirma biztonsági cég; turvaiste auto biztonsági ülés; turvakaamera biztonsági kamera; turvakodu menhely; turvakontroll biztonsági ellenőrzés; turvameeskond testőrség; turvameetmed biztonsági intézkedés, óvintézkedés; turvamärk biztonsági jelölés; turvapadi auto légzsák; turvapaik menedékhely; turvapoliitika biztonságpolitika; turvarisk biztonsági kockázat; turvaseks biztonságos szex; turvasüsteem biztonsági rendszer; turvateenistus biztonsági szolgálat; turvatool auto biztonsági ülés, gyerekülés; turvatunne biztonságérzet; turvavõrk biztonsági háló; turvavärav biztonsági kapu

tõde <tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> igazság ♦ alasti v ilustamata tõde meztelen/puszta igazság; julm tõde kegyetlen igazság; pooltõde, poolik tõde féligazság; käibetõde közhely; lõpuks saab tõe jälile végre megtalálja az igazságot; tõeks osutuma igaznak bizonyul; läheb/saab tõeks megvalósul, (be)teljesül, valóra válik; tõde ei saa vaka all hoida kibújik a szeg a zsákból
■LS: tõe+ ♦ tõearmastaja igazságszerető; tõearmastus igazságszeretet; tõekuulutaja igazmondó; tõeotsija igazságkereső; tõeotsing igazságkeresés; tõerääkimine igazmondás

umbrohi <+rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s> gyom, gaz ♦ umbrohtu kitkuma v juurima gyomlál, kitépi/irtja a gyomot; umbrohi ei hävi(ne) piltl csalánba nem üt a mennykő
■LS: umb+rohu+ ♦ umbrohumürk gyomirtó szer; umbrohutaim gyomnövény; umbrohutõrje gyomirtás

umbrohutõrjevahend <s> gyomirtó, gyomirtó szer

unine <unine unise unis[t -, unis[te unise[id 10 adj>
1. álmos ♦ unised silmad álmos szem; olen unine álmos vagyok; jäin uniseks álmos lettem; teeb uniseks álmosít; miks muutub karu sügisel uniseks? miért álmosodik el ősszel a medve?; uniseks jääma elálmosodik; unine linn álmos város
2. ([halluse, ükskõiksuse tõttu] unele ajav, magama uinutav) álmosító ♦ unine ilm álmosító idő

uss <'uss ussi 'ussi 'ussi, 'ussi[de 'ussi[sid_&_'uss/e 22 s>
1. (pl) zool (selgrootud, Vermes) féreg
2. (limuka vm elusa õngesööda kohta) kukac ♦ vihmauss giliszta; ajab ussi õnge otsa felfűzi a kukacot a horogra
3. (tõugu, rööviku v vagla kohta) kukac, hernyó
4. (ussnugiliste kohta) féreg ♦ kõhuuss bélféreg
5. (madu) kígyó ♦ ussi sisin a kígyó szisszenése; ta sai ussilt salvata v hammustada megmarta a kígyó; kargas püsti nagu ussist nõelatud felugrott, mintha kígyó csípte volna meg
6. piltl (alatu, salaliku inimese kohta, ka sõimusõnana) kígyó
■LS: ussi+ ♦ ussihammustus kígyócsípés, kígyómarás; ussimürk kígyóméreg; ussipesa kígyófészek; ussirohi féreghajtó; ussisugu piltl kígyófajzat; ussirohi féreghajtó (szer)

vaarikas <vaarikas vaarika vaarika[t -, vaarika[te vaarika[id 02 s> (heitlehine poolpõõsas, selle koguvili) málna ♦ harilik vaarikas bot (Rubus idaeus) málna; metsvaarikas vad málna; vaarikaid korjama málnát szed
■LS: vaarika+ ♦ vaarikamahl málnalé; vaarikamari málnabogyó; vaarikamoos málnalekvár; vaarikapõõsas málnabokor; vaarikasort málnafajta

vahele <vahele postp; vahele adv>
1. postp [gen]; adv (ruumiliselt millegi vahemikku) közé ♦ seina ja kapi vahele a fal és a szekrény közé; jäi kahe silma vahele piltl ezt nem vették észre; kahe tooli vahele istuma piltl két szék között a pad alá esik
2. adv (ühendverbide koostisosana) közbe ♦ vahele segama közbeavatkozik; vahele astuma közbelép; vahele rääkima közbeszól; vahele tulema közbejön; vahele võtma lebuktat

vahend <vahend vahendi vahendi[t -, vahendi[te vahende[id 02 s>
1. eszköz, szer ♦ köhavastased vahendid köhögés elleni szerek; rasestumisvastased vahendid fogamzásgátló szerek, fogamzásgátlók; kirjutusvahend írószer; pesuvahend mosószer; sidevahendid kommunikációs eszközök; sõiduvahend közlekedési eszköz; tootmisvahendid termelőeszköz, termelési eszközök; transpordivahendid szállítóeszközök; töövahend munkaeszköz; õppevahend taneszköz, tanszer; väljendusvahend kifejezőeszköz; võimlemisharjutused vahenditega szertornagyakorlatok
2. (pl) (raha, rahalised ressursid) pénzeszközök ♦ käibevahendid maj forgóeszköz; rahalised vahendid pénzügyi eszközök/források; eelarvelised vahendid költségvetési források

viinamari <+mari marja m'arja m'arja, m'arja[de m'arja[sid_&_m'arj/u 24 s> (viinapuu vili) szőlő, szőlőszem ♦ viinamarju korjama szüretel, szőlőt szemez, szőlőt szed; viinamarjad on hapud piltl savanyú a szőlő (vkinek)
■LS: viina+marja+ ♦ viinamarjaistandus szőlős, szőlőskert; viinamarjakasvataja borász, vincellér, szőlősgazda; viinamarjakasvatus szőlészet, szőlőművelés; viinamarjakobar szőlőfürt, egy fürt szőlő; viinamarjakoristus szőlőszüret, szüret; viinamarjamahl szőlőlé; viinamarjasuhkur szőlőcukor; viinamarjaväät tőke, a szőlő kacsa, vessző

võimlemine <v'õimlemine v'õimlemise v'õimlemis[t v'õimlemis[se, v'õimlemis[te v'õimlemis/i 12 s> gimnasztika, torna ♦ ravivõimlemine gyógytorna; riistvõimlemine szertorna; tervisevõimlemine svédtorna
■LS: võimlemis+ ♦ võimlemisdress dressz; võimlemisharjutus tornagyakorlat; võimlemisriist szer, tornaeszköz; võimlemissussid tornacipő; võimlemisõpetaja tornatanár

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. (enda kätte v kättesaadavusse) ejt, ölt, vesz, szed, odavesz, kicsíp, fog, elvesz, elfoglal ♦ võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit
2. (midagi endale haarama, võimaldama) ♦ midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; midagi südamesse võtma mellre szív vmit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot