[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

haigestumus <haigestumus haigestumuse haigestumus[t haigestumus[se, haigestumus[te haigestumus/i_&_haigestumuse[id 11_&_09? s> megbetegedések száma ♦ suur haigestumus südame- ja veresoonkonna haigustesse magas a szív- és érrendszeri megbetegedések száma

haugutama <hauguta[ma hauguta[da hauguta[b hauguta[tud 27 v> (sõitlema, näägutama) szidalmaz, szid ♦ tüdrukut haugutati lohakuse pärast a lányt megszidták gondatlanságáért; mis sa teda iga tühja asja pärast haugutad miért szidod minden apró-cseprő dologért; isa haugutas poisi naha täis az apa összeszidta fiát

hurjutama <hurjuta[ma hurjuta[da hurjuta[b hurjuta[tud 27 v>
1. (näägutama, ette heitma) szid, dorgál, korhol; (häbistades noomima) leckéztet ♦ ema hurjutas poega az anya megdorgálta a fiát; mind hurjutati saamatuse pärast megszidtak ügyetlenségemért
2. (eemale peletama) elzavar, elkerget ♦ hurjutas koera eemale elkergette a kutyát

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

imama <ima[ma ima[da ima[b ima[tud 27 v> (endasse tõmbama v imema) beiszik, felszív ♦ niiskust imama nedvességet beinni; muld imab niiskust a föld beissza a nedvességet; käsn imas endasse kogu vee a szivacs beitta az egész vizet; ta imab endasse uusi muljeid új benyomásokat szív magába

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

jalakas <jalakas jalaka jalaka[t -, jalaka[te jalaka[id 02 s> bot (Ulmus) szilfa, szil ♦ harilik jalakas bot (Ulmus glabra) hegyi szil

kaanima <k'aani[ma k'aani[da kaani[b kaani[tud 28 v> kõnek (ohtralt jooma) vedel; (tühjaks) kiiszik; (imema) szív ♦ kohvi kaanima vedeli a kávét; viina kaanima vedeli a pálinkát; kaanis end täis leitta magát; pudel juba tühjaks kaanitud kiitták az üveget; sääsk kaanib verd a szúnyog szívja a vért

kaastundlik <+t'undl'ik t'undliku t'undl'ikku t'undl'ikku, t'undlik/e_&_t'undl'ikku[de t'undl'ikk/e_&_t'undl'ikku[sid 25 adj> könyörületes, szánakozó ♦ kaastundlik inimene szánakozó ember; kaastundlik süda könyörületes szív

kale2 <kale kaleda kaleda[t -, kaleda[te kaleda[id 02 adj> (karm, kõle) hideg, hűvös; (kalk, kõva) kemény ♦ kale tuul hideg szél; kale pilk hűvös tekintet; kale hääl hideg hang; kale süda kemény szív

kaledus <kaledus kaleduse kaledus[t kaledus[se, kaledus[te kaledus/i 11 s> (karmus, kõledus) hidegség; (kalkus) keménység ♦ hinge kaledus a szív keménysége

kalk <k'alk kalgi k'alki k'alki, k'alki[de k'alki[sid_&_k'alk/e 22 adj> (südametu) szívtelen, rideg ♦ kalk inimene rideg ember; kalk hääl rideg hang; kalk süda kérges szív

kallike <s> cica, drága, drágaság, drágasági, lelkemadta, szív, szivi, kis angyalom/angyalkám, csillagom, fiacskám, galambom

karbonaat <karbon'aat karbonaadi karbon'aati karbon'aati, karbon'aati[de karbon'aati[sid_&_karbon'aat/e 22 s> keem (süsihappesool) karbonát ♦ ammooniumkarbonaat ammónium-karbonát; kaltsiumkarbonaat kalcium-karbonát; naatriumkarbonaat szik, sziksó
■LS: karbonaat+ ♦ karbonaatkivim geol karbonátos kőzet; karbonaatmuld põll karbonátos talaj; karbonaatsete geol karbonátos üledék

kardiovaskulaarsüsteem <s> szív- és keringési rendszer

kiruma <kiru[ma kiru[da kiru[b kiru[tud 27 v>
1. (siunama, põhjama) átkoz, szid ♦ valitsust kiruma szidja a kormányt; oma saatust kiruma átkozza a sorsát; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit
2. (vanduma) káromkodik, szitkozódik

kivine <kivine kivise kivis[t -, kivis[te kivise[id 10 adj> (kivirohke) köves; (kividest tehtud) köves ♦ kivine muld köves talaj; kivine mägitee köves hegyi út; kivine rand köves part; kivine süda kemény szív

kujuline <kujuline kujulise kujulis[t kujulis[se, kujulis[te kujulis/i 12 adj (hrl liitsõna järelosa)> alakú ♦ hobuserauakujuline patkó alakú; kiilukujuline ék alakú; poolkuukujuline félhold alakú; ringikujuline kör alakú; südamekujuline szív alakú

kärama <kära[ma kära[da kära[b kära[tud 27 v> kõnek
1. (pragama, riidlema) dorgál, szid, korhol ♦ ta ei käranud kunagi lastega soha nem dorgálta (meg) a gyerekeit
2. (käratsema) zajong ♦ lapsed käravad õues a gyerekek zajonganak az udvaron

löök <l'öök löögi l'ööki l'ööki, l'ööki[de l'ööki[sid_&_l'öök/e 22 s> (hoop, kella-, ründeoperatsioon) ütés, csapás; (tukse) verés ♦ jõuline löök erős csapás; avalöök sport kezdő rúgás; elektrilöök áramütés; haamrilöök kalapácsütés; jalalöök rúgás; karistuslöök sport büntetőrúgás; kellalöök óraütés; kellalöögid harangszó; nurgalöök sport szögletrúgás; otselöök sport kapáslövés; pealöök fejrúgás; pulsilöök érlökés; saatuselöök sorscsapás; südamelöök szívdobbanás, szívverés; südamelöögid szívverések; tiivalöök szárnycsapás; trahvilöök sport büntető; vabalöök sport szabadrúgás; välgulöök villámcsapás; lööki andma kellelegi/millelegi csapást mér vkire/vmire; süda jätab lööke vahele kihagy a szív; raske löök piltl súlyos ütés; löök allapoole vööd piltl övön aluli ütés
■LS: löögi+ ♦ löögirusikas frontember; löögisagedus pulzus; löögivõime ütőképesség; löögiüksus sõj ütőképes csapat
löök+ ♦ lööklaine füüs lökéshullám; löökdrell ütvefúró; lööknõel sõj ütőszeg; löökpill muus ütőhangszer; löökriist muus ütőhangszer

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

manama <mana[ma mana[da mana[b mana[tud 27 v>
1. folkl (sõnadega, lausudes nõiduma) átkozódik, elvarázsol; (vaimusilma ette äratama, esile kutsuma) megidéz ♦ ta võib tuult esile manada megidézheti a szelet; manas näole tõsise ilme komoly arcot vágott
2. (kiruma, vanduma) átkoz, szid ♦ manab ebaõnne átkozza a balszerencséjét

musi <musi musi musi -, musi[de musi[sid 17 s>
1. kõnek (suudlus) puszi ♦ matsuga musi cuppanós puszi
2. lastek (suu) száj
3. nlj (musirull, naise kohta) drága, szivi

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägemist <nägemist interj> szia, viszlát!, szervusztok!

oo <'oo interj>
1. (väljendab imestust, üllatust, jahmatust, kohkumist, meeleheidet, pahameelt) ó, óh, oh, nini ♦ oo, tere, vana sõber! ó, szia, régi barátom!; oo, keda ma näen! nini, kit látok!; oo, see on hirmus! ó, ez ijesztő!; oo, püha lihtsameelsus! ó, szent együgyűség!
2. (väljendab väite, möönduse, pöördumise vms tugevdatud emotsionaalsust) ó ♦ oo, kallis sõber! ó, kedves barátom!; oo, kuidas ta koju igatseb! ó, hogy vágyik haza!; oo ei, sugugi mitte! ó nem, egyáltalán nem!

oopium <'oopium 'oopiumi 'oopiumi 'oopiumi, 'oopiumi[de 'oopium/e 19 s; 'oopium 'oopiumi 'oopiumi[t -, 'oopiumi[te 'oopiume[id 02 s> farm mákony, ópium ♦ oopiumi suitsetama ópiumot szív
■LS: oopiumi+ ♦ oopiumimürgi[s]tus med ópiummérgezés; oopiumitinktuur farm ópium-tinktúra; oopiumisuitsetaja ópium dohányos

orgaaniline <orgaaniline orgaanilise orgaanilis[t orgaanilis[se, orgaanilis[te orgaanilis/i 12 adj>
1. (elusa loodusega seotud, taimne v loomne) szerves, organikus ♦ orgaaniline ühend szerves vegyület; orgaaniline hape szerves sav; orgaaniline keemia szerves kémia; orgaaniline mateeria szerves anyag; orgaaniline väetis szerves trágya; orgaanilised setted szerves üledék; orgaanilised jäänused szerves maradványok
2. (organ[ism]i ehitusest tingitud) szervi, organikus ♦ südame orgaaniline klapirike a szív szervi billentyűhibája; närvisüsteemi orgaanilised kahjustused az idegrendszer szervi eredetű károsodásai
3. (olemuslik, sisemine) benső, szerves ♦ orgaaniline seos benső kötelék; teooria ja praktika orgaaniline ühtsus az elmélet és a gyakorlat szerves egysége

parandama <paranda[ma paranda[da paranda[b paranda[tud 27 v>
1. (kahjustust, riket, viga kõrvaldama, kasutuskõlblikuks tegema) javít, megjavít, kijavít; (nõeluma) stoppol ♦ katust parandama kijavítja a tetőt; autot parandama megjavítja az autót; sokke parandama stoppolja a zoknit
2. (paremaks tegema) javít; (tervistama) gyógyít ♦ tulemust parandama megjavítja az eredményt; meelt parandama vezekel; aeg parandab kõik haavad az idő beforrasztja a szív sebeit, az idő a legjobb orvos
3. (halvasti tehtut õige[ma]ks tegema) javít; (vigu) kijavít ♦ õpetaja parandas kirjavead a tanár kijavította az elírásokat; asendit parandama korrigálja a tartását; uus, parandatud väljaanne új, javított kiadás

peapesu <+pesu pesu pesu p'essu, pesu[de pesu[sid 17 s>
1. (pea pesemine) hajmosás, fejmosás
2. piltl (kõva noomitus) fejmosás ♦ peapesu saama fejmosást kap / fejmosásban részesül; kellelegi peapesu tegema megmossa vkinek a fejét; kellelegi kõva peapesu tegema szid vkit, mint a bokrot; talle tehti peapesu lekapták a tíz/húsz körméről

pulseerima <puls'eeri[ma puls'eeri[da pulseeri[b pulseeri[tud 28 v> (tuiklema, tukslema, rütmiliselt kulgema) lüktet, pulzál ♦ süda pulseerib lüktet a szív; elu pulseerib lüktet az élet; pulseerivad tule pulzáló fények

pumpama <p'umpa[ma pumba[ta p'umpa[b pumba[tud 29 v>
1. szivattyúz, pumpál ♦ pumpab kaevust vett vizet szivattyúz a kútból; süda pumpab verd soontesse a szív vért pumpál az erekbe
2. (midagi endale nõudma, välja pressima) kicsikar ♦ kelleltki informatsiooni välja pumpama információkat csikar ki vkiből

siunama <s'iuna[ma siuna[ta s'iuna[b siuna[tud 29 v> (kiruma) szid, (el)átkoz

suitsetama <suitseta[ma suitseta[da suitseta[b suitseta[tud 27 v>
1. (sigarette, tubakat vms tarvitama) dohányzik, szív ♦ palju suitsetama sokat dohányzik; sigaretti suitsetama cigarettázik, cigizik; piipu suitsetama pipázik; kanepit suitsetama kannabiszt szív; suitsetab vähe v harva ritkán/keveset dohányzik; suitsetab nagu korsten dohányzik, mint a kémény
2. kõnek (suitsutama) (meg)füstöl
■LS: suitsetamis+ ♦ suitsetamiskeeld dohányzási tilalom; suitsetamiskoht, suitsetamispaik dohányzohely; suitsetamisruum, suitsetamistuba dohányzó (fülke)

sõimama <s'õima[ma sõima[ta s'õima[b sõima[tud 29 v> szid, szidalmaz, szitkozik, szitkokat szór vkire ♦ iga pisiasja peale kukkus v pistis mind sõimama minden csekélységre szitkozódni kezdett; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; pada sõimab katelt egyik kutya, másik eb

sõitlema <s'õitle[ma sõidel[da s'õitle[b sõidel[dud 30 v> (tõrelema, riidlema, pahandama) korhol, megfedd; (kurjade sõnadega) szid

süda <süda südame südan[t -, südame[te südame[id 04 s>
1. szív ♦ süda tuksub a szív dobog; süda jätab lööke vahele kihagy a szív; süda jäi seisma v lakkas töötamast megállt a szíve; last südame all kandma a szíve alatt hordja magzatát
2. piltl (seoses hingeelu ja mitmesuguste sisetunnetega, sisim, hing) szív ♦ südant soojendav szívet melengető; süda paisub uhkusest dagad a szíve a büszkeségtől; süda on valu täis v valutab fáj a szíve; mul süda tilgub verd vérzik a szívem; mis mure su südant vaevab? mi nyomja a szíved?; südant rindu võtma bátorságot merít, nekibátorodik; okas jäi südamesse szívében fullánk maradt; raske südamega nehéz szívvel; südame põhjas a szíve mélyén; tal läks süda saapasäärde inába szállt a bátorsága; ta süda läks saapasäärde savóvá vált a vére; südant puistama kiönti szívét vkinek; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; mul pole südant, et... nem visz rá a lélek, hogy...; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; ta süda lõhkeb megszakad a szíve; midagi südamesse võtma szívére vesz vmit
3. piltl (iiveldustunde puhul) ♦ mul on süda paha hányingerem van, émelygek; süda läks äkki pahaks rosszul lett
4. (südaosa, südamik) mag(ház), szív ♦ õunasüda, õuna süda almamagház; linna süda a város szíve
■LS: süda+ ♦ südapäev dél; südasuvi nyár dereka, nyár közepe; südatalv tél dereka, tél közepe; südaöö éjfél
südame+ ♦ südamealune, rindealune gyomorszáj; südameatakk szívroham; südamehaige szívbeteg; südamehaigus szívbaj, szívbetegség; südamehäire szívprobléma; südameinfarkt szívinfarktus; südamekahin szívzörej; südamekirurg szívsebész; südameklapp szívbillentyű; südamekloppimine szapora szívverés; südamekramp szívgörcs; südamelihas szívizom; südamelihasepõletik szívizomgyulladás; südamelöögid szívhang; südamemassaaž szívmasszázs; südameoperatsioon szívműtét; südamepaun szívburok; südamepekslemine szívdobogás; südamepuudulikkus szívelégtelenség; südamepärgarter szívkoszorúér; südamerabandus szívbénulás, szívszélhűdés; südamerahu lelki nyugalom; südamerike szívhiba; südamesiire szívátültetés; südamestimulaator pacemaker, szívritmus-szabályozó; südamesõber kebelbarát, testi-lelki jó barát, a legjobb barát; südametalitlus, südametegevus szívműködés; südametilgad szívcseppek; südametukse szívverés, szívdobbanás; südametemurdja szívtipró; südamevalu (1) szívfájdalom; (2) bánat; südamevatsake szívkamra; südameveri vér; südameviga szívhiba, szívrendellenesség

südamehääl <+h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s> szív hangja

südameke <s> szív

südamekujuline <+kujuline kujulise kujulis[t kujulis[se, kujulis[te kujulis/i 12 adj> szív alakú

südametöö <s> a szív működése

südamik <südam'ik südamiku südam'ikku südam'ikku, südamik/e_&_südam'ikku[de südam'ikk/e_&_südam'ikku[sid 25 s> (millegi siseosa, süda) szív, mag(ház), belseje ♦ peasalati südamik fejes saláta szíve; pliiatsi südamik a ceruza bele; õuna südamik alma magháza

tegevus <tegevus tegevuse tegevus[t tegevus[se, tegevus[te tegevus/i 11 s>
1. (teadlik vaimne v kehaline aktiivsus, tegutsemine) tevékenység ♦ sportlik tegevus sporttevékenység; teaduslik tegevus tudományos tevékenység; tema lemmik tegevus on kalapüük a kedvenc tevékenysége a horgászat; trükikoda lõpetas tegevuse a nyomda bezárt
2. (talitlus) működés ♦ südame tegevus a szív működése
3. (sündmustik, tegevustik) cselekvés ♦ romaani tegevus toimub 16. sajandil a regény cselekménye 16. században játszódik
■LS: tegevus+ ♦ tegevusaasta üzleti év; tegevusala tevékenységi terület, szakterület, foglalkozás; tegevuskaugus hatótávolság; tegevuskava munkaterv; tegevuskulu működési költség; tegevusraadius hatósugár; tegevussfäär szerepkör; tegevusvabadus cselekvési szabadság; tegevusvaldkond szakterület; tegevusvalmidus akcióképesség

tere <tere interj; tere tere tere[t -, tere[de tere[sid 16 s>
1. interj (tervitussõna) szervusz! (sinatades ühte), szia! (sinatades ühte), szervusztok! (sinatades mitut), sziasztok! (sinatades mitut) ♦ tere hommikust! jó reggelt (kívánok)!; tere päevast! jó napot (kívánok)!; tere õhtust! jó estét (kívánok)!; tere tulemast! (sinatades/teietades) isten hozott/hozta!
2. s (tervitussõna „tere“) ♦ poiss ei võtnud teregi vastu a fiú még a köszönést sem fogadta

terekest <terekest interj> kõnek (tere, tervist) szia

tervis <t'ervis t'ervise t'ervis[t -, t'ervis[te t'ervise[id_&_t'ervis/i 11_&_09 s; tervis tervise tervis[t -, tervis[te tervise[id 09 s>
1. egészség ♦ kehaline tervis testi egészség; vaimne tervis lelki egészség; tervist kahjustav töö egészségkárosító munka; tervisest õhetama v pakatama duzzad az egészségtől; hoolitse oma tervise eest! vigyázz az egészségedre!; pane pärlid kaela ja kanna terviseks! vedd fel a gyöngyöket, és viseld egészséggel!
2. (tervitus) üdvözlet ♦ vii talle minu poolt palju tervisi! add át az üdvözletemet neki
3. (tervitussõna) szia(sztok), üdvözlet, heló ♦ no tervist! üdvözlet!
4. (millegi tähistamisel, kellegi austamisel: kellegi v millegi auks, hüvanguks) egészség ♦ teie terviseks! (kedves) egészségetekre!; Teie terviseks! (kedves) egészségére!; sinu terviseks! (kedves) egészségedre!
■LS: tervise+ ♦ tervisehäire egészségügyi rendellenesség; tervisejooks kocogás; tervisekaitse egészségvédelem; tervisekasvatus egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás; tervisekindlustus társadalombiztosítás, egészségbiztosítás; tervisekindlustussüsteem társadalombiztosítási rendszer; tervisekontroll orvosi vizsgálat; tervisenaps üdvözlő kupica pálinka; terviserike egészségügyi zavar; terviserisk egészségügyi kockázat; tervisevesi gyógyvíz; tervisevõimlemine svédtorna; terviseõpetus egészségtan

tervist <tervist interj> szia(sztok), üdvözlet, heló

trump <tr'ump trumbi tr'umpi tr'umpi, tr'umpi[de tr'umpi[sid_&_tr'ump/e 22 s> (teistest kõrgem mast kaardimängus, trumbimast, sellesse kuuluv kaart) adu, ütőkártya, tromf ♦ ärtu on trump szív az adu; trumpi välja käima kijátssza az adut; kõik trumbid on tema käes minden adu nála van
■LS: trump+ ♦ trumpäss trumpász

tsau <s> hel(l)ó, szia, szia, sziasztok

tubakas <tubakas tubaka tubaka[t -, tubaka[te tubaka[id 02 s>
1. bot (Nicotiana) dohány ♦ lilltubakas bot (Nicotiana alata) (szárnyált) díszdohány; mahorkatubakas, vene tubakas bot (Nicotiana rustica) kapadohány, rusztikus dohány; vääristubakas, virgiinia tubakas, türgi tubakas bot (Nicotiana tabacum) közönséges dohány
2. (selle taime lehtedest valmistatud mõnuaine) dohány ♦ lehttubakas leveles dohány; ninatubakas, nuusktubakas tubák; närimistubakas, põsktubakas bagó; tubakat suitsetama dohányt szív
■LS: tubaka+ ♦ tubakaistandus dohányültetvény; tubakakasvatus dohánytermelés; tubakakollane (pruunikaskollane) dohánybarna; tubakasuits dohányfüst; tubakatoode dohánytermék; tubakatööstus dohányipar; tubakavabrik dohánygyár

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tõrelema <tõrele[ma tõrel[da tõrele[b tõrel[dud 31 v; tõrele[ma tõrele[da tõrele[b tõrele[tud 27 v> (kurjustama, kellegagi pahandama) dorgál, (meg)szid ♦ kui sisse astusin, tõreles ta just oma pojaga amikor beléptem éppen dorgálta a fiát

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. (enda kätte v kättesaadavusse) ejt, ölt, vesz, szed, odavesz, kicsíp, fog, elvesz, elfoglal ♦ võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit
2. (midagi endale haarama, võimaldama) ♦ midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; midagi südamesse võtma mellre szív vmit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot