[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

külge lööma
1. (külge kinnitama) ráhajt
2. (flirtivalt lähenema) udvarolgat, ráhajt, kikezd ♦ poisid löövad sellistele tüdrukutele külge, kes... a fiúk kikezdenek azokkal a lányokkal, akik...; ta on hullem naine, kes kunagi on mulle külge löönud ő a legőrültebb nő, aki valaha rám hajtott

millalgi <millalgi adv>
1. (kunagi, mingil ajal minevikus) valamikor; (kunagi, teadmata millal olevikus v minevikus v tulevikus) valaha ♦ millalgi suvel valamikor nyáron; ta oli millalgi meremees valaha tengerész volt
2. (mitte kunagi, iialgi) soha, semmikor ♦ ta ei olnud millalgi haige soha nem volt beteg

muiste <muiste adv> (muistsel ajal, vanasti) régen, egykor, valaha

muutuma <m'uutu[ma m'uutu[da m'uutu[b m'uutu[tud 27 v>
1. (meg)változik, válik, módosul; (teisenema, muunduma) átalakul; (teistsuguseks) átválik ♦ ilm muutub paremaks jobbra fordul az idő; ta hääl muutub változik a hangja; kas olukord kunagi muutub? megváltozik-e a helyzet valaha is?; see koht pole üldse muutunud ez a hely semmit sem változott; veri on paksem kui vesi a víz nem válik vérré; soolasambaks muutuma/tarduma sóbálvánnyá válik/dermed
2. keel (käänduma) ragozódik; (pöörduma) ragozódik