[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

allamäge <+mäge adv> a lejtőn lefelé ♦ tee läheb allamäge az út ereszkedik; asjad lähevad allamäge a dolgok leszállóágban vannak; kunagise andeka mängija karjäär läheb allamäge az egykor zseniális játékos pályafutása leszállóágban van

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

auklik <'aukl'ik 'aukliku 'aukl'ikku 'aukl'ikku, 'auklik/e_&_'aukl'ikku[de 'aukl'ikk/e_&_'aukl'ikku[sid 25 adj> lyukas, gödrös; (tee kohta) rázós ♦ auklikud sukad lyukas harisnya; auklik tee rázós út

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eks1 <'eks adv>
1. (kinnitus- v rõhusõna) hát nem, majd ♦ eks me näe majd meglátjuk; eks ma teinekord tee majd máskor megcsinálom; eks sa küsinud miért nem kérdezted?; eks ma öelnud hát nem megmondtam
2. (usutlussõna) ugye ♦ eks ole tõsi? ugye igaz?; eks ju? ugye?; teie leiate ta üles, eks ju? meg fogják találni, ugye?

hargnema <h'argne[ma h'argne[da h'argne[b h'argne[tud 27 v>
1. (harudeks jagunema) ágazik, elágazik; (omaette haruks) leválik; (kaheks jagunema) kettéágazik ♦ raudtee hargneb kaheks a vasútvonal kettéágazik; parkla juures hargneb tee kahte suunda a parkolónál kétfelé ágazik az út; puu hargneb tüvest a fa tőből elágazik; hargnenud ahelaga süsivseinikud elágazó láncú szénhidrogének; meie eluteed hargnesid az életútjaink szétváltak
2. (eri suundadesse laiali liikuma) különválik ♦ meil oleks tark hargneda úgy az ésszerű, ha különválunk
3. (lahti tulema, harunema) foszlik; (sõlme kohta) oldódik; (kudumi kohta) bomlik; (õmblustest lahti) feslik ♦ sukk on hargnenud felszaladt a harisnya; õmblused on hargnenud kibomlott a varrás
4. (edenema, arenema) alakul

hiina <hiina ag> kínai ♦ hiina keel a kínai nyelv, kínai; hiina kiri kínai írás; hiina portselan kínai porcelán; hiina tee kínai tea; hiina kask v roos kínai hibiszkusz

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

hukas <hukas adv, adj> vt ka hukka (korrast ära, riknenud, määrdunud, moraalselt allakäinud) odavész, kárba vész, tönkremegy ♦ tee on hukas tönkrement az út; hein on hukas odaveszett a széna

hullusti <hullusti adv>
1. kõnek (meeletult, hullupööra) nagyon, rettenetesen, szörnyen ♦ mul hakkas temast hullusti kahju rettenetesen megsajnáltam; tee tundub hullusti pikk szörnyen hosszúnak tűnik az út; hammas hakkas hullusti valutama nagyon megfájdult a fogam
2. (pahasti, inetult) rosszul ♦ asjad lähevad hullusti rosszul állnak a dolgok; täna kukkus küll hullusti välja ma rosszul sikerült

häbi <häbi häbi häbi -, häbi[de häbi[sid 17 s> szégyen, gyalázat ♦ häbi tundma restelkedik, elszégyelli magát, elrestelli magát, szégyenkezik, szégyell, restell; kas sul häbi ei ole! nem szégyelled magad?; oma häbiks pean tunnistama, et ... szégyenemre legyen mondva...; mul on häbi tunnistada, et ... szégyellem bevallani, hogy...; punastasin häbi pärast elpirultam szégyenemben, szégyen ég az arcán; häbi vaadata még nézni is szégyen; häbi öelda még kimondani is szégyen; teeb oma vanematele häbi szégyent hoz a szüleire; vajuks häbi pärast maa alla majd elsüllyed szégyenében; vaata, et sa endale häbi ei tee szégyent ne hozz magadra; tal pole häbiraasugi nincs bőr az arcán /a képén; et tal ka häbi pole nincs (hozzá) pofája; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; silmad häbi täis szégyen ide, szégyen oda
■LS: häbi+ ♦ häbiasi szégyen; häbimärk szégyenjegy; häbiplekk szégyenfolt; häbipuna szégyenpír; häbitegu becstelenség; häbitunne szégyenérzet, szeméremérzet

imal <imal imala imala[t -, imala[te imala[id 02 adj> (läila, lääge) émelyítő ♦ imal maitse émelyítő íz; toomingate imal lõhn a zelnicemeggy émelyítő illata; imal hääl émelyítő hang; sahariiniga on tee imal szaharinnal a tea émelyítő

jahtuma <j'ahtu[ma j'ahtu[da j'ahtu[b j'ahtu[tud 27 v> hűl, lehűl, kihűl, elhűl, meghűl ♦ vesi jahtub hűl a víz; piim pandi vette jahtuma vízbe állították a tejet, hogy hűljön; õhk on jahtunud lehűlt a levegő; tee on jahtunud kihűlt a tea; ahi on jahtunud kihűlt a kályha; lase hobustel veidi jahtuda hagy a lovat egy kicsit lehűlni; keha on jahtunud kihűlt a test; viha jahtus lehiggadt; esimene vaimustus jahtus kiiresti a kezdeti lelkesedés gyorsan lehűlt; nende sõprus on jahtumas kihűlt a barátságuk
■LS: jahtumis+ ♦ jahtumiskiirus füüs hűlési sebesség; jahtumiskõver füüs hűlési görbe

jokutama <jokuta[ma jokuta[da jokuta[b jokuta[tud 27 v> kõnek (mökutama, aega viitma) késlekedik, időt húz ♦ tee ruttu, ära jokuta siess már, ne húzd az időt

jook <j'ook joogi j'ooki j'ooki, j'ooki[de j'ooki[sid_&_j'ook/e 22 s> innivaló, ital, pia ♦ karastav jook üdítőital; kuumad joogid meleg italok; alkohoolsed joogid szeszes ital, alkoholtartalmu italok; armujook szerelmi bájital; hapupiimajook aludttej; mahlajook szörp; nõiajook varázsital; rammujook erőt adó ital; sidrunijook citromos ital; tervisejook egészségital; joogiks oli ainult paljas vesi inivalónak csak víz volt; laual oli rikkalikult sööke ja jooke az asztalon bőven volt enni- és innivaló; hommikul oli joogiks kas kohv või tee a reggel imellé vagy kávé vagy tea volt
■LS: joogi+ ♦ joogiautomaat italautomata; joogiklaas pohár, üvegpohár; joogikruus csésze; joogiküna vályú; joogimaja kocsma; jooginõu itató, ivóedény; joogirada ivóhelyhez vezető ösvény; joogisarv ivókürt; joogitops ivópohár

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

joonlaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> vonalzó ♦ mõõtjoonlaud beosztásos vonalzó; mõõtejoonlaud colostok; rööbikjoonlaud, rööpjoonlaud fejes vonalzó; tee on sirge, nagu joonlauaga tõmmatud olyan egyenes az út, mintha vonalzóval húzták volna

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

juhatus <juhatus juhatuse juhatus[t juhatus[se, juhatus[te juhatus/i 11 s>
1. (suunamine, juhendamine, õpetus) útmutatás; (juhtimine) vezetés; (koosoleku juhatajaks olemine) értekezlet vezető; (nõuanne) tanács, útmutatás, javallat, javaslat ♦ {kelle} juhatusel (1) (näpunäidete järgi) vki utasításai szerint; (2) (juhtimisel) vki irányítása alatt; suulise juhatuse järgi leidma megtalálni szóbeli útmutatás alapján; juhatust saama útmutatást kap; tee ema juhatuse järgi cselekedj anyád utasításainak megfelelően; {kelle} juhatusel töötama vki irányítása alatt; koosolek möödus direktori juhatusel az őlés/értekezlet az igazgató irányítása alatt folyt
2. (juhtkond) elnökség, vezetőség, igazgatótanács; (väejuhatus) katonai parancsnokság; (juhtkonna asukoht v ruumid) igazgatói iroda ♦ kirjandusringi juhatus az irodalmi kör vezetősége; kooperatiivi juhatus szövetkezeti vezetés; ülemjuhatus sõj vezérkar; juhatuse liige elnökségi tag; astusin möödaminnes juhatusest läbi útközben beugrottam az irodába
3. (koosoleku puhul) elnökség, vezetőségét ♦ valiti koosoleku juhatus megválasztották az ülés elnökségét/vezetőségét

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

juudaline <j'uudaline j'uudalise j'uudalis[t j'uudalis[se, j'uudalis[te j'uudalis/i 12 s> (põrguline) az ördögbe ♦ tee, juudaline, ometi uks lahti! az ördögbe is, nyisd ki az ajtót!

jõnks <j'õnks jõnksu j'õnksu j'õnksu, j'õnksu[de j'õnksu[sid_&_j'õnks/e 22 s>
1. (tõmmak, nõksak) zökkenő, rántás, rándulás ♦ järsk jõnks hirtelen zökkenő; hobune tõmbas paar jõnksu a ló rántott egy párat; õngenöör tegi jõnksu megrándult a horgászzsinór; südame alt käis jõnks läbi megremegett a szíve
2. (kõverus) kanyar ♦ tee teeb jõnksu bekanyarodik az út

jõudlus <j'õudlus j'õudluse j'õudlus[t j'õudlus[se, j'õudlus[te j'õudlus/i_&_j'õudluse[id 11_&_09 s> (tootmisvõime, tootlus) teljesítmény, teljesítőképesség; (suutlikkus) képesség; (töövõime) munkaképesség ♦ masina jõudlus a gép teljesítménye; põllumajandusloomade jõudlus haszonállatok teljesítménye; lihajõudlus põll húshozam; munajõudlus põll tojáshozam; piimajõudlus põll tejhozam; soojusjõudlus tehn hőteljesítmény; tööjõudlus munkaerő-kapacitás; kanali jõudlus a csatorna áteresztképessége; tee jõudlus az út kapacitása
■LS: jõudlus+ ♦ jõudlusnorm teljesítménynorma; jõudlusvõime termelékenység

järk <j'ärk järgu j'ärku j'ärku, j'ärku[de j'ärku[sid_&_j'ärk/e 22 s>
1. (väärtuse v tähtsuse aste, kategooria) stádium, fokozat, rend ♦ küpsusjärk az érettség foka; vanusejärk korosztály; esimese järgu hotell elsőrendű szálloda; kolmanda järgu söökla harmadrendű menza; teise järgu tähtsusega asi másodrendű dolog
2. (piiratud osa, lõik) szakasz ♦ tee viimane järk az út utolsó szakasza; loe meile ette üks järk oma uuest romaanist olvass fel nekünk egy szakaszt az új regényedből
3. (ajajärk, periood, arengu- v teostusaste) időszak, szakasz ♦ elujärk életkor, életkörülmény; ettevalmistusjärk előkészítési szakasz
4. mat fokozat
5. sõj fokozat ♦ esimese järgu kapten első rangú kapitány

kahju <kahju kahju kahju[t_&_kahju -, kahju[de kahju[sid 16 s>
1. kár, ártalom; (aineline) veszteség ♦ majanduslik kahju anyagi kár; materiaalne kahju anyagi kár; varaline kahju vagyoni kár; kahju hüvitama v tasuma v katma kárt térít; kahju kannatama v kandma kárt szenved; {kellele-millele} kahju tegema árt vkinek/vminek; {kellele-millele} kahju tekitama kárt okoz; kahju hindama kárt értékel; ujumine ei tee sulle kahju v ei tule sulle kahjuks az úszás neked sosem árt; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája
2. (rahulolematus, nukker meel, osavõtu-, haledustunne) sajnálat, kár ♦ mul on kahju lahkuda kár elmennem; kahju, et sadama hakkas kár, hogy esik; {kellel} mul pole selle jaoks oma ajast kahju nem sajnálom rá az időmet; mul on temast kahju sajnálom (őt); väga kahju! nagyon sajnálom!

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kiilas <kiilas k'iila kiilas[t -, kiilas[te k'iila[id 07 adj> (sile) sima; (paljas) csupasz, kopár; (juusteta) kopasz ♦ kiilas tee tükörjeges út; kiilas kaljusein sima sziklafal; kiilas pea kopasz fej; kiilaks aetud pea borotvált fej; mees on kiilaks läinud a férfi kopaszodott (meg)

kohakuti <kohakuti adv> szemben, egymás mellett; (ülestikku) egymás fölött, egymáson ♦ majad asetsevad üle tee kohakuti a házak szemben vannak az út két oldalán

kohalik <kohal'ik kohaliku kohal'ikku kohal'ikku, kohalik/e_&_kohal'ikku[de kohal'ikk/e_&_kohal'ikku[sid 25 adj> helybeli, lokális, helyi; (siinne) itteni ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás; kohalik ajaleht helyi (napi)lap/újság; kohalik elanik helybeli lakos, környékbeli, idevalósi; kohalik eripära helyi jelenség; kohalik komme helyi hagyomány; kohalik liiklus helyi közlekedés; kohalik maks helyi adó; kohalikud olud helyi körülmények; kohalik omavalitsus helyi önkormányzat; kohalik rahvas helyi lakosság; kohalik rong regionális vonat, helyi érdekű vasút (HÉV); kohalik kõne helyi beszélgetés; kohalik tasand a helyi szint; kohalik tee helyi út; kohalik tuimastus med helyi érzéstelenítés; kohalikud valimised helyi választások; kohalik võim helyi hatóság

konarlik <konarl'ik konarliku konarl'ikku konarl'ikku, konarlik/e_&_konarl'ikku[de konarl'ikk/e_&_konarl'ikku[sid 25 adj>
1. (kühmuline) zötyögős, rücskös, rögös, göröngyös, egyenetlen, gödrös; (tee, maapinna kohta) rázós, döcögős, hepehupás ♦ konarlik tee rögös út, zötyögős út
2. piltl (viimistlemata, kohmakas) durva ♦ konarlik käekiri durva kézírás

koolitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (kooliskäimise tee) út az iskolába
2. (koolis käimine, koolis õppimine) iskola, tanulmányok ♦ poeg alustab tänavu kooliteed a fiam idén iskolába megy; ta jätkas kooliteed linnas a városban folytatta tanulmányait

kuidas <kuidas adv> hogy, hogyan, ahogy ♦ kuidas elate? hogy vagytok?; kuidas läheb? mi újság?; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; tee, kuidas tahad tégy, ahogy akarsz; kuidas su nimi on? hogy hívnak?; kuidas palun? tessék?; kuidas sa julged nii öelda? hogy mondhatsz ilyet?; kuidas võtta ahogy vesszük

kulgema <k'ulge[ma k'ulge[da k'ulge[b k'ulge[tud 27 v>
1. (liikuma, minema) zajlik, halad ♦ inimvool kulgeb tänavatel az utcákon zajlik a nép
2. (suunduma, ulatuma) vezet ♦ tee kulgeb põhjasuunas az út észak felé vezet; juhe kulgeb läbi seina a vezeték átvezet a falon
3. (tegevuse, sündmuse kohta: arenema, toimuma) halad, zajlik, lefolyik ♦ haigus kulges raskemate tüsistusteta a betegség súlyosabb következmények nélkül folyt le; koosolek kulges tormiliselt a gyűlés viharosan zajlott le; elu kulgeb oma harilikku rada az élet a régi kerékvágásában halad

kuri2 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 s>
1. (kurat) gonosz
2. (halb asi v tegu, kurjus) gonosztett, gonoszság ♦ sest rahaahnus on kõigi kurjade asjade juur mert a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere; ära tee kellelegi kurja kerüld a gonoszt

kurviline <kurviline kurvilise kurvilis[t kurvilis[se, kurvilis[te kurvilis/i 12 adj> kanyargós, kacskaringós ♦ kurviline tee kanyargós út

kuum <k'uum kuuma k'uuma k'uuma, k'uuma[de k'uuma[sid_&_k'uum/i 22 adj, s>
1. adj (palav) forró; (tuline) tüzes; (tunde, loomuse kohta) heves ♦ kuumad ilmad hőség; kuum suvi forró nyár; kuum suudlus forró csók; tass kuuma jooki egy csésze forró ital; kuum triikraud forró vasaló; kui kuum liiv! milyen forró ez a homok!; kuum tee forró tea; kuum ahi forró kályha; kuum kliima forró éghajlat; kuuma kaup kelendő árucikk; kuum kartul piltl kényes kérdés; kellegi püksitagumikku kuumaks kütma kiporolja vkinek a nadrágját; tao rauda, kuni raud on kuum addig üsd a vasat, amíg meleg
2. s (kuumus) forróság; (palavus) hőség ♦ suvise kuumaga a nyári hőségben
■LS: kuum+ ♦ kuumsuitsutamine, kuumsuitsutus forrón füstölés; kuumtöötlemine, kuumtöötlus hőkezelés

kõrvaltee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> (kõrvaline tee) mellékút

kõverus <kõverus kõveruse kõverus[t kõverus[se, kõverus[te kõverus/i 11 s> görbület; (käänak, looge) kanyarulat, hajlat ♦ tee kõverus az út görbülete

kärbes <kärbes k'ärbse kärbes[t -, kärbes[te k'ärbse[id 07 s> légy ♦ rootsi kärbes zool (viljakahjur Oscinella) fritlégy; toakärbes zool (Musca domestica) házilégy; ta ei tee kärbselegi liiga piltl a légynek sem vét/árt; inimesi sureb nagu kärbseid az emberek hullanak, mint ősszel a legyek; kaks kärbest ühe hoobiga két legyet üt egy csapásra; tüütu nagu kärbes szemtelen, mint a piaci légy; laisk nagu porikärbes lusta, mint a disznó/dög; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe
■LS: kärbse+ ♦ kärbsemürk légyméreg; kärbseparv legyek légiója; kärbsepiits légycsapó; kärbsevõrk szúnyogháló

käskima <k'äski[ma k'äski[da käsi[b k'äs[tud 28 v> parancsol, megparancsol ♦ tee, mis kästud! azt hajtsd végre, amit parancsoltam; käskis pojal varakult koju tulla megparancsolta a fiának, hogy korán jöjjön haza; mida käsite, peremees? mit parancsol gazd' uram?; toimisin, nagu süda v südametunnistus käskis azt tettem, amit lelkiismeretem parancsolt; käskiv kõneviis keel felszólító mód, imperativus

käsutama <käsuta[ma käsuta[da käsuta[b käsuta[tud 27 v>
1. (käske jagama) rendelkezik, parancsolgat, parancsnol; (kamandama) dirigál ♦ käsutab töölisi a munkásokkal ő rendelkezik; lapsed käsutatakse voodisse ágyba parancsolják a gyerekeket; ainult käsutab, aga ise tööd ei tee csak parancsolgat, de maga nem dolgozik
2. (millegi üle valitsema, midagi juhtima) rendelkezik, irányít, vezényel; (kasutamisõigust omama) sáfárkodik ♦ seda summat võib ta vabalt kasutada ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet

käänak <käänak käänaku käänaku[t -, käänaku[te käänaku[id 02 s> kanyarulat, kanyar, görbület; (järsk) éles forduló ♦ jõekäänak, jõe käänak folyókanyar; teekäänak, tee käänak útkanyar; trepikäänak lépcsőkanyarulat

kühmuline <kühmuline kühmulise kühmulis[t kühmulis[se, kühmulis[te kühmulis/i 12 adj> bütykös ♦ kühmuline käsi bütykös kéz; kühmuline tee göröngyös út

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

lahja <lahja lahja lahja[t -, lahja[de lahja[sid 16 adj>
1. (kõhn, kondine) gyenge, sovány ♦ lahja hobune sovány ló
2. (vähese rasvasisaldusega) zsírszegény ♦ lahja kohupiim zsírszegény túró; lahja liha parázs hús
3. (pinnase kohta) sovány ♦ lahja maa sovány föld
4. (jookide kohta) híg, gyenge; (lahuse v segu kohta) híg ♦ lahja tee híg kávé; lahja õlu gyenge sör

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

lahti tegema
1. (avama) (ki)nyit, felbont ♦ tehke õpikud lahti! nyissátok ki a tankönyveket!; tee televiisor lahti kapcsold be a tévét; teeb veinipudeli lahti felbont egy üveg bort
2. kõnek (ametist vallandama, lahti laskma) elbocsát

laviin <lav'iin laviini lav'iini lav'iini, lav'iini[de lav'iini[sid_&_lav'iin/e 22 s>
1. (lume-) hógörgeteg, lavina ♦ laviin mattis tee lume alla a lavina eltemette az utat
2. piltl lavina ♦ sõnalaviin szólavina

libe <libe libeda libeda[t -, libeda[te libeda[id 02 adj, s>
1. adj csúszós, síkos, nyálkás ♦ libe tee csúszós út; libe jää csúszós/síkos jég; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit
2. adj piltl (lipitsev) nyálkás ♦ libe sell nyálkás alak; ta on libe tüüp minden hájjal megkent

liiati[gi] <liiati_&_liiatigi adv> (pealegi veel) főleg (nem); (ammugi veel) hát még ♦ ta ei tee nalja, liiati[gi] sellise tõsise asjaga nem tréfál, főleg nem ilyen komoly dologgal

liiga1 <l'iiga adv> (liialt, ülearu) túl, túlságosan ♦ liiga suur túlméretezett; liiga kuum tee túl forró tea

liiga tegema igazságtalanságot elkövet ♦ ta ei tee kärbselegi liiga ő a légynek sem árt

liivatee2 <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> (liivane tee) homokút

lobjakane <lobjakane lobjakase lobjakas[t lobjakas[se, lobjakas[te lobjakas/i 12 adj> (lörtsine) latyakos ♦ lobjakane tee latyakos út

loogeline <loogeline loogelise loogelis[t loogelis[se, loogelis[te loogelis/i 12 adj> (looklev, käänuline) kanyargós ♦ loogeline tee kanyargós út; loogelised sulud kapcsos zárójel

lustima <l'usti[ma l'usti[da lusti[b lusti[tud 28 v>
1. (tahtmist olema) akar, kíván ♦ tee nii, kuidas [süda v meel] lustib csinálj, amit akarsz!
2. (lõbutsema) szórakozik

läbisõit <+s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (läbisõitmine) áthaladás ♦ läbisõit keelatud! tilos az áthaladás!; oleme siin ainult läbisõidul csak átutazóban vagyunk itt
2. (sõidetud tee pikkus) futásteljesítmény

lörtsine <lörtsine lörtsise lörtsis[t -, lörtsis[te lörtsise[id 10 adj> (lobjakane) latyakos ♦ lörtsine lumi latyakos hó; lörtsine tee latyakos út

maantee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> országút ♦ lai maantee széles országút; maanteel sõitma országúton vezet; maanteede kaart autóatlasz
■LS: maan+tee+ ♦ maanteeliiklus közúti közlekedés/forgalom; maanteeröövel szegénylegény, útonálló; maanteesild közúti híd; maanteetransport, maanteevedu közúti szállítás

mate <mate mate mate[t -, mate[de mate[sid 16 s> (paraguai tee, värskendav jook) matétea, maté

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

minek <minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s>
1. (eemalduv liikumine, minemine) menet, (el)menetel, (el)menés ♦ arsti juurde minek orvoshoz menés; magama minek lefekvés; välismaale minek külföldre menetel; tee minekut! oldj kereket!
2. (lahkumine, äraminek) (el)távozás; (ärasõit) indulás ♦ rongi minekuni on veel aega még van idő a vonatindulásig
3. (surm) eltávozás
4. (siirdumine teise olukorda, seisundisse) ♦ pensionile minek nyugdíjba vonulás, nyugdíjazás
5. (nõutavus, ostetavus) kereslet, kelendőség ♦ tootel on hea minek a termék nagyon kelendő
6. (hoog) tempó, iram; (edu) siker

mulisema <mulise[ma mulise[da mulise[b mulise[tud 27 v>
1. (mulinal keema) zubog, buzog; (liikuma, voolama) buzog ♦ vesi juba muliseb [keeb] már buzog a víz
2. kõnek (mulama, mula ajama) dumál ♦ ära mulise, tee tööd! ne dumálj, dolgozz!

mägi <mägi m'äe mäge m'äkke, mäge[de mäge[sid 21 s> (kõrgem pinnamoodustis, hunnik, kuhjatis, suur kogus) hegy; (väike) domb ♦ järsk mägi meredek hegy; kõrge mägi magas hegy; aherainemägi mäend szemétlerakóhely; kaljumägi sziklahegy; kelgumägi ródlipálya; prügimägi szemétdomb; suusahüppemägi síugrósánc; tulemägi tűzhányó; viinamägi szőlőhegy; mäge vallutama meghódítja a hegyet; mäkke tõusma felmegy a hegyre; mäkke ronima felmászik a hegyre; mäest [alla] laskuma lemegy a hegyről; tee viib mäkke az út felvisz a hegyre
■LS: mäe+ ♦ mäeahelik hegylánc, hegyvonulat; mäehari hegygerinc, a hegy foka; mäehüppaja síugró; mäejalam hegyláb; mäekahevõistlus sport síugróverseny; mäekristall geol hegyikristály; mäekuru hágó, szoros, hegyszoros; mäekõrgune hegymagasságú; mäekülg domboldal, hegyoldal; mäemassiiv geogr hegység; mäenõlv, mäenõlvak hegyoldal, lejtő; mäerekord sport síugrórekord; mäerind, mäerinnak lejtő; mäesein hegyfal; mäesuusatamine alpesi síelés; mäetipp hegycsúcs, hegytető; mäetööstus bányaipar, bányászat
mägi+ ♦ mägiaas havasi rét; mägiaster bot (alpiaster Aster alpinus) havasi őszirózsa; mägihaigus med hegyibetegség; mägihotell hegyi szálló; mägihõim hegyi törzs; mägijalgratas hegyi kerékpár, mountain bike; mägijärv tengerszem; mägikarjamaa hegyvidéki legelő; mägikits zool (Rupicapra rupicapra) zerge; mägimatk hegyi túra; mägioja hegyi patak; mägiristik bot (Trifolium montanum) hegyi lóhere; mägironija alpinista, hegymászó; mägironimine alpinizmus, hegymászás; mägitarn bot (Carex montana) hegyi sás; mägitee hegyi út; mägivaher bot (Acer pseudoplatanus) hegyi juhar

nadikael <+k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. hlv (närukael, ka sõimusõnana) szerencsétlen, csirkefogó, szemét, gazember ♦ ära selliste nadikaeltega tegemist tee ne foglalkozz ilyen csirkefogókkal
2. (väänkael, nagamann) kölyök, taknyos ♦ igal nadikaelal mootorratas minden taknyosnak motroakerékpárja van; mitte ei kuula sõna, mis sa ütled nadikaelale ez a kölyök nem hallgat a szóra

naerunägu <+nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s> mosolygó arc ♦ tal on alati naerunägu ees ő mindig mosolyog; ära mornitse, tee naerunägu ette ne morogj, mosolyogj; taat vaatab naerunäol v naerunäoga noorte tralli a nagyapa mosolyogva figyeli a fiatalok mulatozását

naksama <n'aksa[ma naksa[ta n'aksa[b naksa[tud 29 v>
1. (naksuga lööma, lõikama, tõmbama vms) lecsap, megcsap, átvág, elvág, kihúz, megtör ♦ naksas kirvega paar kuuseoksa lecsapott a baltával pár fenyőágat; naksas näpitsatega traadi läbi átvágta a fogóval a drótot; pähkel naksa haamriga katki törd meg a kalapáccsal a mogyorót; naksas paar pikaks kasvanud kulmukarva välja kihúzott pár hosszúra nőtt szőrszálat a szemöldökéből; naksas hobust piitsaga megcsapta az ostorral a lovat
2. (näksama) belekap; (pigistama) megcsíp ♦ tige koer naksas säärest kinni a hamis kutya belekapott a lába szárába; vähk võib oma sõrgadega valusasti naksata a rák fájdalmasat csíphet az ollóival; hobune püüab tee äärest rohtu naksata a ló megpróbál az út széléről füvet csípni; külm naksas põsest kinni piltl megcsípte a hideg az arcát

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

napilt <napilt adv> (kasinalt, vähevõitu) alig, egy hajszál híja/híján, épphogy, éppen; (napisõnaliselt, lakooniliselt, põgusalt) tömören, szűkszavúan, lakonikusan, kurtán; (vaevalt, veidi alla, veidi vähem) alig, legfeljebb ♦ raha on napilt alig van pénz; väikeses korteris on ruumi napilt egy kis lakásban alig van hely; kogemusi on tal veel napilt kevés tapasztalata van; aega on meil selleks üsna napilt elég kevés időnk van erre; see läks napilt egy hajszálon múlt; vastas napilt kurtán válaszolt; tööd tegime napilt kolm tundi alig három órát dolgoztunk; sinna on napilt tunni tee alig egy órányi útra van

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niiviisi <+v'iisi adv> (nii[moodi], sedasi, sedaviisi, selliselt) így, úgy ♦ ära räägi niiviisi ne beszélj így; jah, niiviisi on lood hát így állnak a dolgok; ah niiviisi! vagy úgy!; teeme nüüd niiviisi csináljuk így; tee niiviisi või teistviisi, rahul ei olda ikkagi így vagy úgy csinálod, még sincsenek megelégedve

nool <n'ool noole n'ool[t n'ool[de, nool[te n'ool[i 13 s>
1. (vibu-, ammunool) nyíl, nyílvessző ♦ ammunool nyílvessző; kriitikanool a kritika nyilai; mürginool mérgezett nyílvessző; piksenool mennykő; Amori nool Ámor nyila; terava otsaga nool hegyes végű nyíl; nool tungis vaenlasele rindu a nyílvessző az ellenség mellkasába hatolt; tee on sirge nagu nool nyílegyenes az út
2. (kuhugi suunav, osutav märk) nyíl ♦ nooled seinal juhatasid teed väljapääsu poole a falon lévő nyilak a kijárathoz vezettek; nooled skeemil märgivad vägede liikumise suundi az ábrán látható nyilak a csapatok mozgásának irányát jelölik
■LS: nool+ ♦ noolkraana tehn gémes daru; noolsirge nyílegyenes; noolsirgelt nyílegyenesen; noolsulud csúcsos zárójel
noole+ ♦ noolehaav nyílseb; noolemürk nyílméreg; nooleots nyílhegy

noolelt <noolelt adv> (otse[joones], noolkiirelt) egyenesen, mint a villám, villámgyorsan ♦ sirge tee lõikub noolelt läbi metsa egy nyílegyenes út vezet át az erdőn; sööstis noolelt uksest välja villámgyorsan kirohant az ajtón

nooljas <n'ooljas n'oolja n'oolja[t -, n'oolja[te n'oolja[id 02 adj> (noolekujuline, noolena sirge) nyilegyenes, nyíl alakú ♦ nooljad kuused nyílegyenes fenyők; nooljas leht nyíl alakú levelek; läbi metsa läheb nooljas tee az erdőn át nyílegyenes út vezet

nurr <n'urr interj; n'urr nurri n'urri n'urri, n'urri[de n'urri[sid_&_n'urr/e 22 s; n'urr nurru n'urru n'urru, n'urru[de n'urru[sid_&_n'urr/e 22 s>
1. interj (kassi häälitsuse kohta) dorombolás ♦ nurr-nurr ketras kass mõnuledes a macska dorombot örömében
2. s lastek (kass) cica ♦ tee nurrile pai simogasd meg a cicát
3. s (nurrumine, nurrulöömine) dorombolás ♦ kass ajab v laseb v lööb nurru dorombol a macska; pärast sööki on mõnus natuke nurru lasta v väikest nurru teha piltl evés után jól esik egy kicsit szunyókálni

nõmedus <nõmedus nõmeduse nõmedus[t nõmedus[se, nõmedus[te nõmedus/i 11 s> badarság, sületlenség; (totrus, lollus) butaság, ostobaság, képtelenség, tudatlanság ♦ poliitiline nõmedus politikai badarság; oma nõmeduses ta seda ei taibanud tudatlanságában nem is sejtette; inimlikul nõmedusel pole piire az emberi butaság határtalan; sellist nõmedust ma kaasa ei tee ilyen ostobaságban nem veszek részt

närviline <närviline närvilise närvilis[t närvilis[se, närvilis[te närvilis/i 12 adj> izgatott, ideges, idegesítő, feszült ♦ närviline inimene ideges ember; närviline käitumine ideges viselkedés; närvilised liigutused ideges mozdulatok; närviline naer ideges nevetés; närviline töö idegesítő munka; sellises närvilises õhkkonnas ei saa keskenduda ilyen feszült/ideges légkörben nem lehet koncentrálni; ta on viimasel ajal närviliseks läinud az utóbbi időben feszültebb lett; ära ole nii närviline! ne légy olyan ideges!; ära tee mind närviliseks! ne idegesíts!

nööp <n'ööp nööbi n'ööpi n'ööpi, n'ööpi[de n'ööpi[sid_&_n'ööp/e 22 s> gomb ♦ mantlinööp kabátgomb; pärlmutternööp, pärlmutrist nööp gyöngyház gomb; kannaga nööp füles gomb; mantli nööp on eest ära tulnud leszakadt a kabát gombja; õmble nööp ette varrd fel a gombot; tee nööbid lahti gombolkozz ki; pane nööbid kinni gombolkozz be; pani kõik mantli nööbid kinni begombolta a kabát minden gomját; vajutas uksekella nööbile kõnek megnyomta az ajtócsengő gombját
■LS: nööbi+ ♦ nööbiaas gomblyuk; nööbivabrik gombgyár

olesklema <oleskle[ma oleskle[da oleskle[b oleskle[tud 27 v> (tegevusetult olema) tétlenkedik, tengődik, van; (logelema, laisklema) lézeng, lustálkodik ♦ nad ei tee midagi, olesklevad niisama semmit sem csinálnak, csak úgy vannak; saadab päevi oleskledes õhtusse semmittevéssel tölti a napokat; oleskles mõnusalt diivanil a díványon lustálkodott

org <'org oru 'orgu 'orgu, 'orgu[de 'orgu[sid_&_'org/e 22 s>
1. völgy; (nõgu) medence ♦ jõeorg folyóvölgy; karstiorg geol karszt völgy; mäestikuorg teknővölgy; sälkorg geol szurdok; uhtorg geol vízmosás; ürgorg ősfolyamvölgy; oru põhi ja veerud a völgy feneke és lejtői; tee viis alla orgu az út a völygbe vezetett
2. piltl ♦ nutuorg siralomvölgy
■LS: oru+ ♦ oruliustik geogr völgyi gleccser; orupõhi völgyfenék; orutuul völgyi szél; oruveer völgylejtő

otsatu <otsatu adv; otsatu otsatu otsatu[t -, otsatu[te otsatu[id 01 adj>
1. adv (otsatult) határtalan, végtelen, mélységes, kiapadhatatlan ♦ otsatu rikas peigmees végtelenül gazdag vőlegény; otsatu pikk tee végtelenül hosszú út; mu rõõm oli otsatu suur boldogságom határtalan volt; ta näis otsatu väsinud végtelenül fáradtnak tűnt
2. adj szakadatlan, végtelen; (ääretu, lakkamatu) végtelen, folytonos; (tohutu) hatalmas ♦ otsatu avarus végtelen tér; otsatu mure végtelen gond; otsatu rikkus hatalmas gazdagság; otsatu autode rida végtelen autósor

otsatult <otsatult adv> (ääretult, piiritult) végtelen, határtalanul; (väga) nagyon, rendkívűl ♦ tee tundus otsatult pikk az út végtelenül hosszúnak tűnt; otsatult hea isa nagyon jó apa; olen otsatult väsinud rendkívül fáradt vagyok

paanika <paanika paanika paanika[t -, paanika[te paanika[id 01 s> (kabuhirm) pánik, vakrémület, riadalom ♦ paanikasse sattuma pánikba esik; paanikat tekitama pánikot kelt; ära tee v tekita paanikat ne kelts pánikot; vaenlane põgenes paanikas az ellenség rémülten menekült; mind haaras tõeline paanika urrá lett rajtam a pánik

pool2 <p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 num, s>
1. num (murdarv üks kahendik) fél; (millegagi võrreldes kaks korda) fele ♦ kaks ja pool két és fél; pool miljonit félmillió; kell on pool kaksteist fél tizenkettő van; rong tuleb poole viie paiku a vonat fél öt körül/táján jön; püksid maksavad poole vähem kui pintsak a nadrág fele annyiba kerül mint a kabát
2. num (hulgalt, koguselt üks kahendik tervikust) fél ♦ pool liitrit piima fél liter tej; pool leiba fél kenyér; viis ja pool aastat öt és fél év; poole koormusega fél megterheléssel; pooltel õpilastel oli töö tegemata a tanulók felének nem lett kész a feladata; töötab poole kohaga fél állású, félállásban dolgozik; parem pool muna kui tühi koor piltl ha ló nincs, a szamár is jó
3. num (keskkoht, keskpaik) fél ♦ lipp on pooles vardas a zászló félárbocon van; poole sääreni seelik féllábszárig érő szoknya; luges poole ööni éjfélig olvasott
4. s (millegi kaheks jaotatava üks osa) rész, fél ♦ suurem ja väiksem pool a nagyobbik és a kisebbik rész; kontserdi teine pool a koncert második része/fele; möödunud sajandi teisel poolel a múlt század második felében; ta andis pool õuna mulle a fele almát nekem adta
5. s (külg, üks vastastest) fél; (ühetaolistest esemetest koosneva eseme üks osa) oldal ♦ tee vasak pool az út bal oldala; poolte kokkulepe jur a felek közös megegyezésével; õigus on meie poolel az igazság a mi oldalunkon van; kahe poolega uks szárnyas ajtó; tugevam pool az erősebb nem

puistama <p'uista[ma puista[ta p'uista[b puista[tud 29 v>
1. (kallama, langeda laskma) szór, hint, önt, zúdít; (peale, üle) megszór, meghint vmivel; (välja, sisse) kiszór, beszór vhová, beleszór vmibe; (laiali) szétzór, elhint, kiönt ♦ puista supi sisse soola sózd meg a levest; libedale teele puistati liiva fölszórták homokkal a síkos utat; keegi on tuhka vaiba peale puistanud valaki összehamuzta a szőnyeget; perenaine puistas herned potti a gazdaasszony borsót öntött a lábosba; jahu puistati kottidesse lisztet öntöttek a zsákba; puista kringlile [tuhk]suhkrut [peale] porcukrozd meg a sütit; kask puistab lehti a nyírfa hullajtja a leveleit; pilv puistab vihma szemerkél az eső; puistab lund szállingózik a hó; rong puistas reisijad perroonile maha piltl szállingóztak az utasok a vonatból a peronra; laps puistati kallistuste ja kingitustega üle piltl a gyereket elhalmozták ölelésekkel és ajándékokkal; saepuruga ülepuistatud tee fűrészporral felszórt út
2. (tuuseldama, midagi otsides segi paiskama) turkál, kotorászik; (läbi otsima) átkutat ♦ puistas närviliselt sahtlis idegesen kotorászott a fiókban; puistasin kadunud dokumenti otsides pabereid az elveszett iratot keresve turkáltam a papírok között; puistasin oma mälestusi kotorásztam az emlékeim között
3. kõnek (varastama, röövima) lop, rabol ♦ jälle on seda poodi puistamas käidud már megint lopni ment a boltba
4. piltl (midagi ohtralt jagama, pilduma, loopima) szór ♦ puistab komplimente bókokat szór; puistab küsimusi kérdésekkel bombáz vkit; südant puistama kiönti szívét vkinek; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

rada <rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s>
1. (kitsas tee, teerada) út, ösvény, vágány, útvonal, pálya, sáv ♦ metsarada erdei ösvény; sõidurada sáv, forgalmi sáv; vöötrada zebra; ülekäigurada felüljáró; jalakäijate rada gyalogút
2. piltl (tee elus, tegevuses jne) út, meder ♦ rännurajad vándorutak; igaüks käib oma rada mindenki a maga útját járja; elu kulgeb oma harilikku rada az élet folyik a maga hétkőznapi medrében; asjad lähevad oma rada a dolgok mennek a maguk útján
3. (võistlusteks v treeninguteks) pálya ♦ matkarada turistaút; murdmaarada sífutópálya; slaalomirada szlalompálya; suusarada sípálya; võistlusrada versenypálya; kuue rajaga ujula hatpályás úszómedence; jooksjad asusid rajale a futók a pályára léptek
4. (lennuväljal stardiks ja maandumiseks) futópálya ♦ stardirada felszállópálya, kifutópálya; lennuk veeres rajale a repülőgép a kifutópályára gurult
5. (jäljerada, mille liikuja enda taha jätab) nyomvonal ♦ jäljerada nyomvonal; lumel oli näha loomajälgede radu a havon állatok nyomvonalát lehetett látni
■LS: raja+ ♦ rajakate pályaburkolat; rajaleidja nyomkereső; rajavahetus sávváltás

raudtee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> vasút ♦ kitsarööpmeline raudtee keskeny nyomtávú vasút, keskenyvágányú vasút; elektriraudtee villamosvasút; allmaaraudtee földalatti vasút; riigiraudtee államvasút; ameerika raudtee hullámvasút; raudteed ehitama vasutat épít; töötab raudteel a vasútnál dolgozik
■LS: raud+tee+ ♦ raudteeharu vasútelágazás; raudteeliiklus vasúti forgalom; raudteeliin vasútvonal; raudteeplatvorm vágány; raudteesõlm vasúti csomópont; raudteetamm pályatest, vasúti töltés; raudteetööline vasutas; raudteevaksal vasúti pályaudvar; raudteetransport, raudteevedu vasúti szállítás; raudteevõrk vasúthálózat; raudteeühendus vasúti csatlakozás; raudteeülesõidukoht vasúti átjáró

riie <riie r'iide riie[t -, riie[te r'iide[id 06 s>
1. (tekstiilmaterjal, kangas) szövet, textilanyag ♦ ruuduline riie kockás szövet; triibuline riie csíkos szövet; mantliriie kelme; puuvill[a]riie pamutszövet; riiet kuduma szövetet sző
2. (hrl pl) (riietusese, rõivas) ruha ♦ uued riided új ruha; kulunud riided rongyos ruha; peoriided, piduriided ünneplő(ruha); talveriided téli ruha; tööriie munkásruha; üleriie felsőkabát
3. (kogumõistet väljendavana: riietus) ruha ♦ (end) riide[sse] panema felöltözik; (end) riidest lahti võtma levetkőzik; käib hästi riides jól öltözködik; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
■LS: riide+ ♦ riidematerjal ruhaanyag

rikkuma <r'ikku[ma r'ikku[da riku[b riku[tud 28 v>
1. (millegi omadusi v kvaliteeti halvendama, midagi kõlbmatuks muutma, hävitama) árt, vét, széttép, szeg, sért, ront, rongál, megzavar, megbont, kikezd, kijátszik, átlép, áthág ♦ mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
2. (kehtestatut v kehtivat mitte täitma, sellest üle astuma) ♦ rikub seadust megszegi a törvényt

ringtee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (ringi v suletud joonena kulgev tee) körgyűrű
2. (ringiga kulgev millestki möödaviiv tee) elkerülő út, kerülő ♦ ringteed mööda kerülő úton, kerülővel

risti1 <r'isti adv, prep> vt ka ristis (millegi suhtes ristsuunas) keresztbe; ([umbkaudu] täisnurga all) keresztben; (ristamisi, üle üksteise) keresztben ♦ mine risti üle tee menj az úton át; risti vastu olema ellenkezik; käed risti rinnal karba tett kézzel; paneb käed risti összekulcsolja a kezét; risti ja põigiti keresztül-kasul

ruttu <r'uttu adv> (kähku, kärmesti, ilma pikemata, pea, varsti) gyorsan, sürgősen ♦ aeg läheb ruttu az idő gyorsan múlik; tee ruttu, muidu jääme teatrisse hiljaks! siess, különben elkésünk a színházból!

rööbas <rööbas r'ööpa rööbas[t -, rööbas[te r'ööpa[id 07 s>
1. (sõiduki v veoki rataste sügavam jälg) keréknyom ♦ rattarööbas kerékvágás
2. piltl (hrl sisekohakäänetes: millegi tavapärane v ettenähtud kulg) kerékvágás; (rada, tee) út ♦ kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit
3. tehn (vedurit, kraanat vm liikuvat seadet suunav teraslatt) sín ♦ raudteerööbas sín; rööbaste vahel ei tohi kõndida nem szabad a sínek között járni; kiirrong jooksis rööbastelt maha kisiklott a gyorsvonat
4. sport (ovaalne metallsüdamiku ja puust kattega varb rööbaspuudel) rúd
5. (pl) kõnek (rööbaspuud) korlát ♦ võimleb/treenib rööbastel gyakorlatot végez a korláton
■LS: rööpa+ ♦ rööpapaar sínpár, vágány; rööpaseadja váltókezelő; rööpavahe nyomtáv

rööbitine <rööbitine rööbitise rööbitis[t rööbitis[se, rööbitis[te rööbitis/i 12 adj>
1. (rööpne, paralleelne) párhuzamos ♦ jõega rööbitine tee a folyóval párhuzamos út
2. (samaaegne) párhuzamos, egyidejű ♦ mitme keele rööbitine õppimine több nyelv egyidejű tanulása

sisse laskma (sissepääsu võimaldama) bebocsát, beereszt, beenged ♦ laseb külma tuppa sisse beereszti a hideget; tee uks lahti, lase mind sisse nyisd ki az ajtót és engedj be

sohk <s'ohk sohi s'ohki s'ohki, s'ohki[de s'ohki[sid_&_s'ohk/e 22 s> paklizás (kaardimängus), csalás (pettus) ♦ aus poodnik sohki ei tee becsületes kereskedő nem csal; teeb kaardimängus sohki paklizik

stseen <sts'een stseeni sts'eeni sts'eeni, sts'eeni[de sts'eeni[sid_&_sts'een/e 22 s>
1. teater (etteaste) jelenet ♦ dramaatiline stseen dramatikus jelenet; esimese vaatuse teises stseenis az első felvonás második jelenetében; lõppstseen zárójelenet; massistseen tömegjelenet
2. (olupilt) jelenet, kép
3. (äge sõnavahetus, tüli) jelenet ♦ perekondlik stseen családi jelenet; armukadedusstseen féltékenységi jelenet; ära tee stseeni! ne rendezz jelenetet!

sulgema <s'ulge[ma s'ulge[da sule[b sule[tud 28 v; s'ulge[ma s'ulge[da s'ulge[b s'ulge[tud 27 v>
1. (ava v avaga eset kinni panema) becsuk; (pudelit) elzár ♦ suleb ukse becsukja az ajtót; suleb raamatu becsukja a könyvet; suleb silmad becsukja a szemét; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót
2. (takistama millegi liikumist, pääsu v kulgu) (be)zár, lezár, elzár; (verejooksu) elállít ♦ väiksed kivid on sulgenud sapijuha apró kövek elzárták az epevezetéket; suleb tee tõkkepuuga sorompóval lezárja az utat; jõgi suleti lüüsiga zsilippel elzárták a folyót; piire sulgema lezárja a határokat; suleb kraani elzárja a csapot
3. ([tegevust, tööaega] katkestama, lõpetama) (be)zár, lezár ♦ kauplus on lõunavaheajaks suletud az üzlet ebédidőben zárva tart; Ferihegyi lennuväli on tormi tõttu suletud lezárták Ferihegyet a vihar miatt; tasumata arve tõttu telefon suleti a kifizetetlen számla miatt a telefont kikapcsolták
4. (hrl tud-partitsiibina) (kitsamale ringkonnale määratuks tegema) zár ♦ suletud kogukond zárt közösség; suletud istung zárt ülés

sõidukõlblik <+k'õlbl'ik k'õlbliku k'õlbl'ikku k'õlbl'ikku, k'õlblik/e_&_k'õlbl'ikku[de k'õlbl'ikk/e_&_k'õlbl'ikku[sid 25 adj> (sõiduks kõlblik) működőképes (jármű) ♦ sõidukõlblik tee közlekedésre alkalmas út

sõjatee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> (sõjakäikudeks kasutatav tee) hadi út

säästma <s'ääst[ma s'ääst[a säästa[b sääste[tud, s'ääst[is s'ääst[ke 34 v>
1. (kokku hoidma) takarékoskodik, spórol, megtakarít ♦ aega säästma időt megtakarít
2. (millegi eest hoidma, millegagi hoolivalt ümber käima) (meg)kímél ♦ saatus on sind säästnud a sors megkímélt téged; kingi säästma kíméli a cipőit; oma jõudu säästma kíméli az erejét; käis kogu tee paljajalu, et kingi säästa végig mezítláb ment, hogy kímélje a cipőjét

taga[nt] sundima (korduvalt, pidevalt sundima) erőltet vkit vmire, unszol, nógat ♦ kui laps ei taha süüa, ära sunni tagant ha nem akar enni a gyerek, ne erőltesd; kui sa teda tagant ei sunni, ei tee ta midagi ha nem nógatod, nem csinál semmit

tagasitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tagasi viiv tee v teekond, tagasimineku tee) visszaút ♦ tagasiteel eksisime metsa ära visszafelé eltévedtünk az erdőben
2. piltl visszaút, visszakozás

tagasi viima (endisesse kohta v olukorda viima) visszavisz, visszavezet ♦ see tee viib tagasi külla ez az út visszavisz a faluba; viis eksinud lapse vanematele tagasi az eltévedt gyermeket visszavezette szüleihez

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

tamm2 <t'amm tammi t'ammi t'ammi, t'ammi[de t'ammi[sid_&_t'amm/e 22 s> (vallitaoline massiivne vesiehitis) gát; (tee muldkeha) töltés ♦ kaldatamm partgát; jõetamm sarkantyú; kaitsetamm védőgát; kivitamm kőgát; muldtamm földgát; paistamm duzzasztógát; raudteetamm vasúti töltés; vesiveski tamm malomgát

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

tee2 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de t'ee[sid 26 s>
1. (teepõõsas, teepuru ja sellest valmistatud jook, muude taimede kuivatatud osad ja neist valmistatud jook) tea ♦ Tseiloni must tee ceyloni fekete tea; roheline tee zöld tea; kange tee erős tea; lahustuv tee azonnal oldódó tea, instant tea italpor; kotitee filteres tea; pärnaõietee hársfatea; sidruniga tee citromos tea; kellaviietee ötórai tea; pakk teed egy csomag tea; teed kasvatama teát termeszt; teed keetma teát főz; teed jooma teázik; teed valama kiönti a teát; paneb teevee tulele/keema felteszi forrni a teavizet; palun üks tee egy teát kérek
2. ([ravimtaimede] tõmmis) főzet ♦ kummelitee kamomillatea; ravi[m]tee herbatea, gyógytea
■LS: tee+ ♦ teekasvatus teaültetvény; teekotike teafilter zacskó; teekott teafilter; teelusikas teáskanál, kávékanál, kiskanál; teemaja teaház, teázó, teaszalon; teepulber, teepuru teapor; teepõõsas teacserje; teesegu teakeverék; teeserviis teáskészlet; teesõel teaszűrő; teetass teáscsésze; teetseremoonia teaszertartás; teevorst vadászkolbász

telekas <telekas teleka teleka[t -, teleka[te teleka[id 02 s> kõnek (televiisor) tévé(készülék) ♦ tee telekas lahti kapcsold be a tévét

tolmama <t'olma[ma tolma[ta t'olma[b tolma[tud 29 v> (tolmu levitama) porzik ♦ tee tolmab porzik az út

tolmune <tolmune tolmuse tolmus[t -, tolmus[te tolmuse[id 10 adj> porlepte, poros ♦ tolmune tee poros út

trass <tr'ass trassi tr'assi tr'assi, tr'assi[de tr'assi[sid_&_tr'ass/e 22 s> (tee, kanali, torustiku, sideliini, lennuliini vms kulgemist tähistav joon v maariba) nyomvonal

truup <tr'uup truubi tr'uupi tr'uupi, tr'uupi[de tr'uupi[sid_&_tr'uup/e 22 s>
1. (lõõr, ahju-) füstjárat, kályhacső, kályhacsatorna
2. (rajatis, mille abil juhitakse väike veekogu tee alt läbi) áteresz

tuiksoon <+s'oon soone s'oon[t s'oon[de, soon[te s'oon[i 13 s> anat (arter); piltl (tähtis tee, paik) verőér, ütőér, artéria

tuiskama <t'uiska[ma tuisa[ta t'uiska[b tuisa[tud 29 v>
1. hófúvás van ♦ väljas tuiskab [lund] kint hóvihar tombol; lumi tuiskas tee täis v umbe v kinni befújta az utat a hó; oli tuuline ja tuiskas lund erősen havazott és élénk szél fújt
2. (kiiresti, suure hooga liikuma, kihutama, tormama, sööstma) elszáguld, elviharzik, elrohan, elvágtat ♦ 60-ndad tuiskasid mööda a 60-as évek elszaladtak; üks mootorratas tuiskas meist mööda egy motorkerékpár vágtatott el mellettünk

tuline <tuline tulise tulis[t -, tulis[te tulise[id 10 adj, s>
1. adj (leegitsev, tuld täis) lángoló, tüzes ♦ tulised söed tüzes parázs
2. adj (põletavalt, kõrvetavalt kuum) tüzes, tűzforró ♦ tuline triikraud tűzforró vasaló; tuline tee tűzforró tea; tuline otsmik tűzforró homlok; tao rauda, kuni raud tuline piltl addig verd/üsd a vasat, míg meleg/tüzes; nagu tulistel sütel istuma tűkön ül
3. adj piltl (tormakas, kirglik) heves, égető, szenvedélyes ♦ tuline soov égető vágy; tuline vaidlus heves vita; tuline patrioot szenvedélyes hazafi
4. adj (väljendab mingi omaduse v olukorra ülimat astet: väga, äärmiselt suur, kõva) tüzes, heves ♦ tuline valu tüzes fájdalom; tuline mäng tüzes játék; tuline taplus tüzes harc; tuline viha tüzes harag; mul on tuline kahju borzalmasan/szörnyen sajnálom; tuline hirm halálos félelem; sul on tuline õigus teljesen igazad van; tuhat ja tuline! a mindenit!

tüli <tüli tüli tüli t'ülli, tüli[de tüli[sid 17 s>
1. (riid, tülitsemine) veszekedés, vita, civódás, viszály ♦ sõpradevaheline tüli a barátok veszekedése; perekonnatüli családi veszekedés; piiritüli határvita; pisitüli kisebb civódás; töötüli munkaügyi vita; tüli kiskuma v norima v otsima vitát provokál, ujjat húz vkivel; tülis olema viszályban van; tülli minema összeveszik; tüli külvama elhinti a viszály magvát, konkolyt hint (a tiszta búza közé); kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel
2. (vaev, raskus, tülin) tehér, fáradozás ♦ lastega on palju tüli a gyerekekkel sok a gond; luban, et ma ei tee teile tüli ígérem, nem leszek a terhére; ma ei tahaks teile tüli teha nem akarlak terhelni; olen siin kõigile tüliks ees v jalus itt mindenkinek a terhére vagyok

umbes1 <'umbes adv, adj> vt ka umbe (umbne, kinni, täis) bedugulva, bedagadva ♦ tee on lumest umbes befújta az utat a hó; sõrm on umbes kõnek meg van dagadva az ujja

vantsima <v'antsi[ma v'antsi[da vantsi[b vantsi[tud 28 v> (maha kõndima) vánszorog ♦ poiss vantsib kodu poole a fiú hazafelé vánszorog; oleme pika tee maha vantsinud hosszú utat tettünk meg

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

ära2 <ära är[gu är[gem_&_är[me är[ge 00 v> (keeldu väljendav eitussõna) ne ♦ ära tee seda! ne csináld ezt!; ära tule lähemale! ne gyere közelebb!; ära mine ära! ne menj el!; seda meest ära usalda ne bízz meg ebben a férfiban; ta ärgu võtku seda nii südamesse ne vegye úgy a szívére; ärme sellest rohkem räägi! ne beszéljünk erről többet!

äär <'äär ääre 'äär[t 'äär[de, äär[te 'äär[i 13 s>
1. (serv, veer, perv) szél, szegély, perem, margó; (tee-, metsa-, kraaviäär) szél, part ♦ metsaäär erdőszél; teeäär útszél, útfél; rada läheb piki jõe äärt az ösvény a folyóparton halad; maanteel tuleb käia vasakul äärel balszélen; kraavi äärtel kasvab rohi az árokparton fű nő; maailma äärel a világ szélén; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma; haua äärel olema a sír szélén áll/van
2. (eseme serv, külg) szegély, szél ♦ seelikuäär a szoknya szegélye; voodiäär az ágy széle
3. (peakatte alumine ärakeeratud osa) karima ♦ laia äärega kübar széles karimájú kalap
4. (nõu, anuma kõrgem külg) perem ♦ klaas on äärest saadik v ääreni täis a pohár csordultig/szinültig tele van; piim kees üle kastruli ääre kifutott a tej; firma seisab pankroti äärel piltl a cég a csőd szélén van
■LS: ääre+ ♦ äärejoon margó; äärekivi szegélykő; äärekohtunik sport partjelző; ääremängija szélső; ääremärkus széljegyzet, lapszéli jegyzet