[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

ikkagi <'ikkagi adv> ámde, mindazonáltal, mindamellett, mégiscsak, mégis, bezzeg ♦ tööd pole palju, aga koju tulles oled ikkagi väsinud nincs sok munka, haaérve mégis fáradt vagy; ma ei suuda seda ikkagi uskuda mégsem tudom elhinni; pole nali, ikkagi tuhat krooni! nem vicc ez, mégiscsak száz korona!

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jälle <j'älle adv>, ka jällegi
1. (uuesti, taas) ismét, újra, újból, megint ♦ tulen homme jälle holnap újra jövök; juba jälle v jällegi sajab [vihma] már megint esik; kevad on jälle käes újra itt a tavasz; ikka [ja] jälle újra meg újra
2. (seevastu, omakorda, aga) viszont ♦ üks ütles, et võib, teine jälle v jällegi, et ei või egyik azt mondta, hogy lehet, a másik viszont azt, hogy nem lehet; see tuba on külm, teine jälle liiga soe ez a szoba hideg, a másik viszont túl meleg

kodune <kodune koduse kodus[t -, kodus[te koduse[id 10 adj, s>
1. adj (koduga seostuv) otthoni ♦ kodune aadress lakcím; kodune kasvatus otthoni nevelés; kodune keel otthon beszélt nyelv; kodune majapidamine háztartás; kodune olukord otthoni körülmények; kodune telefon vezetékes telefon; kodune ülesanne házi feladat
2. adj (kodutunnet tekitav, hubane) otthonos ♦ tuba on väike, aga kodune a szoba kicsi, de otthonos
3. s (pl) (kodus elavad perekonnaliikmed) családtag ♦ tervita koduseid! üdvözlet a családodnak!

kuid <k'uid konj> (aga, ent) de, azonban ♦ ootasin, kuid asjata vártam, de hiába; kuid sa ju lubasid! de megígérted!; sina lähed ära, kuid mina jään siia te elmész, én azonban itt maradok; tuba oli väike, kuid valgusküllane a szoba kicsi, de világos

kurvastama <kurvasta[ma kurvasta[da kurvasta[b kurvasta[tud 27 v>
1. (kurvaks tegema) szomorít, megszomorít, elszomorít, elbúsít ♦ ära kurvasta mu südant ne szomorítsd meg a szívemet; ma ei taha sind kurvastada, aga ma pean sulle selle ära rääkima nem akarlak elszomorítani, de meg kell mondanom
2. (kurb olema) szomorkodik, búsul ♦ ära kurvasta! ne búsulj!

kuulatama <kuulata[ma kuulata[da kuulata[b kuulata[tud 27 v> (lühikest aega teraselt kuulama) fülel, hallgató(d)zik ♦ ta kuulatas, aga ei saanud aru, mis see on hallgatódzott, de nem tudta, mi lehet

käsutama <käsuta[ma käsuta[da käsuta[b käsuta[tud 27 v>
1. (käske jagama) rendelkezik, parancsolgat, parancsnol; (kamandama) dirigál ♦ käsutab töölisi a munkásokkal ő rendelkezik; lapsed käsutatakse voodisse ágyba parancsolják a gyerekeket; ainult käsutab, aga ise tööd ei tee csak parancsolgat, de maga nem dolgozik
2. (millegi üle valitsema, midagi juhtima) rendelkezik, irányít, vezényel; (kasutamisõigust omama) sáfárkodik ♦ seda summat võib ta vabalt kasutada ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet

külg <k'ülg külje k'ülge k'ülge, k'ülge[de k'ülge[sid_&_k'ülg/i 22 s>
1. (kehaosa, eseme külgmine pind) oldal, lap ♦ parem külg jobb oldal; esikülg előlap, az elülső oldal; tagakülg hátoldal, hátlap; tagumine külg a hátsó oldal; tooli külge kinnitamise süsteem a székhez való rögzítésre szolgáló rendszer; elasime külg külje kõrval piltl egymás mellett laktunk
2. (lehekülg) oldal
3. (suund, kant); piltl (aspekt, vaatenurk); mat (hulknurka piirav sirglõik) oldal ♦ varjukülg árnyoldal, hátulütő, hátrány; vastaskülg mat túloldal; ühest küljest on see pakkumine soodne, teisest küljest aga ka riskantne egyrészt kedvező ez az ajánlat, másrészt viszont kockázatos is; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja
■LS: külg+ ♦ külgharu bot oldalág; külgjoon sport partvonal, oldalvonal; külglaine mer oldalhullám; külglööv ehit oldalhajó; külgsein oldalfal; külgtahk mat oldallap
külje+ ♦ küljesissevise sport partdobás; küljetasku oldalsó zseb; küljetuul oldalszél

mitu <mitu m'itme mitu[t -, m'itme[te m'itme[id 05 pron>
1. (väljendab umbmäärast arvu, mis on vähemalt kaks, hrl aga rohkem) több, sok ♦ mitu tuhat sok ezer; mitu korda sokszor; mitu aastat sok éve; mitmed mu tuttavad az ismerőseim közül sokan
2. (väljendab küsimust arvu, hulga kohta) hány ♦ mitu külalist tuleb? hány vendég jön?; mitu last sul on? hány gyereked van?
■LS: mitme+ ♦ mitmetähenduslik sokértelmű, többjelentésű, többértelmű

mõni <mõni mõne m'õn[d_&_m'õn[da m'õn[da, mõne[de mõne[sid 20 pron>
1. (keegi, teadmata kes) valaki, egyik-másik ♦ aga kui mõni meid näeb? de ha valaki meglát minket?; kas mõnel teist on nuga? van valakinek kése?; ainult mõni tuli csak néhányan jöttek el
2. (märgib umbmäärast väikest, loendatavat hulka) néhány, némely; (täiesti umbmäärase, hrl vähese hulga v määra kohta) valamennyi, valahány ♦ mõne minuti jooksul v kestel néhány perc alatt; ainult mõneks päevaks csak néhány napra; mõned aastad tagasi néhány évvel ezelőtt; mõni aeg tagasi nemrég, a minap; mõnes mõttes némely tekintetben

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

nimepidi <+pidi adv>, ka nime pidi
1. (nimeliselt, nime järgi, nime pidi) név szerint, névről ♦ nägu on tuttav, aga nimepidi v nime pidi ma teda ei tea az arca ismerős, de a név szerint nem ismerem; arvustuses kedagi nimepidi ei mainitud a beszámolóban senkit nem említettek név szerint; nimepidi tuttavad kohad, aga käinud ma seal ei ole névről ismerős helyek, de nem jártam ott
2. (formaalselt) formálisan ♦ ta on olnud oma lastele ainult nimepidi isaks a gyerekeinek csak formálisan volt apja

ning <n'ing konj> (ja) és, valamint, meg, aztán ♦ külalisi oli Tallinnast ja Tartust ning Võrust a vendégek Tallinnból, Tartuból valamint/és Võruból voltak; aina ta salgas ning valetas egyre csak titkolózott és hazudott; rändurid süütasid lõkke ning heitsid selle ümber pikali a vándorok tüzet raktak, aztán köré feküdtek; ta kordas üht ning sedasama ikka ja jälle egyre csak ugyanazt ismételgette; vihma aga sadas ning sadas az eső csak esett és esett; süüdi on tema ning mitte mina ő a hibás, és nem én

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

noo <n'oo interj>
1. (väljendab imestust, julgustust, rahustust, hoiatust, etteheidet) na, nosza ♦ noo, mis sa kostad! na, mit mondasz!, na, mit szólsz!; noo, aga mispärast ta siis töölt vallandati? na, de hát miért rúgták ki?; noo, seda asja me veel vaatame! na, azt majd még meglátjuk!
2. (väljendab küsimust, millele oodatakse seletust) na ♦ Ma ei tule täna. -- Noo? Nem jövök ma. - Na?

nooruslik <n'oorusl'ik n'oorusliku n'oorusl'ikku n'oorusl'ikku, n'ooruslik/e_&_n'oorusl'ikku[de n'oorusl'ikk/e_&_n'oorusl'ikku[sid 25 adj> fiatalos, ifjú ♦ nooruslik hääl fiatalos hang; nooruslik nägu fiatalos arc; nooruslik figuur fiatalos alak; nooruslik pilk fiatalos tekintet; nooruslik uljus fiatalos merészség; nooruslik vanaema fiatalos nagymama; noor ta enam pole, aga nooruslik küll már nem fiatal, de fiatalos; on oma aastate kohta nooruslik korához képest fiatalos

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nupukas <nupukas nupuka nupuka[t -, nupuka[te nupuka[id 02 adj> (taibukas, arukas) okos, eszes; (kavalalt leidlik) ravasz, furfangos ♦ lugenud mees, aga nupukaks ei saa teda pidada olvasott ember, de okosnak nem mondható; poiss on kõige peale nupukas eszes fiú; põgeneja osutus nupukamaks kui jälitaja a menekülő ravaszabbnak bizonyult, mint követője; pagana nupukas plaan ördögien ravasz terv

nurisema <nurise[ma nurise[da nurise[b nurise[tud 27 v> (millegi üle rahulolematust v pahameelt avaldama) panaszkodik, (magában) füstölög, zsémbel, zúgolódik, morog, háborog, elégedetlenkedik, dörmög; (torisema) zsémbel, morog ♦ nuriseb alalõpmata folyton morog; toit oli vilets, aga keegi ei nurisenud az étel rossz volt, de senki sem panaszkodott; täidab oma kohustusi nurisemata zúgolódás nélkül végzi kötelességét; ämm nuriseb, et minia on laisk az anyós panaszkodik, hogy lusta a menye

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näkkama <n'äkka[ma näka[ta n'äkka[b näka[tud 29 v>
1. (õnge hakkama) kap ♦ hommikul näkkab [kala] hästi reggelente jó a kapás; forell ei näkka ilma vihmaussita nem akad horogra a lazac giliszta nélkül
2. kõnek (õnnestuma, vedama) szerencse ♦ mul näkkas eksamil piletiga szerencsém volt a tétellel a vizsgán; meil näkkas ilmadega szerencsénk volt az időjrással; otsin sobivat tööd, aga ei näkka kuskilt megfelelő munkát keresek, de nincs szerencsém

nügima <nügi[ma nügi[da nügi[b nügi[tud 27 v> (müksima) taszigál; (tõukama) tol, taszigál, lökdös; (välja) kitaszigál; (trügima) tolakszik, nyomakodik, furakodik ♦ nügime kapi seinast eemale toljuk el a szekrényt a faltól; nügisime, aga uks ei andnud järele toltuk, de az ajtó nem engedett; ära nügi! ne tolakodj!; poisid nügivad üksteist a fiúk egymást lökdösik; korrapidajad nügisid joobnu uksest välja a rendőrök kitaszigálták a részeget az ajtón; nügisin uksele lähemale közelebb furakodtam az ajtóhoz; nügib end rahvasummast läbi átfurakodik a töegen; koer nügib mind ninaga a kutya bökdös az orrával

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

otsekohesus <+kohesus kohesuse kohesus[t kohesus[se, kohesus[te kohesus/i 11 s> egyenesség, őszinteség, nyíltság; (avameelsus) őszinteség; (siirus) nyíltság ♦ hoolimatu otsekohesus gondatlan közvetlenség; ütles oma otsekohesuses alati välja, mida mõtles őszinteségében mindent azonnal kimondott, amit gondolt; andke andeks mu otsekohesus, aga ... bocsássák meg nem az őszinteségem, de ...

paarimees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (paariline) váltótárs; (töös) társ ♦ nad olid metsatöödel paarimehed munkatársak voltak a fakitermelésnél; sõitsid paarimeestena kaugliinibussidel kollágák voltak a helyközi buszokon; mängiks tamkat, aga paarimees puudub dámáznék, de nincs partnerem

paistma <p'aist[ma p'aist[a paista[b paiste[tud, p'aist[is p'aist[ke 34 v>
1. (valgust, soojust kiirgama) süt
2. (näha, nähtav olema) tűnik; (kaugelt) (el)látszik ♦ siit paistab kaugele innen messzire el lehet látni; kas õpetajat ei paista? nem láttátok a tanárt?
3. kõnek (selguma, teatavaks saama, loota olema) látszik
4. (näima) tűnik, rémlik ♦ see paistab õige olevat ez helyesnek látszik; miski küll paistab, aga ma ei näe täpselt csak rémlik valami, de nem látom tisztán; mulle paistab, et sul on õigus nekem úgy tűnik, hogy igazad van

seal <s'eal adv>
1. (ruumilises tähenduses) ott ♦ laud on siin, tool seal az asztal itt, a szék ott; kes seal on? ki van ott?; täna siin, homme seal ma itt, holnap ott
2. (väljendab modaalseid suhteid) ♦ aga mis seal ikka parata mit tehetsz

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

sellegipoolest <+poolest adv> (sellest hoolimata, sellegipärast) mindazonáltal, ennek ellenére, ugyanakkor, mindamellett ♦ abielus nad ei ole, aga elavad sellegipoolest koos nem házasok, de mindazonáltal együtt élnek

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

sünonüüm <sünon'üüm sünonüümi sünon'üümi sünon'üümi, sünon'üümi[de sünon'üümi[sid_&_sünon'üüm/e 22 s> keel (häälikuliselt erinev, aga tähenduselt samane keelend); piltl (samane, identne mõiste) szinonima, rokon értelmű szó
■LS: sünonüümi+ ♦ sünonüümisõnaraamat szinonimaszótár

terve2 <terve t'erve terve[t -, terve[te t'erve[id 06 adj; t'erve t'erve t'erve[t -, t'erve[te t'erve[id 01 adj>
1. ép, épkézláb, egészséges ♦ terve inimene épkézláb ember; terveks ravima meggyógyít; terveks saama meggyógyul; kodus on kõik terved otthon mindenki egészséges; ma ei ole päris terve nem vagyok teljesen egészséges; poiss on terve kui purikas v härg a fiú egészséges, mint a makk; ole terve! vigyázz magadra!; terves kehas terve vaim ép testben ép lélek
2. (loomulik, rikkumata, eluterve) ép ♦ terve mõistus ép elme, józan ész; terved eluviisid egészséges életmód
3. (esemete kohta: korras ja kasutuskõlblik, mitte katkine) ép ♦ terved kindad ép kesztyű; klaas kukkus käest maha, aga jäi terveks a pohár kiesett a kezemből, de ép maradt
4. (mitte osadeks lõigatud, tükeldamata) egész ♦ kas korraga tohib ära süüa terve arbuusi? meg lehet enni egyszerre egy egész dinnyét?

trohheus <tr'ohheus tr'ohheuse tr'ohheus[t -, tr'ohheus[te tr'ohheus/i 11 s; trohh'eus trohh'euse trohh'eus[t -, trohh'eus[te trohh'euse[id 09 s> kirj (värsijalg, milles esimene silp on pikk v rõhuline, teine aga lühike v rõhutu) trocheus