[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aabits <aabits aabitsa aabitsa[t -, aabitsa[te aabitsa[id 02 s> ábécé, ábécéskönyv ♦ liikuv aabits betűkártyás ábécé; kukeaabits (hagyományos észt ábécéskönyv, amelynek a borítóján egy kakas van) ábécéskönyv; pildiaabits, piltidega aabits képes ábécéskönyv; käitumise aabits viselkedési szabályok, illemszabályok; ladumisaabits betűkártyás ábécé; (gumis) betűtartó(hoz való betűkártyák); muusika aabits zenei alapok; aabitsa järgi õppima tanulja az ábécét; ta veerib alles aabitsat még csak betűzni tud

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

alles hoidma megőriz, eltesz

alles jätma meghagy

alles jääma fennmarad, megmarad, marad

ammuks <ammuks adv> (nüüdsama, alles) alig, éppenhogy ♦ ammuks see sadas vihma, kui juba paistab päike alig esett egy kicsit, máris süt a nap; ammuks sa tulid, kui juba lähedki éppenhogy csak megjöttél, máris elmész

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

frukt <fr'ukt frukti fr'ukti fr'ukti, fr'ukti[de fr'ukti[sid_&_fr'ukt/e 22 s> (puuvili); kõnek, hlv (isik, tüüp) gyümölcs ♦ lõunamaa fruktid déligyümölcs; küll on [alles] frukt fafej, kőagyú

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hommik <hommik hommiku hommiku[t -, hommiku[te hommiku[id 02 s>
1. (päeva algusosa) reggel ♦ ilus hommik szép reggel; udune hommik ködös reggel; varajane hommik kora reggel; eluhommik piltl az élet reggele; kevadhommik tavaszi reggel; maihommik májusi reggel; täna hommikul ma reggel; hommikul vara korán reggel; kell viis hommikul reggel ötkor; hommiku eel, vastu hommikut reggelre; hommikust alates, hommikust peale, hommikust saadik reggeltől; koidab hommik reggeledik; päev on alles hommikus még csak reggel van; hommik on õhtust targem aludjunk rá egyet
2. (hommikupoolikul toimuv etendus, kontsert) reggeli ♦ kirjandushommik irodalmi reggel
3. kõnek (ida) kelet ♦ aknad on hommiku poole az ablakok keletre néznek
■LS: hommiku+ (päeva algusosa) ♦ hommikuhämarus hajnali homály; hommikukaste hajnali harmat; hommikukohv reggeli kávé
hommiku+ (ida) ♦ hommikumaa napkelet; hommikumaine keleti

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

jahe <jahe jaheda jaheda[t -, jaheda[te jaheda[id 02 adj> hűvös, hűs, hideg, fagyos ♦ jahe õhk hűvös levegő; jahe ilm hűvös időjárás; jahe vesi hideg víz; jahe ruum hűvös terem; jahe tervitus hűvös üdvözlés; jahedad suhted hűvös kapcsolatok; jahe vastuvõtt fagyos fogadtatás, hűvös fogadtatás, hideg fogadtatás; kirja jahe toon a levél hűvös hangneme; jahe vastus rideg válasz; jahe näoilme rideg arckifejezés; suvi oli üsna jahe a nyár elég hűvös volt; alles päris õhtu eel läks veidi jahedamaks csak este lett egy kicsit hűvösebb; ta oli sõprade vastu jahedaks muutunud hűvössé vált barátaival szemben; ega sul jahe ei ole? nem fázol, ugye?

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

juhtunu <j'uhtunu j'uhtunu j'uhtunu[t -, j'uhtunu[te j'uhtunu[id 01 s> történtek ♦ unustagem juhtunu felejtsük el a történteket; kuulsin juhtunust alles eile csak tegnap hallottam a történtekről, csak tegnap hallottam, mi történt; süüdlane kahetseb juhtunut a tettes sajnálja, ami tötént; tal jääb üle vaid juhtunuga leppida nincs más választása, mint hogy elfogadja a történteket

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järele jätma
1. (alles jätma, säilitama) abbahagy, otthagy, hagy, elhagy ♦ sõda on linnast ainult varemed järele jätnud a háború csak romokat hagyott a városból
2. (lõpetama, lakkama) abbahagy ♦ jäta kohe järele! azonnal hagyd abba!
3. (endast maha jätma) hagy ♦ põlevkivi jätab põlemisel järele rohkesti tuhka az olajpala sok hamut hagy maga után az égés során

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

järgi <j'ärgi postp, adv>
1. postp [gen] (mille kohaselt, millele toetudes) utána, után, szerint, nyomán ♦ moe järgi riietuma a divat szerint öltözködik; toimisin sinu nõuande järgi a te tanácsaid szerint cselekedtem; poisile pandi vanaisa järgi nimeks Rein a fiút a nagyapja után Reinnek nevezték; kohaliku aja järgi helyi idő szerint
2. adv; postp [gen] (alles, midagi meenutades) marad ♦ põlevast küünlast on ainult jupp järgi csak egy darab maradt az égő gyertyából; ta haises küüslaugu järgi fokhagymától bázlött
3. adv (osutab vastupanu lakkamisele) felad ♦ lõpuks ta andis järgi végül feladta

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kino <kino kino kino k'inno, kino[de kino[sid 17 s>
1. (asutus, hoone) filmszínház, mozi ♦ panoraamkino panoráma mozi; vabaõhukino kertmozi; lähme kinno menjünk moziba; ta käib sageli kinos gyakran jár moziba; saame kokku kino ees találkozzunk a mozi előtt; on alles kino! kõnek micsoda cirkusz!; kodukinosüsteem házi mozirendszer
2. (filmikunst) filmművészet ♦ tummkino némafilm
■LS: kino+ ♦ kinoekraan filmvászon; kinokuulutus filmhirdetés; kinokülastus mozilátogatás; kinoprojektor filmvetítő(gép); kinopilet, kinopääse mozijegy; kinopublik moziközönség; kinosaal vetítőterem, moziterem; kinoseanss mozielőadás

kottpime <+pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj koromsötét, vaksötét, töksötét, szuroksötét ♦ kottpime öö koromsötét éjszaka
2. s koromsötét, vaksötét, töksötét, szuroksötét ♦ jõudsin koju alles kottpimedas csak a koromsötétben értem haza

kuliss <kul'iss kulissi kul'issi kul'issi, kul'issi[de kul'issi[sid_&_kul'iss/e 22 s> teater (näitesein); põll (kaitseriba); mets (raiel alles jäetav metsariba) színfal, kulissza ♦ kulisside taga a színfalak mögött

kuulutus <kuulutus kuulutuse kuulutus[t kuulutus[se, kuulutus[te kuulutus/i 11 s>
1. (kirjalik teadaanne) hirdetés, hirdetmény ♦ ajalehekuulutus újsághirdetés; korterikuulutus lakáshirdetés; ma alles panin kuulutuse üles az imént függesztettem ki a hirdetményt; kuulutust lehte panema hirdetményt közzétesz
2. (ennustus) hirdetés
■LS: kuulutus+ ♦ kuulutustahvel hirdetési tábla; kuulutustulp hirdetőoszlop

küll <k'üll adv; k'üll külla k'ülla k'ülla, k'ülla[de k'ülla[sid_&_k'üll/i 22 s>
1. adv (väidet rõhutav) majd ♦ istu rahulikult, küll mina lähen ülj nyugodtan, majd én megyek; küll ta tuleb majd jönni fog; täna tuleb küll vihma ma bizonyára esni fog
2. adv (vastust kinnitav, igatahes, tõepoolest) igen ♦ hea küll igen, jó, rendben
3. adv (vastanduse puhul) aztán ♦ ma küll ei tule! én aztán nem jövök!
4. adv (tundetooni rõhutamisel) bizony ♦ küll sina alles oskad kõike! te bizony sok mindent tudsz!
5. adv (küllalt, piisavalt) eléggé, elegendően ♦ muresid on rohkem kui küll rengeteg gondja van; tööjõudu on saada küll elegendő munkaerő áll rendelkezésre

muusika <muusika muusika muusika[t -, muusika[te muusika[id 01 s> zene ♦ klassikaline muusika klasszikus zene; tõsine muusika komolyzene; eesti muusika észt zene; ajaviitemuusika könnyűzene, szórakoztató zene; filmimuusika filmzene; instrumentaalmuusika, instrumentaalne muusika hangszeres zene; kammermuusika kamarazene; kirikumuusika egyházi zene; koorimuusika kóruszene; leinamuusika gyászzene; operetimuusika operettzene; puhkpillimuusika fúvószene, rézfúvós zene; rokkmuusika rockzene; salongimuusika szalonzene; tantsumuusika talpalávaló, tánczene; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje; viiulimuusika hegedűszó; vokaalmuusika, vokaalne muusika vokális zene; muusikat looma zenét szerez; muusikat kirjutama zenét szerez; muusikat kuulama zenét hallgat
■LS: muusika+ ♦ muusikaajaloolane zenetörténész; muusikaajalugu zenetörténet; muusikaakadeemia zeneakadémia, zeneművészeti főiskola; muusikaarmastaja zeneszerető; muusikaarvustaja zenebíráló; muusikaarvustus zenebírálat; muusikaaustaja zenepártoló; muusikaelu zenei élet; muusikakeskus hifitorony; muusikakool zeneiskola; muusikakriitik zenekritikus; muusikakultuur zenei kultúra; muusikapala zeneszám, zenedarab; muusikapedagoogika zenepedagógia; muusikariist hangszer, zeneszerszám; muusikasõber zenebarát, zenekedvelő; muusikateadlane zenetudós; muusikateadus zenetudomány; muusikateater zenés színház; muusikateooria muus zeneelmélet; muusikateos zenemű; muusikatund zeneóra; muusikaõpetaja énektanár, zenetanár; muusikaõpetus (1) zeneoktatás; (2) (õppeainena) énekóra; muusikaõpingud zenetanulás

naasma <n'aas[ma n'aas[ta naase[b n'aas[tud, n'aas[is n'aas[ke 32 v> (tagasi pöörduma) megjön, visszatér, visszajön, megtér ♦ maapaost naasma száműzetésből visszatér; naaseme järvelt alles õhtu eel csak este jövünk vissza a tóról

nolk <n'olk nolgi n'olki n'olki, n'olki[de n'olki[sid_&_n'olk/e 22 s>
1. hlv (poisike, piimahabe) zöldfülű, ifjonc, siheder, taknyos ♦ ah sina, nolk, tuled mind õpetama! te taknyos, te akarsz engem tanítani!; mis esimees sihuke on, nolk alles! miféle elnök ez, hiszen még zöldfülű
2. (noor loom) fiatal állat, kölyök; (alamõõduline kala) kis hal, méreten aluli hal ♦ havinolgid méreten aluli csukák, kis csukák

nooruke[ne] <nooruke_&_noorukene noorukese noorukes[t noorukes[se, noorukes[te noorukes/i 12 adj> (alles üsna noor) fiatal ♦ nooruke[ne] tütarlaps kislány; ta on veel päris nooruke[ne] még nagyon fiatal

nurjatu <nurjatu nurjatu nurjatu[t -, nurjatu[te nurjatu[id 01 adj, s>
1. adj (alatu, häbitu, jultunud) alávaló, utolsó, rongy, nyomorult, komisz, gaz, galád, elvetemült, cudar ♦ nurjatu laim alávaló rágalom; nurjatu tegu gaztett; langes nurjatu pettuse ohvriks alávaló csalás áldozata lett; oh te nurjatud jõmpsikad, või poriste jalgadega tuppa! ej ti kis bitang kölykök, sáros lábbal a szobában!
2. s (nurjatu, alatu inimene) galád, bitang, elvetemült; (lapse kohta) komisz ♦ ühe nurjatu pärast peavad teised kannatama egy galád ember miatta kell a többieknek szenvedni; küll ma sellele nurjatule alles näitan! na, majd megmutatom én annak a komisz kölyöknek!

nätske <n'ätske n'ätske n'ätske[t -, n'ätske[te n'ätske[id 01 adj> (kleepjas, sitke) nyúlós, ragadós; (niiske) nedves; (leiva kohta: tainjas, kobeduseta) tömör ♦ nätske savi ragadós agyag; muld on alles sulaveest nätske a föld még ragad a hólétől; asfalt läheb kuumaga nätskeks a aszfalt ragadóssá válik a melegtől; nätske komm jääb hammaste külge a ragadós cukorka a fogakra tapad; hein on veel nätske, ei kõlba saadu panna még vizes a széna, nem lehet boglyába rakni; leib on nätskeks jäänud tömör maradt a kenyér

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

nüüdsama <+sama adv>
1. (väga vähe aega tagasi) imént ♦ just nüüdsama oli ta siin éppen az imént volt itt; nüüdsama rääkisime sinust éppen az imént beszéltünk erről; ma alles nüüdsama kuulsin, et ... éppen az imént hallottam, hogy ...
2. (väga vähese aja pärast, otsekohe) azonnal ♦ külalised on nüüdsama tulemas a vendégek azonnal jönnek

olgugi <olgugi konj> (ehkki, kuigi) bár, dacára, de, noha, ellenére ♦ raha, olgugi peenike, on ikkagi raha a pénz, bár apró, mégis pénz; käib tööl, olgugi et on alles laps dolgozni jár, annak ellenére, hogy gyerek még

piimahabe <+habe habeme habe[t -, habeme[te habeme[id 04 s> piltl
1. (hõre, alles kasvama hakanud habe) pelyhedző szakáll
2. (kollanokk, nolk) tejfölösszájú, pelyhesállú, taknyos

pilla-palla <+palla adv> (läbisegi) szanaszét, szerteszéjjel, szerte ♦ me alles eile kolisime, asjad on kõik veel pilla-palla csak tegnap költöztünk, és még szerteszéjjel vagyunk

pisike[ne] <pisike_&_pisikene pisikese pisikes[t pisikes[se, pisikes[te pisikes/i 12 adj, s>
1. adj (väga väike, tilluke) kicsi, kis ♦ pisike linn kis város; lapsed on alles päris pisikesed a gyerekek még nagyon kicsik; mu pisike tütreke a kislányom; palk on pisike a fizetés kicsi
2. s (laps, titt) kisbaba

ports <p'orts portsu p'ortsu p'ortsu, p'ortsu[de p'ortsu[sid_&_p'orts/e 22 s>
1. (mingi hulk, kogus) adag ♦ minus on paras ports karjeristi van bennem egy kis karrierista; suur ports raha sok pénz; portsu otsa sattuma piltl kihúzza a gyufát; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!
2. kõnek ([toidu]portsjon) adag, porció ♦ päevaports napi adag

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

säilima <s'äili[ma s'äili[da säili[b säili[tud 28 v> (alal hoiduma, alles jääma, mitte hävima, mitte riknema) eláll; ([millestki suuremast] järele jääma) megmarad; (endisel kujul alles olema, püsima) megőrződik, fennmarad ♦ vana puukirik on hästi säilinud a régi fatemplom jól megmaradt; toode, mis on säilinud tänapäevani termék, amely mind a mai napig fennmaradt; saunakombed on peaaegu muutumatul kujul säilinud meie päevini szaunázás szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig; see hoidis säilib kaua ez a befőtt sokáig eláll

säilitama <säilita[ma säilita[da säilita[b säilita[tud 27 v>
1. (jätkuvalt alal/alles hoidma) fenntart, (meg)tart, (meg)őriz, tárol ♦ talvel säilitatakse kartuleid keldris télen a burgonyát pincében tárolják; oma positsiooni säilitama megőrzi a pozícióját; korda säilitama fenntartja a rendet
2. (endisel kujul, muutumatuna alles jätma v hoidma) megtart ♦ säilitas abiellumisel oma neiupõlvenime házasságkötéskor megtartotta leánykori nevét

taipama <t'aipa[ma taiba[ta t'aipa[b taiba[tud 29 v>
1. (aru saama, mõistma) felfog, (meg)ért, feleszmél ♦ ta ei taipa mõhkugi v tuhkagi nem ért semmit; taipas alles hiljem, milline löök teda oli tabanud csak később fogta fel, hogy mekkora csapás érte; taipas liiga hilja későn eszmélt fel; nüüd ma alles taipan most már értem
2. (millegi peale tulema, midagi teha märkama) észrevesz, rájön ♦ taipas, et tal pole kuhugi minna rájött, hogy nincs hová mennie

tont <t'ont tondi t'onti t'onti, t'onti[de t'onti[sid_&_t'ont/e 22 s>
1. (ebamäärane üleloomulik olend, viirastus) rém, kísértet, szellem ♦ tonte nägema rémeket lát
2. (tagasihoidlik kirumissõna: kurivaim, sunnik, sindrinahk) ördög ♦ tont võtku, vaat see oli alles elu! Az ördög vigye el, na ez aztán volt élet!

tulevik <tulev'ik tuleviku tulev'ikku tulev'ikku, tulevik/e_&_tulev'ikku[de tulev'ikk/e_&_tulev'ikku[sid 25 s>
1. jövő ♦ lähitulevik, lähem tulevik közeljövő; kauges tulevikus távoli jövőben; tulevikus a jövőben; hiilgav tulevik fényes jövő; meie tulevik on tume a jövőnk sötét; tal on ees suur tulevik nagy jövő áll előtte; tulevikku ennustama megjósolja a jövőt; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje
2. keel (grammatiline aeg, futuurum) jövő (idő) ♦ eesti keeles tulevikku ei ole az észt nyelvben nincs jövő idő
■LS: tuleviku+ ♦ tulevikumuusika a jövő zenéje; tulevikupilt jövőkép; tulevikuplaanid jövőbeli/jövőbeni tervek; tuleviku-uuringud jövőkutatás; tulevikuvisioon jövőbeni kilátás; tulevikuväljavaated jövőbeli kilátások/esélyek

uinuma <'uinu[ma 'uinu[da 'uinu[b 'uinu[tud 27 v>
1. (magama jääma) elalszik, elszunnyad ♦ igavesele unele v rahule v igaveseks uinuma elszunnyad, halálalvásba merül; uinus alles vastu hommikut csak hajnal felé tudott elszunnyadni
2. piltl (puhkeolekus olema, mitte toimima, peidus, varjul olema) szunnyad ♦ uinunud vulkaan szunnyadó vulkán

valmima <v'almi[ma v'almi[da v'almi[b v'almi[tud 27 v>
1. (valmis saama) (el)készül ♦ käsikiri valmis tähtajaks a kézirat határidőre elkészült
2. (marjade, puuviljade vms kohta: küpse[ma]ks muutuma, küpsema); piltl (välja kujunema, küpsema) (meg)érik ♦ õunad juba valmivad már érik az alma; vili valmib megérik a gabona; rohelised, alles valmimata tomatid zöld, még éretlen paradicsom; ploomid on üle valminud a szilva már túlérett
■LS: valmimis+ ♦ (juustu) valmimisaeg (a sajt) érlelési ideje; (millegi) valmimistähtaeg (vminek a) befejezési határideje

vast <v'ast adv>
1. (ehk, võib-olla) talán ♦ tasub vast siiski meelde tuletada, et... talán érdemes emlékeztetni arra, hogy...; tüdruk on ehk vast kakskümmend a lány talán huszonéves
2. (äsja, nüüdsama, alles) frissen, nemrég, éppen most; (kõigest) csak ♦ vast valminud maja a frissen elkészült ház; mõistsin seda vast täna, et olin eksinud csak ma jöttem rá, hogy eltévedtem
3. (esineb mingi üllatusliku asjaolu tõdemises, hrl hüüdlauses: ometi, ikka) ám ♦ on see vast mees! ez ám az ember!
■LS: vast+ ♦ vastilmunud nemrég megjelent; vastsündinu újszülött

viimane <viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj>
1. (lõpus, tagaotsas olev, järjestust, rida lõpetav) legutóbb, végső, utolsó, utóbbi, sereghajtó, legvégső, legutolsó, legutóbbi ♦ kellegi viimne tund on tulnud ütött vkinek az utolsó/ a végső órája; esimest ja viimast korda először és utoljára; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig
2. (lähema mineviku kohta) ♦ viimasel korral a legutóbbi alkalommal
3. (alles loodud, uusim) ♦ viimase peal välja nägema mintha skatulyából húzták volna ki
4. (vahetult mingile kriitilisele piirile eelnev) ♦ viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; viimane piisk karikas csordultig van/telt a pohár
5. (vähenevast, lõppevast, kaduvast veel järel olev) ♦ ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr