[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aitäh <ait'äh interj; ait'äh ait'ähi ait'ähhi ait'ähhi, ait'ähhi[de ait'ähhi[sid_&_ait'ähh[e 22 s>, ka aituma, aitüma
1. interj köszönöm, köszönjük, kösz(i) ♦ aitäh! v aitüma! v aituma! köszönöm szépen!; aitäh(teile) abi eest köszönöm a segítségét!
2. s köszönet ♦ suur aitäh nagyon köszönöm!, hálás köszönet!

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

eest seisma síkraszáll

eest vedama irányít, vezet

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

fiksatiiv <fiksat'iiv fiksatiivi fiksat'iivi fiksat'iivi, fiksat'iivi[de fiksat'iivi[sid_&_fiksat'iiv/e 22 s> kunst (söe-, pliiatsijoonistust hõõrdumise eest kaitsev lakilahus) fixatív, fixálószer

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hilja <hilja adv>
1. adv késő ♦ hilja õhtul késő este, öreg este; hilja öösel késő éjjel; on juba päris hilja elég késő van már; abi saabus liiga hilja túl későn érkezett a segítség; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. adj; s késő ♦ jäime hilja peale istuma későre maradtunk, sokáig elidőztünk; olime seal hilja õhtuni késő estig ott voltunk; hilja aja eest nemrég, mostanában

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hinne <hinne h'inde hinne[t -, hinne[te h'inde[id 06 s> érdemjegy, osztályzat, minősítés, jegy ♦ rahuldav hinne elégséges, közepes; aastahinne év végi osztályzat; eksamihinne vizsgaeredmény; kirjandushinne irodalom osztályzat; koondhinne összesített osztályzat; käitumishinne magatartás; veerandihinne negyedévi osztályzat; hinnet panema osztályoz; sain kirjandi eest hea hinde jó jegyet kaptam a fogalmazásért; tegi eksami hindele „väga hea“ jelesen/jelesre vizsgázott
■LS: hinde+ ♦ hindekomisjon maj értékelő bizottság

hoiatama <hoiata[ma hoiata[da hoiata[b hoiata[tud 27 v> figyelmeztet, rászól, óva int, megint, int ♦ hädaohu eest hoiatama figyelmeztet a veszélyre; hoiatan sind viimast korda utoljára figyelmeztetlek; lind hoiatab poegi a madár figyelmezteti fiókáit; ta lausus seda hoiatava häälega intő hanggal mondta ezt

hoolitsema <hoolitse[ma hoolitse[da hoolitse[b hoolitse[tud 27 v> gondoskodik, ügyel, kezel, istápol, gondoz, ápol, ellát, dajkál; (korras hoidma) rendben tart ♦ {kelle} heaolu eest hoolitsema gondoskodik a jólétéről; perekonna eest hoolitsema gondoskodik a családjáról; oma tervise eest hoolitsema vigyáz az egészségére; oma välimuse eest hoolitsema vigyáz a külsejére; hoolitseb kui oma lapse eest úgy gondoskodik róla, mint saját gyermekéről; haige eest ei hoolitse keegi senki sem gondozza a beteget; mina hoolitsen piletite eest gondoskodom a jegyekről; hoolitsev abikaasa figyelmes házastárs; hoolitsevad käed gondoskodó kezek; hoolitsetud käed ápolt kezek; hoolitsetud välimus ápolt külső

hoolitsus <hoolitsus hoolitsuse hoolitsus[t hoolitsus[se, hoolitsus[te hoolitsus/i 11 s> gondoskodás, gondviselés, gondozás ♦ hoolitsus kasvava põlvkonna eest gondoskodás a felnövekvő nemzedékről; teda ümbritseti hella hoolitsusega gyengéd gondoskodással vették körül

hulk <h'ulk hulga h'ulka h'ulka, h'ulka[de h'ulka[sid_&_h'ulk/i 22 s>
1. (kogus) tömeg, mennyiség, sereg, rakás, szám, kvantitás, halmaz, csomó; (määr) fok ♦ arvutu hulk számtalan; tohutu hulk hatalmas mennyiségű; kinnine hulk mat zárt halmaz; suurel hulgal garmadában/garmadával; alamhulk mat részhalmaz; energiahulk energiamennyiség; teabe hulk információmennyiség; aasta keskmine sademete hulk évi átlagos csapadékmennyiség; tasutakse vastavalt töö hulgale a munka mennyiségének megfelelően fizetnek
2. (suur arv v kogus) sok, rengeteg ♦ rahvahulk tömeg; töötute hulgad a munkanélküliek száma; hulk uusi muljeid sok új benyomás; sinna on hulk maad messze van; sain hulga raha rengeteg pénzt kaptam; ma pole teda hulgal ajal näinud rég nem láttam; hulk aega on mööda läinud sok víz lefolyt azóta a Dunán; see juhtus hulga aastate eest évekkel ezelőtt történt

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

häbematu <häbematu häbematu häbematu[t -, häbematu[te häbematu[id 01 adj>
1. (häbitu) arcátlan, szemtelen, szemérmetlen, szégyentelen, pofátlan, pimasz, ebadta, becstelen; (viisakuseta) udvariatlan; (jultunud) pimasz, arcátlan ♦ häbematu inimene szégyentelen ember; häbematu julgus pimasz merészség; häbematu käitumine arcátlan viselkedés; häbematu laim aljas rágalom; häbematu pettus szégyentelen csalás; häbematu vale arcátlan hazugság; häbematu vemp arcátlan csíny; häbematuks minema elkanászosodik; valetab kõige häbematumal kombel szégyentelenül hazudik
2. kõnek (tohutu) rettentő ♦ maksin raamatu eest häbematu hinna rettentő sokat fizettem a könyvért

hädaoht <+'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély, veszedelem ♦ ähvardav hädaoht fenyegető veszély; hädaohus olema veszélyben forog; hädaohu eest hoiatama figyelmezteti a veszélyre; hädaohtu tundma veszélyt érez; hädaohtu sattuma veszélyben van; hädaoht on möödas elmúlt a veszély; ta on väljaspool hädaohtu nincs veszélyben; ta pani oma elu hädaohtu veszélynek teszi ki magát, veszélybe sodorja az életét

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

isamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> anyaföld, haza; (kodumaa) haza ♦ isamaale ustavad pojad a haza hűséges fiai; isamaad kaitsma a hazát védeni; isamaa eest võitlema a hazájáért harcol
■LS: isa+maa+ ♦ isamaalaul hazafias dal; isamaaluule, isamaalüürika hazafias költemény

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jalust <jalust adv, postp> vt ka jalus2, jalgu
1. adv (jalgade eest v ümbert, tülinast) láb alól, útból ♦ koristage need oksad siit jalust takarítsátok el az ágakat innen a lábunk alól; viige lapsed jalust ära vigyétek el a gyerekeket az útból; käi jalust kõnek tűnj el; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
2. postp [gen] (eest, mõjupiirkonnast) láb alól ♦ sõja jalust põgenema a háború elől menekül; tulge siit inimeste jalust ära gyertek el innen, az emberek lába alól

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

julgeolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s>
1. biztonság ♦ isiklik julgeolek személyes biztonság; riiklik v riigi julgeolek állambiztonság; {kelle} julgeoleku eest hoolt kandma gondoskodik vki biztonságáról
2. kõnek (riikliku julgeoleku organ) nemzetbiztonsági szakszolgálat ♦ töötab julgeolekus a nemzetbiztonságiaknál dolgozik
■LS: julge+oleku+ ♦ julgeolekuabinõud biztonsági intézkedések; julgeolekumees kõnek ávós; julgeolekuorganid biztonsági szervek; julgeolekuteenistus biztonsági szolgálat; julgeolekutunne biztonságérzet; julgeolekutöötaja nemzetbiztonsági dolgozó

julgesti <j'ulgesti adv>
1. bátran; (vapralt) merészen; (kartmatult) rettenthetetlenül ♦ vaatas julgesti õpetajale otsa bátran nézett a tanárra; võitleb julgesti oma õiguste eest merészen harcol a jogaiért; tule julgesti, koer ei hammusta gyere bátran, nem harap a kutya
2. (kindlasti, kahtlemata) biztosan, kétségtelenül ♦ temale võib julgesti loota rá biztosan számíthatsz; ta on julgesti teistest poistest pikem kétségtelenül magasabb, mint a többi fiú

juurdemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> pótdíj, pótlék ♦ juurdemaks ületunnitöö eest a túlóráért járó pótlék

järelejätmatu <+j'ätmatu j'ätmatu j'ätmatu[t -, j'ätmatu[te j'ätmatu[id 01 adj> szüntelen, folyamatos ♦ järelejätmatu võitlus olemasolu eest szüntelen küzdelem a létezésért

kahjutasu <+tasu tasu tasu -, tasu[de tasu[sid 17 s> (hüvitus) kártérítés ♦ kahjutasu maksma millegi eest kártérítést fizet vmiért; kelleltki kahjutasu nõudma kártérítést követel vkitől

kaitsma <k'aits[ma k'aits[ta kaitse[b k'aits[tud, k'aitse[s k'aits[ke 32 v>, ka kaitsema véd, megvéd, védelmez; (end) védekezik ♦ väitekirja kaitsma megvédi a disszertációját; tiitlit kaitsma sport megvédi a címét; loodust kaitsma védi a természetet; vihma eest kaitsma véd az eső ellen; tuulte eest kaitstud paik széltől védett hely

kallis <kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj (hinnaline, väärtuslik) drága, költséges ♦ kallid kingitused drága ajándékok; kallid ehted drága ékszerek; kallimaks minema drágul; ostsin kingad kalli raha eest jó drágán vettem meg a cipőt; see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
2. adj (armas, südamelähedane) kedves, édes, drága ♦ kallis ema drága édesanyám; kallis sõber drága barátom, kedves barátom!; kallid külalised kedves vendégek
3. adj (vaikne, õnnis, püha) áldott ♦ kallis jõululaupäeva õhtu áldott szenteste; kallist rahu áldott békét
4. s (armastatu, kallim) drágám, kedvesem, kicsim, kincsem
5. adj (hea, lahke, vastutulelik) szíves ♦ olge nii kallis ja öelge, kui palju on kell? legyen szíves és mondja meg, mennyi az idő?

kampsun <k'ampsun k'ampsuni k'ampsuni[t -, k'ampsuni[te k'ampsune[id 02 s>
1. (silmkoeese, eest nööbitav) kardigán, szvetter; (üle pea tõmmatav) kötött pulóver ♦ heegeldatud kampsun horgolt kardigán; kootud kampsun kötött kardigán, kötött pulóver; villane kampsun gyapjúkardigán; kampsunit kandma kardigánt hord
2. etn (hrl naiste kraeta, pikkade varrukatega pihtkuub) kiskabát

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kardin <kardin kardina kardina[t -, kardina[te kardina[id 02 s> függöny ♦ aknakardin ablakfüggöny; dušikardin zuhanyfüggöny; kardinaid [akna eest] kõrvale tõmbama v lükkama félrehúzza a függönyt; kardinaid [akna] ette tõmbama behúzza a függönyt
■LS: kardina+ ♦ kardinariie függönyanyag

karistama <karista[ma karista[da karista[b karista[tud 27 v> büntet, megbüntet ♦ süüdlast karistama megbüntetik a bűnöst; kedagi millegi eest karistama megbüntet vkit vmiért; kiiruse ületamise eest karistama gyorshajtásért megbírságol

kasima <kasi[ma kasi[da kasi[b kasi[tud 27 v>
1. (puhastama) tisztít; (koristama) takarít ♦ tuba v toas peab pisut kasima a szobát ki kell takarítani; keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van
2. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära! kao!) eltakarodik ♦ kasi välja! takarodj ki!; kasi teelt eest! tűnjél innen!; kasi kus kurat! takarodj a fenébe!

kiitma <k'iit[ma k'iit[a kiida[b kiide[tud, k'iit[is k'iit[ke 34 v> (tunnustust, rahulolu avaldama) dicsér, dicsőít ♦ sain hea töö eest kiita dicsértek a szorgalmas munkámért; seda filmi kiidetakse dicsérik ezt a filmet; peremees kiitis oma hobuseid agyba-főbe dicsérte lovait a gazda; heaks kiitma jóváhagy, elfogad; taevani kiitma agyba-főbe dicsér; töö kiidab tegijat a munka dicséri mesterét

kindel <k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj>
1. (kandev, kõva, tugev, vastupidav) szilárd; (turvaline, ohutu, usaldusväärne) biztos ♦ kindel alus v põhi szilárd alap; Euroopa on kindel koht, seda eriti kriisi ajal Európa biztos menedék, különösen válság idején
2. (püsiv, muutumatu, vankumatu, vääramatu) határozott, szilárd ♦ kindel kavatsus határozott szándék; kindel sõprus szilárd barátság
3. (ilmne, vaieldamatu, selge) megbízható; (veendunud) bizonyos, biztos ♦ kindlad andmed megbízható adatok; kindel juhtimine megbízható irányítás; kindel kõneviis keel kijelentő mód, jelentő mód; olen kindel selles, et bizonyos vagyok benne, hogy
4. (mittejuhuslik) meghatározott; (määratud) rögzített ♦ kindel elukoht állandó lakhely; kindel kuupalk rögzített havi fizetés, meghatározott fizetés; kindel tähtaeg rögzített határidő; kindlaks määratud kuupäeval meghatározott napon; kindlal kellaajal meghatározott órában
5. (liitsõna järelosa) (mingi välismõju eest kaitstud, sellele vastupidav) álló ♦ see on haiguskindel ellenáll a betegségeknek; helikindel hangszigetelt; kuulikindel golyóálló; kuumakindel, kuumuskindel hőálló; külmakindel fagyálló, hidegtűrő, fagytűrő; löögikindel ütésálló; põuakindel aszályálló; tulekindel tűzálló; veekindel vízálló, vízzáró; õhukindel légmentes, légzáró

kinnine <k'innine k'innise k'innis[t k'innis[se, k'innis[te k'innis/i_&_k'innise[id 12_&_10 adj> zárt; (iseloomult) zárkózott ♦ kinnine aken zárt ablak; kinnine asutus zárt intézet; kinnine hulk mat zárt halmaz; kinnine hääletamine titkos szavazás; kinnine inimene zárkózott ember; kinnine iseloom zárkózott természet; kinnine kaelus zárt nyak; eest kinnine pluus elöl zárt blúz; kinnine istung zárt ülés; kinnine koosolek zártkörű ülés; kinnine luumurd zárt törés; kinnise peaga korlátozott felfogású; kinnised ruumid körülzárt tér; kinnine silp keel zárt szótag; kinnine süsteem zárt jellegű rendszer; kinnine õppeasutus bentlakásos intézmény; kinnine ümbrik lepecsételt boríték; kinnine üritus kõnek zártkörű rendezvény

kittel <k'ittel k'itli k'itli[t -, k'itli[te k'itle[id 02 s> köpeny ♦ eest nööbitav kittel elöl gombolós köpeny; arstikittel orvosi köpeny; haiglakittel kórházi köpeny; töökittel zubbony, munkaköpeny; kitlit selga panema felveszi a köpenyét

kogu1 <kogu pron> összes, teljes, egész ♦ kogu aasta jooksul egész évben; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; kogu maailmas a kerek világon, az egész világon, szerte a világon; kogu talve egész télen; ootasin sind kogu päeva egész nap vártalak; sadas kogu nädal egész héten esett; kogu kehast värisema egész testében reszket; kogu maailm az egész világ; kogu raha eest az összes pénzen; õnnitlen sind kogu südamest teljes szívemből gratulálok neked; ongi kogu lugu, ongi kogu moos kõnek és ennyi az egész
■LS: kogu+ ♦ koguarv összlétszám; koguhulk összállomány; kogukaal összsúly; kogukahjum maj összes veszteség; kogukasum maj teljes profit; kogumaht összmennyiség; kogumulje összbenyomás; kogumõju összhatás; kogupikkus teljes hosszúság; kogupilt összkép; koguprodukt maj össztermék; kogusaak összfogás; kogutoodang maj össztermelés; kogutulu maj összjövedelem, összbevétel; koguväärtus maj összérték

kompliment <komplim'ent komplimendi komplim'enti komplim'enti, komplim'enti[de komplim'enti[sid_&_komplim'ent/e 22 s> bók ♦ komplimenti tegema bókokat mond; tänan komplimendi eest! köszönöm a bókot!

kooliraha <+raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s> (õppemaks, raha kooliskäimiseks) tandíj, iskolapénz ♦ küsi oma kooliraha tagasi piltl kérd vissza az iskolapénzt; millegi eest kooliraha maksma megfizeti a tandíjat vmiért

krahmama <kr'ahma[ma krahma[ta kr'ahma[b krahma[tud 29 v> (äkki, järsku haarama) felkap, megragad, elragad, markol; (endale) megfog; (kellegi käest v eest) harácsol ♦ kellegi juustest kinni krahmama vkinek a hajába markol; sülle krahmama az ölébe kap

kross1 <kr'oss krossi kr'ossi kr'ossi, kr'ossi[de kr'ossi[sid_&_kr'oss/e 22 s>
1. (rahaühik) garas, grosz
2. kõnek (tühine rahasumma) fitying ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem, nem ér egy fityinget sem; nem ér egy krajcárt sem; fabatkát sem ér; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; tal pole närust krossigi nincs egy huncut fillérje/vasa sem; tal pole punast krossigi/pennigi egy megveszekedett vasa sincs; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem

kujunema <kujune[ma kujune[da kujune[b kujune[tud 27 v>
1. (vormuma, tekkima, moodustuma) alakul, kialakul, kifejlődik, fejlődik ♦ ungari aprikoosisordid hakkasid ilmselt 300 aasta eest välja kujunema a magyar kajszi fajtacsoport valószínűleg 300 éve kezdett kialakulni; ootame ära, milliseks kujuneb majanduslik olukord várjuk, hogy miként alakul a gazdasági helyzet; tal on kindlaks kujunenud põhimõtted jól bevált alapelvei vannak
2. (osutuma) bizonyul, lesz ♦ mängu tulemuseks kujunes 3 : 3 viik 3-3-as döntetlen lett a meccs eredménye; laulupidu kujunes suursündmuseks a dalfesztivál nagy eseménynek bizonyult
■LS: kujunemis+ ♦ kujunemisjärk fejlődési szakasz; kujunemisprotsess a kialakulás folyamata

kulissidetagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s>
1. s (ruum teatris) kulisszák mögötti tér
2. adj piltl (üldsuse eest varjatud) kulisszák mögötti ♦ kulissidetagune elu kulisszák mögötti élet

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

käendama <k'äenda[ma k'äenda[da k'äenda[b k'äenda[tud 27 v> jur (teise eest vastutama) jótáll, szavatol, kezeskedik

kätte maksma
1. (halva teo eest kätte tasuma) megbosszul, bosszút áll, megtorol ♦ ta lubas mul sulle kätte maksta ő megengedte, hogy bosszút álljak rajtad
2. (ebameeldivalt, valusalt tunda andma) megtorol

lasuma <lasu[ma lasu[da lasu[b lasu[tud 27 v> (millelgi asuma) terhel; (raskusena vaevama) nehezedik ♦ kellel lasub vastutus õnnetuse eest? kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért?; selle pere peal lasub needus átok nehezedik erre a családra

lips2 <l'ips lipsu l'ipsu l'ipsu, l'ipsu[de l'ipsu[sid_&_l'ips/e 22 s>
1. (kaelaside) nyakkendő ♦ seob lipsu kaela megköti a nyakkendőjét; mul on lips ees van nyakkendőm; võtab lipsu kaelast v eest leveszi a nyakkendőjét
2. kõnek (lehv) masni
■LS: lipsu+ ♦ lipsunõel nyakkendőtű

lõiv <l'õiv lõivu l'õivu l'õivu, l'õivu[de l'õivu[sid_&_l'õiv/e 22 s> (makse riigiorgani sooritatud tehingu eest) adó, illeték, díj ♦ riigilõiv (bélyeg)illeték

läätseleem <+l'eem leeme l'een[t l'een[de, leen[te l'eem[i 13 s> (läätsesupp) lencseleves ♦ läätseleeme eest egy tál lencséért; läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

maha müüma (rõhutab tegevuse lõpetatust ning tulemuslikkust) elad ♦ läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

majapidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s>
1. (majandamine) gazdálkodás
2. (põllumajanduslik maavaldus koos juurdekuuluvaga) gazdaság ♦ talumajapidamine parasztgazdaság; väikemajapidamine kisgazdaság; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. (kodu eest hoolitsemine) háztartás
■LS: maja+pidamis+ ♦ majapidamishoone gazdasági épület; majapidamiskulud háztartási kiadások; majapidamisriist háztartási eszköz; majapidamistarbed háztartási cikkek; majapidamistööd háztartási munka, házimunka

maks2 <m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s>
1. (kohustuslik makse) adó, díj ♦ otsene maks egyenes adó; kaudne maks közvetett adó; aktsiisimaks maj jövedéki adó; kinnisvaramaks ingatlanadó; maamaks maj telekadó, földadó; telefonimaks telefondíj, telefon-előfizetési díj; tollimaks maj vámilleték, vám; üksikisiku tulumaks maj jövedelemadó; ettevõtte tulumaks társasági adó; makse maksma adót fizet; makse sisse nõudma beszedi az adót; makse tõstma díjemelést hajt végre; makse vähendama levonja az adókat; maksudest kõrvalehoidumine adókijátszás
2. (tasu teenuse eest) díj ♦ aastamaks éves díj; kindlustusmaks biztosítási díj; liikmemaks tagdíj, tagsági díj; osavõtumaks részvételi díj; postimaks portó, postadíj; tempelmaks bélyegilleték
3. kõnek (maksmine, tasumine) fizetés ♦ ettemaks előlegfizetés; järelmaks részletfizetés; sissemaks hozzájárulás; tagasimaks visszatérítés
■LS: maksu+ ♦ maksuamet maj adóhatoság, adóhivatal; maksuametnik (1) adóellenőr; (2) aj pénzügyőr; maksubaas adóalap; maksudeklaratsioon adóbevallás; maksujärelevalve adóellenőrzés; maksukohustus adókötelezettség; maksukohustuslane maj adóköteles; maksukoorem piltl adóteher; maksukuritegu adóbűncselekmény; maksukviitung díjnyugta; maksumaksja adófizető, adózó; maksumäär maj adókulcs; maksuobjekt adózás tárgya; maksuparadiis adóparadicsom; maksupettus adócsalás; maksupoliitika maj adópolitika; maksuraha adóbevétel; maksureform adóreform; maksuseadus adótörvény; maksusoodustus maj adókedvezmény; maksusüsteem maj adórendszer; maksuteade adómegállapító határozat, adóhatározat; maksuvaba adómentes, illetékmentes; maksuvõimeline adóképes; maksuvõlg adóhátralék, adótartozás

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

mask <m'ask maski m'aski m'aski, m'aski[de m'aski[sid_&_m'ask/e 22 s> álarc, maszk ♦ gaasimask gázálarc; iluravimask pakolás, maszk; kaitsemask védőálarc; kirurgimask sebészeti maszk; teatrimask színházi álarc; vehklemismask vívómaszk; paneb maski ette felteszi/felveszi az álarcát; võtab maski [näo] eest leveti az álarcát; kelleltki maski maha rebima letépi az álarcát vkiről; mask on langenud lehullott az álarc
■LS: maski+ ♦ maskiball álarcosbál, jelmezbál; maskipidu álarcosbál

metsavend <+v'end venna v'enda v'enda, v'enda[de v'enda[sid_&_v'end/i 22 s> (võimude eest metsas varjuv [relvastatud] isik) partizán

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

müüma <m'üü[ma m'üü[a m'üü[b m'üü[dud, m'üü[s müü[ge müü[akse 38 v> elad, árusít, árul ♦ sularaha eest müüma készpénzért árul; soodsalt müüma kedvezményesen árul; kasumiga müüma nyereséggel ad el; odavalt müüma elkótyavetyél, olcsón ad el; raamat on läbi müüdud a könyv elkelt; tootjad müüvad õunu 200 forintit kilo a nyári almát kilónként 200 forintért adják a termelők; müüa väike maja kis ház eladó; ennast müüma magát árulja; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul

nakatuma <nakatu[ma nakatu[da nakatu[b nakatu[tud 27 v> (nakkust, infektsiooni saama) elkap, fertőződik ♦ tuberkuloosi nakatuma elkapja a tuberkulózist; hoolitses haigete eest, kartmata neist nakatuda ápolta a betegeket, nem félt, hogy megfertőzik; nakatus kergesti uutest ideedest piltl könnyen megfertőzik az új ötletek

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

nokatäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s>
1. (nokaga võetav, noka vahele mahtuv kogus) csőrnyi ♦ varblased haaravad tuvide eest nokatäisi a verebek el-elcsípnek egy csőrnyi (eledelt) a galambok elől
2. (natuke, veidike) csipet ♦ tal on nokatäis varandust egy csipetnyi vagyona van; anti palake leiba ja nokatäis võid peale egy harapás kenyeret adtak és rá egy csipet vajat

nõeluma <n'õelu[ma n'õelu[da nõelu[b nõelu[tud 28 v>
1. megstoppol, stoppol; (mõnest kohast) stoppol; (salapistes) rejtett öltés, vakvarrás ♦ nõelub sokke zoknit stoppol
2. piltl (väledasti siia-sinna liikuma) sürög-forog, jön-megy ♦ perenaine nõelub toa ja lauda vahet a gazdasszony jön-megy a ház és az istálló között
3. piltl (torkima) csíp, szúr ♦ tuisk nõelub nägu a hóvihar csípi az arcom; nõeluv tuul csípős szél; tema nõeluvate pilkude eest ei saa midagi varjata szúrós tekintete elől semmit sem lehet elrejteni
■LS: nõelumis+ ♦ nõelumisnõel varrótű

nõudma <n'õud[ma n'õud[a nõua[b n'õu[tud, n'õud[is n'õud[ke 34 v>
1. (soovi, tahtmist [kategooriliselt] esitama) felszólít, vonz, vindikál, megkövetel, megkíván, megkér, követel, kíván, kiált, feltételez; kõnek (ilmumist kohustavalt kutsuma) követel, kikér; kõnek (tahtma, lootma, ootama) elvár ♦ poiss nõuab isalt raha a fiú pénzt kér/követel az apjától; lastelt nõutakse sõnakuulmist a gyerekektől elvárják, hogy szót fogadjanak; sind nõutakse telefoni juurde téged kérnek a telefonhoz
2. kõnek (tungivalt, pealekäivalt) követel; (kauba v teenuse eest) kér ♦ mis sa nõuad, ma ei tea sulle rohkemat rääkida mit kérlelsz, nem tudok neked többet mondani; kui palju v mis sa maja eest nõudsid? mennyit kértél a házért?; nõuab soolast hinda v hingehinda borsos árat kér; see on väga nõutav toode nagy a kereslet erre a termékre, erre a termékre nagy az igény
3. (tungivalt, vältimatult vajama) kell, szükséges; (eeldama, ette nägema, vajalikuks pidama) elvár, szükségesnek tart ♦ maja nõuab remonti tatarozni kell a házat; haigus nõuab ravi kezelni kell a betegséget; arstikutse nõuab kõrgharidust az orvosi hivatáshoz felsőfokú végzettség szükséges; see töö nõuab täpsust ez a munka pontosságot igényel; linnas elamine nõuab palju raha a városi élethez sok pénz kell; nõudis vaeva, et end püsti hoida nagy erőfeszítésbe igényelt, hogy állva maradjon

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

näppama <n'äppa[ma näpa[ta n'äppa[b näpa[tud 29 v> (pisut varastama) csen, megcsap, elsinkófál, elemel, elcsen, elcsakliz, csíp; (üle lööma) lenyúl, megcsap, megfúj ♦ poiss näppas isa tagant v isalt sigarette a fiú cigarettát csent az apjától; keegi oli talt rongis taskust rahakoti näpanud valaki ellopta a vonatban a zsebéből a pénztárcát; selle pooltunni võiksid endale tööajast näpata azt a fél órát lecsíphetnéd a munkaidőből; oli Mardil pruudi nina eest [ära] näpanud elcsípte a Márton barátnőjét az orra elől

närune <närune näruse närus[t -, närus[te näruse[id 10 adj>
1. (räbaldunud, närudeks muutunud) toprongyos, rongyos, gaz ♦ närune vaip rongyos szőnyeg
2. (armetu, vilets, sant) silány, szánalmas, rossz, nyomorúságos ♦ närune töötasu nevetséges fizetés; elab üsna närustes tingimustes meglehetősen nyomorúságos körülmények között él; nende näruste kopikate v pennide v sentide eest ei tasu rügada ezekért a nyomorult fillérekért nem éri meg/nem érdemes gürcölni; tal pole närust krossigi nincs egy huncut garasa/vasa sem
3. (alatu, autu) alávaló, becstelen, aljas, hitvány, gaz, bitang ♦ närune pealekaebaja aljas besúgó; see mees osutus näruseks argpüksiks ez a férfi alávaló gyáva embernek bizonyult; tal on närune hing hitvány ember; nii toimida on närune így cselekedni alávalóság

nööp <n'ööp nööbi n'ööpi n'ööpi, n'ööpi[de n'ööpi[sid_&_n'ööp/e 22 s> gomb ♦ mantlinööp kabátgomb; pärlmutternööp, pärlmutrist nööp gyöngyház gomb; kannaga nööp füles gomb; mantli nööp on eest ära tulnud leszakadt a kabát gombja; õmble nööp ette varrd fel a gombot; tee nööbid lahti gombolkozz ki; pane nööbid kinni gombolkozz be; pani kõik mantli nööbid kinni begombolta a kabát minden gomját; vajutas uksekella nööbile kõnek megnyomta az ajtócsengő gombját
■LS: nööbi+ ♦ nööbiaas gomblyuk; nööbivabrik gombgyár

nööpima <n'ööpi[ma n'ööpi[da nööbi[b nööbi[tud 28 v> (kinni) gombol; (lahti) kigombol ♦ tõmblukud on praktilised, pole vaja nööpida a zipzár/húzózár praktikus, nem kell gombolni; mantlil saab kapuutsi ära nööpida a kabátról le lehet gombolni a kapucniját; kaelani nööbitud pluus nyakig begombolt blúz; eest nööbitav kleit elől gombos ruha

odav <odav odava odava[t -, odava[te odava[id 02 adj> filléres, olcsó, jutányos, garasos ♦ odav riie olcsó szövet; odav kütus olcsó üzemanyag; odav tööjõud olcsó munkaerő; odav võte olcsó húzás; odav [välja]müük kiárusítás; maal on elu odavam vidéken olcsóbb az élet; odava raha v hinna eest ostma jutányos áron vett

olelus <olelus oleluse olelus[t olelus[se, olelus[te olelus/i 11 s>
1. (olemasolu, eksistents) létezés ♦ võitlus oma oleluse eest harc a létezésért
2. (oleskelu) semmittevés
■LS: olelus+ ♦ olelusvõitlus biol küzdelem a túlélésért; olelustingimused biol életkörülmények

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

omavoli <+voli voli voli -, voli[de voli[sid 17 s> önkény, önkényesség; (meelevald) önkény; (äärmine) szélsőséges önkény ♦ piiramatu omavoli korlátlan önkényesség; mõisnike omavoli a földesurak önkényessége; tema omavolile tuleb piir panna korlátot kell szabni az önkényességnek; kes kaitseb meid tema omavoli eest? ki véd meg minket az önkényeskedése ellen?

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

osamaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s>
1. maj részlet, részösszeg, részletfizetés, ráta
2. ([regulaarselt tasutav] kindel osa maksta tulevast summast) részlet ♦ ehituslaenu osamaksude tähtajad az építési kölcsön részleteinek határideje; igakuine osamaks järelmaksuga ostetud kauba eest a részletre vásárolt áru havi törlesztőrészletei
3. (kellegi makstav osa rahaliste kulutustega seotud ühisürituses osalemiseks) hozzájárulás ♦ juubelikingi osamaks on 25 krooni inimese kohta a jubileumi ajándék hozzájárulása 25 korona/fő; tasusin õmbluskursuse osamaksu befizettem a varrótanfolyam részletét

ostetav <ostetav ostetava ostetava[t -, ostetava[te ostetava[id 02 adj>
1. (partits) megvásárolható; (hästi minev) kelendő ♦ ostetav kaup megvásárolható áru; kõik ei ole raha eest ostetav mindent nem lehet pénzen megvenni
2. adj (äraostetav, kinnimakstav) megvehető ♦ ostetavad ametnikud megvehető tisztviselők

otsaeest <+'eest adv>, ka otsa eest, vt ka otsaees, otsaette (otsmikult, otsa eest) a homlokáról ♦ pühkis otsaeest v otsa eest higi letörölte az izzadságot a homlokáról

paarkümmend <p'aar+kümmend paari+k'ümne p'aari+kümme[t_&_p'aari+kümmend -, paari+k'ümne[te paari+k'ümne[id 05 num, pron> (umbes kakskümmend) pár tíz, körülbelül húsz, nagyjából húsz ♦ paarkümmend inimest pár tíz ember; paarkümmend meetrit lai liivariba körülbelül húsz méter széles homoksáv; paarikümne kilomeetri kaugusel úgy húsz kilométerre; rohkem kui paarikümne aasta eest több, mint húsz éve
■LS: paari+kümne+ ♦ paarikümnekilomeetrine nagyjából húsz kilométeres; paarikümneleheküljeline húsz oldalnyi, körülbelül húsz oldalas; paarikümneminuti[li]ne körülbelül húsz perces

palkama <p'alka[ma palga[ta p'alka[b palga[tud 29 v> (palga eest teenistusse võtma) alkalmaz, felfogad, felvesz ♦ töölisi palkama munkásokat alkalmaz

paluma <palu[ma palu[da palu[b palu[tud 27 v>
1. (soovi, palvet esitama) kér; (anuvalt) kérelmez; (soovides pääseda kuhugi) kikéredzkedik; (viisakussõnana palun) kérem ♦ tungivalt paluma unszol, nógat, kérlel; abi paluma folyamodik, segítséget kér; andeks paluma elnézést kér; vabandust paluma bocsánatot kér; raha paluma pénzt kér; kass palub õue a macska kikéredzkedik; kellegi kätt paluma piltl megkéri a kezét; palun tähelepanu! figyelmet kérek!; [ma] palun pakk võid egy csomag vajat kérek; tervita teda, palun! légy szíves, üdvözöld őt!; paremat kätt, palun! jobbra, tessék!; kuidas, palun? tessék?
2. (kutsuma) meghív ♦ ta palub mind külla meghív engem vendégségbe
3. (palvetama) imadkozik, könyörög, esedezik ♦ paluge ka minu eest! imádkozzanak értem is!

palvetama <palveta[ma palveta[da palveta[b palveta[tud 27 v> (jumalat paluma, palvet lugema) imádkozik, könyörög, fohászkodik ♦ palveta minu eest! imádkozz értem!

perenaine <+naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s>
1. (taluperenaine) háziasszony, gazdasszony
2. (omanik, valdaja) házinéni
3. (majapidamise eest hoolitsev naisisik) gazdasszony ♦ koduperenaine háziasszony, háztartásbeli

pilet <pilet pileti pileti[t -, pileti[te pilete[id 02 s>
1. (pääse) jegy, belépő(jegy) ♦ aastapilet éves bérlet; hooajapilet bérletjegy, szezonjegy; kuupilet havibérlet; laevapilet hajójegy; lennu[ki]pilet repülőjegy; edasi-tagasi pilet menettérti jegy, retúrjegy; poolpilet féljegy; rongipilet vonatjegy; sooduspilet kedvezményes jegy; sõidupilet menetjegy; teatripilet színházjegy; trammipilet villamosjegy; ümberistumispilet átszállójegy; piletit ostma jegyet vesz; piletit komposteerima kilyukasztja a jegyet; piletita sõitja bliccelő; piletit kinno ostma jegyet vált a moziba
2. (leheke eksamiküsimustega) feltétel
3. (väärtpaber, mille eest loosimisel võib midagi võita) jegy ♦ loosipilet kõnek sorsjegy; loteriipilet sorsjegy, tombolajegy
4. (kaart, tunnistus) könyv, igazolvány ♦ liikmepilet tagsági igazolvány/könyv, tagkönyv; õpilaspilet diákigazolvány
■LS: pileti+ ♦ piletiautomaat jegyautomata; piletikassa jegypénztár, jegyiroda; piletikontroll jegyellenőr; piletikonts ellenőrző szelvény; piletimüüja jegypénztáros; piletimüük jegyárusítás, jegyeladás; piletiraamat gyűjtőjegy, tömbjegy; piletiraha (ostuks) belépti díj

pluus <pl'uus pluusi pl'uusi pl'uusi, pl'uusi[de pl'uusi[sid_&_pl'uus/e 22 s> blúz; (madruse-) matrózblúz ♦ siidist pluus selyem blúz; lühikeste varrukatega pluus rövidujjú blúz; eest nööbitav pluus végiggombos blúz; särkpluus ingblúz; tuulepluus széldzseki; pluusi väel ingujjban
■LS: pluusi+ ♦ pluusikrae blúz gallér; pluusivarrukad blúz ujjak

poolmuidu <+muidu adv> (väga odavalt, tühise tasu eest) potom áron/pénzért ♦ midagi poolmuidu ostma potom áron vesz vmit; ta sai selle pildi poolmuidu potom összegért jutott hozzá a képhez

punane <punane punase punas[t -, punas[te punase[id 10 adj, s>
1. adj vörös, piros ♦ punane kärbseseen bot (Amanita muscaria) légyölő galóca; punane vein vörös, vörösbor; punane kalamari vörös nyúlhal ikra; punaseks värvima pirosra fest; nutab silmad punaseks vörösre sírja a szemét; punased põsed piros arc; punane kapsas vörös káposzta; punase peaga tüdruk vörös hajú lány; punased sõstrad piros ribizli; punane vask réz; punane joon v niit piltl vörös fonal; nagu punane rätik härjale piltl olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; punane kui peet piros, mint a paprika/pipacs
2. adj kõnek (pahempoolne, kommunistlik) vörös ♦ punane võim vörös hatalom
3. s (see, mis v kes on punast värvi: punane värv v värvus) piros, vörös; (indiaanlane) rézbőrű; (punast karva hobune) barnásvörös ló; (punane vein) vörös ♦ punane on armastuse värv a vörös a szerelem színe; punane kukk piltl vörös kakas; palun mulle 200 ml punast veini kérek két deci vöröset; kalla mulle punast! nekem vöröset tölts!
4. s kõnek (punane rahatäht) ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy hajítófát (se); fabatkát sem ér; nem ér egy krajcárt sem; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem
5. s (pahempoolne) vörös

puuduma <p'uudu[ma p'uudu[da p'uudu[b p'uudu[tud 27 v> hiányzik ♦ paar õpilast puudub täna néhány diák hiányzik ma; särgi eest puudub üks nööp az ingről hiányzik egy gomb; tal puudub emapaatiavõime hiányzik belőle a beleérző-képesség; kolmest puudub kümme minutit tíz perc múlva három; palju ei puudunud, et ta oleks kukkunud kis híja, hogy el nem esett; see veel puudus! már csak ez hiányzott!

põgenema <põgene[ma põgene[da põgene[b põgene[tud 27 v> (el)menekül, (meg)szökik ♦ vanglast põgenema börtönből menekül; usulise tagakiusamise eest põgenema a vallási üldözés elől menekül; üksindusse põgenema magányba menekül; keegi ei saa saatuse eest põgeneda senki sem kerülheti el a sorsát; päevamurede eest raamatute juurde põgenema napi gondjaitól a könyvekhez menekül

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

päevasärk <+s'ärk särgi s'ärki s'ärki, s'ärki[de s'ärki[sid_&_s'ärk/e 22 s> (eest nööbitav, kraega meeste pealissärk) ing ♦ ruuduline päevasärk kockás ing; triibuline päevasärk csíkos ing

päeviline <päeviline päevilise päevilis[t päevilis[se, päevilis[te päevilis/i 12 s> (päevapalga eest töötav maatööline) napszámos

päikesevari <+vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s> (päikese eest varjav kate) napvédő; (kaasaskantav) napernyő

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

pääs <p'ääs pääsu p'ääsu p'ääsu, p'ääsu[de p'ääsu[sid_&_p'ääs/e 22 s>
1. (pääsemine ohtlikust v ebameeldivast olukorrast) menekvés; (väljapääs) kiút ♦ saatuse eest v saatusest pole pääsu sors elől nincs menekvés
2. (kuskile sissepääs, vastav koht) bejutás; (juurde-, ligi-) hozzáférés

pääsema <p'ääse[ma p'ääse[da pääse[b pääse[tud 28 v>
1. (ohtlikust, raskest olukorrast eemale jõudma) kijut, kiszabadul, kikerül, megúszik; (vabanema) (el)szabadul; (kellest-millest tülikast, ebameeldivast lahti saama) megszabadul; (midagi vältida v millestki hoiduda õnnestuma) megmenekül ♦ tal õnnestus uppuvalt laevalt pääseda nekik sikerült a süllyedő hajóról megmenekülni; trahviga pääsema bírsággal megússza; lind pääses puurist a madár kiszabadult a kalitkából; vanglast pääsema kiszabadul a börtönből; oma saatuse eest v saatusest ei pääse keegi senki nem kerüli el a sorsát; pääses terve nahaga piltl megúszta ép bőrrel
2. (takistavaid olukordi ületades kuhugi jõudma) eljut, bejut, bekerül ♦ pääses lõpuks koju végül hazájutott; ülikooli pääsema bekerül az egyetemre; lahti pääsema millestki megszabadul vmitől; uudis pääses avalikkuse ette a hír a nyílvánosság elé került; autoga on majale võimatu ligi pääseda autóval lehetetlen eljutni a házhoz; eesti sportlane ei pääsenud finaali az észt sportoló nem jutott be a döntőbe
3. sikerül, tud ♦ ma ei pääse töö juurest tulema nem tudok eljönni a munkából; tal ei õnnestunud võimule pääseda neki nem sikerült a hatalomra jutnia; pääseb põgenema sikerül elmenekülnie

rabama <raba[ma raba[da raba[b raba[tud 27 v>
1. (hooga v järsku lööma, paiskama) csap, lesújt, odavág ♦ ta rabas mulle näkku arcomba vágott
2. (järsku kahju tehes v hävitades tabama) eltalál, elfog, ér, elér ♦ raske rusikalöök rabas mu lõuga nehéz ökőlcsapás érte az államat; suurt kaske rabas pikselöök a nagy nyírfát villámcsapás érte; teda rabas ääretu meeleheide végtelen kétségbeesés fogta el
3. piltl (tugevat muljet avaldama, vapustama) megdöbbent, meglep, meghökkent ♦ tema sõnad rabasid kõiki a szavai mindenkit megdöbbentettek; see teade ei rabanud kedagi az a hír nem lepett meg senkit
4. (kellegi käest v eest, ära) megragad
5. (kõigest jõust tööd tegema, rühmama) gürcöl, keményen dolgozik

raha <raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s>
1. (paberraha v münt) pénz; (peen-, vahetusraha) aprópénz; (ostmisel tagasiantav raha) visszajáró pénz; (rahasumma) pénzösszeg ♦ elatusraha tartásdíj; joomaraha borravaló; leivaraha kenyérrevaló; paberraha bankjegy, papírpénz; sularaha készpénz; taskuraha zsebpénz; veoraha viteldíj; raha teenima pénzt keres; raha läbi lööma fenekére ver a pénznek; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek; raha raiskama költekezik, pazarol; raha tuulde loopima az ablakon szórja ki a pénzt; käis raha peeneks vahetamas felváltotta a pénzt; see on maha visatud raha ez kidobott pénz; praegu on meil raha[de]ga kitsas mostanában pénzszűkében vagyunk; ma olen rahast päris lage teljesen elfogyott a pénzem, nincs egy fillérem se; aeg on raha az idő pénz; tal on raha nagu raba dögivel van pénze; majd felveti a pénz; annyi a pénze, mint a pelyva; kellelgi on raha nagu raba annyi vkinek a pénze, mint a pelyva; raha nagu raba tenger sok pénz; raha ei haise a pénznek nincs szaga; upub raha sisse megfullad a saját zsírjában
2. (auraha) érdemjel ♦ sai vapruse eest raha rinda bátorságért érdemjelet kapott a mellére
■LS: raha+ ♦ rahaabi pénzsegély; rahaannetus pénzadomány; rahahunnik halom pénz; rahakarp persely; rahakurss árfolyam; rahapaja pénzverde; rahapesu pénzmosás; raharaisk[amine] pénzpazarlás; raharinglus pénzforgalom; rahatasku irattárca, tárca, levéltárca; rahaturg pénzpiac; rahatäht címlet; rahavahetaja pénzváltó

regress <regr'ess regressi regr'essi regr'essi, regr'essi[de regr'essi[sid_&_regr'ess/e 22 s>
1. (taandareng) visszafejlődés
2. jur (õigus teise eest tasutud summa tagasi nõuda) visszkereset
■LS: regressi+ ♦ regressiõigus visszkereseti jog

rekvisiitor <rekvis'iitor rekvis'iitori rekvis'iitori[t -, rekvis'iitori[te rekvis'iitore[id 02 s> teater (rekvisiitide eest vastutaja) kellékes

rent <r'ent rendi r'enti r'enti, r'enti[de r'enti[sid_&_r'ent/e 22 s>
1. (kinnisvara ajutine kasutamine, rendivahekord) bér ♦ rendile andma bérbe ad; rendile võtma bérbe vesz
2. (tasu sellise kasutamise eest, rendimakse) bérleti díj ♦ renti maksma bérleti díjat fizet
■LS: rendi+ ♦ rendiaeg bérlet időtartama, bérleti idő; rendileping bérleti szerződés; rendimaks, renditasu bérfizetés

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

saatus <s'aatus s'aatuse s'aatus[t s'aatus[se, s'aatus[te s'aatus/i_&_s'aatuse[id 11_&_09 s> sors ♦ armuline saatus kegyes sors; halastamatu saatus kedvezőtlen sors; jätab otsuse saatuse hooleks v hoolde a sorsra bízza a döntést; oma saatusega leppima belenyugszik/beletörődik sorsába; saatuse iroonia a sors iróniája; saatuse tahtel a sors akaratából; kellegagi sama saatust jagama megosztja sorsát vkivel; saatuse eest pole kellelgi pääsu sorsát senki sem kerülheti el; alistub oma saatusele megadja magát a sorsnak/sorsának
■LS: saatuse+ ♦ saatusejumalanna sorsistennő; saatusekaaslane sorstárs; saatuselöögid sorscsapások

samaväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> (võrdväärne, üheväärne) egyenértékű; (võrdne) egyértékű ♦ samaväärne otsus azonos hatályú határoza; samaväärse töö eest sama palk naistele ja meestele egyenértékű munkáért azonos fizetés nőknek és férfiaknak; hea tõlge on tihti originaaliga pea samaväärne a jó fordítás sokszor szinte egyértékű az eredetivel

sandikopikas <+kopikas kopika kopika[t -, kopika[te kopika[id 02 s> éhbér ♦ sandikopikate eest töötama bagóért dolgozik

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

sireen <sir'een sireeni sir'eeni sir'eeni, sir'eeni[de sir'eeni[sid_&_sir'een/e 22 s>
1. müt (lauluga meremehi hukutav nümf vanadel kreeklastel) szirén ♦ Odüsseus põgenes sireenide eest Odüsszeusz megmenekült a szirénektől
2. tehn (helisignaalide tekiti, sellega tekitatud heli) sziréna, duda, kürt ♦ kaugelt kostab laeva sireen távolból hallatszik a hajó kürtje

sirvima <s'irvi[ma s'irvi[da sirvi[b sirvi[tud 28 v> (lehitsema, lappama) lapoz(gat), böngész ♦ ajakirju sirvima folyóiratokat lapozgat; sirvisin just aja eest Internetti éppen a világhálón böngésztem; sirvin oma lemmikraamatut lapozgatom a kedves könyvemet

sulane <sulane sulase sulas[t -, sulas[te sulase[id 10 s>
1. (palga eest [hrl põllutöödel] töötav meessoost maatööline) béres ♦ sulaseks hakkama béresnek áll
2. (teener, abiline, kuulekas käsilane) szolga

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

suuvooder <+v'ooder v'oodri v'oodri[t -, v'oodri[te v'oodre[id 02 s> piltl (kellegi eest kõneleja) szócső

sõit <s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (sõitmine) utazás, út ♦ autosõit autózás, kocsiút, autóút, kocsikázás; lennukisõit repülőút; tagasisõit visszautazás; ärasõit indulás
2. (reis, teekond) utazás, út ♦ meresõit tengeri hajózás; sõidu eest tasuma kifizeti a fuvart; meil on pikk sõit ees hosszú út áll előttünk; sinna pole palju maad, umbes pooletunnine sõit nincs messze, körülbelül félórás út
3. sport ♦ mitmepäevane többnapos; jalgrattasõit kerékpározás; paadisõit csónakázás; lumelauasõit snowbordozás; suusasõit sífutás; naiste teatesõit női síváltó; üksiksõit egyéni; naiste 10 kilomeetri klassikalises stiilis sõit a nők 10 km-es klasszikus stílusú sífutóversenye
■LS: sõidu+ ♦ sõiduaeg utazási idő, az utazás időtartama; sõidueesõigus elsőbbség; sõidugraafik menetrend; sõiduhind menetdíj; sõidukiirus menetsebesség; sõidukulud útiköltség; sõiduleht menetlevél; sõidupilet menetjegy, vonaljegy; sõiduplaan menetrend; sõidurada forgalmi sáv; sõiduraha útiköltség, viteldíj; sõidusuund útirány; sõidutehnika vezetéstechnika; sõiduvahend jármű, közlekedési eszköz; sõiduvalmis menetkész, indulásra kész

säärekaitse <+kaitse k'aitsme kaitse[t -, k'aitsme[te k'aitsme[id 05 s> (säärt vigastuse eest kaitsev vahend) lábszárvédő

säästma <s'ääst[ma s'ääst[a säästa[b sääste[tud, s'ääst[is s'ääst[ke 34 v>
1. (kokku hoidma) takarékoskodik, spórol, megtakarít ♦ aega säästma időt megtakarít
2. (millegi eest hoidma, millegagi hoolivalt ümber käima) (meg)kímél ♦ saatus on sind säästnud a sors megkímélt téged; kingi säästma kíméli a cipőit; oma jõudu säästma kíméli az erejét; käis kogu tee paljajalu, et kingi säästa végig mezítláb ment, hogy kímélje a cipőjét

talong <tal'ong talongi tal'ongi tal'ongi, tal'ongi[de tal'ongi[sid_&_tal'ong/e 22 s> jegy, utalvány ♦ leivatalong kenyérjegy; sõidutalong menetjegy; suhkrut saab ainult talongide eest v talongidega a cukor csak jegyre kapható

tariif <tar'iif tariifi tar'iifi tar'iifi, tar'iifi[de tar'iifi[sid_&_tar'iif/e 22 s> maj (tasu- v maksumäär töö v teenuse osutamise eest) díjszabás, tarifa, díjtétel ♦ postitariif postai díjszabás; tollitariif vámtarifa; öötariif éjjeli díjszabás

tasu <tasu tasu tasu -, tasu[de tasu[sid 17 s>
1. (töö v teenuse eest) járandóság, díj ♦ naturaaltasu természetbeni szolgáltatás/díjazás; tunnitasu óradíj; töötasu járandóság; vahendustasu ügynöki díj/jutalék; tasuta haridus ingyenes oktatás; käsi pikal tasu ootama piltl marokra fog, tartja a markát
2. (hüvitus, kompensatsioon, vaevatasu) jutalom, fizetség ♦ leiutasu jutalom; puhkusetasu szabadságra járó bér; vaevatasu vérdíj, jutalom

tasuline <tasuline tasulise tasulis[t tasulis[se, tasulis[te tasulis/i 12 adj> (tasu eest) fizetős, fizető, (elő)fizetéses ♦ tasuline arstiabi fizetős orvosi ellátás; tasuline parkla fizető parkoló; tasuline veebisait fizetős weboldal; tasulised teed fizetős utak; tasulise televisiooni teenus fizetős televíziós szolgáltatás

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

teenetemärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> (teenete eest antav märk) érdemjel, kitüntetés

tegelema <tegele[ma tegel[da tegele[b tegel[dud 31 v; tegele[ma tegele[da tegele[b tegele[tud 27 v>
1. (mingil alal tegutsema, mingi tegevusega pidevalt seotud olema) foglalkozik; (harrastama) űz ♦ tegeleb loomakasvatusega állattenyésztéssel foglalkozik; tegeleb spordiga sportot űz, sportol
2. (toimetama, askeldama) foglalkozik, foglalatoskodik ♦ üks hoidis rooli, teine tegeles purjedega az egyik a kormánybál állt, a másik a vitorlákkal foglalkozott
3. (kellegi v millegi eest hoolitsema, kellegagi suhtlema, mängima) foglalkozik, foglalatoskodik ♦ lastega tuleb iga päev tegel[e]da a gyerekekkel minden nap foglalkozni kell

tellima1 <t'elli[ma t'elli[da telli[b telli[tud 28 v> ([tasu eest] midagi teha laskma) (meg)rendel; (ajakirjanduse, raamatute eeltellimust vormistama) megrendel; (midagi paluma) rendel ♦ õlut tellima sört rendel; tellis pooleks aastaks kaks ajalehte megrendelt félévre két újságot; tellib endale uue kleidi új ruhát rendel magának; ilm on nagu tellitud mintha csak rendeltük volna az időt

teoorjus <+'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s> aj (töökohustus mõisale maa kasutamise eest, teotöö) úrbér

tervis <t'ervis t'ervise t'ervis[t -, t'ervis[te t'ervise[id_&_t'ervis/i 11_&_09 s; tervis tervise tervis[t -, tervis[te tervise[id 09 s>
1. egészség ♦ kehaline tervis testi egészség; vaimne tervis lelki egészség; tervist kahjustav töö egészségkárosító munka; tervisest õhetama v pakatama duzzad az egészségtől; hoolitse oma tervise eest! vigyázz az egészségedre!; pane pärlid kaela ja kanna terviseks! vedd fel a gyöngyöket, és viseld egészséggel!
2. (tervitus) üdvözlet ♦ vii talle minu poolt palju tervisi! add át az üdvözletemet neki
3. (tervitussõna) szia(sztok), üdvözlet, heló ♦ no tervist! üdvözlet!
4. (millegi tähistamisel, kellegi austamisel: kellegi v millegi auks, hüvanguks) egészség ♦ teie terviseks! (kedves) egészségetekre!; Teie terviseks! (kedves) egészségére!; sinu terviseks! (kedves) egészségedre!
■LS: tervise+ ♦ tervisehäire egészségügyi rendellenesség; tervisejooks kocogás; tervisekaitse egészségvédelem; tervisekasvatus egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás; tervisekindlustus társadalombiztosítás, egészségbiztosítás; tervisekindlustussüsteem társadalombiztosítási rendszer; tervisekontroll orvosi vizsgálat; tervisenaps üdvözlő kupica pálinka; terviserike egészségügyi zavar; terviserisk egészségügyi kockázat; tervisevesi gyógyvíz; tervisevõimlemine svédtorna; terviseõpetus egészségtan

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

tonn <t'onn tonni t'onni t'onni, t'onni[de t'onni[sid_&_t'onn/e 22 s>
1. (massiühik, 1000 kilogrammi) tonna ♦ tonn briketti egy tonna brikett
2. kõnek (1000 eurot) ezer, rugó ♦ küsis selle autokosu eest viis tonni ezért a tragácsért öt rugót kért
■LS: tonn+ ♦ tonnkilomeeter tonnakilométer

trahvima <tr'ahvi[ma tr'ahvi[da trahvi[b trahvi[tud 28 v> (trahvi määrama) megbírságol ♦ kedagi millegi eest trahvima megbírságol vkit vmiért

tuulevarjuline <+varjuline varjulise varjulis[t varjulis[se, varjulis[te varjulis/i 12 adj> (tuule eest varjus olev, tuulevarju võimaldav) szélvédett

tähelepanu <+panu panu panu -, panu[de panu[sid 17 s> figyelem ♦ tähelepanu {kellele-millele} juhtima v suunama felhívja rá a figyelmet; tähelepanu kõrvale juhtima {kellelt-millelt} elvonja figyelmet vmiről; tähelepanu {kellele-millele} pöörama figyelmet fordít vkinek/vminek, felfigyel vmire; tähelepanu keskpunktis olema a figyelem középpontjában van/áll; {kellele-millele} tähelepanu osutama figyelmet szentel vkinek/vminek; tähelepanu, valmis olla, läks! vigyázz, kész, rajt!; tähelepanu äratama figyelmet kelt; tähelepanu pälvima/saama figyelmet kap; endale tähelepanu tõmbama magára vonja a figyelmet; tänan tähelepanu eest! köszönöm a figyelmet!
■LS: tähele+panu+ ♦ tähelepanuvõime megfigyelőképesség; tähelepanuäratav figyelemfelkeltő

täis2 <t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 adj, s>
1. adj (kogu, terve, täielik, väljendab millegi suurt intensiivsust, hoogsust) egész ♦ täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja a tüdejét, torka szakadtából ordít; pidu on täies hoos a buli teljes lendületben van, javában áll a buli; töö käib täie hooga javában folyik a munka; täie auruga töötama teljes gőzzel dolgozik
2. s (midagi täitev, kuhugi mahtuv kogus) -nyi ♦ klaasitäis vett pohárnyi víz; sületäis puid ölnyi tüzifa; terve bussitäis lapsi egy egész busznyi gyerek; potitäis putru egy fazéknyi kása
3. s (väljendab millegi täisväärtuslikkust, maksimaalsust) teljes ♦ täishinda maksma teljes árat fizet; toetan sind täiega teljes mértékben támogatlak; päev läks täie ette a nap igazán jól sikerült; pidukleit käib veel täie eest az ünneplőruha még elfogadható
■LS: täie+ ♦ täiearuline épelméjű; täievoliline meghatalmazott; täieõiguslik teljes jogú
täis+ ♦ täisarv egész szám; täisarvuline teljes létszámú; täisautomaat teljes automata; täisedu teljes siker; täisinimene nagykorú; täiskarsklane teljes absztinens; täiskiirus teljes sebesség; täiskiilutud túlzsúfolt; täiskogu teljes ülés; täiskuu telihold; täislinane tiszta len; täismaja telt ház; täismees felnőtt ember; täisminevik perfektum; täisnimi teljes név; täisnurk derékszög; täispension teljes nyugdíj; täispiim teljes tej; täispikk teljes hosszúságú; täispilet teljes árú jegy; täispööre körfordulat, pálfordulás; täissaal telt ház; täissiid tiszta selyem; täissuitsuvortst füstölt kolbász; täistabamus telitalálat; täisteraleib teljes kiőrlésű kenyér; täisvarjutus teljes fogyatkozás; täisvillane tiszta gyapjú; täisväärtuslik teljes értékű

tänama <täna[ma täna[da täna[b täna[tud 27 v> (tänu avaldama, tänulik olema) (meg)köszön ♦ kingi eest tänama megköszöni az ajándékot; abi eest tänama megköszöni a segítséget; saatust tänama áldja a sorsát; õnne tänama a szerencséjének köszönheti; tänan väga! köszönöm szépen!; jumal tänatud! hála istennek!

töötama <t'ööta[ma t'ööta[da t'ööta[b t'ööta[tud 27 v>
1. dolgozik ♦ ta töötab õpetajana tanárként dolgozik; ta töötab tehases gyárban dolgozik; ta töötab uue raamatu kallal új könyvön dolgozik; kelle heaks ta tööta? ő kinek dolgozik?; sandikopikate eest töötama bagóért dolgozik
2. (asutuse, ettevõtte kohta: eksisteerima, tegutsema, kehaosade, mõttetegevuse, masinate, seadmete kohta: tegevuses olema, talitlema, liikuma) működik, üzemel ♦ masin ei tööta a gép nem működik; homsest alates töötab juba ka uus turbiin holnaptól kezdve már az új turbina is üzemel; telefon ei tööta telefon nem működik

töötasu <+tasu tasu tasu -, tasu[de tasu[sid 17 s> (töö eest saadav tasu, palk) munkabér, díjazás ♦ keskmine töötasu átlagbér

ulualune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s>
1. ([vihma, tuule, külma vm eest] kaitsev varjualune) fedél
2. (peavari) hajlék, menedékhely ♦ {kellele} ulualust andma hajlékot nyújt vkinek
3. (öömaja) szállás

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vabandus <vabandus vabanduse vabandus[t vabandus[se, vabandus[te vabandus/i 11 s>
1. (andestus) bocsánat, bocsánatkérés, elnézés ♦ [palun] vabandust! elnézést!, bocsánat!; kelleltki millegi pärast v eest vabandust paluma bocsánatot kér vkitől vmiért; vabandust, poisid! sajnálom, srácok!
2. (õigustus) mentegető(d)zés
■LS: vabandus+ ♦ vabanduskiri bocsánatkérő levél

vargus <v'argus v'arguse v'argus[t v'argus[se, v'argus[te v'argus/i_&_v'arguse[id 11_&_09 s> lopás ♦ kauplusevargus bolti lopás; murdvargus betörés; taskuvargus zsebmetszés; kedagi varguse eest süüdi mõistma lopásért elítél vkit

varjama <v'arja[ma varja[ta v'arja[b varja[tud 29 v>
1. (mittemärgatavaks, mittenähtavaks tegema) (el)rejt, leplez, eltakar ♦ nähtavust varjama eltakarja a kilátást; imestust varjamata nem leplezi csodálkozását; ta ei suuda oma rõõmu varjata nem tudja leplezni örömét; varjatud etteheide burkolt szemrehányás; varjatud kaamera kandi kamera; varjatud viga rejtett hiba; varjatud tööpuudus lappangó munkanélküliség
2. (kedagi teist redus hoidma, peitma) elrejt; (ennast) (el)rejtőzik, (el)rejtőzködik ♦ varjas end valenime all mingis hotellis piltl álnév alatt rejtőzködött valamelyik hotelben
3. (mingit asjaolu teiste eest salajas hoidma, salastama) (el)titkol ♦ varjab oma kavatsusi titkolja a szándékait; varjab oma tundeid kellegi eest elrejti az érzelmeit vki relől; tal ei ole midagi varjata nincs semmi titkolnivalója
4. (kaitsma) véd ♦ puud varjavad tuule eest a fák védenek a széltől