[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

algama <'alga[ma ala[ta 'alga[b ala[tud 29 v>
1. (algust saama) kezdődik ♦ kool algab septembris az iskola szeptemberben kezdődik; film algab kell seitse a film hét órakor kezdődik
2. (alustama) kezd ♦ lihtsalt ei tea, millest alata nem tud mivel kezdeni; uuesti v otsast algama elölről/újra kezdi; sügisest alates ősz óta, ősztől kezdve

alla kirjutama aláír ♦ lepingule alla kirjutama aláírja a szerződést; ma ei kirjuta sellele väitele alla piltl nem írom alá azt az állítást

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

ammugi <ammugi adv>
1. (juba ammu) régen, régóta ♦ ta on ammugi naisemees már régóta nős
2. (liiatigi) nemhogy ♦ poiss ei karda kedagi, ammugi sind a fiú nem fél senkitől, nemhogy tőled

arve <arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s>
1. számla ♦ tasutud arve kifizetett/kiegyenlített számla; tasumata arve kifizetetlen számla; elektriarve villanyszámla; gaasiarve gázszámla; arvega ostma számlára vásárol vmit; arvet tasuma v maksma kifizeti a számlát; palun arve! kérem a számlát!; külma arvet tegema angolosan távozik
2. (konto) számla, kontó ♦ jooksev arve folyószámla; arveldusarve maj bankszámla; lõpparve végelszámolás; pangas arvet avama számlát nyit a bankban; midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
3. (arvestus) elszámolás ♦ arvet pidama tulude ja kulude üle elszámolást vezet a bevételekről és a kiadásokról; see ei tule arvesse ez nem jön számításba
4. (pl) kõnek (vahekord) számla ♦ arveid klaarima v õiendama {kellega} rendezi a számláját vkivel

asendama <asenda[ma asenda[da asenda[b asenda[tud 27 v> helyettesít, pótol ♦ asendama kedagi helyettesít vkit; vaske tsingiga asendama a rezet cinkkel helyettesíti; suurepärast lauljat ei suutnud keegi teine asendada a kiváló énekest más nem pótolhatta; poeg asendas isa a fiú helyettesítette apját

asetama <aseta[ma aseta[da aseta[b aseta[tud 27 v>
1. (horisontaalselt) tesz, (el)helyez, állít; (vertikaalselt) felállít ♦ asetasin asjad kohale helyére tettem a holmikat; aseta oma käsi mu laubale tedd a kezed homlokomra
2. (abstraktse kohta: seadma, panema) feltesz ♦ nii ei saa küsimust asetada így nem lehet feltenni egy kérdést; kõike ühele kaardile asetama/panema mindent egy kockára (fel)tesz

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

ausus <'ausus 'aususe 'ausus[t 'ausus[se, 'ausus[te 'ausus/i_&_'aususe[id 11_&_09 s>
1. tisztességesség, őszinteség, feddhetetlenség, tisztesség ♦ {kelle} aususes kahtlema vki őszinteségében kételkedik; ma ei kahtle sinu tunnete aususes nem kételkedem érzelmeid őszinteségében
2. van (kõnetlussõna) ♦ teie ausus őméltósága

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

eetiline <eetiline eetilise eetilis[t eetilis[se, eetilis[te eetilis/i 12 adj> etikai, etikus ♦ eetilised normid etikai normák; eetiline käitumine etikus viselkedés; see ei ole eetiline etikailag kétséges

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

eirama <'eira[ma eira[ta 'eira[b eira[tud 29 v> figyelmen kívül hagy, mellőz, (el)hangyagol ♦ füüsikaseadusi ei saa eirama a fizikai törvényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni

eitama <'eita[ma 'eita[da 'eita[b 'eita[tud 27 v> tagad, letagad ♦ oma süüd eitama tagadja bűnösségét; keegi ei saa eitada, et {mida} senki sem tagadhatja, hogy

eksima <'eksi[ma 'eksi[da eksi[b eksi[tud 28 v>
1. (teed kaotama) téved, eltéved ♦ metsa eksima eltéved az erdőben
2. (kuhugi juhuslikult sattuma) odatéved, betéved ♦ turiste siia ei eksi ide nem tévednek turisták
3. (viga tegema) hibázik, téved ♦ kui ma ei eksi ha nem tévedek; arvutuses eksima hibázik a számolásban
4. (reegleid, tavasid rikkuma) téved ♦ eksimine on inimlik tévedni emberi dolog; a lónak négy lába van, mégis megbotlik

eksisteerima <eksist'eeri[ma eksist'eeri[da eksisteeri[b eksisteeri[tud 28 v> létezik, egzisztál, fennáll ♦ tema jaoks reegleid ei eksisteeri számára nem léteznek szabályok; tegelikkus eksisteerib teadvusest sõltumatult a valóság a tudattól függetlenül létezik

elumärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> (jälg elu olemasolust) életjel ♦ haige ei andnud elumärki a betegnél nem mutatkoztak életjelek; endast elumärki andma életjelt ad magáról

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

erapoolik <+poolik pooliku pooliku[t -, pooliku[te pooliku[id 02 adj>
1. elfogult, részrehajló, személyválogató ♦ erapoolik kohtunik elfogult bíró; Jumal ei ole erapoolik nem személyválogató az Isten
2. (poliitiliste parteidega seotud) pártos

eriline <eriline erilise erilis[t erilis[se, erilis[te erilis/i 12 adj, s>
1. adj (iseäralik, ebatavaline) különös, különleges, rendkívüli ♦ eriline taim különleges növény; erilist tähelepanu pöörama különös figyelmet fordít; mitte erilise innuga nem túl nagy lelkesedéssel; mis uudist? - ei midagi erilist mi újság? - semmi különös; eriiste asjaolude tõttu rendkívüli körülmények következtében
2. adj (spetsiaalne, eraldi, omaette) speciális, külön
3. adj (tunnuslik) különös, sajátos ♦ eriline lõhn sajátos szag

erutus <erutus erutuse erutus[t erutus[se, erutus[te erutus/i 11 s> izgalom, izgatottság, nyugtalanság ♦ seksuaalne erutus szexuális izgalom; hingeline erutus érzelmi zavar; ta ei suutnud oma erutust maha suruda nem tudta leküzdeni izgatottságát
■LS: erutus+ ♦ erutusseisund izgalmi állapot

esiotsa <+'otsa adv> egyelőre, eleinte ♦ esiotsa oli tal kaunis raske kezdetben nehéz volt neki; esiotsa ei saanud ma ettekandest mitte mõhkugi aru eleinte nem értettem semmit az előadásból

esiteks <esiteks adv>
1. (algul, esialgu, esmalt) először, eleinte
2. (esimeseks) először ♦ esiteks ei ole mul selleks aega ja teiseks mind ei huvita see puhkust először nincs időm, és másodszor nem is érdekel

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

ette nägema
1. (ettepoole nägema) előre lát ♦ udu tõttu ei näe kaugele ette köd miatt nem lehet messzire látni
2. ([ette] aimama, oletama, arvama) megjósol ♦ ilmatark nägi ette varast kevadet korai tavaszt jósolt az időjós
3. ([õigusakti kohta:] sätestama, ette kirjutama, kindlaks määrama) előír

figureerima <figur'eeri[ma figur'eeri[da figureeri[b figureeri[tud 28 v> (tegelasena, tegurina esinema) figurál, szerepel ♦ meie nimestikes ta ei figureerinud nem szerepel a listánkon

fortuuna <fortuuna fortuuna fortuuna[t -, fortuuna[de fortuuna[sid 16 s> (õnn, saatus) fortuna, szerencse ♦ fortuuna hellik Fortuna kegyeltje; fortuuna naeratas talle Fortuna rámosolygott; fortuuna teda ei hellitanud nem kényeztette el a szerencse

haakuma <h'aaku[ma h'aaku[da h'aaku[b h'aaku[tud 27 v>
1. (end külge haakima, klammerduma) kapaszkodik ♦ takjad haakusid riietesse v riiete külge a bojtorján beleragadt a ruhába
2. piltl (seostuma, omavahel kokku sobima) kapcsolódik, fűződik, kötődik ♦ minu arvamus haakub tema tähelepanekutega véleményem megegyezik az ő észrevételeivel; sündmused haakuvad üksteisega az események egymáshoz kötődnek; meie mõtted ei tahtnud haakuda eltérően gondolkodunk a dologról

haavama <h'aava[ma haava[ta h'aava[b haava[tud 29 v>
1. (haava tekitama v lööma) megsebesít ♦ noaga haavama késsel megsebesít; röövlit haavama megsebesít egy rablót; ta on raskesti haavatud súlyosan megsebesült; ta sai õlast haavata megsebesült a vállán; haavatud ingel a sebesült angyal
2. piltl megsért; (solvama, ülekohut tegema) megbánt; (riivama) megsért ♦ tema sõnad haavasid mind väga a szavai nagyon megsértettek; haavas tema tundeid megsértette az érzéseit; ma ei tahtnud sind haavata nem akartalak megsérteni; haavatud enesearmastus sebzett önimádat; haavatud au a becsületén esett csorba

haisema <h'aise[ma h'aise[da haise[b haise[tud 28 v> bűzlik, szaglik, büdösödik, szaga van ♦ higi järele haisema izzadságtól bűzlik; siin haiseb küüslaugu järele itt fokhagymától bűzlik; tuba haiseb tubaka järele a szoba dohánytól bűzlik; liha haiseb pisut egy kicsit büdös a hús; enesekiitus haiseb / läheb haisema piltl az öndicséret büdös; raha ei haise piltl a pénznek nincs szaga

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hall2 <h'all halli h'alli h'alli, h'alli[de h'alli[sid_&_h'all/e 22 adj, s>
1. adj szürke; (tuhakarva) hamuszürke; (sinkjas) kékesszürke; (pruunikas) barnásszürke; (juuste jms kohta) ősz ♦ hall ülikond szürke öltöny; hall taevas szürke égbolt; hallid silmad szürke szem; hall hobune szürke ló; hall hommik szürke reggel; hall uduloor szürke ködfátyol; hallid juuksed ősz haj; hall habe ősz szakáll; hall taat ősz hajú öreg; hall lepp bot (Alnus incana) hamvas éger; hall pähklipuu bot (Juglans cinerea) szürke dió, vajdió; halli argipäev szürke hétköznapok; vanal hallil ajal ősidőben; helehall világosszürke; kahvatuhall sápadt-szürke; pruunikashall barnásszürke; terashall acélszürke; tumehall sötétszürke; maja värviti halliks a házat szürkére festették; ta läks üleöö halliks egy éjszaka alatt megőszült; magamatusest hallid näod álmatlanságtól szürke arcok; mul ei ole sellest halli aimugi halvány gőzöm sincs; pimedas on kõik kassid hallid piltl a sötétben minden tehén fekete
2. s (hallid juuksed v karvad) ősz haj ♦ ta habemes on halli deres a szakálla
■LS: hall+ ♦ hallaine anat szürkeállomány; hallhani zool (Anser anser) nyári lúd; hallhüljes zool (Halichoerus grypus) kúpos fóka; hallmalm tehn szürke öntöttvas; hallmullad põll szürkeföld; hallollus anat szürkeállomány
halli+ ♦ hallihabemeline őszszakállú; hallijuukseline ősz hajú; hallipäine galambősz; hallisilmaline, hallisilmne szürkeszemű; hallitriibuline szürke csíkos

hallitama <hallita[ma hallita[da hallita[b hallita[tud 27 v>
1. penészedik, penészesedik, megpenészedik ♦ seinad hallitasid penészedtek a falak; leib on sahvris hallitama läinud megpenészedett a kenyér a kamrában; moos on hallitanud a lekvár megpenészedett; hallitanud vorst megpenészedett kolbász
2. piltl (inimese kohta) penészedik; (esemete kohta) penészedik ♦ ta ei taha provintsis hallitada nem akar vidéken penészedni; käsikirjad jäid riiulitele hallitama kéziratok a polcokon penészedtek

hammustama <hammusta[ma hammusta[da hammusta[b hammusta[tud 27 v>
1. megharap, megmar, megcsíp, mar, harap, csíp; (katki, pooleks, puruks) szét, félbe, ketté; (tükki küljest) kiharap; (purema, salvama) beleharap ♦ hammustasin pähkli pooleks kettéharaptam a diót; hammusta niit katki elharapta a cérnát; supi kõrvale hammustati leiba a leveshez kenyeret ettek; hammustasin keelde a nyelvembe haraptam; see koer ei hammusta ez a kutya nem harap; miks kärbsed hammustavad? miért csípnek a legyek?; uss hammustas teda megmarta a kígyó; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét; haukuja/haukuv koer ei hammusta piltl amelyik kutya ugat, az nem harap
2. piltl mar ♦ hammustavad sõnad maró szavak; hammustav kriitika maró kritika

hapnema <h'apne[ma h'apne[da h'apne[b h'apne[tud 27 v>
1. savanyodik, erjed ♦ hapnema panema eltesz savanyodni; kapsad hapnevad tünnis a hordóban savanyodik a káposzta; kapsad on hapnenud megsavanyodott a káposzta; tainas ei lähe hapnema nem erjed a tészta
2. kõnek (tegevuseta olema) savanyodik ♦ kolkas hapnema vidéken savanyodik

hapu <hapu hapu hapu[t -, hapu[de hapu[sid 16 adj, s>
1. adj savanyú; (hapuks läinud) megsavanyodott ♦ hapud õunad savanyú almák; hapu vein savanyú bor; hapu lõhn savanyú szag; hapu ilme fancsali arc; kapsad on liiga hapud túl savanyú a káposzta; supp on hapuks läinud megsavanyodott a leves; haput nägu tegema piltl fanyalog, savanyú képet vág, mosolyog, mint a vadalma, komor/savanyú képet vág vmihez/vmire, fancsali képet vág vmihez/vmire, savanyú arcot vág; viinamarjad on hapud savanyú a szőlő (vkinek)
2. s savanyú ♦ ma ei saa süüa haput nem ehetek savanyút

harjuma <h'arju[ma h'arju[da h'arju[b h'arju[tud 27 v> hozzászokik, szokik, megszokik; (halba kommet omandama) rászokik; (kodunema, kohanema, omaks võtma) megszokik; (ajapikku) hozzászokik ♦ harjusin vara tõusma megszoktam a korai felkelést; ta ei suutnud harjuda eluga suurlinnas nem tudta megszokni a nagyvárosi életet; poiss harjus pikapeale võõrasemaga a fiú lassan csak mostohájához szokott; üksindusega harjuma megszokja az egyedüllétet; harjunud kombe kohaselt szokásos módon; silmad harjuvad hämaraga megszokja a szeme a félhomályt; on harjutud tegema szoktak vmit tenni; kõigega harjub mindent meg lehet szokni

harjutama <harjuta[ma harjuta[da harjuta[b harjuta[tud 27 v> (treenima) gyakorol, szoktat, rászoktat; (muusikapala, osatäitmist) gyakorol; (harjumust kasvatama) rászoktat vkit vmire ♦ ära harjutama leszokik vmiről; kätte harjutama begyakorol; klaverit v klaverimängu harjutama zongorán gyakorol; orkester harjutab saalis a zenekar a teremben próbál; nad ei suutnud teda piimasuppi sööma harjutada nem tudták rászoktatni a tejlevesre; harjutasin end vara tõusma rászoktattam magam a korai kelésre

harutama <haruta[ma haruta[da haruta[b haruta[tud 27 v> (sõlme) felold, kibogoz; (õmblust) felfejt, felbont; (kudumit) felfejt, lebont; (ümbrisest, pakendist) kibont ♦ sõlme harutama csomót kibont; seelikut lahti harutama felbontja a szoknyát; harutab paki lahti felbontja a csomagot; kui muster ei meeldi, võid selle veel üles harutada ha nem tetszik a minta, még lebonthatod

hauakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (sügav koht veekogus) csendes víz
2. (matmispaik) sírhely ♦ ta ei teadnud oma isa hauakohta nem tudta, hogy hol van az apja sírhelye

haukuma <h'auku[ma h'auku[da haugu[b haugu[tud 28 v> ugat ♦ kellegi peale haukuma megugat vkit, ugat vkire; koer hakkas haukuma a kutya ugatni kezdett; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

heast peast <adv> (asjata, põhjuseta) csak úgy ♦ abielu ei saa niisama heast peast minema visata a házasságot nem lehet csak úgy eldobni

heategu <+tegu t'eo tegu -, tegu[de tegu[sid 18 s> jótett; (lahke teene) szívesség ♦ üks heategu igasse päeva minden napra egy jótett; ükski heategu ei jää karistuseta jótett helyébe jót ne várj

heidutama <heiduta[ma heiduta[da heiduta[b heiduta[tud 27 v> elijeszt, elbátortalanít ♦ koht ei heidutanud kedagi ära senkit sem ijesztett el a helyszín; see teema heidutas väheseid a téma keveseket ijesztett el; tuul ja vihm heidutasid hobuseid a szél és az eső elbátortalanította a lovakat

hellitama <hellita[ma hellita[da hellita[b hellita[tud 27 v>
1. babusgat, pátyolgat, melenget, kényeztet, elkényeztet, dédelget, becéz; (õrnustega ümbritsema) gyengédséggel vesz körül ♦ vanemad hellitasid oma ainust tütart a szülők elkényeztették egyetlen lányukat; elu ei ole teda hellitanud nem kényeztette el az élet; päike hellitas nägu a nap melengette arcom; hellitatud memmepoeg anyámasszony katonája; hellitav pilk becéző tekintet
2. piltl (meeles kandma) ♦ lootusi hellitama illúziókban ringatja magát

hiir1 <h'iir hiire h'iir[t h'iir[de, hiir[te h'iir[i 13 s> egér ♦ koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; juttselghiir zool (Apodemus agrarius) pirókegér; nahkhiir denevér, bőregér; põld-uruhiir mezei pocok; stepihiir güzüegér; hiiri hävitama egeret írt; ta oli vait kui hiir hallgatott, mint a sír, hallgatott, mint a sült hal; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön
■LS: hiire+ ♦ hiireauk egérlyuk; hiirehambad egérfogak; hiirepesa egérfészek; hiiretõrje egérírtás; hiireurg egérlyuk

himustama <himusta[ma himusta[da himusta[b himusta[tud 27 v> sóvárog, vágyik ♦ võõrast vara himustama a máséra vágyik, más tulajdonára sóvárog; ahne himustab raha a kapzsi pénz után sóvárog; laps himustab magusat a gyerek édességre vágyik; ma ei himusta ei au ega kuulsust nem vágyom sem tiszteletre sem hírnévre

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hingama <h'inga[ma hinga[ta h'inga[b hinga[tud 29 v>
1. lélegzik, szuszog ♦ sügavalt hingama mélyen lélegzik, mély lélegzetet vesz; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; läbi suu hingama a száján keresztül lélegzik; hingasin kergendatult fellélegeztem; metsas on kerge hingata az erdőben könnyű lélegezni; arst laskis haigel hapnikku hingata az orvos oxigént lélegeztetett a beteggel; astusin trepile, et värsket õhku hingata kimentem a lépcsőre, hogy friss levegőt szívjak; kivid hingasid külma a kövek hideget árasztottak magukból
2. kõnek (kõnelema, välja lobisema) ♦ ärge juhtunust kellelegi hingake! senkinek egy szót sem arról, ami történt; vaata, et sa kellelegi ei hinga! Vigyázz, egy szót se szólj senkinek!

hingerahu <+rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s>
1. (erutavate v piinavate mõtete puudumine) lelki béke ♦ mu hingerahu on kadunud oda a lelki békém
2. (asu, rahulik olemine) nyugalom ♦ ema ei andnud poisile hingerahu az anya nem hagyta nyugton a fiát

hobune <hobune hobuse hobus[t -, hobus[te hobuse[id 10 s> ló; zool (perekond Equus) lófélék ♦ ardenni hobune põll ardenni ló; hall hobune szürke ló; kõrb hobune simapej, barna ló; raudjas hobune világospej, gesztenyepej; tuhkur hobune szürke, fakó ló; võik hobune sárga, aranyszőrű ló; posthobune postakocsi ló; raskeveohobune igásló; ratsahobune hátasló; võidusõiduhobune versenyló; võimlemishobune sport tornaló; hobune tõi varsa megellett a ló; hobune hirnub nyerít a ló; hobune puristab prüszköl a ló; hobuse selga istuma felszáll a lóra, lóra száll, lóra ül, felül a lóra; hobuse seljas istuma megüli a lovat; hobuse seljast maha tulema leszáll a lóról; hobuseid rakendama befogni a lovakat; hobust kannustama sarkantyúz; hobust rautama lovat patkol; hobust saduldama felnyergeli a lovat, lovat nyergel; hobust valjastama lovat kantároz; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; nagu äraaetud hobune öreg, mint az országút
■LS: hobuse+ ♦ hobusearetus lótenyésztés; hobusejõhv lószőr; hobusekasvandus ménes; hobusekasvatus lótenyésztés, mentelmi, méntelep; hobuselaat lóvásár; hobuselakk sörény; hobuselatter lóállás; hobusepabul lócitrom; hobuserakmed, hobuseriistad lószerszám; hobusesaba lófarok; hobusevaras lókötő

hoiatus <hoiatus hoiatuse hoiatus[t hoiatus[se, hoiatus[te hoiatus/i 11 s> figyelmeztetés, mementó, megintés, intés, intelem, figyelmeztető ♦ tõsine hoiatus komoly figyelmeztetés; tormihoiatus viharjelzés; hoiatust tegema {kellele} figyelmeztet; ta ei hoolinud minu hoiatusest nem törődött a figyelmeztetéssel
■LS: hoiatus+ ♦ hoiatushüüd, hoiatushüüe figyelmeztető kiáltás; hoiatuslask riasztólövés; hoiatusmärguanne figyelmeztető jelzés; hoiatusmärk ehit intő jel; hoiatussignaal figyelmeztető jelzés

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hoiduma <h'oidu[ma h'oidu[da h'oidu[b h'oidu[tud 27 v>
1. (seisundi, asendi puhul) tartózkodik, óvakodik ♦ hoiduge paremale tartsanak jobbra
2. (vältima) tartózkodik, ellenáll, elkerül ♦ miks sa minust eemale hoidud? miért kerülsz engem?; hoiduge ülearustest kulutustest tartózkodjanak a túlzott kiadásoktól; hoidusin temaga kohtumast kerültem a vele való találkozást; hoiduge keetmata vee joomisest úvakodjanak a forralatlan víztől; ma ei suutnud kiusatusest hoiduda nem tudtam ellenállni a kísértésnek

hoobilt <hoobilt adv> (korrapealt) egyből, azonnal, rögtön ♦ mulle sai hoobilt kõik selgeks azonnal világos lett/világossá vált minden; ei tule hoobilt meelde nem jut hirtelen eszembe

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

hoolitsema <hoolitse[ma hoolitse[da hoolitse[b hoolitse[tud 27 v> gondoskodik, ügyel, kezel, istápol, gondoz, ápol, ellát, dajkál; (korras hoidma) rendben tart ♦ {kelle} heaolu eest hoolitsema gondoskodik a jólétéről; perekonna eest hoolitsema gondoskodik a családjáról; oma tervise eest hoolitsema vigyáz az egészségére; oma välimuse eest hoolitsema vigyáz a külsejére; hoolitseb kui oma lapse eest úgy gondoskodik róla, mint saját gyermekéről; haige eest ei hoolitse keegi senki sem gondozza a beteget; mina hoolitsen piletite eest gondoskodom a jegyekről; hoolitsev abikaasa figyelmes házastárs; hoolitsevad käed gondoskodó kezek; hoolitsetud käed ápolt kezek; hoolitsetud välimus ápolt külső

hulgas <hulgas postp, adv> vt ka hulka, hulgast
1. postp [gen] (seas, keskel) között ♦ lahkusin esimeste hulgas az elsők között távoztam; teadlaste hulgas hinnatakse teda a tudósok körében nagyra becsülik; teda ei ole enam elavate hulgas nincs már az élők között
2. postp [gen] (sees) -ban, -ben ♦ piima hulgas on vett víz van a tejben
3. adv (sees, lisaks) ♦ kohvil on konjakit hulgas konyak is van a kávéban; aina kased, mõni kuusk hulgas egyre csak nyírfák, köztük néhány fenyő

hulgast <hulgast postp, adv> vt ka hulgas, hulka
1. postp [gen] (seast, keskelt) közül ♦ otsisin teda rahva hulgast kerestem őt a tömegben; ta ei ole kõige rumalamate hulgast nem a legbutábbak közül való
2. adv (koosseisust välja) leszámít, levon ♦ kui lapsed hulgast maha arvata, jääb meid seitse ha a gyerekeket leszámítjuk, heten maradunk

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

hullus <h'ullus h'ulluse h'ullus[t h'ullus[se, h'ullus[te h'ullus/i_&_h'ulluse[id 11_&_09 s>
1. (hullumeelsus) bolondéria, őrület, bolondság; (mõistuse kaotus) őrültség; (maania) mánia ♦ joomahullus med delirium tremens, fehér láz; suurushullus med megalománia; usuhullus vallási őrület/téboly
2. (meeletus, pöörasus) őrültség ♦ armastan teda hulluseni megőrülök érte; ei tea, mis hullusega ta veel hakkama saab ki tudja, milyen őrültséget tesz

hunt <h'unt hundi h'unti h'unti, h'unti[de h'unti[sid_&_h'unt/e 22 s>
1. zool (Canis lupus) farkas, ordas ♦ hall hunt szürke farkas; emahunt nőstény farkas; metsahunt erdei farkas; stepihunt prérifarkas; huntide ulgumine farkasüvöltés; hunt murdis lamba a farkas megölte a juhot; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; hunt lambanahas báránybőrbe bújt farkas; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal; huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; näljane kui hunt éhes, mint a farkas; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa; hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
2. kõnek (hundikoer) farkaskutya
3. tehn (peenestus-, kohestusmasin) aprító, daráló ♦ kaltsuhunt rongyaprító; linahunt tiló; lihahunt húsdaráló
■LS: hundi+ ♦ hundiauk farkasverem; hundiisu piltl farkasétvágy; hundijaht farkasvadászat; hundikari farkascsorda; hundikurk med farkastorok; hundinahk farkasbőr; hundipüünis farkascsapda; hundirauad csapóvas; hundiseadus piltl farkastörvény; hundiurg farkasodú

huumorimeel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s> humorérzék ♦ tal ei ole huumorimeelt nincs humorérzéke

huvitama <huvita[ma huvita[da huvita[b huvita[tud 27 v> érdekel; (köitma) vonz ♦ teda huvitab ajalugu érdekli a történelem; teiste arvamus mind ei huvita nem érdekel mások véleménye; oleme huvitatud uutest töömeetoditest érdekelnek az új munkamódszerek; läbirääkimistest võtsid osa asjast huvitatud isikud a tárgyaláson részt vettek a témában érdekelt személyek

hõbe <hõbe hõbeda hõbeda[t -, hõbeda[te hõbeda[id 02 s> ezüst ♦ ehe hõbe valódi ezüst; puhas hõbe színezüst; lauahõbe ezüstnemű; olümpiahõbe kõnek olimpiai ezüst; hõbedast kaelakee ezüst nyaklánc; hõbeda leiukohad ezüst lelőhelyek; maksis hõbedaga ezüsttel fizetett; vasaraheites saime hõbeda kõnek kalapácsvetésben ezüstöt nyertünk; nendel võistlustel meie hõbe ei pääsenud esimeste hulka ezen a versenyen a mi ezüstérmesünk nem jutott be az elsők közé; habemes on juba hõbedat szakálla már ezüstös; rääkimine hõbe, vaikimine kuld beszélni ezüst, hallgatni arany
■LS: hõbe+ ♦ hõbebrokaat tekst ezüstbrokát; hõbebromiid keem ezüst-bromid; hõbeehe ezüst ékszer; hõbehall ezüstszürke; hõbekett ezüstlánc; hõbekloriid keem ezüst-klorid; hõbelusikas ezüst kanál; hõbeläik geol argentit, lágyezüstérc; hõbemedal ezüstérem; hõbenitraat keem, farm ezüst-nitrát, lápisz, pokolkő; hõbeportsigar ezüst cigarettatárca; hõbepulmad ezüstlakodalom; hõberaha ezüst, ezüstpénz; hõbesõrmus ezüst gyűrű; hõbetikand ezüsthímzés; hõbevalgus ezüstfény
hõbeda+ ♦ hõbedakaevandus ezüstbánya; hõbedakang ezüstrúd; hõbedakiht, hõbedakord ezüstréteg, ezüst bevonat; hõbedamaak ezeüstérc; hõbedapreparaat farm, tehn ezüst készítmények; hõbedasisaldus ezüsttartalom; hõbedasulam ezüstötvözet

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

häbenema <häbene[ma häbene[da häbene[b häbene[tud 27 v> (häbelik olema) átall, szégyenkezik, szégyell, restell, restelkedik; (häbi tundma) szégyenkezni ♦ söö, ära häbene egyél, ne szégyenlősködj; mul ei ole midagi häbeneda nincs szégyellni valóm; oma päritolu häbenema szégyelli a múltját; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); häda ei anna häbeneda szükség törvényt bont

häbi <häbi häbi häbi -, häbi[de häbi[sid 17 s> szégyen, gyalázat ♦ häbi tundma restelkedik, elszégyelli magát, elrestelli magát, szégyenkezik, szégyell, restell; kas sul häbi ei ole! nem szégyelled magad?; oma häbiks pean tunnistama, et ... szégyenemre legyen mondva...; mul on häbi tunnistada, et ... szégyellem bevallani, hogy...; punastasin häbi pärast elpirultam szégyenemben, szégyen ég az arcán; häbi vaadata még nézni is szégyen; häbi öelda még kimondani is szégyen; teeb oma vanematele häbi szégyent hoz a szüleire; vajuks häbi pärast maa alla majd elsüllyed szégyenében; vaata, et sa endale häbi ei tee szégyent ne hozz magadra; tal pole häbiraasugi nincs bőr az arcán /a képén; et tal ka häbi pole nincs (hozzá) pofája; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; silmad häbi täis szégyen ide, szégyen oda
■LS: häbi+ ♦ häbiasi szégyen; häbimärk szégyenjegy; häbiplekk szégyenfolt; häbipuna szégyenpír; häbitegu becstelenség; häbitunne szégyenérzet, szeméremérzet

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

häirima <h'äiri[ma h'äiri[da häiri[b häiri[tud 28 v> (meelerahu rikkuma) alkalmatlankodik, zavar, megzavar, irritál, háborgat, felver, faksznizik, csestet, bosszant, basztat; (rahu, vaikust) zavar ♦ {kelle} rahu häirima vki nyugalmát zavar; teda ei tohi häirida nem szabad zavarni (őt); vaikust häiris ainult kella tiksumine a csendet csak az óra ketyegése zavarta meg; sa häirid mind oma jutuvadaga zavar a fecsegésed; ära lase ennast sellest häirida ne zavartasd magad; häirivad asjaolud zavaró körülmények; häiriv müra bosszantó zaj; häiritud uni nyugtalan alvás

hämmastus <hämmastus hämmastuse hämmastus[t hämmastus[se, hämmastus[te hämmastus/i 11 s> ámulat, elképedés, meglepetés ♦ minu suureks hämmastuseks nagy megelepetésemre; hämmastusest ei saanud ta sõnagi suust meglepetésében meg se tudott szólalni

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hävinema <hävine[ma hävine[da hävine[b hävine[tud 27 v> elpusztul, pusztul, megsemmisül, megrongálódik, kipusztul ♦ umbrohi ei hävine rossz pénz nem vész el

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

häälestama <häälesta[ma häälesta[da häälesta[b häälesta[tud 27 v>
1. muus (muusikariista häälde seadma); tehn (kohandama) beállít, összehangol, hangol, felhangol ♦ klaverit häälestama zongorát hangol; kitarr tuleb ümber häälestada át kell hangolni a gitárt; raadiovastuvõtja ei ole täpselt jaama peale häälestatud a rádióadóvevő nincs pontosan az állomásra állítva; häälestatud antenn raadio beállított antenna
2. (meelsust, arvamust mõjutama, meeleolu kujundama) ♦ sa häälestad kõiki minu vastu mindenkit ellenem hangolsz; mugav ümbrus häälestab puhkuseks a kényelmes környezet pihenésre hangol; optimistlikult häälestatud inimesed optimista beállítottságú emberek; ta on minu suhtes heatahtlikult häälestatud jóindulattal van irántam

hääleõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s>
1. (õigus osa võtta hääletamisest) választójog, szavazati jog ♦ juhatuse valimisel on hääleõigus ainult seltsi liikmetel a vezetőségi választáson csak a társaság tagjainak van szavazati joga; hääleõigusega szavazati joggal; hääleõiguseta szavazati jog nélkül
2. (sõnaõigus) szólásjog ♦ naisel ei ole majas hääleõigust a háznál asz asszonynak nincs szava

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

hüüe <hüüe h'üüde hüüe[t -, hüüe[te h'üüde[id 06 s> kiáltás; (kutse) hívás ♦ ergutavad hüüded bátorító/bíztató kiáltások; ahastama panevad hüüded kétségbeejtő kiáltások; hurraa hüüded hurrákiáltások; protestihüüded tiltakozó kiáltások; rõõmuhüüe üdvrivalgás; saabujat tervitati hüüetega kiáltásokkal üdvözölték az érkezőt; ta ei vastanud hüüetele nem válaszolt a kiáltásokra

idee <id'ee id'ee id'ee[d -, id'ee[de id'ee[sid_&_id'e[id 26 s> (mõte, plaan, kavatsus) ötlet, idea ♦ geniaalne idee zseniális ötlet; hiilgav idee óriási/remek ötlet; valitsevad ideed uralkodó ideák; liberaalsed ideed liberális ideák; loominguline idee kreatív ötlet; algidee alapötlet; humanismiideed, humanistlikud ideed humanista ötletek; kinnisidee rögeszme; valgustusideed a felvilágosodás eszméi; romaani idee a regény ötlete; teose idee a mű ötlete; ideede võitlus ideák harca; uute ideede sünd új ötletel születése; ideest vaimustuma lenyűgözte az ötlet; {kellele} ideed andma vkinek ötletet ad; idee ei ole veel kuju võtnud az ötlet még nem alakult ki; see idee on ta täielikult haaranud ez az ötle teljesen magával ragadta; ta pea kubises uutest ideedest a feje tele van ötletekkel; teadus rikastus uute ideedega új ötletekkel gazdagodott a tudomány
■LS: idee+ ♦ ideedraama kirj ötlet dráma; ideesisu ideális tartalom

iga1 <iga 'ea iga 'ikka, iga[de iga[sid 18 s> (eluiga) kor ♦ küps iga érett kor; kõrge iga magas kor; pikk iga (1) (eluiga) életkor; (2) (vastupidavus) tartós; keskiga középkorú; kooliiga iskoláskor; kutseiga sõj hadkötles kor; lapseiga gyermekkor; murdeiga kamaszkor; noorukiiga serdülőkor; täisiga felnőttkor; raugaiga aggkor; väikelapseiga kisgyermekkor; oma iga ära elama elhasználódik; pikka iga soovima hosszú életet kíván; pikka iga! hosszú életet!; ta jõudis kõrgesse ikka magas kort élt meg; poiss oli oma ea kohta liiga tõsine a fiú a korához képest túl komoly volt; kõrges eas öregkorban; noores eas fiatalkorban; teie eas az Ön korában; vanas eas öregkorban; vanemas eas naine idősebb nő; ei ole enam selles eas nincs már abban a korban

igakord <+k'ord adv> (alati) mindig ♦ igakord ei tarvitse sul õigus olla nincs mindig igazad

iganes <iganes adv>
1. (rõhutava sõnana: vähegi, üldse, eales, iialgi) bármi, akármi, bárki, akárki, bárhogy, akárhogy, bárhol, bárhova, ami, ahogy ♦ võta, mis sa iganes soovid! vegyél, amit csak akarsz; aitas mind, kuidas iganes sai úgy segített, ahogy csak tudott; otsin su üles, kus sa iganes oled v [ei] oleks megkereslek, bárhol is légy; kuhu iganes ma lähen bárhova is megyek; kes iganes akárki
2. (eitavas lauses) (iialgi, kunagi, mingil juhul) sohasem, sosem ♦ mitte iganes ei saa seda unustada sosem feledhető; ta ei teeks iganes seda sohasem tenné ezt

igavesti <igavesti adv>
1. (ajaliselt lõputult, aina, pidevalt) mindörökké, ítéletnapig, mindörökre ♦ igavesti sinu örökre a tied; igavesti muutuv maailm örökké változó világ; miski ei kesta igavesti semmi sem tart örökké; igavesti kestev armastus örökké tartó szerelem
2. (väga, tohutult) nagyon, szörnyen ♦ igavesti vana maja nagyon régi ház; igavesti huvitav raamat nagyon érdekes könyv; olime igavesti väsinud szörnyen fáradtak voltunk

ihuüksi <+üksi adv>, ka ihuüksinda egyes-egyedül ♦ ihuüksi kodus egyedül otton; väikest last ei tohi kauaks ihuüksi jätta a kisgyermeket nem szabad sokáig egyedül hagyni; poisike jäi pärast vanemate surma maailma ihuüksi szülei halála után a kisfiú teljesen egydül maradt a világban; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam

iial <iial adv>
1. (ei kunagi) soha ♦ ei iial sohasem; nüüd või iial most vagy soha; noorus ei tule iial tagasi a fiatalásg sohasem tér vissza
2. (iganes) bárhova, akárhova ♦ kuhu ta iial läks, võeti teda sõbralikult vastu bárhova ment, mindenütt barátsággal fogadták

iialgi <iialgi adv> (ealeski, eluilmaski) sohase, sose ♦ mitte iialgi semmikor, holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken, sose(m), sohasem, sohanapján, soha; tal pole iialgi aega sosincs ideje; ma ei unusta seda iialgi sosem felejtem el; ma pole iialgi teda petnud sosem csaptam be; pole iialgi mõttesse tulnud sosem jutott eszembe

iitsatama <iitsata[ma iitsata[da iitsata[b iitsata[tud 27 v> kõnek (sõna lausuma) mukkan, szól, pisszen, nyikkan ♦ ta ei julgenud iitsatadagi meg sem mert mukkanni; ta ei iitsatanudki ärasõidust egy szót sem szólt az elutazásról

ikkagi <'ikkagi adv> ámde, mindazonáltal, mindamellett, mégiscsak, mégis, bezzeg ♦ tööd pole palju, aga koju tulles oled ikkagi väsinud nincs sok munka, haaérve mégis fáradt vagy; ma ei suuda seda ikkagi uskuda mégsem tudom elhinni; pole nali, ikkagi tuhat krooni! nem vicc ez, mégiscsak száz korona!

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

ilmaaegu <+'aegu adv> feleslegesen, potyára, hiába; (mitte asjatult) nem hiába ♦ ilmaaegu pingutas jõudu felesleges erőfeszítések; ärge raisake ilmaaegu aega ne pazaroljátk feleslegesen az időt; kõik oli ilmaaegu minden hiába volt; ilmaaegu oled tige feleslegesen vagy dühös; ta ei kartnud seda ilmaaegu nem hiába félt tőle

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

ilmnema <'ilmne[ma 'ilmne[da 'ilmne[b 'ilmne[tud 27 v>
1. (ilmsiks tulema, märgatavaks saama) kiderül, nyilvánosságra kerül, fény derül rá, napvilágra kerül, nyilvánosságra jut ♦ ta anded ilmnesid varakult tehetsége korán kiderült; ilmnevad üha uued vastuolud újabb és újjab ellentétek kerülnek napvilágra; ilmnesid uued üksikasjad új részletek derültek ki
2. (selguma, osutuma) kiderül, világossá válik ♦ ilmnes, et ta ei teadnud asjast midagi kiderült, hogy semmit sem tudott a dologról; ilmnes pettus kiderült a csalás; ilmnes, et asi pole kiita világossá vált, hogy nem állnak rózsásan a dolgok; ilmnes tõsiseid lahkhelisid komoly ellentmondásokra derült fény

ilmselge <+s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj> (väga selge) nyilvánvaló, világos, magától értetődő, egyértelmű, vitathatatlan ♦ ilmselged eelised nyilvánvaló előnyök; on ilmselge, et nõnda ei jää világos, hogy nem marad így

ilmselt <'ilmselt adv>, ka ilmsesti (silmanähtavalt, selgesti) valószínűleg, nyilván, bizonyára; (kindlalt) biztosan; (näib) előreláthatóan; (küllap) minden bizonnyal ♦ mees oli ilmselt väsinud a férfi valószínűleg fáradt volt; ta on ilmselt nõus bizonyára egyetért; ilmselt nii see oligi valószínűleg így volt; ilmselt ta ei tule valószínűleg nem jön; ilmselt v ilmsesti on talle saatusest nii määratud bizonyára így rendelte számára a sors

iludus <iludus iluduse iludus[t iludus[se, iludus[te iludus/i 11 s>
1. (kaunitar) szépség; (ilus mees) jóképű ♦ silmapaistev iludus feltűnő szépség; brünett iludus barna szépség; meesiludus férfiszépség; iluduseks teda pidada ei saa nem tekinthető szépségnek
2. (kaunidus) szépség

ime1 <ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> csoda ♦ arhitektuuriime építészeti csoda; looduseime a természet csodája; tehnikaime a technika csodája; ilmamaa ime a világ csodája; seitse maailma imet a világ hét csodája; sündis suur ime nagy csoda történt; mees pääses nagu ime läbi csodával határos módon menekült meg a férfi; arstid teevad vahel lausa imet az orvosok néha csodákat tesznek; see pole mingi ime ez nem csoda; ime veel, et ta ei kukkunud csoda, hogy le nem esett

imelihtne <+l'ihtne l'ihtsa l'ihtsa[t -, l'ihtsa[te l'ihtsa[id 02 adj> rendkívül egyszerű ♦ imelihtne seadis rendkívül egyszerű eszköz; ta ei saanud nii imelihtsast asjast aru nem értette az ilyen rendkívül egyszerű dolgot

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

imestama <imesta[ma imesta[da imesta[b imesta[tud 27 v> csodálkozik, csodál, elcsodálkozik, álmélkodik, furcsáll, bámul, ámul ♦ imestama panema bámulatba ejt; imestan su kannatlikkust csodálom a türelmed; siin pole midagi imestada nincs itt min csodálkozni; ta ei jõudnud poisi osavust ära imestada nem győzött csodálkozni a fiú ügyességén

imestus <imestus imestuse imestus[t imestus[se, imestus[te imestus/i 11 s> csodálkozás, meglepetés, ámulat, csodálat, bámulat ♦ imestust äratama csodálatot kelt; imestust avaldama {mille üle} elcsodálkozik vmin; minu suureks imestuseks nagy meglepetésemre; silmad imestusest pärani csodálkozástól tágra nyílt szemekkel; ta ei suuda oma imestust varjata nem tudja leplezni meglepetését; kõik vaatavad teda imestusega mindenki csodálkozva nézi őt; jäi imestusest soolasambaks sóbálvánnyá vált az ámulattl
■LS: imestus+ ♦ imestushüüe csodálkozó felkiáltás

imetlema <imetle[ma imetle[da imetle[b imetle[tud 27 v>, ka imetelema csodál, megcsodál; (kaua v küllalt) bámul ♦ kaunist loodust imetlema a gyönyörű természetet csodálni; ei väsi end imetlemast nem fárad bele az öncsodálatba; ma ei jõua seda pilti ära imetleda nem győzök csodálkozni ezen a képen; teda imetleti v imeteldi ja kadestati csodálták és irigyelték; imetlevad pilgud csodáló tekintetek

immitsema <immitse[ma immitse[da immitse[b immitse[tud 27 v>
1. (nõrgalt imbuma, kuhugi tungima v levima) szivárog, nedve(d)zik; (sisse) beszivárog ♦ kasest immitseb mahla a nyírfából szivárog a lé; haavast ei immitsenud enam verd már nem szivárog vér a sebből; koridorist immitses tuppa nõrka valgust a folyosóról gyenge fény szivárog a szobába; kahtlus immitses hinge lelkébe fészkelte magát a gyanú
2. (vähehaaval hõõguma v põlema) izzik, parázsik ♦ tuli immitseb turbakihis parázslik a tűz tőzegrétegben; viha immitseb nagu tuli tuha all parázslik a harag, mint a tűz a hamu alatt

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

irin <irin irina irina[t -, irina[te irina[id 02 s> (torin, porin) morgás, morgolódás, dohogás; (virin) nyafogás ♦ ei jõua tema irinat ära kuulata nem bírom hallgatni a nyafogását

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

iseenese sg gen <+- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; iseenda sg gen <+- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron>
1. (rõhutab enesekohasust) maga ♦ iseenese v iseenda üle naerma önmagán nevet; iseennast süüdistama magát hibáztatja, önmagát hibáztatja; jäin iseenesele kindlaks hű maradtam magamhoz; armasta ligimest nagu iseennast szeresd felebarátodat, mint önmagad; iseenda pärast ma ei muretse magam miatt nem aggódom
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ iseenese lõbuks saját örömére; iseenese tarkusest saját tudása szerint; ta on seda iseenese nahal tunda saanud saját bőrén tapasztalta, maga is megtapasztalta

iseenesest <+enesest adv>
1. (spontaanselt) (ön)magától ♦ haigus kadus iseenesest a betegség magától elmúlt; oskused ei tule iseenesest a készség/tudás nem jön magától; kõik lahenes justkui iseenesest minden szinte magától megoldódott
2. (sellisena nagu ta on) önmagában (véve), magától, nyilvánvalóan ♦ töö pole iseenesest keeruline a munka önmagában nem bonyolult; kolm nädalat pole ju iseenesest kuigi pikk aeg önmagában véve három hét nem túl hosszú idő; iseenesest mõistetav magától értetődik/értődik

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

iseäralik <+äral'ik äraliku äral'ikku äral'ikku, äralik/e_&_äral'ikku[de äral'ikk/e_&_äral'ikku[sid 25 adj>
1. (imelik, kummaline, omapärane) furcsa, sajátos ♦ iseäralik ilu sajátos szépség; iseäralik pilk furcsa pillantás; iseäralik vaikus furcsa csend; iseäralik lõhn furcsa szag/illat; iseäralik temp furcsa csíny; see oli iseäralik taat ez egy furcsa öregember volt; vanas eas läks ta veidi iseäralikuks idős korára egy kissé furcsává vált
2. (eriline) különös ♦ ei midagi iseäralikku semmi különös

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

iva <iva iva iva -, iva[de iva[sid 17 s>
1. (seeme, tera) csattanó, szemes, szemernyi, mag ♦ nisuiva búzaszem; odraiva árpaszem; rukkiiva rozsszem; proovis hambaga iva küpsust ráharapott a magra, hogy ellenőrizze érettségét; peotäis ivasid egy marék mag
2. (raas) morzsa, csepp ♦ ma pole ivagi suhu saanud egy morzsányit sem ettem; olime oma toidu viimase ivani ära söönud az utolsó morzsáig megettük az ételünket; selles jutus on oma iva van ebben a történetben valami; temas pole ivagi ausust egy morzányi becsület sincs benne; neis sõnades ei puudu ratsionaalne iva e szavakból nem hiányzika a racionális mozzanat

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jahe <jahe jaheda jaheda[t -, jaheda[te jaheda[id 02 adj> hűvös, hűs, hideg, fagyos ♦ jahe õhk hűvös levegő; jahe ilm hűvös időjárás; jahe vesi hideg víz; jahe ruum hűvös terem; jahe tervitus hűvös üdvözlés; jahedad suhted hűvös kapcsolatok; jahe vastuvõtt fagyos fogadtatás, hűvös fogadtatás, hideg fogadtatás; kirja jahe toon a levél hűvös hangneme; jahe vastus rideg válasz; jahe näoilme rideg arckifejezés; suvi oli üsna jahe a nyár elég hűvös volt; alles päris õhtu eel läks veidi jahedamaks csak este lett egy kicsit hűvösebb; ta oli sõprade vastu jahedaks muutunud hűvössé vált barátaival szemben; ega sul jahe ei ole? nem fázol, ugye?

jahmerdama <jahmerda[ma jahmerda[da jahmerda[b jahmerda[tud 27 v> kõnek
1. (askeldama, sekeldama) lacafacázik, vacakol, szarakodik; (mehkeldama) tesz-vesz, vesződik ♦ mul pole aega sinuga jahmerdada nincs időm veled vacakolni; jahmerdab naistega vacakol a nőkkel; mis sa nende kahtlaste inimestega jahmerdad miért foglalkozol ezekkel a gyanús alakokkal; peaasi, et sa siin ringi ei jahmerda a legfontosabb, hogy nem tesz-vesz itt
2. (lobisema) fecseg ♦ ära jahmerda ne fecsegj

jahu <jahu jahu jahu -, jahu[de jahu[sid 17 s> liszt ♦ sõre jahu durva liszt; pehme jahu lágy liszt; kõrgema sordi jahu nullás liszt; kvaliteetne jahu minőségi liszt; kaerajahu zabliszt; kamajahu kama; kartulijahu burgonyliszt; kondijahu csontliszt; kroovjahu finomliszt; lihtjahu főzőliszt; maisijahu kukoricaliszt; nisujahu búzaliszt; odrajahu árpaliszt; pannkoogijahu palacsinta liszt; püülijahu finomliszt; rukkijahu rozsliszt; söödajahu takarmányliszt; ülesõelajahu daraliszt; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában
■LS: jahu+ ♦ jahuauto lisztszállító autó; jahukahjur liszt kártevő; jahukirst lisztválság; jahukliister csiriz; jahuklimp kok galuska, nokedli; jahukott liszteszsák; jahukört lisztleves; jahukühvel lisztes kanál; jahuleem lisztleves; jahupuder liszt kása; jahurokk lisztmoslék; jahuroog lisztes étel; jahusalv lisztesláda; jahusort liszttípus, liszfajta; jahusupp lisztleves; jahusõel (1) lisztszita; (2) tehn lisztszita; jahutoit lisztes étel; jahutolm lisztpor; jahutumm lisztfőzet; jahutööstus lisztipar; jahuuss lisztféreg, lisztbogár, lisztkukac; jahuveski malom

jahutus <jahutus jahutuse jahutus[t jahutus[se, jahutus[te jahutus/i 11 s> (jahutamine) hűtés; (jahedus) hűvösség ♦ loomulik jahutus természetes hűtés; kaudjahutus közvetett hűtés; tehisjahutus mesterséges hűtés; vedelikjahutus folyadékhűtés; vesijahutus vízhűtés; õhkjahutus léghűtés; mootori jahutus a motor hűtése; vesi on soe, jahutust sellest ei saa meleg a víz, ez nem hűsít; otsisin puu varjus jahutust a fa árnyékában kerestem egy kis hűvösséget
■LS: jahutus+ ♦ jahutusaine tehn hűtőanyag; jahutuskapp tehn hűtőszekrény; jahutuskiirus hűtési sebesség; jahutuspind tehn hűtőfelület; jahutusribi tehn hűtőborda; jahutusseade hűtőberendezés; jahutussegu keem hűtő keverék; jahutussilinder paberit hűtőhenger; jahutussärk tehn hűtőköpeny; jahutussüsteem tehn hűtőrendszer; jahutustemperatuur tehn hűtési hőmérséklet; jahutustiik hűtőtó; jahutustorn tehn hűtőtorony; jahutusvedelik tehn hűtőfolyadék; jahutusvesi tehn hűtővíz

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jalatäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s>
1. (tükike maad) talpalatnyi ♦ nad kaitsesid iga jalatäit maad minden talpalatnyi földet védtek; siin pole jalatäitki ruumi egy talpalatnyi hely sincs itt
2. (samm) lépés ♦ ei suutnud jalatäitki astuda egy lépést sem tudott tenni

jalavaev <+v'aev vaeva v'aeva v'aeva, v'aeva[de v'aeva[sid_&_v'aev/u 22 s> gyaloglás ♦ asjatu jalavaev hiábavaló gyaloglás; jalavaev väheneb kuni kolm korda háromszor kevesebbet kell gyalogolni; matkaja ei kartnud pikka teed ega jalavaeva a túrázó nem félt a hosszú úttól, sem a gyaloglástól

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalgalaskmine <+l'askmine l'askmise l'askmis[t l'askmis[se, l'askmis[te l'askmis/i_&_l'askmise[id 12_&_10? s> kõnek (põgenemine, ärajooksmine) szökés, menekülés ♦ kodunt jalgalaskmine ei tulnud kõne allagi az otthonról való menekülés/szökés szóba sem jött

jalgratas <+ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s> kerékpár, bicikli, bringa ♦ kaubaveojalgratas áruszállító kerékpár; lastejalgratas gyermek kerékpár, gyerek bicikli; meestejalgratas férfi kerékpár/bicikli; mootorjalgratas motorbicikli; naistejalgratas női kerékpár/bicikli; spordijalgratas sport kerékpár; võidusõidujalgratas versenykerékpár, versenybicikli; abimootoriga jalgratas segédmotoros kerékpár; kolme rattaga jalgratas háromkerekű bicikli; jalgrattaga sõitma biciklizik, pedálozik, kerékpározik, kerekezik, karikázik; poiss hüppas jalgrattale a fiú felpattant/felszállt a kerékpárra/biciklire; poiss tuli jalgrattalt maha a fiú leszállt a kerékpárról/bicikliről; isa ajas jalgratast käekõrval az apa maga mellett tolta a biciklit/krékpárt; ega tema ei leiutanud jalgratast nem ő találta fel a spanyolviaszt
■LS: jalg+ratta+ ♦ jalgrattakell kerékpárcsengő; jalgrattakodar kerékpár küllő; jalgrattakross kerékpár cross; jalgrattakumm (1) (sisekumm) bicikligumi, kerékpár tömlő; (2) (väliskumm) kerékpárabroncs, bicikliabroncs; jalgrattalamp kerékpárlámpa, biciklilámpa; jalgrattamatk biciklitúra, kerékpáros kirándulás; jalgrattaraam váz; jalgrattasadul kerékpárülés; jalgrattasport kerékpársport; jalgrattasportlane kerékpáros; jalgrattasõit kerékpározás; jalgrattasõitja kerékpáros; jalgrattatee kerékpárút; jalgrattatehas kerékpárgyár; jalgrattavõidusõit kerékpárverseny; jalgrattavõidusõitja kerékpárversenyző; jalgrattavõistlus kerékpárverseny

jaoks <j'aoks postp [gen]> (tarbeks) részére, számára; (kohta) valakire/valamire ♦ lõkke jaoks puid korjama fát gyűjteni a tábortűzhöz; hakkasin artikli jaoks materjali koguma elkezdtem anyagot gyűjteni a cikkhez; võta minu jaoks vihmavari kaasa vegyél magadhoz esernyőt a számomra; iga lapse jaoks oli sai minden gyerek számára volt péksütemény; kastid puuvilja jaoks ládák a gyümölcs számára; tehke minu jaoks ka ruumi csináljatok nekem helyet; pileti jaoks ei jätkunud raha a jegyre nem maradt pénz

jaole <j'aole adv> vt ka jaol, jaolt (osa saama, kohale, juurde) ott van, helyben van ♦ jaole juhtuma v sattuma épp ott voltam; poisid, jaole, toit on laual fiúk ide, asztalon az étel; vargale ei saadud jaole nem kapták el a tolvajt; juhtusin õigel ajal jaole épp jókor voltam ott

jaurama <j'aura[ma jaura[ta j'aura[b jaura[tud 29 v> kõnek (mürgeldama, lärmama) zajong, lármáz; (jändama) bajlódik ♦ poisid jauravad küla vahel a fiúk a faluban zajonganak; jaurasid kõvasti laulda hangosan énekeltek; joodi ja jaurati ittak és lármáztak; ei tasu temaga jaurama hakata nincs értelme vele bajlódni

jonn <j'onn jonni j'onni j'onni, j'onni[de j'onni[sid_&_j'onn/e 22 s> csökönyösség, konokság, makacsság, makrancosság, dacosság; (tujukus) szeszélyesség, hisztisség ♦ rumal jonn buta csökönyösség; lapsik jonn gyerekes hiszti; jonni ajama nyafog; ta ei jäta oma jonni makacsul folytatja; ta ei teinud seda lihtsalt jonni pärast nem csak makacsságból tette; poiss on jonni täis a fiú tele van daccal

jonnima <j'onni[ma j'onni[da jonni[b jonni[tud 28 v> (tujutsema) csökönyösködik, makacskodik, hisztizik; (kangekaelne olema) makacs, konok ♦ ole mõistlik, ära jonni légy okos, ne makacskodj; laps jonnib isaga vähem kui emaga a gyerek kevesebbet hisztizik az apjávalmint az anyjával; ta jonnib -- ei lähe ja kõik csökönyösködik, nem megy, és kész

joobnud <j'oobnud j'oobnu j'oobnu[t -, j'oobnu[te j'oobnu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (purjus) ittas, részeg ♦ joobnud mees részeg ember; joobnud inimeste lärm ittas/részeg emberek ricsajozása; ta oli kergelt joobnud enyhén ittas volt; tüdisin ta joobnud jutust meguntam hallgatni a részeg beszédét; joobnud jalad ja käed ei kuulanud sõna részegen a kezem és a lábam nem hallgat rám; joobnud olekus részegen; joobnud peast, joobnud peaga részeg fejjel
2. piltl (vaimustunud) ittas, részeg ♦ olin vabadusest joobnud megrészegültem a szabadságtól

joonelt <joonelt adv> (otsejoones) egyenesen; (kohe, peatumata) azonnal, nyomban, rögtön ♦ läksime joonelt üle heinamaa egyenesen átmentünk a réten; läksin joonelt direktori juurde egyenesen az igazgatóhoz mentem, azonnal az igazgatóhoz mentem; jõi joonelt klaasi tühjaks rögtön kiitta a poharat; mitte ei taipa joonelt nem jött rá azonnal

jora <jora jora jora -, jora[de jora[sid 17 s>
1. (joru, jorin, madal põrisev hääl) búgás, duruzsol ♦ torupilli jora a duda búgása; tema hääl ei ole mingi madal jora a hangja nem valami csendes duruzsolás
2. kõnek (lora, loba) badarság, ostobaság, sületlenség, fecsegés ♦ ära aja jora ne beszélj ostobaságokat; purjus meeste jora részeg férfiak fecsegése
3. kõnek (irin, torin) zsörötlődés, morgás, dörnögés ♦ teen, nagu heaks arvan, nende jora ei lähe mulle korda úgy csinálom, ahogy jónak látom, nem érdekel a dörmögésük

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

juhataja <juhataja juhataja juhataja[t -, juhataja[te juhataja[id 01 s>
1. (teenäitaja, leida aitaja) vezető ♦ teame ise, kuhu minna, juhatajaid pole vaja tudjuk, hová kell mennünk, nincs szükségünk vezetőre; ei ole mul ühtegi abimeest ega juhatajat nincs egyetlen segítőm sem tanácsadóm
2. (juht, ülemus) igazgató, igazgatónő, elnök, parancsnok; (juhendaja) vezető ♦ kaadriosakonna juhataja a személyzeti osztály vezetője, humánerőforrás-vezető; kursuste juhataja kurzusvezető; lasteaia juhataja óvodaigazgató; matkabaasi juhataja turisztikai bázis vezetője; menetluspraktika juhataja gyakorlatvezető; pesumaja juhataja mosodavezet; puukooli juhataja faiskola vezető; raamatukogu juhataja könyvtár igazgató; remonditöökoja juhataja szervizvezető; sõjaväeringkonna juhataja sõj katonai körzetparancsnok; hoidlajuhataja raktárvezető; jaoskonnajuhataja osztályvezető; kantseleijuhataja irodavezető; kateedrijuhataja tanszékvezető; klassijuhataja osztályfőnök; klubijuhataja klubvezető; laevastikujuhataja sõj hadiflotta parancsnok; laojuhataja raktárvezető; majandusjuhataja gazdasági vezető; osakonnajuhataja részlegvezető; sektorijuhataja ágazatvezető; tootmisjuhataja gyártásvezető; ülemjuhataja sõj főparancsnok
3. (koosoleku, istungi vms juhtija) vezető ♦ koosoleku juhataja értekezlet-vezető; istungjärgu juhataja üléselnök

juhmus <j'uhmus j'uhmuse j'uhmus[t j'uhmus[se, j'uhmus[te j'uhmus/i_&_j'uhmuse[id 11_&_09 s> eltompultság, lassú/nehézkes észjárás, ostobaság; (taipamatus) meggondolatlanság ♦ juhmuse tipp a hülyeség csúcsa; inimeste juhmusel pole otsa ega äärt az emberi butaság határtalan; oma juhmuses teeks ei tea mida ostobaságában bármire képes

juht1 <j'uht juhi j'uhti j'uhti, j'uhti[de j'uhti[sid_&_j'uht/e 22 s>
1. (sõidukil) vezető, vezér; (masinal) sofőr ♦ autojuht autóvezető, gépkocsivezető; bussijuht autóbusvezető; ekskavaatorijuht kotrógép sofőr; kallurijuht teherautó sofőr; kraanajuht darukezelő; taksojuht taxisofőr; trammijuht villamosvezető; vedurijuht mozdonyvezető
2. (juhtija, juhataja, liider) vezető, vezér, igazgató; (eestvedaja, teejuht) vezető; (pea) fejes; (ninamees) főkolompos; (mängujuht, saatejuht) műsorvezető; (teejuht) vezető ♦ tark ja ettenägelik juht okos és előrelátó vezető; ansambli kunstiline juht az együttes művészeti vezetője; ülestõusu juht a felkelés vezére; vabadusvõitluse juht a szabadságharc vezére; mässu juht a lázadás vezére; aujuht tiszteletbeli igazgató; ekskursioonijuht idegenvezető; koorijuht karmester, karvezető, karnagy; rahvajuht népvezér; riigijuht államfő; ringijuht szakkörvezető; streigijuht sztrájkvezető; tantsujuht táncmester; teejuht vezető, útmutató; valitsusjuht kormányfő; väejuht hadvezér; pime ei saanud ilma juhita liikuda a vak nem tudott vezető nélkül közlekedni
3. füüs vezető ♦ elektrijuht elektromos vezető; helijuht hangvezető; pooljuht raadio félvezető; soojusjuht hővezető
4. (meelespea, kava) útmutató, program ♦ Tallinna juht Tallinn-kalauz; laulupeojuht a Dalosünnep programja
■LS: juhi+ ♦ juhiiste vezetőülés; juhikabiin vezetőfülke; juhipaberid kõnek jogsi; juhitunnistus vezetői engedély; juhikultus vezetői kultusz; juhiomadused vezetői tulajdonságok; juhiprintsiip vezetési elv
juht+ ♦ juhtartikkel vezércikk; juhtdetail tehn fő alkatrész; juhtgeneraator el főgenerátor; juhthani vezérliba; juhthobune vezér ló; juhtidee vezérötlet; juhtinstituut főintézet; juhtjoon (1) vezérvonal; (2) mat vezérvonal; juhtkang tehn botkormány; juhtkimp edénynyalábok; juhtkivistis geol vezérkövület; juhtkoer vezérkutya; juhtkolmik vezér hármas; juhtkurg vezérdaru; juhtlaager tehn vezetőcsapágy; juhtlaev sõj vezérhajó; juhtlennuk sõj vezérgép; juhtlind vezérmadár; juhtloom vezérállat; juhtpaar vezető pár; juhtplokk tehn vezérlőegység; juhtpult kapcsolóasztal; juhtrakk vezérsejt; juhtsirge mat irányvonal; juhtsõna info jelmondat; juhttantsija éltáncos; juhttross vezérkötél; juhtvool el vezéráram

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett