[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

blameerima <blam'eeri[ma blam'eeri[da blameeri[b blameeri[tud 28 v> blamál, éget ♦ ta on enda lõplikult ära blameerinud végleg leírta magát

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

elulugu <+lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s> életrajz, biográfia, élettörténet; (enda oma) önéletrajz

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hool <h'ool hoole h'ool[t h'ool[de, hool[te h'ool[i 13 s>
1. (hoolitsus) gond, védőszárny, szorgalom, oltalom, gondoskodás, törődés; (järelevalve) felügyelet ♦ emalik hool anyai gondoskodás; {kelle-mille eest} hoolt kandma gondoskodik; mind ümbritseti hoole ja armastusega gondoskodás és szeretet vett körül; orvud on vanaema hoole all az árvákról a nagymama gondokodik; ta jäeti saatuse hoolde sorsára hagyták; külalised on jäetud enda hooleks a magukra hagyták a vendégeket; jätsin tüdruku naabrinaise hoole alla a szomszédasszony gondjaira bíztam a lányt; sa oled hooleta elanud gondtalanul éltél; võtan selle enda hooleks gondoskodom róla
2. (usinus, püüdlikkus) szorgalom ♦ hoolega töötama szorgalmasan dolgozik; valmistusin eksamiteks erilise hoolega nagy szorgalommal készültem a vizygákra

hõlvama <h'õlva[ma hõlva[ta h'õlva[b hõlva[tud 29 v> (enda kasuks rakendama) leköt

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

initsiatiiv <initsiat'iiv initsiatiivi initsiat'iivi initsiat'iivi, initsiat'iivi[de initsiat'iivi[sid_&_initsiat'iiv/e 22 s>
1. (algatus) kezdeményezés ♦ arukas initsiatiiv értelmes kezdeményezés; initsiatiivi haaramine kezdeményezést megragad; initsiatiivi enda kätte võtma magához ragadja a kezdeményezést; malepartiis kaldus initsiatiiv valgetele a sakkjátszmában a fehérek voltak a kezdeményezőbbek
2. (algatusvõime) kezdeményezőkészség ♦ initsiatiivi näitama kezdeményezőkészséget mutat; initsiatiivi maha suruma elnyomja a kezdeményezőkészséget; initsiatiivi piirama korlátozza a kezdeményezőkészséget; tal puudub initsiatiiv nincs kezdeményezőkészsége
■LS: initsiatiiv+ ♦ initsiatiivgrupp, initsiatiivrühm kezdeményező csoport

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

istutama <istuta[ma istuta[da istuta[b istuta[tud 27 v>
1. ültet, telepít, palántáz, palántál; (palju) beültet; (eraldi, lahku) szétültet; (täis) teleültet; (välja, maha) elültet ♦ kapsaid istutama káposztát ültet; taimi avamaale istutama kiülteti a növényeket; istutasin peenra lilli täis beültettem az ágyást virágokkal; metsa istutama erdősít; istutasin kõikjale lilli mindenhováavirágot ültettem; tänavate äärde on istutatud paplid az utak mentét beültették nyárfákkal
2. (istuma panema) leültet; (end) leül ♦ istutas noormehe enda kõrvale maga mellé ültette a fiatalembert; istutas sõbra toolile székre ültette barátját; mehed istutasid end trepile a férfiak leültek a lépcsőre
3. piltl (sisendama) ültet, plántál ♦ mõtet istutama gondolatot ültet; ausust istutama {kellesse} becsületességet plántál vkibe; see istutas meisse ärevust aggodlommal töltötte be lekünket
4. med (siirdama) átültet ♦ nahka istutama bőrátültetés

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järelt <järelt postp [gen]>
1. (osutab isikule, kelle tagant midagi koristatakse) után ♦ enda järelt koristama takarít maga után
2. (osutab isikule, kellelt salaja midagi omastatakse) valakitől ♦ {kelle} järelt näppama {mida} meglop vkit

karma <karma karma karma[t -, karma[de karma[sid 16 s> (india usundite ja filosoofia põhimõisteid, inimese enda tegude määratav saatus) karma

kerima <keri[ma keri[da keri[b keri[tud 27 v>
1. (kerasse, rulli keerama) gombolyít, teker, csévél ♦ lõnga [kerasse] kerima feltekeri a fonalat; niiti poolile kerima cérnát teker az orsóra; kerib käised üles feltűri az ingujját
2. (kerra, kõverasse tõmbama) összetekeredik, összegömbölyödik ♦ jalgu enda v istumise alla kerima maga alá húzta a lábát; koer keris end kerra a kutya összegömbölyödött; uss keris end rõngasse a kígyó összetekeredett
3. kõnek (kärmesti minema v jooksma) elmegy
4. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära, kasi!) elmegy, eltűnik ♦ keri siit minema! tűnj el innen!; keri kuradile! menj a fenébe!

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kodukootud <+k'ootud k'ootu k'ootu[t -, k'ootu[te k'ootu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (omakootud) házi készítésű, házi gyártmányú ♦ kodukootud põrandariided háziszőttes szőnyegek; kodukootud riie háziszőttes vászon; kodukootud (1) (kudumistelgedel) háziszőttes; (2) (varrastel, heegelnõelaga) házi kötött; kodukootud villased sokid házi kötött gyapjú zokni
2. piltl (ilma ettevalmistuseta v hariduseta, enda loodud, algeline) önjelölt ♦ kodukootud ajakirjanik önjelölt újságíró; kodukootud filosoofia konyhafilozófus

kost <k'ost kosti k'osti k'osti, k'osti[de k'osti[sid_&_k'ost/e 22 s>
1. (söök, toidupoolis) koszt ♦ kosti ja peavari koszt és kvártély
2. (kellegi juures korteris ja söögil olemine) koszton van vkinél ♦ enda juurde kostile võtma kosztba fogad vkit

kulul <kulul postp [gen]>
1. (kelle-mille arvel) vkinek/vminek a számlájára, vkinek/vminek a rovására ♦ telli enda kulul! rendelj a saját számládra!
2. (kelle-mille üle v kohta) vkinek/vminek a rovására ♦ sinu kulul sai jälle naerda megint a te rovásodra nevettek

lähtuma <l'ähtu[ma l'ähtu[da l'ähtu[b l'ähtu[tud 27 v> (algust saama, mingit lähtekohta järgima) kiindul ♦ lähtub ainult enda huvidest csak a saját érdekeiből indul ki; lähtusime järgmistest põhimõtetest a következő elveket követtük

maha laskma
1. (alla laskma) leenged, letol ♦ pükse maha laskma letolja a nadrágját
2. (sõidukist välja laskma) leenged
3. (tapma) lelő, agyonlő ♦ ta oli enda maha lasknud agyonlőtte magát

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

meelitama <meelita[ma meelita[da meelita[b meelita[tud 27 v>
1. (kutsuma, peibutama) hízeleg, (el)csábít; (juurde, ligi) odavonz; (välja) kicsalogat ♦ kedagi lõksu meelitama lépre csal vkit; tőrbe csal vkit; olen väga meelitatud ez rám nézve nagyon hízelgő; meelitavad sõnad hízelgő szavak; kedagi enda poole(le) meelitama maga mellé állít vkit
2. (enda poole tõmbama, ahvatlema) csábít, vonz

najalt <najalt postp [gen]> támaszáról ♦ võttis labida seina najalt elvettem a lapátot a fal mellől; lükka ta enda najalt ära lökd/dobd le magadról

narta <narta narta narta[t -, narta[de narta[sid 16 s> ([koerte v põtrade veetav] kerge saan) szán, szánkó ♦ koerad rakendati narta ette a kutyákat a szán elé fogták; kütt veab enda järel nartat a vadász szánt húz maga után

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

nihverdama <nihverda[ma nihverda[da nihverda[b nihverda[tud 27 v> kõnek
1. (nihelema) fészkelődik ♦ seisa paigal, ära nihverda! állj a helyeden, ne fészkelődj
2. (kombineerima, hankima) ügyeskedik ♦ nihverdas enda sooja koha peale jó helyre ügyeskedte be magát

nikerdama <nikerda[ma nikerda[da nikerda[b nikerda[tud 27 v>
1. (puusse kujutisi, mustrit lõikama, puust midagi välja lõikama v voolima) vés, lefarag, farigcsál, farag; (treima) esztergál ♦ nikerdasin oma nimetähed puukoorde a fa kérgébe véstem a nevem kezdőbetűit; isa nikerdas lapsele puuhobust az apa egy kis falovat faragott a gyereknek; elevandiluust nikerdatud krutsifiks elefántcsontból faragott feszület; nikerdatud kaanega laegas faragott fedelű ládikó
2. piltl (nokitsedes, kõpitsedes tegema) fúr-farag, barkácsol; (hoolega viimistlema) csiszol ♦ nikerdab iga fraasi ja lause kallal csiszolgat minden kifejezést és mondatot
3. kõnek (enda kasuks kombineerima) ügyeskedik ♦ nikerdasin endale ühe vaba päeva kiügyeskedtem magamnak egy szabdnapot

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nõiarohi <+rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s> (imerohi, -vahend) csodaszer, bájital, varázsszer ♦ olevat noormehe nõiarohuga enda järele jooksma pannud azt mondják, bájitallal bűvölte el a fiatalembert; valitsus otsib inflatsiooni ohjeldamiseks nõiarohtu piltl csodaszert keres a kormány az infláció megfékezésére

nõiduma <n'õidu[ma n'õidu[da nõiu[b nõiu[tud 28 v> varázsol; (sõnadega nõiduma) megátkoz; (võluma, lummama) megbabonáz, elvarázsol ♦ nõidus mulle haiguse külge megrontott; nõiutud ring, kust pole väljapääsu ez egy ördögi kör, ahonnan nincs menekvés; arvati, et tüdruk on poisi enda külge nõidunud azt hitték, a lány megbabonázta a fiút; nõidus ei tea kust tordi lauale valahonnan egy tortát varázsolt az asztalra

ohi <ohi ohja 'ohja 'ohja, 'ohja[de 'ohja[sid_&_'ohj/e 24 s> gyeplő; piltl (juhtimine, võim) gyeplő, irányítás ♦ nahkohjad bőr gyeplő; valitsusohjad a kormány irányítása; ohje pingule tõmbama rövidre fogja a gyeplőt; ohje lõdvaks v lõdvale laskma megereszti a gyeplőt; kodus on ohjad isa käes otthon az apám kezében van az irányítás; uus juhataja võttis kindlalt ohjad enda kätte az új igazgó határozottan kezéb evette az irányítást; vihane mees suutis end vaevu ohjes v ohjades hoida a dühös férfi alig tudta visszafogni magát; kedagi ohjes hoidma vkit pórázon tart; rövid pórázon tart vkit; (kedagi) ohjes/vaos hoidma sakkban tart vkit

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omakasvatatud <+kasvatatud kasvatatu kasvatatu[t -, kasvatatu[te kasvatatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> (enda-, kodukasvatatud) saját, házi termelésű, maga nevelte ♦ omakasvatatud tubakas házi termelésű dohány; omakasvatatud tomatid a saját paradicsomjai

omakootud <+k'ootud k'ootu k'ootu[t -, k'ootu[te k'ootu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> maga kötötte; (kodukootud) házi (készítésű); (enda kootud) maga kötötte, házi szövésű ♦ omakootud kangas házi szövésű szövet; omakootud kampsun (1) kézzel kötött pulóver; (2) maga kötötte pulóver

omapead <+p'ead adv>, ka omapäi
1. (omal volil, nõu v luba küsimata) saját szakállára; (iseseisvalt) függetlenül, önállóan, egyedül ♦ ega ta seda omapead teinud, teised soovitasid nem magától csinálta, hanem mások tanácsára; ei oska omapead midagi ette võtta önállóan/egyedül semmit sem tud csinálni; omapäi toimima a maga feje után megy/cselekszik
2. (järelevalveta, enda hooleks jäetuna) egyedül ♦ poiss kasvas omapead a fiú egyedül nőtt; lapsed jäid omapead koju a gyerekek egyedül maradtak otthon; sündmused lasti omapead areneda szabadjára engedték az eseményeket
3. (omaette, eraldatult) magában, egyedül ♦ ta on harjunud omapead olema hozzászokott az egyedülléthez; istub nukralt omapead bánatosan magában ül; noored asusid omapead elama a fiatalok önálló életet kezdtek

omapoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj>
1. (enda poolt lähtuv, omalt poolt tehtav) saját ♦ omapoolsed soovitused, ettepanekud ja nõudmised esitage kirjalikult a javaslatait és követelményeit írásban tegye fel; ma pole selle heaks mingeid omapoolseid pingutusi teinud semmit sem tettem a dolog érdekében
2. (enda pool asuv) a saját oldalán (lévő) ♦ nihuta omapoolset pingiotsa lauale lähemale! húzd közelebb az asztalhoz a pad feléd eső végét

omastama <omasta[ma omasta[da omasta[b omasta[tud 27 v>
1. (omaks tegema) elidegenít, kisajátít, eltulajdonít, elsajátít; (enda valdusse haarama) birtokba vesz; (vägivaldselt) magához ragad, elfoglal; (oma taskusse pistma) zsebre tesz ♦ maad omastama elfoglalja a földet; omastas pettusega suure rahasumma csalással nagy pénzösszegre tett szert
2. biol felvesz ♦ taim omastab mullast vett a növény felszívja a talajból a vizet; kala omastab inimorganism väga kergesti a halat az emberi szervezet könnyen megemészti

omavahel <+vahel adv>
1. (vastastikku üksteisega v teineteisega) kettecskén, magunk közt, egymás közt, kettesben ♦ omavahel kokku leppima megegyeztek egymás közt, megállapodtak egymással; omavahel võrdlema összehasonlít egymással; nad on omavahel tülis össze vannak veszve; nad on omavahel head sõbrad ők jó barátok
2. (kellegagi omaette) négyszemközt, kettesben; (ainult enda teada) magunk között ♦ ma tahaksin sinuga omavahel rääkida szeretnék veled négyszemközt beszélni; noored tahavad omavahel olla a fiatalok egyedől akarnak lenni; omavahel öelda v öeldes v rääkida on ta üle pea võlgades magunk közt mondva, nyakig ül az adósságban; omavahel öeldes magunk köztöt szólva

omavahele <+vahele adv> egyedül; (ainult enda teada) egymás között, közöttünk ♦ isa ja poeg jäid kabinetti omavahele apa és fia egyedül maradtak az irodában; see jutuajamine jäägu meil omavahele ez a beszélgetés maradjon közöttünk

orjus <'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s>
1. (orja seisund) rabiga, szolgaság, rabszolgaság, rabság; (iseseisvusetus) függőség; (orjapidamine) rabszolgaság ♦ teoorjus robot, úrdolga; orjuse kaotamine a rabszolgaság eltörlése; orjuses hoidma rabságban tart; {kelle} orjuses olema rabságban van; orjusesse sattuma v langema rabságba esik/kerül; {keda} orjusesse heitma leigáz
2. piltl (raske töökohustus) teher; (kohustus, vaev) kötelezettség, teher ♦ kooliorjus iskolakötelezettség; tööorjus munkakötelezettség; mina niisugust orjust küll enda peale ei võta én már nem veszek a nyakamba ilyen terhet

palk2 <p'alk palgi p'alki p'alki, p'alki[de p'alki[sid_&_p'alk/e 22 s> gerenda, szálfa ♦ ümarpalk, ümmargune palk gömbfa; palke parvetama fát úsztat; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre
■LS: palgi+ ♦ palgiparvetus faúsztatás
palk+ ♦ palkmaja gerendaház; palksein gerendafal

pind1 <p'ind pinnu p'indu p'indu, p'indu[de p'indu[sid_&_p'ind/e 22 s; p'ind pinna p'inda p'inda, p'inda[de p'inda[sid_&_p'ind/u 22 s> (terav puidukilluke) szálka ♦ pind läks sõrme szálka ment az ujjába; ma olen talle pinnuks silmas piltl szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema piltl szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi piltl más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre

pomisema <pomise[ma pomise[da pomise[b pomise[tud 27 v> (pobisema) motyog, dünnyög ♦ pomiseb midagi enda ette az orra alatt dünnyög

põletama <põleta[ma põleta[da põleta[b põleta[tud 27 v>
1. (tulega hävitama, midagi valgustamiseks v soojendamiseks põleda laskma) éget, eléget, megéget, odaéget ♦ prügi põletama szemetet éget; küünlaid põletama gyertyát éget; surnut/laipa põletama elhamvaszt; küla põletati maani maha a falut teljesen leégették; küünalt mõlemast otsast põletama piltl mind a két végén égeti a gyertyát; põletab enda järelt kõik sillad piltl minden hidat feléget maga mögött
2. (kuumutamisega töötlema v valmistama) éget ♦ puidu sisse mustrit põletama fába mintát éget; lupja põletama meszet éget; viina põletama szeszt éget
3. (tulisena tunduma, sellisena valu põhjustama) (meg)csíp, megéget; (päikese kohta) éget ♦ suud [ära] põletama megégeti a száját; kõrvenõgesed põletavad käsi a csalán csípi a kezét; jäine tuul põletab nägu a metsző szél csípi az arcát; päike on ta pruuniks põletanud barnára égette a nap

rada <rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s>
1. (kitsas tee, teerada) út, ösvény, vágány, útvonal, pálya, sáv ♦ metsarada erdei ösvény; sõidurada sáv, forgalmi sáv; vöötrada zebra; ülekäigurada felüljáró; jalakäijate rada gyalogút
2. piltl (tee elus, tegevuses jne) út, meder ♦ rännurajad vándorutak; igaüks käib oma rada mindenki a maga útját járja; elu kulgeb oma harilikku rada az élet folyik a maga hétkőznapi medrében; asjad lähevad oma rada a dolgok mennek a maguk útján
3. (võistlusteks v treeninguteks) pálya ♦ matkarada turistaút; murdmaarada sífutópálya; slaalomirada szlalompálya; suusarada sípálya; võistlusrada versenypálya; kuue rajaga ujula hatpályás úszómedence; jooksjad asusid rajale a futók a pályára léptek
4. (lennuväljal stardiks ja maandumiseks) futópálya ♦ stardirada felszállópálya, kifutópálya; lennuk veeres rajale a repülőgép a kifutópályára gurult
5. (jäljerada, mille liikuja enda taha jätab) nyomvonal ♦ jäljerada nyomvonal; lumel oli näha loomajälgede radu a havon állatok nyomvonalát lehetett látni
■LS: raja+ ♦ rajakate pályaburkolat; rajaleidja nyomkereső; rajavahetus sávváltás

rõhutama <rõhuta[ma rõhuta[da rõhuta[b rõhuta[tud 27 v> (nähtavana esile tõstma v tooma) (ki)hangsúlyoz, kiemel, aláhúz, hangoztat ♦ vöö rõhutab taljet az öv kiemeli a derekát; rõhutab enda tähtsust hangsúlyozza a saját fontosságát; valitsus rõhutab, et bensiin on kaupmeeste süül kallis a kormány azt hangoztatja, hogy a kereskedők miatt drága a benzin; rõhutatud tõsidus nyomatékos komolyság

salvama <s'alva[ma salva[ta s'alva[b salva[tud 29 v> (nõelama) megmar ♦ uss salvas jahimeest a vadászt megmarta a kígyó; salvab kõiki enda ümber mindenkit megmar maga körül

sild <s'ild silla s'ilda s'ilda, s'ilda[de s'ilda[sid_&_s'ild/u 22 s>
1. híd ♦ jalakäijate sild gyaloghíd; kaarsild ívelt híd; maanteesild közúti híd; pontoonsild pontonhíd; rippsild függőhíd; sadamasild kikötő híd; ujuksild pontonhíd; silda ehitama hidat épít/ver; üle silla minema átmegy a hídon; võimleja teeb v heidab silda a tornász hidat csinál/képez; maadleja viis vastase silda a birkozó hídra vitte az ellenfelét; põletab enda järelt kõik sillad piltl minden hidat feléget maga mögött
2. mer (tekiehitis laeval) híd ♦ kaptenisild hajóhíd; komandosild parancsnoki híd
■LS: sild+ ♦ sildkraana híddaru; sildprotees híd
silla+ ♦ sillaehitaja hídépítő; sillaehitus hídverés; sillakaar hídboltozat; sillakäsipuu a híd karfája; sillapea hídfő; sillasammas hídpillér; sillatala hídgerenda

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sisseost <+'ost ostu 'ostu 'ostu, 'ostu[de 'ostu[sid_&_'ost/e 22 s> (enda tarbeks ostmine) bevásárlás ♦ sisseoste tegema bevásárol

soov <s'oov soovi s'oovi s'oovi, s'oovi[de s'oovi[sid_&_s'oov/e 22 s> (tahtmine) kívánság, vágy, óhaj, szándék ♦ siiras soov őszinte vágy; kellegi soovil vkinek a kívánságára; tema enda soovil saját kívánságára; minu sisim soov leghőbb vágyam; soov täitub a kívánság valóra válik, a kívánság megvalósul; soovi rahuldama kielégít vmely kívánságot; kellegi soove täitma teljesíti vkinek a kívánságát; soovi avaldama kifejezi vmely kívánságát
■LS: soovi+ ♦ soovisaade kívánságműsor

tagasi võtma
1. (uuesti enda valdusse võtma) visszavesz ♦ kingitust pole kombeks tagasi võtta ajándékot nem szokás visszavenni; võtsin oma neiupõlvenime tagasi visszavettem a leánykori nevemet
2. (eelnevalt öeldust loobuma) visszavon ♦ oma taotlust tagasi võtma visszavonja a kérelmét; oma sõnu tagasi võtma szavát visszavonja

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

vastutus <vastutus vastutuse vastutus[t vastutus[se, vastutus[te vastutus/i 11 s> felelősség ♦ isiklik vastutus személyi felelősség; juriidiline vastutus jogi felelősség; kriminaalvastutus jur büntetőjogi felelősség; enda vastutusel saját felelősségre; vastutus lapse kasvatamise eest felelősség a gyermek neveléséért; väldib vastutust kerüli a felelősséget; võtab vastutuse enda peale v enda kanda millegi eest felelősséget vállal vmiért; vastutab oma tegude eest felelős a tetteiért
■LS: vastutus+ ♦ vastutustundlik felelős, felelősségteljes; vastutusvõimeline elszámoltatható

vedama <veda[ma veda[da v'ea[b v'ee[tud v'ee[takse 28 v>
1. (enda järel tõmbama) húz ♦ hobune veab vankrit a ló húzza a szekeret; kellegagi ühte vankrit vedama piltl egy húron pendül vkivel, egy csónakban evez; kellegagi vägikaigast vedama piltl ujjat húz vkivel
2. (kaupa, koormat, inimesi vms sõidu- v veovahendiga ühest kohast teise toimetama) szállít ♦ kas on selliseid ronge, mis veavad kaupa ja ka reisijaid? vannak olyan vonatok, amik árut és utasokat is szállítanak?; kaupa veetakse konteineritega az árut konténerekben szállítják
3. (midagi rasket kandma, tassima, kuhugi viima v tooma) hord, cipel ♦ puud tuleb kuuri vedada a tűzifát be kell hordani a fészerbe
4. (juhtima) vezet ♦ jooksja asus v hakkas jooksu vedama futó vezetni kezdte a sort; veab kursust tanfolyamot vezet; kedagi ninapidi vedama piltl orránál fogva vezet vkit
5. (hästi minema, õnne olema) szerencse van vkinek ♦ tal vedas eksamil kõvasti szerencséje volt a vizsgán; meie plaan läks vett vedama piltl a tervünk füstbe ment

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. (enda kätte v kättesaadavusse) ejt, ölt, vesz, szed, odavesz, kicsíp, fog, elvesz, elfoglal ♦ võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit
2. (midagi endale haarama, võimaldama) ♦ midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; midagi südamesse võtma mellre szív vmit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot

äratama <ärata[ma ärata[da ärata[b ärata[tud 27 v>
1. (virguma panema, üles ajama) ébreszt, költ, kelt, felkelt, felébreszt, éleszt ♦ ärata mind hommikul vara kelts/ébressz fel korán reggel; magajad äratati üles az alvókat felkeltették; talveunest äratatud karu téli álmából felébresztett medve
2. (ärksaks muutma, teadvusele tooma) ébreszt, kelt; (mingit tunnet, suhtumist esile kutsuma) kivált, gerjeszt ♦ kevadpäike äratas putukad talvetardumusest a tavaszi nap felébresztette a rovarokat téli álmukból; raamat äratas tähelepanu a könyv nagy figyelmet keltett; püüdis teistes enda vastu kaastunnet äratada megpróbált másokban szimpátiát kelteni maga iránt; see ei ärata usaldust ez nem kelt bizalmat; aukartust äratav vanus tiszteletreméltó kor

ära võtma
1. (enda kasutusse võtma) bevon, megvon, levet, levesz, letesz, kivesz, elvon, elvisz, elvesz, elszed, elsajátít, elragad, elkoboz; (vallutama) bevesz ♦ purjus juhilt võeti luba ära az ittas vezetőtől elvették a jogosítványát; loss võeti tormijooksuga ära a várat rohammal bevették; ega see sul tükki küljest ei võta nem esik le a gyűrű az ujjáról
2. kõnek (abielluma) elvesz ♦ professor oli ühe noore tudengi ära võtnud a professzor elvett egy fiatal diákot
3. (sisse võtma) bevesz; (ära jooma) lenyel, felhajt ♦ võttis tableti ära ja saigi peavalust lahti bevett egy tablettát és megszabault a fejfájástól; võttis pitsikese ära felhajtott egy kupicával