[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aader <'aader 'aadri 'aadri[t -, 'aadri[te 'aadre[id 02 s> ér ♦ {kellel} aadrit laskma {vkin} eret vág

aar <'aar aari 'aari 'aari, 'aari[de 'aari[sid_&_'aar/e 22 s> (pindalaühik) ár [100 m²] ♦ kuue aari suurune aiamaa hat ár nagyságú kert

alghind <s> alapár, kikiáltási ár

alt minema kõnek (petta saama, sisse kukkuma) kudarcot vall, baklövést követ el

arvustama <arvusta[ma arvusta[da arvusta[b arvusta[tud 27 v>
1. (kritiseerima) bírál, kritizál ♦ {kelle-mille} tööd arvustama vki munkáját bírálja; valitsuse tegevust arvustama bírálja a kormány tevékenységét
2. (kriitikuna hinnangut andma) kritikát ír ♦ kirjandusteost arvustama könyvet bírál

dr dr.

eemale <'eemale adv> vt ka eemal, eemalt távolra, távolabbra, el ♦ läks eemale eltávolodott; minge kõik eemale menjetek mind távolabbra!; käed eemale! el a kezekkel!; hoidub teistest eemale távol tartja magát a többiektől

eKr Kr. e.

eksliibris <eksliibris eksliibrise eksliibris[t -, eksliibris[te eksliibrise[id 09 s> ex libris

ekstsellents <ekstsell'ents ekstsellentsi ekstsell'entsi ekstsell'entsi, ekstsell'entsi[de ekstsell'entsi[sid_&_ekstsell'ents/e 22 s> (viisakustiitel) excellencia, exellenciás úr ♦ vastuvõtt Tema Ekstsellentsi härra presidendi auks fogadás az elnök úr őexcellenciája tiszteletére

EL EU

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

finišeeruma <finiš'eeru[ma finiš'eeru[da finiš'eeru[b finiš'eeru[tud 27 v> célba ér

hammastama <hammasta[ma hammasta[da hammasta[b hammasta[tud 27 v> (hammaste, sakkidega varustama) fogaz, fogazattal lát el ♦ hammastatud saeleht fogazott fűrész; hammastatud postmargid fogazott szélű bélyegek

helindama <helinda[ma helinda[da helinda[b helinda[tud 27 v> (filmile muusikat looma) zenét szerez, zenét ír ♦ ta on helindanud mitut filmi több filmhez is írt zenét

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hingehind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> (ülikõrge hind) szédületes ár, aranyár ♦ hingehinda maksma aranyárat fizet

hr úr

härra <härra härra härra[t -, härra[de härra[sid 16 s> úr, uraságod; (peen mees) finom ember; (isand, käskija) úr, uraság ♦ härra president elnök úr; lugupeetud daamid ja härrad! tisztelt hölgyeim és uraim!; riides nagu tõeline härra úgy öltözik, mint egy igazi úr; elab härra elu úri életet él; armuline härra, lubage lahkuda kegyelmes uram, engedelmével távozom

iiri <iiri ag> ír ♦ iiri keel ír; iiri setter ír szetter

Iiri ír

iirlane <'iirlane 'iirlase 'iirlas[t 'iirlas[se, 'iirlas[te 'iirlas/i_&_'iirlase[id 12_&_10? s> ír

irdu <'irdu adv> el, külön

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

issand <'issand 'issanda 'issanda[t -, 'issanda[te 'issanda[id 02 s; 'issand interj> (ristiusu jumal) isten, úr; (hüüatustes) istenem ♦ issanda muutumine relig az Úr átalakulása; issand olgu sinuga isten veled; issand seda teab tudja isten; issanda teed on imelikud isten útjai kifürkészhetetlenek; sa tuletad seda mulle iga issanda päev meelde ezt minden áldott nap eszembe juttatod; sa issand, kui ilus ta on! istenem, de szép!; oh issand, kui kiiresti aeg lendab istenem, milyen gyorsan repül az idő

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

julgema <j'ulge[ma j'ulge[da j'ulge[b j'ulge[tud_&_jule[tud 27 v> bátorkodik, vetemedik, merészkedik, merészel, mer; (julgust ilmutama) bátorságot mutat; (mitte kartma) rettenthetetlen; (söandama) merészel ♦ julgen üles tunnistada be merem vallani; julgen selles kahelda kételkedni merek benne; kuidas sa julged minust niimoodi mõelda? hogy merészelsz ilyet gondolni rólam?; vaevalt ta julgeb seda teha nem igen meri megtenni; tule, kui julged gyere, ha mersz; ei julge soovitada nem merem ajánlani; kas julgeme sisse minna? be merünk menni?

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kallal <kallal postp, adv> vt ka kallale
1. postp [gen] (mille juures tegevuses, ametis) -on/-en/-ön ♦ käsikirja kallal töötama a kéziraton dolgozik
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ hulga laste kallal on nende endi vanemad füüsilist vägivalda tarvitanud sok gyermeket ütlegelnek hevesen saját szüleik
3. adv (ahistamas, kimbutamas) ♦ mul on mingisugune tõbi v haigus kallal valami betegségem van

kangus <k'angus k'anguse k'angus[t k'angus[se, k'angus[te k'angus/i_&_k'anguse[id 11_&_09 s>
1. (jäikus) merevség ♦ ristluude kangus a derék merevsége
2. (jõud, tugevus) erő ♦ veini kangus a bor ereje
3. (kangekaelsus) nyakasság; (jonnakus) önfejűség ♦ laps on kangust täis önfejű a gyerek

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kesktõmbejõud <+j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õude 22 s> füüs (tsentripetaaljõud) centripetális erő

kesktõukejõud <+j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õude 22 s> füüs (tsentrifugaaljõud) centrifugális erő

kihvas <k'ihvas adv> vt ka kihva (ära rikutud, nurja aetud) el van cseszve ♦ mu elu on kihvas el van cseszve az életem

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kirjama <k'irja[ma kirja[ta k'irja[b kirja[tud 29 v> (mustriga kaunistama) ír; (välja õmblema) hímez ♦ kirjatud kindad hímzett kesztyű

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kirvehind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> piltl (ülemäärase hinna kohta) marha drága ár

klopsima <kl'opsi[ma kl'opsi[da klopsi[b klopsi[tud 28 v> (taguma) ver; (kiiresti valmis meisterdama) összelapátol, tákol, eszkabál ♦ naelu seina klopsima szegeket ver be a falba; klopsis pojale väikse tooli valmis egy kis széket eszkábált a fiának

koguhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> teljes ár

kolkima <k'olki[ma k'olki[da kolgi[b kolgi[tud 28 v>
1. (taguma, lööma) dögönyöz, ütlegel, ver ♦ kolgi mu selja peale dögönyözd csak a hátamat; kolgib rusikaga vastu ust öklével veri az ajtót
2. (peksma, nüpeldama) (el)ver

korda rikkuma megbontja a rendet, szabálysértést követ el

kosmos1 <k'osmos k'osmose k'osmos[t k'osmos[se, k'osmos[te k'osmos/i_&_k'osmose[id 11_&_09 s> (maailmaruum) világűr, világegyetem, űr
■LS: kosmose+ ♦ kosmoseajastu űrkorszak; kosmoseaparaat űrjármű; kosmosejaam űrállomás; kosmoselaev űrhajó; kosmoselend űrhajózás, űrutazás, űrrepülés; kosmoselendur űrpilóta; kosmoseprügi űrszemét; kosmoserakett űrrakéta; kosmoserelv sõj űrfegyver; kosmosesond űrszonda; kosmosesüstik űrsikló, űrrepülő(gép); kosmoseturism űrturizmus; kosmosetehnoloogia űrtechnológia; kosmosetööstus űripar; kosmoseuuringud űrkutatás; kosmoseõigus jur világűrjog

kriipsupealt <+p'ealt adv> kõnek (täpipealt) pontosan, szó szerint ez

kõrgvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> (suurvesi) árvíz, ár, áradat; geogr (vee kõrgseis) magas vízállás ♦ kevadine kõrgvesi tavaszi árvíz

käesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (käsil olev) jelenlegi, folyó, jelen; (kõne all olev) e ♦ käesolevas dokumendis a jelen dokumentumban; käesolev artikkel e cikk

käskija <k'äskija k'äskija k'äskija[t -, k'äskija[te k'äskija[id 01 s> parancsoló; (isand, võimukandja) mester, úr, parancsnok ♦ tema on meie isand ja käskija ő a mi urunk és parancsolónk

küljest <küljest adv, postp> vt ka küljes, külge adv; postp [gen] (ära, lahti) -ból/-ből, -tól/-től, el-, le-, róla, arról ♦ nööp tuli küljest ära leszakadt a gomba; ühest küljest …, teisest küljest ... az egyik felől ..., a másik felől …; käed küljest! el a kezekkel!; (see) ei võta tal tükki küljest nem esik le a karikagyűrű az ujjáról

lavrentsium <lavr'entsium lavr'entsiumi lavr'entsiumi lavr'entsiumi, lavr'entsiumi[de lavr'entsium/e 19 s; lavr'entsium lavr'entsiumi lavr'entsiumi[t -, lavr'entsiumi[te lavr'entsiume[id 02 s> keem laurencium (Lr)

luger <luger lugeri lugeri[t -, lugeri[te lugere[id 02 s> (lugemisprojektor) leolvasó, e- könyv olvasó

luidoor <luid'oor luidoori luid'oori luid'oori, luid'oori[de luid'oori[sid_&_luid'oor/e 22 s> aj (Prantsuse kuldmünt 17.-18. saj) Lajos-arany (Louis d'or)

luuletama <luuleta[ma luuleta[da luuleta[b luuleta[tud 27 v>
1. (luuletust kirjutama, värsse looma) verseket költ, verset ír, versel
2. (välja mõtlema, luiskama) költ ♦ mida kõike ta kokku ei luuleta mindenfélét összehord

lõppema <l'õppe[ma l'õppe[da lõpe[b lõpe[tud 28 v; l'õppe[ma l'õppe[da l'õppe[b l'õppe[tud 27 v> (lõpuni jõudma) befejeződik, véget ér, végződik; (lakkama) megszűnik ♦ mets lõpeb, algavad põllud véget ér az erdő, kezdődik a mező; valu lõppes a fájdalom megszűnt; vaidlus on lõppenud a vita befejeződött; vihm lõppes elállt az eső; eelarveaasta lõpeb 15. oktoobril a pénzügyi év október 15-én ér véget; malepartii lõppes viigiga a sakkjátszma döntetlennel zárult; leib lõppes otsa elfogyott a kenyér

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbi saama
1. (läbi ajama, toime tulema) boldogul, kijön ♦ olen harjunud vähesega läbi saama hozzászoktam, hogy kevés pénzzel is boldoguljak, hozzászoktam, hogy kevés pénzből is kijöjjek
2. (suhtlemises toime tulema) kijön vkivel ♦ ta ei saanud oma ämmaga läbi nem tudott kijönni az anyósával
3. (lõppema) véget ér ♦ talv saab varsti läbi hamarosan véget ér a tél
4. (läbi pääsema) keresztül jut; (eksami puhul) átmegy

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maalima <m'aali[ma m'aali[da maali[b maali[tud 28 v>
1. (maali looma) (meg)fest, lefest ♦ portreed maalima arcképet fest; kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni
2. kõnek (värvima) fest; (võõpama, minkima) kifest ♦ nägu pähe maalima kifesti magát
3. kõnek (aeglaselt ja hoolikalt v vaevaliselt kirjutama) ír
4. piltl (kujutluspilte looma) fest
■LS: maalimis+ ♦ maalimispukk festőállvány

magnetjõud <s> mágneses erő

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

mister <m'ister m'isteri m'isteri[t -, m'isteri[te m'istere[id 02 s> (härra inglise keele maadel, ka üldisemalt) úr

naaskel <n'aaskel n'aaskli n'aaskli[t -, n'aaskli[te n'aaskle[id 02 s, adj>
1. s (aukude torkimiseks) ár ♦ sadulsepa naaskel szíjgyártó ár; naaskliga auku tegema lyukat fúr az árral; hüppab nagu naaskliga torgatult püsti felugrik, mint akit árral szúrtak meg, felugrik, mint akit bolha/darázs csípett
2. s piltl (terane, tragi inimene, eriti laps) értelmes ♦ poisinaaskel értelmes fiú
3. adj (terane, tragi) eszes ♦ naaskel poiss eszes fiú

nire <nire nire nire[t -, nire[de nire[sid 16 s> (vedeliku nirisev joake) szivárgás; (õige väike [ajutine] oja) patak, csermely, ér; (kuivanud vedeliku jälg) folt ♦ armetu nire szánalmas erecske; kitsas v peenike nire ér; jõenire patak; ojad on niredeks kuivanud a patakok csermelyekké száradtak; higi voolab niredena mööda selga alla patakokban folyik a hátán az izzadtság/verejték

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

nüpeldama <nüpelda[ma nüpelda[da nüpelda[b nüpelda[tud 27 v> (näit vitsaga, rihmaga peksma) ver, ütlegel ♦ poiss sai isa käest nüpeldada, isa nüpeldas poisi läbi v poisil naha kuumaks a fiút megverte az apja; nüpeldan sul taguotsa kirjuks kiporolom a nadrágod; ta nüpeldati vaeseomaks félholtra verték; nüpeldas jalutuskepiga oma saapasääri megcsapkodta a sétapálcával a csizmája szárát

oblaat <obl'aat oblaadi obl'aati obl'aati, obl'aati[de obl'aati[sid_&_obl'aat/e 22 s>
1. farm (ravimikapsel) kapszula
2. relig (armulaualeib) ostya, az Úr teste

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

omahind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> maj önkültségi ár ♦ toodangu omahind a termék önköltségi ára; alla omahinna müüma áron alul ad

otsa lõppema véget ér, elfogy

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

otsa saama
1. (hukkuma) meghal, elpusztul ♦ laev uppus, kõik laevamehed said otsa elsüllyedt a hajó, a legénység minden tagja meghalt; ta sai otsa juhuslikust kuulist egy véletlen golyó ölte meg; loom sai otsa elpusztult az állat
2. (lõppema) elfogy, véget ér ♦ raha hakkab otsa saama a pénz kezd elfogyni; mu kannatus sai otsa elfogyott a türelmem; lühike suvi on otsa saamas a rövid nyár kezd véget érni; rada saab otsa, padrik on vastas vége az ösvénynek, előttünk a bozót

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

pekslema <p'eksle[ma peksel[da p'eksle[b peksel[dud 30 v>
1. (visklema) ver, verődik
2. (põksuma, kloppima) dobog

peksma <p'eks[ma p'eks[ta peksa[b p'eks[tud, p'eks[is p'eks[ke 32 v>
1. (lööma, taguma, kloppima) csapkod, (meg)ver, verdes ♦ vaeseomaks peksma agyabugyál; lained peksavad kallast a hullám verdesi a partot
2. (peksa andma, nuhtlema) ver; (vitstega, rihmaga) ostoroz ♦ kedagi vaeseomaks peksma kékre-zöldre ver vkit, laposra ver vkit
3. (vilja) elcsépel
4. (südame, pulsi kohta) dobog

peni <peni peni peni -, peni[de peni[sid 17 s> (koer); kõnek (inimese kohta, ka sõimusõnana) kutya, eb

peremees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (talu-) gazda, úr, házigazda
2. (täieõiguslik valitseja, käsutaja) úr ♦ olukorra peremees (olema) ura a helyzetnek
pere+mehe+ ♦ peremehetunne felelősségtudat

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

piitsutama <piitsuta[ma piitsuta[da piitsuta[b piitsuta[tud 27 v>
1. (piitsaga peksma, piitsa andma) (meg)korbácsol, vesszőz, ostoroz
2. (loodusnähtuste kohta) ver ♦ vihm piitsutab akent az eső veri az ablakot
3. (kritiseerima) ostoroz ♦ piitsutav satiir ostorozó szatíra
4. (tagant sundima) hajszol, hajt ♦ auahnus piitsutab teda hajtja a becsvágy; alluvaid piitsutama hajszolja a beosztottjait

pKr Kr. u.

protsess <prots'ess protsessi prots'essi prots'essi, prots'essi[de prots'essi[sid_&_prots'ess/e 22 s>
1. (kulg, käik, areng) folyamat ♦ arenguprotsess fejlesztési folyamat; biokeemilised protsessid taimedes biokémiai folyamatok a növényekben; mida põletikuline protsess organismis võib põhjustada? mit okozhat a szervezetben a gyulladásos folyamat?; demograafilised protsessid ühiskonnas demográfiai folyamatok a társadalomban
2. jur per ♦ kriminaalprotsess bűnügyi per; lahutusprotsess bontóper; tsiviilprotsess polgári per

pärivool <+v'ool voolu v'oolu v'oolu, v'oolu[de v'oolu[sid_&_v'ool/e 22 s> ár ♦ pärivoolu ár mentében; pärivoolu ujuma úszik az árral

pärivoolu <+v'oolu adv> (allavoolu, pärivett) a folyás irányában, az ár mentében, a sodrás irányában ♦ pärivoolu ujuma úszik az árral

rabama <raba[ma raba[da raba[b raba[tud 27 v>
1. (hooga v järsku lööma, paiskama) csap, lesújt, odavág ♦ ta rabas mulle näkku arcomba vágott
2. (järsku kahju tehes v hävitades tabama) eltalál, elfog, ér, elér ♦ raske rusikalöök rabas mu lõuga nehéz ökőlcsapás érte az államat; suurt kaske rabas pikselöök a nagy nyírfát villámcsapás érte; teda rabas ääretu meeleheide végtelen kétségbeesés fogta el
3. piltl (tugevat muljet avaldama, vapustama) megdöbbent, meglep, meghökkent ♦ tema sõnad rabasid kõiki a szavai mindenkit megdöbbentettek; see teade ei rabanud kedagi az a hír nem lepett meg senkit
4. (kellegi käest v eest, ära) megragad
5. (kõigest jõust tööd tegema, rühmama) gürcöl, keményen dolgozik

ramm2 <r'amm rammu r'ammu r'ammu, r'ammu[de r'ammu[sid_&_r'amm/e 22 s>
1. (jõud, jaks) erő
2. kõnek (väetis) trágya ♦ kunstramm műtrágya

raudu panema megvasal, bilincsbe ver

räämas <r'äämas adv, adj> vt ka rääma (kasimata, räpane) el van hanyagolva, elhanyagolt állapotban, ápolatlan ♦ räämas lapsed ápolatlan gyerekek; räämas hooned elhanyagolt épületek

saks1 <s'aks saksa s'aksa s'aksa, s'aks[te_&_s'aksa[de s'aksa[sid_&_s'aks/u 23_&_22? s> kõnek (härra, isand) úr ♦ kohtusaks bíró úr; linnasaksad városi urak; elab saksa moodi úri módon él; elab nagu saks él, mint a Marci Hevesen; mängib saksa urat játszik; mis saksad soovivad? mit parancsolnak az urak?
■LS: saksa+ ♦ saksaelu úri élet; saksakamber tisztaszoba; saksarahvas úrnép

sedakorda <+k'orda adv> (seekord, sedapuhku) ez alkalommal

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

seekord <+k'ord adv> (sel korral, sedapuhku) ezúttal, ez alkalommal ♦ kes seekord see õnnelik daam oli? ki volt ezúttal a szerencsés hölgy?

see’p1 <s'eep (rõhutav partikkel)> kõnek (kinnitus- v rõhusõna: see just, see nimelt) éppen ez ♦ see’p see on éppen ez az

sellenädalane <+nädalane nädalase nädalas[t nädalas[se, nädalas[te nädalas/i 12 adj> e heti

selleteemaline <+teemaline teemalise teemalis[t teemalis[se, teemalis[te teemalis/i 12 adj> e tárgyra vonatkozó, etémájú

seniajani <+ajani adv> (selle ajani) ez ideig, ez idáig; (tänini) máig, a mai napig ♦ seniajani arvati, et... mostanáig azt hitték, hogy...

senjoor <senj'oor senjoori senj'oori senj'oori, senj'oori[de senj'oori[sid_&_senj'oor/e 22 s> (härra hispaania keele maades) úr, senor

siinilm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s> (maine ilm) e világ

siinjuures <+juures adv> ezzel kapcsolatban, e tekintetben, azonban

siinkohal <+kohal adv> itt, e tekintetben

sisendusjõud <+j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s> szuggesztív erő, elhitető erő

soon <s'oon soone s'oon[t s'oon[de, soon[te s'oon[i 13 s>
1. anat ér ♦ tõmbsoon gyűjtőér; veresoon vérér; veri tardub kellegi soontes vkinek megfagy/meghűl a vér az ereiben; mu veri tardus soontes meghűlt/megfagyott bennem / az ereimben a vér; ta soontes voolab mustlase veri cigány vér csörgedezik az ereiben
2. (joonjas sisselõige) barázda, vájat, horony
3. ér; bot (trahhee) ér ♦ huumorisoon humorérzék; veesoon vízér; luulesoon költői ér
4. geol (maakoorelõhes olev kivim- vm keha) telér ♦ maagisoon ércér
■LS: soon+ anat, med
soon+ bot ♦ soontaim edényes növény
soon+ geol
soone+ anat, med
soone+ (vee kulgemise teega seotud)

söandama <s'öanda[ma s'öanda[da s'öanda[b s'öanda[tud 27 v> (julgema, tihkama) mer, merészel, bátorkodik ♦ ma ei söanda sisse astuda nem merek bemenni; ta ei söanda vastu vaielda nem mer ellentmondani; ta söandas kritiseerida direktorit kritizálni merészelte az igazgatót

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

taguma <tagu[ma tagu[da t'ao[b t'ao[tud 28 v>
1. (lööma) ver; (nüpeldama) püföl ♦ taob rusikaga vastu lauda az öklével veri az asztalt; taob rusikaga vastu ust az öklével veri az ajtót; peaga v pead vastu maad taguma a padlóhoz üti a fejét; vihm taob vastu akent az eső veri az ablakot
2. (kuuma metalli vasaralöökidega töötlema, sepistama) kovácsol, kalapál, üt ♦ küünlajalga taguma gyertyatartót kovácsol; siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks kardjaikból ezért kapákat kovacsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; vikatit taguma kaszát kalapál; tao rauda, kuni raud on kuum piltl addig üsd a vasat, amíg meleg
3. (hoogsalt, intensiivselt midagi tegema) ver; (mängima) ver; kõnek (meeldejätmist, õppimist tähistavates verbides) ver ♦ poisid tagusid vutti a fiúk fociztak; vanamehed taovad kaarte az öregek zsugáznak; trummi taguma veri a dobot; tao see endale pähe! verd ezt a fejedbe!; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; endale vastu rindu taguma veri a mellét
4. (tugevasti tuksuma, pulseerima) kalapál, kalimpál, ver, dobban, zakatol ♦ (ta) süda taob kalapál a szíve; meelekohtades taob zakatol a feje; su süda taob nii kiiresti nagyon gyorsan ver a szíved

tehasehind <s> gyári ár

tsentrifugaaljõud <s> centrifugális erő

tugevus <tugevus tugevuse tugevus[t tugevus[se, tugevus[te tugevus/i 11 s>
1. erősség, erő, szilárdság ♦ iseloomu tugevus a jellem szilárdsága; lihaste tugevus izomerő; tuule tugevus szélerősség; euro tugevus az euró ereje
2. tehn (materjali võime avaldada vastupanu purunemisele) szilárdság ♦ jää tugevus a jég szilárdsága; löögitugevus ütési szilárdság
3. füüs, el erősség ♦ helitugevus hangerő, hangerősség; valgustugevus fényerősség, fényesség; väljatugevus el térerősség; elektrivälja tugevus el elektromos térerősség
■LS: tugevus+ ♦ tugevusarvutus tehn szilárdsági számítás; tugevusvaru tehn szilárdsági szint; tugevusõpetus szilárdságtan

tuksuma <t'uksu[ma t'uksu[da tuksu[b tuksu[tud 28 v> (südame, veresoonte kohta : pidevalt, tajutavalt pulseerima) dobog, ver

tulv <t'ulv tulva t'ulva t'ulva, t'ulva[de t'ulva[sid_&_t'ulv/i 22 s> árvíz, ár, áradat, áradás ♦ kevadtulv, kevadvete tulv tavaszi árvíz; pisarate tulv könnyáradat; küsimuste tulv kérdések zápora

tunnimees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (vahipostil olev relvastatud sõdur) őr, őrszem

turuhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> piaci ár

turvamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> biztonsági őr, testőr

ulatama <ulata[ma ulata[da ulata[b ulata[tud 27 v>
1. ([kätt] sirutades andma) átnyújt, odanyújt, nyújtogat, nyújt ♦ ulatab suhkrutoosi odanyújtja a cukortartót; ulatab aukülalisele lillekimbu virágcsokrot nyújt át a díszvendégnek
2. (ulatuma, küündima) ér, elér, leér ♦ mets ulatab maanteeni välja az erdő egészen az országútig ér; vesi ulatab rinnuni a víz a melléig ér; jalad ei ulata enam põhja a lába nem ér le a fenékig

ulatuma <ulatu[ma ulatu[da ulatu[b ulatu[tud 27 v> (el)ér ♦ poeg ulatub isale vaevu õlani a fiú alig ér az apja válláig; jalad ei ulatu põhja a lába nem ér le fenékig; põlvini ulatuv kleit térdig érő szoknya; naiste tööhõive ulatus 65%-ni a nők foglalkoztatási aránya 65%-ot ért el

vahimees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (valvur, vahisolija) őrálló, őr

valvur <v'alvur v'alvuri v'alvuri[t -, v'alvuri[te v'alvure[id 02 s> (valvaja, vaht) őr, őrző ♦ vangivalvur börtönőr; öövalvur éjjeliőr
■LS: valvuri+ ♦ valvuriputka őrbódé

veresoon <+s'oon soone s'oon[t s'oon[de, soon[te s'oon[i 13 s> anat (vér)ér, véredény ♦ juuspeened veresooned hajszálerek; veresoonte laienemine értágulat; veresoonte ahenemine érszűkület; veresoonte lubjastumine érelmeszesedés

vermima <v'ermi[ma v'ermi[da vermi[b vermi[tud 28 v> ([metall]toorikule madalat reljeefi muljuma) ver ♦ münte vermima pénzérmeket ver

viltu vedama balul sül el

vool <v'ool voolu v'oolu v'oolu, v'oolu[de v'oolu[sid_&_v'ool/e 22 s>
1. (vee liikumine ühes suunas, voolus) ár, zápor, sodrás, sodor, irányzat, folyás, folyam, áramlat, áramlás, áram, áradat, áradás ♦ jõevool a folyó árja; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik; vooluga kaasa minema sodródik az árral
2. (gaasi, õhu liikumine, liikuv gaas, õhk, voog) ♦ õhuvool légáramlat, légmozgás
3. el (elektrilaengute korrapärane liikumine, elekter) ♦ elektrivool elektromos/villamos áram, villamos áram, elektromos áram
4. (suure hulga inimeste, samalaadsete esemete, nähtuste vms ühtlane katkematu järgnemine, pidev kulg, selliselt liikuv hulk) ♦ inimvool emberáradat
5. (eriilmeline suundumus v ajajärk, suund, liikumine) ♦ kirjandusvool irodalmi irányzat
■LS: voolu+ (elektriga seotud) ♦ vooluallikas el áramforrás; voolukatkestus áramszünet; voolumõõtja árammérő, villanyóra; voolupinge el áramfeszültség; vooluring el áramkör; voolutugevus el áramerősség; vooluvõrk vezetékhálózat
voolu+ ♦ vooluhulk hüdr vízhozam; voolusäng meder

võie <võie v'õide võie[t -, võie[te v'õide[id 06 s> (salv, kreem, määre vms) ír

võimus <võimus võimuse võimus[t -, võimus[te võimuse[id 09 s> erő

võitma <v'õit[ma v'õit[a võida[b võide[tud, v'õit[is v'õit[ke 34 v> (vastas[t]e vastupanu murdma, vastas[t]est parem olema) elbúcsúztat, győzelmet arat, ver, ráver, nyer, megver, megnyer, legyűr, legyőz, győz, felülmúl, felülemelkedik, elnyer

värvima <v'ärvi[ma v'ärvi[da värvi[b värvi[tud 28 v> (värvainega katma) befest, piperézi magát, színez, színésít, piperéz, mázol, lefest, kiszínez, kifest, ír, fest, felfest, befészkel

vääratama <väärata[ma väärata[da väärata[b väärata[tud 27 v> (kõrvale v mööda astuma) botlik, ballépést követ el, elhibáz

äestama <'äesta[ma 'äesta[da 'äesta[b 'äesta[tud 27 v>
1. (äkkega mulda harima) boronál, tárcsáz, elboronál ♦ äestab põldu boronálja a mezőt; külvas ja seejärel äestas seemne mulda elvetette, majd elboronálta a magot a talajban; vanasti äestati karuäkkega régen fenyőboronával boronáltak
2. kõnek (lööma, äigama) ver ♦ ta nägu on segamini äestatud szét van verve az arca

äh <'äh interj> (rõhutab pahameelt, halvakspanu) ej, heh; (kurtmist, hädaldamist) hej, jaj; (teatavaks võtmist) ühüm ♦ äh, pole mul aega teiega jännata! ej, nincs nekem időm veletek szórakozni!; äh, jälle on südames pisted jaj, megint úgy szír a szívem

ära1 <ära adv>
1. (mujal, eemal, mujale, eemale) el, tova, ne, félre ♦ sõitis õhtul ära este elutazott; mine jalust ära! menj a lábam alól; tõi lapse lasteaiast ära elhozta a gyereket az óvodából; tuul viis kübara peast ära a szél elfújta a kalapot a fejemről
2. (väljendab korrasolust, asjade heast seisust väljas olekut v välja minekut) el, ki ♦ masin on korrast ära a gép elromlott; kübar on moest ära a kalap kiment a divatból; häälest ära klaver lehangolódott zongora; see läks mul meelest ära elfelejtettem; hääl on täitsa ära teljesen elment a hangom; läks tujust ära elment a kedve
3. (ühendverbi osana rõhutab, et tegevus on lõpuni viidud v viiakse lõpule) el, be, meg, ki ♦ lepime ära! béküljünk ki!; jõudsin su ära oodata kivártalak; vili on ära koristatud a termés be van takarítva; vaev tasus ennast ära megérte a fáradtságot; soome keele õppis ta kiiresti ära gyorsan megtanulta a finn nyelvet; lumi läheb kevadel ära a hó tavasszal elolvad; suri ära meghalt; jõi vee ära megitta a vizet; laps minestas ära a gyerek elájult
4. (esineb mitmesugustes ühendverbides) el, meg ♦ andis oma sõbra ära elárulta a barátját; kohtunik on ära ostetud megvesztegették/megvették/lefizették a bírót; abi kulub ära elkel a segítség

äss1 <'äss interj> (koera ässitav hüüatus, hass, ass) fogd meg, kapd el, uccu