[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

ebasümpaatne <+sümp'aatne sümp'aatse sümp'aatse[t -, sümp'aatse[te sümp'aatse[id 02 adj> ellenszenves, nem szimpatikus ♦ see inimene on mulle ebasümpaatne ezt a személyt nem kedvelem

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

ette kujutama képzel, elképzel, gondol ♦ kas sa suudad seda ette kujutada? el tudod ezt képzelni?; sa oled visam, kui ma ette kujutasin kitartóbb vagy, mint gondoltam; püüan ette kujutada, kuidas kõik oli el tudom képzelni hogy történt mindez; kujuta ette, ta jättis tulemata! képzeld el, nem is jött

filmima <f'ilmi[ma f'ilmi[da filmi[b filmi[tud 28 v> filmre vesz, (filmet) forgat, filmez ♦ uue kinokaameraga filmima új kamerával filmez; üht stseeni filmima egy jelenetet forgatni; seda mängufilmi filmiti mägedes ezt a játékfilmet hegyekben forgatták
■LS: filmimis+ ♦ filmigrupp vetítőcsoport; filmimiskoht forgatási helyszín; filmimisseadmed, filmimistehnika filmezési technika

hanejalad pl <+j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s> kõnek (jutumärgid) idézőjel(ek) ♦ pane see sõna hanejalgadesse ezt a szót tedd idézőjelbe

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

heameel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>, ka hea meel öröm ♦ heameelt tegema v valmistama örömet szerez, örömet okoz; märkasin seda oma heameeleks boldogan vettem észre; heameelega v hea meelega teen seda ise szívesen csinálom ezt magam

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

hiivama <h'iiva[ma hiiva[ta h'iiva[b hiiva[tud 29 v>
1. (üles vinnama v tõmbama) felvon, felhúz; (õlale, selga) felkap; (end) felhúz ♦ ankrut hiivama horgonyt felhúz, horgonyt felszed; hiivasin koti selga felkaptam a zsákot a hátamra, hátamra kaptam a zsákot
2. kõnek (näppama, sisse vehkima) csen ♦ kelle tagant sa selle noa hiivasid? kitől csented ezt a kést?

hoiatama <hoiata[ma hoiata[da hoiata[b hoiata[tud 27 v> figyelmeztet, rászól, óva int, megint, int ♦ hädaohu eest hoiatama figyelmeztet a veszélyre; hoiatan sind viimast korda utoljára figyelmeztetlek; lind hoiatab poegi a madár figyelmezteti fiókáit; ta lausus seda hoiatava häälega intő hanggal mondta ezt

hoiuarve <+arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s> betétszámla, takarékbetét ♦ kandke see summa minu hoiuarvele utalják ezt az összeget a betétszámlámra

hoonestama <hoonesta[ma hoonesta[da hoonesta[b hoonesta[tud 27 v> (hooneid peale ehitama) beépít ♦ see ala hoonestatakse viiekorruseliste majadega ezt a területet ötemeletes házakkal építik be; tihedasti hoonestatud asum sűrűn beépített lakóövezet; hoonestamata maa-ala beépítetlen (föld)terület

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hääldama <h'äälda[ma h'äälda[da h'äälda[b h'äälda[tud 27 v> kiejt, kimond ♦ võõrsõnu õigesti hääldama az idegen szót helyesen kimondani; seda sõna on raske hääldada ezt a szót nehéz kiejteni

iganes <iganes adv>
1. (rõhutava sõnana: vähegi, üldse, eales, iialgi) bármi, akármi, bárki, akárki, bárhogy, akárhogy, bárhol, bárhova, ami, ahogy ♦ võta, mis sa iganes soovid! vegyél, amit csak akarsz; aitas mind, kuidas iganes sai úgy segített, ahogy csak tudott; otsin su üles, kus sa iganes oled v [ei] oleks megkereslek, bárhol is légy; kuhu iganes ma lähen bárhova is megyek; kes iganes akárki
2. (eitavas lauses) (iialgi, kunagi, mingil juhul) sohasem, sosem ♦ mitte iganes ei saa seda unustada sosem feledhető; ta ei teeks iganes seda sohasem tenné ezt

interpreteerima <interpret'eeri[ma interpret'eeri[da interpreteeri[b interpreteeri[tud 28 v> (tõlgendama, loovalt esitama) interpretál, értelmez, előad, tolmácsol ♦ kuidas seda nähtust tuleb interpreteerida? hogyan kell értelmezni ezt a jelenséget?; mõningaid fakte võib interpreteerida mitmeti egyes tények sokféleképpen értelmezhetők

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

iseloomustama <+loomusta[ma loomusta[da loomusta[b loomusta[tud 27 v>
1. jellemez ♦ heast küljest iseloomustama pozitív oldalról jellemez; negatiivselt iseloomustama negatívan jellemez; tabavalt iseloomustama találóan jellemez; üldjoontes iseloomustama általánosan jellemez; teda iseloomustati kui head töötajat jó munkásként jellemezték; esimeest iseloomustati kõige paremast küljest az elnököt a legjobb oldalról jellemezték
2. (kellele v millele iseloomulik olema) jellemez ♦ tema käitumist iseloomustab lihtsus viselkedését egyszerűség jellemzi; tema rõivastust iseloomustas hea maitse öltözködését jó izlés jellemezte; seda õppurit iseloomustab visadus ezt a diákot a kitartás jellemzi; iseloomustavad jooned jellemvonások

isemoodi <+m'oodi adv, adj>
1. adv (erinevalt) különböző, eltérő, más-más, a maga módján; (teistmoodi) másképp, máshogyan ♦ iga lill lõhnab isemoodi minden virág másképp illatozik; igaühe võimed arenevad isemoodi mindenki képességei másképp fejlődnek; ta on iga päev isemoodi riides minden nap másképp öltözik; tema sai sellest hoopis isemoodi aru ő ezt teljesen másképp értette
2. adj (iseäralik, omapärane) sajátos, sajátságos, különleges, különös ♦ isemoodi käitumine sajátos viselkedés; meri kohises täna isemoodi a tenger ma sajátosan zúgott; ta on üks isemoodi inimene ő egy különös ember; mind valdas mingi isemoodi rahutus valami különös szorongás lett úrrá rajtam

iseviisi <+v'iisi adv>
1. (iseäralikult, omapäraselt) különösen
2. (erinevalt) másképp, máshogyan ♦ igaüks mõistab seda iseviisi ezt mindenki máshogyan érti; lastesse suhtusid nad iseviisi a gyerekeket másképp kezelték

iseäranis <+äranis adv>
1. (eriti, eeskätt, ennekõike) különösen, pláne ♦ iseäranis meeldis meile meri különösen tetszett nekünk a tenger; olin seda keelt varem õppinud, iseäranis nooremas eas ezt a nyelvet tanultam korábban, különösen fiatalabb koromban
2. (väga) nagyon, rendkívül ♦ iseäranis julge inimene nagyon bátor ember; iseäranis huvitav nähtus nagyon érdekes jelenség; iseäranis meeldiv nagyon kellemes; iseäranis tabav võrdlus rendkívül találó hasonlat

iseärasus <+ärasus ärasuse ärasus[t ärasus[se, ärasus[te ärasus/i 11 s> sajátosság, vonás ♦ pärilikud iseärasused örökletes vonások; rahvalaulude keele iseärasused a népdalok nyelvi sajátosságai; seda iseärasust peab arvestama ezt a sajátosságot figyelembe kell venni

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

issand <'issand 'issanda 'issanda[t -, 'issanda[te 'issanda[id 02 s; 'issand interj> (ristiusu jumal) isten, úr; (hüüatustes) istenem ♦ issanda muutumine relig az Úr átalakulása; issand olgu sinuga isten veled; issand seda teab tudja isten; issanda teed on imelikud isten útjai kifürkészhetetlenek; sa tuletad seda mulle iga issanda päev meelde ezt minden áldott nap eszembe juttatod; sa issand, kui ilus ta on! istenem, de szép!; oh issand, kui kiiresti aeg lendab istenem, milyen gyorsan repül az idő

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

juhus <juhus juhuse juhus[t -, juhus[te juhuse[id 09 s> alkalom, véletlen; (paras v sobiv võimalus) lehetőség ♦ sobiv juhus megfelelő alkalom; ootamatu juhus váratlan alkalom; õnnelik juhus szerencsés véletlen; rumal juhus buta véletlen; haruldane juhus ritka alkalom; see pole paljas juhus ez nem véletlen; ootan parajat juhust a megfelelő alkalomra várok; juhus ei lasknud end oodata az alkalom nem váratott magára; kasutasin juhust kihasználtam az alkalmat, megragadtam a lehetőséget; ta jäi juhusele lootma a jószerencsére várt, a véletlenben bízott; ta pääses vaid juhuse läbi csak a véletlenen múlt az élete; juhus viis nad jälle kokku a véletlen újra összehozta őket; polnud juhust temaga rääkida nem volt alkalma beszélni vele; see on juhuse asi ez a véletlen műve; lasksin juhuse mööda elszalasztottam az alkalmat; nüüd avanes juhus saata sulle see raamat most lehetőségem volt rá, hogy elküldjem neked ezt a könyvet

jultumus <j'ultumus j'ultumuse j'ultumus[t j'ultumus[se, j'ultumus[te j'ultumus/i 11 s> arcátlanság, szemtelenség, pofátlanság ♦ äärmine jultumus a szemtelenség tetőfoka; tal jätkus jultumust seda öelda volt képe/bátorsága ezt mondani; tema jultumusel pole piire szemtelensége határtalan

jumalamuidu <+muidu adv>, ka jumala muidu
1. (päris muidu, väga odavalt) fillérekért, semmiért, potom áron, potom pénzért ♦ õmbleb kõigile jumalamuidu v jumala muidu mindenkinek fillérekért varr; sain selle maali üsna jumalamuidu potom áron vettem ezt a festményt
2. (ilmaaegu, asjatult) ok nélkül, feleslegesen ♦ sain jumalamuidu riielda ok nélkül szidtak meg

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

kaheti <kaheti adv> (kahte viisi) kétféleképpen, két módon ♦ seda asja on võimalik kaheti lahendada ezt a dolgot kétféleképpen lehet megoldani

kahetsema <kahetse[ma kahetse[da kahetse[b kahetse[tud 27 v>
1. (midagi tegematuks soovima) megbán ♦ oma patte kahetsema megbánja a bűnjeit; ma kahetsen seda, et ... bánom, hogy …; küll sa veel kahetsed! Jó, de ezt még megbánod!; ta kahetses, et võttis kutse vastu megbánta, hogy elfogadta a meghívást; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat, jobb félni, mint megijedni
2. (haletsema) sajnál ♦ ära kahetse mind ne sajnálj engem

kahtlema <k'ahtle[ma kahel[da k'ahtle[b kahel[dud 30 v> kételkedik ♦ {kellegi} aususes kahtlema kételkedik vkinek a becsületében; selles ei kahtle keegi ezt senki nem vitatja; meil pole põhjust selles kahelda nincs okunk kételkedni abban; kahtlen, kas asi ikka on nii kétlem, hogy a dolog tényleg úgy van; ta kahtleb oma võimetes kételkedik a saját képességeiben

kaksipidi <+pidi adv>
1. (kahte moodi) kétféleképpen ♦ sellest võib kaksipidi aru saada ezt a dolgot kétféleképpen lehet érteni
2. (kahes suunas) két irányban

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kergekäeline <+k'äeline k'äelise k'äelis[t k'äelis[se, k'äelis[te k'äelis/i_&_k'äelise[id 12_&_10? adj> (mõtlematu, põhjendamatu) meggondolatlan ♦ kergekäeline otsus meggondolatlan döntés; seda küsimust ei saa kergekäeliselt võtta ezt a kérdést nem lehet félvállról venni

kes <k'es kelle ke[da -, kelle[l_&_k'e[l kelle[lt_&_k'e[lt; pl k'es, kelle_&_kelle[de, ke[da 00 pron> ki, kicsoda; (seob kõrvallauset pealausega) aki ♦ kes seal on? ki van ott?; kes nõnda ütles? ki mondta ezt?; kellega te kohtusite? kikkel találkoztatok?; kellelt sa seda kuulsid? ezt kitől hallottad?; kellena ta praegu töötab? miként dolgozik most?; kellega sa rääkisid? kivel beszéltél?; kelleks ma tahan suurena saada? mi legyek, ha nagy leszek?; tulid need, keda ei oodatud azok jöttek el, akiket nem is vártunk; kes oskab, see teeb aki tudja, csinálja; kes teab, vahest ongi nõnda parem ki tudja, talán jobb is így; kes tahes, ükskõik kes akárki, bárki

kiitma <k'iit[ma k'iit[a kiida[b kiide[tud, k'iit[is k'iit[ke 34 v> (tunnustust, rahulolu avaldama) dicsér, dicsőít ♦ sain hea töö eest kiita dicsértek a szorgalmas munkámért; seda filmi kiidetakse dicsérik ezt a filmet; peremees kiitis oma hobuseid agyba-főbe dicsérte lovait a gazda; heaks kiitma jóváhagy, elfogad; taevani kiitma agyba-főbe dicsér; töö kiidab tegijat a munka dicséri mesterét

kinnistama <kinnista[ma kinnista[da kinnista[b kinnista[tud 27 v> rögzít, megerősít ♦ filmi kinnistama fot a filmet rögzít; õpitu kinnistamine a tanult anyag rögzítése; kinnista see tõde oma meeles rögzítsd ezt az igazságot az elmédben

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kinnitus <kinnitus kinnituse kinnitus[t kinnitus[se, kinnitus[te kinnitus/i 11 s>
1. (millegi külge kinnitamine v kinnitumine) rögzítés, csatolás ♦ kruvikinnitus tehn csavarrögzítés, csavarkötés
2. (kindlamaks, tugevamaks, kestvamaks muutmine) megerősítés; (rõhutamine, väitmine) nyilatkozat; (tõendamine) (vissza)igazolás, bizonyítás, elismervény, jóváhagyás ♦ tellimuse kinnitus a megrendelés visszaigazolása; kinnitus allkirjastatakse asjakohasel poliitilisel tasandil ezt a nyilatkozatot megfelelő politikai szinten írják alá; kirjalik kinnitus írásos elismervény
■LS: kinnitus+ ♦ kinnitusklamber tehn biztonsági kapocs; kinnituskoht rögzítési hely, felszerelési hely; kinnituskruvi szorítócsavar; kinnitusmutter tehn rögzítő csavaranya; kinnitussõnum visszaigazoló üzenet; kinnitusrihm rögzítő heveder; kinnitustross rögzítő sodrony

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kuidagi <kuidagi adv>
1. (just nagu, otsekui, mingil määral) valahogy ♦ nad käituvad kuidagi eriti kummaliselt valahogy olyan furcsán viselkednek
2. (mingil kombel, moel v viisil) valahogy(an), valamiképp(en) ♦ tahaksin teda kuidagi aidata szeretnék valahogyan segíteni neki
3. (eitusega) (mitte mingil kombel, mitte mingil juhul, üldse mitte) sehogy(an), semmiképp(en) ♦ ma ei suuda seda [mitte] kuidagi mõista ezt sehogy sem értem

leierdama <leierda[ma leierda[da leierda[b leierda[tud 27 v> (ühtsama kordama) feszeget, (el)csépel ♦ see laul on kohutavalt ära leierdatud rettenetesen elcsépelték ezt a dalt

liitma <l'iit[ma l'iit[a liida[b liide[tud, l'iit[is l'iit[ke 34 v>
1. (ühendama) (össze)kapcsol; (ühte sulatama) egybeolvaszt ♦ see territoorium liideti Taaniga ezt a területet Dániához csatolták
2. mat összead ♦ peast liitma fejben összead; liida need arvud add össze ezeket a számokat; viiele v viis liita kaks on seitse öt meg kettő hét

lops <l'ops adv, interj; l'ops lopsu l'opsu l'opsu, l'opsu[de l'opsu[sid_&_l'ops/e 22 s> s (löök, hoop, pauk) csapás, ütés ♦ vaat kus lops! na, ezt jól kifogtuk!

lubama <luba[ma luba[da luba[b luba[tud 27 v>
1. (luba andma, nõustuma, soostuma) enged, megenged, beenged, engedélyez, elenged ♦ lubage, ma aitan megengedi, hogy segítsek?; luba, ma aitan! engedd, hogy segítsek!; kui ilm lubab ha az idő engedi; lubage küsida hadd kérdezzem meg; mida te endale lubate! ezt kikérem magamnak!; mida sa endale õige lubad?! te meg mit képzelsz magadról!?
2. (lubadust andma) (meg)ígér; (tõotama) megfogad ♦ luban tulla ígérem, hogy eljövök; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat ígér; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó

lugu <lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s>
1. (juhtum, sündmus) történet; (jutt) elbeszélés ♦ naljakas lugu mulatságos történet, tréfás történet; pikem lugu hosszú történet; kurb lugu szomorú történet; väljamõeldud lugu dajkamese; esikaanelugu címlapsztori; armulugu szerelmi történet; haiguslugu kórtörténet; armastuslugu szerelmi történet
2. (liitsõna järelosana) (ajalugu) történet ♦ kirikulugu egyháztörténet; kirjanduslugu irodalomtörténet; kultuurilugu művelődéstörténet; teaduslugu tudománytörténet
3. (eepose laul, peatükk) ének
4. kõnek (rahvalik pilli-, tantsu-) szám, darab; (muusikapala) zeneszám ♦ mängi seda lugu! játszd el ezt a darabot!; tantsulugu táncszám; orkester alustas uut lugu a zenekar egy új számot kezdett játszani
5. (olukord, asjade seis) eset ♦ kummaline lugu furcsa eset; küll on lugu! nézze meg az ember!; ikka vana/seesama lugu! mindig a régi nóta!; vana/tuttav lugu régi nóta
6. kõnek (tükk) darab

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

mustus <m'ustus m'ustuse m'ustus[t m'ustus[se, m'ustus[te m'ustus/i_&_m'ustuse[id 11_&_09 s>
1. (räpp, kõnts, saast vms) kosz, szutyok, szenny, mocsok, piszok, piszkosság, maszat ♦ mis mustus on siin korteris! micsoda kosz van a lakásban!; pesen selle mustuse maha lemosom ezt a maszatot
2. (roe, väljaheide) széklet, ürülék
■LS: mustuse+ (räpasuse ja kasimatusega seotud) ♦ mustusekiht, mustusekord szennyréteg
mustuse+ (väljaheitega seotud) ♦ mustuseproov székletminta

naaviisi <+v'iisi adv> kõnek
1. (niiviisi) úgy, amúgy ♦ või naaviisi on lood hát így vannak a dolgok
2. (koos sõnaga niiviisi: teistviisi, teisiti) úgy ♦ seda võib teha niiviisi ja naaviisi ezt ehet így is, úgy is csinálni

naiivsus <na'iivsus na'iivsuse na'iivsus[t na'iivsus[se, na'iivsus[te na'iivsus/i_&_na'iivsuse[id 11_&_09 s> jóhiszeműség, naivitás ♦ oh seda naiivsust! ó, ezt a navitást!; temalt enamat oodata oleks naiivsus naivság lenne többet várni tőle

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

nauding <nauding naudingu naudingu[t -, naudingu[te naudingu[id 02 s> (mõnu-, lõbu-, heaolutunne) élvezet, kéjérzet, kéj, öröm, gyönyör ♦ esteetiline nauding esztétikai élvezet; naudingut tundma {millest} gyönyört érez; kuulasime suure naudinguga muusikat nagy élvezettel hallgattuk a zenét; tunneb naudingut heast veinist élvezi a jó bort; milline nauding on supelda puhtas vees micsoda élvezet tiszta vízben fürdeni; seda tööd on lausa nauding teha ezt a munkát szinte öröm végezni

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niikuinii <+n'ii adv> (nagunii, kindlasti, igal juhul) úgyis, így is, úgy is ♦ pole mõtet joosta, niikuinii me ei jõua nincs értelme futni, úgysem érünk oda; see maja läheb niikuinii lammutamisele ezt a házat úgyis lebontják; niikuinii saab ta sellest teada úgyis megtudja, úgyis tudomást szerez erről; mis ma sest räägin, sa ei usu niikuinii de miért is beszélek erről, úgysem hiszed

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

nässakas <nässakas nässaka nässaka[t -, nässaka[te nässaka[id 02 adj, s>
1. adj (väike, [nagu] kängu jäänud, vilets, kidur) satnya, vakarcs; (pulstunud) loncsos, kócos, bozontos ♦ nässakas koer bozontos kutya; väike nässakas vanameheköbi egy kis loncsos vénember
2. s (selline olevus v ese) loncsos, ócska ♦ osta uus müts ja viska see vana nässakas minema dobd el ezt az ócska sapkát, és vegyél egy újat

ohtralt <'ohtralt adv>, ka ohtrasti bőségesen ♦ sõime ja jõime ohtralt v ohtrasti bőségesen ettünk-ittunk; öösel on ohtralt lund sadanud bőségesen esett hó az éjszaka; tänavu on seeni ohtralt az idén bőségesen van gomba; tarvitab ohtralt vägijooke sokat iszik; töös on ohtralt vigu a munkában bőségesen van hiba; seda lille tuleb ohtralt kasta ezt a virágot bőségesen kell locsolni

oluline <oluline olulise olulis[t olulis[se, olulis[te olulis/i 12 adj> fontos, alapvető, szignifikáns, releváns, nevezetes, mérvadó, lényeges, lényegbevágó, lényeg, kiemelt, jelentős, jelentékeny, főbenjáró, érdemleges, érdekes; (tähtis) fontos ♦ oluline etapp fontos szakasz; olulised probleemid alapvető problémák; ta ei pidanud seda jutuajamist oluliseks nem tartotta fontosnak ezt a beszélgetést; see ei ole oluline ez nem fontos; on oluline teada, et ... fontos tudni, hogy ...

onkel <'onkel 'onkli 'onkli[t -, 'onkli[te 'onkle[id 02 s>
1. lastek (onu) nagybácsi ♦ lõbus onkel meeldis poisile a vidám nagybácsit kedvelte a fiú
2. kõnek ([võõras] mees) bácsi, férfi; (kavaler) gavallér ♦ seda onklit me juba tunneme! ismerjük mi ezt a férfit; tüdruk leidis endale kohe uue onkli a lány azonnal talált magának új gavallért
3. van (sugulusastmena: onu, lell) nagybácsi

osatama <osata[ma osata[da osata[b osata[tud 27 v>
1. ([haiget kohta] puudutama v liigutama, sellega ärritama) sért ♦ haava osatama megsérti a sebet; {kelle} uhkust osatama megsérti büszkeségét; osatatud herilaspesa ärev sumin a megsértett darázsfészek nyugtalan zümmögése
2. (jutu sees puudutama) említ ♦ oleksid võinud mulle sellest varem osatada említhetted volna ezt a témát korábban
3. (ärritama, õrritama) irritál, ingerel, sért, cukkol, ugrat, szekíroz ♦ ta hääl osatab kõrva ja riietus silma hangja sérti a fület, öltözködése a szemet; teda osatati ta punaste juuste pärast szekírozták a vörös haja miatt
4. (kedagi mõnitavalt kordama v imiteerima) kifiguráz, kigúnyol ♦ osatab kõnelejat kifigurázza a beszélőt

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

paras <paras paraja paraja[t_&_paras[t -, paraja[te paraja[id 02 adj>
1. (sobiv, kohane) jó, megfelelő, legjobb; (jalanõude, riietuse kohta) jó ♦ paras hetk a legjobb/legmegfelelőbb pillanat; parajal ajal megfelelő időben; paras talle! úgy kell neki!, ezt megérdemelte!
2. (üsna suur, tubli, kenake) jókora ♦ sa oled paras lurjus jókora szemétláda vagy; tal on olnud paras jagu vedamist jókora mázlija volt; sul on paras palavik jókora lázad van
■LS: paras+ ♦ parasvööde geogr mérsékelt égöv

pauk <p'auk paugu p'auku p'auku, p'auku[de p'auku[sid_&_p'auk/e 22 s>
1. (lask) dörej; (kõmakas, kärgatus) durranás, robbanás; (mürts, tugev löök) csattanás
2. piltl (midagi ootamatut, rabavat, lops, prohmakas, põnts) pofon ♦ niisugust pauku ei osanud ta kuidagi alla neelata nem tudta elviselni ezt a pofont

pressima <pr'essi[ma pr'essi[da pressi[b pressi[tud 28 v>
1. (vajutama, suruma) sajtol, présel, gyömöszöl; (pigistama) facsar; (rõhuma) nyomaszt ♦ tööd pressivad peale a sok munka nyomasztja; selle mantli pressib veel kohvrisse ezt a kabátot még a kofferba préseli
2. (pressi abil suruma) présel, sajtol ♦ turbast briketti pressima tőzegből brikettet sajtol; pressitud hommikusöögihelbed extrudált reggeli gabonapelyhek; pressitud tooted extrúziós termékek; pressitud pärm, presspärm sajtolt élesztő
3. (aurutades triikima) vasal ♦ isa pressib pükse az apa nadrágot vasal
4. ([end] pingutama) (előre)nyomul, nyomakodik ♦ paat pressib tuules edasi a csónak előrenyomul a szélben
5. (pealekäivalt nõudma) kicsikar, zsarol ♦ pressib kellegi käest raha välja pénzt csikar ki vkitől

puudutama <puuduta[ma puuduta[da puuduta[b puuduta[tud 27 v>
1. (kergelt katsuma, riivama) (meg)érint, tapint, hozzányúl, hozzáér ♦ kerge tuul puudutab su põski egy szellő megérinti az arcodat; ära puuduta võõrast vara! ne nyúlj más tulajdonához!
2. (põgusalt millestki rääkima, riivamisi käsitlema) érint ♦ puudutas seda teemat vaid möödaminnes ezt a témát csak futólag érintette
3. (mõjutama, tundeid tekitama) megérint ♦ luule puudutab mind a költészet megérint; tundsin ennast puudutatuna v end puudutatud olevat meghatódva éreztem magam; ta sõnad puudutasid mind rängalt a szavai mélyen megérintettek
4. (kelle-mille kohta käima, kellega-millega seoses olema) vonatkozik

põhjustama <põhjusta[ma põhjusta[da põhjusta[b põhjusta[tud 27 v> okoz, előidéz ♦ olukorra põhjustas eelkõige hinnasurve ezt a helyzetet főként az árnyomás okozta; laevade põhjustatud merereostus hajók okozta szennyezés; liikusõnnetust põhjustama közlekedési balesetet okoz

põlastama <põlasta[ma põlasta[da põlasta[b põlasta[tud 27 v> (põlgusega, halvakspanuga v üleolevalt suhtuma) megvet, lenéz, gyűlöl ♦ ajakirjandus vaid põlastab ja mõnitab meid a sajtó csak megvet és kigúnyol minket; põlastab seda tööd megveti ezt a munkát; mis ühele meeldib, seda teine põlastab amit az egyik szeret, azt a másik lenézi

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

raiuma <r'aiu[ma r'aiu[da raiu[b raiu[tud 28 v>
1. (katki, lõhki v tükkideks lööma) vág, vés, vagdal, lékel, kivés, hasít, farag; (midagi otsast v küljest eraldama) kivág, levág; (peeneks) felvág, darabol; (pooleks, lahti) kettévág; (lühikeseks) aprít ♦ kirvega raiuma fejszével vág; raiub kangiga jääd léket vág egy rúddal a jégbe; tapetud siga raiuti tükkideks a megölt disznót feldarabolták
2. (puude kohta: langetama, maha võtma) írt ♦ metsa raiuma erdőt írt
3. (terava riistaga mingit materjali töötlema, seda viimistlema) vés; (puitu) farag; (raidkunsti kohta: tahudes kivist valmistama) farag ♦ hauasammast raiuma sírkövet farag; kivisse on raiutud ornament kőbe vésett ornamentum; tema nägu on mulle igaveseks mällu raiutud az arca örökre az emlékezetemben vésődött; raiuge see endale pealuusse! véssétek ezt az eszetekbe!; ühest puust raiutud paat egy fából faragott csónak

rohkem <r'ohkem adv; r'ohkem r'ohkema r'ohkema[t -, r'ohkema[te r'ohkema[id 02 pron>
1. (enam) több, többet ♦ poisse on rohkem kui tüdrukuid, poisse on tüdrukutest rohkem több a fiú, mint a lány; rohkem kui sada kilomeetrit több mint 100 kilométer; kaks korda rohkem kétszer annyi; kõige rohkem legtöbb; sport on rohkemat kui turumajandus a sport több, mint piacgazdaság; ei rohkem ega vähem sem több, sem kevesebb; kõige rohkem kolme kuu jooksul legfeljebb három hónapon belül
2. (pigemini) jobban, inkább ♦ varem meeldisid mulle rohkem operetid régebben jobban szerettem az operettet; ütles seda rohkem viisakusest inkább udvariasságból mondta ezt

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

saast <s'aast saasta s'aasta s'aasta, s'aasta[de s'aasta[sid_&_s'aast/u 22 s>
1. (kõnts, mustus) szenny, szemét, piszok, mocsok ♦ tänava saast az utca szennye; radioaktiivne saast radioaktív hulladék
2. piltl (rämps) szar ♦ ma ei söö seda saasta nem eszem meg ezt a szart

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

seletama <seleta[ma seleta[da seleta[b seleta[tud 27 v>
1. (ära) (meg)magyaráz; (selgeks) tisztáz ♦ seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni ezt a helyzetet neki; kui Jumal oleks olemas, kuidas sa siis nälga, kannatust ja sõda seletad? ha létezik Isten, mivel magyarázod az éhséget, a fájdalmat és a háborút?; seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni neki ezt a helyzetet; seletav sõnaraamat értelmező szótár
2. (tõlgendama) megmagyaráz ♦ ka sa oskad unenägusid seletada? meg tudod magyarázni az álmokat?
3. (rääkima, jutustama, õiendama) dumál ♦ üks tegutseb, teine ainult seletab az egyik cselekszik, a másik csak dumál; ära ühtelugu seleta! ne dumálj annyit!
4. (silmadega, nägemisega, kuulmisega eraldama) érzékel; (silmadega) tisztán lát ♦ silmaga seletame asjade kuju ja värvi szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét; jämedat kirja seletab taat ilma prillita a nagybetűs írást az öreg szemüveg nélkül is tisztán látja

solk <s'olk solgi s'olki s'olki, s'olki[de s'olki[sid_&_s'olk/e 22 s>
1. moslék, lötty ♦ kallas solgi sigadele kiöntötte a moslékot a disznóknak
2. piltl (madalakvaliteediline jook) pancs, kotyvalék, lötty ♦ joo ise seda solki! ezt a pancsot idd meg magad!
■LS: solgi+ ♦ solgipang moslékos vödör; solgivesi szennyvíz

solkima <s'olki[ma s'olki[da solgi[b solgi[tud 28 v> (rikkuma, reostama) pancsol ♦ kes selle likööri on ära solkinud? ki pancsolta össze ezt a likőrt?; ära solgi supi sees! ne pancsolj a levessel!

soovitama <soovita[ma soovita[da soovita[b soovita[tud 27 v> ajánl, tanácsol, javasol ♦ julgen seda soovitada ezt merem ajánlani; soovitame tal tulla ajánljuk, hogy eljöjjön; arst soovitas mul puhata az orvos pihenést tanácsolt; teda soovitati komisjoni liikmeks bizottsági tagnak javasolták

säh <s'äh interj>
1. (võta) nesze ♦ säh, võta raha! nesze, itt a pénz!
2. (esineb [ebameeldivat] üllatust, pettumust, imestust vm emotsioone väljendavates hüüatustes) na ♦ säh sulle! na, ezt jól kifogtuk!

taguma <tagu[ma tagu[da t'ao[b t'ao[tud 28 v>
1. (lööma) ver; (nüpeldama) püföl ♦ taob rusikaga vastu lauda az öklével veri az asztalt; taob rusikaga vastu ust az öklével veri az ajtót; peaga v pead vastu maad taguma a padlóhoz üti a fejét; vihm taob vastu akent az eső veri az ablakot
2. (kuuma metalli vasaralöökidega töötlema, sepistama) kovácsol, kalapál, üt ♦ küünlajalga taguma gyertyatartót kovácsol; siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks kardjaikból ezért kapákat kovacsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; vikatit taguma kaszát kalapál; tao rauda, kuni raud on kuum piltl addig üsd a vasat, amíg meleg
3. (hoogsalt, intensiivselt midagi tegema) ver; (mängima) ver; kõnek (meeldejätmist, õppimist tähistavates verbides) ver ♦ poisid tagusid vutti a fiúk fociztak; vanamehed taovad kaarte az öregek zsugáznak; trummi taguma veri a dobot; tao see endale pähe! verd ezt a fejedbe!; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; endale vastu rindu taguma veri a mellét
4. (tugevasti tuksuma, pulseerima) kalapál, kalimpál, ver, dobban, zakatol ♦ (ta) süda taob kalapál a szíve; meelekohtades taob zakatol a feje; su süda taob nii kiiresti nagyon gyorsan ver a szíved

tarvitama <tarvita[ma tarvita[da tarvita[b tarvita[tud 27 v> (kasutama, pruukima) használ, fogyaszt ♦ seda seent toorelt ei tarvita ezt a gombát nyersen nem fogyasztják; tarvitab [rohkesti] alkoholi [sok] alkoholt fogyaszt; sa oled minu usaldust kurjasti tarvitanud visszaéltél a bizalmammal

tasuma <tasu[ma tasu[da tasu[b tasu[tud 27 v>
1. (maksma) (meg)fizet ♦ võlga tasuma kiegyenlíti a tartozását, megfizeti az adósságát; arvet tasuma kifizeti a számlát; tasus õppemaksu ära megfizette a tandíjat; pangaülekandega tasuma banki átutalással fizet; sularahas tasuma készpénzben fizet
2. (end tasuma) megér ♦ see ei tasu vaeva nem éri meg a fáradságot
3. (kätte maksma) megfizet, megbosszul vmit vkin ♦ headust kurjaga tasuma jóért rosszal fizet
4. (koos da-infinitiiviga: mõtet olema, otstarbekaks osutuma, maksma) érdemes ♦ seda filmi tasub vaadata ezt a filmet érdemes megnézni; ei tea, kas tasub teda oodata? nem tudom, érdemes-e várni rá

teene <teene t'eene teene[t -, teene[te t'eene[id 06 s> (tänu pälviv tegu) érdem, szolgálat, szívesség ♦ tal on selles asjas suuri teeneid neki nagy érdemei vannak ebben az ügyben; osutas v tegi mulle teene szívességet tett nekem; pean v loen seda sinu teeneks te érdemednek tekintem ezt

teisiti <teisiti adv> (teistmoodi, teistviisi) másként, másképp ♦ ta hindab olukorda teisiti kui mina másként ítéli meg a dolgot, mint én; see töö tuleb nii või teisiti ära teha ezt a munkát mindenképpen el kell végezni

teistmoodi <+m'oodi adv, adj>, ka teist moodi
1. (teisiti) másképp(en), máshogy(an) ♦ seda peab teistmoodi tegema ezt másképp kell megcsinálni
2. (teistsugune) más ♦ olen näinud ka teistmoodi aegu más időket is megéltem

too <t'oo tolle to[da -, tolle[sse_&_t'o[sse tolle[s_&_t'o[s tolle[st_&_t'o[st tolle[le tolle[l_&_t'o[l tolle[lt_&_t'o[lt tolle[ks tolle[ni tolle[na tolle[ta tolle[ga; pl n'oo[d, non[de, n'o[id, non[desse_&_n'o[isse 00 pron> (substantiivselt viitab kaugemal asuvale v varemalt mainitud objektile v olukorrale) az ♦ sina võta see, mina võtan tolle te vedd ezt, én meg azt; mulle meeldis too tüdruk tetszett nekem az a lány; tol aastal abban az évben; tol ajal akkor, akkoriban, abban az időben; tolle ajani addig; tollest ajast peale attól fogva/kezdve; tol ööl azon az éjszakán; kes too tüüp oli? ki volt az a pasi?

trots <tr'ots trotsi tr'otsi tr'otsi, tr'otsi[de tr'otsi[sid_&_tr'ots/e 22 s> (kangekaelne, järeleandmatu tahe kedagi v midagi mitte arvestada, kellegi v millegi kiuste midagi teha) dac ♦ tema hääles on trotsi dacos a hangja; tegi seda trotsi pärast ezt dacból tette

tulus <tulus tulusa tulusa[t -, tulusa[te tulusa[id 02 adj>
1. (majanduslikku tulu toov) nyereséges, jövedelmező ♦ tulus amet jövedelmező állás; tulus äri jövedelmező vállalkozás
2. (mingis suhtes kasuks tulev v otstarbekas) hasznos, előnyös ♦ tulusad nõuanded hasznos tanácsok; seda on tulus teada ezt hasznos tudni

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

uhkeldama <uhkelda[ma uhkelda[da uhkelda[b uhkelda[tud 27 v> büszkélkedik, dicsekedik, páváskodik, parádézik ♦ sain uhkeldada ilusate tulemustega szép eredményekkel büszkélkedhettem; ta uhkeldab tihti oma päritoluga gyakran dicsekedik származásával; sellega pole uhkeldada ezt nem teszi ki az ablakába

usaldama <usalda[ma usalda[da usalda[b usalda[tud 27 v>
1. (kelleski v millegi peale kindel olema) (meg)bízik ♦ kedagi pimesi usaldama vakon bízik vkiben; usaldab oma sõpra megbízik a barátjában; ta usaldas mind megbízott bennem; vananedes võib oma mälu järjest vähem usaldada az öregedéssel az ember egyre kevésbé bízhat a saját emlékezetében
2. (kellegi hoolde jätma v andma) (rá)bíz ♦ selle töö julgen ainult sulle usaldada ezt a munkát csak rád bízhatom; usaldab oma lapse naabri hoolde gyermekét a szomszédra bízza; usaldan selle saladuse ainult sulle csak rád bízom ezt a titkot
3. ([kellelegi] midagi südamelt ära rääkima) kiönti a szívét vkinek

uuendama <uuenda[ma uuenda[da uuenda[b uuenda[tud 27 v>
1. (uue[ma]ks, ajakohase[ma]ks v paremaks tegema) (meg)újít, aktualizál; (värskendama) felfrissít ♦ lehetellimust uuendama megújítja az előfizetést; tööluba uuendama megújítja a munkavállalási engedélyét; ma peaksin oma load ära uuendama meg kell újítanom a jogosítványomat
2. (hävinevat taastama) újjáalakít, megújít; (uuesti alustama v sisse seadma) felújít ♦ seda vana maja tuleks uuendada újítani kellene már ezt az öreg házat; tutvust uuendama felújítja az ismeretséget

vahele <vahele postp; vahele adv>
1. postp [gen]; adv (ruumiliselt millegi vahemikku) közé ♦ seina ja kapi vahele a fal és a szekrény közé; jäi kahe silma vahele piltl ezt nem vették észre; kahe tooli vahele istuma piltl két szék között a pad alá esik
2. adv (ühendverbide koostisosana) közbe ♦ vahele segama közbeavatkozik; vahele astuma közbelép; vahele rääkima közbeszól; vahele tulema közbejön; vahele võtma lebuktat

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

ära2 <ära är[gu är[gem_&_är[me är[ge 00 v> (keeldu väljendav eitussõna) ne ♦ ära tee seda! ne csináld ezt!; ära tule lähemale! ne gyere közelebb!; ära mine ära! ne menj el!; seda meest ära usalda ne bízz meg ebben a férfiban; ta ärgu võtku seda nii südamesse ne vegye úgy a szívére; ärme sellest rohkem räägi! ne beszéljünk erről többet!

äranägemine <+nägemine nägemise nägemis[t nägemis[se, nägemis[te nägemis/i 12 s> (suva, heaksarvamine, tahtmine) belátás; (äratundmine, arusaam, veendumus) meggyőződés, felismerés, felfogás ♦ igaüks talitagu oma äranägemist mööda v äranägemisel mindenki cselekedjen belátása szerint; tegutseb oma äranägemisel saját meggyőződése szerint cselekszik; kasuta seda raha oma [parema] äranägemise järgi v kohaselt használd ezt a pénzt a [legjobb] belátásod szerint