[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abielumees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> férj, házasember, házas

abikaasa <+kaasa kaasa kaasa[t -, kaasa[de kaasa[sid 16 s> házastárs, férj, feleség

aimama <'aima[ma aima[ta 'aima[b aima[tud 29 v> (vaistlikult tundma) érez, sejt, megsejt, megneszel, megérez, kiérez, gyanít ♦ halba aimama rosszat sejt

aitäh <ait'äh interj; ait'äh ait'ähi ait'ähhi ait'ähhi, ait'ähhi[de ait'ähhi[sid_&_ait'ähh[e 22 s>, ka aituma, aitüma
1. interj köszönöm, köszönjük, kösz(i) ♦ aitäh! v aitüma! v aituma! köszönöm szépen!; aitäh(teile) abi eest köszönöm a segítségét!
2. s köszönet ♦ suur aitäh nagyon köszönöm!, hálás köszönet!

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

allvee+ víz alatti ♦ allveelaev tengeralattjáró; allveesport víz alatti sportok

altkäe <+k'äe adv>
1. (käe alt) kéz alatt
2. (althõlma) titokban, feketén

altkäemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> megvesztegetés, vesztegetési pénz, kenőpénz, dugsegély, dugpénz, csúszópénz, baksis ♦ altkäemaksu andma lefizet, (meg)veszteget, megken, lekenyerez; altkäemaksu võtma panamázik; altkäemaksu saama dugpénzt kap

armukadetsema <+kadetse[ma kadetse[da kadetse[b kadetse[tud 27 v> félt, féltékenykedik

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

asend <asend asendi asendi[t -, asendi[te asende[id 02 s>
1. (asetsemisviis, seis) helyzet, testhelyzet, pozíció, póz ♦ võtta sisse mõnus v mugav asend kényelembe helyezi magát; ebamugav asend kényelmetlen testhelyzet; horisontaalasend, horisontaalne asend vízszint helyzet; isteasend ülő helyzet; lamaasend, lamamisasend fekvő helyzet; lähteasend alapállás, alaphelyzet; püstasend, püstiasend álló helyzet; seliliasend a hanyatt fekvő helyzet; vertikaalasend, vertikaalne asend függőleges helyzet; keha asend testhelyzet; asendit muutma testhelyzetet változtat
2. (asukoht, positsioon) fekvés ♦ geograafiline asend földrajzi fekvés, földrajzi helyzet

asjaosaline <+osaline osalise osalis[t osalis[se, osalis[te osalis/i 12 s, adj>
1. s érintett fél, érdekelt (fél), illetékes
2. adj érintett ♦ asjaosalised pooled érintett felek

dekoor <dek'oor dekoori dek'oori dek'oori, dek'oori[de dek'oori[sid_&_dek'oor/e 22 s> kunst, arhit (ehis, kaunistus) dísz, díszítés

džemm <dž'emm džemmi dž'emmi dž'emmi, dž'emmi[de dž'emmi[sid_&_dž'emm/e 22 s> (moos) dzsem, íz, gyümölcsíz ♦ õunadžemm almaíz

dünastia <dün'astia dün'astia dün'astia[t -, dün'astia[te dün'astia[id 01 s> (valitsejasugu) dinasztia, uralkodóház, ház

eesots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> az eleje, él, elülső rész

ehe1 <ehe 'ehte ehe[t -, ehe[te 'ehte[id 06 s> ékszer, ékesség, dísz ♦ hõbeehted ezüst ékszerek; jõulu[puu]ehted karácsonyfadíszek

ekläär <ekl'äär eklääri ekl'ääri ekl'ääri, ekl'ääri[de ekl'ääri[sid_&_ekl'äär/e 22 s> kok (kondiitrikook) ekler fánk

email <em'ail emaili em'aili em'aili, em'aili[de em'aili[sid_&_em'ail/e 22 s> (klaasjas kattekiht); anat (hambavaap) máz, zománc, fogzománc ♦ värviline email színes máz; emailiga katma zománccal/mázzal bevon vmit, zománcoz
■LS: email+ ♦ emailkate zománcfelület; emailkruus zománcos bögre; emailnõud zománcedények; emailvärv zománcfesték

eramu <eramu eramu eramu[t -, eramu[te eramu[id 01 s> családi ház

esiots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> eleje, elülső rész, elülső vég ♦ rongi esiots a vonat eleje

esipidur <s> első fék

faag <f'aag faagi f'aagi f'aagi, f'aagi[de f'aagi[sid_&_f'aag/e 22 s> biol, füsiol (baktereid hävitav viirus) fág

fail <f'ail faili f'aili f'aili, f'aili[de f'aili[sid_&_f'ail/e 22 s> info (korrastatud andmekogum) fájl

ferm <f'erm fermi f'ermi f'ermi, f'ermi[de f'ermi[sid_&_f'erm/e 22 s> ehit (turvik, sõrestik, varraskandur) váz ♦ katuseferm tetőszerkezet

fileerima1 <fil'eeri[ma fil'eeri[da fileeri[b fileeri[tud 28 v> kok (fileed eraldama) (ki)filéz

friis1 <fr'iis friisi fr'iisi fr'iisi, fr'iisi[de fr'iisi[sid_&_fr'iis/e 22 s> arhit (reljeefidega kaunistatud vööt arhitraavi ja karniisi vahel, rõhtne ehisvööt seina pinnal) fríz

friis2 <fr'iis friisi fr'iisi fr'iisi, fr'iisi[de fr'iisi[sid_&_fr'iis/e 22 s> (germaani rahva liige) fríz

friisi <s> fríz

frits <fr'its fritsu fr'itsu fr'itsu, fr'itsu[de fr'itsu[sid_&_fr'its/e 22 s> hlv (Saksa sõjaväelane) német katona, fritz

fuuga <fuuga fuuga fuuga[t -, fuuga[de fuuga[sid 16 s> muus (polüfooniline heliteos) fúga

gaas1 <g'aas gaasi g'aasi g'aasi, g'aasi[de g'aasi[sid_&_g'aas/e 22 s>
1. gáz ♦ looduslik gaas földgáz; vulkaanilised gaasid vulkanikus gázok; heitgaas tehn kipufogógáz; kaevandusgaas bányalég, sújtólég; maagaas földgáz; majapidamisgaas palackos gáz; mürkgaas mérgező gáz; naerugaas keem nevetőgáz, dinitrogén-oxid; paukgaas keem durranógáz; pisargaas könnygáz; puugaas tehn fagáz; soogaas mocsárgáz; valgustusgaas világítógáz; vedelgaas cseppfolyósított gáz; vingugaas keem szén-monoxid, széngáz
2. (pl) med bélgázok, szelek ♦ kõhugaasid bélgázok
■LS: gaas+ ♦ gaasbetoon ehit gázbeton, pórusbeton; gaaskeevitus tehn gézhegesztés; gaasvalgustus gázvilágítás
gaasi+ ♦ gaasiahi gázkályha; gaasianalüsaator keem gázanalizátor; gaasiarvesti gázóra; gaasiballoon gázpalack; gaasiboiler gázbojler; gaasigeneraator tehn gázgenerátor; gaasihoidla gáztároló; gaasijuhe gázcső, gázvezeték; gaasikamber gázkamra; gaasikraan gázcsap; gaasikromatograaf gázkromatográf; gaasilamp gázlámpa; gaasimagistraal gázvezeték; gaasimootor tehn gázmotor; gaasimürgi[s]tus med gázmérgezés; gaasiplahvatus gázrobbanás; gaasipurse mäend gázkitörés; gaasipõleti tehn gázégő, égőfej; gaasirünnak sõj gáztámadás; gaasiseadmed gázkészülékek; gaasitankla gázkút; gaasitihe gázbiztos; gaasitorustik gázvezeték; gaasiturbiin tehn gázturbina; gaasitööstus gázipar; gaasivarud gáztartalék; gaasivarustus gázellátás, gázszolgáltatás; gaasivõrk gázhálózat

gaas2 <g'aas gaasi g'aasi g'aasi, g'aasi[de g'aasi[sid_&_g'aas/e 22 s> tekst (riidesort) gáz, kakaó

glasuur <glas'uur glasuuri glas'uuri glas'uuri, glas'uuri[de glas'uuri[sid_&_glas'uur/e 22 s>
1. kunst (klaasjas kattekiht) máz, zománc ♦ valge glasuur fehér zománc, máz; läbipaistev glasuur átlátszó máz; pliiglasuur ólommáz; soolglasuur sómáz
2. kok (vaap) máz, glazúr
■LS: glasuur+ kunst ♦ glasuurplaadid mázas csempék
glasuur+ kok ♦ glasuurkohuke kok (kakaó) bevonatos túródesszert

glasuurima <glas'uuri[ma glas'uuri[da glasuuri[b glasuuri[tud 28 v>
1. kunst zománcoz
2. kok (cukor)máz ♦ präänikuid glasuurima bevonja mázzal a mézes puszedlit

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

haistma <h'aist[ma h'aist[a haista[b haiste[tud, h'aist[is h'aist[ke 34 v> szagot érez, megszagol; (loomade kohta) kiszagol, szimatol, megszimatol, szagot fog; (aimama) sejt, megsejt, kiszimatol ♦ haistsin värske rohu lõhna éreztem a fű friss illatát; kiskjad haistavad saaki kaugelt a ragadozók messziről kiszimatolják a prédát; haistsin selles halba rosszat sejtettem

hammastama <hammasta[ma hammasta[da hammasta[b hammasta[tud 27 v> (hammaste, sakkidega varustama) fogaz, fogazattal lát el ♦ hammastatud saeleht fogazott fűrész; hammastatud postmargid fogazott szélű bélyegek

haneks püüdma csőbe húz

hauakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (sügav koht veekogus) csendes víz
2. (matmispaik) sírhely ♦ ta ei teadnud oma isa hauakohta nem tudta, hogy hol van az apja sírhelye

hiilgus <h'iilgus h'iilguse h'iilgus[t h'iilgus[se, h'iilgus[te h'iilgus/i_&_h'iilguse[id 11_&_09 s> dísz, tündöklés, remek, ragyogás, pompa, fényűzés; (helendus) fényesség; (väline sära, toredus) pompa ♦ ehete hiilgus az ékszerek csillogása; väline hiilgus külső csillogás, üres csillogás; täies hiilguses teljes díszben, teljes ünnepi díszben, teljes pompában

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hirmuma <h'irmu[ma h'irmu[da h'irmu[b h'irmu[tud 27 v> elborzad, ijed, fél ♦ ta hirmus sõbra ettepanekust elborzadt barátja javaslatától; laps on surmani hirmunud a gyerek halálosan fél; hirmunud loom ijedt állat; hirmunud pilk ijedt tekintet; see mõte pani mind hirmuma elborzadtam a gondolattól

hukas <hukas adv, adj> vt ka hukka (korrast ära, riknenud, määrdunud, moraalselt allakäinud) odavész, kárba vész, tönkremegy ♦ tee on hukas tönkrement az út; hein on hukas odaveszett a széna

hukatus <hukatus hukatuse hukatus[t hukatus[se, hukatus[te hukatus/i 11 s> kárhozat, veszte, vész, tönk, pusztulás ♦ hukatuse äärel a tönk szélén; hukatusest päästma megmenti a pusztulástól; viin oli tema hukatus a vodka vitte a sírba

hullustus <hullustus hullustuse hullustus[t hullustus[se, hullustus[te hullustus/i 11 s> (pöörasus, meeletus) láz, rajongás; (maania) mánia ♦ usuhullustus vallási őrület

hõbepaju <+paju paju paju -, paju[de paju[sid 17 s> fehér fűz

häving <häving hävingu hävingu[t -, hävingu[te hävingu[id 02 s> (hukk) halál, vész, pusztulás, megsemmisülés, kárhozat; (purustus) zúzódás; (olemast lakkamine) megszűnik ♦ sõda tõi kaasa nälja ja hävingu a háború éhezést és pusztulást hozott

hüdro+ víz ♦ hüdroajam tehn vízerőmű; hüdro[elektri]jaam vízerőmű; hüdrogeneraator el vízgenerátor, hydro generátor; hüdroisolatsioon ehit vízszigetelés, hidroizoláció; hüdrokaevandamine mäend hidraulikus jövesztés; hüdroturbiin tehn vízturbina

hüljes <hüljes h'ülge hüljes[t -, hüljes[te h'ülge[id 07 s> fóka ♦ grööni hüljes zool (Pagophilus groenlandica) grönlandi fóka; hallhüljes zool (Halichoerus grypus) kúpos fóka; randalhüljes zool (Phoca vitulina) borjúfóka; viigerhüljes zool (Pusa hispida) gyűrűs fóka; emahüljes anyafóka; hülgeid küttima fókára vadászik
■LS: hülge+ ♦ hülgenahk fókabőr, fókaprém; hülgenahkne fókabőr; hülgerasv fókazsír

idaosa <+osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s> keleti rész

igav <igav igava igava[t -, igava[te igava[id 02 adj> unalmas, nem (valami) izgalmas, se íze, se bűze, fád, terjengős, sótlan ♦ igav töö unalmas munka; igav näidend unalmas színdarab; igav jutuajamine unalmas beszélgetés; igav elu unalmas élet; igav tegevus unalmas tevékenység; igav raamat unalmas könyv; väljakannatamatult v talumatult igav loeng elviselhetetlenül unalmas előadás; töö on talle igavaks läinud megunta a munkát

ihuma <ihu[ma ihu[da ihu[b ihu[tud 27 v>
1. (teritama) fen, élez, megköszörül, köszörül ♦ teravaks ihuma kiköszörül; kirvest ihuma baltát élez; teravaks ihutud nuga élesre fent kés; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire
2. (siledaks hõõruma) csiszol, fen ♦ jääst ihutud rahnud jégcsiszolta sziklák; lind ihub nokka a madár feni a csőrét

ilmnema <'ilmne[ma 'ilmne[da 'ilmne[b 'ilmne[tud 27 v>
1. (ilmsiks tulema, märgatavaks saama) kiderül, nyilvánosságra kerül, fény derül rá, napvilágra kerül, nyilvánosságra jut ♦ ta anded ilmnesid varakult tehetsége korán kiderült; ilmnevad üha uued vastuolud újabb és újjab ellentétek kerülnek napvilágra; ilmnesid uued üksikasjad új részletek derültek ki
2. (selguma, osutuma) kiderül, világossá válik ♦ ilmnes, et ta ei teadnud asjast midagi kiderült, hogy semmit sem tudott a dologról; ilmnes pettus kiderült a csalás; ilmnes, et asi pole kiita világossá vált, hogy nem állnak rózsásan a dolgok; ilmnes tõsiseid lahkhelisid komoly ellentmondásokra derült fény

ilu <ilu ilu ilu -, ilu[de ilu[sid 17 s>
1. (kaunidus, veetlevus) szépség, szép, gyönyörűség, ékesség ♦ klassikaline ilu klasszikus szépség; kirjeldamatu ilu kimondhatatlan szépség; kütkestav ilu hódító szépség; neitsilik ilu szűzies szépség; nõiduslik ilu megbabonázó szépség; seesmine ilu belső szépség; silmipimestav ilu vakító szépség; tagasihoidlik ilu szerény szépség; ilu määratlus a szépség meghatározása; suveöö ilu a nyári éj szépsége; keele ilu a nyelv szépsége; {kelle-mille} ilust võlutud olema megbabonázta vki/vmi szépsége; oma iluga pimestama vakító szépség; oma iluga kütkestama lebilincsel a szépségével; ilu on närbunud elhervadt szépség
2. (ehe, kaunistus) szépség, dísz ♦ ilu pärast, iluks szépségért; vana park on küla ilu ja uhkus az öreg park a falu dísze és büszkesége
3. van (lõbu, lust, pillerkaar) mulatság ♦ pidasime eile suurt ilu nagy mulatságot csaptunk tegnap; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor
■LS: ilu+ (kaunidusse puutuv) ♦ iluideaal szépségideál; ilujanu szépségszomj; ilumeel szépérzék; ilumõiste a szépség fogalma; ilutunne szépérzék
ilu+ (ehtena) ♦ iluköide díszkötés; ilunael díszszeg; ilunööp díszgomb; iluriie díszruha; ilutaim dísznövény

iluasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (nipsasi) dísztárgy; (ehe) dísz, ék, ékesség

ilustus <ilustus ilustuse ilustus[t ilustus[se, ilustus[te ilustus/i 11 s> díszítés, dísz, dekoráció

intensiivistama <intensiivista[ma intensiivista[da intensiivista[b intensiivista[tud 27 v> fokoz, serkent ♦ tootmist intensiivistama termelést fokoz; intensiivistati reklaami a reklám fokozása; see preparaat intensiivistab ainevahetust ez a készítmény serkenti az anyagcserét

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jaolt <j'aolt adv> vt ka jaol, jaolt rész

jaotis <j'aotis j'aotise j'aotis[t j'aotis[se, j'aotis[te j'aotis/i_&_j'aotise[id 11_&_09 s> (liigendamise üksus) rész, beosztás, rubrika ♦ skaalajaotis skálabeosztás; tabeli jaotised a táblázat rubrikái; mõõteriista jaotise väärtus mérőeszköz beosztásának értéke; jaotistega mõõteriist beosztásos mérőeszköz

jaotus <j'aotus j'aotuse j'aotus[t j'aotus[se, j'aotus[te j'aotus/i_&_j'aotuse[id 11_&_09 s>
1. (jaotamine, jaotumine) beosztás, megoszlás, felosztás, elosztás, bontás; (liigendus) tagolás ♦ tähelepanu jaotus figyelemmegosztás; tööjõu jaotus munkaerő-megoszlás; tulude jaotus jövedelem-megoszlás; rahvastiku jaotus népesség eloszlás; maailma jaotus világfelosztás; ajajaotus időbeosztás; mälujaotus info memúria allokáció; tööjaotus munkamegosztás; sagedusjaotus mat frekvenciaeloszlás
2. (jaotis) rész, beosztás ♦ skaalajaotus skálabeosztás; lati ühele küljele on kantud jaotused a léc egyik oldalán beosztás van; raamatu osad, peatükid ja muud jaotused a könyv részei, fejezetei és egyéb részei
■LS: jaotus+ ♦ jaotusalajaam el elosztó állomás; jaotuskarp el csatlakozó doboz; jaotuskast (1) el elosztó doboz; (2) auto elosztó; jaotuskilp el kapcsolótábla; jaotuskõver hüdr eloszlási görbe; jaotusleht kiosztmány; jaotuslehter keem választótölcsér; jaotuslepe maj felosztási megállapodás, disztribúciós megállapodás; jaotusplaan terjesztési terv; jaotusprintsiip elosztási elv; jaotuspunkt (1) elosztó központ; (2) el elosztó központ; (3) mat felosztó pont; jaotussiiber tehn szelep; jaotustegur el megoszlási együttható; jaotusvõll tehn vezérműtengely; jaotusvõrk el, hüdr elosztó hálózat

jokutama <jokuta[ma jokuta[da jokuta[b jokuta[tud 27 v> kõnek (mökutama, aega viitma) késlekedik, időt húz ♦ tee ruttu, ära jokuta siess már, ne húzd az időt

joonima <j'ooni[ma j'ooni[da jooni[b jooni[tud 28 v> (jooni tõmbama, lineerima) vonalaz, vonalakat húz ♦ paberit joonima papírt vonalaz; mõned laused on pliiatsiga alla joonitud néhány mondat alá van húzva ceruzával; madalat laupa joonisid sügavad vaod piltl az alacsony homlokot mély ráncok barázdálták; joonitud vihik vonalas füzet

julgestama <julgesta[ma julgesta[da julgesta[b julgesta[tud 27 v> biztosít; (turvaliseks tegema) biztosít, fedez, (meg)véd, (meg)óv ♦ alpinisti julgestama hegymászót biztosít; võimlejat julgestas treener az edző védte a tornászt; tuli oma elupaika julgestada biztosítanom kellett az otthonom

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

jäävesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (jääst sulanud vesi) olvadékvíz
2. (väga külm jäälisandiga vesi) jéghideg víz, jeges víz

kaasa2 <kaasa kaasa kaasa[t -, kaasa[de kaasa[sid 16 s> (abikaasa) feleség (naine), férj (mees), házastárs

kaema <k'ae[ma k'ae[da k'ae[b k'ae[tud 27 v> kõnek (vaatama) néz, les ♦ kaeme, mis kotis on nézzük meg, mi van a zsákban

kahekümnene <+k'ümnene k'ümnese k'ümnes[t k'ümnes[se, k'ümnes[te k'ümnes/i_&_k'ümnese[id 12_&_10 adj, s>
1. adj (kahekümneaastane) húsz éves ♦ kahekümnene noormees húszéves fiatalember; poeg on kahekümnene a fia húsz éves
2. adj (kella 20 ajal minev v toimuv) a húszas ♦ kella kahekümnene seanss a húszas előadás
3. adj (kahtkümmend ühikut v üksust omav) húszas
4. s (münt v rahatäht) húszas

kaitsealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. s jur védenc, védekező fél
2. s (soosingus olija) pártfogolt
3. adj védett ♦ kaitsealused ehitised védett épületek

kakskümmend <k'aks+kümmend kahe+k'ümne k'aht[e]+kümme[t_&_k'aht[e]+kümmend -, kahe+k'ümne[te kahe+k'ümne[id 05 num> húsz, húszas ♦ kakskümmend kuus huszonhat; kolmsada kakskümmend háromszázhúsz; kakskümmend sajandikku húsz század-rész; kakskümmend üks (arv) huszonegy; kakskümmend päeva húsz nap; kell kakskümmend húsz órakor; ettekanne kestis kakskümmend minutit húsz percig/percet tartott az előadás
■LS: kahe+kümne+ ♦ kahekümnekraadine húszfokos; kahekümneminutiline húszpercnyi

kamar <kamar kamara kamara[t -, kamara[te kamara[id 02 s>
1. (pinnalähedane mullakiht) felszín; (maapind) föld ♦ maakamar a föld felszíne
2. (lihal) szalonnabőr ♦ krõbe kamar ropogós szalonnabőr

kamm <k'amm kammi k'ammi k'ammi, k'ammi[de k'ammi[sid_&_k'amm/e 22 s> fésű ♦ hõre kamm bontófésű; tihe kamm sűrűfésű; taskukamm zsebfésű; kammiga juukseid sugema fésűvel hozza rendbe a haját
■LS: kammi+ ♦ kammipii fésűfog; kammivabrik fésűgyár

kannatanu <kannatanu kannatanu kannatanu[t -, kannatanu[te kannatanu[id 01 s> sértett, sértett fél, károsult ♦ kannatanu ei suuda andestada sértett fél nem hajlandó megbocsátani; kannatanu õigused ja kohustused a sértett jogai és kötelezettségei; kannatanud esitasid petise vastu hagi a károsultak feljelentést tettek a szélhámos ellen

karkass <kark'ass karkassi kark'assi kark'assi, kark'assi[de kark'assi[sid_&_kark'ass/e 22 s> ehit (tugiraamistik, kandesõrestik) váz, tartószerkezet

kartma <k'art[ma k'art[a karda[b karde[tud, k'art[is k'art[ke 34 v>
1. (hirmu tundma, pelgama, mitte julgema) fél <{vmitől/vkitől}> ♦ kõrgust kartma fél a magasságtól; pimedust kartma fél a sötétségtől; surma kartma fél a haláltól; ära karda! ne félj!; ärge kartke! ne féljetek!; vihma pole karta eső nem várható; pole midagi karta nincs mitől félni; laps kardab kõdi a gyerek fél a csiklandozástól; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat; jobb félni, mint megijedni; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél; kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől, fél tőle mint a tűztől
2. (rahutust tundma, muretsema) félt <{vmit/vkit}> ♦ kardab kõige halvemat a legrosszabbtól tart

kasutusvalmis <s> felhasználásra kész

katma <k'at[ma k'att[a kata[b k'ae[tud, k'att[is k'at[ke 35 v> takar, befed, fedez, eltakar, beborít, betakar; (riidega, paberiga, kaitsekihiga) bevon ♦ tänavat asfaldiga katma leaszfaltozza az utat; plekiga katma bádoggal fed; lauda katma megteríti az asztalt; suhkruga kaetud kook cukorral bevont sütemény; pilved katavad päikse a felhők eltakarják a napot; kattis magava lapse tekiga betakarta az alvó gyereket; lumi katab maad hó borítja a földet, hó fedi a földet; katab kulud liikmemaksudest a tagdíjakból fedezi a kiadásokat; kindlustus katab kõik a biztosítás mindent fedez; katmata pea nincs befedve a feje; katmata keha fedetlen test

kaunistus <kaunistus kaunistuse kaunistus[t kaunistus[se, kaunistus[te kaunistus/i 11 s>
1. (ilustus) díszítés, dísz ♦ suhkrumassist kaunistused öntött cukordísz; nöörkaunistus sujtás, zsinórdíszítés; pitskaunistus csipkedísz
2. (kaunistamine) (meg)szépítés
■LS: kaunistus+ ♦ kaunistusnööp díszgomb

keeduvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> forrásban lévő víz

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

kelts <k'elts keltsa k'eltsa k'eltsa, k'eltsa[de k'eltsa[sid_&_k'elts/i 22 s> (jäätunud maa, mullas olev jää) fagyott föld ♦ igikelts geol örökfagy, permafroszt

kihar <kihar kihara kihara[t -, kihara[te kihara[id 02 s> fürt, tincs ♦ heledad kiharad szőke fürtök

kikk-kõrv <+k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s> felálló fülű

killustama <killusta[ma killusta[da killusta[b killusta[tud 27 v>
1. (ühtset tervikut lõhestama) elapróz, szétforgácsol, elforgácsol ♦ end killustama szétforgácsolja magát; killustatud jõud az elforgácsolt erők
2. (purustama) zúz ♦ killustatud graniit zúzott gránit

kinnastama <kinnasta[ma kinnasta[da kinnasta[b kinnasta[tud 27 v> (kindaid kätte panema) kesztyűt húz a kezére

kipitama <kipita[ma kipita[da kipita[b kipita[tud 27 v> (kergelt, torkivalt valutama, kibe olema) csíp, bizsereg, sajog; (kurgus) fáj ♦ kurk kipitab fáj/kapar a torkom; tolm pani kõri kipitama a por súrolja a gégét; suits paneb silmad kipitama csípi a szemét a füst; paprika pani keele kipitama ég a szája a paprikától, a paprika csípi a száját; südame peal kipitab midagi piltl sajgó szívvel

kirvendama <kirvenda[ma kirvenda[da kirvenda[b kirvenda[tud 27 v> fáj; (kipitavat tunnet põhjustama) csíp ♦ tolm kirvendab ninas a por csípi az orrát

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kobar <kobar kobara kobara[t -, kobara[te kobara[id 02 s>
1. (viljade v õite kogum) fürt ♦ sirelikobar egy fürt orgona; sõstrakobar egy fürt ribizli; viinamarjakobar szőlőfürt, egy fürt szőlő
2. bot (harunemata peateljega õisik) fürtvirágzat
3. (esemete, inimeste, loomade kogum) fürt ♦ mesilaste kobar a méhek fürtje; reisijad seisavad trammis kobaras koos fürtben lógnak az utasok a villamoson

koda <koda koja koda k'otta, koda[de koda[sid 18 s>
1. etn (algeline elamu) kunyhó ♦ püstkoda jurta, sátor
2. etn (suveköök) nyári konyha
3. (maja, kodu) ház ♦ Jumala koda Isten háza
4. (eesruum) pitvar, előszoba ♦ kingad on kojas a cipők az előszobában vannak
5. pol (parlamendi struktuuriüksus) ház, kamara ♦ alamkoda alsóház, alsótábla; saadikutekoda képviselőház; ülemkoda felsőház, felsőtábla
6. anat (südamel) pitvar ♦ vasak koda bal pitvar
7. zool (selgrootute keha ümbritsev kõva kate) kagyló
8. bot (rakuümbris mõnedel vetikatel) tok
■LS: koja+ ♦ kuningakoda aj királyi udvar

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kokkama <s> főz

koond+ össz, összes, átfogó ♦ koondandmed összesített adatok, összefoglaló adatok; koondaruanne összefoglaló jelentés; koondfail összetett fájl

koorekiht <+k'iht kihi k'ihti k'ihti, k'ihti[de k'ihti[sid_&_k'iht/e 22 s>
1. (piimal) föl
2. piltl (esinduslikum osa) színe-java, krém ♦ ühiskonna koorekiht a társadalom krémje

koostööpartner <+p'artner p'artneri p'artneri[t -, p'artneri[te p'artnere[id 02 s> együttműködő fél

koostöövalmis <s> együttműködésre kész

korpus <k'orpus k'orpuse k'orpus[t k'orpus[se, k'orpus[te k'orpus/i_&_k'orpuse[id 11_&_09 s>
1. (kere) váz, törzs
2. sõj (taktikaline väekoondis) hadtest ♦ armeekorpus hadtest
3. (ühiste ülesannetega isikkond); trük (kirjakraad) testület ♦ diplomaatiline korpus diplomáciai testület
4. mat (teatud hulk) korpusz

korrusmaja <s> tömbház, emeletes ház

kraanivesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> csapvíz, vezetékes víz

krambihoog <s> frász, frász

kripeldama <kripelda[ma kripelda[da kripelda[b kripelda[tud 27 v> (mitte rahu andma) fáj, sájog ♦ mu süda kripeldab sajog a szívem

kultuurimaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> kultúrház, művelődési ház

kurt <k'urt kurdi k'urti k'urti, k'urti[de k'urti[sid_&_k'urt/e 22 adj, s>
1. adj (kuulmisvõimetu) süket; (halvasti kuulev) hallássérült ♦ teisest kõrvast kurt fél fülére süket; teeb, nagu oleks kurt süketnek tetteti magát; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket füleknek beszél
2. s (kuulmisvõimetu inimene) süket, siket; (halvasti kuulev inimene) süket fül

kuuldus <k'uuldus k'uulduse k'uuldus[t k'uuldus[se, k'uuldus[te k'uuldus/i_&_k'uulduse[id 11_&_09 s> (kuulujutt) szóbeszéd, mendemonda, pletyka, fáma ♦ kuuldusi levitama terjeszti a pletykát; käivad kuuldused, et az a pletyka járja, hogy; kuuldusi uskuma hisz a szóbeszédnek; ära usu igasuguseid kuuldusi! ne adj minden szóbeszédre!

kõmu <kõmu kõmu kõmu -, kõmu[de kõmu[sid 17 s> (kuuldused) pletyka, szóbeszéd, hallomás, fáma; (sensatsioon) szenzáció ♦ palju kõmu tekitama nagy port kavar
■LS: kõmu+ ♦ kõmujutt szenzációs ügy; kõmuleht bulvárlap, szenzációéhes újság

kõrbemaitse <+maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s> égett íz

kõrgendama <kõrgenda[ma kõrgenda[da kõrgenda[b kõrgenda[tud 27 v> felemel, fokoz; (kõrgemaks kuhjama) magasít ♦ müüri kõrgendama magasítják a falat

kõrghaljastus <+haljastus haljastuse haljastus[t haljastus[se, haljastus[te haljastus/i 11 s> városi fák

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvaline2 <kõrvaline kõrvalise kõrvalis[t kõrvalis[se, kõrvalis[te kõrvalis/i 12 adj (hrl liitsõna järelosa)> (kõrvadega) fülű ♦ lühikesekõrvaline rövidfülű; pikakõrvaline hosszúfülű

kõrvatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 s> fültő, fül hátsó része ♦ tal on kõrvatagused veel märjad még nem nőtt be a feje lágya

kõrvutu <kõrvutu kõrvutu kõrvutu[t -, kõrvutu[te kõrvutu[id 01 adj> fületlen, fül nélküli

kähar <kähar kähara kähara[t -, kähara[te kähara[id 02 adj, s>
1. adj (lokkis, krussis) göndör, bodros ♦ käharad juuksed göndör haj; kähar kask göndör nyírfa
2. s (kihar, lokk) fürt ♦ kuldsed käharad arany fürtök

käik <k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. (käimine, kõnd) menés; (astumine) lépés
2. (kõnnak) járás
3. (kuskil käimine) látogatás; (retk) túra, út ♦ ametikäik színészbejáró; kontrollkäik ellenőrző körút; poeskäik bevásárlás; teatriskäik színházlátogatás; õppekäik tanulmányút
4. (areng, kulg) menet, lefolyás ♦ mõttekäik gondolatmenet; sündmuskäik, sündmuste käik az események menete; teenistuskäik pálya, pályafutás; lahingu käik a harc lefolyása
5. (kulgemistee, läbikäik) köz, folyosó ♦ maaalune käik földalatti folyosó; kaevanduskäik tárna, vájat; väline kuulmekäik anat külső hallójárat
6. (males, kabes, kaardimängus) lépés ♦ avakäik nyitólépés; matt kolme käiguga matt három lépésben
7. tehn (jõuülekandeaste mehhanismides) járat ♦ edasikäik előremenet; tühikäik üresjárat
8. (võte, manööver) ♦ taganemiskäik visszavonulás
■LS: käigu+ ♦ käigukang auto sebességváltó kar, sebváltó; käigukast auto sebességváltó

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

käsikäes <+k'äes adv> karöltve, karonfogva, kéz a kézben ♦ käsikäes jalutama karöltve sétál; tegutsevad käsikäes karöltve munkálkodnak

köitma <k'öit[ma k'öit[a köida[b köide[tud, k'öit[is k'öit[ke 34 v>
1. (siduma) köt, fűz; (millegi külge) kötöz ♦ köidab hobuse lasila külge a lovat a kerítéshez kötözi; meid köidavad ühised huvid minket közös érdekek fűznek össze
2. trük (raamatut) beköt, befűz
3. piltl (haarama, kaasa kiskuma) vonz; (kütkestama, paeluma) lenyűgöz, lebilincsel ♦ tähelepanu köitma érdeklődését felkelti

köit vedama kötelet húz

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

kümme <kümme k'ümne kümme[t -, k'ümne[te k'ümne[id 05 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) tíz ♦ kolm korda kümme on kolmkümmend háromszor tíz az harminc; loe ühest kümneni! számolj egytől tízig!; kakssada kümme kétszáztíz; kümme aastat tíz év; kümme käsku relig tízparancsolat; kümme meest tíz ember; kell on kümme ja viis minutit tíz óra múlt öt perccel; kell on veerand kümme negyed tíz van; kell on pool kümme fél tíz van; kell saab viie [minuti] pärast kümme öt perc múlva tíz; magas [kella] kümneni tízig aludt; kell lõi kümme tízet ütött az óra; buss number kümme tízes busz
2. s (kümnend, aastakümme) évtized ♦ ta on jõudnud viiendasse kümnesse betöltötte a negyvenet
3. s (number 10, mängukaart) tízes
■LS: kümme+ ♦ kümmetahukas mat dekaéder, tízlap
kümne+ ♦ kümnekilomeetrine tízkilométeres; kümnekilone tízkilós; kümnekorruseline kilencemeletes; kümnekraadine tízfokos; kümneköiteline tízkötetes; kümneleheküljeline tízoldalas; kümneliitrine tízliteres; kümnemeetrine tízméteres; kümneminuti[li]ne tízperces; kümnepäevane tíznapos; kümnetahuline tízoldalú; kümnetonnine tíztonnás; kümnetunni[li]ne tízórás

kümmekond <kümmek'ond kümmekonna kümmek'onda kümmek'onda, kümmek'onda[de kümmek'onda[sid_&_kümmek'ond/i 22 num> (umbes kümme) körülbelül tíz ♦ kümnekonna minuti pärast körülbelül tíz perc múlva

kümnesendine <+sendine sendise sendis[t -, sendis[te sendise[id 10 adj, s>
1. adj (väärtusega, hinnaga kümme senti) tíz centes ♦ kümnesendine mark tíz centes bélyeg
2. s (münt) tíz centes

laasima <l'aasi[ma l'aasi[da laasi[b laasi[tud 28 v> (oksi eemaldama) ágaz, gallyaz ♦ oksi laasima ágaz; puid laasima gallyazza a kivágott fát

laduma <ladu[ma ladu[da l'ao[b l'ao[tud 28 v>
1. (kõrvuti, ülestikku, ritta) rétegez, elrendez; (ehitades) falaz; (hunnikusse asetama, tõstma) elhelyez ♦ müüri laduma falaz, falat rak; pasjanssi laduma pasziánszozik, pasziánszot rak; ahju laduma kemencét berak
2. trük szed
■LS: ladumis+ ehit
ladumis+ trük ♦ ladumismasin trük szedőgép

laskevalmis <s> lövésre kész

lauslollus <s> kész hülyeség

leisikas <leisikas leisika leisika[t -, leisika[te leisika[id 02 s> (endisaegne raskusmõõt: pool puuda) fél pud

lepinguosaline <+osaline osalise osalis[t osalis[se, osalis[te osalis/i 12 s, adj> s szerződő fél

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

ligi tõmbama vonz, magához húz, csábít

linnamaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> városi ház

lohistama <lohista[ma lohista[da lohista[b lohista[tud 27 v> (vedama) (el)vonszol, lódít, húz ♦ kohvrit lohistama bőtöndöt vonszol; lohistab jalgu järel csoszog

lokk1 <l'okk loki l'okki l'okki, l'okki[de l'okki[sid_&_l'okk/e 22 s> (kihar) tincs, lokni; (lokkis juuksesalk) (haj)fürt; (lokkis juuksed) göndör haj ♦ püsilokk tartós hullám; laskis endale lokid [pähe] teha daueroltatott

loosima <l'oosi[ma l'oosi[da loosi[b loosi[tud 28 v> (loosiga määrama) sorsol, sorsot húz

lubi <lubi lubja l'upja l'upja, l'upja[de l'upja[sid_&_l'upj/e 24 s> mész ♦ kustutatud lubi oltott mész; kustutamata lubi oltatlan mész; allikalubi geol mésztufa; kloorlubi keem klórmész; nõrglubi geol mésztufa; lupja kustutama beolt, meszet olt, leolt; lupja põletama meszet éget; (näost) valge kui kriit/lubi olyan, mint a cseppentett tökmag; valge kui lubi/lubivalge fehér, mint a fal
■LS: lubi+ ♦ lubibetoon ehit mészbeton; lubikrohv ehit mészvakolat; lubimört ehit mészhabarcs; lubivalge falfehér, mészfehér; lubiväetis põll mésztrágya; lubivärv mészfesték
lubja+ ♦ lubjaahi tehn mészkemence; lubjaauk mészgödör; lubjamaa mészföld; lubjapintsel meszelő; lubjapuudus mészhiány; lubjarikas mészdús; lubjatolm mészpor; lubjavaene mészszegény; lubjavesi mészvíz

lõõskama <l'õõska[ma lõõsa[ta l'õõska[b lõõsa[tud 29 v>
1. (lõõmama) fellobog ♦ päike lõõskab a nap perzsel
2. (lõõtsuma, puhuma) fúj
3. (põõnama) alszik

läbi käima
1. (läbi kõndima) átmegy, átsétál, bejár ♦ käisime läbi kõik näitusesaalid meglátogattuk az összes kiállítótermet; ta on terve ilma läbi käinud bejárta az egész világot
2. (millegi kaudu kulgema) vmin keresztül megy; (kusagilt läbi) elmegy
3. (aistingu, tundmuse kohta: läbima) érződik, (meg)érez ♦ valu käis põlvest läbi fájdalmat érez a térdében; peast käis läbi üks mõte eszébe jutott egy gondolat
4. (suhtlema) érintkezik, barátkozik ♦ ta ei käi kellegagi läbi nem érintkezik senkivel

läbimärg <+m'ärg märja m'ärga m'ärga, m'ärga[de m'ärga[sid_&_m'ärg/i 22 adj> (üleni märg) csuromvizes, alaposan elázva, csupa víz, bőrig ázott

löss <s> lösz

lüli <lüli lüli lüli -, lüli[de lüli[sid 17 s>
1. (järk, osa) láncszem ♦ keti tugevuse määrab selle nõrgim lüli a lánc is csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszem
2. anat, zool csigolya ♦ kaelalüli anat nyakcsigolya; nimmelüli anat ágyéki csigolya; selgroolüli hátcsigolya; sõrmelüli anat ujjízület; varbalüli anat lábujjízület; õndralüli anat farkcsigolya
3. bot (kõrre sõlmevahe) szártag, íz
■LS: lüli+ ♦ lülijalgsed zool (Arthopoda) ízeltlábúak

lüüasaamine <+s'aamine s'aamise s'aamis[t s'aamis[se, s'aamis[te s'aamis/i_&_s'aamise[id 12_&_10? s> vész

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

Maa Föld

maamuld <+m'uld mulla m'ulda m'ulda, m'ulda[de m'ulda[sid_&_m'uld/i 22 s> luulek (muld, mullapõu) föld

maapealne <+p'ealne p'ealse p'ealse[t -, p'ealse[te p'ealse[id 02 adj>
1. (maapinna peal asuv v toimuv) föld feletti ♦ taime maapealne osa a növény föld feletti része; maapealne personal a földi személyzet
2. (maine) földi ♦ maapealne põrgu földi pokol

maapõu <+p'õu põue p'õue p'õue, p'õue[de p'õue[sid 22 s> (pealispinna alune maakoore osa) a föld méhe ♦ maapõues a föld méhében
■LS: maa+põue+ ♦ maapõuevarad altalaj erőforrások

mahtuma <m'ahtu[ma m'ahtu[da mahu[b mahu[tud 28 v> (kellele-millele kusagil ruumi olema) (el)fér, ráfér, odafér, befér, belefér ♦ taskusse mahtuma elfér zsebben; kapp ei mahu uksest sisse a szekrény nem fér be az ajtón; saali mahub sada inimest a teremben 100 fő fér el; bussi peale mahtuma felfér a buszra; riiete sisse ära mahtuma belefér a ruháiba; kingad ei mahu jalga a cipő nem megy a lábára; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember kis helyen is elfér