[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

headus <h'eadus h'eaduse h'eadus[t h'eadus[se, h'eadus[te h'eadus/i_&_h'eaduse[id 11_&_09 s>
1. (lahkus, heatahtlikkus) jóság ♦ armastasin vanaema ta headuse pärast a jóságáért szerettem a nagymamámat; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal; headus võidab kurjuse a jó győzedelmeskedik a rossz felett
2. (väärtus, kvaliteet) jóság, minőség ♦ materjali headus az anyag minősége; kauba headus az árú jósága, minősége

heameel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>, ka hea meel öröm ♦ heameelt tegema v valmistama örömet szerez, örömet okoz; märkasin seda oma heameeleks boldogan vettem észre; heameelega v hea meelega teen seda ise szívesen csinálom ezt magam

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

ise1 <ise adv, adj>
1. adv (iseenesest) maga, önmaga, ön-, saját; kõnek (oma olemuselt, iseenesest) magától ♦ küünal kustus ise a gyertya magától elaludt; hambavalu läks ise üle a fogfájás magától megszűnt
2. adv (iseseisvalt, omal jõul) maga, egyedül ♦ tulen ise toime én magam csinálom; laps oskab juba ise käia a baba már magától jár; õpilane lahendas ülesande täiesti ise a diák teljesen egyedül oldotta meg a feladatot; tulin siia ise, omal vabal tahtel magam jöttem ide, a saját akaratomból; teise maali ostsin ise a másik festményt magam vettem
3. adj (eri, isesugune) külön, más ♦ ise sissekäik külön bejárat; hilinesime tundi ise põhjustel mindenki más okból késett az óráról; me sõime ise lauas külön asztalnál ettünk
■LS: ise+ ♦ isekarastumine tehn önedződés; isekuumenemine önmelegedés; isekülgne mat különböző oldalú; isekülv[umine] bot, mets önvető; iselaadiv öntöltő; iseliikuv önjáró; isemürgistus med autointoxikáció; isenakatus, isenakatumine med autoinfekció; isenäoline különböző; isepuhastus öntisztítás; iseregistreeriv tehn önregisztráló; isesüttimine öngyulladás; isetekkimine ősnemzés; iseterituv önélező, önmagától való keletkezés; isetolmleja bot önmegporzó; isetolmlemine bot önmegporzás; isetühjenev önürítő; isevaruja önbeszerző; iseviljastumine bot önmegtermékenyítés

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

iseseisvus <+s'eisvus s'eisvuse s'eisvus[t s'eisvus[se, s'eisvus[te s'eisvus/i_&_s'eisvuse[id 11_&_09 s> függetlenség, önállóság ♦ poliitiline iseseisvus politikai függetlenség; rahvuslik iseseisvus nemzeti függetlenség; riigi iseseisvus az ország függetlensége; vaadete iseseisvus a vélemények függetlensége; iseseisvust saama önállósul, függetlenedik; oma iseseisvust kaitsma védi a függetlenségét; lapses tuleb kasvatada iseseisvust a gyereket függetlenségre kell nevelni
■LS: ise+seisvus+ ♦ iseseisvuspüüe függetlenségi törekvések; iseseisvussõda függetlenségi háború

iseteenindus <+teenindus teeninduse teenindus[t teenindus[se, teenindus[te teenindus/i 11 s> önkiszolgálás ♦ kaubamajas on üle mindud iseteenindusele az áruház átállt önkiszolgálásra
■LS: ise+teenindus+ ♦ iseteeninduskauplus önkiszolgáló üzlet, önkiszolgáló; iseteeninduspesumaja önkiszolgáló mosoda; iseteenindussöökla önkiszolgáló étkezde

isetegevus <+tegevus tegevuse tegevus[t tegevus[se, tegevus[te tegevus/i 11 s> (isealgatuslik tegevus, taidlus) amatőr, önkezdeményezés
■LS: ise+tegevus+ ♦ isetegevuskollektiiv amatőr csapat; isetegevuskontsert amatőr koncert; isetegevusring amatőr klub; isetegevusteater amatőr színház; isetegevusõhtu amatőr művészeti est

jagaja <jagaja jagaja jagaja[t -, jagaja[te jagaja[id 01 s>
1. elosztó, osztó ♦ jagaja ise jääb ilma az osztónak nem jut
2. mat osztó ♦ normaaljagaja normál osztó; pärisjagaja valódi osztó

juhataja <juhataja juhataja juhataja[t -, juhataja[te juhataja[id 01 s>
1. (teenäitaja, leida aitaja) vezető ♦ teame ise, kuhu minna, juhatajaid pole vaja tudjuk, hová kell mennünk, nincs szükségünk vezetőre; ei ole mul ühtegi abimeest ega juhatajat nincs egyetlen segítőm sem tanácsadóm
2. (juht, ülemus) igazgató, igazgatónő, elnök, parancsnok; (juhendaja) vezető ♦ kaadriosakonna juhataja a személyzeti osztály vezetője, humánerőforrás-vezető; kursuste juhataja kurzusvezető; lasteaia juhataja óvodaigazgató; matkabaasi juhataja turisztikai bázis vezetője; menetluspraktika juhataja gyakorlatvezető; pesumaja juhataja mosodavezet; puukooli juhataja faiskola vezető; raamatukogu juhataja könyvtár igazgató; remonditöökoja juhataja szervizvezető; sõjaväeringkonna juhataja sõj katonai körzetparancsnok; hoidlajuhataja raktárvezető; jaoskonnajuhataja osztályvezető; kantseleijuhataja irodavezető; kateedrijuhataja tanszékvezető; klassijuhataja osztályfőnök; klubijuhataja klubvezető; laevastikujuhataja sõj hadiflotta parancsnok; laojuhataja raktárvezető; majandusjuhataja gazdasági vezető; osakonnajuhataja részlegvezető; sektorijuhataja ágazatvezető; tootmisjuhataja gyártásvezető; ülemjuhataja sõj főparancsnok
3. (koosoleku, istungi vms juhtija) vezető ♦ koosoleku juhataja értekezlet-vezető; istungjärgu juhataja üléselnök

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

justkui <+k'ui konj, adv>, ka just kui
1. konj (nagu, otsekui) mintegy, mintha, szinte ♦ isu justkui hundil farkasétvágy, étvágya mint a farkasé; elu justkui v just kui filmis olyan az élet, mint a filmekeb; libedasti justkui õlitatult olajozottan; tormab ringi justkui arust ära rohangál, mint az őrült; vastasid justkui ühest suust egyhangúlag válaszoltak; on selleks justkui loodud mintha csak erre teremtették volna; see tuli justkui iseenesest szinte magától jött
2. adv kõnek (erinevate suhtumiste väljendamiseks) mintha, szinte ♦ sadu on justkui hõredamaks jäänud mintha csendesedne az eső; sa justkui varjad midagi mintha titkolnál valamit; sa justkui ei rõõmustagi mintha nem is örülnél; justkui raske uskuda szinte nehéz elhinni; justkui sa ise ei teaks mintha te nem tudnád; pole justkui tahtmist minna mintha nem lenne kedve menni

jutlus <j'utlus j'utluse j'utlus[t j'utlus[se, j'utlus[te j'utlus/i_&_j'utluse[id 11_&_09 s>
1. relig igehirdetés, szentbeszéd, prédikáció ♦ pühapäevajutlus vasárnapi prédikáció; mäejutlus hegyi beszéd; jutlust pidama prédikál, szentbeszédet mond, prédikációt mond/tart; kogudus kuulab jutlust a gyülekezet hallgatja a prédikációt
2. piltl (manitsus) prédikáció, intelem ♦ {kellele} pikka jutlust pidama hosszú prédikációt tart; ära mulle jutlust pea, tean ise, mida teen ne tarts nekem prédikációt, magam is tudom, mit csinálok

jutti <j'utti adv> kõnek vt ka juttis
1. (joonde, korda) rendbe ♦ ajan ise oma asjad jutti elrendezem a dolgaimat magam; elu hakkab jutti minema kezd rendeződni az élet; dokumendid said õigeks ajaks jutti az okmányok időben rendben voltak
2. (ühtejärge) egyfolytában ♦ kolm päeva jutti három napig egyfolytában

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kergitama <kergita[ma kergita[da kergita[b kergita[tud 27 v> felhúz, (meg)emel, fellebbent; (rasket eset millegi abil) megemel ♦ pükse kergitama felhúzza a nadrágját; kulme kergitama felvonja a szemöldökét, felhúzza a szemöldökét; klaasi kergitama italozik; tainast kergitama megkeleszti a tésztát; küsimust kergitama piltl felveti a kérdést; kaabut kergitama megemeli a kalapját; tuul kergitas tüdrukukese kleidisaba a szél fellebbentette a kislány szoknyácskáját; kes koera saba kergitab, kui koer ise minden cigány a maga lovát dicséri; milleltki saladuseloori kergitama fellebbenti a fátylat vmiről

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

käsutama <käsuta[ma käsuta[da käsuta[b käsuta[tud 27 v>
1. (käske jagama) rendelkezik, parancsolgat, parancsnol; (kamandama) dirigál ♦ käsutab töölisi a munkásokkal ő rendelkezik; lapsed käsutatakse voodisse ágyba parancsolják a gyerekeket; ainult käsutab, aga ise tööd ei tee csak parancsolgat, de maga nem dolgozik
2. (millegi üle valitsema, midagi juhtima) rendelkezik, irányít, vezényel; (kasutamisõigust omama) sáfárkodik ♦ seda summat võib ta vabalt kasutada ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

noorelt <noorelt adv> (noorena, noores eas) fiatalon ♦ ta hakkas õige noorelt ise leiba teenima már egész fiatalon megkereste a maga kenyerét; suri noorelt fiatalon meghalt; õde läks noorelt mehele a nővérem/húgom fiatalon ment férjhez; nad abiellusid noorelt fiatalon összeházasodtak

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omakorda <+k'orda adv>
1. ([ise] samuti, [ise] ka) szintén, viszont ♦ vastas küsimustele ja küsis omakorda válaszolt a kérdésre, és visszakérdezett
2. (uuesti, järgnevalt taas, omalt poolt) újra, aztán (ismét) ♦ liigid jagunevad omakorda alaliikideks a fajok aztán alfajokra oszlanak
3. (seevastu, jällegi) de, viszont, azonban, másrészről ♦ mina omakorda mõtlen hoopis nii én azonban úgy gondolom; teised käisid mööda poode, tema omakorda otsis muuseume míg a többiek a boltokat járták, ő viszont a múzeumokat kereste

omasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (samasugune kui keegi v miski ise) hasonló, ugyanolyan, hasonszőrű ♦ see hoone on esimene omasugune linnas ez az épület első a maga nemében a városban; mängib omasuguste poistega palli a vele egykorú fiúkkal labdázik
2. adj (omapärane) különös; (eriline) különleges ♦ püstitas omasuguse rekordi különös rekordot állított fel; temale on see omasugune pidupäev számára ez egyfajta ünnep
3. s ♦ poeg rääkis isaga nagu omasugusega a fiú egyenlőként beszél az apjával; parimad sportlased omasuguste seas a legjobb sportolók a kategóriájukban; otsi omasuguseid ja jäta mind rahule keress magad fajtát, engem hagyj békén

osalt <osalt adv> részben, részint ♦ suurelt v suuremalt osalt nagyrészt, jórészt; osalt õige, osalt vale vastus részben helyes, részben hibás válasz; osalt on ta ise süüdi részben ő maga a hibás

otsekui <+k'ui konj, adv>
1. konj (nagu, justkui) mintha, mint ♦ süda on tal kõva otsekui kivi kemény a szíve, mintha kőből lenne; tuba oli külm otsekui kelder a szoba hideg volt, mint a pince; ootamatult otsekui välk selgest taevast váratlan, mint derült égből villámcsapás; tunnen end otsekui kodus úgy érzem magam, mintha otthon lennék
2. konj (alustab kõrvallauset) mintha ♦ rõõmustab, otsekui oleks ise kiita saanud úgy örült, mintha őt dicsérték volna meg; mulle näib, otsekui oleksin varem siin olnud úgy tűnik számomra, mintha korábban már jártam volna itt
3. adv (näimise, tundumise, kaheldavuse väljendamisel) mint, mintha ♦ rääkis sellest otsekui muu hulgas csak úgy, mellesleg beszélt róla; otsekui kate langes mu silmilt mintha lehullott volna a lepel a szememről

paavst <p'aavst paavsti p'aavsti p'aavsti, p'aavsti[de p'aavsti[sid_&_p'aavst/e 22 s> (roomakatoliku kiriku kõrgeim pea) pápa ♦ Rooma paavst a római pápa; paavstim kui paavst ise pápább a pápánál

pealt vaatama (mingit tegevust v olukorda sellest ise osa võtmata jälgima) megnéz, megfigyel

radioaktiivsus <+akt'iivsus akt'iivsuse akt'iivsus[t akt'iivsus[se, akt'iivsus[te akt'iivsus/i_&_akt'iivsuse[id 11_&_09 s> füüs (aatomituuma omadus ise laguneda ja seejuures kiirata) radioaktivitás

saba <saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s>
1. (loomadel, eseme, liiklusvahendi vm tagaosa) farok ♦ lennukisaba, lennuki saba repülőgép farka; pannisaba, panni saba serpenyő nyele; orava saba mókus farka; kuke saba kaks farka; komeedi saba üstökös csóvája; saba liputama csóválja a farkát; rebane tõmbas saba jalge vahele a róka meghunyászkodott; panin talle mereväelast sappa kõnek ráállítottam két tengerészgyalogost, hogy kövessék; ta jutul pole saba ega sarvi piltl annak, amit mond, nincs se sava se borsa, beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi piltl se füle, se farka; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri
2. (rõiva alumine osa) fark ♦ kuuesaba a frakk farka; seelikusaba szoknya farka
3. kõnek (järjekord) sor ♦ piletisaba jegysor; sabas seisma sorban áll
4. (liitsõna järelosana) (taime-, loomanimetustes) fark ♦ rebasesaba réti ecsetpázsit
■LS: saba+ ♦ sabajupp farkinca; sabaluu farkcsont; sabalüli farkcsigolya; sabarakk bérenc; sabasulg farktoll

samuti <samuti adv>
1. (samal viisil, samamoodi) ugyanúgy, szintén, valamint ♦ kaheksa inimest oli kohal, samuti ta ise nyolc ember volt jelen, valamint ő maga
2. (ka) is ♦ sina tule samuti kaasa! te is gyere velünk!

sisse kukkuma
1. (sisse vajuma v varisema) beleesik ♦ kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub piltl aki másnak vermet ás, maga esik bele
2. piltl (vahele jääma) lebukik ♦ salakaubavedajad kukkusid sisse csempészek buktak le
3. piltl (millegagi alt minema) rosszul jár vmivel, ráfázik vmivel ♦ kukkusin auto ostmisega sisse rossz üzletet csináltam az autóvásárlással, rosszul jártam az autóvásárlással, ráfáztam az autóvásárlással

solk <s'olk solgi s'olki s'olki, s'olki[de s'olki[sid_&_s'olk/e 22 s>
1. moslék, lötty ♦ kallas solgi sigadele kiöntötte a moslékot a disznóknak
2. piltl (madalakvaliteediline jook) pancs, kotyvalék, lötty ♦ joo ise seda solki! ezt a pancsot idd meg magad!
■LS: solgi+ ♦ solgipang moslékos vödör; solgivesi szennyvíz

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

sõber <sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s, adj>
1. barát ♦ lähedane sõber közeli barát; lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; lapsepõlvesõber gyermekkori barát; noorpõlvesõber ifjúkori barát; nad on parimad sõbrad nagyon jó barátok; head sõbrad! kedves barátaim!; mu vana sõber a régi barátom; sõpradeks saama összebarátkozik; parim sõber on raamat a könyv a legjobb barát; koer on inimese parim sõber a kutya az ember legjobb barátja; ütle mulle, kes on su sõber, ja ma ütlen, kes sa ise oled madarat tolláról, embert barátjáról
2. (poolehoidja, pooldaja, millegi austaja) barát ♦ jalgpallisõber focibarát; muusikasõber zenebarát; kunstisõber műbarát; looduse sõber természetbarát; hea toidu sõber a finom ételek barátja

sööma <s'öö[ma s'üü[a s'öö[b s'öö[dud, s'õ[i söö[ge süü[akse 38 v>
1. (meg)eszik ♦ isu täis sööma teleeszi magát; hommikust sööma reggelizik; õhtust sööma vacsorázik; leiba sööma kenyeret eszik; lõunat sööma ebédel; kellegi peo pealt (peost) sööma piltl vkinek a tenyeréből eszik; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; susi teda söögu! hadd hulljon a férgese!; susi sind söögu! vigye el a manó!; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; oma sõnu sööma megszegi az ígéretét
2. (parasiitputukate kohta: purema, hammustama, närima) mar; (auklikuks) rág ♦ koid söövad riide sisse augud a molyok lyukakat rágnak a szövetbe
3. (esemete, ainete, olukordade kohta: närima, uuristama, kulutama) (meg)eszik; (söövitades kahjustama, hävitama) mar ♦ rooste sööb rauda a rozsda marja/megeszi a vasat; närve sööv olukord idegtépő helyzet

tassima <t'assi[ma t'assi[da tassi[b tassi[tud 28 v> (pingutades kandma, vedama korduvalt v eri suundades) cipekedik, hurcolkodik; (üks kord, kindlas suunas) cipel, hurcol ♦ mis sa sest lapsest tassid, ta oskab juba ise käia mit cipeled azt a gyereket, tud ez már járni; tassis sõpra endaga igale poole kaasa barátját mindenüvé magával hurcolta

tunnistaja <tunnistaja tunnistaja tunnistaja[t -, tunnistaja[te tunnistaja[id 01 s>
1. (pealtnägija) tanú ♦ jumal ise on tunnistajaks, et ... isten a tanúm, hogy ...; iga põõsas on meie armastuse tunnistaja piltl ez a liget szerelmünk tanúja
2. jur (isik, kes teab fakte); (mingi toimingu juurde kutsutud erapooletu isik); (mingi usu pooldaja v järgija) tanú ♦ peatunnistaja koronatanú; valetunnistaja hamis tanú; kedagi tunnistajaks kutsuma/paluma tanúnak felhív/felkér vkit; Jehoova tunnistajad a Jehova tanúi