[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

harjutama <harjuta[ma harjuta[da harjuta[b harjuta[tud 27 v> (treenima) gyakorol, szoktat, rászoktat; (muusikapala, osatäitmist) gyakorol; (harjumust kasvatama) rászoktat vkit vmire ♦ ära harjutama leszokik vmiről; kätte harjutama begyakorol; klaverit v klaverimängu harjutama zongorán gyakorol; orkester harjutab saalis a zenekar a teremben próbál; nad ei suutnud teda piimasuppi sööma harjutada nem tudták rászoktatni a tejlevesre; harjutasin end vara tõusma rászoktattam magam a korai kelésre

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

initsiatiiv <initsiat'iiv initsiatiivi initsiat'iivi initsiat'iivi, initsiat'iivi[de initsiat'iivi[sid_&_initsiat'iiv/e 22 s>
1. (algatus) kezdeményezés ♦ arukas initsiatiiv értelmes kezdeményezés; initsiatiivi haaramine kezdeményezést megragad; initsiatiivi enda kätte võtma magához ragadja a kezdeményezést; malepartiis kaldus initsiatiiv valgetele a sakkjátszmában a fehérek voltak a kezdeményezőbbek
2. (algatusvõime) kezdeményezőkészség ♦ initsiatiivi näitama kezdeményezőkészséget mutat; initsiatiivi maha suruma elnyomja a kezdeményezőkészséget; initsiatiivi piirama korlátozza a kezdeményezőkészséget; tal puudub initsiatiiv nincs kezdeményezőkészsége
■LS: initsiatiiv+ ♦ initsiatiivgrupp, initsiatiivrühm kezdeményező csoport

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

katk <k'atk katku k'atku k'atku, k'atku[de k'atku[sid_&_k'atk/e 22 s> med, vet pestis, dögvész ♦ kopsukatk tüdőpestis; muhkkatk bubópestis; seakatk sertéspestis; katku kätte v katku surema belehal a pestisbe
■LS: katku+ ♦ katkubakter med pestisbacilus; katkuepideemia pestisjárvány; katkukolle pestisgóc; katkumuhk med pestistályog; katkupesa pestisfészek

kiirguma <k'iirgu[ma k'iirgu[da k'iirgu[b k'iirgu[tud 27 v> sugárzik; (valu kohta) kisugárzik ♦ ta silmist kiirgub headust szeméből sugárzik a jóság; valu kiirgub kätte a fajdalom kisugárzik a kezébe

kinnas <kinnas k'inda kinnas[t -, kinnas[te k'inda[id 07 s> (käpik) kesztyű; (soe, kootud) egyujjas kötött kesztyű; (sõrmik) kesztyű ♦ kootud kinnas kötött kesztyű; voodriga kinnas bélelt kesztyű; kummikinnas, kummist kinnas gumikesztyű; käpikkinnas, labakinnas egyujjas kesztyű; lastekinnas gyerekkesztyű; nahkkinnas, nahast kinnas bőrkesztyű; poksikinnas ökölvívókesztyű, bokszkesztyű; parema käe kinnas jobbkezes kesztyű; kindaid kandma kesztyűt hord; kinnast kätte tõmbama kesztyűt húz a kezére; kinnast käest võtma lehúzza a kezéről a kesztyűt; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé)
■LS: kinda+ ♦ kindakiri, kindamuster kesztyűminta; kindakuduja kesztyűszövő, kesztyűkötő; kindapaar egy pár kesztyű

kinnastama <kinnasta[ma kinnasta[da kinnasta[b kinnasta[tud 27 v> (kindaid kätte panema) kesztyűt húz a kezére

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kutse <kutse k'utse kutse[t -, kutse[te k'utse[id 06 s>
1. (kutsuv hüüe) meghívó, meghívás, hívás, hívó szó; (osalema kutsumine) felkérés ♦ ametlik kutse idézés; kirjalik kutse meghívólevél; appikutse segélykiáltás; kohtukutset kätte toimetama kézbesíti az idézést; küllakutse meghívó; pulmakutse esküvői meghívó; kellegi kutsel vkinek a meghívására; kutset vastu võtma elfogadja a meghívást; kõnnu(maa) kutse a vadon hívó szava
2. (elu-) foglalkozás, szakma, hivatás; (erialase kvalifikatsiooni aste) képzettség ♦ lauljakutse énekesi hivatás; kutset omandama vmilyen szakmát tanul; ta on kutselt insener szakmája mérnök
■LS: kutse+ (osalemisega seotud) ♦ kutsekaart meghívó
kutse+ (ametiga seotud) ♦ kutseeetika szakmai etika; kutsehaigus med foglalkozási megbetegedés/betegség; kutseharidus szakképzés; kutsekaaslane kartárs; kutsekeskkool szakközépiskola; kutsekvalifikatsioon szakmai képzettség; kutsenimetus a szakmai cím; kutsenõuanne, kutsenõustamine, kutsenõustus pályaválasztási tanácsadás; kutseühendus szakmai testület; kutsetegevus szakmai tevékenység; kutsetunnistus szakmai bizonyítvány; kutsevalik pályaválasztás; kutseõpe szakképzés, szakmai képzés
kutse+ sõj

käes <k'äes adv, postp> vt ka kätte, käest
1. adv; postp [gen] (märgib mingis seisukorras, olukorras olekut, millegi mõju all) ♦ päikese käes napsütésben
2. adv (kätte saadud, saabunud) megvan
3. postp [gen] (kellegi valduses, meelevallas) -nál/-nél

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

kätte <k'ätte adv, postp> vt ka käes, käest
1. adv; postp [gen] (kasutusse, omandusse, valdusse, kellegi-millegi meelevalda) kezébe ♦ käest kätte kézről kézre; varas saadi kätte elkapták a tolvajt; jäime vihma kätte esőt kaptunk
2. postp [gen] (millegi tagajärjel, tõttu) -ban/-ben

kätte jõudma elkövetkezik, eljön, elérkezik, beköszönt ♦ jõudis kätte lahkumise hetk elkövetkezett a búcsú pillanata

kätte leidma megtalál

kättemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> bosszú, megtorló, megtorlás ♦ halastamatu kättemaks kegyetlen bosszú; verine kättemaks véres bosszú; kättemaksu hauduma bosszút forral, bosszút/bosszúért liheg
■LS: kätte+maksu+ ♦ kättemaksuhimu, kättemaksuiha bosszúszomj; kättemaksuhimuline bosszúvágyó, vérgőzös, bosszúszomjas; kättemaksumõte, kättemaksuplaan bosszúterv

kätte maksma
1. (halva teo eest kätte tasuma) megbosszul, bosszút áll, megtorol ♦ ta lubas mul sulle kätte maksta ő megengedte, hogy bosszút álljak rajtad
2. (ebameeldivalt, valusalt tunda andma) megtorol

kätte saama
1. (valdusse, kasutusse) megkap, elkap, elfog ♦ sai palli õhust kätte elkapta a labdát a levegőben
2. (kinni püüdma) utolér; (tabama) elér ♦ hurt sai jänese kätte az agár utolérte a nyulat
3. (üles leidma) elfog ♦ sai sõbra pargist kätte barátját a parkban fogta el

kätte toimetama átad, kézbesít, juttat

kätte võitma elnyer

kätte võtma kapja magát

küüsi <k'üüsi adv, postp> vt ka küüsis, küüsist postp [gen] (kelle-mille meelevalda, kätte) vkinek a karmai közé kerül

leidma <l'eid[ma l'eid[a leia[b l'ei[tud, l'eid[is l'eid[ke 34 v> (üles, kätte) (meg)talál; (avastama) felfedez ♦ ta leidis oma võtme üles megtalálta a kulcsát; viga leidma hibát talál; nad leidsid teineteist egymásra találtak; ma ei leidnud tervest majast mitte kedagi az egész házban senkit sem találtam; üles leidma megtalál, rátalál; ma ei leia sõnu nem találok szavakat; tema eeskuju leidis järgimist példája követésre talált; tema vaev leidis tunnustust fáradozása elismerésre talál; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet

lämbuma <l'ämbu[ma l'ämbu[da l'ämbu[b l'ämbu[tud 27 v> (õhupuuduse tõttu surema) megfullad, elfullad; (õhupuudust tundma) fuldoklik ♦ suitsu kätte lämbuma belefullad a füstbe; ta lämbus oma okse sisse saját hányásától fulladt meg; naeru kätte lämbudes a nevetéstől fuldokolva
■LS: lämbumis+ ♦ lämbumissurm fulladásos halál

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

ohi <ohi ohja 'ohja 'ohja, 'ohja[de 'ohja[sid_&_'ohj/e 24 s> gyeplő; piltl (juhtimine, võim) gyeplő, irányítás ♦ nahkohjad bőr gyeplő; valitsusohjad a kormány irányítása; ohje pingule tõmbama rövidre fogja a gyeplőt; ohje lõdvaks v lõdvale laskma megereszti a gyeplőt; kodus on ohjad isa käes otthon az apám kezében van az irányítás; uus juhataja võttis kindlalt ohjad enda kätte az új igazgó határozottan kezéb evette az irányítást; vihane mees suutis end vaevu ohjes v ohjades hoida a dühös férfi alig tudta visszafogni magát; kedagi ohjes hoidma vkit pórázon tart; rövid pórázon tart vkit; (kedagi) ohjes/vaos hoidma sakkban tart vkit

pintsel <p'intsel p'intsli p'intsli[t -, p'intsli[te p'intsle[id 02 s> ecset, pamacs; kõnek pemzli ♦ pehme pintsel puha (szálú) ecset; habemeajamispintsel borotvapamacs; jumestuspintsel púderpamacs; meigipintsel sminkecset; õlimaalipintsel festőecset; võtsin pintsli kätte elővettem az ecsetet, ecsetet vettem a kezembe; seebitas näo pintsliga sisse beszappanozta magát a pamaccsal
■LS: pintsli+ ♦ pintslitõmme ecsetvonás

puhtalt <p'uhtalt adv>
1. (mittemäärdunult, veatult) tisztán ♦ need on puhtalt õnnemängud ezek tiszta szerencsejátékok; kell kõlab puhtalt tisztán cseng a harang; puhtalt rahaline kahju tisztán vagyoni kár; tema tuleb igast olukorrast [omadega] puhtalt välja minden helyzetből tisztán jön ki
2. kõnek (maksud, kulud mahaarvatult, netos) készpénzben, adómentesen ♦ tasu on 100 eurot tunnis puhtalt kätte a fizetés 100 euró óránként készpénzben

püüdma <p'üüd[ma p'üüd[a püüa[b p'üü[tud, p'üüd[is p'üüd[ke 34 v>
1. (midagi v kedagi kätte saada üritama, kätte saama) fog; (kinni) elfog ♦ liblikavõrguga liblikaid püüdma lepkehálóval lepkét fog; püüab õngega kala horgászik; kliente püüdma ügyfelekre vadászik; tuult väljal püüdma piltl dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt piltl bottal üthetik a nyomát; sogases vees kalu püüdma piltl a zavarosban halászik
2. (pingutama) iparkodik, igyekszik ♦ püüab kõigest väest minden erejével igyekszik
3. (püüdlema) törekszik ♦ püüame lepingut jätkata törekszünk megállapodásnak a folytatására
4. (üritama) (meg)próbál; (proovima) próbálkozik ♦ püüab magada megpróbál aludni; püüa vähemalt! legalább próbáld meg!; püüdis endalt elu võtta próbált öngyilkos lenni

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

sõjavang <+v'ang vangi v'angi v'angi, v'angi[de v'angi[sid_&_v'ang/e 22 s>
1. (vaenlase kätte vangi langenud isik) hadifogoly
2. (sisekohakäänetes: sõjavangiks olemine, sõjavangi seisund) hadifogság ♦ sõjavangi langema hadifogságba esik; sõjavangis olema v viibima hadifogságban van; sõjavangist vabanema hadifogságból szabadul

sõnum <sõnum sõnumi sõnumi[t -, sõnumi[te sõnume[id 02 s> hír, üzenet ♦ halb sõnum rossz hír; hea sõnum jó hír; leinasõnum gyászhír; rõõmusõnum örömhír; surmasõnum halálhír; kellelegi sõnumit saatma üzenetet kül vkinek; sõnumit jätma üzenetet hagy; kas sa said mu sõnumi kätte? megkaptad az üzenetemet?

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

tasuma <tasu[ma tasu[da tasu[b tasu[tud 27 v>
1. (maksma) (meg)fizet ♦ võlga tasuma kiegyenlíti a tartozását, megfizeti az adósságát; arvet tasuma kifizeti a számlát; tasus õppemaksu ära megfizette a tandíjat; pangaülekandega tasuma banki átutalással fizet; sularahas tasuma készpénzben fizet
2. (end tasuma) megér ♦ see ei tasu vaeva nem éri meg a fáradságot
3. (kätte maksma) megfizet, megbosszul vmit vkin ♦ headust kurjaga tasuma jóért rosszal fizet
4. (koos da-infinitiiviga: mõtet olema, otstarbekaks osutuma, maksma) érdemes ♦ seda filmi tasub vaadata ezt a filmet érdemes megnézni; ei tea, kas tasub teda oodata? nem tudom, érdemes-e várni rá

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

transportima <transp'orti[ma transp'orti[da transpordi[b transpordi[tud 28 v> (vedama, edasi v kätte toimetama) szállít, fuvaroz ♦ kaupu rongiga transportima árut szállít vasúton

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tõotama <t'õota[ma t'õota[da t'õota[b t'õota[tud 27 v>
1. (pühalikult lubadust andma) megfogad, esküszik; (kindlalt lubama) ígér ♦ tõotab kätte maksta bosszút esküszik; tõotas endale, et enam ei suitseta megfogadta, hogy többé nem dohányzik; tõotatud maa relig, piltl az Ígéret földje
2. (põhjust v lootust andma, ennustama) ígérkezik ♦ saak tõotab tulla hea a termés jónak ígérkezik

vanadus <vanadus vanaduse vanadus[t vanadus[se, vanadus[te vanadus/i 11 s> öregkor, öregség, vénség, aggság ♦ turvaline vanadus biztonságos öregkor; vanadusest nõder elaggott; vanadus on kätte jõudnud utolérte az öregség; suri vanadusse öregségben halt meg; ta suri kõrges vanaduses késő aggságában hunyt el
■LS: vanadus+ ♦ vanadusnõrkus, vanadusnõtrus végelgyengülés; vanaduspension öregségi nyugdíj

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. (enda kätte v kättesaadavusse) ejt, ölt, vesz, szed, odavesz, kicsíp, fog, elvesz, elfoglal ♦ võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit
2. (midagi endale haarama, võimaldama) ♦ midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; midagi südamesse võtma mellre szív vmit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot