[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

fokstrott <f'okstr'ott f'okstroti f'okstr'otti f'okstr'otti, f'okstr'otti[de f'okstr'otti[sid_&_f'okstr'ott/e 22 s> (tants, selle tantsu muusika) foxtrott ♦ aeglane fokstrott lassú foxtrott, slowfox; kiire fokstrott gyors foxtrott; fokstrotti tantsima foxtrottot táncol

fregatt <freg'att fregati freg'atti freg'atti, freg'atti[de freg'atti[sid_&_freg'att/e 22 s> (endisaegne kiire sõjalaev) fregatt

iive <iive 'iibe iive[t -, iive[te 'iibe[id 06 s> népesedés, népszaporulat ♦ iibe kiire kasv a népesség gyors növekedése; kaaluiive sulynövekedés

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

karavell <karav'ell karavelli karav'elli karav'elli, karav'elli[de karav'elli[sid_&_karav'ell/e 22 s> aj, mer (keskaegne kiire merepurjekas) karavella

karjäär1 <karj'äär karjääri karj'ääri karj'ääri, karj'ääri[de karj'ääri[sid_&_karj'äär/e 22 s> (tõus teenistuses, kiire edu) pálya, karrier, pályafutás ♦ hiilgav karjäär fényes (élet)pálya; näitlejakarjäär a színészi pálya; karjääri tegema avanzsál, karriert csinál
■LS: karjääri+ ♦ karjäärihimu, karjääriiha rangkórság; karjääriredel piltl szamárlétra

kihutus <kihutus kihutuse kihutus[t kihutus[se, kihutus[te kihutus/i 11 s>
1. (kiire sõit) száguldás
2. (õhutus, ässitus) felbujtás, bujtogatás ♦ kihutust tegema bujtogat
■LS: kihutus+ ♦ kihutuskampaania figyelem felhívó kampány; kihutuskõne buzdító beszéd

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kiirkõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (kiire kõnelemine) gyors beszéd
2. (kaugekõne) távbeszéd

kuul <k'uul kuuli k'uuli k'uuli, k'uuli[de k'uuli[sid_&_k'uul/e 22 s>
1. (kerakujuline ese) golyó; sport (heitevahend); aj, sõj (suurtüki-) golyó ♦ keeglikuul tekegolyó; klaaskuul üveggolyó; piljardikuul biliárdgolyó; kuuli tõukama sport súlyt lök
2. (padruni osa) golyó ♦ kahurikuul ágyúgolyó; lumekuul hógolyó; püssikuul puskagolyó; kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
■LS: kuuli+ ♦ kuulihaav lőtt seb; kuulirahe piltl golyózápor

lend1 <l'end lennu l'endu l'endu, l'endu[de l'endu[sid_&_l'end/e 22 s>
1. repülés, (légi) járat ♦ vahemaandumiseta lend nonstop repülés; Stockholmi lend on tühistatud a stockholmi járatot törölték; katselend próbarepülés; kosmoselend űrhajózás, űrutazás, űrrepülés; liuglend biol siklórepülés; luurelend sõj felderítő repülés; madallend mélyrepülés; mõttelend elmefuttatás, eszmefuttatás, a gondolat szárnyalása; odavlend fapados járat; pimelend vakrepülés; vigurlend sport műrepülés; lennult v lennust laskma röptében lelő; lendu tõusma felszáll; lind tõuseb lendu elrepül a madár; lühike tähelend pünkösdi királyság
2. piltl (kiire liikumine, liikvel olek) futás, szaladás, rohanás ♦ pidevalt lennus olema állandó rohanásban van
3. (õppeasutuses) évfolyam (egy osztályban érettségizett diákok összefoglaló neve)
■LS: lennu+ ♦ lennuaeg repülési idő; lennubaas légitámaszpont; lennujuhtimine légiforgalmi irányítás; lennukiirus repülősebesség; lennukoridor légi folyosó; lennukõrgus repülőmagasság; lennuliiklus légi forgalom/közlekedés; lennuohutus repülésbiztonság; lennupilet repülőjegy; lennuplaan légiforgalmi menetrend; lennupost légiposta; lennurada röppálya; lennusport repülősport; lennutrass légi útvonal; lennutrajektoor röppálya; lennuõnnetus repülőgépszerencsétlenség, légi katasztrófa, légi baleset; lennuühendus légi összekötetés

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

oja <oja oja oja 'ojja, oja[de oja[sid 17 s> csermely, patak, séd ♦ kitsas oja keskeny patak; veerohke oja bővízű patak; kiire vooluga oja gyors folyású csermely; selge veega oja tiszta vizű patak; oja vulin a csermely csörgedezése; kukkus ojja a patakba esett; pisarad voolavad ojadena patakokban folyik a könnye
■LS: oja+ ♦ ojanire patak; ojaperv patakpart; ojaäärne a patak menti

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

operatiivne <operat'iivne operat'iivse operat'iivse[t -, operat'iivse[te operat'iivse[id 02 adj>
1. (kiire, vahetu, toimekas) operatív ♦ operatiivne juhtimine operatív irányítás; operatiivne tegutsemine operatív tevékenység; probleemi operatiivne lahendus a probléma operatív megoldása; operatiivne koostöö sõj operatív együttműködés
2. (operatsiooniline) operatív ♦ operatiivne sekkumine operatív beavatkozás
■LS: operatiiv+ ♦ operatiivauto operatív jármű; operatiivgrupp operatív csoport; operatiivjuhtimine operatív irányítás; operatiivkaart sõj operatív térkép; operatiivteave sõj operatív információ

operatiivsus <operat'iivsus operat'iivsuse operat'iivsus[t operat'iivsus[se, operat'iivsus[te operat'iivsus/i_&_operat'iivsuse[id 11_&_09 s> (kiire reageerimine ja tegutsemine) operativitás ♦ juhtkonna operatiivsus a vezetőség hatékonysága; kaubanduse operatiivsus jätab soovida a kereskedelem hatékonysága némi kívánnivalót hagy maga után

otsustusvõime <+võime v'õime võime[t -, võime[te v'õime[id 06 s> ítélőképesség, döntésképesség ♦ ta on kiire otsustusvõimega gyors ítélőképesség; ülesannete täitmine nõudis otsustusvõimet ja leidlikkust a feladatok megoldása döntésképességet és leleményességet kívánt

pakiline <pakiline pakilise pakilis[t pakilis[se, pakilis[te pakilis/i 12 adj> (kiire, rutuline) égető, sürgős ♦ pakiline vajadus égető szükség

passaaž <pass'aaž passaaži pass'aaži pass'aaži, pass'aaži[de pass'aaži[sid_&_pass'aaž/e 22 s> (kauplustega ääristatud vahekäik); muus (kiire helirida); kirj (mõttekäik, üksikkoht tekstist v kõnest) passzázs

pilguheit <+h'eit heidu h'eitu h'eitu, h'eitu[de h'eitu[sid_&_h'eit/e 22 s> (kiire, põgus pilk) bepillantás, futó pillantás, betekintés

rops <r'ops interj, adv; r'ops ropsu r'opsu r'opsu, r'opsu[de r'opsu[sid_&_r'ops/e 22 s>
1. (järsk, kiire hoop, tõmme vm liigutus) ütés, csapás ♦ ühe ropsuga egy csapásra/csapással
2. kõnek (kord, puhk) íz, eset, alkalom ♦ lühikese ajaga tuli paar ropsu vihma két ízben rövid ideig esett az eső
3. kõnek (okse) okadék

rutakas <rutakas rutaka rutaka[t -, rutaka[te rutaka[id 02 adj> (suure hooga toimuv, kiire, tõtlik) elsietett, elhamarkodott; ([liiga] kiirustav, räpakas, ennatlik) sietős

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

seitsmepenikoormasaapad pl <+saabas s'aapa saabas[t -, saabas[te s'aapa[id 07 s> piltl (kiire, hoogsa edasiliikumise kohta) hétmérföldes csizma

sibama <siba[ma siba[da siba[b siba[tud 27 v> (lühikese kiire sammuga kulgema) száguld; (kiirustades kulgema) szaladgál

sädin <sädin sädina sädina[t -, sädina[te sädina[id 02 s>
1. (väikelindude kiire häälitsemine) csiripelés, csicsergés
2. (rohke kiire rääkimine) csicsergés, csevegés

särtsakas <särtsakas särtsaka särtsaka[t -, särtsaka[te särtsaka[id 02 adj, s> (tuline, agar, tragi, hakkaja, energiline) lelkes, tüzes; ([sisult, laadilt] hoogne, kiire) lendületes; ([intensiivsuselt] käre, terav) élénk ♦ särtsakas naine tüzes nő; särtsakas laul lendületes dal; särtsakad värvid élénk színek

sööst <s'ööst söösti s'öösti s'öösti, s'öösti[de s'öösti[sid_&_s'ööst/e 22 s; s'ööst sööstu s'ööstu s'ööstu, s'ööstu[de s'ööstu[sid_&_s'ööst/e 22 s> (kiire hoogne liikumine) rohanás; (psüühiliste nähtuste kohta: hoog, puhang, vahk) kitörés ♦ mõtete sööst gondolatrohanás; tundesööst érzelmi kitörés; vihasööst a harag kitörése, a düh rohama

traav <tr'aav traavi tr'aavi tr'aavi, tr'aavi[de tr'aavi[sid_&_tr'aav/e 22 s> (looma ühtlane kiire jooks) ügetés ♦ traavi sõitma v tegema v laskma üget

triller1 <tr'iller tr'illeri tr'illeri[t -, tr'illeri[te tr'illere[id 02 s> (kiire, ühest helist teise üleminek linnulaulus); muus (kahe naaberheli kiire vaheldumine) trilla ♦ ööbikute triller a fülemilék trillája

viivitamatu <viivitamatu viivitamatu viivitamatu[t -, viivitamatu[te viivitamatu[id 01 adj> (edasilükkamatu, kiire) haladéktalan, azonnali ♦ viivitamatu abi azonnali segítség

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) (meg)dob, (el)hájít, vet; (üles) feldob; (sisse) bedob; (välja) kidob ♦ oda viskama gerelyt hajít; minema/ära viskama eldob; palli viskama eldobja a labdát; midagi õhku viskama feldob vmit a levegőbe; visake relvad maha ja alistuge! tegyétek le a fegyvert és adjátok meg magatokat!; laseb kutsumata külalise välja visata kidobatja a hívatlan vendéget; kiviga aknasse viskama kővel bedobja az ablakba; viskab mantli toolile ledobja a kabátot a székre; kulli ja kirja viskama fej vagy írást játszik; viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; viskab sussid püsti, viskab lusika nurka feldobja a talpát, feldobja a pacskert; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud aeg ez kidobott idő
2. (hoogsat liigutust tegema) vet; (vaadet korraks kiiresti kuhugi suunama) pillantást vet ♦ viskas koti selga hátára vetette a zsákot; viskab pea selga hátraveti a fejét; viskas kiire pilgu möödujale gyors pillantást vetett a járókelőre
3. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ledobja magát, (le)veti magát ♦ viskas end diivanile pikali ledobta magát a kanapéra
4. kõnek (kiiresti kuhugi toimetama) elvisz ♦ ehk viskad mind jaama? elviszel a pályaudvarra?
5. (tegevuse hoogsust, kiirust rõhutades asendab teisi verbe) ♦ peale vihma hakkasid taimed viskama az eső után a növények gyors növekedésnek indultak; poiss on suve jooksul pikkusesse visanud a fiú megnyúlt a nyár folyamán, a fiú nagyot nőtt a nyár folyamán; viskas kiiruga mõne rea paberile sebtében odavetett néhány sort a papírra; armastab viina visata szeret felönteni a garatra; viska mulle suhkrut! kõnek dobd ide a cukrot!; viskab kukerpalli bukfencet vet; viska viis! (löö patsu!) adj egy ötöst!

viuh <v'iuh interj, adv> (löögiga v kiire liikumisega kaasnev heli) uzsgyi!

välk <v'älk välgu v'älku v'älku, v'älku[de v'älku[sid_&_v'älk/e 22 s>
1. mennykő, örökvaku, villámcsapás, villám, vaku ♦ keravälk gömbvillám; (kiire) nagu välk mint a villám; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől
2. piltl (muu valgusevälgatuse v sähvatuse kohta) ♦ ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme
■LS: välgu+ ♦ välgulöök el villámcsapás; välgunool mennykő
välk+ ♦ välklamp fot vaku; välksõda villámháború; välkvalgus fot villanófény; välkvalgusti fot villanólámpa

äge <äge ägeda ägeda[t -, ägeda[te ägeda[id 02 adj>
1. (äkilise tormaka loomuga) hirtelen, vérmes, vehemens, vad, heves vérmérsékletű, indulatos, heves; (ärritunud, vihane) ingerült; (millegi kohta: tormiline) viharos ♦ ütles seda ägedast peast (hirtelen) indulatból mondta; majas puhkes äge tüli v riid a házban vad vita dúlt; peeti ägedaid kõnesid vehemens beszédeket tartottak; läks ägedaks vaidluseks heves vitába csapott át
2. (tuline, fanaatiline) heves ♦ {mille} äge pooldaja lelkes támogató; äge rahvuslane heves nacionalista; kuningavõimu äge pooldaja a királyi hatalom heves támogatója
3. (hoogne, kiire) lendületes
4. med (akuutne, tormiliselt kulgev) heveny ♦ äge nakkushaigus heveny fertőzés
5. (väljendab intensiivsust: väga tugev, kõva) kemény ♦ äge lahing kemény csata; äge vastupanu kemény ellenállás; äge peavalu erős fejfájás; äge kõhuvalu erős hasfájás; äge köhahoog heves köhögési roham; äge torm tomboló vihar; äge vihmavaling heves esőzés
6. kõnek (tunnustavalt: tore, vägev, vahva) remek ♦ äge pidu klassz buli; ta on äge mees remek ember