[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

advokatuur <advokat'uur advokatuuri advokat'uuri advokat'uuri, advokat'uuri[de advokat'uuri[sid_&_advokat'uur/e 22 s> (advokaatkond, advokaatide kogu) ügyvédi kamara, ügyvédi testület

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

arhiiv <arh'iiv arhiivi arh'iivi arh'iivi, arh'iivi[de arh'iivi[sid_&_arh'iiv/e 22 s> (asutus, säilitatavate dokumentide kogu) archívum, levéltár, irattár ♦ heliarhiiv hangarchívum; riigiarhiiv országos levéltár
■LS: arhiivi+ ♦ arhiividokument levéltári dokumentum

askeldus <askeldus askelduse askeldus[t askeldus[se, askeldus[te askeldus/i 11 s> ♦ kogu päev möödus askeldustes egész nap tettem-vettem

direktoraat <direktor'aat direktoraadi direktor'aati direktor'aati, direktor'aati[de direktor'aati[sid_&_direktor'aat/e 22 s> (asutuse v ettevõtte direktorite kogu) igazgatóság ♦ aktsiaseltsi direktoraat a résztvénytársaság igazgatósága

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

eluaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj> (kogu elu kestev) életfogytiglani, élethosszig tartó ♦ eluaegne vangistus életfogytig tartó börtönbüntetés, életfogytiglan

energia <en'ergia en'ergia en'ergia[t -, en'ergia[te en'ergia[id 01 s> füüs (mateeria liikumise üldine mõõt, keha võime tööd teha); (tarm, tegutsemisind, aktiivsus) energia ♦ mehaaniline energia mechanikai energia; elektrienergia villamos energia; soojusenergia hőenergia; tuuleenergia szélenergia; tuumaenergia atomenergia; energia jäävuse seadus az energiamegmaradás törvénye; kogu oma energiat uuele ülesandele suunama minden energiáját az új feladatra összpontosítja
■LS: energia+ ♦ energiaallikas energiaforrás; energiaedastus energiatovábbítás; energiajook energiaital; energiahulk energiamennyiség; energiakadu energiaveszteség; energiakriis energiaválság, energiakrízis; energiakulu energiafelhasználás, energiafogyasztás; energiavaru energiatartalék; energiamahutavus a tárolt energia; energiamajandus energiagazdálkodás; energiatarve energiaszükséglet; energiatootja energiatermelő vállalat; energiatoodang energiatermelés; energiatööstus energiaipar; energiavahetus füsiol energiacsere; energiavajadus energiaigény; energiavarustus energiaellátás; energiavõrk energiahálózat; energiatõhusus energiahatékonyság; energiaühik füüs energiaegység

filmoteek <filmot'eek filmoteegi filmot'eeki filmot'eeki, filmot'eeki[de filmot'eeki[sid_&_filmot'eek/e 22 s> (filmide süstematiseeritud kogu, filmihoidla) filmtár

fond <f'ond fondi f'ondi f'ondi, f'ondi[de f'ondi[sid_&_f'ond/e 22 s> (põhivara, rahalised v ainelised vahendid, iseseisev dokumentide korraldatud kogu) alapítvány, alap, állomány ♦ jagamatu fond maj oszthatatlan alap; akumulatsioonifond maj felhalmozási alap; amortisatsioonifond maj amortizációs alap; arhiivifond levéltári alapleltár; elamufond lakásállomány; erifond speciális alap; kullafond maj aranytartalék; käibefond maj feltöltődő alap; maafond földalap; metsafond erdő állomány; palgafond maj bérköltség; seemnefond magtermelő állomány; tarbimisfond maj fogyasztási alap; tõukefondid strukturális alapok; muuseumi fondid múzeumi állomány
■LS: fondi+ ♦ fondiemissioon a tartalék tőkésítése; fondikapital maj alaptőke

fonoteek <fonot'eek fonoteegi fonot'eeki fonot'eeki, fonot'eeki[de fonot'eeki[sid_&_fonot'eek/e 22 s> (helisalvestiste korraldatud kogu, heliarhiiv) fonotéka

fototeek <fotot'eek fototeegi fotot'eeki fotot'eeki, fotot'eeki[de fotot'eeki[sid_&_fotot'eek/e 22 s> (fotode v negatiivide korraldatud kogu v hoidla) fototéka

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

haisutama <haisuta[ma haisuta[da haisuta[b haisuta[tud 27 v> (haisu levitama) büdösít ♦ nugis haisutab a görény bűzt áraszt; haisutas oma piibuga kogu maja ära pipájával bebüdösítette az egész házat

herbaarium <herb'aarium herb'aariumi herb'aariumi herb'aariumi, herb'aariumi[de herb'aarium/e 19 s; herb'aarium herb'aariumi herb'aariumi[t -, herb'aariumi[te herb'aariume[id 02 s> (kuivatatud taimede kogu) növénygyűjtemény, herbárium ♦ umbrohtude herbaarium gyomnövény gyűjtemény; herbaariumi koostama nyövénygyűjteményt készít, herbáriumot készít

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hukkuma <h'ukku[ma h'ukku[da h'ukku[b h'ukku[tud 27 v; h'ukku[ma h'ukku[da huku[b huku[tud 28 v> életét veszti, meghal, pusztul, elpusztul, belepusztul ♦ lennuõnnetusel hukkuma repülőszerencsétlenségben meghal; nälja tõttu hukkuma éhen hal; lahingus hukkuma életét veszti a cstában; pakasega hukkub palju linde a fagyban sok madár elhull; laev hukkus suure tormi ajal elsülyedt a hajó a nagy viharban; kogu viljasaak hukkus az egész gabonatermés odaveszett

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

häbistama <häbista[ma häbista[da häbista[b häbista[tud 27 v>
1. (häbi tegema) megszégyenít, meggyaláz, leéget, gyaláz, szégyenbe hoz, dehonesztál; (naise au röövima) meggyaláz ♦ oma head nime häbistama szégyent hoz nevére; oma käitumisega kogu peret häbistama viselkedésével szégyent hoz a családra; neiut häbistama szégyenbe hozta a lányt; olen teotatud ja häbistatud meggyaláztak és megszégyenítettek
2. (hurjutama) rápirít ♦ tüdrukut häbistati lohakuse pärast hanyagsága miatt rápirítottak a lányra

hävima <hävi[ma hävi[da hävi[b hävi[tud 27 v> (hukka saama) elpusztul, megsemmisül, felmorzsolódik, enyészik; (olemast lakkama) megszűnik ♦ sõjas hävisid terved külad a háborúban egész falvak semmisültek meg; tulekahjus hävis mitu maja több ház is megsemmisült a tűzben; põua tõttu hävis kogu saak az aszály miatt az egész termés odaveszett; kõrges temperatuuris mikroobid hävivad magas hőfokon elpusztulnak a mikróbák; hävinud keeled kihalt nyelvek; hävinud kultuurid kihalt kultúrák; hävinud rahvad kihalt népek

imama <ima[ma ima[da ima[b ima[tud 27 v> (endasse tõmbama v imema) beiszik, felszív ♦ niiskust imama nedvességet beinni; muld imab niiskust a föld beissza a nedvességet; käsn imas endasse kogu vee a szivacs beitta az egész vizet; ta imab endasse uusi muljeid új benyomásokat szív magába

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

inimkond <inimk'ond inimkonna inimk'onda inimk'onda, inimk'onda[de inimk'onda[sid_&_inimk'ond/i 22 s> (inimsugu) emberiség, társadalom ♦ inimkonna ajalugu az emberiség története; inimkonna kultuuripärand az emberiség kulturális öröksége; kuritegu kogu inimkonna vastu emberiség elleni bűncselekmény; inimkonna heidik a társadalom kivetettje; inimkonna kuldajastu az emberiség aranykora; inimkonna hüvanguks töötama az emberiség javáért dolgozik

irisema <irise[ma irise[da irise[b irise[tud 27 v> (virisema, nurisema) zsörtölődik, dohog, nyafog ♦ mis sa irised kogu aeg! mit nyafogsz állandóan; taat iriseb kõigi kallal az öreg mindenkivel zsörtölődik; irisev hääl nyafogü hang

jaguma <jagu[ma jagu[da jagu[b jagu[tud 27 v>
1. (jätkuma, piisama) jut ♦ leiba jagus kõigile mindenkinek jutott kenyér; ruumi jagub kogu perele az egyész család számára jut hely; tööd jagub igale mehele minden embernek jut munka
2. mat (jagatav olema) osztódik, osztható ♦ kümme jagub viiega tíz osztható öttel

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jantima <j'anti[ma j'anti[da jandi[b jandi[tud 28 v>
1. (sekeldama, jändama) bajlúdik, vesződik, bíbelődik, foglalkozik, foglalatoskodik; (teatud aeg, teatud ajani) elfoglakozik, elbíbelődik ♦ jantisin auto kallal kogu päeva egész nap az autóval vesződtem
2. (tembutama) bolondozik, hülyeskedik ♦ ära jandi, lase magada ne bolondozz, hagyj aludni

jooksul <jooksul postp [gen]> (vältel, keskel) alatt, során, közepette, közben, keresztül, idején, hosszat, folyamán, belül, át ♦ aja jooksul az idők során; aasta jooksul az éven, az év folyamán; nädala jooksul a héten, a hét folyamán; suve jooksul a nyár folyamán; kogu elu jooksul élete során; vestluse jooksul a beszélgetés során

jooksvalt <j'ooksvalt adv> (pidevalt, jooksvas töös) folyamatosan ♦ teadmisi kontrolliti jooksvalt, kogu tunni vältel az ismereteket folyamatosan ellenőrizték az egész órán

juhend <juhend juhendi juhendi[t -, juhendi[te juhende[id 02 s> (juhtnöör, näpunäide, eeskiri, juhiste kogu) előírás, útmutató, utasítás, zsinórmérték, rendelkezés; (kõrgemalt organilt) előírás, utasítás; (manitsus, õpetus, juhatus) útmutatás, tanács ♦ ametialane juhend szakmai útmutató; metoodiline juhend módszertani útmutató; salajane juhend titkos utasítás; kasulikud juhendid hasznos utasítások; kasutusjuhend használati utasítás; tegevusjuhend tevékenységi útmutató; tööjuhend útmutató; juhendit koostama útmutatót készít; vastavalt juhendile, juhendi kohaselt az útmutató/utasítás szerint

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

kaanon <k'aanon k'aanoni k'aanoni[t -, k'aanoni[te k'aanone[id 02 s> (eeskiri, norm, reegel); relig (pühade tekstide kogu); muus (mitmehäälne ahellaul) kánon ♦ kiriku kaanonid egyház kánonjai

kaardistik <kaardist'ik kaardistiku kaardist'ikku kaardist'ikku, kaardistik/e_&_kaardist'ikku[de kaardist'ikk/e_&_kaardist'ikku[sid 25 s> (kaartide kogu) atlasz

kabinet <kabin'et kabineti kabin'etti kabin'etti, kabin'etti[de kabin'etti[sid_&_kabin'ett/e 22 s> (vastuvõtu- v tööruum, eriotstarbeline ruum); pol (ministrite kogu) kabinet (kormány), kabinet (dolgozószoba) ♦ arstikabinet orvosi rendelő; foneetikakabinet fonétikai labor; hambaravikabinet fogászati rendelő; rektori kabinet rektori kabinet; kabinetti moodustama kabinetot alakít
■LS: kabinet+ ♦ kabinetklaver kabinetzongora
kabineti+ ♦ kabinetiteadlane szobatudós; kabinetivahetus pol kabinetváltás

kammima <k'ammi[ma k'ammi[da kammi[b kammi[tud 28 v>
1. (kammiga siluma, sugema) fésül, megfésül ♦ juukseid lahku kammima elválasztja a haját; juukseid kammima megfésüli a haját; hobust kammima ló sörényét fésülik; juukseid siledaks kammima simára fésüli a haját; taha kammima / üle pea juukseid kammima hátra fésüli a haját; kammi oma juuksed ära fésülködj; kammimata juuksed fésületlen haj
2. piltl (põhjalikult läbi otsima) átfésül ♦ kogu territooriumi läbi kammima átfésüli az egész területet

kartoteek <kartot'eek kartoteegi kartot'eeki kartot'eeki, kartot'eeki[de kartot'eeki[sid_&_kartot'eek/e 22 s> (kaartsedelite kogu) kartoték ♦ tähestikkartoteek ábécérendes kartoték; kartoteeki pidama kartotékol
■LS: kartoteegi+ ♦ kartoteegikaart karton; kartoteegikapp kartotékszekrény; kartoteegisedel kartotéklap

keskendama <keskenda[ma keskenda[da keskenda[b keskenda[tud 27 v> összpontosít ♦ kogu tähelepanu teele keskendama {millele} minden figyelmét az útra összpontosítja

kihevil <kihevil adv, adj> vt ka kihevile (ärevil, elevil) pezsgésben ♦ kihevil linn pezsgésben levő város; ta kogu keha on ootusest kihevil egész teste bizsereg a várakozástól

kihevile <kihevile adv> vt ka kihevil (ärevile, elevile) pezsgésbe ♦ kihevile ajama (meg)bizseregtet; kevad ajab vere kihevile a tavasz bizseregteti a vért; uudis ajas kogu linna kihevile a hír pezsgésbe hozta az egész várost

kogu1 <kogu pron> összes, teljes, egész ♦ kogu aasta jooksul egész évben; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; kogu maailmas a kerek világon, az egész világon, szerte a világon; kogu talve egész télen; ootasin sind kogu päeva egész nap vártalak; sadas kogu nädal egész héten esett; kogu kehast värisema egész testében reszket; kogu maailm az egész világ; kogu raha eest az összes pénzen; õnnitlen sind kogu südamest teljes szívemből gratulálok neked; ongi kogu lugu, ongi kogu moos kõnek és ennyi az egész
■LS: kogu+ ♦ koguarv összlétszám; koguhulk összállomány; kogukaal összsúly; kogukahjum maj összes veszteség; kogukasum maj teljes profit; kogumaht összmennyiség; kogumulje összbenyomás; kogumõju összhatás; kogupikkus teljes hosszúság; kogupilt összkép; koguprodukt maj össztermék; kogusaak összfogás; kogutoodang maj össztermelés; kogutulu maj összjövedelem, összbevétel; koguväärtus maj összérték

kogu2 <kogu kogu kogu k'okku, kogu[de kogu[sid 17 s>
1. (väliskuju) alak; (kehaehitus) testalkat ♦ kaks kahtlast kogu vilksatas õues két gyanús alakot pillantott meg az udvaron
2. (kollektsioon) gyűjtemény, kollekció ♦ erakogu magángyűjtemény; maalikogu képgyűjtemény; margikogu bélyeggyűjtemény; mündikogu éremgyűjtemény; noodikogu kottagyűjtemény; rahvaluulekogu folklórgyűjtemény
3. (kogumik, koondteos) gyűjtemény ♦ luule[tus]kogu versgyűjtemény; muinasjutukogu mesegyűjtemény; seaduste kogu törvénykönyv, törvénytár; ülesannete kogu feladatgyűjtemény
4. (esindus- v juhtimisorgan) ♦ seadusandlik kogu pol törvényhozó testület; kohtunikekogu sport bírói testület; rahvuskogu pol nemzetgyűlés; vandemeeste kogu jur esküdtszék, az esküdtek testülete

kolleegium <koll'eegium koll'eegiumi koll'eegiumi koll'eegiumi, koll'eegiumi[de koll'eegium/e 19 s; koll'eegium koll'eegiumi koll'eegiumi[t -, koll'eegiumi[te koll'eegiume[id 02 s>
1. (nõukogutaoline organ); aj (ühise ametiga isikute kogu Vana-Roomas, ministeeriumile vastav keskasutus Venemaal) kollégium, testület ♦ toimetuskolleegium szerkesztőbizottság
2. aj (internaadiga kesk- v kõrgkool) ♦ jesuiitide kolleegium jezsuita kollégium

kollektsioon <kollektsi'oon kollektsiooni kollektsi'ooni kollektsi'ooni, kollektsi'ooni[de kollektsi'ooni[sid_&_kollektsi'oon/e 22 s> (ühelaadsete esemete süstematiseeritud kogu) gyűjtemény, tár, kollekció, gyűjtés

komisjon <komisjon komisjoni komisjoni komisjoni, komisjoni[de komisjon/e 19 s> (eriülesandeks määratud v valitud isikute kogu) bizottság ♦ erikomisjon különbizottság; valimiskomisjon szavazatszedő bizottság; vastuvõtukomisjon felvételi bizottság
■LS: komisjoni+ ♦ komisjonihind bizományi ár; komisjonikauplus bizományi (bolt); komisjonimüük bizomány; komisjonitasu maj jutalék

kupatus <kupatus kupatuse kupatus[t kupatus[se, kupatus[te kupatus/i 11 s> kõnek (krempel, kaadervärk) minden; (kamp) pereputty ♦ ta kolis kogu kupatusega linna egész pereputtyával/pereputtyostul beköltözött a városba; kogu kupatus/krempel tokkal, vonóval

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

küürutama <küüruta[ma küüruta[da küüruta[b küüruta[tud 27 v> (kummargile laskuma, kummargil olema) görnyed, összegörnyed, lehajol ♦ küürutab, et võtta maast prügi üles lehajol, hogy felvegye a szemetet a padlóról; valust küürutama összegörnyed a fájdalomtól; küürutab kogu päeva oma raamatute kohal egész nap a könyvei fölé görnyed

laius <l'aius l'aiuse l'aius[t l'aius[se, l'aius[te l'aius/i_&_l'aiuse[id 11_&_09 s>
1. (mõõde) szélesség ♦ õlgade laius vállszélesség; kogu väljaku laiuselt a pálya teljes szélességében
2. geogr szélesség ♦ geograafiline laius földrajzi szélesség; lõunalaius déli szélesség; põhjalaius északi szélesség
■LS: laius+ ♦ laiuskraad geogr szélességi fok

laulik <laulik lauliku lauliku[t -, lauliku[te lauliku[id 02 s>
1. (laulude tegija ja esitaja); luulek (luuletaja, poeet) bárd, énekes ♦ rändlaulik vándor énekes
2. (laulude kogu) énekeskönyv, daloskönyv

lauluraamat <+raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s> relig (kirikulaulude kogu) daloskönyv, zsoltár(os)könyv, énekeskönyv

looming <looming loomingu loomingu[t -, loomingu[te loomingu[id 02 s> alkotás, teremtmény, alkotómunka, munkásság, kreáció ♦ helilooming szerzemény; kogu Mozarti looming Mozart egész munkássága
■LS: loomingu+ ♦ loominguvõime kreatívitás, alkotóképesség

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

majanduslik <majandusl'ik majandusliku majandusl'ikku majandusl'ikku, majanduslik/e_&_majandusl'ikku[de majandusl'ikk/e_&_majandusl'ikku[sid 25 adj>
1. (majandus-, majandusalane) gazdasági ♦ majanduslik areng gazdasági fejlődés; majanduslik ja sotsiaalne ühtekuuluvus gazdasági és társadalmi kohézió; majanduslikud sanktsioonid gazdasági szankciók; majanduslik koostöö gazdasági együttműködés; majanduslik sõltumatus gazdasági függetlenség
2. (varanduslik, aineline, rahaline) anyagi ♦ kliendi majanduslik olukord az ügyfél anyagi helyzete; kogu maal on praegu vilets majanduslik olukord a gazdasági helyzet most az egész országban szánalmas
3. kõnek (säästlikult majandav) takarékos

muudkui <+k'ui konj, adv>
1. adv (üha, ühtelugu, kogu aeg, aina, alatasa) egyfolytában, mindig, folyton ♦ mu vanemad muudkui tülitsevad a szüleim egyfolytában veszekednek
2. adv (ainult, üksnes, vaid) csak ♦ muudkui kamandab folyamatosan parancsolgat

mähis <mähis mähise mähis[t -, mähis[te mähise[id 09 s>
1. (miski ümbermähitu) tekercs; (märg) pakolás ♦ kipsmähis gipszkötés; kummelimähis kamillapakolás
2. el (mingit ruumi- v seadmeosa ümbritsev juht v juhtide kogu) tekercs

mäng <m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (tegevus meelelahutuseks, lõbustuseks, võistluslik tegevus, mängimiseks vajalikud vahendid) játék ♦ hasartmäng hazárdjáték, szerencsejáték; kaardimäng kártyajáték; paarismäng sport páros; pallimäng labdajáték; pandimäng zálogosdi; peitusemäng ipi(cs)apacs; pimesikumäng szembekötősdi; rollimäng szerepjáték; treeningmäng edzőmérkőzés; täringumäng kockajáték; õnnemäng szerencsejáték; üksikmäng sport szingli, egyes; mäng lõppes viigiga a mérkőzés döntetlenül végződött / döntetlennel ért véget / zárult a játék; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi; mänguga kaasa minema veszi a lapot; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti
2. (pl) (spordipidustused, suured võistlused) játékok ♦ olümpiamängud olimpiai játékok
3. piltl (naljategemine, vigurdamine, mitmesuguste vahelduste, liikumiste, muutumiste, varieerumiste kohta) játék ♦ poliitiline mäng politikai játék
4. (osatäitmine lavastuses, pillimäng) ♦ publik tänas aplausiga näitlejate mängu a közönség tapssal köszönte meg a művészek játékát; orelimäng orgonajáték
5. zool (loomade käitumisviis paarimisajal) játék
■LS: mängu+ (lõbustuse, mängimise ja võistlemisega seotud) ♦ mänguautomaat flipper, pénznyerő automata, nyerőgép, játékautomata; mängufilm játékfilm, művészfilm; mänguhimuline játékos; mängujuht játékmester, játékvezető; mängukaart játékkártya, kártyalap; mängukirg játékszenvedély; mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang; mängureegel játékszabály; mänguseis a játék állása; mänguseltsiline játszótárs; mänguväljak játéktér, mezőny, játszótér
mängu+ (mänguasjade kohta) ♦ mängukaru maci, játék mackó, mackó

naabruskond <n'aabrusk'ond n'aabruskonna n'aabrusk'onda n'aabrusk'onda, n'aabrusk'onda[de n'aabrusk'onda[sid_&_n'aabrusk'ond/i 22 s> (lähem ümbruskond) szomszédság; (naabrid) szomszédok ♦ kogu naabruskond tuli abiks az egész szomszédság segített

nahka panema, ka nahka pistma megesz ♦ koer pani nahka kogu toidukraami a kutya megette az összes ételt; on valmis üksteist nahka panema megennék egymást; pistis terve tordi korraga nahka egyszerre megevett egy egész tortát

najatuma <najatu[ma najatu[da najatu[b najatu[tud 27 v> (end millegi v kellegi najale toetama) támaszkodik ♦ najatus toolileenile a székre támaszkodott; najatusin uksepiida vastu v vastu uksepiita v uksepiidale az ajtófélfához támaszkodtam; najatu minu õlale, kui tahad tukkuda támaszkodj a vállamra, ha akarsz; najatus kogu raskusega minu vastu egész súlyával rám támaszkodott

nihkuma <n'ihku[ma n'ihku[da n'ihku[b n'ihku[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval edasi liikuma) eltolódik, húzódik, csúszik, kúszik; (teise kohta) áttolódik; (kohalt) elmozdul; (lähemale) közeledik; (eemale) eltolódik, elcsúszik; (ajaliselt lähemale) közeledik ♦ lükkasime, ent kapp ei nihkunud tolligi paigast toltuk, de a szekrény egy centit sem mozdult; rätt oli laubale nihkunud a kendő a homlokára csúszott; püüdsin talle lähemale nihkuda próbáltam közelebb csúszni hozzá; ära nihku minust eemale ne húzódj el tőlem; nihkus kogu kehaga ettepoole folyton előrébb csúszott; linn nihkub mäekülgi mööda ülespoole a város kúszik fel a hegyoldalon; tunni lõpp nihkub lähemale közeledik az óra vége; tähtaeg nihkub lähemale közeledik a határidő; sügis nihkub lähemale közeledik az ősz

nipe-näpe <nipe-näpe n'ippe-n'äppe nipe[t-näpe[t -, nipe[te-näpe[te n'ippe[id-n'äppe[id 06 s> (pisiasjad, pudi-padi) apróság, apró-cseprő ♦ ostis kokku nipet-näpet összevásárolt mindenféle apróságot; taskuraha kulus märkamatult nippe-näppe peale v nippeks-näppeks v nippele-näppele a zsebpénz észrevétlenül elment apró-cseprő dolgokra; ma ei armasta nippeid-näppeid kummuti peal nem szeretem az apró dolgokat a komódon; kogu varandus koosnes nippest-näppest az egész vagyon apró-cseprő dolgokból állt

niuksuma <n'iuksu[ma n'iuksu[da niuksu[b niuksu[tud 28 v>
1. (heledat, vinguvat häält tegema, niutsuma) vonít, süvölt, süvít, nyikorog; (haledalt) vinnyog ♦ kutsikad niuksuvad haledalt vinnyognak a kiskutyák; kogu öö niuksus tuul egész éjszaka süvített a szél; trepiastmed niuksuvad ja kägisevad nyikorognak és recsegnek a lépcsőfokok
2. (inimese kohta: vinguma, virisema, piuksuma) nyöszörög, nyafog ♦ jää vait, ära niuksu! halgass, ne nyöszörögj!; jäta nutt, mis sa niuksud! ne sírj, mit nyafogsz?

noorkuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. astr (Kuu faas, kus Kuu pole kogu ööpäeva jooksul Maal nähtav) újhold
2. (paremale pööratud kumerusega poolringina nähtav Kuu faas) fogyó hold ♦ see juhtus noorkuu ajal újhold idején történt; ainult noorkuu ajal istutati puid fákat csak újhold idején ültettek

normistik <normist'ik normistiku normist'ikku normist'ikku, normistik/e_&_normist'ikku[de normist'ikk/e_&_normist'ikku[sid 25 s> (normide kogu) szabályzat

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

noteerima <not'eeri[ma not'eeri[da noteeri[b noteeri[tud 28 v>
1. (märkima, üles tähendama) jegyez ♦ kogu malepartii noteeritakse az egész sakkjátszmát feljegyezik
2. piltl (hindama) értékel, meghatároz ♦ kriitika noteeris uut romaani üsna madalalt a kritika alacsonyan értékelte az új regényt

nurjas <n'urjas adv> (nurjunud, ebaõnnestunud, untsus) sikertelen, fuccsba ment ♦ elu on nurjas az élet tönkrement; kogu päev on nurjas az egész nap sikertelen volt

nägelema <nägele[ma nägel[da nägele[b nägel[dud 31 v; nägele[ma nägele[da nägele[b nägele[tud 27 v> (jagelema, naaklema, nääklema) civakodik, vitatkozik; (tühja-tähja pärast) veszekszik, vitatkozik; (riidlema, tülitsema) veszekszik, civakodik ♦ mis te tühja asja pärast nägelete miért vitatkoztok/civakodtok ilyen semmiség miatt; nad nägelevad kogu aeg [omavahel] folyton civakodnak/veszekednek; poisid nägelesid, kumb peaks voodi üles tegema a fiúk azon vitatkoztak, ki vesse be az ágyat; lähevad kergesti nägelema könnyen összevesznek

nämmutama <nämmuta[ma nämmuta[da nämmuta[b nämmuta[tud 27 v>
1. ([aeglaselt] mäluma) csámcsog, nyámmog ♦ nämmutab hambutu suuga toitu fogatlan szájjal nyámmogja az ételt
2. (segaselt rääkima, pudrutama) motyog, mormog ♦ purjus mees nämmutas midagi [rääkida] a részeg ember motyogott valamit; räägi selgesti, ära nämmuta! beszélj értelmesen, ne motyogj!; ütles kohmetusest nämmutades zavarában mormogott valamit
3. (targutama, heietama) hajtogat ♦ nämmutab kogu aeg üht ja sama juttu folyton ugyanazt hajtogatja

närima <näri[ma näri[da näri[b näri[tud 27 v>
1. rág, összerág, rágcsál, elemészt, megesz, mardos, mar, lerág, harapdál, furdal, fennakad, felőröl, emészt, elrágódik; (ümbertringi, pealt) lerág, körülrág; (katki, tükkideks) elrág, szétrág; (ära, puhtaks) lerág ♦ koorukesi närima kenyérhéjat rágcsál; porgandit närima sárgarépát rágcsál; tal pole hambaid, millega närida nincs foga, amivel rágjon; toit tuleb hästi peeneks närida az ételt jól/alaposan meg kell rágni; tal on rumal komme küüsi närida az a rossz szokása, hogy rágja a körmét; koer närib konti a kutya csontot rág; närib kondi ümbert liha v kondi lihast puhtaks lerágja a csontról a húst; jänesed on õunapuudelt koore ära närinud a nyulak lerágták az almafák kérgét; rotid on põrandasse augu närinud a patkányok lyukat rágtak a padlóba; hobune närib suuraudu a ló rágja a zablát; rooste närib rauda piltl a rozsda marja a vasat; näris raamatu läbi, näris end raamatust läbi piltl átrágta magát a könyvön; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. piltl (kehvasti lõikama) nyiszál; (küljest) lenyiszál ♦ närib nüri noaga leiva küljest viilaku egy tompa késsel lenyiszált egy szeletet a kenyérből; lasi juuksed ära närida lenyiszáltatta a haját
3. piltl (etteheidete, süüdistustega kiusama) zaklat ♦ mis sa tast kogu aeg närid? mit zaklatod folyton?
4. piltl (piinama, vaevama: valu kohta) kínoz, fáj, sajog; (tunnete, mõtete kohta) emészt ♦ kontides närib sajognak a csontjaim; mind närib kahtlus emészt a gyanú; reuma närib luid-liikmeid kínoz a csúz, fájnak a csontjaim és az ízületeim; tuim näriv valu tompa fájdalom

ohverdama <ohverda[ma ohverda[da ohverda[b ohverda[tud 27 v> áldoz, áldozatot mutat be, rááldoz, feláldoz ♦ elu ohverdama életet áldoz; end ohverdama feláldozza magát; härga ohverdama müt ökröt áldoz; ohverdas heategevuseks kogu oma vara jótékonyságra áldozta az egész bagyonát; ohverdas avangus vastasele etturi sport egy gyalogot áldozott a megnyitásnál
■LS: ohverdamis+ ♦ ohverdamiskombed áldozati szokások; ohverdamispaik áldozati hely

oksendama <oksenda[ma oksenda[da oksenda[b oksenda[tud 27 v> hány, elhányja magát, rókázik, okád(ik), kiokád ♦ laps oksendab hány a gyerek; haige oksendas verd a beteg vért hányt; oksendas kogu söögi välja az egész ételt kihányta

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

paigal <paigal adv> vt ka paigale (ühel ja samal kohal) veszteg, helyén, nyugton ♦ püsi paigal! maradj (már) veszteg!, maradj a helyeden!; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal zabszem van a fenekében; olen kogu päeva paigal istunud egész nap mozdulatlanul ültem

panema <pane[ma p'ann[a pane[b p'an[dud, pan[i pan[ge pann[akse 36 v>
1. (asetama, paigutama horisontaalselt) tesz, helyez, rak; (sisse) beletesz; (vastu) ellenáll ♦ paneb raamatu lauale az asztalra teszi a könyvet; paneb rahakoti kotti beleteszi a pénztárcát a táskába; paneb karbi kapi peale felrakja a dobozt a szekrény tetejére; paneb kleidi selga felveszi a ruháját; mõtted paberile panema feljegyzi a gondolatait; mootorit käima panema beindítja a motort; kuulutust lehte panema feladja a hirdetést; paneb plaadi peale (mängima) felteszi a lemezt; tähele panema megjegyez, észre vesz; ära pane pahaks ne vedd rossz néven; panin kirja posti feladtam postára a levelet; see paneb mind mõtlema ez elgondolkoztat engem; mehele panema bekötik a fejét, férjhez ad; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel, mindent egy kockára (fel)tesz, mindent egy lapra tesz; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
2. (kedagi kuhugi suunama, saatma) tesz ♦ laps pandi kooli a gyereket beíratták az iskolába; kurjategija pandi vangi a bűnözőt bebörtönözték
3. (mingit tegevust v seisundit esile kutsuma) ♦ midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

parlament <parlam'ent parlamendi parlam'enti parlam'enti, parlam'enti[de parlam'enti[sid_&_parlam'ent/e 22 s> pol (valitav seadusandlik kogu) parlament, országgyűlés ♦ ühekojaline parlament egykamarás parlament; parlamendi saadik országgyűlési képviselő; parlamendi koosseis a parlament összetétele; parlamendi laialisaatmine a parlament feloszlatása
■LS: parlamendi+ ♦ parlamendihoone országház, parlament; parlamendivalimised pol országgyűlési választások, parlamenti választások

pesakond <pesak'ond pesakonna pesak'onda pesak'onda, pesak'onda[de pesak'onda[sid_&_pesak'ond/i 22 s> (ühel ajal sündinud ja koos üleskasvanud pojad); piltl (ühe pere laste, harvemini kogu perekonna v suguvõsa kohta) alom, fészekalja, költés

pidevalt <pidevalt adv> (lakkamatult, vahetpidamata, kogu aeg) állandóan, egyfolytában, folyamatosan; (katkematult) szüntelenül ♦ pidevalt hilinema állandóan elkésik

pinnima <p'inni[ma p'inni[da pinni[b pinni[tud 28 v>
1. (teravaks v õhemaks taguma) élesít ♦ pinnib vikatit élesíti a kaszát
2. (andmeid, teadmisi välja pigistama) kicsikar; (üksikasjalise küsitluse kohta) faggat, firtat ♦ ära pinni mind, ma niikuinii ei ütle ne faggass, úgyse mondom meg!; ta pinnib mult kogu aeg, mida ma vabal ajal teen mindig azt firtatja, hogy mivel töltöm a szabad időmet

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

pöörlema <p'öörle[ma pöörel[da p'öörle[b pöörel[dud 30 v> (oma keskpunkti v telje ümber liikuma) forog ♦ Maa pöörleb ümber oma telje a Föld forog a tengelye körül; karussell pöörleb a körhinta forog; mul hakkas halb, kogu tuba pöörles silme ees rosszul lettem, forgott velem a szoba

pühendama <pühenda[ma pühenda[da pühenda[b pühenda[tud 27 v> ajánl, szentel, dedikál ♦ ta pühendas oma raamatu sõbrale barátjának ajánlotta a könyvét; otstarve/eesmärk pühendab abinõu a cél szentesíti az eszközt; ta pühendas kogu oma elu teadusele életét a tudománynak szentelte; aega pühendama millelegi időt fordít vmire

raamatukogu <+kogu kogu kogu k'okku, kogu[de kogu[sid 17 s> könyvtár ♦ eraraamatukogu magánkönyvtár; keskraamatukogu központi könyvtár; laenuraamatukogu kölcsönkönyvtár; lasteraamatukogu gyerekkönyvtár; linnaraamatukogu városi könyvtár; maaraamatukogu vidéki könyvtár; meditsiiniraamatukogu orvosi szakkönyvtár, orvostudományi könyvtár; rahvusraamatukogu nemzeti könyvtár; rändraamatukogu vándorkönyvtár; teadusraamatukogu tudományos könyvtár; tehnikaraamatukogu műszaki könyvtár; teadlase tuhandeköiteline raamatukogu a tudós ezerkötetes könyvtára; läks raamatukogusse v raamatukokku könyvtárba ment; käis raamatukogus könyvtárban volt, könyvtárban járt; laenutas raamatukogust kirjandust kölcsönzött a könyvtárból irodalmat
■LS: raamatu+kogu+ ♦ raamatukogukaart könyvtári kártya; raamatukoguteadus könyvtártudomány; raamatukogutöötaja könyvtári dolgozó

rinne <rinne r'inde rinne[t -, rinne[te r'inde[id 06 s>
1. sõj front ♦ idarinne a keleti front
2. piltl (mingi tegevuse v töö ala, ühist eesmärki taotlevate inimeste kogu) front ♦ kultuuririnne kultúrfront; rahvarinne népi front
3. bot, mets (ühekõrgused ja ühte eluvormi kuuluvad taimed osana taimekooslusest) szint ♦ põõsarinne cserjeszint; rohurinne gyepszint; sambla-samblikurinne mohaszint
■LS: rinde+ ♦ rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal; rindejuhataja frontparancsnok

sats1 <s'ats satsi s'atsi s'atsi, s'atsi[de s'atsi[sid_&_s'ats/e 22 s> (hulk, kogu) szállítmány ♦ tuhandest (mehest) koosnev sats saadeti teele egy ezer főből álló szállítmányt indítottak útnak; esimene sats kaupa on kohal az első szállítmány megérkezett

seadustik <s'eadust'ik s'eadustiku s'eadust'ikku s'eadust'ikku, s'eadustik/e_&_s'eadust'ikku[de s'eadust'ikk/e_&_s'eadust'ikku[sid 25 s> (seaduste kogu, koodeks) törvénykönyv, kódex ♦ kriminaalseadustik büntető törvénykönyv; tsiviilseadustik polgári törvénykönyv

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

signalisatsioon <signalisatsi'oon signalisatsiooni signalisatsi'ooni signalisatsi'ooni, signalisatsi'ooni[de signalisatsi'ooni[sid_&_signalisatsi'oon/e 22 s> (signaliseerimine, selleks vajalike seadmete kogu) riasztó ♦ valvesignalisatsioon riasztóberendezés
■LS: signalisatsiooni+ ♦ signalisatsiooniseade betörésjelző készülék; signalisatsioonisüsteem jelzőberendezés, betörésjelző rendszer

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

suvi <suvi suve suve -, suve[de suve[sid 20 s> nyár ♦ põuane suvi száraz nyár; vihmane suvi esős nyár; hilissuvi nyárutó; kesksuvi, kõrgsuvi, südasuvi nyár közepe; vananaistesuvi vénasszonyok nyara; varasuvi nyárelő; suvel nyáron, nyár idején; igal suvel, iga suvi minden nyáron; kogu suve egész nyáron; tänavu suvel idén nyáron; suveks otsaks, kogu suveks egész nyárra; suviti nyaranta; suve lõpus a nyár végén; suvi saabus varakult a nyár korán köszöntött be; üks pääsuke ei too veel suve piltl egy fecske nem csinál nyarat
■LS: suve+ ♦ suvehooaeg nyári szezon/idény; suvekuumus, suveleitsak, suveleitse kánikula; suveolümpia nyári olimpia; suvesoojus nyári meleg; suveteater nyári/szabadtéri színház; suveöö nyári éjszaka; suvevaheaeg nyári szünet, nyári vakáció, nyári szünidő; suveülikool nyári egyetem
suvi+ ♦ suvinisu tavaszi búza; suvirukis tavaszi rozs

säästma <s'ääst[ma s'ääst[a säästa[b sääste[tud, s'ääst[is s'ääst[ke 34 v>
1. (kokku hoidma) takarékoskodik, spórol, megtakarít ♦ aega säästma időt megtakarít
2. (millegi eest hoidma, millegagi hoolivalt ümber käima) (meg)kímél ♦ saatus on sind säästnud a sors megkímélt téged; kingi säästma kíméli a cipőit; oma jõudu säästma kíméli az erejét; käis kogu tee paljajalu, et kingi säästa végig mezítláb ment, hogy kímélje a cipőjét

süda <süda südame südan[t -, südame[te südame[id 04 s>
1. szív ♦ süda tuksub a szív dobog; süda jätab lööke vahele kihagy a szív; süda jäi seisma v lakkas töötamast megállt a szíve; last südame all kandma a szíve alatt hordja magzatát
2. piltl (seoses hingeelu ja mitmesuguste sisetunnetega, sisim, hing) szív ♦ südant soojendav szívet melengető; süda paisub uhkusest dagad a szíve a büszkeségtől; süda on valu täis v valutab fáj a szíve; mul süda tilgub verd vérzik a szívem; mis mure su südant vaevab? mi nyomja a szíved?; südant rindu võtma bátorságot merít, nekibátorodik; okas jäi südamesse szívében fullánk maradt; raske südamega nehéz szívvel; südame põhjas a szíve mélyén; tal läks süda saapasäärde inába szállt a bátorsága; ta süda läks saapasäärde savóvá vált a vére; südant puistama kiönti szívét vkinek; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; mul pole südant, et... nem visz rá a lélek, hogy...; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; ta süda lõhkeb megszakad a szíve; midagi südamesse võtma szívére vesz vmit
3. piltl (iiveldustunde puhul) ♦ mul on süda paha hányingerem van, émelygek; süda läks äkki pahaks rosszul lett
4. (südaosa, südamik) mag(ház), szív ♦ õunasüda, õuna süda almamagház; linna süda a város szíve
■LS: süda+ ♦ südapäev dél; südasuvi nyár dereka, nyár közepe; südatalv tél dereka, tél közepe; südaöö éjfél
südame+ ♦ südamealune, rindealune gyomorszáj; südameatakk szívroham; südamehaige szívbeteg; südamehaigus szívbaj, szívbetegség; südamehäire szívprobléma; südameinfarkt szívinfarktus; südamekahin szívzörej; südamekirurg szívsebész; südameklapp szívbillentyű; südamekloppimine szapora szívverés; südamekramp szívgörcs; südamelihas szívizom; südamelihasepõletik szívizomgyulladás; südamelöögid szívhang; südamemassaaž szívmasszázs; südameoperatsioon szívműtét; südamepaun szívburok; südamepekslemine szívdobogás; südamepuudulikkus szívelégtelenség; südamepärgarter szívkoszorúér; südamerabandus szívbénulás, szívszélhűdés; südamerahu lelki nyugalom; südamerike szívhiba; südamesiire szívátültetés; südamestimulaator pacemaker, szívritmus-szabályozó; südamesõber kebelbarát, testi-lelki jó barát, a legjobb barát; südametalitlus, südametegevus szívműködés; südametilgad szívcseppek; südametukse szívverés, szívdobbanás; südametemurdja szívtipró; südamevalu (1) szívfájdalom; (2) bánat; südamevatsake szívkamra; südameveri vér; südameviga szívhiba, szívrendellenesség

teater <t'eater t'eatri t'eatri[t -, t'eatri[te t'eatre[id 02 s>
1. (kunstiasutus, teatrihoone) színház ♦ harrastusteater, asjaarmastajate teater színjátszó csoport; teatris töötama a színháznál dolgozik
2. (teatrikunst) színművészet ♦ teatri areng színművészet fejlődése
3. (teatrietendus) színház ♦ peale teatrit läksime kohvikusse a színház után elmentünk egy kávézóba; armastab teatris käia szeret színházba járni; jäime teatrisse peaaegu hiljaks majdnem elkéstünk a színházból
4. piltl (teesklus, tembutus) színház, színjáték ♦ kogu tüli oli üks suur teater az egész veszekedés csak színház volt
■LS: teatri+ ♦ teatridirektor színigazgató; teatrietendus színházi előadás, színielőadás; teatrihooaeg színházi idény; teatrikriitik színkritikus; teatrikunst színházművészet; teatrikülastaja színházlátogató; teatrilava színpad; teatrinäitleja színész; teatrisaal színházterem; teatriteadus színháztudomány; teatritrupp színtársulat; teatritükk színdarab

terve1 <terve t'erve terve[t -, terve[te t'erve[id 06 pron; t'erve t'erve t'erve[t -, t'erve[te t'erve[id 01 pron>
1. (kogu) egész ♦ otsisin sind tervest linnast az egész városban kerestelek; eile sadas terve päeva tegnap egész nap esett
2. (rõhutab, tõstab esile järgnevat sõna v lauseosa) egész ♦ terve hulk küsimusi egy csomó kérdés; terve kari poisse egész csapat fiú; ma pole sind terve igaviku näinud egy örökkévalóság óta nem láttalak

tige <tige tigeda tigeda[t -, tigeda[te tigeda[id 02 adj> (loomu poolest kuri, õel) gonosz; (vihane, kuri, pahane) dühös, mérges ♦ tige koer gonosz kutya; tigedaks saama feldühödik; olin kogu maailma peale tige dühös voltam az egész világra

tuututama <tuututa[ma tuututa[da tuututa[b tuututa[tud 27 v>
1. (sõidukite kohta: signaali andma) dudál, tülköl
2. (pasunat vms pilli puhuma) dudál
3. kõnek (midagi üliagaralt kuulutama, pasundama) kürtöl ♦ kogu maailmale tuututama világgá kürtöl

täis2 <t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 adj, s>
1. adj (kogu, terve, täielik, väljendab millegi suurt intensiivsust, hoogsust) egész ♦ täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja a tüdejét, torka szakadtából ordít; pidu on täies hoos a buli teljes lendületben van, javában áll a buli; töö käib täie hooga javában folyik a munka; täie auruga töötama teljes gőzzel dolgozik
2. s (midagi täitev, kuhugi mahtuv kogus) -nyi ♦ klaasitäis vett pohárnyi víz; sületäis puid ölnyi tüzifa; terve bussitäis lapsi egy egész busznyi gyerek; potitäis putru egy fazéknyi kása
3. s (väljendab millegi täisväärtuslikkust, maksimaalsust) teljes ♦ täishinda maksma teljes árat fizet; toetan sind täiega teljes mértékben támogatlak; päev läks täie ette a nap igazán jól sikerült; pidukleit käib veel täie eest az ünneplőruha még elfogadható
■LS: täie+ ♦ täiearuline épelméjű; täievoliline meghatalmazott; täieõiguslik teljes jogú
täis+ ♦ täisarv egész szám; täisarvuline teljes létszámú; täisautomaat teljes automata; täisedu teljes siker; täisinimene nagykorú; täiskarsklane teljes absztinens; täiskiirus teljes sebesség; täiskiilutud túlzsúfolt; täiskogu teljes ülés; täiskuu telihold; täislinane tiszta len; täismaja telt ház; täismees felnőtt ember; täisminevik perfektum; täisnimi teljes név; täisnurk derékszög; täispension teljes nyugdíj; täispiim teljes tej; täispikk teljes hosszúságú; täispilet teljes árú jegy; täispööre körfordulat, pálfordulás; täissaal telt ház; täissiid tiszta selyem; täissuitsuvortst füstölt kolbász; täistabamus telitalálat; täisteraleib teljes kiőrlésű kenyér; täisvarjutus teljes fogyatkozás; täisvillane tiszta gyapjú; täisväärtuslik teljes értékű

täispank <+p'ank panga p'anka p'anka, p'anka[de p'anka[sid_&_p'ank/u 22 s> ([hasartmängudes] kogu pank) telitalálat ♦ täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel

täistald <+t'ald talla t'alda t'alda, t'alda[de t'alda[sid_&_t'ald/u 22 s>
1. (terve, kogu tald) telitalp
2. (kontsata paksem jalatsi tald) telitalpú ♦ täistallaga kingad telitalpú cipő

udukogu <+kogu kogu kogu k'okku, kogu[de kogu[sid 17 s>
1. astr (taevalaotusel udulaiguna paistev moodustis) ködcsillag ♦ Orioni udukogu Orion-köd
2. kõnek (fotol kellegi ebaterav, ähmane kogu) elmosódott alak

universum <univ'ersum univ'ersumi univ'ersumi[t -, univ'ersumi[te univ'ersume[id 02 s> (kõiksus, kogu maailm) világegyetem, világmindenség, univerzum ♦ universumi seadused a világegyetem törvényei

uuesti <uuesti adv> (veel kord, jälle) ismét, újra; (algusest peale, kuid teisiti) újból ♦ üha uuesti ja uuesti újra meg újra; kirjutab kogu artikli uuesti újraírja az egész cikket; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna

vaigistama <vaigista[ma vaigista[da vaigista[b vaigista[tud 27 v> (rahustama) elhallgatat, megnyugtat, elnémít, (le)csillapít, lecsendesít, elcsendesít ♦ nutvat last vaigistama megnyugtatja a síró gyermeket; nälga vaigistama éhségét csillapítja; valitsuse eesmärk on vaigistada kogu opositsioon kormánynak az a célja, hogy elhallgattasson minden ellenkezést; valu vaigistavad süstid fájdalomcsillapító injekciók

valge <v'alge v'alge v'alge[t -, v'alge[te v'alge[id 01 adj, s>
1. adj fehér ♦ valge värv fehér szín; valge paber fehér papír; valge luik fehér hattyú; valged jõulud fehér karácsony; valge vesiroos bot (Nymphaea alba) fehér tündérrózsa/tavirózsa; valge kärbseseen bot (Amanita virosa) hegyeskalapú galóca; valged roosid fehér rózsák; valged ja mustad malendid fehér és fekete figurák; valged verelibled füsiol fehérvérsejtek; valge vein fehérbor; valge liha fehér hús; valge viin fehér vodka; valge kui lubi fehér, mint a fal; (näost) valge kui kriit/lubi fehér, mintha odúban élne; valge nagu lumi fehér, mint a hó; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; nagu valge vares ritka, mint a fehér holló
2. adj ([küllaldaselt] valgust omav) világos, fehér ♦ valged suveööd fehér nyári éjszakák; väljas hakkas juba valgeks minema kint már kezdett világosodni
3. s (valge värv v värvus, valge riietus) fehér ♦ ta oli üleni valges tiszta fehérben volt; daam valges fehérruhás hölgy; värvib uksed valgega üle fehérre festi át az ajtókat
4. s (heleda nahavärvusega inimene [rassina]) fehér (ember) ♦ valged, mustad ja värvilised fehérek, feketék és színesek
5. s (valge malend) fehér (figura)
6. s (munavalge) a tojás fehérje
7. s (silmavalge) a szeme fehér(j)e
8. s ([päeva]valgus) világosság ♦ tõusen hommikul esimese valgega hajnalban kelek fel; suur valge väljas kint már világos; enne valget pirkadat előtt; kogu meie pere töötas valgest valgeni az egész családunk hajnaltól alkonyatig dolgozott; loeb lambi valgel lámpáfénynél olvas
■LS: valge+ ♦ valgehallitus fehérpenész; valgekaart aj fehér gárda; valgekaartlane aj fehérgárdista; valgekirju fehértarka; valgelible füsiol fehérvérsejt; valgetäpiline fehérpettyes; valgevask tehn sárgaréz

videoteek <videot'eek videoteegi videot'eeki videot'eeki, videot'eeki[de videot'eeki[sid_&_videot'eek/e 22 s> (videosalvestiste kogu) videotéka

vinguma <v'ingu[ma v'ingu[da vingu[b vingu[tud 28 v>
1. (kiunuma) vinnyog, nyafog; (ulguma) süvít, süvölt ♦ kutsikas vingub a kutyakölyök nyüszít; tuul vingub süvít a szél
2. (hädaldama, halisema, virisema) siránkozik, nyávog, nyavalyog, nyűgösködik ♦ ära vingu kogu aeg! ne siránkozz állandóan!

õiendama <õienda[ma õienda[da õienda[b õienda[tud 27 v>
1. (kehaosa[de] v kogu keha kohta: sirgu ajama, sirutama) beleköt, zsémbel, szorgoskodik, piszkoskodik, piszkálódik, kiigazít, kekeckedik, cikiz
2. (arve, makse kohta: tasuma, ära maksma) ♦ arveid õiendama/klaarima kiegyenlíti a számlát

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr

üdi <üdi üdi üdi -, üdi[de üdi[sid 17 s>
1. (luuüdi) velő ♦ kondiüdi csontvelő; selgroo üdi gerincvelő; üdini aus velejéig becsületes; üdini küündiv ülekohus piltl vérlázító igazságtalanság
2. piltl (millegi tuum, põhiolemus) vminek a veleje/lényege ♦ milles on siis kogu loo üdi? miben rejlik a történet lényege

üha <üha adv> (järjest, aina, ühtelugu, kogu aeg) egyre ♦ üha enam ja enam egyre inkább, mindinkább; üha paremini egyre jobban, mindjobban és jobban; inimesi tuli üha juurde egyre több ember jött; tuul üha tõuseb a szél egyre erősödik

ühtesoodu <+s'oodu adv> (kogu aeg, pidevalt, järjest, üha) egyvégtében