[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asetama <aseta[ma aseta[da aseta[b aseta[tud 27 v>
1. (horisontaalselt) tesz, (el)helyez, állít; (vertikaalselt) felállít ♦ asetasin asjad kohale helyére tettem a holmikat; aseta oma käsi mu laubale tedd a kezed homlokomra
2. (abstraktse kohta: seadma, panema) feltesz ♦ nii ei saa küsimust asetada így nem lehet feltenni egy kérdést; kõike ühele kaardile asetama/panema mindent egy kockára (fel)tesz

ennistama <ennista[ma ennista[da ennista[b ennista[tud 27 v> (endist seisu taastama); jur (uuesti kohale, ametisse, õigustesse seadma) visszaállít, visszahelyez, helyreállít ♦ ametikohale ennistama visszahelyez a munkahelyére; ennistatud hooned helyreállított épületek

hulga <hulga adv> (komparatiiviga) sokkal ♦ hulga enam sokkal több; hulga paremini sokkal jobban; ta jõudis kohale oodatust hulga varem a vártnál sokkal korábban érkezett

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jaole <j'aole adv> vt ka jaol, jaolt (osa saama, kohale, juurde) ott van, helyben van ♦ jaole juhtuma v sattuma épp ott voltam; poisid, jaole, toit on laual fiúk ide, asztalon az étel; vargale ei saadud jaole nem kapták el a tolvajt; juhtusin õigel ajal jaole épp jókor voltam ott

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

juhuslik <juhusl'ik juhusliku juhusl'ikku juhusl'ikku, juhuslik/e_&_juhusl'ikku[de juhusl'ikk/e_&_juhusl'ikku[sid 25 adj> alkalmi, véletlen, szedett-vedett, esetleges; (tahtmatu) önkéntelen ♦ juhuslik nähtus véletlen jelenség; juhuslik kokkusattumus véletlen egybeesés; juhuslik tutvus véletlen ismeretség; juhuslik möödamineja véletlen járókelő; juhuslik kohtumine véletlen találkozás; juhuslik külaline véletlen vendég; juhuslik mõttevälgatus véletlen gondolat; sai surma juhuslikust kuulist egy véletlen golyó okozta a halálát; avage raamat juhuslikult leheküljelt nyissák ki a könyvet egy véletlenszerű oldalon; sõitsime kohale juhusliku autoga alkalmi autóval utaztunk a heyszínre; kas see on juhuslik? véletlen ez?

jupphaaval <+haaval adv> részenként, darabonként, részenként ♦ ehitusmaterjal toodi jupphaaval kohale az építőanyagot darabonként/részenként hozták

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

keelitama <keelita[ma keelita[da keelita[b keelita[tud 27 v> győzköd, rábír, rávesz, rábeszél; (tegemata jätmise puhul) lebeszél ♦ põgenema keelitama rávesz a szökésre/menekülésre; sõbrad keelitasid teda kohale jääma a barátai rábeszélték, hogy maradjon, a barátai maradásra bírták; kuidas ka vanemad ei keelitanud, poeg jättis õppimise ikkagi pooleli bárhogyan is győzködték szülei, a fiúk mégis félbehagyta a tanulást

kettaheide <+heide h'eite heide[t -, heide[te h'eite[id 06 s> sport diszkoszvetés ♦ meeste kettaheide férfi diszkoszvetés; kettaheite maailmarekord a diszkoszvetés világcsúcsa; kettaheites teisele kohale tulema második lett diszkoszvetésben
■LS: ketta+heite+ ♦ kettaheitering sport diszkoszvető kör; kettaheitevõistlus sport diszkoszvető verseny

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kohale ilmuma megjelenik

kohale jõudma megérkezik, odaér

kohale kutsuma elhív

kohale panema elrak, helyretesz

kohale sõitma kiszáll, behajt, eljut

kohale tulema eljön

kohale vedama szállít ♦ ja vaata, et sa täna ennast tundidesse ka kohale vead jó lenne, ha betolnád végre a segged ma a suliba

kohale viima odavisz

kohalt <kohalt postp [gen]> vt ka kohal, kohale
1. (millest-kellest ülaltpoolt, kõrgemalt) felül, fölül ♦ jõe kohalt tõusis udu a folyó felül köd szállt fel; mere kohalt on taevas pilves a tenger fölött felhős az ég
2. (kõrvalt, juurest, lähedalt) -nál/-nél

konkureerima <konkur'eeri[ma konkur'eeri[da konkureeri[b konkureeri[tud 28 v>
1. (võistlema) konkurál, versenyez; (millegi saavutamiseks v võitmiseks) verseng ♦ esikoha pärast konkureerima az első helyért versenyez; konkureeriv firma versengő/konkurens cég
2. (konkursist osa võtma) pályázik ♦ sellele kohale konkureerisid paljud erre az állásra sokan pályáztak

kummarduma <kummardu[ma kummardu[da kummardu[b kummardu[tud 27 v> (kummargile laskuma) (le)hajol, meghajlik ♦ kummarduge ette, palun hajoljon előre, kérem; kummardus voodi kohale az ágy fölé hajolt

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

nähtav <n'ähtav n'ähtava n'ähtava[t -, n'ähtava[te n'ähtava[id 02 adj> (näha olev) kivehető, látható; (ilmne) nyilvánvaló ♦ palja silmaga nähtav szabad szemmel látható; toote nähtavad vead a termék látható hibái; nähtav kergendus nyilvánvaló megkönnyebbülés; jäta talle kiri nähtavale kohale v nähtavasse kohta hagyj a számára jól látható helyen levelet; vihastas nähtava põhjuseta minden látható ok nélkül méregbe gurult

paigaldama <paigalda[ma paigalda[da paigalda[b paigalda[tud 27 v> (paigale panema, kohale seadma) beszerel, felszerel, rögzít, felállít ♦ juhtmeid paigaldama bekábelez; torustikku paigaldama felszereli a csöveket

paigutama <paiguta[ma paiguta[da paiguta[b paiguta[tud 27 v>
1. (panema, asetama) (el)helyez; (laiali asetama, kohale panema) tesz ♦ raamatuid riiulile paigutama a helyére teszi a könyveket; mööblit korterisse paigutama elhelyezi a bútorokat a lakásban
2. (majutama, elama panema v erirežiimile seadma) elhelyez ♦ paigutab külalised hotelli hotelben helyezi el a vendégeket
3. (mingisse süsteemi v aega arvama) helyez ♦ paigutab filmi tegevuse tulevikku a film celekményét a jövőbe helyezi
4. (investeerima, hoiule panema) befektet ♦ paigutab raha uude ettevõttesse pénzt fektet be az új vállalkozásba

paik1 <p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s>
1. (piirkond, maa-ala, koht) hely; (maakoht) helység ♦ kohtumispaik találkahely, találkozóhely; laagripaik táborhely; sündmuspaik színhely, tettleges, tetthely; sünnipaik szülőhely; tegevuspaik színhely, színtér; varitsuspaik les; rändab paigast paika v ühest paigast teise egyik helyről a másikra vándorol
2. (kindel koht istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik) hely ♦ istepaik ülőhely; lamamispaik fekvőhely
3. (ameti-, töö-, teenistuskoht, tegutsemiskoht, ametiala) hely
4. (ainsuse kohakäänetes adverbilaadselt: kohal, kohale, kohalt) hely

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

pealt <p'ealt postp, adv, prep> vt ka peal, peale
1. postp [gen]; adv (mille-kelle ülapoolelt, pealispinnalt, ära) felülről, -ról/-ről ♦ laua pealt asztalról
2. postp [gen] (osutab kohale, tegevusele, olukorrale) -ról/-ről
3. prep [gen] (üle) több, mint
4. adv (pealtpoolt, kõrgemalt) felülről

päral <päral adv> vt ka pärale (kohal, sihtkohta kohale jõudnud) ♦ olema päral megérkezik

pärale <pärale adv> vt ka päral (kohale, sihtkohta) ♦ jõudma pärale megérkezik, odaér vhova; kas kõik jõudsid õnnelikult pärale? mindenki épségben odaért?; lõpuks on talvgi pärale jõudnud végre megjött a tél; kas jõudis pärale? kõnek leesett a tantusz?

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

sealt <s'ealt adv> (osutab kõnelejast eemal olevale kohale) onnan, onnét, arról ♦ kord siit, kord sealt hol innen, hol onnan; kes sealt tuleb? ki jön onnan?

siia <s'iia adv> (osutab lähemal, kõneleja ligidal olevale kohale) ide ♦ tule siia! gyere ide!; ta kutsus mu siia idehívott; jää siia! maradj itt!

siin1 <s'iin adv>
1. (osutab kohale, mis on kõneleja ligidal, teada olevale kohale v olukorrale) itt ♦ ma elan siin itt lakom; mis siin toimub? mi folyik itt?; siin ja seal imitt-amott
2. (väljendab modaalseid suhteid) itt ♦ me ei saa siin enam midagi teha már semmit sem tehetünk érte, semmit se tehetünk már itt

siit <s'iit adv>
1. (osutab lähemal, kõneleja ligidal olevale kohale) innen ♦ me kolime siit varsti ära hamarosan elköltözünk innen; kao siit! hordd el magad!, pakolj innen!, kotródj innen!, iszkolj (innen)!, eredj innen!, húzz el innen!
2. (osutab koos sõnaga „sealt“ millegi juhuslikumale esinemusele) innen-onnan

sinna <s'inna adv>
1. (osutab kaugemal, kõnelejast eemal olevale kohale, eelnevas tekstis märgitud kohale) oda, arra ♦ ära mine sinna! ne menj oda!; lähen sinna, kuhu tuul viib arra megyek, amerre a szél visz; sinna ja tagasi oda-vissza; sa jätsid mind lihtalt sinna maha te baszottul ott hagytál engem
2. (koos sõnadega „siia“ ja „tänna“) oda ♦ siia ja sinna ide-oda, erre-arra

tammuma <t'ammu[ma t'ammu[da tammu[b tammu[tud 28 v>
1. (paigal seistes) topog, totyog ♦ tammub närviliselt ühelt jalalt teisele idegesen topog az egyik lábáról a másikra; tammub paigal, et külma käes sooja saada toporog, hogy kissé felmelegedjék, mert nagyon fázik
2. piltl (arengus seiskuma) topog, elakad ♦ uurimine on paigale v ühele kohale tammuma jäänud a nyomozás elakadt

valima <vali[ma vali[da vali[b vali[tud 27 v>
1. (ki)választ, (meg)válogat ♦ kahe vahel valima két lehetőség közül választ; valib parimad kohad raamatust kiválasztja a legjobb részeket a könyvből; kirjaniku valitud teosed az író válogatott művei
2. (mingisse ametisse, mingile kohale) (meg)választ, beválaszt ♦ ta valiti ülikooli audoktoriks az egyetem tiszteletbeli doktorává választották; esimeheks valima elnökké választ; ta valiti kohalikku volikokku beválasztották a képviselőtestbe

vastu <v'astu postp, prep, adv>
1. postp [gen] (osutab läheduses olevale kohale) szemközt, szemben ♦ kool ehitati lasteaia vastu az iskolát az óvodával szemben építették
2. prep [part] szemben ♦ vastu valgust fénnyel szemben; keegi koputas vastu ust valaki kopogott az ajtón; tuli koju vastu hommikut hajnali órákban ért haza
3. postp [gen] (osutab, kellele v millele on miski suunatud) iránt ♦ armastus isamaa vastu a haza iránti szeretet; huvi teaduse vastu a tudomány iránti érdeklődés
4. postp [gen]; prep [part]; adv (väljendab vastasseisu, vastupanu, keeldumist, vältimist) ellen ♦ olen ettepaneku vastu ellenzem a javaslatot; vastu tahtmist akarata ellenére; ta on minu vastu ellenem van; mul ei ole midagi selle vastu semmi kifogásom nincs ellene; vastu karva szőr ellenében; hääletad sa selle poolt või vastu? mellette vagy ellene szavazol?; vaenlase vastu võitlema harcol az ellenség ellen; kellegi vastu tunnistama tanúskodik vki ellen; tablett peavalu vastu tabletta fejfájás ellen; lunaraha vastu vabaks laskma váltságdíj ellenében szabadon enged
■LS: vastu+ ♦ vastuabinõu ellenintézkedés, megtorló intézkedés; vastuargument ellenérv; vastuarmastus viszontszerelem; vastuhakkaja lázadó, ellenálló; vastuhakkamine ellenszegülés; vastuhääl ellenszavazat; vastukaal ellensúly; vastukäik ellenlépés; vastukülaskäik viszontlátogatás; vastulause felszólalás, tiltakozás; vastuluure kémelhárítás; vastumeetmed ellenintézkedések; vastumürk ellenméreg; vastupanek ellenállás; vasturääkiv ellentmondásos, ellentmondó; vasturünnak sõj ellentámadás; vastutasu ellenszolgáltatás, viszonzás; vastutuul ellenszél; vastuvaidlemine ellentmondás; vastuvoolu a folyásiránnyal szemben, a víz ellenében, az árral szemben, a sodrással szemben