[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abielluma <+'ellu[ma 'ellu[da 'ellu[b 'ellu[tud 27 v> megházasodik; (omavahel) összeházasodik; (naise kohta) férjez megy; (mehe kohta) megnősül ♦ sellest on nüüd kakas aastat, kui ta abiellus két éve, hogy megnősült

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

ammuks <ammuks adv> (nüüdsama, alles) alig, éppenhogy ♦ ammuks see sadas vihma, kui juba paistab päike alig esett egy kicsit, máris süt a nap; ammuks sa tulid, kui juba lähedki éppenhogy csak megjöttél, máris elmész

aru saama megért ♦ asjast aru saama megérti a dolgot; kui ma õigesti aru saan ha jól értem; ära saa minust valesti aru! félre ne érts!

aus <'aus 'ausa 'ausa[t -, 'ausa[te 'ausa[id 02 adj>
1. (tõemeelne, õiglane, kohusetruu) becsületes, tisztességes ♦ aus inimene becsületes ember; aus käitumine becsületes viselkedés; aus võistlus becsületes verseny; ausad kavatsused tisztességes szándékok; tunnen teda kui läbini ausat inimest talpig becsületes embernek ismerem; see polnud tema suhtes aus ez nem tisztességes vele szemben; aus mäng fair play, tisztességes játék; endale ausal teel leiba teenima becsületes munkával keresi a kenyerét
2. kõnek (korralik, tubli, väärt) becsületes ♦ aus palk becsületes fizetés

avanema <avane[ma avane[da avane[b avane[tud 27 v> nyílik, megnyílik, kinyílik, feltárul, megadatik ♦ uks avanes az ajtó feltárult; aken avaneb kinyílik az ablak; mäe otsast avanev vaade a hegyről nyíló kilátás; avaneb võimalus alkalom nyílik; paise avanes kifakadt a fekély; tänava poole avanevad aknad utcára nyíló ablakok; kui paljudel inimestel selline võimalus avaneb? hány embernek adatik meg ez a lehetőség?; kõik uksed avanevad talle minden ajtó megnyílik előtte

dünamism <dünam'ism dünamismi dünam'ismi dünam'ismi, dünam'ismi[de dünam'ismi[sid_&_dünam'ism/e 22 s>
1. (dünaamilisus, liikuvus) dinamizmus
2. filos (kujutlus mateeria sõltumatust jõust kui iseseisvast algest) dinamizmus

edasi pääsema (edasi liikuda saama) továbbjut ♦ ootasime jaamas paar tundi, enne kui edasi pääsesime vártunk az állomáson pár órát, mielőtt továbbjutottunk

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

eksima <'eksi[ma 'eksi[da eksi[b eksi[tud 28 v>
1. (teed kaotama) téved, eltéved ♦ metsa eksima eltéved az erdőben
2. (kuhugi juhuslikult sattuma) odatéved, betéved ♦ turiste siia ei eksi ide nem tévednek turisták
3. (viga tegema) hibázik, téved ♦ kui ma ei eksi ha nem tévedek; arvutuses eksima hibázik a számolásban
4. (reegleid, tavasid rikkuma) téved ♦ eksimine on inimlik tévedni emberi dolog; a lónak négy lába van, mégis megbotlik

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

enne2 <'enne adv, prep>
1. adv (varem, varemalt) korábban, azelőtt, ezelőtt, előbb ♦ enne oli teisiti azelőtt másképp volt; enne seda előtte; enne kui vastad, mõtle mielőtt válaszolsz, gondolkodj
2. adv (esmalt, kõigepealt) először ♦ kuhu sa kiirustad, söö enne! te hova sietsz, először egyél!
3. prep [part] (ajaliselt varem) előtt ♦ enne lõunat ebéd előtt; enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt; enne pühi az ünnepek előtt; enne tähtaega a határidő előtt; rong väljub 5 minutit enne kuut a vonat hat óra előtt öt perccel indul; enne ärasõitu az indulás előtt
4. prep [part] (ruumiliselt varem) előtte

ennem <ennem adv>
1. (varem) előbb, mielőtt ♦ ennem kui uinusin, meenus mulle Margiti kiri mielőtt elaludtam, eszembe jött Margit levele; ma küsisin ennem én kérdeztem előbb
2. (pigem) inkább ♦ tuleksin ennem täna kui homme inkább ma jönnék, mint holnap

erutatud <erutatud erutatu erutatu[t -, erutatu[te erutatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> izgatott ♦ te kõik olete sama erutatud kui mina ti is vagytok annyira izgatottak, mint én

ette kujutama képzel, elképzel, gondol ♦ kas sa suudad seda ette kujutada? el tudod ezt képzelni?; sa oled visam, kui ma ette kujutasin kitartóbb vagy, mint gondoltam; püüan ette kujutada, kuidas kõik oli el tudom képzelni hogy történt mindez; kujuta ette, ta jättis tulemata! képzeld el, nem is jött

fui <f'ui interj>, ka fuih (väljendab põlastust, nördimust) pfuj, fuj ♦ fui, kuidas sa räägid! fuj, hogy beszélsz!; fuih, kui inetu! fuj, de ronda!

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

harilikult <harilikult adv> általában, többnyire, rendszerint ♦ tõusen harilikult kell seitse rendszerint hétkor kelek; vahetund kestis kauem kui harilikult a szünet a szokásosnál hosszabb volt

harutama <haruta[ma haruta[da haruta[b haruta[tud 27 v> (sõlme) felold, kibogoz; (õmblust) felfejt, felbont; (kudumit) felfejt, lebont; (ümbrisest, pakendist) kibont ♦ sõlme harutama csomót kibont; seelikut lahti harutama felbontja a szoknyát; harutab paki lahti felbontja a csomagot; kui muster ei meeldi, võid selle veel üles harutada ha nem tetszik a minta, még lebonthatod

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hiir1 <h'iir hiire h'iir[t h'iir[de, hiir[te h'iir[i 13 s> egér ♦ koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; juttselghiir zool (Apodemus agrarius) pirókegér; nahkhiir denevér, bőregér; põld-uruhiir mezei pocok; stepihiir güzüegér; hiiri hävitama egeret írt; ta oli vait kui hiir hallgatott, mint a sír, hallgatott, mint a sült hal; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön
■LS: hiire+ ♦ hiireauk egérlyuk; hiirehambad egérfogak; hiirepesa egérfészek; hiiretõrje egérírtás; hiireurg egérlyuk

hilja <hilja adv>
1. adv késő ♦ hilja õhtul késő este, öreg este; hilja öösel késő éjjel; on juba päris hilja elég késő van már; abi saabus liiga hilja túl későn érkezett a segítség; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. adj; s késő ♦ jäime hilja peale istuma későre maradtunk, sokáig elidőztünk; olime seal hilja õhtuni késő estig ott voltunk; hilja aja eest nemrég, mostanában

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

hoolitsema <hoolitse[ma hoolitse[da hoolitse[b hoolitse[tud 27 v> gondoskodik, ügyel, kezel, istápol, gondoz, ápol, ellát, dajkál; (korras hoidma) rendben tart ♦ {kelle} heaolu eest hoolitsema gondoskodik a jólétéről; perekonna eest hoolitsema gondoskodik a családjáról; oma tervise eest hoolitsema vigyáz az egészségére; oma välimuse eest hoolitsema vigyáz a külsejére; hoolitseb kui oma lapse eest úgy gondoskodik róla, mint saját gyermekéről; haige eest ei hoolitse keegi senki sem gondozza a beteget; mina hoolitsen piletite eest gondoskodom a jegyekről; hoolitsev abikaasa figyelmes házastárs; hoolitsevad käed gondoskodó kezek; hoolitsetud käed ápolt kezek; hoolitsetud välimus ápolt külső

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

hulgast <hulgast postp, adv> vt ka hulgas, hulka
1. postp [gen] (seast, keskelt) közül ♦ otsisin teda rahva hulgast kerestem őt a tömegben; ta ei ole kõige rumalamate hulgast nem a legbutábbak közül való
2. adv (koosseisust välja) leszámít, levon ♦ kui lapsed hulgast maha arvata, jääb meid seitse ha a gyerekeket leszámítjuk, heten maradunk

hundilaut <+l'aut lauda l'auta l'auta, l'auta[de l'auta[sid_&_l'aut/u 22 s> (väga külm ruum) jégverem ♦ tuba oli nagu hundilaut olyan ez a szoba, mint a jégverem; külm kui hundilaudas hideg, mint a jégverem

hunnik <hunnik hunniku hunniku[t -, hunniku[te hunniku[id 02 s> csomó, rakás, paksaméta, kupac, halom, halmaz, garmada ♦ kuivanud lehtede hunnik száraz levélkupac; hunnik liiva egy kupac homok; hunnik raha egy rakás pénz; haohunnik rőzsecsomó; kivihunnik kőrakás; kompostihunnik komposzthalom; laastuhunnik forgácshalom; kruusahunnik kavicsdomb; liivahunnik homokcsomó; põhuhunnik szalmacsomó; sõnnikuhunnik ganécsomó, trágyadomb; hunnikusse koguma halomba gyűjt; hunnikusse laduma halomba rak; hunnikusse panema csomóba rak; hunnikusse kogunema csomóba gyűlik; tööd jooksevad hunnikusse felgyűlik a munka; sõitis auto hunnikusse ronccsá törte az autót; nagu õnnetuse hunnik mint egy rakás szerencsétlenség; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

hunt <h'unt hundi h'unti h'unti, h'unti[de h'unti[sid_&_h'unt/e 22 s>
1. zool (Canis lupus) farkas, ordas ♦ hall hunt szürke farkas; emahunt nőstény farkas; metsahunt erdei farkas; stepihunt prérifarkas; huntide ulgumine farkasüvöltés; hunt murdis lamba a farkas megölte a juhot; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; hunt lambanahas báránybőrbe bújt farkas; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal; huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; näljane kui hunt éhes, mint a farkas; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa; hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
2. kõnek (hundikoer) farkaskutya
3. tehn (peenestus-, kohestusmasin) aprító, daráló ♦ kaltsuhunt rongyaprító; linahunt tiló; lihahunt húsdaráló
■LS: hundi+ ♦ hundiauk farkasverem; hundiisu piltl farkasétvágy; hundijaht farkasvadászat; hundikari farkascsorda; hundikurk med farkastorok; hundinahk farkasbőr; hundipüünis farkascsapda; hundirauad csapóvas; hundiseadus piltl farkastörvény; hundiurg farkasodú

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hädapärast <+pärast adv> (vaevu, kuidagimoodi) ♦ kajut mahutab hädapärast neli meest a kajütben éppen hogy elfér négy ember; tegin niipalju, kui hädapärast tarvis csak annyit tettem, amennyi feltétlenül szükséges volt

härg <h'ärg härja h'ärga h'ärga, h'ärga[de h'ärga[sid_&_h'ärg/i 22 s> (kastreeritud pull) ökör, bika; (pull) bika ♦ möirgav härg bőgő ökör; kabuhärg, kohihärg ökör; nuumhärg hizlalt ökör; tapahärg vágómarha; veohärg igás ökör; härga ikkesse panema járomba fogja az ökröt; tugev kui härg erős, mint a bika, erős, mint a bivaly; töötab kui härg dolgozik, mint a bivaly; nagu punane rätik härjale olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; terve kui härg egészséges, mint a makk; venib nagu härja ila nyúlik, mint a rétestészta; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: härja+ ♦ härjaajaja ökörhajcsár, ökörhajtó; härjakael piltl bikanyak; härjakari ökörgulya; härjakultus bika-kultusz; härjaliha ökörhús; härjanahk ökörbőr; härjapraad ökörsült; härjarakend ökörfogat

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

ilmaime <+ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> (midagi haruldast) a világ csodája ♦ kõik vahivad teda kui ilmaimet mindenki bámulja, mint valami világ csodáját

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

ilmutis <ilmutis ilmutise ilmutis[t ilmutis[se, ilmutis[te ilmutis/i 11 s> (viirastuslik kuju) jelenség, kísértet ♦ kõik vaatavad teda kui ilmutist úgy néztek rá, mint a kísértetre

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

isa <isa isa isa -, isa[de isa[sid 17 s>
1. apa, édesapa, fater, atya ♦ armastav isa szerető apa; lihane isa édesapa; kasuisa nevelőapa; linnaisad városatyák; pärisisa édesapa; ristiisa keresztapa; vaarisa dédapa; võõrasisa mostohaapa; kolme lapse isa háromgyermekes apa; isa õpetussõnad atyai intelem; isa poolt sugulane apai ágról rokon; isaks saama apa lesz; poeg on isasse läinud az apjára ütött a fiú; lapsed on isa nägu a gyerekek az apjukra hasonlítanak; puhast tõugu hagijas nii isa kui ka ema poolt apai és anyai ágon fajtiszta véreb; liikumise vaimne isa a mozgalom szellemi atyja; kosmonautika isa az űrhajózás atyja; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja
2. (esivanemad) elődök, ősök ♦ isade õpetuse järgi őseink kanítása szerint; isade traditsioone jätkama elődeink hagyományait folytatva
3. relig (katoliku vaimulik, kaitsevaim) atya, pap ♦ püha isa szentatya; isa Aleksi Aleksi atya; pihiisa gyóntató pap; taevaisa mennyei atya; isa, poja ja püha vaimu nimel az atya, a fiú és a szentlélek nevében
■LS: isa+ (meessoost vanemasse puutuv) ♦ isaarm, isaarmastus apai szeretet; isakodu szülői ház; isakohus apai kötelesség; isamaja apai ház; isatapp apagyilkosság; isatunded apai érzések
isa+ (isane loom) ♦ isahani gúnár; isahunt apafarkas, hím farkas; isajänes bak nyúl; isakala hím hal; isakalkun pulykakakas; isakass kandúr; isalõvi hím oroszlán; isamesilane here; isapart gácsér

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

iseloomustama <+loomusta[ma loomusta[da loomusta[b loomusta[tud 27 v>
1. jellemez ♦ heast küljest iseloomustama pozitív oldalról jellemez; negatiivselt iseloomustama negatívan jellemez; tabavalt iseloomustama találóan jellemez; üldjoontes iseloomustama általánosan jellemez; teda iseloomustati kui head töötajat jó munkásként jellemezték; esimeest iseloomustati kõige paremast küljest az elnököt a legjobb oldalról jellemezték
2. (kellele v millele iseloomulik olema) jellemez ♦ tema käitumist iseloomustab lihtsus viselkedését egyszerűség jellemzi; tema rõivastust iseloomustas hea maitse öltözködését jó izlés jellemezte; seda õppurit iseloomustab visadus ezt a diákot a kitartás jellemzi; iseloomustavad jooned jellemvonások

issake <'issake interj> isten, istenke ♦ issake, kui tüütu! istenem, milyen unelmas!; oi issake, katus laseb läbi! jaj, istenem/istenkém, beázik a tető!; issake, kui ammu see kõik oli! istenem, de rég is volt!

issand <'issand 'issanda 'issanda[t -, 'issanda[te 'issanda[id 02 s; 'issand interj> (ristiusu jumal) isten, úr; (hüüatustes) istenem ♦ issanda muutumine relig az Úr átalakulása; issand olgu sinuga isten veled; issand seda teab tudja isten; issanda teed on imelikud isten útjai kifürkészhetetlenek; sa tuletad seda mulle iga issanda päev meelde ezt minden áldott nap eszembe juttatod; sa issand, kui ilus ta on! istenem, de szép!; oh issand, kui kiiresti aeg lendab istenem, milyen gyorsan repül az idő

isver <'isver interj> atyaég, atyaisten, atyaúristen, istenem ♦ isver, missugune kokkusattumus! atyaég, micsoda egybeesés; isver, kui mustad te olete! istenem, de koszosak vagytok!; isver, kuidas ma ehmatasin! atyaúristen, de megijedtem!

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jessake <j'essake interj> istenem, istenkém ♦ oi jessake, see ajas judinad peale jaj istenkém, ettől kirázott a hideg; jessake, kui palju lilli! istenem, de sok virág!

jonnima <j'onni[ma j'onni[da jonni[b jonni[tud 28 v> (tujutsema) csökönyösködik, makacskodik, hisztizik; (kangekaelne olema) makacs, konok ♦ ole mõistlik, ära jonni légy okos, ne makacskodj; laps jonnib isaga vähem kui emaga a gyerek kevesebbet hisztizik az apjávalmint az anyjával; ta jonnib -- ei lähe ja kõik csökönyösködik, nem megy, és kész

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

juht2 <j'uht juhu j'uhtu j'uhtu, j'uhtu[de j'uhtu[sid_&_j'uht/e 22 s> (juhtum, sündmus, nähtus, kord) eset, esemény, ügy ♦ käesolev juht jelen eset; erandjuht kivételes eset; erijuht különleges eset; esinemisjuht előfordulási eset; haigusjuht megbetegedés; mürgistusjuht mérgezéses eset; õnnetusjuht baleset; üksikjuht egyedi eset; äärmisel juhul a legvégső esetben, végső esetben; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül), mindenképp(en); igaks juhuks a biztonság kedvéért; parajal juhul alkalomadtán; juhul kui ... ha; vastasel juhul különben, ellenkező esetben, másképpen; mitte mingil juhul dehogyis, semmi szín alatt, semmi esetre (sem), semmi esetre se, semmilyen körülmények között, éppen nem, hogyisne!
■LS: juhu+ ♦ juhuekspertiis váratlan vizsgálat; juhukaup alkalmi áru; juhuost alkalmi vétel; juhutöö alkalmi munka; juhuvedu különjárat

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

julgema <j'ulge[ma j'ulge[da j'ulge[b j'ulge[tud_&_jule[tud 27 v> bátorkodik, vetemedik, merészkedik, merészel, mer; (julgust ilmutama) bátorságot mutat; (mitte kartma) rettenthetetlen; (söandama) merészel ♦ julgen üles tunnistada be merem vallani; julgen selles kahelda kételkedni merek benne; kuidas sa julged minust niimoodi mõelda? hogy merészelsz ilyet gondolni rólam?; vaevalt ta julgeb seda teha nem igen meri megtenni; tule, kui julged gyere, ha mersz; ei julge soovitada nem merem ajánlani; kas julgeme sisse minna? be merünk menni?

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

justkui <+k'ui konj, adv>, ka just kui
1. konj (nagu, otsekui) mintegy, mintha, szinte ♦ isu justkui hundil farkasétvágy, étvágya mint a farkasé; elu justkui v just kui filmis olyan az élet, mint a filmekeb; libedasti justkui õlitatult olajozottan; tormab ringi justkui arust ära rohangál, mint az őrült; vastasid justkui ühest suust egyhangúlag válaszoltak; on selleks justkui loodud mintha csak erre teremtették volna; see tuli justkui iseenesest szinte magától jött
2. adv kõnek (erinevate suhtumiste väljendamiseks) mintha, szinte ♦ sadu on justkui hõredamaks jäänud mintha csendesedne az eső; sa justkui varjad midagi mintha titkolnál valamit; sa justkui ei rõõmustagi mintha nem is örülnél; justkui raske uskuda szinte nehéz elhinni; justkui sa ise ei teaks mintha te nem tudnád; pole justkui tahtmist minna mintha nem lenne kedve menni

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kaduma <kadu[ma kadu[da k'ao[b k'ao[tud 28 v>
1. (kaotsi minema) elvész, eltűnik ♦ mul on kindad kadunud elveszett a kesztyűm; jäljetult kadunud híre-hamva sincs, szőrén-szálán eltűnt; teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt; ta on kadunud nagu tina tuhka mintha a föld nyelte volna el; (keegi/miski on kadunud) nagu tina tuhka se híre, se hamva (vkinek/vminek); kadus kui tina tuhka eltűnt, mint szürke szamár a ködben; nagu vits vette kaduma köddé válik; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
2. (silmist, silmapiirilt haihtuma) elvész ♦ linn kadus me silmist eltűnt a város a szemünk elől; kuhu sa kadusid? hova tűntél?; kao minema! kõnek tűnj el!; et keegi/miski kaoks minema a pokolba kíván vkit/vmit
3. (olemast lakkama) eltűnik ♦ kadunud traditsioonid elveszett hagyományok; {kellel} tal on söögiisu kadunud elment az étvágya; plekk on kadunud eltűnt a folt; aeg kaob elmúlik az idő; kõik on kadunud minden el van veszve; kadunud lammas elveszett bárány

kae1 <k'ae interj> (vaata, ennäe) nézd (csak), íme; (pahameele puhul) látod ♦ kae, kui udune ilm! látod, milyen ködös az idő!

kah <k'ah adv> kõnek
1. (ka, samuti) is ♦ sina kah kodus te is otthon vagy
2. (eelneva rõhutamisel) is ♦ kuidas sa elad kah? hogy is vagy?; käib kah, kui paremat pole ha nincs jobb, az is jó

kaheteist[kümne]aastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> tizenkétéves ♦ kui laps sai kaheteist[kümne]aastaseks amikor a gyerek tizenkét éves lett

kahetsema <kahetse[ma kahetse[da kahetse[b kahetse[tud 27 v>
1. (midagi tegematuks soovima) megbán ♦ oma patte kahetsema megbánja a bűnjeit; ma kahetsen seda, et ... bánom, hogy …; küll sa veel kahetsed! Jó, de ezt még megbánod!; ta kahetses, et võttis kutse vastu megbánta, hogy elfogadta a meghívást; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat, jobb félni, mint megijedni
2. (haletsema) sajnál ♦ ära kahetse mind ne sajnálj engem

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kallis <kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj (hinnaline, väärtuslik) drága, költséges ♦ kallid kingitused drága ajándékok; kallid ehted drága ékszerek; kallimaks minema drágul; ostsin kingad kalli raha eest jó drágán vettem meg a cipőt; see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
2. adj (armas, südamelähedane) kedves, édes, drága ♦ kallis ema drága édesanyám; kallis sõber drága barátom, kedves barátom!; kallid külalised kedves vendégek
3. adj (vaikne, õnnis, püha) áldott ♦ kallis jõululaupäeva õhtu áldott szenteste; kallist rahu áldott békét
4. s (armastatu, kallim) drágám, kedvesem, kicsim, kincsem
5. adj (hea, lahke, vastutulelik) szíves ♦ olge nii kallis ja öelge, kui palju on kell? legyen szíves és mondja meg, mennyi az idő?

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kartma <k'art[ma k'art[a karda[b karde[tud, k'art[is k'art[ke 34 v>
1. (hirmu tundma, pelgama, mitte julgema) fél <{vmitől/vkitől}> ♦ kõrgust kartma fél a magasságtól; pimedust kartma fél a sötétségtől; surma kartma fél a haláltól; ära karda! ne félj!; ärge kartke! ne féljetek!; vihma pole karta eső nem várható; pole midagi karta nincs mitől félni; laps kardab kõdi a gyerek fél a csiklandozástól; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat; jobb félni, mint megijedni; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél; kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől, fél tőle mint a tűztől
2. (rahutust tundma, muretsema) félt <{vmit/vkit}> ♦ kardab kõige halvemat a legrosszabbtól tart

kass <k'ass kassi k'assi k'assi, k'assi[de k'assi[sid_&_k'ass/e 22 s>
1. zool (Felis) macska; (isakass) kandúr ♦ hall kass szürke macska; kollane kass vörös macska; vöödiline kass cirmos; hulkuv v kodutu kass kóbor macska; emane kass anyamacska; isane kass kandúr; angoora kass angóramacska; siiami kass sziámi macska; kodukass házimacska; kõrkjakass, rookass zool (Felis chaus) mocsári macska, csausz; luitekass zool (Felis margarita) homoki macska, margaritamacska; tõukass fajtatiszta macska; kass tõi pojad a macska előhozta a kölykeit; kass lööb nurru a macska dorombol; kass näub a macska nyávog; kass turtsub a macska fúj; kass lakub v limpsib piima a macska tejet lefetyel; kass peseb silmi a macska mosakszik; kass küünistab a macska karmol; kass varitseb hiirt a macska lesi az egeret; kass tõmbus kerra a macska összegömbölyödött; kass tõmbas küüru selga a macska fölpúposította a hátát; ära solguta v väntsuta kassi! ne húzd-vond, ne nyaggasd a macskát!; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen, úgy él, mint a molnár tyúkja, él, mint hal a vízben; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
2. (hrl pl) kõnek (saapa külge kinnitatav ronimisvahend alpinistidel) hágóvas

kasvama <k'asva[ma k'asva[da kasva[b kasva[tud 28 v>
1. (mõõtmetelt suurenema) nő, növekszik ♦ suureks kasvama nagyra nő; Kui kiiresti küll see laps kasvab! Milyen gyorsan nő ez a gyerek!; rohi kasvab nő a fű; kokku kasvama összenő; kartulid on keldris kasvama läinud nagyon csírázik már a krumpli a pincében; juuksed kasvavad nő a haja; riietest välja kasvama kinövi a ruháit; kasvav põlvkond a most növő nemzedék; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek
2. (esinema, leiduma: taimede kohta) nő, terem ♦ aias kasvasid põõsad ja lilled cserjék és virágok nőttek a kertben; luuderohi kasvab meil üksnes saartel a borostyán nálunk csak a szigeteken nő
3. (suurenema, rohkenema) nő ♦ linn kasvab növekszik a város; vajadused kasvavad nő a szükséglet; süües kasvab isu piltl evés közben jön meg az étvágy

katus <katus katuse katus[t -, katus[te katuse[id 09 s> fedél, tető, háztető ♦ lame katus lapos tető; eterniitkatus eternit tető; kelpkatus, neljakaldeline katus kontytető; kiltkivikatus palatető; kivikatus cserepes tető; klaaskatus üvegtető; kuppelkatus kupolatető; mansardkatus manzárdtető; [pilli]roogkatus nádtető; plekkkatus bádogtető; sindelkatus zsindelyes tető; viilkatus, kahekaldeline katus nyeregtető; võlvkatus íves magas tető; õlgkatus zsúpfedél, nádtető; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi; kellegagi ühe katuse all elama egy fedél alatt él/lakik vkivel; parem varblane peos kui tuvi katusel jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
■LS: katuse+ ♦ katuseaken tetőablak; katusehari gerinc, tetőgerinc; katusekalle tetőhajlás; katusekorrus padlástér; katuseluuk tetőkibúvó; katusepapp bitumenes tetőzsindely; katuseplekk tetőbádog; katuserenn ereszcsatorna

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

kauaks <kauaks adv> (pikaks v hulgaks ajaks) sokáig, hosszú időre ♦ ma ei tulnud kauaks nem maradok itt sokáig; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; kui kauaks jääd sinna? meddig maradsz ott?

kaunidus <k'aunidus k'auniduse k'aunidus[t k'aunidus[se, k'aunidus[te k'aunidus/i 11 s>
1. (ilu) szépség ♦ looduse kaunidus a természet szépsége
2. (kaunis asi vms) szépség ♦ kui palju ilusaid asju on ilmas mennyi szépség van a világon

kaval <kaval kavala kavala[t -, kavala[te kavala[id 02 adj> ravasz, furfangos; (taibukas, leidlik) leleményes ♦ kaval kelm ravasz csaló; kaval mõte ravasz gondolat; kaval naeratus ravasz mosoly; kaval pilk ravasz pillantás; kaval riugas ravasz fondorlat; kaval trikk ravasz trükk; kaval kui rebane okos, mint a róka

keelepaelad pl <+p'ael paela p'aela p'aela, pael[te_&_p'aela[de p'aela[sid_&_p'ael/u 23_&_22? s> piltl (keel kui kõneelund) nyelv ♦ keelepaelad avanevad v vallanduvad v lähevad v pääsevad lahti v valla megoldja a nyelvét; jutupaelad/keelepaelad lähevad valla megered a nyelve

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

kehatu <kehatu kehatu kehatu[t -, kehatu[te kehatu[id 01 adj> testetlen ♦ kehatu vaim testetlen szellem; igasugune vara - nii kehaline kui kehatu minden olyan vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei

kerge1 <k'erge k'erge k'erge[t -, k'erge[te k'erge[id 01 adj> könnyű, könnyed ♦ sulgkerge pehelykönnyű; õhkkerge leheletkönnyű; kerge kandam könnyű teher; kerge kott könnyű táska; kerge töö könnyű munka; kerge toit könnyű étel; kerge ülesanne könnyű feladat; kerge sünnitus könnyű szülés; kerge muusika könnyű zene; kerge stiil könnyű stílus; kerge võit könnyű győzelem; kerge tuul könnyű szél; kerge mantel könnyű kabát; kerge vein könnyű bor; kerge suvekleit szellős nyári ruha; kerge suhtumine könnyed viszonyulás; kerge kõnnak könnyű járás; kerge lugemine könnyed olvasmány; kerge nohu könnyű nátha; kerge uni éber álom; ei ole kerge kellelgi senkinek sem könnyű; kergem on öelda, kui teha könnyebb mondani, mint megtenni; klaasesemed on kerged purunema az üvegtárgyak könnyen eltörnek; elab kerget elu könnyű életet él
■LS: kerge+ ♦ kergekuulipilduja golyószóró; kergemuusika könnyűzene; kergetööstus könnyűipar

kergitama <kergita[ma kergita[da kergita[b kergita[tud 27 v> felhúz, (meg)emel, fellebbent; (rasket eset millegi abil) megemel ♦ pükse kergitama felhúzza a nadrágját; kulme kergitama felvonja a szemöldökét, felhúzza a szemöldökét; klaasi kergitama italozik; tainast kergitama megkeleszti a tésztát; küsimust kergitama piltl felveti a kérdést; kaabut kergitama megemeli a kalapját; tuul kergitas tüdrukukese kleidisaba a szél fellebbentette a kislány szoknyácskáját; kes koera saba kergitab, kui koer ise minden cigány a maga lovát dicséri; milleltki saladuseloori kergitama fellebbenti a fátylat vmiről

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kinnistuma <kinnistu[ma kinnistu[da kinnistu[b kinnistu[tud 27 v> berögződik, rögzül, állandósul, megszilárdul ♦ negatiivne kinnistub inimestes palju kergemini kui positiivne a negatív sokkal jobban berögződik az emberekbe, mint a pozitívum

kirik <kirik kiriku kiriku[t -, kiriku[te kiriku[id 02 s>
1. (ristiusu kultusehoone) templom ♦ kolmelööviline kirik háromhajós templom; puust kirik fatemplom; gooti stiilis keskaegne kirik gótikus stílusú középkori templom; kivikirik kőtemplom; toomkirik székesegyház, dóm; kiriku võlvid a templom boltozatai; vaene kui kirikurott szegény, mint a templom egere
2. (religioosne institutsioon) egyház ♦ anglikaani kirik anglikán egyház; uusapostlik kirik új apostoli egyház; kalvinistlik kirik református egyház; katoliku kirik katolikus egyház; kreekakatoliku kirik görögkatolikus egyház; luteri kirik evangélikus egyház; roomakatoliku kirik római katolikus egyház; õigeusu kirik ortodox egyház; vabakirik szabadegyház
3. (jumalateenistus) istentisztelet ♦ jõulukirik karácsonyi istentisztelet; kirikus käima templomba jár; täna kirikut ei ole ma nincs istentisztelet
■LS: kiriku+ ♦ kirikuaasta egyházév; kirikukell harang; kirikukool felekezeti iskola; kirikulõhe aj egyházszakadás; kirikumaks egyházi adó; kirikumuusika egyházi zene; kirikumõis javadalom; kirikupea egyházfő; kirikuraamat egyházi anyakönyv; kirikurott piltl a templom egere; kirikuteener sekrestyés, templomszolga; kirikuõigus egyházjog

kisama <kisa[ma kisa[da kisa[b kisa[tud 27 v> kiabál, üvölt, ordít, zajong ♦ lapsed kisavad õues a gyerekek az udvaron zajonganak; häält kähedaks kisama rekedtre ordítja magát; ära kisa! ne ordíts!; täiest kõrist kisama teli torokból üvölt; kisab kui siga aia vahel üvölt, mint a fába szorult féreg

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

kodar <kodar kodara kodara[t -, kodara[te kodara[id 02 s>
1. (ratta osa) küllő ♦ kellelegi kaikaid kodarasse loopima gáncsot vet vkinek, tőrbe csal/ejt vkit; kellelegi kaikaid kodaratesse loopima akadály(oka)t gördít vki elé/útjába
2. (hrl pl) kõnek (jalg) láb ♦ jookse nüüd nii kiiresti, kui kodarad võtavad fuss, ahogy a lábad bírja
■LS: kodar+ ♦ kodarluu anat orsócsont; kodarratas küllőkerék

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kohutav <kohutav kohutava kohutava[t -, kohutava[te kohutava[id 02 adj> borzalmas, szörnyű, rettenetes, rémes, irtózatos, ijesztő, megdöbbentő, elrettentő, borzasztó ♦ kohutav katastroof borzalmas katasztrófa; kohutav vaatepilt borzalmas látvány; kohutav ilm szörnyű idő; kohutav, kui vähe teenivad Ungari naised megdöbbentő, mennyire kevés pénzt keresnek a magyar nők

koor1 <k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s>
1. (puul) héj, kéreg ♦ apelsinikoor narancshéj; banaanikoor banánhéj; kartulikoored krumplihéj; maakoor geol földkéreg; munakoor tojáshéj; puukoor a fa kérge; pähklikoor dióhéj; sibulakoored hagyma héja; sidrunikoor citromhéj; õunakoor az alma héja; arbuusi koor dinnyehéj; koorega sööma héjastul eszi; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó
2. (piima rasvakiht) tejszín; (hapukoor) tejföl ♦ rõõsk koor tejszín; kohvikoor kávétejszín; vahukoor tejszínhab; pannkoogid [hapu]koorega palacsinta tejföllel
■LS: koore+ mets
koore+ (piima rasvakihiga seotud) ♦ koorejäätis tejszínes fagylalt; koorekohv tejszínes kávé; koorepulber tejszínpor

korrutama <korruta[ma korruta[da korruta[b korruta[tud 27 v>
1. (lõnga) sodor ♦ lõnga korrutama fonalat sodor
2. (ühte ja sama ütlema) csépel, hajtogat ♦ alati sama juttu korrutama mindig ugyanazt hajtogatja
3. mat megszoroz, szoroz ♦ kui korrutame kaks kolmega, saame kuus ha a kettőt megszorozzuk hárommal, hatot kapunk

kriit <kr'iit kriidi kr'iiti kr'iiti, kr'iiti[de kr'iiti[sid_&_kr'iit/e 22 s>
1. (kivim) kréta ♦ värviline kriit színes kréta; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblán; (näost) valge kui kriit/lubi olyan, mint a cseppentett tökmag
2. geol (kriidiajastu) kréta(időszak)
■LS: kriidi+ ♦ kriiditolm krétapor
kriit+ ♦ kriitpaber krétapapír; kriitvalge falfehér, krétafehér

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuipalju <+palju adv>
1. (määralauses: kui suurel määral) mennyi
2. (hüüd- ja väitlausetes: rohkesti, külluses) mennyi

kuivõrd <+v'õrd adv, konj>
1. adv (mil määral, kui palju) mennyire
2. konj (sest, kuna, et) mivel
3. konj (eitavas lauses vastandamisel: kui just) nem annyira .. hanem

kujutlema <kujutle[ma kujutle[da kujutle[b kujutle[tud 27 v> (ette kujutama) képzel, elképzel ♦ kujutlen, kui ilus seal praegu on el tudom képzelni, milyen szép most ott; kedagi nooremana kujutlema fiatalabbnak képzel vkit; kujutle vaid, ta ei tulnudki! képzeld el, nem is jött!

kukil <kukil adv, postp> vt ka kukile, kukilt
1. adv (turjal) vállán, nyakában ♦ kukil kandma a nyakában visz; kas ma jäängi teid oma kukil tassima? a hátamon foglak cipelni?; vahendid imikute kandmiseks täiskasvanute kukil eszközök csecsemők szállítására felnőttek vállán; kui me neid ei pigista, on meil terve mässuliste armee kukil ha nem csapunk oda keményen, egy gerillahadsereg lesz a nyomunkban
2. adv; postp [gen] piltl (koormana rõhumas, ahistamas) vállán, nyakában ♦ tal on palju muresid kukil nagy teher van most a vállán; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. postp [gen] (vahetus läheduses) hegyén-hátán ♦ inimesed elavad seal üksteise kukil egymás hegyén-hátán élnek ott az emberek

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kulutama <kuluta[ma kuluta[da kuluta[b kuluta[tud 27 v>
1. (hõõrumisega, nühkimisega) (el)koptat; (ära kandma) elhsznál ♦ kingataldu kulutama elkoptatja a cipőtalpat; närve kulutav töö idegtörlő munka
2. (tarvitama, raiskama) (el)költ, (el)fogyaszt ♦ raha kulutama rákölt; raha viina peale kulutama a pénzét alkoholra költi; kui palju bensiini keskmiselt üks auto kulutab? mennyi benzint fogyaszt leggyakrabban egy kocsi?; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
3. (veetma, mööda saatma) (el)tölt ♦ kulutab oma õhtud restoranis az estéket a kocsmában tölti

kumbki <k'umbki kummagi k'umbagi k'umbagi, k'umba[degi k'umb/igi 00 pron> (jaatuse puhul: nii üks kui teine) mindkét; (mõlemad) mindkettő; (eituse puhul: ei see ega teine) egyik sem ♦ kummaski käes oli tal kohver mindkét kezében egy-egy bőrönd volt; kummalgi pool teed kasvas mets az út mindkét oldalán erdő nőtt; mitte kumbki neist egyikük sem

kuna <kuna konj, adv>
1. konj (samal ajal kui) tudniillik, mivel, ugyanis, hiszen ♦ te ei tohi ravi lõpetada, kuna hepatiit võib uuesti välja lüüa nem szabad a kezelést abbahagynia, mivel a hepatitisz esetleg kiújulhat
2. konj (sest, sellepärast et) mert, mivel ♦ ta ei tule, kuna on haige nem jön, mert beteg; ma ei näinud teda, kuna oli pime nem láttam őt, mert sötét volt
3. adv kõnek (kunas, millal) mikor ♦ kuna ma siis tulen? mikor jövök?

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

kuniks <kuniks adv> (kui kauaks, kui pikaks ajaks) ameddig; (niikauaks kui, seni kui) amíg ♦ kuniks meil on vett, on meil lootust mindaddig, amíg van vizünk, van némi remény is; kuniks elu! ameddig életünk tart!; püüame, kuniks kala jätkub halásszunk, amíg van hal

kustsaadik <+saadik adv>
1. (kustpeale) mióta
2. (kuhumaani, kui palju) meddig

kuum <k'uum kuuma k'uuma k'uuma, k'uuma[de k'uuma[sid_&_k'uum/i 22 adj, s>
1. adj (palav) forró; (tuline) tüzes; (tunde, loomuse kohta) heves ♦ kuumad ilmad hőség; kuum suvi forró nyár; kuum suudlus forró csók; tass kuuma jooki egy csésze forró ital; kuum triikraud forró vasaló; kui kuum liiv! milyen forró ez a homok!; kuum tee forró tea; kuum ahi forró kályha; kuum kliima forró éghajlat; kuuma kaup kelendő árucikk; kuum kartul piltl kényes kérdés; kellegi püksitagumikku kuumaks kütma kiporolja vkinek a nadrágját; tao rauda, kuni raud on kuum addig üsd a vasat, amíg meleg
2. s (kuumus) forróság; (palavus) hőség ♦ suvise kuumaga a nyári hőségben
■LS: kuum+ ♦ kuumsuitsutamine, kuumsuitsutus forrón füstölés; kuumtöötlemine, kuumtöötlus hőkezelés

kõhn <k'õhn kõhna k'õhna k'õhna, k'õhna[de k'õhna[sid_&_k'õhn/u 22 adj> (kõhetu, lahja) sovány, vékony, vézna, szikár, cingár ♦ küll on see poisike kõhn de cingár ez a fiúcska; kõhnad käed vézna kéz; kõhn setukas sovány ló; kõhn rahakott sovány pénztárca; kõhn(em)aks jääma lesoványodik; kõhn kui piitsavars (olyan) vékony, mint a giliszta; kõhn kui piibuork olyan sovány, mint a piszkafa

kõigest <kõigest adv> (ainult, vaid) csak; (mitte enamat kui, mitte rohkem kui) mindössze, alig ♦ loengul oli kõigest kümme inimest az előadáson mindössze tízen voltak; see juhtus kõigest nädal tagasi csak/alig egy hete történt; ta on kõigest väike ametnik ő csak egy hivatalnok

kõigesööja <+s'ööja s'ööja s'ööja[t -, s'ööja[te s'ööja[id 01 s, adj> zool
1. s (segatoiduline loom) mindenevő
2. adj (nii loom- kui taimtoiduline) mindenevő

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

kõndima <k'õndi[ma k'õndi[da kõnni[b kõnni[tud 28 v> (käima) jár, megy, gyalogol; (minema) megy; (jalutama) sétál ♦ kõnnib aeglaselt lassan jár; kõnnib päevas 10 kilomeetrit naponta 10 kilométert gyalogol; kõnnib kikivarvul lábujjhegyen jár; tüdrukud õpivad varem kõndima kui poisid a lányok korábban tanulnak meg járni, mint a fiúk; kõnni ettevaatlikult, sest sa kõnnid minu unistustel lépkedj óvatosan... mert az álmaimon lépkedsz; munadel kõndima tojástáncot jár

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

käperdama <käperda[ma käperda[da käperda[b käperda[tud 27 v> (käega katsuma) fogdos, nyúlkál, tapiz ♦ kui ta end täis oli joonud, käperdas tüdrukuid ha be volt piálva, tapizta a lányokat

kübe <kübe kübeme kübe[t -, kübeme[te kübeme[id 04 s> (raas, väike osake) részecske, morzsa; piltl (abstraktmõistete puhul: natuke, ivake) édeskevés, szikrányi, szemernyi, fikarcnyi ♦ liivakübe homok szemcséje; temasse polnud jäänud kübetki inimlikkust egy szemernyi emberség sem maradt benne; kui tas oleks kübegi tarkust olnud, poleks ta seda teinud ha csak (egy) szemernyi bölcsesség volna benne, nem tette volna; ma ei maganud kübekestki öösel (egy) szemernyit sem aludtam az éjjel; tal pole kübetki mõistust egy fikarcnyi esze sincs, egy csepp esze sincs

küll <k'üll adv; k'üll külla k'ülla k'ülla, k'ülla[de k'ülla[sid_&_k'üll/i 22 s>
1. adv (väidet rõhutav) majd ♦ istu rahulikult, küll mina lähen ülj nyugodtan, majd én megyek; küll ta tuleb majd jönni fog; täna tuleb küll vihma ma bizonyára esni fog
2. adv (vastust kinnitav, igatahes, tõepoolest) igen ♦ hea küll igen, jó, rendben
3. adv (vastanduse puhul) aztán ♦ ma küll ei tule! én aztán nem jövök!
4. adv (tundetooni rõhutamisel) bizony ♦ küll sina alles oskad kõike! te bizony sok mindent tudsz!
5. adv (küllalt, piisavalt) eléggé, elegendően ♦ muresid on rohkem kui küll rengeteg gondja van; tööjõudu on saada küll elegendő munkaerő áll rendelkezésre

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

loll <l'oll lolli l'olli l'olli, l'olli[de l'olli[sid_&_l'oll/e 22 adj, s>
1. adj (rumal, taipamatu) buta, ostoba, hülye ♦ loll tegu ostoba tett; loll inimene buta ember; loll juhtum buta eset
2. adj kõnek (hull, poole aruga, napakas) bolond ♦ ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; kedagi lolliks tegema a bolondját járatja vkivel, bolonddá tesz vkit; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak
3. s (rumal inimene) buta; (lollus) butaság ♦ ära mängi lolli ne legyen már ostoba; loll, kes usub hiszi a piszi; loll kui saabas buta, mint az ágyú / a csizmatalp / a tök; buta, mint a föld; okos, mint a tavalyi/tordai kos; buta, mint a segg

lubama <luba[ma luba[da luba[b luba[tud 27 v>
1. (luba andma, nõustuma, soostuma) enged, megenged, beenged, engedélyez, elenged ♦ lubage, ma aitan megengedi, hogy segítsek?; luba, ma aitan! engedd, hogy segítsek!; kui ilm lubab ha az idő engedi; lubage küsida hadd kérdezzem meg; mida te endale lubate! ezt kikérem magamnak!; mida sa endale õige lubad?! te meg mit képzelsz magadról!?
2. (lubadust andma) (meg)ígér; (tõotama) megfogad ♦ luban tulla ígérem, hogy eljövök; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat ígér; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó

lubi <lubi lubja l'upja l'upja, l'upja[de l'upja[sid_&_l'upj/e 24 s> mész ♦ kustutatud lubi oltott mész; kustutamata lubi oltatlan mész; allikalubi geol mésztufa; kloorlubi keem klórmész; nõrglubi geol mésztufa; lupja kustutama beolt, meszet olt, leolt; lupja põletama meszet éget; (näost) valge kui kriit/lubi olyan, mint a cseppentett tökmag; valge kui lubi/lubivalge fehér, mint a fal
■LS: lubi+ ♦ lubibetoon ehit mészbeton; lubikrohv ehit mészvakolat; lubimört ehit mészhabarcs; lubivalge falfehér, mészfehér; lubiväetis põll mésztrágya; lubivärv mészfesték
lubja+ ♦ lubjaahi tehn mészkemence; lubjaauk mészgödör; lubjamaa mészföld; lubjapintsel meszelő; lubjapuudus mészhiány; lubjarikas mészdús; lubjatolm mészpor; lubjavaene mészszegény; lubjavesi mészvíz

lust <l'ust lusti l'usti l'usti, l'usti[de l'usti[sid_&_l'ust/e 22 s>
1. (lõbu) vidámság; (mõnu) élvezet; (rõõm) öröm ♦ elulust életkedv; lust vaadata öröm nézni
2. (himu, tahtmine) kedv ♦ töölust munkakedv; eks sa mine, kui sul lusti on elmehetsz, ha van kedved

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maaema <+ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> luulek (maa kui viljakandja ja toitja) földanya

mahti <m'ahti adv> (ajalise võimaluse väljendamisel) ♦ mul ei olnud mahti puhata nem volt időm pihenni; kui ma selleks mahti saan ha lesz rá időm

mesi <mesi m'ee m'e[tt m'e[tte, me[te mesi 15 s> méz ♦ kärjemesi lépes méz; pärnamesi hársméz; õiemesi virágméz; magus kui mesi édes, mint a méz; ta vurritab mett mézet perget; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; justkui mett määritaks moka peale mintha hájjal kenegetnék
■LS: mee+ ♦ meehõng mézillat; meemesilane zool (kodumesilane Apis mellifera) méh; meepott mézes csupor; meepräänik mézeskalács, mézes puszedli; meesaak mézhozam; meetilk mézcsepp; meetoodang méztermés; meevaha méhviasz; meevurr aiand mézpergető; meevõtmine mézszüret
mesi+ ♦ mesikaste bot mézharmat

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

mispoolest <+poolest adv> kõnek (mille poolest) mitől ♦ mispoolest tema parem on kui mina? mitől ő jobb mint én?

mitmes <m'itmes m'itmenda m'itmenda[t -, m'itmenda[te m'itmenda[id 02 pron> (küsimuses: missuguses järjekorras, missugusel kohal arvulises järjestuses) hányadik ♦ mitmes kuupäev täna on? hányadika van ma?; kes teab kui mitmendat korda ki tudja, hányadszor

muna <muna muna muna -, muna[de muna[sid_&_mun/e 17 s>
1. (valminud munarakk koos teda ümbritsevate kestadega, linnumuna kui toiduaine) tojás ♦ värsked munad friss tojások; toores muna nyers tojás; keedetud muna főtt tojás; kõvaks keedetud muna keménytojás; pehme muna lágy tojás; kanamuna tyúktojás; mädamuna romlott tojás; pardimuna kacsatojás; praemuna, praetud muna tükörtojás; sipelgamuna hangyatojás; mune vahustama tojást felver habnak; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó; munadel kõndima tojástáncot jár
2. piltl (miski munajas) tojásdad ♦ kastanimuna gubacs; silmamuna anat szemgolyó; šokolaadimuna, šokolaadist muna csokoládétojás, csokitojás
3. kõnek (munand) here
■LS: muna+ ♦ munakollane tojássárgája, a tojás sárgája; munakoor tojáshéj, a tojás héja; munalõikur tojásszeletelő; munapuder kok tojásrántotta; munarakk biol petesejt; munaroog omlett, tojásrántotta; munatoit tojásétel; munatops tojástartó; munavalge tojásfehérje, a tojás fehérje; munavõi (vajas) tojáskrém

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

muutuma <m'uutu[ma m'uutu[da m'uutu[b m'uutu[tud 27 v>
1. (meg)változik, válik, módosul; (teisenema, muunduma) átalakul; (teistsuguseks) átválik ♦ ilm muutub paremaks jobbra fordul az idő; ta hääl muutub változik a hangja; kas olukord kunagi muutub? megváltozik-e a helyzet valaha is?; see koht pole üldse muutunud ez a hely semmit sem változott; veri on paksem kui vesi a víz nem válik vérré; soolasambaks muutuma/tarduma sóbálvánnyá válik/dermed
2. keel (käänduma) ragozódik; (pöörduma) ragozódik

mõni <mõni mõne m'õn[d_&_m'õn[da m'õn[da, mõne[de mõne[sid 20 pron>
1. (keegi, teadmata kes) valaki, egyik-másik ♦ aga kui mõni meid näeb? de ha valaki meglát minket?; kas mõnel teist on nuga? van valakinek kése?; ainult mõni tuli csak néhányan jöttek el
2. (märgib umbmäärast väikest, loendatavat hulka) néhány, némely; (täiesti umbmäärase, hrl vähese hulga v määra kohta) valamennyi, valahány ♦ mõne minuti jooksul v kestel néhány perc alatt; ainult mõneks päevaks csak néhány napra; mõned aastad tagasi néhány évvel ezelőtt; mõni aeg tagasi nemrég, a minap; mõnes mõttes némely tekintetben

märulifilm <+f'ilm filmi f'ilmi f'ilmi, f'ilmi[de f'ilmi[sid_&_f'ilm/e 22 s> (sama kui inglise action-film) akciófilm

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

müts2 <m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> sapka ♦ kootud müts kötött sapka; karvamüts kucsma, szőrmesapka; koolimüts diáksapka; madruse müts matrózsapka; nokamüts sildes sapka; sonimüts micisapka; talvemüts téli sapka; tuttmüts, tutiga müts bojtos sapka; ujumismüts fürdősapka, úszósapka; vannimüts fürdősapka; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; öömüts hálósapka; müts maha! le a kalappal!; kellegi ees mütsi maha võtma kalapot emel vki előtt; nad on ühe mütsi all egy hajóban eveznek, egy nézeten vannak; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

najatuma <najatu[ma najatu[da najatu[b najatu[tud 27 v> (end millegi v kellegi najale toetama) támaszkodik ♦ najatus toolileenile a székre támaszkodott; najatusin uksepiida vastu v vastu uksepiita v uksepiidale az ajtófélfához támaszkodtam; najatu minu õlale, kui tahad tukkuda támaszkodj a vállamra, ha akarsz; najatus kogu raskusega minu vastu egész súlyával rám támaszkodott

naksitrall <+tr'all tralli tr'alli tr'alli, tr'alli[de tr'alli[sid_&_tr'all/e 22 s> nlj (keegi tore, vahva, hakkaja) kedves, nagyszerű ♦ poisid kui naksitrallid nagyszerű fiúk; see maja on kui naksitrall! ez a ház mesés!

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

napp <n'app napi n'appi n'appi, n'appi[de n'appi[sid_&_n'app/e 22 adj> (vähene, kasin, vaevalt piisav) kurta, szűkös, röpke; (ruumi, pinna kohta: kitsas, liiga väike) szűkös, kicsi; (nigel, puudulik) szegényes; (ilma liigseta, ülearuseta) szerény; (lakooniline, napisõnaline) lakónikus; (ajaliselt lühike) rövid, röpke; (toimetuleku poolest kitsas, vaene) szegényes; (pisut vähem kui v hädavaevalt nii- ja niipalju) kicsit kevesebb mint ♦ napp andmestik kevés adat; napp info kevés információ; napp naeratus röpke mosoly; napp sisustus szerény/szegényes berendezés; napp vastus szűkszavú válasz; tuli elada napist pensionist a szűkös nyugdíjból kellet megélni; ajad on napid, tuleb piskuga läbi ajada szűkös idők járnak, kevéssel kell beérni; aega on jäänud napp nädal alig egy hét maradt

nappima <n'appi[ma n'appi[da napi[b napi[tud 28 v> (napiks jääma, puudu tulema) kevés, nem elég ♦ aeg v aega v ajast napib kevés az idő; keegi ei kurda, et tal mõistus[t] napib senki sem panaszkodik, hogy kevés az esze; meil nappis raha[st] nem volt elég pénzünk; kui raha nappis, ajasime vähemaga läbi ha nem volt elég pénzünk, kevesebbel is beértük

neetult <n'eetult adv> kõnek (väga, hirmus, tohutult) átkozottul, szörnyen, rettentő ♦ neetult külm szörnyen hideg; neetult ilus naine rettentő szép nő; kui neetult hästi ta tantsib milyen átkozottul jól táncol; mul on neetult palju tegemist szörnyen sok a dolgom

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niihästi <+h'ästi adv> (ühendsidesõnade niihästi ... kui ka, niihästi ... kui osana) úgy ♦ kontserdile tuli niihästi noori kui ka vanu a koncertre jöttek úgy fiatalok, mint idősek

niipalju <+palju adv> (niivõrd, nii palju) ennyi, annyi ♦ ta polnud niipalju vihane kui õnnetu ne volt annyira dühös mint boldogtalan; püüan aidata, niipalju kui võimalik megpróbálok annyit segíteni, amennyit lehet; niipalju kui mina tean ... amennyire én tudom

niipea <+p'ea adv> (eitavas lauses) (lähemal ajal, varsti, pea) egyhamar, még; (ühendsidesõnas niipea kui) amint ♦ ega sa veel niipea ära lähe? ugye még nem mész el?; see vihm niipea üle ei jää ez az eső egyhamar el nem áll; asume teele, niipea kui koidab útnak indulunk amint lehet

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan