[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aastane1 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (aastavanune) egyéves, éves ♦ aastane laps egyéves gyerek; laps saab aastaseks egyéves lesz a gyerek; müüa aastane varss eladó egy egyéves csikó; mitme aastane sa oled? hány éves vagy?
2. (aastapikkune, üks aasta kestev, aasta jooksul toimunud) évi, éves ♦ aastane tulu egyévi jövedelem, éves jövedelem; aastane sademenorm az évi átlagos csapadékmennyiség; aastase õppeajaga v aastased kursused egyéves kurzusok

aastane2 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj (hrl liitsõna järelosa)> éves ♦ kaheaastane komandeering kétéves kiküldetés; nelja-aastane poeg (valakinek) a négyéves fia; viieaastane tütar (valakinek) az ötéves lánya; üheaastane laps egyéves gyermek; üheaastased taimed egynyári növények; poolesaja-aastane ötvenéves / fél évszázados; iga-aastane éves [az adott évi]; minevaaastane, möödunudaastane tavalyi; mitmeaastane sokéves

adopteerima <adopt'eeri[ma adopt'eeri[da adopteeri[b adopteeri[tud 28 v> jur adoptál, örökbe fogad ♦ adopteeritud laps örökbe fogadott gyermek

ainuke[ne] <ainuke_&_ainukene ainukese ainukes[t ainukes[se, ainukes[te ainukes/i 12 adj, s>
1. adj egyetlen ♦ ainuke[ne] laps egyetlen gyerek
2. s egyetlen, drága, kedves

ajaline <ajaline ajalise ajalis[t ajalis[se, ajalis[te ajalis/i 12 adj>
1. (ajaga, kestusega seotud) időbeli, időrendi ♦ ajaline järgnevus utóidejűség, időbeli sorrend, időbeli egymásután; hooajaline szezonális
2. (õigeaegne) ♦ ajaline sünnitus időre való szülés; ajaline laps időre született gyerek

alasti <alasti adj, adv>
1. adj meztelen, mezítelen, pucér, csupasz ♦ alasti laps pucér gyerek; alasti tõde a meztelen igazság
2. adv meztelenül, mezítelenül ♦ end alasti võtma meztelenre vetkőzik

arenema <arene[ma arene[da arene[b arene[tud 27 v> fejlődik ♦ teadus ja tehnika arenevad fejlődik a tudomány és az ipar; laps areneb iga päevaga a gyermek fejlődik napról napra; sündmused arenesid hoogsas tempos rohamos tempóban fejlődtek az események; kaugele arenenud haigus az előrehaladott betegség

elav <elav elava elava[t -, elava[te elava[id 02 adj> élő, élénk, eleven ♦ elavad lilled élő virágok; elavad ja surnud elevenek és holtak; elavad keeled élő nyelvek; elav huvi élénk érdeklődés; elav fantaasia eleven fantázia; elav liiklus élénk forgalom; elav vestlus élénk társalgás; elav laps élénk gyerek; elav muusika élőzene; elav leksikon két lábon járó lexikon; elavat huvi tundma millegi vastu élénk érdeklődést érez vmi iránt
■LS: elav+ ♦ elavjõud sõj élő erő

elavaloomuline <+loomuline loomulise loomulis[t loomulis[se, loomulis[te loomulis/i 12 adj> eleven ♦ elavaloomuline laps eleven gyerek

ema <ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> anya, édesanya, anyu(ka); piltl (algataja, looja) (szülő)anya, kezdet ♦ hoolitsev ema gondoskodó anya; lihane ema szülőanya; tulevane ema leendő anya; kasuema nevelőanya; ristiema keresztanya, komaasszony; võõrasema mostohaanya; ema poolt sugulased anyai ágon rokonok; emata jäänud laps anya nélkül maradt gyerek; pääsupoegade ema a kis fecskék anyja; tütar on täiesti emasse läinud a lány teljesen anyjára ütött; kellele ema, kellele tütar kinek a pap, kinek a papné; kordamine on tarkuse ema ismétlés a tudás anyja
■LS: ema+ (naissoost vanemasse puutuv) ♦ emapiim anyatej; emainstinkt anyai ösztön; emakuju anyafigura, pótmama; emarakk biol anyasejt; ematunne anyai érzés
ema+ (emane loom) ♦ emahunt anyafarkas; emakaru anyamedve; emakass anyamacska; emalõvi anyaoroszlán, nőstény oroszlán; ematiiger anyatigris

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

enneaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj, s>
1. adj korai, koraszülött, időelőtti ♦ enneaegne järeldus korai következtetés; enneaegne sünnitus koraszülés; enneaegne sekkumine korai beavatkozás; enneaegne suremus korai elhalálozás; enneaegne laps koraszülött gyermek; enneaegne mure időelőtti aggodalom
2. s (enne õiget aega sündinud laps) koraszülött

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

haiglane <h'aiglane h'aiglase h'aiglas[t h'aiglas[se, h'aiglas[te h'aiglas/i_&_h'aiglase[id 12_&_10? adj> beteges; (tavalisest kõrvalekalduv) beteges, rendellenes ♦ haiglane laps beteges gyerek; haiglane seisund beteges állapot; haiglane väljanägemine v välimus beteges kinézet; haiglane uudishimu beteges kiváncsiság; haiglane armukadedus beteges féltékenység; end haiglaselt tundma betegnek érzi magát; haiglane kinnisidee beteges rögeszme

heituma <h'eitu[ma h'eitu[da h'eitu[b h'eitu[tud 27 v> megijed, elretten ♦ heitusin sellest mõttest elrettentem ettől a gondolattól; heitunud laps ijedt gyermek; heitunud silmad ijedt tekintet

hellik <hellik helliku helliku[t -, helliku[te helliku[id 02 s, adj>
1. adj (hellitatud) elkényeztetett ♦ hellik laps elkényeztetett gyermek
2. adj (õrn, mahe) enyhe ♦ hellik tuul enyhe szél

himustama <himusta[ma himusta[da himusta[b himusta[tud 27 v> sóvárog, vágyik ♦ võõrast vara himustama a máséra vágyik, más tulajdonára sóvárog; ahne himustab raha a kapzsi pénz után sóvárog; laps himustab magusat a gyerek édességre vágyik; ma ei himusta ei au ega kuulsust nem vágyom sem tiszteletre sem hírnévre

hirmuma <h'irmu[ma h'irmu[da h'irmu[b h'irmu[tud 27 v> elborzad, ijed, fél ♦ ta hirmus sõbra ettepanekust elborzadt barátja javaslatától; laps on surmani hirmunud a gyerek halálosan fél; hirmunud loom ijedt állat; hirmunud pilk ijedt tekintet; see mõte pani mind hirmuma elborzadtam a gondolattól

hooldama <h'oolda[ma h'oolda[da h'oolda[b h'oolda[tud 27 v> ápol, patronál, kiszolgál, kezel, karbantart, istápol, gondoz, ellát; (seadmeid korras hoidma) karbantart ♦ haiget hooldama gondozza a beteget; seadmeid hooldama karbantartja a gépeket; laps anti omaste hooldada a gyereket a családja gondjaira bízták; hooldatud käed ápolt kezek

häbelik <häbel'ik häbeliku häbel'ikku häbel'ikku, häbelik/e_&_häbel'ikku[de häbel'ikk/e_&_häbel'ikku[sid 25 adj> szégyenlős, szemérmes, bátortalan, félszeg; (kohmetu) esetlen ♦ häbelik laps szégyenlős gyerek; häbelik naeratus szemérmes mosoly; häbelik mimoos bot (Mimosa pudica) szemérmes mimóza

häll <h'äll hälli h'älli h'älli, h'älli[de h'älli[sid_&_h'äll/e 22 s> bölcső ♦ tsivilisatsiooni häll civilizáció bölcsője; laps magab hällis a gyerek a bölcsőben alszik; hälli kiigutama bölcsőt ringat; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig

häälitsema <häälitse[ma häälitse[da häälitse[b häälitse[tud 27 v> szól, gügyög, hangot ad ki ♦ laps häälitseb hällis gügyög a gyerek a bölcsőben; rukkis häälitses rääk a rozs között harsog a haris; lambatalled hakkasid häälitsema a kisbárányok bégetni kezdtek; ka kalad on suutelised häälitsema a halak is képesek hangot kiadni

ihuvili <+vili vilja v'ilja v'ilja, v'ilja[de v'ilja[sid_&_v'ilj/u 24 s>
1. (loode) magzat ♦ ihuvilja eemaldamine magzat eltávolítása
2. (laps) gyermek

ilane <ilane ilase ilas[t -, ilas[te ilase[id 10 adj> nyálas ♦ ilane suu nyálas száj; laps on pudipõlle ilaseks teinud a gyerek összenyálazta a szakállkát/ az előkét

illi <illi illi illi[t -, illi[de illi[sid 16 adj> lastek (pai, kuku) aranyos, engedelmes ♦ illi laps aranyos gyerek; illi poiss engedemes fiú

ilmaelu <+elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ mis teab laps ilmaelust mit tud egy gyerek az életről

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

ingel <'ingel 'ingli 'ingli[t -, 'ingli[te 'ingle[id 02 s> angyal ♦ kaitseingel őrangyal, védőszellem, védangyal; peaingel relig arkangyal; päästeingel mentőangyal; surmaingel a halál angyala; laps oli tõeline väike ingel a gyermek igazi kis angyal volt; hüvasti, mu ingel! iste veled, angyalom!
■LS: ingli+ ♦ inglihääl angyali hang; inglikannatus angyali türelem; inglikoor angyalkórus; inglinägu angyali arc

inimesehakatis <+hakatis hakatise hakatis[t hakatis[se, hakatis[te hakatis/i 11 s> nlj (laps) emberpalánta

ise1 <ise adv, adj>
1. adv (iseenesest) maga, önmaga, ön-, saját; kõnek (oma olemuselt, iseenesest) magától ♦ küünal kustus ise a gyertya magától elaludt; hambavalu läks ise üle a fogfájás magától megszűnt
2. adv (iseseisvalt, omal jõul) maga, egyedül ♦ tulen ise toime én magam csinálom; laps oskab juba ise käia a baba már magától jár; õpilane lahendas ülesande täiesti ise a diák teljesen egyedül oldotta meg a feladatot; tulin siia ise, omal vabal tahtel magam jöttem ide, a saját akaratomból; teise maali ostsin ise a másik festményt magam vettem
3. adj (eri, isesugune) külön, más ♦ ise sissekäik külön bejárat; hilinesime tundi ise põhjustel mindenki más okból késett az óráról; me sõime ise lauas külön asztalnál ettünk
■LS: ise+ ♦ isekarastumine tehn önedződés; isekuumenemine önmelegedés; isekülgne mat különböző oldalú; isekülv[umine] bot, mets önvető; iselaadiv öntöltő; iseliikuv önjáró; isemürgistus med autointoxikáció; isenakatus, isenakatumine med autoinfekció; isenäoline különböző; isepuhastus öntisztítás; iseregistreeriv tehn önregisztráló; isesüttimine öngyulladás; isetekkimine ősnemzés; iseterituv önélező, önmagától való keletkezés; isetolmleja bot önmegporzó; isetolmlemine bot önmegporzás; isetühjenev önürítő; isevaruja önbeszerző; iseviljastumine bot önmegtermékenyítés

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

isemeelne <+m'eelne m'eelse m'eelse[t -, m'eelse[te m'eelse[id 02 adj> makacs, mokány; (isepäine) önző, önfejű; (kangekaelne) makacs, konok ♦ isemeelne inimene makacs ember; isemeelsed juuksesalgud laubal piltl makacs tincsek a homlokán; isemeelne laps makacs gyermek; isemeelne loomus makacs természet

isikustama <isikusta[ma isikusta[da isikusta[b isikusta[tud 27 v> megtestesít, megszemélyesít ♦ loodust isikustama természetet megszemélyesít; laps isikustab esemeid a gyermek megszemélyesíti a tárgyakat

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jonnakas <jonnakas jonnaka jonnaka[t -, jonnaka[te jonnaka[id 02 adj> (kangekaelne) akaratos, renitens, raplis, makacs, konok, dacos, csökönyös, bogaras; (järeleandmatu) hajthatatlan, kérlelhetetlen; (tujukas) hisztis; (isekas) önző ♦ jonnakas loomus akaratos természet; jonnakas juuksesalk makacs hajtincs; jonnakas vaikimine konok hallgatás; jonnakas laps makrancos gyermek

jonnima <j'onni[ma j'onni[da jonni[b jonni[tud 28 v> (tujutsema) csökönyösködik, makacskodik, hisztizik; (kangekaelne olema) makacs, konok ♦ ole mõistlik, ära jonni légy okos, ne makacskodj; laps jonnib isaga vähem kui emaga a gyerek kevesebbet hisztizik az apjávalmint az anyjával; ta jonnib -- ei lähe ja kõik csökönyösködik, nem megy, és kész

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

jutukas <jutukas jutuka jutuka[t -, jutuka[te jutuka[id 02 adj, s>
1. adj (suure jutuga) beszédes, közlékeny, bőbeszédű ♦ jutukad tüdrukud beszédes/cserfes lányok; pikapeale läks laps jutukaks idővel beszédessé vált a gyerek
2. s kõnek (juturaamat) olvasmány ♦ põnev jutuka izgalmas olvasmány

jõukas <j'õukas j'õuka j'õuka[t -, j'õuka[te j'õuka[id 02 adj> (üsna rikas) gazdag, vagyonos, tehetős, módos, jómódú; (aineliselt kindlustatud) anyagilag biztosított; (rahakas) gazdag ♦ jõukas inimene gazdag/tehetős ember; jõukas riik gazdag ország; jõukate vanemate laps jómódú szülők gyermeke; kuulub jõukasse kihti a felsőbb réteghez tartozik

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

kaapekakk <+k'akk kaku k'akku k'akku, k'akku[de k'akku[sid_&_k'akk/e 22 s>
1. etn (leivataina kaapmetest pätsike) vakarcs
2. piltl (noorim laps perekonnas) vakarcs

kaheaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (kahe aasta vanune) kétéves; (kaks aastat kestev, kahe aasta pikkune) kétévi; (taimede kohta) kétnyári ♦ kaheaastane laps kétéves gyerek; kaheaastane puhkus kétévi vakáció; kaheaastane leping kétéves szerződés; kaheaastased taimed kétnyári növények

kaheksakuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>, ka kaheksakuine (kaheksa kuud vana, kaheksa kuud kestev) nyolchónapos ♦ kaheksakuune v kaheksakuine laps nyolchónapos gyerek

kahene <kahene kahese kahes[t -, kahes[te kahese[id 10 adj, s>
1. adj (kahe aasta vanune) kétéves ♦ kahene laps kétéves gyerek; ta poeg on kahene a fia két éves
2. adj (kella kahe ajal minev v toimuv) kettes ♦ saabus [kella] kahene rong megérkezett a kettes vonat
3. adj (kahele määratud) kétszemélyes, kétfős ♦ kahene telk kétszemélyes sátor; kahene tuba hotellis kétszemélyes szoba; kahene paat kétpárevezős; kahene süst kétszemélyes kenu
4. adj (kaht ühikut v üksust omav) két- ♦ kahene funktsioon mat bináris társítás
5. s (münt v rahatäht) kettes

kaheteist[kümne]aastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> tizenkétéves ♦ kui laps sai kaheteist[kümne]aastaseks amikor a gyerek tizenkét éves lett

kainik <kainik kainiku kainiku[t -, kainiku[te kainiku[id 02 s> ped (noorema kooliea laps) kamasz

kangus <k'angus k'anguse k'angus[t k'angus[se, k'angus[te k'angus/i_&_k'anguse[id 11_&_09 s>
1. (jäikus) merevség ♦ ristluude kangus a derék merevsége
2. (jõud, tugevus) erő ♦ veini kangus a bor ereje
3. (kangekaelsus) nyakasság; (jonnakus) önfejűség ♦ laps on kangust täis önfejű a gyerek

kannatamatu <kannatamatu kannatamatu kannatamatu[t -, kannatamatu[te kannatamatu[id 01 adj> türelmetlen ♦ kannatamatu laps türelmetlen gyerek; ära ole nii kannatamatu! ne légy türelmetlen!

kapriisne <kapr'iisne kapr'iisse kapr'iisse[t -, kapr'iisse[te kapr'iisse[id 02 adj> szeszélyes ♦ kapriisne laps szeszélyes gyerek; kapriissed ilmad szeszélyes időjárás

karjuma <k'arju[ma k'arju[da karju[b karju[tud 28 v> kiabál, sikoltozik, rákiabál, ordít, kiált; (lõugama) ordibál; (täiest kõrist) üvölt ♦ kõigest väest karjuma torka szakadtából kiabál; täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja/kiordítja a tüdejét; häält ära karjuma rekedtre kiabálja magát; ära karju nii kõvasti ne ordíts úgy; ära karju mu peale ne kiabálj rám, ne üvöltözz velem, ne ordítozz velem; karjuv laps sikoltozó kisgyerek

kartma <k'art[ma k'art[a karda[b karde[tud, k'art[is k'art[ke 34 v>
1. (hirmu tundma, pelgama, mitte julgema) fél <{vmitől/vkitől}> ♦ kõrgust kartma fél a magasságtól; pimedust kartma fél a sötétségtől; surma kartma fél a haláltól; ära karda! ne félj!; ärge kartke! ne féljetek!; vihma pole karta eső nem várható; pole midagi karta nincs mitől félni; laps kardab kõdi a gyerek fél a csiklandozástól; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat; jobb félni, mint megijedni; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél; kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől, fél tőle mint a tűztől
2. (rahutust tundma, muretsema) félt <{vmit/vkit}> ♦ kardab kõige halvemat a legrosszabbtól tart

kasimatu <kasimatu kasimatu kasimatu[t -, kasimatu[te kasimatu[id 01 adj>
1. (räpane) koszos, mocskos, piszkos ♦ kasimatu laps mocskos gyermek; kasimatu tuba koszos szoba
2. piltl (ropp, rõve) mocskos ♦ kasimatu suuga inimene mocskos szájú ember

kasulaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> (kasvatada võetud laps) fogadott gyermek, mostohagyer(m)ek

kasvaja <k'asvaja k'asvaja k'asvaja[t -, k'asvaja[te k'asvaja[id 01 s, adj>
1. s med daganat ♦ healoomuline kasvaja jóindulatú daganat; pahaloomuline kasvaja rosszindulatú daganat; ajukasvaja agydaganat; emakakasvaja méhdaganat; maksakasvaja májdaganat
2. adj kõnek ♦ kasvaja laps növekedő gyermek

kasvama <k'asva[ma k'asva[da kasva[b kasva[tud 28 v>
1. (mõõtmetelt suurenema) nő, növekszik ♦ suureks kasvama nagyra nő; Kui kiiresti küll see laps kasvab! Milyen gyorsan nő ez a gyerek!; rohi kasvab nő a fű; kokku kasvama összenő; kartulid on keldris kasvama läinud nagyon csírázik már a krumpli a pincében; juuksed kasvavad nő a haja; riietest välja kasvama kinövi a ruháit; kasvav põlvkond a most növő nemzedék; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek
2. (esinema, leiduma: taimede kohta) nő, terem ♦ aias kasvasid põõsad ja lilled cserjék és virágok nőttek a kertben; luuderohi kasvab meil üksnes saartel a borostyán nálunk csak a szigeteken nő
3. (suurenema, rohkenema) nő ♦ linn kasvab növekszik a város; vajadused kasvavad nő a szükséglet; süües kasvab isu piltl evés közben jön meg az étvágy

kehastama <kehasta[ma kehasta[da kehasta[b kehasta[tud 27 v> megtestesít; (laval) szerepet játszik ♦ ükssarvik kehastab jõudu ja vabadust az unikornis az erőt és a szabadságot testesíti meg; see laps kehastas lootust ez a gyermek a reményt testesítette meg

keskmine <k'eskmine k'eskmise k'eskmis[t k'eskmis[se, k'eskmis[te k'eskmis/i_&_k'eskmise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj középső, közepes, átlag, átlagos ♦ keskmine sõrm középső újj; keskmine eluiga átlagos életkor, születéskor várható élettartam; keskmine palk átlagkereset; aasta keskmine temperatuur az évi közepes hőmérséklet; keskmine kiirus átlagos sebesség; keskmist kasvu naine középtermetű nő; pere keskmine laps a középső gyerek a családban; Eesti rahvastiku keskmine tihedus Észtország átlagos népsűrűsége; keskmine ungarlane átlagmagyar; keskmine ristik bot (Trifolium medium) tekergős lóhere; alla keskmist átlag alatt, közepesen alul; alla keskmise átlagon aluli; üle keskmise átlagon felüli
2. s mat közép ♦ aritmeetiline keskmine számtani közép; geomeetriline keskmine mértani közép

kidur <kidur kidura kidura[t -, kidura[te kidura[id 02 adj> (vilets, nigel) csenevész, satnya ♦ kidur põõsas csenevész bokor; kidur põrsas satnya malac; kidur laps satnya gyerek

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kirjutamine <kirjutamine kirjutamise kirjutamis[t kirjutamis[se, kirjutamis[te kirjutamis/i 12 s> írás ♦ kirjutamine on ta kutsumus az írás a hivatása; romaani kirjutamine a regény írása; laps sai kirjutamise selgeks a gyermek megtanult írni

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

klammerduma <klammerdu[ma klammerdu[da klammerdu[b klammerdu[tud 27 v> akaszkodik, kapaszkodik, fogó(d)zkodik, belekapaszkodik, ragaszkodik ♦ laps klammerdus ema külge a gyerek az anyjába fogó(d)zkodott; ta klammerdub saatja käsivarde kísérőjének karjába akaszkodik; võimu külge klammerduma a hatalom felé kapaszkodik; ta klammerdus silla käsipuu külge belekapaszkodott a híd korlátjába; küünte ja hammastega klammerduma millegi külge foggal-körömmel ragaszkodik vmihez

kleepima <kl'eepi[ma kl'eepi[da kleebi[b kleebi[tud 28 v>
1. (liimima) ragaszt; (peale, külge) ráragaszt; (sisse) beleragaszt ♦ marki ümbrikule kleepima bélyeget ragaszt a borítékra; plangule kuulutust kleepima plakátot ragaszt a falra; laps kleepis endale vuntsid ette a gyerek bajuszt ragasztott magának; pilte albumisse kleepima képeket ragaszt az albumba; liim kleebib hästi jól fog az enyv; see hüüdnimi jäi talle nagu kleebituna külge rajta ragadt a gúnynév
2. kõnek (kleepuma) ragad, tapad ♦ pori kleepis mu kingade külge a sár a cipőmre ragadt; ta käed kleebivad ragad a keze

kodutu <kodutu kodutu kodutu[t -, kodutu[te kodutu[id 01 adj, s>
1. adj hajléktalan, otthontalan, földönfutó ♦ kodutu hulkur földönfutó betyár, hajléktalan csavargó; kodutu laps otthontalan gyermek
2. s hajléktalan, otthontalan ♦ kodutute varjupaik hajléktalanszálló

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kohta <k'ohta postp [gen]>
1. (osutab sellele, kellesse-millesse miski asi puutub, kellega-millega miski seostub) -ról/-ről ♦ andmed keskkonna seisundi kohta adatok a környezet állapotáról; seadus bensiini pliisisalduse kohta benzin ólomtartalom törvény
2. (mingeid tingimusi, asjaolusid, olukordi silmas pidades, neist lähtudes) képest ♦ laps on oma ea v vanuse kohta hästi arenenud a korához képest a gyermek nagyon fejlett
3. (osutab mingile alale v hulgale, milles esineb v mille suhtes arvestatakse mingi teine hulk) vminként ♦ toetus hektari kohta hektáronkénti támogatás; kümnekas mehe kohta tizes fejenként; raha on 10 eurot päeva kohta van tíz euró egy napra
4. (kelle-mille suhtes) -ra/-re ♦ seadus kehtib kõigi kohta a törvény mindenkire vonatkozik

koll <k'oll kolli k'olli k'olli, k'olli[de k'olli[sid_&_k'oll/e 22 s>
1. (lastehirmutis) mumus; (paharet, tont) rém ♦ ole hea laps, muidu viib koll su ära jó légy, mert különben elvisz a mumus
2. kõnek (kuivanud koorik ninas) takony

kolmeaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (kolme aasta vanune) hároméves; (kolm aastat kestev, kolme aasta pikkune) hároméves ♦ kolmeaastane laps hároméves gyerek; kolmeaastane leping hároméves szerződés

kooliealine <+'ealine 'ealise 'ealis[t 'ealis[se, 'ealis[te 'ealis/i_&_'ealise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj iskoláskorú ♦ kooliealine laps iskoláskorú gyermek
2. s iskoláskorú

kooliskäija <+k'äija k'äija k'äija[t -, k'äija[te k'äija[id 01 s, adj> s (koolis käiv laps v nooruk) iskolás, diák

kriimsilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> (määrdunud näoga laps) piszkos

kritseldama <kritselda[ma kritselda[da kritselda[b kritselda[tud 27 v>
1. kõnek (kiiruga, lohakalt, konarlikult kirjutama) firkál, irkál, firkant, irkafirkál ♦ kritseldas rutuga paberile paar rida sebtében néhány sort firkantott a papírra
2. (kriipse, konkse vedama) firkál ♦ laps kritseldab päev läbi a gyerek egész nap firkál

kurttumm <+t'umm tumma t'umma t'umma, t'umma[de t'umma[sid_&_t'umm/i 22 adj, s>
1. adj süketnéma ♦ kurttumm laps süketnéma gyermek
2. s süketnéma ♦ kurttummade kool a süketnémák intézete

kuueaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (kuue aasta vanune) hatéves ♦ kuueaastane laps hatéves gyermek

kuues <kuues kuuenda kuuenda[t -, kuuenda[te kuuenda[id 02 num> hatodik ♦ kuues laps perekonnas hatodik gyerek a családban; viiekümne kuues ötvenhatodik; kuues osa hatodik rész; elan kuuendal korrusel ötödik emeleten lakom; ta elab siin kuuendat aastat hatodik éve itt lakik

kuulekas <kuulekas kuuleka kuuleka[t -, kuuleka[te kuuleka[id 02 adj> (sõnakuulelik, juhtimisele alluv) engedelmes, szófogadó ♦ kuulekas laps szófogadó gyermek; seaduskuulekas törvénytisztelő

kuutõbine <+tõbine tõbise tõbis[t -, tõbis[te tõbise[id 10 adj, s>
1. s (unesrändaja) alvajáró, holdkóros
2. adj (kuutõbe põdev) holdkóros ♦ kuutõbine laps holdkóros gyermek

kõhuli <kõhuli adv> (kõhupool allapoole) hasra; (kõhupool allpool) hason ♦ heida kõhuli feküdj hasra; laps magab kõhuli hason alszik a baba

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

kärsitu <kärsitu kärsitu kärsitu[t -, kärsitu[te kärsitu[id 01 adj> (läbematu) türelmetlen; (rahutu, püsimatu) nyughatatlan ♦ kärsitu laps türelmetlen gyerek

kätki <k'ätki k'ätki k'ätki[t -, k'ätki[te k'ätke[id 01 s> (häll) bölcső ♦ kätkit kiigutama ringatja a bölcsőt; laps magab kätkis a baba a bölcsőben alszik

kümneaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (kümne aasta vanune, kümne aasta pikkune) tízéves ♦ kümneaastane laps tízéves gyerek; kümneaastane abielu tízéves házasság

lakkama <l'akka[ma laka[ta l'akka[b laka[tud 29 v>
1. (lõppema, järele jääma) abbamarad, (meg)szűnik, eláll, megáll ♦ vihm lakkas abbamaradt az eső, elállt az eső
2. (koos ma-infinitiivi elatiiviga: lõpetama, järele jätma) abbahagy ♦ laps lakkas nutmast a gyerek abbahagyta a sírást; ta lakkas töötamast abbahagyta amunkát

laps <l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> gyerek, gyermek ♦ vastsündinud laps csecsemő; vallatu laps rakoncátlan gyerek; lasteaialaps óvodás; lastekodulaps állami gondozott; linnalaps városi gyermek; vallaslaps házasságon kívüli gyermek; võõraslaps mostohagyerek; lapsest saadik gyerekkora óta; lapsena gyerekkorában; ta ootab last gyereket vár; tal sündis laps gyermek született neki; ema imetab v toidab last anya szoptatja a gyerekét; oma aja lapsed a kor gyermekei; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti
■LS: lapse+ ♦ lapseiste gyerekülés; lapsekäru gyermekkocsi; lapselukk gyerekzár; lapsevanker babakocsi
laste+ ♦ lastearst gyermekgyógyász, gyermekorvos; lastehaigla gyermekkórház; lasteiste gyermekülés; lastejalatsid gyermekcipő; lastekaitse gyermekvédelem; lastekeel dajkanyelv; lastekirjandus gyermekirodalom; lastekirjanik gyermekíró; lastekodu árvaház, gyermekotthon; lastekoor gyermekkórus; lastepsühholoogia gyermekpszichológia; lastepäevakodu napközi, napközi otthon; lasteraamat gyerekkönyv; lasterõivad gyerekruha; lastesaade gyermekműsor, gyerekműsor; lastesõim kisdedóvó, bölcsőde; lastešampoon babasampon; lastetoetus családi pótlék; lastevoodi gyermekágy, kiságy

lõdisema <lõdise[ma lõdise[da lõdise[b lõdise[tud 27 v> (tugevasti värisema) didereg, reszket, remeg; (külmast v hirmust) vacog ♦ lõdiseb külmast reszket a hidegtől / a hideg miatt; laps lõdiseb hirmust a gyerek remeg a félelemtől

maias <maias m'aia maias[t -, maias[te m'aia[id 07 adj> (söödava, joodava, eriti magusa järele); piltl (raha, hüvede, lõbustuste vm järele) nyalánk, torkos ♦ see laps on maias nyalánk az a gyerek

maim <m'aim maimu m'aimu m'aimu, m'aimu[de m'aimu[sid_&_m'aim/e 22 s>, ka maimuke[ne]
1. (vastsest kujunenud kalapoeg) ivadék ♦ kalamaim halivadék
2. (väike laps) ivadék

mitmeaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (mitme aasta vanune) hányéves ♦ mitmeaastane su laps on? hányéves a gyereked?
2. (mitu aastat kestev, mitme aasta jooksul saadud, tehtud) többéves ♦ mitmeaastane leping többéves szerződés; mitmeaastased heintaimed évelő füvek

mitmekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>, ka mitmekuine
1. (mitu kuud vana) több hónapos ♦ ta laps on juba mitmekuune a gyermek már több hónapos
2. (mitu kuud kestev) többhónapos ♦ mitmekuune reis többhónapos út

mudilane <mudilane mudilase mudilas[t mudilas[se, mudilas[te mudilas/i 12 s> (väike laps) kisgyermek, óvodás, kisiskolás ♦ mürgeldav mudilane rakoncátlan kisgyermek; esimese klassi mudilased az első osztályos kisgyermekek

musirull <+r'ull rulli r'ulli r'ulli, r'ulli[de r'ulli[sid_&_r'ull/e 22 s> hellitl (laps) cseppség; (armsam) tubicám, édes galambom

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

mõistmatu <m'õistmatu m'õistmatu m'õistmatu[t -, m'õistmatu[te m'õistmatu[id 01 adj>
1. (taipamatu, mittemõistev) esztelen, oktalan ♦ mõistmatu laps oktalan gyermek; mõistmatu pilk esztelen tekintet
2. (arusaamatu, mittemõistetav) értethetlen, ésszerűtlen, oktalan ♦ mõistmatu hirm oktalan félelem; mõistmatu hoiak ésszerűtlen gondolkodásmód

möllama <m'ölla[ma mölla[ta m'ölla[b mölla[tud 29 v>
1. (segadust tekitades v purustades liikuma v tegutsema) dúl, viháncol, háborog, dühöng
2. (lärmakalt pidutsema) bulizik
3. (mängeldes mürama, hullama) hancúrozik ♦ laps möllab päev otsa koeraga a gyerek egész nap a kutyával hancúrozik
4. (loodusjõudude vm stiihia kohta) háborog, dühöng, tombol ♦ pandeemia möllab dühöng a járvány; meri möllab tombol a tenger; möllas Teine maailmasõda tombolt a II. világháború

mürsik <mürsik mürsiku mürsiku[t -, mürsiku[te mürsiku[id 02 s> ped (murdeealine, 11--15-aastane laps) kamasz

naaskel <n'aaskel n'aaskli n'aaskli[t -, n'aaskli[te n'aaskle[id 02 s, adj>
1. s (aukude torkimiseks) ár ♦ sadulsepa naaskel szíjgyártó ár; naaskliga auku tegema lyukat fúr az árral; hüppab nagu naaskliga torgatult püsti felugrik, mint akit árral szúrtak meg, felugrik, mint akit bolha/darázs csípett
2. s piltl (terane, tragi inimene, eriti laps) értelmes ♦ poisinaaskel értelmes fiú
3. adj (terane, tragi) eszes ♦ naaskel poiss eszes fiú

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

neljakäpuli <+käpuli adv>, ka neljakäpakil, neljakäpakile, neljakäpukil, neljakäpukile (käpuli, käpakil,) négykézláb ♦ laps puges neljakäpuli voodi alla a gyerek négykézláb bemászott az ágy alá; lasi end neljakäpuli négykézlábra ereszkedett

neljas <neljas neljanda neljanda[t -, neljanda[te neljanda[id 02 num> negyedik ♦ neljas klass negyedik osztály; neljas osa negyedik rész; neljandal aprillil április 4-én; täna on neljas mai ma május 4-ike van; laps käib neljandat a gyerek három éves

nihelema <nihele[ma nihel[da nihele[b nihel[dud 31 v; nihele[ma nihele[da nihele[b nihele[tud 27 v> (end rahutult edasi-tagasi nihutama) fészkelődik, mocorog, izeg-mozog; (lamades) forgolódik ♦ ära nihele ne fészkelődj; magav laps hakkas nihelema az alvó gyerek fészkelődni kezdett; uni ei tule, muudkui nihele ja vähkre nem jön álom a szememre, csak forgolódom

nimme1 <n'imme adv> kõnek (nimelt, meelega, sihilikult) szándékosan, készakarva; (kiuste, jonni pärast) készakarva; (ekstra, just nimelt, tingimata) okvetlenül ♦ kas sa unustasid ukse lahti või jätsid nimme? nyitva felejtetted az ajtót vagy szándékosan hagytad nyitva?; jonnakas laps teeb nimme seda, mida keelatakse a makacs gyermek szándékosan azt teszi, amit megtiltottak; laskis meid nimme oodata szándékosan váratott minket; ja nimme temaga pidi see juhtuma okvetlenül vele kellett ennek történnie

nisa <nisa nisa nisa -, nisa[de nisa[sid 17 s>
1. (imetajatel) csecs ♦ lehmal on neli nisa a tehénnek négy csecse van
2. kõnek (naise rinnanibu) mellbimbó ♦ laps ripub veel nisa otsas még szopik a gyerek
■LS: nisa+ ♦ nisakanal bimbócsatorna; nisapõletik vet tőgygyulladás

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

nooruk <nooruk nooruki nooruki[t -, nooruki[te nooruke[id 02 s>
1. (noormees) legény, ifjú
2. (alaealine) kiskorú; ped (16--18-aastane noor) kamasz; (kuni 17-aastaseni) serdülő ♦ noorukite kuritegevus fiatalkori bűnözés; nooruk pole enam laps, kuid ka mitte täiskasvanu a kamasz már nem gyerek, de nem is felnőtt

normaalne <norm'aalne norm'aalse norm'aalse[t -, norm'aalse[te norm'aalse[id 02 adj> (normile vastav, harilik, loomulik, psüühiliselt terve) épeszű, szabványos, szabályos, normális, normál, meglehetős, komplett ♦ normaalne inimene épeszű ember; normaalsed suhted normális kapcsolatok; normaalne temperatuur normális hőmérséklet; normaalsed töö- ja elutingimused normális munka- és életkörülmények; see laps ei ole päris normaalne ez a gyerek nem teljesen normális
■LS: normaal+ ♦ normaalkaal normál súly; normaalolukord normális helyzet; normaalpikkus normális hosszúság; normaaltingimused normális körülmények

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nukrutsema <nukrutse[ma nukrutse[da nukrutse[b nukrutse[tud 27 v> (nukker olema, nukrust tundma) búslakodik, szomorú hangulatban van, lógatja az orrát, szomorkodik, méláz(ik) ♦ istub üksinda nurgas ja nukrutseb egyedül kuporog a sarokban és lógatja az orrát; laps ootab nukrutsedes vanemaid koju a gyermek szomorkodva várja haza a szüleit; nukrutseb ja tunneb kojuigatsust szomorkodik és honvágyat érez; koera nukrutsev ulgumine a kutya bús vonítása

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nunnu <nunnu nunnu nunnu[t -, nunnu[de nunnu[sid 16 s, adj> lastek
1. s (nuku kohta) baba; (lapse, tita kohta) baba; (vaikne, vempudeta inimene) csendes ember ♦ laps mängib oma nunnudega a gyerek a babáival játszik; suur poiss, ega sa enam nunnu ole! nagy fiú vagy már, nem kisbaba!
2. adj (armsake) aranyos ♦ kassipojad on nii nunnud a kismacskák olyan aranyosak; küll on nunnu kampsun ez igazán aranyos pulóver

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

nutune <nutune nutuse nutus[t -, nutus[te nutuse[id 10 adj>
1. (nutule viitav) könnyes, sírós, siralmas; (nutujälgedega) kisírt; (nuttev) síró ♦ nutune nägu kisírt arc; räägib nutuse häälega síró hangon beszél; lohutab nutust last vigasztalja a síró gyereket
2. (nutma kalduv, viril) sírós, siránkozó ♦ nutune memm siránkozó nénike; laps on täna nutusem kui muidu a gyerek ma sírósabb, mint máskor
3. (halemeelne) könnyfakasztó, érzelgős ♦ nutune film érzelgős/könnyfakasztó film; viin tegi mehe nutuseks a vodka érzelgőssé tette az férfit

nõdruke[ne] dem <nõdruke_&_nõdrukene nõdrukese nõdrukes[t nõdrukes[se, nõdrukes[te nõdrukes/i 12 adj, s>
1. adj (nõdrakene) gyengécske, erőtlenke ♦ nõdruke[ne] laps gyengécske gyermek; ta on arust nõdruke[ne] egy kicsit ütödött
2. s (nõder inimene) gyenge/erőtlen ember

nõges <nõges nõgese nõges[t -, nõges[te nõgese[id 09 s> bot (Urtica) csalán ♦ kõrvenõges bot (Urtica dioica) nagy csalán; raudnõges bot (Urtica urens) apró csalán; nõges kõrvetab megcsípi a csalán; aia ääres on nõgeste padrik a kerítés mellett csalánbozót van; laps sai nõgese käest v nõgeselt kõrvetada a gyereket megcsípte a csalán
■LS: nõgese+ ♦ nõgeseekstrakt csalánkivonat; nõgeseleht csalánlevél; nõgesesupp csalánleves; nõgesevannid csalánfürdő

nõrgamõistuslik <+m'õistusl'ik m'õistusliku m'õistusl'ikku m'õistusl'ikku, m'õistuslik/e_&_m'õistusl'ikku[de m'õistusl'ikk/e_&_m'õistusl'ikku[sid 25 adj, s>, ka nõrgameelne
1. adj (nõrgamõistuslikkuse all kannatav) agyalágyult, zavart elméjű, gyengeelméjű ♦ nõrgamõistuslik laps zavart elméjű gyermek; nõrgameelne vanur zavart elméjű idős emeber
2. s (selline isik) félkegyelmű, gyengeelméjű, tébolyodott ♦ nõrgamõistuslike õpetamine a tébolyodottak tanítása

näikse <n'äikse adv> (näib, paistab, tundub) úgy tűnik, úgy látszik ♦ ilm näikse sajule minevat úgy látszik, esőre fordul az idő; laps näikse juba tervem olevat a gyerek már egészségesnek tűnik; poiss näikse kedagi ootavat úgy látszik, a fiú vár valakit

näksima <n'äksi[ma n'äksi[da näksi[b näksi[tud 28 v> (korduvalt, kergelt hammustama) rágcsál, pedz, harapdál, csipked, csipeget; (küljest, pealt) leharap ♦ näksib mõtlikult rohukõrt elgondolkodva rágcsálja a fűszálat; tal on harjumus küüsi näksida szokása a körömrágás; laps näksib küpsist a gyerek kekszet rágcsál; ainult näksis toidu kallal csak csipegette az ételt; jänes näksib puukoort a nyúl fakérget rág; kits näksib rohtu [süüa] a kecske füvet rág

nääpsuke[ne] <nääpsuke_&_nääpsukene nääpsukese nääpsukes[t nääpsukes[se, nääpsukes[te nääpsukes/i 12 adj> (kleenuke, kõhnuke) soványka, vézna ♦ nääpsuke[ne] laps vézna gyerek

oksendama <oksenda[ma oksenda[da oksenda[b oksenda[tud 27 v> hány, elhányja magát, rókázik, okád(ik), kiokád ♦ laps oksendab hány a gyerek; haige oksendas verd a beteg vért hányt; oksendas kogu söögi välja az egész ételt kihányta

olgugi <olgugi konj> (ehkki, kuigi) bár, dacára, de, noha, ellenére ♦ raha, olgugi peenike, on ikkagi raha a pénz, bár apró, mégis pénz; käib tööl, olgugi et on alles laps dolgozni jár, annak ellenére, hogy gyerek még

orb <'orb orvu 'orbu 'orbu, 'orbu[de 'orbu[sid_&_'orb/e 22 s> (vaeslaps) árva, apátlan-anyátlan ♦ täisorb, täielik orb árva; poolorb félárva; isata orb apátlan árva; laps jäi orvuks a gyerek elárvult; ta on orvuna üles kasvanud árvaként nőtt fel; sõda tegi paljud lapsed orbudeks a háború sok gyerekekt tett árvává; orvuks jäänud karupojad elárvult medvebocsok

osutama <osuta[ma osuta[da osuta[b osuta[tud 27 v>
1. (näitama, viitama) utal, tanúsít, példáz, mutogat, mutat, kimutat, jelez, ért ♦ laps osutas sõrmega metsa poole a gyerek ujjával az erdő felé mutat; teeviit osutas vasakule az útjelző tábla balra mutatott; kaotus osutab kehvale ettevalmistusele a veszteség rossz felkészülésre utal; kriitika osutas teose puudustele a kritika rámutatott a mű hiányosságaira
2. (ilmutama, üles v välja näitama) nyújt, szentel, mutat ♦ abi osutama segítséget nyújt; tähelepanu osutama figyelmet szentel; vastupanu osutama ellenállást tanúsít / ellenállást fejt ki; huvi osutama érdeklődést mutat; osutas mulle teene egy szívességet tett nekem

otsekohe <+kohe adv>
1. (kohe, jalamaid) azonmód, azon frissiben, azon nyomban, tüstént, rögvest, rögtön, nyomban, mindjárt, máris, ízibe(n), egyből, azonnal ♦ tema lahkumist märgati otsekohe távozását azonnal észrevették; tulge otsekohe gyertek azon nyomban; laps uinus otsekohe a gyerek rögtön elaludt
2. kõnek (lausa) valósággal, egyenesen; (päris) meglehetősen, léggé, teljesen ♦ otsekohe vale see jutt ei ole nem beszéd nem teljesen téves
3. kõnek (otseselt) egyenesen; (vahetult) közvetlenül ♦ otsekohe Inglismaalt tellitud tööriistad egyenesen Angliából rendelt szerszámok
4. kõnek (otsekoheselt) egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén; (kavaldamata) ravaszság nélkül ♦ ma ütlen otsekohe, te meeldite mulle megmondom őszintén, hogy kedvelem magát; neist asjadest ei kõlba nii otsekohe rääkida ezekről a dolgokról nem illik ilyen nyíltan beszélni
5. kõnek (otsesuunas) egyenesen, légvonalban ♦ alguses mine otsekohe, siis pööra paremale először menj egyenesen, majd fordulj jobbra; linna on siit otsekohe kümme kilomeetrit a város légvonalban tíz kilométerre van

paariaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (paari aasta vanune) páréves ♦ paariaastane laps páréves gyerek
2. (paar aastat kestnud v kestev, paari aasta pikkune) páréves ♦ paariaastane vaheaeg õppimises páréves szünet a tanulásban

paarikuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>
1. (paari kuu vanune) pár hónapos ♦ paarikuune laps pár hónapos baba
2. (paar kuud kestev v kestnud) pár hónapos ♦ paarikuune lähetus pár hónapos üzleti út; vastus saabus paarikuuse hilinemisega a válasz pár hónapos késéssel érkezett

pahur <pahur pahura pahura[t -, pahura[te pahura[id 02 adj> (ebalahke) rosszkedvű, mogorva, nyűgös, zsémbes; (sünge, morn) mord; (rahulolematu, pahane) fanyalgó; (tujust ära) morcos ♦ pahur pilk mord tekintet; pahur laps morcos gyerek; ära ole nii pahur ne légy ilyen mogorva

paks <p'aks paksu p'aksu p'aksu, p'aksu[de p'aksu[sid_&_p'aks/e 22 adj, s>
1. adj (suure ristlõikepinnaga) vastag ♦ paks sein vastag fal; see tekitab paksu verd rossz vért szül
2. adj (täidlane, tüse) kövér ♦ paks laps kövér gyerek; paksuks minema meghízik
3. adj (tihe) sűrű ♦ paksud juuksed sűrű haj; paks udu sűrű köd; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne)
4. adj (halvasti voolav, püdel) sűrű ♦ paks puder sűrű kása
5. adj (trükikirja, joone kohta) zsíros
6. s (puderjas mass, tahke jääk) üledék
■LS: paksu+ (suure-)
paksu+ (täidlase-)
paksu+ (tiheda-)

panema <pane[ma p'ann[a pane[b p'an[dud, pan[i pan[ge pann[akse 36 v>
1. (asetama, paigutama horisontaalselt) tesz, helyez, rak; (sisse) beletesz; (vastu) ellenáll ♦ paneb raamatu lauale az asztalra teszi a könyvet; paneb rahakoti kotti beleteszi a pénztárcát a táskába; paneb karbi kapi peale felrakja a dobozt a szekrény tetejére; paneb kleidi selga felveszi a ruháját; mõtted paberile panema feljegyzi a gondolatait; mootorit käima panema beindítja a motort; kuulutust lehte panema feladja a hirdetést; paneb plaadi peale (mängima) felteszi a lemezt; tähele panema megjegyez, észre vesz; ära pane pahaks ne vedd rossz néven; panin kirja posti feladtam postára a levelet; see paneb mind mõtlema ez elgondolkoztat engem; mehele panema bekötik a fejét, férjhez ad; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel, mindent egy kockára (fel)tesz, mindent egy lapra tesz; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
2. (kedagi kuhugi suunama, saatma) tesz ♦ laps pandi kooli a gyereket beíratták az iskolába; kurjategija pandi vangi a bűnözőt bebörtönözték
3. (mingit tegevust v seisundit esile kutsuma) ♦ midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

peavalu <+valu valu valu -, valu[de valu[sid 17 s>
1. (valu peas) fejfájás ♦ tugev peavalu erős fejfájás; laps kaebab v kurdab peavalu a gyerek fejfájásról panaszkodik
2. piltl (mure) fejfájás
■LS: pea+valu+ ♦ peavalupulber fejfájás elleni por; peavalutablett fejfájáscsillapító

pesamuna <+muna muna muna -, muna[de muna[sid_&_mun/e 17 s> piltl (perekonna noorim laps) vakarcs

pime <pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj (valgusetu, valgusvaene) sötét ♦ pime öö sötét éj; väljas on juba pilkane/pilkaselt pime kint már körömsötét van; väljas kisub juba pimedaks kint már sötétedik
2. s (pimedus) sötétség ♦ jõudsime koju enne pimedat még sötétedés előtt értünk haza; kardan pimedat félek a sötétben; istuma pimedas ül a sötétben; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
3. adj (nägemisvõimetu) vak, világtalan ♦ pime poiss vak fiú; pimedad kassipojad vak cicák; laps on sündimisest saadik pime a gyermek születésétől fogva vak; pimedaks jääma megvakul; pime kana leiab ka tera piltl vak tyúk is talál szemet; pime juhib pimedat piltl vak vezet világtalant
4. s (mittenägija) vak, világtalan ♦ pimedate kool (a) vakok intézete
5. adj piltl (tegelikkuse suhtes taipamatu) vak ♦ oled sa pime, et ei märka, milline ta tegelikult on! vak vagy, ha nem veszed észre, milyen is ő valójában!
6. adj piltl (vähearenenud, harimatu, mahajäänud: inimese kohta) vak; (ajajärgu kohta) sötét ♦ poliitiliselt pime inimene politikailag vak ember; pime keskaeg a sötét középkor
7. adj piltl (ohjeldamatu, pöörane) vak ♦ pime viha vak düh
8. adj (ettenägematu, juhuslik) vak ♦ pime juhus vakszerencse
9. adj piltl (sünge, rõõmutu) sötét
■LS: pime+ ♦ pimekurt siketvak; pimelend lenn vakrepülés; pimetähn anat vakfolt

pisike[ne] <pisike_&_pisikene pisikese pisikes[t pisikes[se, pisikes[te pisikes/i 12 adj, s>
1. adj (väga väike, tilluke) kicsi, kis ♦ pisike linn kis város; lapsed on alles päris pisikesed a gyerekek még nagyon kicsik; mu pisike tütreke a kislányom; palk on pisike a fizetés kicsi
2. s (laps, titt) kisbaba

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

pooleaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (poole aasta vanune) féléves ♦ pooleaastane laps féléves gyermek; pooleaastane kutsikas féléves kutyakölyök

priske <pr'iske pr'iske pr'iske[t -, pr'iske[te pr'iske[id 01 adj>
1. (täidlane) dagadt, zsíros, kövér; (hea toitumusega) dundi; (paksupoolne) testes; (ümar) gömbölyded ♦ priske laps dundi gyerek; priske nägu dagadt arc; priske keha kövér test
2. kõnek (suur, tubli, kenake) vaskos, zsíros, kövér, szép; (pungil) vastag ♦ priske suutäis zsíros falat; priske pangakonto kövér bankszámla; priske summa szép összeg

puistama <p'uista[ma puista[ta p'uista[b puista[tud 29 v>
1. (kallama, langeda laskma) szór, hint, önt, zúdít; (peale, üle) megszór, meghint vmivel; (välja, sisse) kiszór, beszór vhová, beleszór vmibe; (laiali) szétzór, elhint, kiönt ♦ puista supi sisse soola sózd meg a levest; libedale teele puistati liiva fölszórták homokkal a síkos utat; keegi on tuhka vaiba peale puistanud valaki összehamuzta a szőnyeget; perenaine puistas herned potti a gazdaasszony borsót öntött a lábosba; jahu puistati kottidesse lisztet öntöttek a zsákba; puista kringlile [tuhk]suhkrut [peale] porcukrozd meg a sütit; kask puistab lehti a nyírfa hullajtja a leveleit; pilv puistab vihma szemerkél az eső; puistab lund szállingózik a hó; rong puistas reisijad perroonile maha piltl szállingóztak az utasok a vonatból a peronra; laps puistati kallistuste ja kingitustega üle piltl a gyereket elhalmozták ölelésekkel és ajándékokkal; saepuruga ülepuistatud tee fűrészporral felszórt út
2. (tuuseldama, midagi otsides segi paiskama) turkál, kotorászik; (läbi otsima) átkutat ♦ puistas närviliselt sahtlis idegesen kotorászott a fiókban; puistasin kadunud dokumenti otsides pabereid az elveszett iratot keresve turkáltam a papírok között; puistasin oma mälestusi kotorásztam az emlékeim között
3. kõnek (varastama, röövima) lop, rabol ♦ jälle on seda poodi puistamas käidud már megint lopni ment a boltba
4. piltl (midagi ohtralt jagama, pilduma, loopima) szór ♦ puistab komplimente bókokat szór; puistab küsimusi kérdésekkel bombáz vkit; südant puistama kiönti szívét vkinek; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

punnispõseline <+põseline põselise põselis[t põselis[se, põselis[te põselis/i 12 adj> (punnis põskedega) pufók ♦ punnispõseline laps pufók arcú gyerek

punnpõsk <+p'õsk põse p'õske p'õske, p'õske[de p'õske[sid_&_p'õsk/i 22 s> (punnis põskedega inimene, hrl laps) pufók

põdur <põdur põdura põdura[t -, põdura[te põdura[id 02 adj> (haiglane, kehv) beteges, gyengélkedő, elgyengült, ványadt ♦ põdur laps beteges gyermek

põlv <p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s>
1. térd ♦ vesi on põlvist saadik v põlvini a víz térdig ér; mu püksipõlv on katki kiszakadt a nadrágom térde; põlvili laskuma térdre ereszkedik; laps ronis isa põlve peale a gyerek az édesapja térdére telepedett
2. (põlvkond, sugupõlv, inimpõlv) nemzedék ♦ põlvest põlve nemzedékről nemzedékre; vanema põlve esindaja az idősebb nemzedék képviselője; neljandast põlvest saadik negyedíziglen; kolmanda põlve päikesepaneel harmadik generációs napelem
3. (põli) élet, kor(szak) ♦ poissmehepõlv legénykor, legényélet; üliõpilaspõlv egyetemista kor
■LS: põlve+ ♦ põlvekeder anat térdkalács; põlveliiges anat térdízület; põlvevigastus térdsérülés; põlveõnar, põlveõnnal térdhajlat

põngerjas <põngerjas põngerja põngerja[t -, põngerja[te põngerja[id 02 s> ([väike] laps, põnn) kölyök, gyerkőc

päevane <päevane päevase päevas[t -, päevas[te päevase[id 10 adj>
1. (päevaajaga seotud, hrl vastandatuna öisele, õhtusele) nappali ♦ päevane osakond nappali tagozat; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!
2. (ööpäeva jooksul saadud, tehtud, kulutatud, ööpäeva peale ette nähtud) napi
3. (liitsõna järelosana) (ööpäeva v teatud arv ööpäevi kestev v kestnud) napos, napi ♦ kahepäevane kétnapos; kolmepäevane háromnapos; ühepäevane egynapos
4. (ööpäev vana) egynapos ♦ päevane laps egynapos gyerek

püsimatu <püsimatu püsimatu püsimatu[t -, püsimatu[te püsimatu[id 01 adj>
1. (paigalpüsimatu) állhatatlan; (rahutu) nyughatatlan, nyugtalan ♦ püsimatu iseloom nyugtalan jellem; püsimatu laps nyughatatlan gyerek
2. (ebapüsiv) állhatatlan; (muutlik) változékony

rabelema <rabele[ma rabel[da rabele[b rabel[dud 31 v; rabele[ma rabele[da rabele[b rabele[tud 27 v>
1. (ägedasti ennast liigutama) kapálózik, vergődik, ficánkol, rúgkapál, izeg-mozog, fészkelődik; (lahti) kiszakítja magát, elszabadul; (tunglema, sebima) törekszik, sürög-forog ♦ rabeleb nagu kala võrgus vergődik mint hal a hálóban; mõtted rabelevad siia-sinna a gondolatok ide-oda csaponganak; laps rabeleb voodis, ei jää magama a gyerek fészkelődik az ágyban, nem tud elaludni; hobune oli ennast rakkest lahti rabelnud a ló kiszabadította magát a hámból; seisa ometi paigal, mis sa rabeled! állj egy helyben, mit izegsz-mozogsz!
2. (rüseldes rammu katsuma) összeméri erejét vkivel, birkózik ♦ poisid rabelesid pisut a fiúk birkóztak egy kicsit; pulmas läksid mehed rabelema a lakodalomban a férfiak kimentek összemérni erejüket
3. (rabama, rühmama) küszködik, vesződik, gürcöl ♦ ema rabeles meeleheitlikult, et peret toita az anya kétségbeesetten küszködött, hogy a családot etetni tudja; rabeleb nagu hull, et kuidagi ära elada őrült módra gürcől, hogy valahogy megéljen
4. (sekeldama, õiendama, askeldama) kapkod ♦ rabeleb ajapuuduses kapkod időhiány miatt; kõike tehti rabeleva rutuga mindent kapkodó sietséggel csináltak; ei maksa nii hirmsasti rabelda, tehke korralikult nem érdemes borzasztóan kapkodni, csinálják meg rendesen