[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hallitama <hallita[ma hallita[da hallita[b hallita[tud 27 v>
1. penészedik, penészesedik, megpenészedik ♦ seinad hallitasid penészedtek a falak; leib on sahvris hallitama läinud megpenészedett a kenyér a kamrában; moos on hallitanud a lekvár megpenészedett; hallitanud vorst megpenészedett kolbász
2. piltl (inimese kohta) penészedik; (esemete kohta) penészedik ♦ ta ei taha provintsis hallitada nem akar vidéken penészedni; käsikirjad jäid riiulitele hallitama kéziratok a polcokon penészedtek

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

jõuluorikas <+orikas orika orika[t -, orika[te orika[id 02 s> etn (jõuluks küpsetatud maagilise tähendusega leib) karácsonyi kenyér

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

kore <kore koreda koreda[t -, koreda[te koreda[id 02 adj>
1. (krobeline, jäme) durva; (kare) érdes
2. (kohev, hõre) porhanyós, foszlós ♦ kore muld porhanyós föld; kore leib foszlós kenyér

kuivama <k'uiva[ma k'uiva[da kuiva[b kuiva[tud 28 v>
1. (kuivaks muutuma) szárad; (kuivama pandud pesu) megszárad; (veekogude kohta) kiszárad; (taimede kohta) elhervad, elszárad ♦ allikas on kuivanud ki van száradva a forrás; jõgi kuivab kiszárad a folyó; viisin käterätiku välja nöörile kuivama kivittem száradni a kötélre a törülközőt; pesu kuivab megszárad a kimosott ruha; leib on kuivanud száraz lett a kenyér; mul kurk kuivab kapar a torkom
2. (kuivetuma) elszárad ♦ ta käed olid kortsuliseks kuivanud a keze el volt száradva
3. piltl (napiks muutuma, kahanema) apad, összezsugorodik ♦ mu jõuvarud aina kuivavad elfogy az erőm; turg on kokku kuivanud a piac összezsugorodott
■LS: kuivamis+ ♦ kuivamisaeg száradási idő

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

küpsema <k'üpse[ma k'üpse[da küpse[b küpse[tud 28 v>
1. (toidu kohta) sül ♦ leib küpseb ahjus a kenyér sül a kemencében
2. (vilja, puuvilja, marjade kohta) érik ♦ vili küpseb põllul a gabona érik a mezőn
3. piltl (välja kujunema v arenema) érik ♦ suguliselt küpsema nemileg érik; asi on küpsemas érik a dolog

leib <l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s>
1. (toiduaine) (barna) kenyér ♦ värske leib friss kenyér; pehme leib lágy kenyér; nätske leib csirizes kenyér, ragacsos kenyér, nyúlós kenyér, keletlen kenyér; nisuleib fehér kenyér; rukkileib rozskenyér, barna kenyér; päts leiba vekni kenyér; käär leiba egy szelet kenyér; leiba küpsetama kenyeret süt; võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre, megvajazza a kenyeret
2. (toit) kenyér; (elatis) megélhetés; (teenistus) alkalmazás ♦ koristajana leiba teenima takarítóként keresi a kenyerét; leiba teenima kenyeret keres; inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember; kellegi leival olema vkinek a kenyerén van; tsirkust ja leiba! cirkuszt és kenyeret!; kellegi leival olema vkinek az asztalánál eszik, vkinek a kenyerét eszi; ega see leiba küsi nem kér enni; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot
■LS: leiva+ ♦ leivaahi sütőkemence; leivajuuretis kovász; leivakorv kenyérkosár, kenyereskosár; leivakäär karéj; leivaküpsetamine kenyérsütés; leivalabidas sütőlapát; leivamasin kenyérsütőgép; leivapala kenyérdarab; leivapaluke szűkös megélhetés; leivapood kenyérbolt; leivaports kõnek kenyérporció; leivapuru kenyérmorzsa, morzsa; leivapuu bot (Artocarpus) kenyérfa; leivapäts vekni; leivaraha kenyérrevaló; leivasisu kenyérbél, kenyérbél; leivatehas kenyérgyár; leivatükk kenyérdarab; leivaviil kenyérszelet, egy szelet kenyér, egy karéj kenyér; leivavili kenyérgabona

lõppema <l'õppe[ma l'õppe[da lõpe[b lõpe[tud 28 v; l'õppe[ma l'õppe[da l'õppe[b l'õppe[tud 27 v> (lõpuni jõudma) befejeződik, véget ér, végződik; (lakkama) megszűnik ♦ mets lõpeb, algavad põllud véget ér az erdő, kezdődik a mező; valu lõppes a fájdalom megszűnt; vaidlus on lõppenud a vita befejeződött; vihm lõppes elállt az eső; eelarveaasta lõpeb 15. oktoobril a pénzügyi év október 15-én ér véget; malepartii lõppes viigiga a sakkjátszma döntetlennel zárult; leib lõppes otsa elfogyott a kenyér

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

nätske <n'ätske n'ätske n'ätske[t -, n'ätske[te n'ätske[id 01 adj> (kleepjas, sitke) nyúlós, ragadós; (niiske) nedves; (leiva kohta: tainjas, kobeduseta) tömör ♦ nätske savi ragadós agyag; muld on alles sulaveest nätske a föld még ragad a hólétől; asfalt läheb kuumaga nätskeks a aszfalt ragadóssá válik a melegtől; nätske komm jääb hammaste külge a ragadós cukorka a fogakra tapad; hein on veel nätske, ei kõlba saadu panna még vizes a széna, nem lehet boglyába rakni; leib on nätskeks jäänud tömör maradt a kenyér

omatahtsi <+t'ahtsi adv> (oma tahtel v soovil) saját akarata/kedve szerint; (oma tahtmist mööda) a maga módján, saját belátása szerint, akarata szerint ♦ ei nad omatahtsi siia tulnud nem saját akaratukból jöttek; leib oli laual kõigile omatahtsi võtta a kenyér az asztalon volt, mindenki kedvére vehetett; tema on saanud kõik omatahtsi teha mindent úgy csinált, ahogy akart

omatehtud <+t'ehtud t'ehtu t'ehtu[t -, t'ehtu[te t'ehtu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> (kodusel teel tehtud, enese tehtud) saját készítésű, házi ♦ omatehtud leib házi kenyér; omatehtud riided otthon varrt ruha; köögis on omatehtud laud a konyhában saját készítésű asztal van

ostma <'ost[ma 'ost[a osta[b oste[tud, 'ost[is 'ost[ke 34 v> megvásárol, vesz, vásárol, megvesz; (suurt hulka) felvásárol ♦ järelmaksuga ostma részletre vásárol; võlgu ostma hitelbe/hitelre vásárol; ostsin endale kassast pileti jegyet vettem magamnak a pénztárból; ostsin hulga pesu egy csomó fehérneműt vettem; kas su kampsun on omatehtud või ostetud? a kardigánodat magad készítetted vagy vetted?; kaubad on ostetud turult az árut a piacon vették; leib on ostetud poest a kenyeret a boltban vették; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz

otsakorral <+korral adv> (lõppemas, lõpul) fogyóban van, fogytán van ♦ leib on otsakorral fogytán van a kenyér; kütus on otsakorral fogytán van az üzemanyag

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

päts1 <p'äts pätsi p'ätsi p'ätsi, p'ätsi[de p'ätsi[sid_&_p'äts/e 22 s> (piklik leib) vekni; (suur ümmargune) cipó ♦ leivapäts rozsos vekni; saiapäts cipó

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

tahkuma <t'ahku[ma t'ahku[da t'ahku[b t'ahku[tud 27 v> (tahkeks minema, tahkestuma) megszilárdul ♦ leib tahkub kiszárad a kenyér; betoon tahkub megkeményedik a beton; tahkunud mesi megszilárdult méz; tahkunud laava megszilárdult láva
■LS: tahkumis+ ♦ tahkumistemperatuur dermedéspont

uudne <'uudne 'uudse 'uudse[t -, 'uudse[te 'uudse[id 02 adj, s>
1. adj (uuelaadne) újszerű, újító ♦ uudne mõte újszerű gondolat
2. s (uudsevili, -leib vm uus saak) új termés

uudsevili <+vili vilja v'ilja v'ilja, v'ilja[de v'ilja[sid_&_v'ilj/u 24 s> (põllult esmalõigatud vili) új termés ♦ uudseviljast tehtud värske leib az új gabonából sütött kenyér

äsja <äsja adv> (nüüdsama, natukese aja eest) imént, az előbb, újonnan, nemrég(en), mostanában, minap, frissen ♦ äsja valminud maja újonnan épült ház; äsja ametisse astunud vallavanem újonnan kinevezett polgármester; äsja valitud professor frissen megválasztott professzor; äsja ilmunud raamat frissen kiadott regény; äsja küpsetatud leib frissen sült kenyér; sirel on äsja õitsemise lõpetanud az orgona nemrég virágzott