[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

hellalt <hellalt adv>, ka hellasti gyengéden ♦ ema silitab hellalt lapse pead az anya gyengéden simogatja a gyerek fejét; poiss hoiab linnupoega hellalt v hellasti peo peal a fiú gyengéden tartja markában a madárfiókát

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hulkuma <h'ulku[ma h'ulku[da hulgu[b hulgu[tud 28 v> csavarog, kujtorog, kószál, kóborol, kujtorog, bitangol, csatangol; (rändama) vándorol ♦ hulkusin linna peal a városban kószáltam; hulgub päevad läbi mööda tänavaid naphosszat az utcán csavarog; hulkus mööda maailma ringi bekóborolta a világot; hulkuv kass kóbor macska; hulkuv neer kõnek vándorvese

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

keksima <k'eksi[ma k'eksi[da keksi[b keksi[tud 28 v>
1. (hüplema, karglema) ugrál ♦ ühe jala peal keksima fél lábon ugrálnak
2. kõnek (uhkeldama, kiitlema) henceg, ugrál ♦ oma päritoluga keksima henceg a származásával

kelk <k'elk kelgu k'elku k'elku, k'elku[de k'elku[sid_&_k'elk/e 22 s>
1. szánkó, ródli ♦ soome kelk fakutya, taposószán; kahekelk sport kettes szánkó; koerakelk kutyaszán; plastmasskelk műanyag szánkó; tõukekelk fakutya, taposószán; ühekelk sport egyes szánkó; kelguga sõitma szánkózik; kelguga mäest alla laskma szánkózik a dombon; last kelgu peal vedama stánkón húzza a gyereket
2. tehn (masina, seadme juhikutel libisev osa) sín, szán
■LS: kelgu+ ♦ kelgujalased szántalpak; kelgumägi szánko(zó)domb; kelgurada sport szánkópálya, ródlipálya; kelgusport szánkózás

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kipitama <kipita[ma kipita[da kipita[b kipita[tud 27 v> (kergelt, torkivalt valutama, kibe olema) csíp, bizsereg, sajog; (kurgus) fáj ♦ kurk kipitab fáj/kapar a torkom; tolm pani kõri kipitama a por súrolja a gégét; suits paneb silmad kipitama csípi a szemét a füst; paprika pani keele kipitama ég a szája a paprikától, a paprika csípi a száját; südame peal kipitab midagi piltl sajgó szívvel

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kolmteist[kümmend] <k'olm+t'eist[+kümmend] kolme+t'eist[+k'ümne] k'olme+t'eist[+kümmend]_&_k'olme+t'eist+kümme[t -, kolme+t'eist+k'ümne[te kolme+t'eist+k'ümne[id 05 num> (pikemais vormides sageli -teistkümmend) tizenhárom ♦ seitsesada kolmteist[kümmend] hétszáztizenhárom; kell on kolmteist[kümmend] minutit kuue peal tizenhárom perccel múlt öt; see maksab kolmteist[kümmend] eurot ez tizenhárom euróba kerül; kolmeteistkümne päeva jooksul tizenhárom nap alatt; tüdruk võis olla aastat kolmteist[kümmend] vana a lány tizenhárom éves lehetett; tuba number kolmteist[kümmend] tizenhármas szoba; kolmeteistkümnest lahutada viis tizenháromból öt

kroonima <kr'ooni[ma kr'ooni[da krooni[b krooni[tud 28 v>
1. (valitsejaks) megkoronáz, koronáz ♦ kedagi kuningaks kroonima vkit királlyá koronáz
2. (pärjaga, vanikuga) megkoronáz, betetőz
3. (millegi peal, tipus asetsema) megkoronáz ♦ mäge kroonib vaatetorn a hegyet megkoronázza a kilátó
4. piltl (millegi lõpptulemuseks v haripunktiks olema) koronáz, betetőz ♦ jõupingutusi kroonis edu siker koronázta a fáradozását

kärn1 <k'ärn kärna k'ärna k'ärna, k'ärna[de k'ärna[sid_&_k'ärn/i 22 s> (koorik, korp) var; med, vet (lubikärn); bot (taimel esinev tume muhuke v laik) varasodás ♦ haaval on kärn peal var van a seben

kühm <k'ühm kühmu k'ühmu k'ühmu, k'ühmu[de k'ühmu[sid_&_k'ühm/e 22 s>, ka kühmuke[ne] (kumerus, mõhk) bütyök, dudor, kidudorodás, púp ♦ tal on käe peal kühm egy dudor van a karján; tal on kühm seljas púpos a háta

küljes <küljes adv, postp> vt ka küljest, külge adv; postp [gen] (peal, kinni, teatavas olukorras) -n, -ban/-ben, -nál/-nél ♦ seina küljes a falon

lagedal <lagedal adv> vt ka lagedale (lageda peal) szabadban

lasuma <lasu[ma lasu[da lasu[b lasu[tud 27 v> (millelgi asuma) terhel; (raskusena vaevama) nehezedik ♦ kellel lasub vastutus õnnetuse eest? kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért?; selle pere peal lasub needus átok nehezedik erre a családra

leib <l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s>
1. (toiduaine) (barna) kenyér ♦ värske leib friss kenyér; pehme leib lágy kenyér; nätske leib csirizes kenyér, ragacsos kenyér, nyúlós kenyér, keletlen kenyér; nisuleib fehér kenyér; rukkileib rozskenyér, barna kenyér; päts leiba vekni kenyér; käär leiba egy szelet kenyér; leiba küpsetama kenyeret süt; võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre, megvajazza a kenyeret
2. (toit) kenyér; (elatis) megélhetés; (teenistus) alkalmazás ♦ koristajana leiba teenima takarítóként keresi a kenyerét; leiba teenima kenyeret keres; inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember; kellegi leival olema vkinek a kenyerén van; tsirkust ja leiba! cirkuszt és kenyeret!; kellegi leival olema vkinek az asztalánál eszik, vkinek a kenyerét eszi; ega see leiba küsi nem kér enni; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot
■LS: leiva+ ♦ leivaahi sütőkemence; leivajuuretis kovász; leivakorv kenyérkosár, kenyereskosár; leivakäär karéj; leivaküpsetamine kenyérsütés; leivalabidas sütőlapát; leivamasin kenyérsütőgép; leivapala kenyérdarab; leivapaluke szűkös megélhetés; leivapood kenyérbolt; leivaports kõnek kenyérporció; leivapuru kenyérmorzsa, morzsa; leivapuu bot (Artocarpus) kenyérfa; leivapäts vekni; leivaraha kenyérrevaló; leivasisu kenyérbél, kenyérbél; leivatehas kenyérgyár; leivatükk kenyérdarab; leivaviil kenyérszelet, egy szelet kenyér, egy karéj kenyér; leivavili kenyérgabona

libisema <libise[ma libise[da libise[b libise[tud 27 v> (liuguma, liuglema) csúszik, siklik, megcsúszik, elcsúszik; (alla, maha) lecsúszik; (käest, maha) kicsúszik ♦ jää peal libisema megcsúszik a jégen; sukkpüksid libisevad alla lecsúszik a harisnyanadrág; kraavi libisema árokba csúszik; vette libisema belecsúszik a vízbe; mu jalg libises elcsúsztam valamin; mündid libisesid ta sõrmede vahelt põrandale az érmék kicsúsztak az ujjai közül a padlóra; võim libiseb käest a hatalom kicsúszik a kezéből

linn <l'inn linna l'inna l'inna, l'inna[de l'inna[sid_&_l'inn/u 22 s> (suur asula) város ♦ väike linn kisváros; kuurortlinn fürdőváros; maakonnalinn tartományi székhely; piirilinn határváros; provintsilinn vidéki város; sadamalinn kikötőváros; suvituslinn fürdőváros, üdülőváros; sõpruslinnad testvérvárosok; tööstuslinn iparváros; ülikoolilinn egyetemi város; linna elanikud a város lakói; linnas elama városban lakik; linna peal kõndima járja a várost; linna peal räägitakse, et … városszerte azt beszélik, hogy …
■LS: linna+ ♦ linnaehitus városépítés, városfejlesztés; linnaekskursioon városnéző körút, városnézés; linnaelanik városlakó, városi lakos; linnaelu városi élet; linnahall városi koncertterem; linnakodanlus burzsoázia; linnalegend városi legenda; linnaliiklus városi közlekedés, városi forgalom; linnaliinibuss (városi útvonalon közlekedő) autóbusz; linnaluba eltávozási engedély; linnamüür városfal; linnanoored városi ifjúság; linnaplaneerimine várostervezés; linnaosa városrész, kerület; linnapuhkus városi üdülés, városlátogatás; linnarahvas városiak; linnarajoon kerület; linnasekretär jegyző; linnaserv város széle; linnasüda belváros; linnatransport városi közlekedés; linnavalitsus városi önkormányzat, polgármesteri hivatal; linnavolikogu városi képviselő-testület; linnavärav városkapu

lõhik <lõhik lõhiku lõhiku[t -, lõhiku[te lõhiku[id 02 s> (rõivastel) hasíték, slicc ♦ küljelõhik oldalhasíték; seelikul on lõhik kas taga või külje peal a szoknyán hátul vagy oldalt van a slicc

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maapealne <+p'ealne p'ealse p'ealse[t -, p'ealse[te p'ealse[id 02 adj>
1. (maapinna peal asuv v toimuv) föld feletti ♦ taime maapealne osa a növény föld feletti része; maapealne personal a földi személyzet
2. (maine) földi ♦ maapealne põrgu földi pokol

naerutuju <+tuju tuju tuju t'ujju, tuju[de tuju[sid 17 s> nevethetnék ♦ naerutuju on peal {kellel} rájött a nevethetnék; mul ei ole naerutuju nincs nevethetnékem; vahel tuleb naerutuju peale {kellele} néha nevethetnéke támad

naine <naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> (naisisik) hitves, nő, némber, neje, -né ♦ pikk naine magas nő; sale v sihvakas naine karcsú nő; laiapuusaline naine széles csípőjű nő; keskealine naine középkorú nő; võluv naine bájos nő; külm naine rideg nő; kergemeelne naine céda; abielus naine asszony, férjezett; üksik naine szingli; vallaline naine férjezetlen, hajadon; lahutatud naine elvált asszony, elvált feleség; lesestunud naine megözvegyült nő; käima peal v kandja naine terhes nő; langenud naine bukott nő; raisus naine romlott nő; avalik naine lotyó, céda; linnanaine városi nő; lüpsinaine kõnek fejőnő; maanaine vidéki/falusi nő; mustlasnaine cigány nő; neegrinaine néger nő, színesbőrű nő; pesunaine mosónő; talunaine parasztasszony; töölisnaine munkásnő; ärinaine üzletasszony; naiste odavise női gerelyhajítás; suurem osa õpetajaist on naised a tanítók nagyobb része nő; ajab naisi taga fut a nők után
■LS: naise+ ♦ naisevend sógor; naiseõde sógornő
naiste+ ♦ naistearst nőgyógyász; naistejuuksur női fodrász; naistepäev nőnap; naisterätsep női szabó

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

nipe-näpe <nipe-näpe n'ippe-n'äppe nipe[t-näpe[t -, nipe[te-näpe[te n'ippe[id-n'äppe[id 06 s> (pisiasjad, pudi-padi) apróság, apró-cseprő ♦ ostis kokku nipet-näpet összevásárolt mindenféle apróságot; taskuraha kulus märkamatult nippe-näppe peale v nippeks-näppeks v nippele-näppele a zsebpénz észrevétlenül elment apró-cseprő dolgokra; ma ei armasta nippeid-näppeid kummuti peal nem szeretem az apró dolgokat a komódon; kogu varandus koosnes nippest-näppest az egész vagyon apró-cseprő dolgokból állt

noot2 <n'oot noodi n'ooti n'ooti, n'ooti[de n'ooti[sid_&_n'oot/e 22 s> muus (noodikirja märk, teatava kõrguse ja kestusega heli) hangjegy; (noodikiri) hangjegyírás; (nooditrükis) kotta ♦ kuueteistkümnendiknoot tizenhatod hangjegy; poolnoot félhang, ketted hangjegy; täisnoot egész hangjegy; veerandnoot negyedhang, negyed hangjegy; noodi pea a hangjegy feje; noodi vars a hangjegy szára; nooti tundma ismeri a kottát; noodist laulma kottából énekel; klaveri peal on virn noote egy halom kotta van a zongorán
■LS: noodi+ ♦ noodijoon muus kottavonal; noodikiri muus hangjegyírás; noodilugemine kottaolvasás; noodimärk hangjegy; noodipaber kottapapír; noodipult kottatartó; noodivihik hangjegyfüzet; noodivõti muus hangjegykulcs

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

omakasu <+kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> önérdek ♦ omakasu taga ajama v sihtima v püüdma v taotlema a saját hasznát nézi; teeb seda omakasu pärast v huvides önérdekből teszi; on omakasu peal väljas a maga hasznát nézi; temas lõi välja omakasu kitört belőle az önérdek

otsakuti <otsakuti adv>
1. (otstega koos) a végénél ♦ kaks köit seoti otsakuti két kötelet összekötöttek a végüknél; voodid on otsakuti [koos] az ágyak egymás végében vannak
2. (üksteise peal v otsas) egymáson, egyik a másikon ♦ tal on kaks mütsi otsakuti peas egyszerre két sapka van a fején
3. (üksteise järele v otsa) egymásután, egyik a másik után ♦ ma võin kas või kaks võistlust otsakuti maha mängida akár két versenyt is játszhatok egymásután

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

paise <paise p'aise paise[t -, paise[te p'aise[id 06 s> (pindmine mädapõletik) kelés, karbunkulus ♦ mädapaise tályog; paise igeme peal tályog a fogán; paise lõigati lahti felvágták a kelést

paljas <paljas p'alja paljas[t -, paljas[te p'alja[id 07 adj>
1. (alasti, rõivasteta) meztelen, kopasz, csupasz ♦ paljas ihu meztelen bőr; palja peaga hajadonfőtt, hajadonfővel; paljad kaljud csupasz sziklák; paljad puud kopár fák; paljad faktid a rideg tények; paljas tõde meztelen igazság; tal aeti pea paljaks leborotválták a fejét; magab palja maa peal a csupasz földön fekszik; palja silmaga nähtav szabad szemmel látható
2. (lisanditeta, lahjendamata) tiszta
3. (ainult, vaid, üksnes) csupa, csupán

paradiis <parad'iis paradiisi parad'iisi parad'iisi, parad'iisi[de parad'iisi[sid_&_parad'iis/e 22 s> (Eedeni aed, õndsate asupaik, õnnemaa) paradicsom, éden ♦ maapealne paradiis, paradiis maa peal földi paradicsom
■LS: paradiisi+ ♦ paradiisiaed édenkert; paradiisilind paradicsommadár; paradiisiõun paradicsomalma

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

pealmine <p'ealmine p'ealmise p'ealmis[t p'ealmis[se, p'ealmis[te p'ealmis/i_&_p'ealmise[id 12_&_10? adj> (peal olev, pealpoolne) felső, fenti, felsőbb ♦ pealmine kiht felszíni réteg

pealt <p'ealt postp, adv, prep> vt ka peal, peale
1. postp [gen]; adv (mille-kelle ülapoolelt, pealispinnalt, ära) felülről, -ról/-ről ♦ laua pealt asztalról
2. postp [gen] (osutab kohale, tegevusele, olukorrale) -ról/-ről
3. prep [gen] (üle) több, mint
4. adv (pealtpoolt, kõrgemalt) felülről

pilk <p'ilk pilgu p'ilku p'ilku, p'ilku[de p'ilku[sid_&_p'ilk/e 22 s>
1. (silmavaade, vaatamisviis, silmade ilme) tekintet, pillantás ♦ terav pilk éles pillantás; nukral pilgul szomorú tekintettel; nende pilgud kohtuvad találkozik a tekintetük; pilku kuhugi pöörama odafordítja vhova a tekintetét; pilke püüdma vonzza a tekinteteket; pilkupüüdev figyelemfelkeltő, szembeszökő; pilku/silmi maha lööma a földre süti a szemét; armastus esimesest pilgust szerelem első pillantásra; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma pillantást/szemet vet vkire/vmire, bepillant vmibe, megpillant; kellegi/millegi peal pilgul puhata laskma legelteti a szemét/tekintetét vkin/vmin
2. (hetk, silmapilk) pillanat ♦ esimesel pilgul ma ei tundnud teda ära első pillanatban nem ismertem meg

pooleli <pooleli adv> (poole peal[e], lõpetamata) félbe ♦ jättis kooli pooleli félbehagyta az iskolát; remont on veel pooleli a tatarozás még felenél tart

puhkama <p'uhka[ma puha[ta p'uhka[b puha[tud 29 v> pihen ♦ puhkama heitma lefekszik pihenni; välja puhkama kipiheni magát; puhkab reisiväsimust välja megpihen az út után; jalgu puhkama pihenteti a lábát; loodus puhkab nyugszik a természet; puhka rahus! piltl nyugodj békében!; loorberitel puhkama piltl pihen/nyugszik/ül a babérjain; kellegi/millegi peal pilgul puhata laskma piltl legelteti a szemét/tekintetét vkin/vmin; silm puhkab kellegi/millegi peal piltl legelteti a szemét vkin/vmin

põigiti <põigiti adv> (põiki) haránt, széltében, rézsút; (ristipidi) keresztirányban, keresztben ♦ pikutab põigiti voodi peal keresztben fekszik az ágyon

ratas <ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s>
1. kerék ♦ esiratas el(ül)ső kerék; tagaratas hát(ul)só kerék; tagavararatas pótkerék; veskiratas malomkerék; vokiratas rokkakerék; õnneratas szerencsekerék; paneb kõik rattad käima minden követ megmozgat, beindít vmit; viies ratas ötödik kerék
2. kõnek (jalgratas) kerékpár, bicikli; (mootorratas) motorkerékpár, motorbicikli ♦ meesteratas férfi kerékpár, férfi bicikli; naisteratas női kerékpár, női bicikli; käib rattaga tööle kerékpáron jár a munkahelyére
3. aj (vankrirattakujuline piinamise riist) kerék ♦ rattale tõmbama kerékbe tör; karjub v röögib v kisendab kui ratta peal v rattal úgy ordít, mintha nyúznák
ratta+ (sõiduki osaga seotud) ♦ rattajälg keréknyom; rattakett kerékpárlánc; rattakiiver kerékpáros sisak; rattakodar küllő; rattapump kerékpárpumpa, biciklipumpa; rattaretk kerékpártúra, biciklitúra; rattarumm kerékagy; rattavits kerékabroncs
ratta+ (jalgratta-) ♦ rattakell kerékpárcsengő; rattalaenutus biciklikölcsönző; rattasõit (1) kerékpározás, biciklizés; (2) kerékpársport; rattatee kerékpárút, bicikliút

rinnuli <rinnuli adv> (kõhuli, rinna peal[e]) hason ♦ rinnuli ujuma melluszással úszik; lamab rinnuli hason fekszik
■LS: rinnuli+ ♦ rinnuliujuja mellúszó; rinnuliujumine mellúszás

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

selili <selili adv> (selja peal pikali, lamaasendis) hanyatt ♦ selili lamama hanyatt fekszik; selili ujuma háton úszik; selili kukkuma hanyatt esik
■LS: selili+ ♦ seliliasend hanyattfekvés; seliliujuja hátúszó; seliliujumine hátúszás

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sina1 <sina sinu s'in[d -, sinu[sse sinu[s sinu[st sinu[le sinu[l sinu[lt sinu[ks sinu[ni sinu[na sinu[ta sinu[ga; pl teie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; sa <s'a_&_sa s'u_&_su s'in[d -, s'u[sse s'u[s s'u[st s'u[lle s'u[l s'u[lt su[ga; pl te 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> te ♦ sina ja mina te és én; mida sa siin teed? mit csinálsz itt?; ma armastan sind szeretlek; ma otsin just sind éppen téged kereslek; ma mäletan sind emlékszem rád; see raha on sinu [oma] ez a te pénzed; kus su vend on? hol van a testvéred?; õnnitleme sind gratulálunk; annan selle sulle neked adom; sinuga veled; ilma sinuta on igav unatkozom nélküled; sinu asemel ma sinna ei läheks a helyedben nem mennék oda; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; olen temaga sina peal tegező viszonyban vagyok vele; oota sa! (na) várj csak!

sõrm <s'õrm sõrme s'õrme s'õrme, s'õrme[de s'õrme[sid_&_s'õrm/i 22 s> ujj ♦ nimetu v neljas sõrm nevetlen ujj; nimetissõrm mutatóujj; keskmine sõrm középső ujj; sõrmusesõrm, neljas sõrm gyűrűsujj; väikesõrm, väike sõrm, viies sõrm kisujj; sõrme küüs ujj körme; tal on pianisti sõrmed neki zongoraművész ujjai vannak; saatuse sõrm a sors keze; sõrme lutsima az ujját szopja; sõrmede peal arvutama az ujjain számol; sõrmega näitama ujjal mutat; sõrmus on sõrmes gyűrű van az ujján; vaatab millelegi läbi sõrmede szemet huny valami fölött; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; vastu sõrmi lööma kellelegi az ujjára koppint vkinek
■LS: sõrme+ ♦ sõrmeharjutus ujjgyakorlat; sõrmejälg ujjlenyomat; sõrmejämedune ujjnyi vastag, ujj vastagságú; sõrmelaiune ujjnyi széles; sõrmeliiges ujjízület; sõrmelüli ujjperc; sõrmeots ujjhegy; sõrmepaksune ujjnyi vastag; sõrmepikkune ujjnyi hosszú

tallama <t'alla[ma talla[ta t'alla[b talla[tud 29 v>
1. (jalgadega korduvalt peale astuma, litsuma, sõtkuma) tapos, letapos, rátapos, tipor ♦ muru peal tallama letapossa a füvet; kellegi varbail tallama vkinek a lábujjára lép; tallab lume kõvaks keményre tapossa a havat; kingi viltu tallama ferdére tapossa a cipőjét; kedagi porri tallama sárba tipor vkit
2. (läbi käima, astuma, sõitma) lép, lépdel ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

teritama <terita[ma terita[da terita[b terita[tud 27 v>
1. (terariista ihuma) élesít, köszörül, (ki)élez ♦ kirvest teritama élezi a baltát; kääre teritama köszörüli az ollót; vikatit teritama élesíti a kaszát; kass teritab küüsi macska élesíti a karmait; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét
2. (millegi otsa teravdama) hegyez ♦ pliiatsit teritama ceruzát hegyez
3. piltl (vaimsete võimete, meelte kohta: lihvima, arendama, peenemaks v tundlikumaks muutma) élesít ♦ arvutusülesannete lahendamine teritab mõistust a mennyiségtani példák megoldása élesíti az észt

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

uitama <'uita[ma uida[ta 'uita[b uida[tud 29 v> (siia-sinna käima, ringi hulkuma) barangol, kóborol, cselleng, kószál, csatangol ♦ uitab sihitult linna peal céltalanul kóborol a városban; tänavail uitab jäine tuul jeges szél járja az utcákat

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

vest <v'est vesti v'esti v'esti, v'esti[de v'esti[sid_&_v'est/e 22 s> (vateeritud) mellény ♦ kootud vest kötött mellény; villane vest gyapjú mellény; kuulikindel vest golyóálló mellény; päästevest mentőmellény; nööpis vesti kinni begombolta a mellényét; keel on vesti peal piltl kilóg a nyelve
■LS: vesti+ ♦ vestinööp mellénygomb; vestitasku mellényzseb, órazseb

viimane <viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj>
1. (lõpus, tagaotsas olev, järjestust, rida lõpetav) legutóbb, végső, utolsó, utóbbi, sereghajtó, legvégső, legutolsó, legutóbbi ♦ kellegi viimne tund on tulnud ütött vkinek az utolsó/ a végső órája; esimest ja viimast korda először és utoljára; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig
2. (lähema mineviku kohta) ♦ viimasel korral a legutóbbi alkalommal
3. (alles loodud, uusim) ♦ viimase peal välja nägema mintha skatulyából húzták volna ki
4. (vahetult mingile kriitilisele piirile eelnev) ♦ viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; viimane piisk karikas csordultig van/telt a pohár
5. (vähenevast, lõppevast, kaduvast veel järel olev) ♦ ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is

välja nägema fest, mutat, kinéz, kilát ♦ viimase peal välja nägema mintha skatulyából húzták volna ki; ta näeb väga vilets/sitt välja úgy néz ki, mint a mosott szar