[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

järama <jära[ma jära[da jära[b jära[tud 27 v> (närima) lerág, mardos; (ümbert ringi, pealt närima) körülrág; (katki närima) szétrág; (tüütut tööd tegema) elbabrál, bíbelődik ♦ kuivikuid järama kétszersültet rág; koer järab konti a kutya rágja a csontot; hiired on koti katki järanud az egerek kirágták a zsákot; pliiatsi ots on ära järatud a ceruza vége meg van rágva; üraskid järavad puud a szú rágja a fát; koide[st] järatud kasukas molyrágta bunda; rooste järab rauda eszi a rozsda a vasat

kand <k'and kanna k'anda k'anda, k'anda[de k'anda[sid_&_k'and/u 22 s> (inimesel, tagumine v alumine osa) sarok ♦ jalakand lábsarok; kingakand cipősarok; sokikand zoknisarok; sukk on kannast katki a harisnya lyukas a sarkán; kandu kokku lööma összeüti a sarkát; sokile uut kanda kuduma új sarkat köt zoknira; kanna pealt ümber pöörama sarkon fordul; kellegi kannul käima vkinek a sarkában jár; kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kiibitsema <kiibitse[ma kiibitse[da kiibitse[b kiibitse[tud 27 v> kõnek (teiste tegevust pealt passima) kibicel ♦ kiibitseb maletajate selja taga kibicel a sakkozók háta mögött

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kohvipaks <+p'aks paksu p'aksu p'aksu, p'aksu[de p'aksu[sid_&_p'aks/e 22 s> kávézacc ♦ kohvipaksu pealt v kohvipaksult ennustama kávézaccon jósol

kokku hoidma
1. (säästma) takarékoskodik, megtakarít, spórol ♦ aega kokku hoidma takarékoskodik idővel; raha kokku hoidma takarékoskodik a pénzével; hoiab riiete pealt kokku a ruházatán takarékoskodik; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol; poole aastaga hoidis tuhat eurot kokku fél év alatt ezer eurót takarított meg
2. (ühte hoidma) összetart, összefog ♦ klass hoidis kokku az osztály összetartott

kompileerima <kompil'eeri[ma kompil'eeri[da kompileeri[b kompileeri[tud 28 v> (teiste autorite pealt kokku kirjutama) összeollóz, összeállít

korjama <k'orja[ma korja[ta k'orja[b korja[tud 29 v>
1. gyűjt, szed, összegyűjt, összeszed, leszed ♦ lilli korjama virágot szed; seeni korjama gombát szed; klaase laualt kokku korjama összeszedi a poharakat az asztalról; vaarikaid (ära) korjama leszedi a málnát; pesu nöörilt ära korjama leszedi a ruhát a kötélről; rasva supi pealt ära korjama leszedi a zsírt a levesről; maha kukkunud õunu korvi korjama kosarakba gyűjti össze a lehullott almát; mesilased korjavad mett a méhek mézet gyűjtenek
2. (tagavaraks koguma) gyűjt(öget) ♦ uue korteri jaoks raha korjama új lakásra gyűjti a pénzt; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy

korp1 <k'orp korba k'orpa k'orpa, k'orpa[de k'orpa[sid_&_k'orp/i 22 s>
1. bot (puukoore väline surnud osa) kéreg
2. (haava koorik, kärn) var ♦ haava pealt tuli korp lahti sebhelyről levált a var; lapse peanahk on korbaga kaetud a gyereknek var van a fején

kruvima <kruvi[ma kruvi[da kruvi[b kruvi[tud 27 v>
1. csavar, srófol, csavaroz; (küljest v pealt ära, lahti) kicsavaroz; (sisse) becsavar
2. piltl (kõrgeks ajama) srófol ♦ hindu kõrgemale kruvima az árakat magasabbra srófolják

kuhi <kuhi kuhja k'uhja k'uhja, k'uhja[de k'uhja[sid_&_k'uhj/e 24 s>
1. (heina-, põhu-) kazal, boglya ♦ põhukuhi, õlekuhi szalmakazal; heinakuhi szénakazal; kuhja tegema kazalba rak vmit, kazaloz
2. (pealt kitsenev hunnik) rakás; (korrapäratu lasu, virn) kazal; piltl (suur hulk) halmaz, halom, kazal, kupac ♦ kuhi raamatuid egy halom könyv; kartulikuhi egy rakás krumpli

kuivatama <kuivata[ma kuivata[da kuivata[b kuivata[tud 27 v>
1. (pühkides) eltöröl, megtöröl ♦ nõusid kuivatada eltörölgeti az edényeket; silmi pisaratest kuivatama megtörli a szemet
2. (kuivama pannes) szárít; (pealt, väljast) kiszárít; (ennast, seljas olevaid riideid) megszárít ♦ ravimtaimi kuivatama gyógynövényeket szárít; seep kuivatab nahka a szappan kiszárítja a bőrt; riideid kuivatama megszárítja a ruhákat; kuivatatud kala szárított hal; kuivatatud [mustad] ploomid aszalt szilva; kuivatatud puuvili szárított gyümölcs, aszalt gyümölcs
3. kõnek (kuivendama) lecsapol ♦ sood kuivatama lecsapolja a mocsarat

kuulama <k'uula[ma kuula[ta k'uula[b kuula[tud 29 v>
1. hallgat, meghallgat, figyel ♦ muusikat kuulama zenét hallgat; poole kõrvaga kuulama fél füllel hallgat; tähelepanelikult kuulama figyelmesen hallgat; kuula mind! figyelj rám!; kellegi telefoni pealt kuulama lehallgatja vkinek a telefonját; kedagi salaja pealt kuulama titokban kihallgat vkit
2. med (kuulatlema, auskulteerima) meghallgat ♦ kellegi kopse kuulama meghallgatja vkinek tüdejét
3. (kuulda võtma, kuuletuma) hallgat ♦ ta ei kuula kedagi nem hallgat senkire; kellegi sõna kuulama szót fogad vkinek, engedelmeskedik

kõrvalt vaatama
1. (midagi tegevusetult pealt vaatama) tétlenül ül, kívülről szemlél
2. piltl (abielu rikkuma) félrelép

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

noos <n'oos noosi n'oosi n'oosi, n'oosi[de n'oosi[sid_&_n'oos/e 22 s> kõnek (saak, hulk) zsákmány, rész; (raha-) summa, összeg ♦ kull lendas oma noosiga metsa a sólyom a zsákmányával az erdőbe repült; naised ootavad rannas, millal kalurid noosiga merelt tulevad az asszonyok a parton várnak, míg a halászok visszatérnek a zsákmánnyal a tengerről; sai tubli noosi pärandust jó kis összeget örökölt; jaotasime lastud põdra ära, igaüks sai oma noosi elosztottuk a lelőtt szarvast, mindenki megkapta a saját részét; advokaat teenis selle kohtuasja pealt ilusa noosi az ügyvéd szép kis summát/összeget keresett ezen az ügyön; sai kenakese v tubli v priske v vägeva noosi [raha] hatalmas összeget kapott

nupp <n'upp nupu n'uppu n'uppu, n'uppu[de n'uppu[sid_&_n'upp/e 22 s>
1. (väike [pool]keraja kujuga moodustis) figura, nyomógomb, kapcsoló, gomb; (varsja eseme otsas) gomb; (kepi-) gomb; (lipuvarda-) gomb; (lauamängu) figura, bábu; (kabe-) bábu; (nõrgim malend, ettur) gyalog; (malend) sakkfigura; ([puhkemas olev] õiepung, nupjas õisik) bimbó; (heegeldatud, kootud paksend) csomó ♦ äratuskella nupp az ébresztőóra gombja; akordioni klahvid ja nupud a harmonika billentyűi és gombjai; pärlmutrist nupuga jalutuskepp sétabot gyöngyház gombbal; lipuvarda nupp a zászlórúd gombja; värviliste nuppudega ilunööpnõelad színes fejű dekoratív gombostűk; nupuga soni bojtos sapka; sea nupud malelauale rakd fel a sakkfigurákat a táblára; vajuta nupule ja masin hakkab tööle nyomd meg a gombot, és a gép elindul; pojengi nupud on lahti minemas nyiladoznak a pünkösdi rózsa bimbói
2. kõnek (pea, peanupp) fej; (mõistus, taip) ész ♦ noorsõduritel on nupud paljaks aetud az újoncok feje kopaszra van nyírva; viin lõi nupu soojaks {kellel} fejébe szállt a pálinka; tal nupp ei võta v ei lõika v ei jaga nem vág az esze; nupp lõikab sul iga kandi pealt vág az esze, mint a borotva; ta on nupust nikastanud nincs ki a négy kereke

nõristama <nõrista[ma nõrista[da nõrista[b nõrista[tud 27 v>
1. (niristama) csorgat; (pealt) rácsorgat; (pigistades) facsar ♦ kartulid on keenud, nõrista vesi pealt ära megfőtt a burgonya, öntsd le róla a vizet; pese viinamarjad ära ning nõrista kuivaks mosd meg a szőlőt, és csorgasd le; nõristab [pigistades] sidrunist mahla kifacsarja a citromból a levet
2. füsiol (nõret eritama) termel, elválaszt ♦ maks nõristab sappi a máj epét termel; limanäärmed nõristavad lima a nyálmirigyek nyálat választanak ki

nõrutama <nõruta[ma nõruta[da nõruta[b nõruta[tud 27 v> (millestki läbi nõrguda laskma) leszűr, lecsepegtet; (nõrguda laskma) csepegni hagy; (pealt ära kallama) leönt ♦ mahla võib nõrutada läbi marli a (gyümölcs)levet gézen lehet leszűrni; juurvili pestakse ja nõrutatakse a zöldséget megmossák és lecsepegtetik; pestud nõud nõrutatakse restil a megmosott edényt lecsepegtetik az edénycsepegtetőn; kui tärklis põhja sadestub, nõrutame vee pealt ära ha leszállt a keményítő az edény aljára, csorgasd le róla a vizet; nõrutas pudelist likööri viimse tilgani välja csorgasd ki a likőrt az üvegből az utolsó csppig

näksima <n'äksi[ma n'äksi[da näksi[b näksi[tud 28 v> (korduvalt, kergelt hammustama) rágcsál, pedz, harapdál, csipked, csipeget; (küljest, pealt) leharap ♦ näksib mõtlikult rohukõrt elgondolkodva rágcsálja a fűszálat; tal on harjumus küüsi näksida szokása a körömrágás; laps näksib küpsist a gyerek kekszet rágcsál; ainult näksis toidu kallal csak csipegette az ételt; jänes näksib puukoort a nyúl fakérget rág; kits näksib rohtu [süüa] a kecske füvet rág

närima <näri[ma näri[da näri[b näri[tud 27 v>
1. rág, összerág, rágcsál, elemészt, megesz, mardos, mar, lerág, harapdál, furdal, fennakad, felőröl, emészt, elrágódik; (ümbertringi, pealt) lerág, körülrág; (katki, tükkideks) elrág, szétrág; (ära, puhtaks) lerág ♦ koorukesi närima kenyérhéjat rágcsál; porgandit närima sárgarépát rágcsál; tal pole hambaid, millega närida nincs foga, amivel rágjon; toit tuleb hästi peeneks närida az ételt jól/alaposan meg kell rágni; tal on rumal komme küüsi närida az a rossz szokása, hogy rágja a körmét; koer närib konti a kutya csontot rág; närib kondi ümbert liha v kondi lihast puhtaks lerágja a csontról a húst; jänesed on õunapuudelt koore ära närinud a nyulak lerágták az almafák kérgét; rotid on põrandasse augu närinud a patkányok lyukat rágtak a padlóba; hobune närib suuraudu a ló rágja a zablát; rooste närib rauda piltl a rozsda marja a vasat; näris raamatu läbi, näris end raamatust läbi piltl átrágta magát a könyvön; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. piltl (kehvasti lõikama) nyiszál; (küljest) lenyiszál ♦ närib nüri noaga leiva küljest viilaku egy tompa késsel lenyiszált egy szeletet a kenyérből; lasi juuksed ära närida lenyiszáltatta a haját
3. piltl (etteheidete, süüdistustega kiusama) zaklat ♦ mis sa tast kogu aeg närid? mit zaklatod folyton?
4. piltl (piinama, vaevama: valu kohta) kínoz, fáj, sajog; (tunnete, mõtete kohta) emészt ♦ kontides närib sajognak a csontjaim; mind närib kahtlus emészt a gyanú; reuma närib luid-liikmeid kínoz a csúz, fájnak a csontjaim és az ízületeim; tuim näriv valu tompa fájdalom

otsast <otsast postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealt, küljest) -ról, -ről ♦ võttis mantli varna otsast levette a kabátot a fogasról; raamat kukkus kapi otsast a könyv leesett a szekrényről; lõi jääkamakal tüki otsast ära leütött egy darabot a jégtömbről
2. adv (osalt) részben, részint ♦ toitu oli nii palju, et kippus otsast halvaks minema annyi étel volt, hogy részben már kezdett megromlani; tütred on neil otsast juba mehel idősebb lányaik már házasok

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

pealt <p'ealt postp, adv, prep> vt ka peal, peale
1. postp [gen]; adv (mille-kelle ülapoolelt, pealispinnalt, ära) felülről, -ról/-ről ♦ laua pealt asztalról
2. postp [gen] (osutab kohale, tegevusele, olukorrale) -ról/-ről
3. prep [gen] (üle) több, mint
4. adv (pealtpoolt, kõrgemalt) felülről

pealt kuulama (kellegi juttu kõrvalt kuulama) hallgató(d)zik, kihallgat; (salaja) lehallgat titokban

pealt nägema (pealtnägijaks, tunnistajaks olema) szemtanunák lenni

pealtvaade <+vaade v'aate vaade[t -, vaade[te v'aate[id 06 s> (vaade pealt) felülnézet

pealt vaatama (mingit tegevust v olukorda sellest ise osa võtmata jälgima) megnéz, megfigyel

pigistama <pigista[ma pigista[da pigista[b pigista[tud 27 v> (suruma, muljuma, litsuma) (meg)szorít, (össze)nyom, (ki)présel; (välja pigistama) kifacsar, kicsavar ♦ pigistab tervitusel kellegi kätt megszorítja vkinek a kezét; pigistab käe rusikasse ökölbe szorítja a kezét; king pigistab a cipő szorítja a lábát; kokku pigistama összenyom vmit; mure pigistab südant az aggodalomtól elszorul a szíve; vett riietest välja pigistama kicsavarja a vizet a ruhákból; kellestki tõde välja pigistama piltl kicsikarja vkiből az igazságot; tühjaks pigistatud sidrun piltl kifacsart citrom; teab, kust king pigistab piltl (tudja,) hol szorít a cipő; king pigistab piltl szorul a kapca / kapcája; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama piltl szemet huny vmi felett

rasv <r'asv rasva r'asva r'asva, r'asva[de r'asva[sid_&_r'asv/u 22 s> zsír ♦ sulatatud rasv olvasztott zsír; räästunud rasv avas zsír; searasv sertészsír; taimerasv növényi zsiradék; koorib supi pealt rasva a zsírt leszedi a levesről; rasvas praetud zsírban sült; hani läheb rasva felhízik a lúd; omas rasvas praadima saját levében fő
■LS: rasv+ ♦ rasvaine zsiradék; rasvhape zsírsav; rasvkude zsírszövet
rasva+ (rasvaga seotud) ♦ rasvakiht, rasvakord zsírréteg; rasvakreem kenőcs, zsír; rasvaküünal faggyúgyertya; rasvaplekk zsírfolt; rasvapolster zsírpárna; rasvarakk zsírsejt; rasvasisaldus zsírtartalom
rasva+ (nuumatud) ♦ rasvasiga zsírsertés

rosett <ros'ett roseti ros'etti ros'etti, ros'etti[de ros'etti[sid_&_ros'ett/e 22 s> ([roosi]õiekujuline ornament v ese, lihvitud vääriskivide alt sile, pealt tahuline vorm) szalagcsokor, rozetta, kokárda; (lehekodarik) tőlevélrózsa, tőrózsa

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

suhkur <s'uhkur s'uhkru s'uhkru[t -, s'uhkru[te s'uhkru[id 02 s>
1. cukor ♦ peensuhkur finom cukor; peedisuhkur répacukor; [pilli]roosuhkur nádcukor; rafineeritud suhkur finomított cukor; toorsuhkur nyerscukor; tuhksuhkur porcukor; tükksuhkur kockacukor; vanill(i)suhkur vaníliáscukor; ostis kilo suhkrut egy kiló cukrot vett; joob kohvi suhkruta a kávét cukor nélkül issza; tort on pealt suhkruglasuuriga a torta cukorral van bevonva
2. keem (mono- ja disahhariidide kohta) cukor ♦ lihtsuhkrud egyszerű cukrok; liitsuhkrud összetett cukrok; piimasuhkur tejcukor; puuviljasuhkur gyümölcscukor; viinamarjasuhkur szőlőcukor
■LS: suhkru+ ♦ suhkruasendaja cukorpótló, édesítőszer; suhkruglasuur cukorbevonat; suhkruhaige cukorbeteg, cukorbajos, cukros; suhkruhaigus cukorbaj, diabétesz, cukorbetegség; suhkruhernes cukorborsó; suhkrukott cukorzsák; suhkrulahus cukoroldat; suhkrupea cukorsüveg; suhkrusisaldus cukortartalom; suhkrutangid cukorfogó; suhkrutoos cukortartó; suhkrutööstus cukoripar; suhkrutükk kockacukor; suhkruvaap cukorbevonat; suhkruvaba cukormentes; suhkruvatt vattacukor

sõnapealt <+p'ealt adv>, ka sõna pealt (kohe, ilma pikemata) azonnal

söögilaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> (laud, mille pealt süüakse) étkezőasztal, ebédlőasztal

sööma <s'öö[ma s'üü[a s'öö[b s'öö[dud, s'õ[i söö[ge süü[akse 38 v>
1. (meg)eszik ♦ isu täis sööma teleeszi magát; hommikust sööma reggelizik; õhtust sööma vacsorázik; leiba sööma kenyeret eszik; lõunat sööma ebédel; kellegi peo pealt (peost) sööma piltl vkinek a tenyeréből eszik; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; susi teda söögu! hadd hulljon a férgese!; susi sind söögu! vigye el a manó!; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; oma sõnu sööma megszegi az ígéretét
2. (parasiitputukate kohta: purema, hammustama, närima) mar; (auklikuks) rág ♦ koid söövad riide sisse augud a molyok lyukakat rágnak a szövetbe
3. (esemete, ainete, olukordade kohta: närima, uuristama, kulutama) (meg)eszik; (söövitades kahjustama, hävitama) mar ♦ rooste sööb rauda a rozsda marja/megeszi a vasat; närve sööv olukord idegtépő helyzet

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

tekk1 <t'ekk teki t'ekki t'ekki, t'ekki[de t'ekki[sid_&_t'ekk/e 22 s> (voodivaip) paplan, takaró ♦ villane tekk gyapjútakaró; kare tekk pokróc; vatitekk, vatt[-]tekk, vateeritud tekk vattapaplan; puges teki alla elrejtőzött a takaró alatt; tekki pealt ära ajama lerúgja a takarót; peremees laotas hobusele teki seljale a gazda rádobta a lóra a takarót
■LS: teki+ ♦ tekilina paplanlepedő