[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aadam <'aadam 'aadama 'aadama[t -, 'aadama[te 'aadama[id 02 s> nlj (mehe, mõnikord ka üldse inimese kohta) férfi, ember ♦ aadamast ja iidamast alates (juba ammu) ősidőktől fogva; Teadsin seda iidamast-aadamast saadik Ősidők óta tudom

ainuüksi <+üksi adv>
1. (ainult) csupán, csak, kizárólag ♦ seda tean ainuüksi mina csak én tudom azt
2. (päris üksinda) egyedül ♦ olin metsas ainuüksi egyedül voltam az erdőben

arvestama <arvesta[ma arvesta[da arvesta[b arvesta[tud 27 v>
1. figyelembe vesz, számít ♦ kõiki asjaolusid arvestama minden körülményt figyelembe véve; seda mitte arvestades nem számítva (azt); kas lõpueksamite punktisummat arvestatakse? érettségi pontszámokat figyelembe veszik?; arvestades seda, et tekintettel arra, hogy
2. (arvesse v arvele panema) számít
3. (kalkuleerima, kaalutlema) kalkulál, számol ♦ igale sööja koha tuleb arvestada viis võileiba fejenként/ minden személyre öt szendvicset kell számítani
4. kõnek (arvutama) összeszámol

avama <ava[ma ava[da ava[b ava[tud 27 v> nyit, megnyit, kinyit, kibont, feltár, felnyit, felbont ♦ ust avama ajtót nyit; akent avama kinyitja az ablakot; arvet avama számlát nyit; veinipudelit avama kinyitja a borosüveget; kirja avama felbontja a levelet; nööpe avama kigombol; võti avab luku a kulcs nyitja a lakatot; avas raamatu ja hakkas seda lehitsema felnyitotta a könyvet, és lapozni kezdett benne; pühapäeval avatakse muuseum kell kümme a múzeumot vasárnap tízkor nyitják; uus teater avatakse sügisel az új színházat ősszel nyitják; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; oma kaarte avama színt vall

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

enne2 <'enne adv, prep>
1. adv (varem, varemalt) korábban, azelőtt, ezelőtt, előbb ♦ enne oli teisiti azelőtt másképp volt; enne seda előtte; enne kui vastad, mõtle mielőtt válaszolsz, gondolkodj
2. adv (esmalt, kõigepealt) először ♦ kuhu sa kiirustad, söö enne! te hova sietsz, először egyél!
3. prep [part] (ajaliselt varem) előtt ♦ enne lõunat ebéd előtt; enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt; enne pühi az ünnepek előtt; enne tähtaega a határidő előtt; rong väljub 5 minutit enne kuut a vonat hat óra előtt öt perccel indul; enne ärasõitu az indulás előtt
4. prep [part] (ruumiliselt varem) előtte

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

ette kujutama képzel, elképzel, gondol ♦ kas sa suudad seda ette kujutada? el tudod ezt képzelni?; sa oled visam, kui ma ette kujutasin kitartóbb vagy, mint gondoltam; püüan ette kujutada, kuidas kõik oli el tudom képzelni hogy történt mindez; kujuta ette, ta jättis tulemata! képzeld el, nem is jött

fassaad <fass'aad fassaadi fass'aadi fass'aadi, fass'aadi[de fass'aadi[sid_&_fass'aad/e 22 s>
1. (esikülg) homlokzat ♦ esifassaad főhomlokzat; külgfassaad oldalhomlokzat; peafassaad főhomlokzat; tagafassaad hátsó homlokzat
2. piltl (väline, esinduslik külg) látszat ♦ Google'i strateegia pakkuda seda teenust tasuta on kõigest fassaad a Google azon stratégiája, hogy a szolgáltatást díjmentesen biztosítja, pusztán látszat
■LS: fassaad+ ♦ fassaadsein homlokzati fal
fassaadi+ ♦ fassaadikeraamika homlokzati kerámia; fassaadikivi ehit burkolókő; fassaadikrohv homlokzati vakolat; fassaaditellis burkolótégla; fassaadivärv homlokzatfesték

filmima <f'ilmi[ma f'ilmi[da filmi[b filmi[tud 28 v> filmre vesz, (filmet) forgat, filmez ♦ uue kinokaameraga filmima új kamerával filmez; üht stseeni filmima egy jelenetet forgatni; seda mängufilmi filmiti mägedes ezt a játékfilmet hegyekben forgatták
■LS: filmimis+ ♦ filmigrupp vetítőcsoport; filmimiskoht forgatási helyszín; filmimisseadmed, filmimistehnika filmezési technika

halastus <halastus halastuse halastus[t halastus[se, halastus[te halastus/i 11 s> kegyelem, könyörület, kímélet, irgalom ♦ halastust paluma kegyelemért könyörög; ta tegi seda halastusest kegyelemből tette; taevane halastus! isten kegyelme!

harva <h'arva adv> ritkán ♦ seda juhtub harva ritkán fordul elő; nüüd kohtume palju harvemini mostanában egyre ritkábban találkozunk

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

heameel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>, ka hea meel öröm ♦ heameelt tegema v valmistama örömet szerez, örömet okoz; märkasin seda oma heameeleks boldogan vettem észre; heameelega v hea meelega teen seda ise szívesen csinálom ezt magam

hiljem <hiljem adv> később, a későbbiekben, idővel, utóbb, sokára, azután ♦ natuke hiljem kicsit később, kevéssel utána; tunduvalt hiljem jóval később; kümme aastat hiljem tíz évvel később; mõni aeg hiljem valamivel később; mida hiljem, seda halvem minél később, annál rosszabb; varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb, maholnap

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hoiatama <hoiata[ma hoiata[da hoiata[b hoiata[tud 27 v> figyelmeztet, rászól, óva int, megint, int ♦ hädaohu eest hoiatama figyelmeztet a veszélyre; hoiatan sind viimast korda utoljára figyelmeztetlek; lind hoiatab poegi a madár figyelmezteti fiókáit; ta lausus seda hoiatava häälega intő hanggal mondta ezt

huumor <h'uumor h'uumori h'uumori[t -, h'uumori[te h'uumore[id 02 s> humor ♦ heasüdamlik huumor jóindulatú humor; võta seda asja huumoriga ne vedd komolyan

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hääldama <h'äälda[ma h'äälda[da h'äälda[b h'äälda[tud 27 v> kiejt, kimond ♦ võõrsõnu õigesti hääldama az idegen szót helyesen kimondani; seda sõna on raske hääldada ezt a szót nehéz kiejteni

iganes <iganes adv>
1. (rõhutava sõnana: vähegi, üldse, eales, iialgi) bármi, akármi, bárki, akárki, bárhogy, akárhogy, bárhol, bárhova, ami, ahogy ♦ võta, mis sa iganes soovid! vegyél, amit csak akarsz; aitas mind, kuidas iganes sai úgy segített, ahogy csak tudott; otsin su üles, kus sa iganes oled v [ei] oleks megkereslek, bárhol is légy; kuhu iganes ma lähen bárhova is megyek; kes iganes akárki
2. (eitavas lauses) (iialgi, kunagi, mingil juhul) sohasem, sosem ♦ mitte iganes ei saa seda unustada sosem feledhető; ta ei teeks iganes seda sohasem tenné ezt

ihulik <ihul'ik ihuliku ihul'ikku ihul'ikku, ihulik/e_&_ihul'ikku[de ihul'ikk/e_&_ihul'ikku[sid 25 adj> (kehaline) testi ♦ ihulik puudus testi hiány/fogytékosság; nägin seda oma ihuliku silmaga saját szememmel láttam

ihusilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> szem ♦ {keda} pole ihusilmaga näinud vkit szemével sem lát; igaüks võib seda oma ihusilmaga vaadata mindenki megnézheti a saját szemével

iialgi <iialgi adv> (ealeski, eluilmaski) sohase, sose ♦ mitte iialgi semmikor, holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken, sose(m), sohasem, sohanapján, soha; tal pole iialgi aega sosincs ideje; ma ei unusta seda iialgi sosem felejtem el; ma pole iialgi teda petnud sosem csaptam be; pole iialgi mõttesse tulnud sosem jutott eszembe

ikkagi <'ikkagi adv> ámde, mindazonáltal, mindamellett, mégiscsak, mégis, bezzeg ♦ tööd pole palju, aga koju tulles oled ikkagi väsinud nincs sok munka, haaérve mégis fáradt vagy; ma ei suuda seda ikkagi uskuda mégsem tudom elhinni; pole nali, ikkagi tuhat krooni! nem vicc ez, mégiscsak száz korona!

ilmaaegu <+'aegu adv> feleslegesen, potyára, hiába; (mitte asjatult) nem hiába ♦ ilmaaegu pingutas jõudu felesleges erőfeszítések; ärge raisake ilmaaegu aega ne pazaroljátk feleslegesen az időt; kõik oli ilmaaegu minden hiába volt; ilmaaegu oled tige feleslegesen vagy dühös; ta ei kartnud seda ilmaaegu nem hiába félt tőle

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

imekspanu <+panu panu panu -, panu[de panu[sid 17 s> (imestus) meglepődés ♦ ütleb seda kerge imekspanuga enyhe eglepődéssel mondja

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

imetlema <imetle[ma imetle[da imetle[b imetle[tud 27 v>, ka imetelema csodál, megcsodál; (kaua v küllalt) bámul ♦ kaunist loodust imetlema a gyönyörű természetet csodálni; ei väsi end imetlemast nem fárad bele az öncsodálatba; ma ei jõua seda pilti ära imetleda nem győzök csodálkozni ezen a képen; teda imetleti v imeteldi ja kadestati csodálták és irigyelték; imetlevad pilgud csodáló tekintetek

interpreteerima <interpret'eeri[ma interpret'eeri[da interpreteeri[b interpreteeri[tud 28 v> (tõlgendama, loovalt esitama) interpretál, értelmez, előad, tolmácsol ♦ kuidas seda nähtust tuleb interpreteerida? hogyan kell értelmezni ezt a jelenséget?; mõningaid fakte võib interpreteerida mitmeti egyes tények sokféleképpen értelmezhetők

intonatsioon <intonatsi'oon intonatsiooni intonatsi'ooni intonatsi'ooni, intonatsi'ooni[de intonatsi'ooni[sid_&_intonatsi'oon/e 22 s> keel (lausemeloodia); muus (helisuhete täpsus); piltl (tundevärving) hanglejtés, intonáció, hanghordozás ♦ langev intonatsioon keel ereszkedő hanglejtés; tõusev intonatsioon keel emelkedő hanglejtés; intonatsiooni puhtus muus az intonáció tisztasága; lausus seda erilise intonatsiooniga különös hanghordozással mondta

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

iseenese sg gen <+- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; iseenda sg gen <+- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron>
1. (rõhutab enesekohasust) maga ♦ iseenese v iseenda üle naerma önmagán nevet; iseennast süüdistama magát hibáztatja, önmagát hibáztatja; jäin iseenesele kindlaks hű maradtam magamhoz; armasta ligimest nagu iseennast szeresd felebarátodat, mint önmagad; iseenda pärast ma ei muretse magam miatt nem aggódom
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ iseenese lõbuks saját örömére; iseenese tarkusest saját tudása szerint; ta on seda iseenese nahal tunda saanud saját bőrén tapasztalta, maga is megtapasztalta

isekeskis <+k'eskis adv> egymás közt ♦ arutame seda isekeskis megbeszéljük egymás közt; lapsed sosistasid isekeskis a gyerekek sugdolóznak egymás közt; kuidas nad isekeskis sobivad? hogy jönnek ki egymással?

iseloomustama <+loomusta[ma loomusta[da loomusta[b loomusta[tud 27 v>
1. jellemez ♦ heast küljest iseloomustama pozitív oldalról jellemez; negatiivselt iseloomustama negatívan jellemez; tabavalt iseloomustama találóan jellemez; üldjoontes iseloomustama általánosan jellemez; teda iseloomustati kui head töötajat jó munkásként jellemezték; esimeest iseloomustati kõige paremast küljest az elnököt a legjobb oldalról jellemezték
2. (kellele v millele iseloomulik olema) jellemez ♦ tema käitumist iseloomustab lihtsus viselkedését egyszerűség jellemzi; tema rõivastust iseloomustas hea maitse öltözködését jó izlés jellemezte; seda õppurit iseloomustab visadus ezt a diákot a kitartás jellemzi; iseloomustavad jooned jellemvonások

iseviisi <+v'iisi adv>
1. (iseäralikult, omapäraselt) különösen
2. (erinevalt) másképp, máshogyan ♦ igaüks mõistab seda iseviisi ezt mindenki máshogyan érti; lastesse suhtusid nad iseviisi a gyerekeket másképp kezelték

iseäranis <+äranis adv>
1. (eriti, eeskätt, ennekõike) különösen, pláne ♦ iseäranis meeldis meile meri különösen tetszett nekünk a tenger; olin seda keelt varem õppinud, iseäranis nooremas eas ezt a nyelvet tanultam korábban, különösen fiatalabb koromban
2. (väga) nagyon, rendkívül ♦ iseäranis julge inimene nagyon bátor ember; iseäranis huvitav nähtus nagyon érdekes jelenség; iseäranis meeldiv nagyon kellemes; iseäranis tabav võrdlus rendkívül találó hasonlat

iseärasus <+ärasus ärasuse ärasus[t ärasus[se, ärasus[te ärasus/i 11 s> sajátosság, vonás ♦ pärilikud iseärasused örökletes vonások; rahvalaulude keele iseärasused a népdalok nyelvi sajátosságai; seda iseärasust peab arvestama ezt a sajátosságot figyelembe kell venni

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

issand <'issand 'issanda 'issanda[t -, 'issanda[te 'issanda[id 02 s; 'issand interj> (ristiusu jumal) isten, úr; (hüüatustes) istenem ♦ issanda muutumine relig az Úr átalakulása; issand olgu sinuga isten veled; issand seda teab tudja isten; issanda teed on imelikud isten útjai kifürkészhetetlenek; sa tuletad seda mulle iga issanda päev meelde ezt minden áldott nap eszembe juttatod; sa issand, kui ilus ta on! istenem, de szép!; oh issand, kui kiiresti aeg lendab istenem, milyen gyorsan repül az idő

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jah <j'ah adv>
1. (jaatuse v kinnitust väljendava vastuse puhul) igen, hogyne, de, igenis ♦ ah jah! igen, hogyne!; jah, me sõidame igen, mi utazunk
2. (küsimuse puhul, eks) ugye ♦ kas tuled meile, jah? jössz hozzánk, ugye
3. (rõhutamisel, küll, tõepoolest) igen, valóban ♦ seda oli kuulda jah igen, erőől valóban lehetett hallani; on jah ilus tüdruk igen, valóban szép lány; oleme jah uhked selle üle igen, valóban büszkék vagyunk erre
4. (kahtluse väljendamisel, eks ju) mi ♦ kuulab ta sul, jah, sõna küll! hallgat rád, mi!; võtab ta sul, jah, õppust! tanul belőle, mi

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jalamaid <+m'aid adv> azonnal, egyből, rögtön, nyomban, ízibe(n) ♦ tule jalamaid siia azonnal gyere ide; lahkuge siit jalamaid azonnal távozzatok/távozzanak; põgene jalamaid azonnal menekülj; käsk tuli jalamaid täita a parancsot azonnal teljesíteni kellett; taipasin seda jalamaid rögtön megértettem; ta oli jalamaid nõus azonnal beleegyezett

jalapealt <+p'ealt adv> azonnal, tüstént, rögtön ♦ lähed jalapealt ja tood sõbra siia azonnal elmész, és ide hozod a barátodat; ta tegi jalapealt otsuse azonnal döntött; taipasin seda jalapealt azonnal megértettem

jonn <j'onn jonni j'onni j'onni, j'onni[de j'onni[sid_&_j'onn/e 22 s> csökönyösség, konokság, makacsság, makrancosság, dacosság; (tujukus) szeszélyesség, hisztisség ♦ rumal jonn buta csökönyösség; lapsik jonn gyerekes hiszti; jonni ajama nyafog; ta ei jäta oma jonni makacsul folytatja; ta ei teinud seda lihtsalt jonni pärast nem csak makacsságból tette; poiss on jonni täis a fiú tele van daccal

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

julgema <j'ulge[ma j'ulge[da j'ulge[b j'ulge[tud_&_jule[tud 27 v> bátorkodik, vetemedik, merészkedik, merészel, mer; (julgust ilmutama) bátorságot mutat; (mitte kartma) rettenthetetlen; (söandama) merészel ♦ julgen üles tunnistada be merem vallani; julgen selles kahelda kételkedni merek benne; kuidas sa julged minust niimoodi mõelda? hogy merészelsz ilyet gondolni rólam?; vaevalt ta julgeb seda teha nem igen meri megtenni; tule, kui julged gyere, ha mersz; ei julge soovitada nem merem ajánlani; kas julgeme sisse minna? be merünk menni?

jultumus <j'ultumus j'ultumuse j'ultumus[t j'ultumus[se, j'ultumus[te j'ultumus/i 11 s> arcátlanság, szemtelenség, pofátlanság ♦ äärmine jultumus a szemtelenség tetőfoka; tal jätkus jultumust seda öelda volt képe/bátorsága ezt mondani; tema jultumusel pole piire szemtelensége határtalan

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

jälk <j'älk jälgi j'älki j'älki, j'älki[de j'älki[sid_&_j'älk/e 22 adj> utálatos, undorító, undok, ronda, orrfacsaró, mocskos, gyűlöletes ♦ jälk sopp utálatos sár; jälk lehk orrfacsaró bűz; jälk tegu undorító cselekedet; seda on jälk vaadata még nézni is undorító

järeldama <järelda[ma järelda[da järelda[b järelda[tud 27 v> kihámoz, leszűr, következtet, kivesz, kikövetkeztet, kihoz ♦ millest v mille põhjal sa seda järeldad? mi alapján jutottál erre a következtetésre?

järele jooksma
1. (kiiresti järgnema) utána fut, utánaszalad ♦ mees jooksis trollile järele a férfi futott a troli után
2. (kedagi endale püüdma) fut utána ♦ ta jookseb tüdrukule järele, seda on kohe näha látszik, hogy fut a lány után

kaheti <kaheti adv> (kahte viisi) kétféleképpen, két módon ♦ seda asja on võimalik kaheti lahendada ezt a dolgot kétféleképpen lehet megoldani

kahetsema <kahetse[ma kahetse[da kahetse[b kahetse[tud 27 v>
1. (midagi tegematuks soovima) megbán ♦ oma patte kahetsema megbánja a bűnjeit; ma kahetsen seda, et ... bánom, hogy …; küll sa veel kahetsed! Jó, de ezt még megbánod!; ta kahetses, et võttis kutse vastu megbánta, hogy elfogadta a meghívást; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat, jobb félni, mint megijedni
2. (haletsema) sajnál ♦ ära kahetse mind ne sajnálj engem

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

kaudu <k'audu postp>
1. postp [gen] (mingist kohast läbi) keresztül, át ♦ akna kaudu ablakon keresztül; läksin tööle pargi kaudu parkon át mentem munkába; suu kaudu hingama szájon át lélegzik
2. postp [gen] (kelle-mille vahendusel) által, révén ♦ ta on mulle isa kaudu sugulane az apám révén rokonom
3. postp [part] (mööda, pidi) úton ♦ seda teed kaudu azon az úton

kauem1 <kauem adv> (pikemat aega) tovább, hosszabb ideig ♦ mida kauem veiseliha keeta, seda pehmem saab minél hosszabb ideig főzi a marhahúst, annál puhább

keegi <k'eegi kellegi kedagi -, - - 00 pron>
1. (jaatavas lauses) (teadmata kes) valaki; (kes tahes) bárki ♦ ta räägib kellegagi beszélget valakivel; keegi teine maksab valaki más fog fizetni; on seal keegi? van ott valaki?; seda võib juhtuda kellega tahes ez bárkivel megesik
2. (eitavas lauses) (mitte ükski) senki ♦ [mitte] keegi ei armasta mind senki nem szeret engem; [mitte] keegi ei ole täiuslik senki nem tökéletes; ma ei tunne kedagi siin senkit sem ismerek itt; tal pole häda kedagi kõnek nincs semmi baja; ära räägi sellest kellelegi! ne mondd el senkinek!
3. (adjektiivselt) (osutab, et isik on lähemalt määratlemata) valaki ♦ tal on keegi külaline valaki vendége van
4. kõnek (mittemingisugune) semmi ♦ see pole kellegi palk, mida ma saan ez semmi fizetés, amit kapok

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

kergekäeline <+k'äeline k'äelise k'äelis[t k'äelis[se, k'äelis[te k'äelis/i_&_k'äelise[id 12_&_10? adj> (mõtlematu, põhjendamatu) meggondolatlan ♦ kergekäeline otsus meggondolatlan döntés; seda küsimust ei saa kergekäeliselt võtta ezt a kérdést nem lehet félvállról venni

kes <k'es kelle ke[da -, kelle[l_&_k'e[l kelle[lt_&_k'e[lt; pl k'es, kelle_&_kelle[de, ke[da 00 pron> ki, kicsoda; (seob kõrvallauset pealausega) aki ♦ kes seal on? ki van ott?; kes nõnda ütles? ki mondta ezt?; kellega te kohtusite? kikkel találkoztatok?; kellelt sa seda kuulsid? ezt kitől hallottad?; kellena ta praegu töötab? miként dolgozik most?; kellega sa rääkisid? kivel beszéltél?; kelleks ma tahan suurena saada? mi legyek, ha nagy leszek?; tulid need, keda ei oodatud azok jöttek el, akiket nem is vártunk; kes oskab, see teeb aki tudja, csinálja; kes teab, vahest ongi nõnda parem ki tudja, talán jobb is így; kes tahes, ükskõik kes akárki, bárki

kibedalt <kibedalt adv>
1. (mõrult) keserűen ♦ pipar maitseb kibedalt fűszerpaprikának keserű íze van
2. (valusalt) keserűen ♦ kibedalt pettuma keserűen csalód
3. (kangesti, kibedasti) nagyon ♦ seda on meil kõige kibedamalt vaja ez mindannyiunknak kell

kiitma <k'iit[ma k'iit[a kiida[b kiide[tud, k'iit[is k'iit[ke 34 v> (tunnustust, rahulolu avaldama) dicsér, dicsőít ♦ sain hea töö eest kiita dicsértek a szorgalmas munkámért; seda filmi kiidetakse dicsérik ezt a filmet; peremees kiitis oma hobuseid agyba-főbe dicsérte lovait a gazda; heaks kiitma jóváhagy, elfogad; taevani kiitma agyba-főbe dicsér; töö kiidab tegijat a munka dicséri mesterét

kindel <k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj>
1. (kandev, kõva, tugev, vastupidav) szilárd; (turvaline, ohutu, usaldusväärne) biztos ♦ kindel alus v põhi szilárd alap; Euroopa on kindel koht, seda eriti kriisi ajal Európa biztos menedék, különösen válság idején
2. (püsiv, muutumatu, vankumatu, vääramatu) határozott, szilárd ♦ kindel kavatsus határozott szándék; kindel sõprus szilárd barátság
3. (ilmne, vaieldamatu, selge) megbízható; (veendunud) bizonyos, biztos ♦ kindlad andmed megbízható adatok; kindel juhtimine megbízható irányítás; kindel kõneviis keel kijelentő mód, jelentő mód; olen kindel selles, et bizonyos vagyok benne, hogy
4. (mittejuhuslik) meghatározott; (määratud) rögzített ♦ kindel elukoht állandó lakhely; kindel kuupalk rögzített havi fizetés, meghatározott fizetés; kindel tähtaeg rögzített határidő; kindlaks määratud kuupäeval meghatározott napon; kindlal kellaajal meghatározott órában
5. (liitsõna järelosa) (mingi välismõju eest kaitstud, sellele vastupidav) álló ♦ see on haiguskindel ellenáll a betegségeknek; helikindel hangszigetelt; kuulikindel golyóálló; kuumakindel, kuumuskindel hőálló; külmakindel fagyálló, hidegtűrő, fagytűrő; löögikindel ütésálló; põuakindel aszályálló; tulekindel tűzálló; veekindel vízálló, vízzáró; õhukindel légmentes, légzáró

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kogemus <kogemus kogemuse kogemus[t kogemus[se, kogemus[te kogemus/i 11 s> tapasztalat ♦ halb kogemus, kurb kogemus kellemetlen tapasztalat; praktiline kogemus gyakorlati tapasztalat; kogemusi hankima tapasztalatot szerez; kogemusi vahetama v jagama megosztja tapasztalatát vkivel; varasemate kogemuste najal v põhjal a korábbi tapasztalatok ismeretében/fényében; tean seda iseenese kogemustest saját tapasztalataimból tudom

kompama <k'ompa[ma komba[ta k'ompa[b komba[tud 29 v> (kobama, katsuma) kitapint, megtapogat, tapint; (kobades otsima) tapogat ♦ arst kompas just seda kohta, kust valutas az orvos éppen oda tapintott, ahol fáj

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

kuidagi <kuidagi adv>
1. (just nagu, otsekui, mingil määral) valahogy ♦ nad käituvad kuidagi eriti kummaliselt valahogy olyan furcsán viselkednek
2. (mingil kombel, moel v viisil) valahogy(an), valamiképp(en) ♦ tahaksin teda kuidagi aidata szeretnék valahogyan segíteni neki
3. (eitusega) (mitte mingil kombel, mitte mingil juhul, üldse mitte) sehogy(an), semmiképp(en) ♦ ma ei suuda seda [mitte] kuidagi mõista ezt sehogy sem értem

kurat <kurat kuradi kuradi[t -, kuradi[te kurade[id 02 s>
1. (kurjuse kehastus) ördög; (kurivaim) fene ♦ kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni; kuradit/peltsebuli peltsebuliga välja ajama kutyaharapást szőrével (gyógyítják); kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe
2. (kirumissõna) ördög, fene ♦ mis kurat! mi az isten!, ördögöt!, mi a fene!; kuradi päralt v pihta a fene egye meg; käi v kasi kuradile! menj az ördögbe!; kurat teda võtku! az ördög vigyel el!; kurat võtku! vigye(n) el az ördög!; az ördög vigye el!, a fene vigyen el!; kus kurat ta jälle käis? hol a fenében jár már megint?; kurat, lõpeta ära! a francba, fejezd be!; kurat teab, millega see kõik lõpeb a fene tudja, mi lesz a vége; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; kuradile! süsd meg!; kurat küll! az ördögbe is!; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél

kus <k'us adv>
1. (küsiv-siduv sõna) hol, merre, ahol ♦ kus sa elad? hol/merre laksz?; kus sa käisid? hol jártál?; kus sa lähed? kõnek merre mész?; seal, kus sündisin ott, ahol születtem; kus tahes bárhol
2. (siduv ajasõna: millal) amikor ♦ tuleb aeg, kus sa seda kahetsed eljön az idő, amikor megbánod

kuskilt <k'uskilt adv> vt ka kuskile, kuskil (teadmata kust) valahonnan, valamerről; (ükskõik kust) bárhonnan; (eitusega) sehonnan ♦ lugesin seda kuskilt valahol olvastam; mul ei valuta kuskilt nekem nem faj sehol

kuulma <k'uul[ma k'uul[da kuule[b k'uul[dud, k'uul[is k'uul[ge 33 v>
1. (helisid tajuma ja eristama) hall, meghall; (hästi, selgelt) tisztán hall; (halvasti) nagyot hall, rosszul hall; (valesti) félrehall ♦ tegi, nagu ta ei kuulekski úgy tett, mintha nem hallaná; kas ma kuulsin valesti? félrehallottam-e?; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani
2. (teada saama) hall ♦ kuulsin seda raadiost hallottam a rádióban; ma pole temast midagi kuulnud nem hallottam róla semmit; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kuule imet! kõnek miket nem hall az ember!
3. (kellegi õpetust, nõuannet, käsku arvestama) meghallgat, hallgat vmire, figyelembe vesz
4. kõnek (kõnetlussõnana: kuule v kuulge) figyel ♦ kuule! figyelj!; kuule ometi! halgass ide!

käsutama <käsuta[ma käsuta[da käsuta[b käsuta[tud 27 v>
1. (käske jagama) rendelkezik, parancsolgat, parancsnol; (kamandama) dirigál ♦ käsutab töölisi a munkásokkal ő rendelkezik; lapsed käsutatakse voodisse ágyba parancsolják a gyerekeket; ainult käsutab, aga ise tööd ei tee csak parancsolgat, de maga nem dolgozik
2. (millegi üle valitsema, midagi juhtima) rendelkezik, irányít, vezényel; (kasutamisõigust omama) sáfárkodik ♦ seda summat võib ta vabalt kasutada ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet

kübe <kübe kübeme kübe[t -, kübeme[te kübeme[id 04 s> (raas, väike osake) részecske, morzsa; piltl (abstraktmõistete puhul: natuke, ivake) édeskevés, szikrányi, szemernyi, fikarcnyi ♦ liivakübe homok szemcséje; temasse polnud jäänud kübetki inimlikkust egy szemernyi emberség sem maradt benne; kui tas oleks kübegi tarkust olnud, poleks ta seda teinud ha csak (egy) szemernyi bölcsesség volna benne, nem tette volna; ma ei maganud kübekestki öösel (egy) szemernyit sem aludtam az éjjel; tal pole kübetki mõistust egy fikarcnyi esze sincs, egy csepp esze sincs

külvama <k'ülva[ma külva[ta k'ülva[b külva[tud 29 v> vet, vet, elszór, elhint; (täis) bevet ♦ käsitsi külvama kézzel vet; külvimasinaga külvama vetőgéppel vet; rukist külvama rozsot vet; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on)isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat; tüli külvama elhinti a viszály magvát; konkolyt hint (a tiszta búza közé)

lugu <lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s>
1. (juhtum, sündmus) történet; (jutt) elbeszélés ♦ naljakas lugu mulatságos történet, tréfás történet; pikem lugu hosszú történet; kurb lugu szomorú történet; väljamõeldud lugu dajkamese; esikaanelugu címlapsztori; armulugu szerelmi történet; haiguslugu kórtörténet; armastuslugu szerelmi történet
2. (liitsõna järelosana) (ajalugu) történet ♦ kirikulugu egyháztörténet; kirjanduslugu irodalomtörténet; kultuurilugu művelődéstörténet; teaduslugu tudománytörténet
3. (eepose laul, peatükk) ének
4. kõnek (rahvalik pilli-, tantsu-) szám, darab; (muusikapala) zeneszám ♦ mängi seda lugu! játszd el ezt a darabot!; tantsulugu táncszám; orkester alustas uut lugu a zenekar egy új számot kezdett játszani
5. (olukord, asjade seis) eset ♦ kummaline lugu furcsa eset; küll on lugu! nézze meg az ember!; ikka vana/seesama lugu! mindig a régi nóta!; vana/tuttav lugu régi nóta
6. kõnek (tükk) darab

luuk <l'uuk luugi l'uuki l'uuki, l'uuki[de l'uuki[sid_&_l'uuk/e 22 s> (põranda-, katuse- vm ava, seda sulgev kate) kis (toló)ablak, (csapó)ajtó; (ava) nyílás ♦ kassaluuk pénztárablak; katuseluuk tetőablak; keldriluuk csapóajtó

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

maharadža <mahar`adža mahar`adža mahar`adža[t -, mahar`adža[de mahar`adža[sid 16 s> (valitseja tiitel Indias, seda tiitlit kandev isik) maharadzsa

mainima <m'aini[ma m'aini[da maini[b maini[tud 28 v> (nimetama, märkima) (meg)említ; (ütlema, lausuma) mond ♦ mainisin talle asjast megemlítettem neki a dolgot; ta pole sellest sõnagi maininud egy szóval sem említette; peab mainima v tuleb mainida ka seda, et ... meg kell említeni azt is, hogy ...; [eespool] mainitud põhjustel fent említett okokból

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

misjaoks <+j'aoks adv> kõnek (mille jaoks, mille pärast, mis põhjusel) minek ♦ misjaoks sulle seda raha vaja on? minek neked ez a pénz?; misjaoks jälle mina? minek megint én?

mõtlik <m'õtl'ik m'õtliku m'õtl'ikku m'õtl'ikku, m'õtlik/e_&_m'õtl'ikku[de m'õtl'ikk/e_&_m'õtl'ikku[sid 25 adj> (mõtteis olev, seda väljendav) elgondolkodó, töprengő, tűnődő ♦ mõtlik ilme töprengő arckifejezés

naapidi <+pidi adv> (koos sõnaga niipidi: teistpidi, teisiti) úgy ♦ olen seda asja kaalunud niipidi ja naapidi meghánytam-vetettem a dolgot

naaviisi <+v'iisi adv> kõnek
1. (niiviisi) úgy, amúgy ♦ või naaviisi on lood hát így vannak a dolgok
2. (koos sõnaga niiviisi: teistviisi, teisiti) úgy ♦ seda võib teha niiviisi ja naaviisi ezt ehet így is, úgy is csinálni

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

naiivsus <na'iivsus na'iivsuse na'iivsus[t na'iivsus[se, na'iivsus[te na'iivsus/i_&_na'iivsuse[id 11_&_09 s> jóhiszeműség, naivitás ♦ oh seda naiivsust! ó, ezt a navitást!; temalt enamat oodata oleks naiivsus naivság lenne többet várni tőle

najal <najal postp [gen]>
1. (najatavas olekus) támaszkodva, segítségével ♦ seisab tooli najal a székre támaszkodva áll; haige on patjade najal poolistuli a beteg párnákra támaszkodva félig ülőhelyzetben van; vanake komberdab kepi najal az öreg a botra támaszkodva cammog
2. (mille alusel, põhjal, varal, millele v kellele tuginedes) alapján ♦ tean seda oma kogemuste najal ta apasztalatom alapján tudom; teooria luuakse eksperimentide najal az elméletet kísérlet alapján jön létre; hea piimasaak saadi jõusöötade najal a jó tejhozamon takarmányon segítségével érték el; leiba meil ei ole, tuleb kartuli najal läbi ajada kenyerünk nincs, burgonyával kell kihúzni; kinnitas öeldut näidete najal példákkal erősítette meg a mondottakat

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

naljapärast <+pärast adv>, ka nalja pärast kõnek (naljaks) viccből ♦ ütles seda niisama naljapärast v nalja pärast csak úgy viccből mondta

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

nauding <nauding naudingu naudingu[t -, naudingu[te naudingu[id 02 s> (mõnu-, lõbu-, heaolutunne) élvezet, kéjérzet, kéj, öröm, gyönyör ♦ esteetiline nauding esztétikai élvezet; naudingut tundma {millest} gyönyört érez; kuulasime suure naudinguga muusikat nagy élvezettel hallgattuk a zenét; tunneb naudingut heast veinist élvezi a jó bort; milline nauding on supelda puhtas vees micsoda élvezet tiszta vízben fürdeni; seda tööd on lausa nauding teha ezt a munkát szinte öröm végezni

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

nimetama <nimeta[ma nimeta[da nimeta[b nimeta[tud 27 v>
1. (kellegi v millegi kohta teatavat nime kasutama) nevez, titulál, szólít, csúfol, mond, hív, elnevez, elmond, elkeresztel ♦ mõned kutsuvad teda Aleksiks, mõned nimetavad Sassiks néhányan Aleksznek hívják, mások Szassznak nevezik; armastab end peremeheks nimetada szereti magát (házi)gazdának nevezni; nimetas mind lihtsameelseks együgyűnek nevezett; nimetage seda kuidas soovite! nevezzétek, ahogy akarjátok!
2. (ametisse määrama) kinevez ♦ ametisse nimetama {keda} vkit kinevez; nimetati riigi esindajad välisriikidesse kinevezték a külföldi képviselőket
3. (mainima, märkima, loetlema) megnevez, említ; (informeerima, teatama) tudat, mond, említ, megemlít ♦ kui sul abi vaja, nimeta ainult ha segítségre van szükséged csak mond; Jaan hommikul nagu nimetas jah, et täna tulevad külalised János reggel mintha megemlítette volna, hogy ma vendégek jönnek; tühine asi, seda ei maksa nimetadagi semmiség, említést sem érdemel; nimetage tuntumaid läti kirjanikke nevezzétek meg az ismertebb lett írókat; kõiki nimetatud soove saab täita minden megnevezett kérés teljesíthető; eespool nimetatud teosed a fent említett művek

nimetatu <nimetatu nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 01 s> (see, keda v mida nimetati) említett ♦ nimetatud tõusid püsti a megnevezettek felálltak; seda raamatut polnud nimetatute hulgas ez a könyv nem volt a megnevezettek között

nimme1 <n'imme adv> kõnek (nimelt, meelega, sihilikult) szándékosan, készakarva; (kiuste, jonni pärast) készakarva; (ekstra, just nimelt, tingimata) okvetlenül ♦ kas sa unustasid ukse lahti või jätsid nimme? nyitva felejtetted az ajtót vagy szándékosan hagytad nyitva?; jonnakas laps teeb nimme seda, mida keelatakse a makacs gyermek szándékosan azt teszi, amit megtiltottak; laskis meid nimme oodata szándékosan váratott minket; ja nimme temaga pidi see juhtuma okvetlenül vele kellett ennek történnie

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

noo <n'oo interj>
1. (väljendab imestust, julgustust, rahustust, hoiatust, etteheidet) na, nosza ♦ noo, mis sa kostad! na, mit mondasz!, na, mit szólsz!; noo, aga mispärast ta siis töölt vallandati? na, de hát miért rúgták ki?; noo, seda asja me veel vaatame! na, azt majd még meglátjuk!
2. (väljendab küsimust, millele oodatakse seletust) na ♦ Ma ei tule täna. -- Noo? Nem jövök ma. - Na?

nõmedus <nõmedus nõmeduse nõmedus[t nõmedus[se, nõmedus[te nõmedus/i 11 s> badarság, sületlenség; (totrus, lollus) butaság, ostobaság, képtelenség, tudatlanság ♦ poliitiline nõmedus politikai badarság; oma nõmeduses ta seda ei taibanud tudatlanságában nem is sejtette; inimlikul nõmedusel pole piire az emberi butaság határtalan; sellist nõmedust ma kaasa ei tee ilyen ostobaságban nem veszek részt

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõue <nõue n'õude nõue[t -, nõue[te n'õude[id 06 s> igény, követelmény, követelés, kívánalom ♦ viisakusnõue udvariassági követelmény; nõude aegumine jur a követelés elévülése; nõude loovutamine jur követelés átruházása; toode ei vasta nõuetele az termék nem felel meg a követelményeknek; tegin seda vanemate nõudel a szüleim kérésére/követelésére tettem
■LS: nõude+ ♦ nõudehoius lekötött betét; nõudepeatus feltételes megálló(hely), feltételes megálló; nõudeõigus jur kereseti jog

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

näpunäide <+näide n'äite näide[t -, näide[te n'äite[id 06 s> (õpetus, juhatus, juhtnöör) útmutatás, utasítás, tanács ♦ praktilisi näpunäiteid andma praktikus tanácsot ad; näpunäited toalillede kasvatamise kohta v kasvatamiseks tanácsok szobanövények neveléséhez; talitasin v toimisin tema näpunäidete järgi az ő útmutatásai szerint jártam el; tegin seda sinu näpunäitel az utasításaid szerint csináltam

ohtralt <'ohtralt adv>, ka ohtrasti bőségesen ♦ sõime ja jõime ohtralt v ohtrasti bőségesen ettünk-ittunk; öösel on ohtralt lund sadanud bőségesen esett hó az éjszaka; tänavu on seeni ohtralt az idén bőségesen van gomba; tarvitab ohtralt vägijooke sokat iszik; töös on ohtralt vigu a munkában bőségesen van hiba; seda lille tuleb ohtralt kasta ezt a virágot bőségesen kell locsolni

oluline <oluline olulise olulis[t olulis[se, olulis[te olulis/i 12 adj> fontos, alapvető, szignifikáns, releváns, nevezetes, mérvadó, lényeges, lényegbevágó, lényeg, kiemelt, jelentős, jelentékeny, főbenjáró, érdemleges, érdekes; (tähtis) fontos ♦ oluline etapp fontos szakasz; olulised probleemid alapvető problémák; ta ei pidanud seda jutuajamist oluliseks nem tartotta fontosnak ezt a beszélgetést; see ei ole oluline ez nem fontos; on oluline teada, et ... fontos tudni, hogy ...

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omaenda <+'enda pron>; omaenese <+enese pron> (oma, iseoma) maga, saját ♦ omaenda vaevaga saját munkámmal; nägin seda omaenda silmadega a saját szememmel láttam; tegi seda omaenda v omaenese tarkusest saját bölcsességéből csinálta

omakasu <+kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> önérdek ♦ omakasu taga ajama v sihtima v püüdma v taotlema a saját hasznát nézi; teeb seda omakasu pärast v huvides önérdekből teszi; on omakasu peal väljas a maga hasznát nézi; temas lõi välja omakasu kitört belőle az önérdek

omapead <+p'ead adv>, ka omapäi
1. (omal volil, nõu v luba küsimata) saját szakállára; (iseseisvalt) függetlenül, önállóan, egyedül ♦ ega ta seda omapead teinud, teised soovitasid nem magától csinálta, hanem mások tanácsára; ei oska omapead midagi ette võtta önállóan/egyedül semmit sem tud csinálni; omapäi toimima a maga feje után megy/cselekszik
2. (järelevalveta, enda hooleks jäetuna) egyedül ♦ poiss kasvas omapead a fiú egyedül nőtt; lapsed jäid omapead koju a gyerekek egyedül maradtak otthon; sündmused lasti omapead areneda szabadjára engedték az eseményeket
3. (omaette, eraldatult) magában, egyedül ♦ ta on harjunud omapead olema hozzászokott az egyedülléthez; istub nukralt omapead bánatosan magában ül; noored asusid omapead elama a fiatalok önálló életet kezdtek

onkel <'onkel 'onkli 'onkli[t -, 'onkli[te 'onkle[id 02 s>
1. lastek (onu) nagybácsi ♦ lõbus onkel meeldis poisile a vidám nagybácsit kedvelte a fiú
2. kõnek ([võõras] mees) bácsi, férfi; (kavaler) gavallér ♦ seda onklit me juba tunneme! ismerjük mi ezt a férfit; tüdruk leidis endale kohe uue onkli a lány azonnal talált magának új gavallért
3. van (sugulusastmena: onu, lell) nagybácsi

osake[ne] <osake_&_osakene osakese osakes[t osakes[se, osakes[te osakes/i 12 s> részecske, szemcse ♦ elementaarosake elemi részecske; tolmuosake porszem; oleks mul osakegi seda tarkust mis sinul! legalább egy kicsi lenne nekem a bölcsességedből!

otsesõnu <+sõnu adv> (otse[koheselt]) egyenes, nyíltan; (kujundlikkuseta) szó szerint ♦ ta ei tahtnud otsesõnu küsida nem akart nyíltan rákérdezni; seda pole otsesõnu lubatud ega keelatud kifejezetten nem engedélyezett vagy tiltott; mõistis öeldut ülearu otsesõnu szú szerint értette a mondottakat

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

paber <paber paberi paberi[t -, paberi[te pabere[id 02 s>
1. (õhuke materjal, leht seda materjali) papír ♦ puhas paber tiszta papír; õhuke paber vékony papír; jooneline paber vonalas papír; hõbepaber ezüstpapír; joonistuspaber rajzlap, rajzpapír; kaltsupaber rongypapír; kempsupaber kõnek vécépapír; kopeerpaber másolópapír; liivapaber csiszolópapír; millimeetripaber milliméterpapír; noodipaber kottapapír; paberossipaber cigarettapapír; pärgamentpaber hártyapapír, pergamenpapír; ruuduline paber kockás papír; sigaretipaber cigarettapapír; tinapaber fólia; trükipaber nyomópapír; võipaber zsírpapír; WC-paber vécépapír; tükk paberit papírdarab; leht paberit papírlap; paberile kirjutama papírra ír; paneb (kuuldu) paberile feljegyez; loeb paberilt (maha) papírból olvas; paber kannatab kõike a papír türelmes; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. (leht tekstiga) írás, papír
3. (ametlik kiri) irat; (dokumendid) papírok; kõnek (haridust tõendav dokument) diploma ♦ juhipaberid kõnek jogsi; väärtpaberid értékpapírok
■LS: paber+ ♦ paberkott papírzacskó; paberlill papírvirág; pabermüts csákó; pabernukk papírbaba; paberraha bankjegy, papírpénz; pabersalvrätik, pabersalvrätt papírszalvéta; pabertaskurätik, pabertaskurätt papírzsebkendő, zsepi, pézsé; pabertorbik, pabertuutu papírtölcsér; pabervalge papírfehér; paberõhuke papírvékony
paberi+ ♦ paberihunt kõnek iratmegsemmisítő; paberikorv papírkosár, szemétkosár; paberilipakas cetli, fecni; paberimass tehn papírpép; paberimäärija hlv firkász; paberinuga papírvágó kés; paberipoogen papírív; pabeririba kutyanyelv, szelet; paberirull papírtekercs; paberitöö papírmunka; paberitööstus papíripar; paberitükk papírdarab; paberivabrik papírgyár

pagan <pagan pagana pagana[t -, pagana[te pagana[id 02 s>
1. (mitteristiusuline) pogány
2. (kurat, vanapagan) ördög
3. (kirumissõna) fene, rosseb, manó, patvar ♦ mis pagan[at] v mida pagan[at] te seal teete? mi a rossebet csináltok ott?; mis pagana pärast? mi végből?; pagana raske dögnehéz; pagana moodi igav dögunalmas; pagan seda teab! tudja a manó!, a fene tudja!, tudja a patvar!; pagan võtku! a mindenségit!; pagan võtaks! a fene egye meg!, a rosseb egyen meg!

parem2 <parem parema parema[t -, parema[te parema[id 02 adj, s>
1. adj (komparatiivis) (hinnatavam, kasulikum, mugavam, vastand: halvem) jobb ♦ see on kõige parem kook ez a legjobb sütemény; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb; minél hamarabb, annál jobb; parem maailm jobb világ; ta on paremal järjel több pénze van; ta on matemaatikas minust parem jobb nálam matematikából; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lágy kenyér; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott; ta peab end teistest paremaks többre tartja magát másoknál; parema puudumisel jobb híján; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit
2. adj (paremal pool asuv, parempoolne, vastand: vasak) jobb ♦ parem käsi jobb, jobbkéz; jõe parem kallas a folyó jobb partja; parem pool! jobbra át!; paremat kätt teine maja jobboldalt második ház
■LS: parem+ ♦ paremerakond jobboldali párt; paremkaitsja sport jobbhátvéd; paremsirge sport jobbegyenes; paremäär sport jobbszélső

piinama <p'iina[ma piina[ta p'iina[b piina[tud 29 v> kínoz, gyötör ♦ vange piinama kínozza a foglyokat; see mõte piinab teda a gondolat gyötri őt; ära piina seda vaest looma! ne gyötörd azt a szegény állatot!; ära piina ennast selle tühja-tähja pärast! ne gyötörd magad ilyen semmiségért!; kedagi surnuks piinama halálra gyötör vkit; südametunnistus piinab teda lelkiismeret-furdalás kínozza; ära piina seda viiulit! piltl ne kínozd azt a hegedűt!

pilvisus <pilvisus pilvisuse pilvisus[t pilvisus[se, pilvisus[te pilvisus/i 11 s> (pilvede kogum taevalaotuses, seda väljendav suurus) felhőzet, felhősödés ♦ vahelduv pilvisus átmeneti felhősödés, változó felhőzet

plaan <pl'aan plaani pl'aani pl'aani, pl'aani[de pl'aani[sid_&_pl'aan/e 22 s>
1. (kavatsus, mõte) terv ♦ eluplaanid életpályaterv; suveplaanid nyaralási terv; tulevikuplaanid jövőbeli tervek; on sul plaan B? van B terved?; plaani koostama tervet készít; plaani tegema tervez; mis plaanid sul homseks on? mi a programod holnapra?; plaan läks luhta a terv kútba esett
2. (tegevuskava mingiks ajavahemikuks, seda kajastav dokument) terv ♦ ehitusplaan tervrajz; müügiplaan eladási terv; tööplaan munkaterv; õppeplaan tanulmányi terv, tanterv; viie aasta plaan ötéves terv
3. (ajakava, graafik) menetrend ♦ päevaplaan napirend; rongiplaan vasúti menetrend; sõiduplaan menetrend
4. (objekti rõhtprojektsiooni vähendatud kujutis) terv ♦ asendiplaan területrendezési terv; suures plaanis filmima premier plánban filmez
■LS: plaani+ ♦ plaanimajandus tervgazdaság

postitama <postita[ma postita[da postita[b postita[tud 27 v> (posti panema, postiga saatma) postáz, posztol ♦ seda videot poleks tohtinud postitada nem lett volna szabad posztolnom azt a videót; ringkirjad postitati eile a körleveleket tegnap postázták

puhk1 <p'uhk puhu p'uhku p'uhku, p'uhku[de p'uhku[sid_&_p'uhk/e 22 s> (kord) alkalom; (juht[um]) eset ♦ se(lle)ks puhuks erre az alkalomra; sel puhul ebben az esetben; õnnitlen sünnipäeva puhul gratulálok a születésnap alkalmából; investeeringute puhul a beruházások esetében; hangete puhul a közbeszerzés tekintetében; seda puhku ez alkalommal; mitut puhku több alkalommal; ühtepuhku egyfolytában

puhuma <puhu[ma puhu[da puhu[b puhu[tud 27 v> fúj; (sisse) belefúj ♦ tuul puhub fúj a szél; puhub küünla ära elfújja a gyertyát; klaasi puhuma üveget fúj; seebimulle puhuma szappanbuborékokat fúj; pandi politseireidil puhuma bele kellett fújnia az alkoholszondába a közúti ellenőrzésen; õhupalli täis puhuma felfújja a léggömböt; puhutakse pasunaid megfújják a harsonákat; pole vaja seda asja suureks puhuda piltl nem szükséges nagy ügyet csinálni belőle; elu sisse puhuma millelegi piltl életet lehel vmibe; ministeeriumis puhuvad nüüd teised v uued tuuled piltl a minisztériumban most más szelek fújnak; ta teab, kust tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél

puistama <p'uista[ma puista[ta p'uista[b puista[tud 29 v>
1. (kallama, langeda laskma) szór, hint, önt, zúdít; (peale, üle) megszór, meghint vmivel; (välja, sisse) kiszór, beszór vhová, beleszór vmibe; (laiali) szétzór, elhint, kiönt ♦ puista supi sisse soola sózd meg a levest; libedale teele puistati liiva fölszórták homokkal a síkos utat; keegi on tuhka vaiba peale puistanud valaki összehamuzta a szőnyeget; perenaine puistas herned potti a gazdaasszony borsót öntött a lábosba; jahu puistati kottidesse lisztet öntöttek a zsákba; puista kringlile [tuhk]suhkrut [peale] porcukrozd meg a sütit; kask puistab lehti a nyírfa hullajtja a leveleit; pilv puistab vihma szemerkél az eső; puistab lund szállingózik a hó; rong puistas reisijad perroonile maha piltl szállingóztak az utasok a vonatból a peronra; laps puistati kallistuste ja kingitustega üle piltl a gyereket elhalmozták ölelésekkel és ajándékokkal; saepuruga ülepuistatud tee fűrészporral felszórt út
2. (tuuseldama, midagi otsides segi paiskama) turkál, kotorászik; (läbi otsima) átkutat ♦ puistas närviliselt sahtlis idegesen kotorászott a fiókban; puistasin kadunud dokumenti otsides pabereid az elveszett iratot keresve turkáltam a papírok között; puistasin oma mälestusi kotorásztam az emlékeim között
3. kõnek (varastama, röövima) lop, rabol ♦ jälle on seda poodi puistamas käidud már megint lopni ment a boltba
4. piltl (midagi ohtralt jagama, pilduma, loopima) szór ♦ puistab komplimente bókokat szór; puistab küsimusi kérdésekkel bombáz vkit; südant puistama kiönti szívét vkinek; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

puudutama <puuduta[ma puuduta[da puuduta[b puuduta[tud 27 v>
1. (kergelt katsuma, riivama) (meg)érint, tapint, hozzányúl, hozzáér ♦ kerge tuul puudutab su põski egy szellő megérinti az arcodat; ära puuduta võõrast vara! ne nyúlj más tulajdonához!
2. (põgusalt millestki rääkima, riivamisi käsitlema) érint ♦ puudutas seda teemat vaid möödaminnes ezt a témát csak futólag érintette
3. (mõjutama, tundeid tekitama) megérint ♦ luule puudutab mind a költészet megérint; tundsin ennast puudutatuna v end puudutatud olevat meghatódva éreztem magam; ta sõnad puudutasid mind rängalt a szavai mélyen megérintettek
4. (kelle-mille kohta käima, kellega-millega seoses olema) vonatkozik

puutuma <p'uutu[ma p'uutu[da p'uutu[b p'uutu[tud 27 v>
1. ([põgusalt] puudutama) érint ♦ jalad puutusid vaevu maad alig éri a lába a földet
2. (võtma, kurja tegema, hingeliselt riivama) érint, hozzáér, hozzányúl ♦ ära puutu seda! ne nyúlj hozzá!; ära puutu mind, ma ei ole sulle midagi teinud ne érjél hozzám, nem csináltam neked semmit
3. (kelle v mille kohta käima, kellega v millega seoses olema) vonatkozik, érint, illet ♦ see ei puutu minusse nem az én dolgom, se ingem, se gallérom/gatyám; ei puutu teistesse, kellega ma elan senkinek semmi köze (nincs) hozzá, hogy kivel élek együtt

põlastama <põlasta[ma põlasta[da põlasta[b põlasta[tud 27 v> (põlgusega, halvakspanuga v üleolevalt suhtuma) megvet, lenéz, gyűlöl ♦ ajakirjandus vaid põlastab ja mõnitab meid a sajtó csak megvet és kigúnyol minket; põlastab seda tööd megveti ezt a munkát; mis ühele meeldib, seda teine põlastab amit az egyik szeret, azt a másik lenézi

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

päris <päris adv, adj>
1. adv (täiesti, lausa) egészen, teljesen ♦ päris täpselt ma seda ei tea nem tudom egész pontosan; päris tõesti való igaz; päris alguses egészen az elején; oleme juba päris lähedal már egészen közel vagyunk
2. adj (tõeline, tegelik, ehtne) valódi, igazi ♦ see ei ole päris hõbe ez nem igazi ezüst; ta ei ole mu päris isa, vaid kasuisa ő nem az igazi apám, hanem a mostohaapám

rahutu <rahutu rahutu rahutu[t -, rahutu[te rahutu[id 01 adj>
1. (ebakindel, vastuhakkudega seotud) nyugtalan
2. (tasakaalutu, kärsitu v kergesti erutuv) nyughatatlan; (pingest, kannatamatusest vms elevil v närviline, seda seisundit väljendav) zaklatott ♦ rahutu inimene nyughatatlan ember
3. (hrl loodusnähtuste kohta) háborgó ♦ sügiseselt rahutu meri ősziesen háborgó tenger

raiuma <r'aiu[ma r'aiu[da raiu[b raiu[tud 28 v>
1. (katki, lõhki v tükkideks lööma) vág, vés, vagdal, lékel, kivés, hasít, farag; (midagi otsast v küljest eraldama) kivág, levág; (peeneks) felvág, darabol; (pooleks, lahti) kettévág; (lühikeseks) aprít ♦ kirvega raiuma fejszével vág; raiub kangiga jääd léket vág egy rúddal a jégbe; tapetud siga raiuti tükkideks a megölt disznót feldarabolták
2. (puude kohta: langetama, maha võtma) írt ♦ metsa raiuma erdőt írt
3. (terava riistaga mingit materjali töötlema, seda viimistlema) vés; (puitu) farag; (raidkunsti kohta: tahudes kivist valmistama) farag ♦ hauasammast raiuma sírkövet farag; kivisse on raiutud ornament kőbe vésett ornamentum; tema nägu on mulle igaveseks mällu raiutud az arca örökre az emlékezetemben vésődött; raiuge see endale pealuusse! véssétek ezt az eszetekbe!; ühest puust raiutud paat egy fából faragott csónak

rakk1 <r'akk raku r'akku r'akku, r'akku[de r'akku[sid_&_r'akk/e 22 s> biol sejt ♦ emarakk anyasejt; luurakk csontsejt; munarakk petesejt; närvirakk idegsejt; pigmendirakk pigmentsejt; rasvarakk zsírsejt; seemnerakk hímivarsejt, ondósejt; taimerakk növényi sejt; vähirakk rákos sejt; rakkude jagunemine sejtosztódás; tunnen seda iga rakuga érzem minden porcikámmal
■LS: raku+ ♦ rakukest sejthártya; rakumahl sejtnedv; rakusisene sejten belüli; rakuteadus sejttudomány; rakuteooria sejtelmélet; rakutuum sejtmag; rakuväline sejten kívüli; rakuõpetus sejttan

ristluu <+l'uu l'uu l'uu[d -, l'uu[de_&_luu[de l'uu[sid_&_l'u[id 26 s>
1. anat (selgroolülide kokkukasvamisest kujunenud luu) keresztcsont
2. (hrl pl) (seda ümbritsev selja piirkond) ágyéktáj ♦ valu ristluudes v ristluis keresztcsont fájdalom
■LS: rist+luu+ ♦ ristluulüli keresztcsonti csigolya; ristluupiirkond keresztcsont tájéka; ristluuvalu derékfájás, keresztcsont fájdalom

rohkem <r'ohkem adv; r'ohkem r'ohkema r'ohkema[t -, r'ohkema[te r'ohkema[id 02 pron>
1. (enam) több, többet ♦ poisse on rohkem kui tüdrukuid, poisse on tüdrukutest rohkem több a fiú, mint a lány; rohkem kui sada kilomeetrit több mint 100 kilométer; kaks korda rohkem kétszer annyi; kõige rohkem legtöbb; sport on rohkemat kui turumajandus a sport több, mint piacgazdaság; ei rohkem ega vähem sem több, sem kevesebb; kõige rohkem kolme kuu jooksul legfeljebb három hónapon belül
2. (pigemini) jobban, inkább ♦ varem meeldisid mulle rohkem operetid régebben jobban szerettem az operettet; ütles seda rohkem viisakusest inkább udvariasságból mondta ezt