[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

eluvaim <+v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s> (elu, elumärgid) élet lehelete; (elavus, liikuvus) életerő ♦ tal on veel eluvaim sees ő még él

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hulgas <hulgas postp, adv> vt ka hulka, hulgast
1. postp [gen] (seas, keskel) között ♦ lahkusin esimeste hulgas az elsők között távoztam; teadlaste hulgas hinnatakse teda a tudósok körében nagyra becsülik; teda ei ole enam elavate hulgas nincs már az élők között
2. postp [gen] (sees) -ban, -ben ♦ piima hulgas on vett víz van a tejben
3. adv (sees, lisaks) ♦ kohvil on konjakit hulgas konyak is van a kávéban; aina kased, mõni kuusk hulgas egyre csak nyírfák, köztük néhány fenyő

jonksatama <jonksata[ma jonksata[da jonksata[b jonksata[tud 27 v> (jonksu tegema) rándul, megugrik; (võpatama) összerezzen, megremeg ♦ kõrisõlm jonksatas megugrott az ádámcsutkája; süda jonksatas sees megremegett a szívem

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

klimp <kl'imp klimbi kl'impi kl'impi, kl'impi[de kl'impi[sid_&_kl'imp/e 22 s>
1. gombóc ♦ jahuklimp lisztgombóc
2. (klomp, kämp, tomp) csomó, darabka ♦ jahu klimp pudru sees csomó a kásában; klimp on kurgus piltl gombóc van a torkában; klimp tõusis kurku piltl gombócot nyelt

kummardama <kummarda[ma kummarda[da kummarda[b kummarda[tud 27 v>
1. (kummardust tegema) meghajol ♦ maani kummardama földig hajol
2. (austama) hajol, leborul; (au sees pidama) imád; kõnek (alandlikult paluma) hajlong ♦ tõelist Jumalat kummardama az igaz Istent imádni; ülemuse ees kummardama hajlong a főnöke előtt
3. (kummargile laskma, kallutama) meghajol
4. (kummarduma) lehajol ♦ kummardab, et tõsta maast kast üles lehajol, hogy felvegye a dobozt

kümblema <k'ümble[ma kümmel[da k'ümble[b kümmel[dud 30 v> (vanni v dušši võtma) fürdik, megfürdik; (suplema) fürdik, megfürdik ♦ kümbleb iga päev meres minden nap tengerben fürdik; varblane kümbleb liiva sees porban fürdik a veréb

lirtsuma <l'irtsu[ma l'irtsu[da lirtsu[b lirtsu[tud 28 v> cuppog, locsog ♦ vesi lirtsub saabaste sees víz csuppog a csizmában

marineerima <marin'eeri[ma marin'eeri[da marineeri[b marineeri[tud 28 v> (hoidistama) mariníroz, (be)pácol ♦ liha veini sees marineerima borban pácolja a húst; marineeritud kurgid ecetes uborka

mõra <mõra mõra mõra -, mõra[de mõra[sid 17 s>
1. (kitsas pragu) repedés ♦ tassil on mõra sees a csészén repedés van
2. piltl (lahkheli, ebakõla) viszály ♦ mõradeta suhe viszálymentes kapcsolat

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

osatama <osata[ma osata[da osata[b osata[tud 27 v>
1. ([haiget kohta] puudutama v liigutama, sellega ärritama) sért ♦ haava osatama megsérti a sebet; {kelle} uhkust osatama megsérti büszkeségét; osatatud herilaspesa ärev sumin a megsértett darázsfészek nyugtalan zümmögése
2. (jutu sees puudutama) említ ♦ oleksid võinud mulle sellest varem osatada említhetted volna ezt a témát korábban
3. (ärritama, õrritama) irritál, ingerel, sért, cukkol, ugrat, szekíroz ♦ ta hääl osatab kõrva ja riietus silma hangja sérti a fület, öltözködése a szemet; teda osatati ta punaste juuste pärast szekírozták a vörös haja miatt
4. (kedagi mõnitavalt kordama v imiteerima) kifiguráz, kigúnyol ♦ osatab kõnelejat kifigurázza a beszélőt

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

solkima <s'olki[ma s'olki[da solgi[b solgi[tud 28 v> (rikkuma, reostama) pancsol ♦ kes selle likööri on ära solkinud? ki pancsolta össze ezt a likőrt?; ära solgi supi sees! ne pancsolj a levessel!

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

sügaval <sügaval adv> vt ka sügavale, sügavalt (pealis- v ümbruse pinnast tunduvalt allpool, eesmisest pinnast v alast kõvasti sees- v tagapool) mélyen ♦ sügaval merepõhjas mélyen a tenger fenekén

ujuma <uju[ma uju[da uju[b uju[tud 27 v>
1. (inimese, kala, looma kohta) úszik ♦ rinnuli ujuma mellúszással úszik; selili ujuma háton úszik, hátúszással úszik; ujub koera kutyaúszással úszik; ujub konna békaúszással úszik; ujub liblikat pillangóúszással úszik; ujub lestadega békatalppal úszik; ujub üle jõe átússza a folyót; ujub sadat meetrit száz métert úszik; käime iga päev ujumas minden nap járunk úszni; ujub kaldale kiúszik a partra; ujub vene kirvest piltl úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; pärivoolu ujuma úszik az árral; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik
2. (aeglase edasiliikumise kohta) úszik ♦ purjekad ujuvad mööda Balatoni vitorlások úsznak a Balatonon; Kuu ujub taevalaotuses a hold úszik az égbolton
3. (vee vm vedeliku pinnal/sees püsima) úszik ♦ palk ujub mööda jõge a fatörzs úszik a folyón; kartulid ujuvad rasvas a krumpli úszik a zsírban; kui tema duši all käib, siis vannituba ujub ha ő zuhanyzik, úszik a fürdőszoba
4. kõnek ([välja, nähtavale] ilmuma, esile kerkima) előkerül, felbukkan ♦ kust kohast sina välja ujusid? te honnan kerültél elő?

vahepeal <+p'eal adv; +p'eal postp [gen]> adv; postp [gen] (millegi vahel toimuval v toimunud ajal, mingi ajavahemiku sees, ajaliselt/ruumiliselt millegi vahel) közben, időközben ♦ mida sa vahepeal teinud oled? mit csináltál időközben?; olin/käisin vahepeal välismaal közben külföldön voltam