[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

kerkima <k'erki[ma k'erki[da k'erki[b k'erki[tud 27 v>
1. (tõusma, kõrgenema, esile ulatuma) felmerül; (kõrguma, kõrgenema) emelkedik ♦ pinnale kerkima felbukkan, előbukkan; eesriie kerkib felgördül a függöny; kerkis üles küsimus felmerült a kérdés; taigen kerkib megkel a tészta; hinnad kerkivad az árak emelkednek
2. (tekkima, ilmuma) kiemelkedik ♦ pilve seest kerkib mäetipp a hegycsúcs kiemelkedik a felhőből

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

nukk2 <n'ukk nuki n'ukki n'ukki, n'ukki[de n'ukki[sid_&_n'ukk/e 22 s>
1. (kõrgem v eenduv osa, kühm, ots) csúcs; (maanina) földnyelv; (väike neem) fok; (pätsi ots, kannikas) csücsök ♦ kaljunukk szirt, sziklacsúcs; müürinukk falpárkány; saianukk a kenyér csücske; puu juured ulatuvad nukkidena maa seest välja a fa gyökerei kiállnak a földből; lõikas endale krõbeda nuki leszelte magának a kenyér ropogós csücskét
2. (muhkjas liigesekoht: sõrmel) bütyök; (jalal) bütyök; (põsenukk) arccsont ♦ nukid valutavad pikast kõndimisest a hosszú gyaloglástól fájnak a bütykei; põseluu nukid tungivad teravalt esile az arccsontjai élesen kiállnak

rebima <rebi[ma rebi[da rebi[b rebi[tud 27 v>
1. (rebenema panna) (el)szakít, szétszakít, eltép, széttép, (le)szaggat; (pooleks rebima) kettészakít; (seest välja v ära) kitép, megtép ♦ rebib vihikust lehe kitép egy lapot a füzetből; rebisin ta pildi puruks széttéptem a képét; rebitav kalender tömbnaptár
2. (jõuga v järsult tõmbama) megtép ♦ {keda} juustest rebima megtépi vkinek a haját; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

tuuletasku <+t'asku t'asku t'asku[t -, t'asku[te t'asku[id 01 s> kok (keedetud tainast pirukas, mis küpsetamisel kerkib seest tühjaks) képviselőfánk

tühjalt <tühjalt adv>
1. (seest tühjana) üresen ♦ tühjalt seisev maja üresen álló ház; tühjalt müüdavad jumestuskarbid üresen árusított sminktáskák
2. (midagi, kedagi kaasa toomata, võtmata v andmata, saagita) üres kézzel ♦ ta tuli poest tühjalt tagasi üres kézzel jött vissza a boltból
3. (niisama, asjata, kasutult, tulemuseta, edutult, tööd tegemata) üresen ♦ rattad käivad tühjalt ringi a kerekek üresen forognak

välja <v'älja adv> vt ka väljas, väljast
1. (seest[poolt] pealispinnale v esile, koosseisust, hulgast, seast ära, siseruumidest, majast õue) elő, ki
2. (ühendites, mis osutavad mingi olukorra, seisundi, oleku muut[u]misele) ♦ kampsun on välja veninud a pulóver megnyúlt

välja tulema (millegi seest välja liikuma) adódik, megvan, megmutatkozik, meglesz, kiszáll, kisüt, kisül, kipattan, kimegy, kikerül, kijön, kijárási, kijár, kibukik, kibújik, előrukkol, előjön, előhozakodik, előáll

välja vaatama (kusagilt, millegi seest vaatama) kinéz, kitekint

välja viima
1. (kusagilt, millegi seest välja toimetama) exportál, végigmegy, torkollik, kivonul, kivisz, kizökkent, kihajt
2. (mingist seisundist väljaminekut põhjustama) ♦ kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából

välja võtma (seest nähtavale tõmbama) előkerít, kivesz, kivág, kiszed, kirak, kimagoz, felvesz, elővesz

õõnes <õõnes 'õõnsa õõnes[t_&_'õõnsa[t -, 'õõnsa[te 'õõnsa[id 05_&_03 adj> (seest tühi) hangzatos, üregi, üreges, odvas ♦ õõnes puu odvas fa