[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

kerkima <k'erki[ma k'erki[da k'erki[b k'erki[tud 27 v>
1. (tõusma, kõrgenema, esile ulatuma) felmerül; (kõrguma, kõrgenema) emelkedik ♦ pinnale kerkima felbukkan, előbukkan; eesriie kerkib felgördül a függöny; kerkis üles küsimus felmerült a kérdés; taigen kerkib megkel a tészta; hinnad kerkivad az árak emelkednek
2. (tekkima, ilmuma) kiemelkedik ♦ pilve seest kerkib mäetipp a hegycsúcs kiemelkedik a felhőből

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

nukk2 <n'ukk nuki n'ukki n'ukki, n'ukki[de n'ukki[sid_&_n'ukk/e 22 s>
1. (kõrgem v eenduv osa, kühm, ots) csúcs; (maanina) földnyelv; (väike neem) fok; (pätsi ots, kannikas) csücsök ♦ kaljunukk szirt, sziklacsúcs; müürinukk falpárkány; saianukk a kenyér csücske; puu juured ulatuvad nukkidena maa seest välja a fa gyökerei kiállnak a földből; lõikas endale krõbeda nuki leszelte magának a kenyér ropogós csücskét
2. (muhkjas liigesekoht: sõrmel) bütyök; (jalal) bütyök; (põsenukk) arccsont ♦ nukid valutavad pikast kõndimisest a hosszú gyaloglástól fájnak a bütykei; põseluu nukid tungivad teravalt esile az arccsontjai élesen kiállnak

rebima <rebi[ma rebi[da rebi[b rebi[tud 27 v>
1. (rebenema panna) (el)szakít, szétszakít, eltép, széttép, (le)szaggat; (pooleks rebima) kettészakít; (seest välja v ära) kitép, megtép ♦ rebib vihikust lehe kitép egy lapot a füzetből; rebisin ta pildi puruks széttéptem a képét; rebitav kalender tömbnaptár
2. (jõuga v järsult tõmbama) megtép ♦ {keda} juustest rebima megtépi vkinek a haját; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

tuuletasku <+t'asku t'asku t'asku[t -, t'asku[te t'asku[id 01 s> kok (keedetud tainast pirukas, mis küpsetamisel kerkib seest tühjaks) képviselőfánk

tühjalt <tühjalt adv>
1. (seest tühjana) üresen ♦ tühjalt seisev maja üresen álló ház; tühjalt müüdavad jumestuskarbid üresen árusított sminktáskák
2. (midagi, kedagi kaasa toomata, võtmata v andmata, saagita) üres kézzel ♦ ta tuli poest tühjalt tagasi üres kézzel jött vissza a boltból
3. (niisama, asjata, kasutult, tulemuseta, edutult, tööd tegemata) üresen ♦ rattad käivad tühjalt ringi a kerekek üresen forognak

välja <v'älja adv> vt ka väljas, väljast
1. (seest[poolt] pealispinnale v esile, koosseisust, hulgast, seast ära) ki, elő ♦ hinga sügavalt välja ja sisse läbi suu, kui sa jooksed lélegezz mélyen ki és a szádon keresztül, miközben futsz; kuu tuli pilve tagant välja a hold előbukkant a felhők mögül; astus parteist välja kilépett a pártból; viis riided välja tuulduma kivitte a ruhákat szellőzni; vaatab aknast välja kinéz az ablakon; lähme täna õhtul välja sööma menjünk el ma este étterembe vacsorázni; välja arvatud kivéve
2. (ühendites, mis osutavad mingi olukorra, seisundi, oleku muut[u]misele) ki ♦ lülitas raadio välja kikapcsolta a rádiót; kampsun on välja veninud a pulóver kinyúlt
3. (koos vastava verbiga rõhutab objekti ammendatust, tegevuse, protsessi tulemuslikkust v lõpetatust) ki ♦ etendus on täiesti välja müüdud az előadásra minden jegy elkelt; haigus tuleb põhjalikult välja ravida a betegséget teljesen meg kell gyógyítani; süüdlane jäigi välja selgitamata a tettest végül nem sikerült kideríteni

välja tulema
1. (millegi seest välja liikuma) kijön, kisüt, előjön, előkerül ♦ ilm läks ilusaks, päike tuli välja szép lett az idő, kisütött a nap; kadunud raamat tuli lõpuks välja az elveszett könyv végül előkerült
2. (keerulisest v raskest olukorrast tervelt pääsema) kijön ♦ sa tulid sellest loost veel hästi välja még szerencsésen jöttél ki ebből az ügyből
3. (õnnestuma, korda minema, teoks saama, kujunema, saama, välja kukkuma) sikerül, kisül ♦ katse tuli välja a kísérlet sikerült; kõik tuli välja hoopis teisiti, kui kavatsesime minden egészen másképp alakult, mint ahogy terveztük; sellest ei tule midagi head välja ebből semmi jó nem sül ki
4. ([materiaalselt] toime tulema, läbi tulema) kijön ♦ paljud ei tule oma palgaga välja sokan nem jönnek ki a fizetésükből
5. (selguma, ilmnema, osutuma) (ki)derül ♦ tuleb välja, et mul oli õigus kiderült, hogy igazam volt; pettus tuli välja fény derült a csalásra
6. (avalikkuse ette tulema) előáll ♦ ta tuli oma arvamusega välja előállt a véleményével

välja vaatama
1. (kusagilt, millegi seest vaatama) kinéz, kitekint
2. (välja valima, valmis vaatama) kiszemel

välja viima
1. (kusagilt, millegi seest välja toimetama) kivisz, kijuttat; (välja vedama) exportál ♦ prügi tuleb välja viia ki kell vinni a szemetet; mine vii koer välja [pissile]! vidd ki a kutyát sétálni!
2. (mingist seisundist väljaminekut põhjustama) kivisz ♦ kõnelus viis mu tasakaalust välja kihoz; kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából
3. (mingi koha v tulemuseni viima) vezet ♦ rada viis välja jõe äärde az ösvény a folyóhoz vezetett