[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

friis1 <fr'iis friisi fr'iisi fr'iisi, fr'iisi[de fr'iisi[sid_&_fr'iis/e 22 s> arhit (reljeefidega kaunistatud vööt arhitraavi ja karniisi vahel, rõhtne ehisvööt seina pinnal) fríz

guašš <gu'ašš guaši gu'ašši gu'ašši, gu'ašši[de gu'ašši[sid_&_gu'ašš/e 22 s> kunst
1. (läbipaistmatu vesivärv, maalitehnika) gouache ♦ guašiga maalitud portree gouache-sal festett portré; guašš on akvarelli alaliik a gouache a vízfestés egyik fajtája
2. (maal) gouache festmény ♦ seintel olid värvilised guašid színes gouacshe festmények voltak a falakon

haamer <h'aamer h'aamri h'aamri[t -, h'aamri[te h'aamre[id 02 s> kalapács ♦ suruõhuhaamer légkalapács; kummihaamer gumikalapács; auruhaamer gőz-légkalapács; kingsepahaamer cipész kalapacs; puusepahaamer ács kalapacs; haamriga taguma v lööma kalapáccsal üt; lõi haamriga naelu seina bevertem a szegeket a kalapáccsal a falba; lõin haamriga näpu pihta a kalapáccsal rácsaptam az ujjamra; haamri vars läks katki eltört a kalapács nyele; haamri alla sattuma dobra kerül, kalapács alá kerül; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

hallitama <hallita[ma hallita[da hallita[b hallita[tud 27 v>
1. penészedik, penészesedik, megpenészedik ♦ seinad hallitasid penészedtek a falak; leib on sahvris hallitama läinud megpenészedett a kenyér a kamrában; moos on hallitanud a lekvár megpenészedett; hallitanud vorst megpenészedett kolbász
2. piltl (inimese kohta) penészedik; (esemete kohta) penészedik ♦ ta ei taha provintsis hallitada nem akar vidéken penészedni; käsikirjad jäid riiulitele hallitama kéziratok a polcokon penészedtek

hallitus <hallitus hallituse hallitus[t hallitus[se, hallitus[te hallitus/i 11 s> penész ♦ hallituse lõhn penészszag, dohszag; sein on hallitusega kaetud penésszel borított fal
■LS: hallitus+ ♦ hallituskirme penészlepte; hallituskord penészréteg; hallitusseened penészgombák

helk2 <h'elk helgi h'elki h'elki, h'elki[de h'elki[sid_&_h'elk/e 22 s> (läige, sära) csillám, fényesség ♦ kuu kahvatu helk a hold sápadt fénye; kalliskivide helk drágakövek csillogása; hõbedase helgiga siid ezüstös fényű selyem; seinal väreles küünlatule helk gyertyafény remegett a falon; silmades süttis kuri helk a szemében gonosz fény gyúlt

härma <h'ärma adv> vt ka härmas (härmaseks, härmaga kaetuks) zúzmarás, deres ♦ puud läksid härma zúzmarásak a fák; sein on härma läinud bederesedett a fal

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

kalender <kal'ender kal'endri kal'endri[t -, kal'endri[te kal'endre[id 02 s> naptár ♦ Gregoriuse kalender, uus kalender Gergely-naptár, gregorián naptár; Juliuse kalender, vana kalender Julián-naptár, juliánus naptár; rebitav kalender tömbnaptár; kirikukalender keresztény egyházi naptár; kuukalender holdnaptár; lauakalender asztali naptár; kalendermärkmik határidőnapló; päikesekalender szoláris naptár; rahvakalender népi kalendárium; seinakalender falinaptár; taskukalender zsebnaptár
■LS: kalender+ ♦ kalenderplaan ütemterv
kalendri+ ♦ kalendriaasta naptári év; kalendrikuu hó, hónap; kalendripüha naptári ünnep

kandev <k'andev k'andva k'andva[t -, k'andva[te k'andva[id 02 adj> (keskne, peamine) tartó, jelentős ♦ silda kandvad talad a hidat tartó pillérek; kandev roll jelentős szerep; kandev sein tartófal

kapp1 <k'app kapi k'appi k'appi, k'appi[de k'appi[sid_&_k'app/e 22 s> (mööbliese) szekrény ♦ tammepuust kapp tölgyfa szekrény; apteegikapp gyógyszerszekrény; baarikapp bárszekrény; kassakapp széf; klaaskapp üveges szekrény; köögikapp konyhaszekrény; külm[utus]kapp hűtőszekrény; raamatukapp könyvszekrény; riidekapp ruhásszekrény; seinakapp faliszekrény, szekrényfal; sektsioonkapp szekrénysor; tõmbekapp keem szagelszívó; tal on palju luukeresid kapis sok tarka macskája van; kapist välja tulema felvállalja másságát

kaunistama <kaunista[ma kaunista[da kaunista[b kaunista[tud 27 v> szépít; (rõivaid) díszít; (ilustama) (ki)csinosít ♦ korterit kaunistama szépíti a lakást; end kaunistama kicsinosítja magát; maalid kaunistavad seina a falat festmények díszítik

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

klopsima <kl'opsi[ma kl'opsi[da klopsi[b klopsi[tud 28 v> (taguma) ver; (kiiresti valmis meisterdama) összelapátol, tákol, eszkabál ♦ naelu seina klopsima szegeket ver be a falba; klopsis pojale väikse tooli valmis egy kis széket eszkábált a fiának

konsool <kons'ool konsooli kons'ooli kons'ooli, kons'ooli[de kons'ooli[sid_&_kons'ool/e 22 s>
1. arhit (seinast eenduv toend, konsoollaud); ehit (üht otsa pidi jäigalt kinnitatud tarind) gyámkő, konzol
2. tehn (töölaua tugidetail) konzol
■LS: konsool+ ♦ konsoolkraana tehn konzoldaru; konsoollaud konzolasztal; konsooltrepp ehit konzolos lépcső, lebegő lépcső

kontakt <kont'akt kontakti kont'akti kont'akti, kont'akti[de kont'akti[sid_&_kont'akt/e 22 s> (ühendus, kokkupuude, vastastikune mõistmine); el (lülitusseadme osa) kapcsolat, kontaktus, érintkezés, érintés ♦ rahvusvahelised kontaktid nemzetközi kapcsolatok; füüsiline kontakt fizikai kapcsolat; keelekontaktid nyelvi érintkezések; kultuurikontaktid kulturális érintkezések; seinakontakt el konnektor; kontakti looma kapcsolatot létesít; ilma füüsilise kontaktita érintés nélkül; kontakti võtma felveszi a kontaktust; kontakti astuma kontaktusba lép
■LS: kontakt+ ♦ kontaktjuhe el kontakt vezeték; kontaktliin el felsővezeték; kontaktpind el érintkező felület, érintkezési felület

kooruma <k'ooru[ma k'ooru[da k'ooru[b k'ooru[tud 27 v>
1. (munast) előbújik, kikel
2. piltl (nähtavale tulema) előbújik
3. (maha koorduma) mállik, hámlik ♦ krohv koorub seinalt maha mállik a falról a vakolat; nahk koorub tugevalt erősen hámlik a bőre

krohvima <kr'ohvi[ma kr'ohvi[da krohvi[b krohvi[tud 28 v> vakol ♦ seina krohvima vakolja a falat; valgeks krohvitud maja fehérre vakolt ház

kulgema <k'ulge[ma k'ulge[da k'ulge[b k'ulge[tud 27 v>
1. (liikuma, minema) zajlik, halad ♦ inimvool kulgeb tänavatel az utcákon zajlik a nép
2. (suunduma, ulatuma) vezet ♦ tee kulgeb põhjasuunas az út észak felé vezet; juhe kulgeb läbi seina a vezeték átvezet a falon
3. (tegevuse, sündmuse kohta: arenema, toimuma) halad, zajlik, lefolyik ♦ haigus kulges raskemate tüsistusteta a betegség súlyosabb következmények nélkül folyt le; koosolek kulges tormiliselt a gyűlés viharosan zajlott le; elu kulgeb oma harilikku rada az élet a régi kerékvágásában halad

kurat <kurat kuradi kuradi[t -, kuradi[te kurade[id 02 s>
1. (kurjuse kehastus) ördög; (kurivaim) fene ♦ kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni; kuradit/peltsebuli peltsebuliga välja ajama kutyaharapást szőrével (gyógyítják); kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe
2. (kirumissõna) ördög, fene ♦ mis kurat! mi az isten!, ördögöt!, mi a fene!; kuradi päralt v pihta a fene egye meg; käi v kasi kuradile! menj az ördögbe!; kurat teda võtku! az ördög vigyel el!; kurat võtku! vigye(n) el az ördög!; az ördög vigye el!, a fene vigyen el!; kus kurat ta jälle käis? hol a fenében jár már megint?; kurat, lõpeta ära! a francba, fejezd be!; kurat teab, millega see kõik lõpeb a fene tudja, mi lesz a vége; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; kuradile! süsd meg!; kurat küll! az ördögbe is!; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

küljes <küljes adv, postp> vt ka küljest, külge adv; postp [gen] (peal, kinni, teatavas olukorras) -n, -ban/-ben, -nál/-nél ♦ seina küljes a falon

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

litsuma <l'itsu[ma l'itsu[da litsu[b litsu[tud 28 v> (suruma, vajutama) nyom; (peale) szorít; (laiaks) laposra nyom; (kokku) összezúz ♦ king litsub konnasilma peale a cipő nyomja a tyúkszemét; nad litsusid ta vastu seina a falhoz nyomták

lupjama <l'upja[ma lubja[ta l'upja[b lubja[tud 29 v>
1. (lubjapiimaga katma) meszel ♦ seinu lupjama falat meszel; valgeks lubjatud ahi fehérre meszelt kemence
2. põll (lubiväetist külvama) meszez

lõõts <l'õõts lõõtsa l'õõtsa l'õõtsa, l'õõtsa[de l'õõtsa[sid_&_l'õõts/u 22 s>
1. (laiade tõmmatavate voltis seintega seadis, selle osa) fújtató ♦ sepalõõts kovácsfújtató; lõõtsaga buss, lõõtsbuss csuklós autóbusz
2. (lõõtspill) harmonika

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maal <m'aal maali m'aali m'aali, m'aali[de m'aali[sid_&_m'aal/e 22 s>
1. (maalitud pilt, maalikunsti teos) festmény ♦ maastikumaal tájfestmény, tájkép; pastellmaal pasztellkép; õlimaal olajfestmény
2. (maalimine, maalitehnika, maalikunst) festés ♦ maastikumaal tájfestés; seinamaal falfestés; õlimaal olajfestés
■LS: maali+ ♦ maaligalerii képtár; maalikogu képgyűjtemény

maalima <m'aali[ma m'aali[da maali[b maali[tud 28 v>
1. (maali looma) (meg)fest, lefest ♦ portreed maalima arcképet fest; kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni
2. kõnek (värvima) fest; (võõpama, minkima) kifest ♦ nägu pähe maalima kifesti magát
3. kõnek (aeglaselt ja hoolikalt v vaevaliselt kirjutama) ír
4. piltl (kujutluspilte looma) fest
■LS: maalimis+ ♦ maalimispukk festőállvány

mulk2 <m'ulk mulgu m'ulku m'ulku, m'ulku[de m'ulku[sid_&_m'ulk/e 22 s>
1. (läbiv auk, avaus) lyuk; (taras) rés; (seinas) hézag
2. kõnek (suu) száj ♦ pea v hoia oma mulk kinni! fogd be a szád!

müür <m'üür müüri m'üüri m'üüri, m'üüri[de m'üüri[sid_&_m'üür/e 22 s> (kivist v betoonist sein ehitise osana, piiridena, tõkkena); piltl (piirava, ääristava kohta, vahesein inimsuhetes) fal ♦ kivimüür kőfal; linnamüür városfal; tugimüür gyámfal, támfal; tulemüür tűzfal; Hiina müür a kínai nagy fal; müüri laduma falat rak, falaz

nael1 <n'ael naela n'aela n'aela, nael[te_&_n'aela[de n'aela[sid_&_n'ael/u 23_&_22? s> szeg, szög ♦ jäme nael vastag szeg; laia peaga nael nagyfejű szeg; roostetanud naelad rozsdás szög; krohvinael vakolat szeg; rõhknael rajzszeg; lauad löödi naeltega seina a deszkát a falra szögezték; riputa mantel naela otsa v naela akaszd a szögre a kabátod; võtmekimp on v ripub naela otsas v naelas a kulcscsomó a szögön lóg; võta naela otsast v naelast müts akaszd le a szögről a sapkát“; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
■LS: nael+ ♦ naelkingad szöges cipő; naelkumm, naelrehv auto szöges gumi
naela+ ♦ naelaauk (1) (naelast tekkinud) szeglyuk; (2) (naela jaoks) szeglyuk; naelakast szöges láda; naelavabrik szeggyár

najakil <najakil adv> vt ka najakile (millelegi najatavas olekus) támasztva ♦ luud on najakil vastu seina a seprű a falnak van támasztva

najakile <najakile adv> vt ka najakil (najatavasse olekusse) támaszt ♦ pani luua najakile vastu seina a falnak támasztotta a seprűt

najale <najale postp [gen]> (millegi vastu v millelegi najatavasse olekusse) támaszt ♦ pane redel seina najale a falnak támasztom a létrát; jäi labidavarre najale seisma a lapátnyélre támaszkodva állt; toetas pea käte najale kezére támasztotta a fejét; toetage [end] minu najale támaszkodjatok rám

najalt <najalt postp [gen]> támaszáról ♦ võttis labida seina najalt elvettem a lapátot a fal mellől; lükka ta enda najalt ära lökd/dobd le magadról

niiskus <n'iiskus n'iiskuse n'iiskus[t n'iiskus[se, n'iiskus[te n'iiskus/i_&_n'iiskuse[id 11_&_09 s> (vee- v veeaurusisaldus) nedvesség, nyirkosság; (rõskus) nyirkosság ♦ õhu niiskus a levegő páratartalma; mulla niiskus a föld nedvesséége; niiskusest hallitanud seinad nyirkosságtól penészes falak
■LS: niiskus+ ♦ niiskuskindel nedvességálló; niiskuslembene párakedvelő; niiskussisaldus páratartalom; niiskustaim bot hidrofita, vízi növény

nišš <n'išš niši n'išši n'išši, n'išši[de n'išši[sid_&_n'išš/e 22 s>
1. (orv, seinatühe) (be)mélyedés, beugró ♦ sügav nišš mély beugró; aknanišš ablakmélyedés; seinanišš falfülke
2. (hõivamata koht) szegmens ♦ ta on leidnud oma (turu)niši megtalálta a saját piaci szegmensét; ettevõte otsib [oma] turunišši a vállalkozás keresi a saját piaci rését
■LS: niši+ ♦ nišitoode rétegpiaci termék

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

nool <n'ool noole n'ool[t n'ool[de, nool[te n'ool[i 13 s>
1. (vibu-, ammunool) nyíl, nyílvessző ♦ ammunool nyílvessző; kriitikanool a kritika nyilai; mürginool mérgezett nyílvessző; piksenool mennykő; Amori nool Ámor nyila; terava otsaga nool hegyes végű nyíl; nool tungis vaenlasele rindu a nyílvessző az ellenség mellkasába hatolt; tee on sirge nagu nool nyílegyenes az út
2. (kuhugi suunav, osutav märk) nyíl ♦ nooled seinal juhatasid teed väljapääsu poole a falon lévő nyilak a kijárathoz vezettek; nooled skeemil märgivad vägede liikumise suundi az ábrán látható nyilak a csapatok mozgásának irányát jelölik
■LS: nool+ ♦ noolkraana tehn gémes daru; noolsirge nyílegyenes; noolsirgelt nyílegyenesen; noolsulud csúcsos zárójel
noole+ ♦ noolehaav nyílseb; noolemürk nyílméreg; nooleots nyílhegy

noot1 <n'oot nooda n'oota n'oota, n'oota[de n'oota[sid_&_n'oot/i 22 s> (võrkpüünis) kerítőháló ♦ tihe noot sűrű háló; põhjanoot fenékháló; seinnoot kerítőháló; veonoot húzóháló; noota tõmbama húzza a hálót; noodaga kalu püüdma hálóval fogja a halat

nõgine <nõgine nõgise nõgis[t -, nõgis[te nõgise[id 10 adj> (nõega koos) kormos ♦ sauna nõgised seinad a szauna kormos falai; käed on nõgised kormos a keze

nõjatama <nõjata[ma nõjata[da nõjata[b nõjata[tud 27 v>
1. (najatama) dönt, támaszkodik, támaszt ♦ nõjata redel vastu seina támaszd a létrát a falnak; nõjatas küünarnukid lauale könyökét az asztalra támasztja; nõjatas otsmiku vastu aknaklaasi az ablaküvegnek támasztotta homlokát
2. (najatuma, naalduma) támaszkodik ♦ nõjata vastu mind támaszkodj rám; nõjatab seistes uksepiidale az ajtófélfának támaszkodott; pole kuhugi nõjatada nincs hol megtámaszkodni

nööpnõel <+n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s> gombostű ♦ ilupeaga nööpnõel díszes gombostű; torkas nööpnõela nõelapatja beszúrta a gombostűt a tűpárnába; kinnitas plakati nööpnõeltega seinale gombostűvel a falra tűzte a plaátot; õmbleja kinnitas taskud nööpnõeltega a varrónő gombostűkkel rögzítette a zsebeket

nügima <nügi[ma nügi[da nügi[b nügi[tud 27 v> (müksima) taszigál; (tõukama) tol, taszigál, lökdös; (välja) kitaszigál; (trügima) tolakszik, nyomakodik, furakodik ♦ nügime kapi seinast eemale toljuk el a szekrényt a faltól; nügisime, aga uks ei andnud järele toltuk, de az ajtó nem engedett; ära nügi! ne tolakodj!; poisid nügivad üksteist a fiúk egymást lökdösik; korrapidajad nügisid joobnu uksest välja a rendőrök kitaszigálták a részeget az ajtón; nügisin uksele lähemale közelebb furakodtam az ajtóhoz; nügib end rahvasummast läbi átfurakodik a töegen; koer nügib mind ninaga a kutya bökdös az orrával

orv <'orv orva 'orva 'orva, 'orva[de 'orva[sid_&_'orv/i 22 s> (seinatühe, nišš) beugró, fülke, falmélyedés ♦ ahjuorv kályhazug; aknaorv ablakfülke; altariorv oltárfülke; ukseorv ajtófülke; on orva peitu pugenud elbújt a beugróban

otsmine <'otsmine 'otsmise 'otsmis[t 'otsmis[se, 'otsmis[te 'otsmis/i_&_'otsmise[id 12_&_10? adj> (otsapoolne, otsas asetsev) vég, hátsó ♦ otsmised aknad hátsó ablak; otsmine sein a hátsó fal; maja otsmine tuba oli tütre päralt a hátsó szoba a lányé volt; sattusin laua ääres otsmiseks az asztal végére kerültem

paks <p'aks paksu p'aksu p'aksu, p'aksu[de p'aksu[sid_&_p'aks/e 22 adj, s>
1. adj (suure ristlõikepinnaga) vastag ♦ paks sein vastag fal; see tekitab paksu verd rossz vért szül
2. adj (täidlane, tüse) kövér ♦ paks laps kövér gyerek; paksuks minema meghízik
3. adj (tihe) sűrű ♦ paksud juuksed sűrű haj; paks udu sűrű köd; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne)
4. adj (halvasti voolav, püdel) sűrű ♦ paks puder sűrű kása
5. adj (trükikirja, joone kohta) zsíros
6. s (puderjas mass, tahke jääk) üledék
■LS: paksu+ (suure-)
paksu+ (täidlase-)
paksu+ (tiheda-)

paneel <pan'eel paneeli pan'eeli pan'eeli, pan'eeli[de pan'eeli[sid_&_pan'eel/e 22 s> ehit (ehitusdetail, seina v lae puittahveldis); info (brauseri alamaken); maj (püsivastajaskond statistikas) panel ♦ seinapaneel lambéria
■LS: paneel+ ♦ paneelmaja blokkház, tömbház, panelház

pannoo <pann'oo pann'oo pann'oo[d -, pann'oo[de pann'oo[sid_&_pann'o[id 26 s> kunst (raamitud dekoratiivne seinakompositsioon) falfestmány

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

peegel <p'eegel p'eegli p'eegli[t -, p'eegli[te p'eegle[id 02 s> tükör ♦ kumerpeegel füüs domború/homorú tükör; kõverpeegel görbe tükör; seinapeegel fali tükör; taskupeegel zsebtükör; tupepeegel med méhtükör; veepeegel víztükör; võlupeegel varázstükör; silmitseb end peeglis v peeglist nézi magát a tükörben; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
■LS: peegel+ ♦ peegelkiri tükörírás; peegelteleskoop astr tükrös távcső, reflektor
peegli+ ♦ peeglisaal tükörterem

puurima <p'uuri[ma p'uuri[da puuri[b puuri[tud 28 v> fúr ♦ seina auku puurima lyukat fúr a falba; [nafta]puurauku puurima olajat fúr; hammast puurima fogat fúr

põrkama <p'õrka[ma põrga[ta p'õrka[b põrga[tud 29 v>
1. (hooga millegi vastu minema, ootamatult kellegagi kokku sattuma) pattan, vágódik, összefut; piltl (mingile takistusele sattuma) ütközik ♦ pall põrkab a labda pattan; kaks autot põrkasid kokku két autó összeütközött; laev põrkab jäämäega kokku a hajó jéghegynek ütközik; vastu seina põrkama nekiütközik a falnak; tuttavaga kokku põrkama összefut egy ismerőssel
2. (kuhugi kiiruga sööstma, kargama) rohan, ugrik

redel <redel redeli redeli[t -, redeli[te redele[id 02 s> (ronimisvahend) létra ♦ kokkupandav redel hordozható létra; heliredel hanglétra; ametiredel ranglétra; nöörredel kötélhágcsó; treppredel hágcsó; tuletõrjeredel tűzoltólétra; redelit mööda üles ronima felmászik a létrán; redelilt kukkuma leesik a létráról; toetab redeli seina najale nekitámasztja a létrát a falnak
redeli+ ♦ redelipulk létrafok

riputama <riputa[ma riputa[da riputa[b riputa[tud 27 v>
1. (kuhugi v millegi külge rippuma panema) akaszt, felfüggeszt; (üles pooma) felakaszt ♦ riputab maali seinale felakasztja a festményt a falra; riputa mantel varna v nagisse akaszd fel a kabátot a fogasra; riputab pesu kuivama kiteregeti a ruhákat száradni; riputab lambi lakke felfüggeszti a lámpát a mennyezetre
2. (rippu[da] laskma) lógat ♦ riputas jalad vette a vízbe lógatta a lábát
3. (puistama, raputama) szór ♦ riputab suhkrut pannkoogi peale cukrot szór a palacsintára

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

savi <savi savi savi s'avvi, savi[de savi[sid 17 s> agyag ♦ punane savi vörös agyag; kiltsavi agyagpala; pottsepasavi fazekasagyag; valgest savist keraamilised nõud kerámia árucikkek fehér kőagyagból; mul on täiesti savi, mida sa teed kõnek nem érdekel, hogy mit csinálsz
■LS: savi+ ♦ savihall agyagszürke; savihurtsik, savihütt vályogviskó; savikarva, savikarvaline agyagszínű; savikiht agyagréteg; savikoda fazekasműhely; savikollane agyagsárga; savimaa agyagföld; savimaja vályogház; savimuld agyagos talaj; savinõu agyagedény, cserépedény; savipinnas agyagos talaj; savipruun agyagbarna; savipunane agyag piros; savi sein agyagfal; savitellis vályogtégla, agyagtégla; savitoode agyagárú; savitööstus agyagipar

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

sein <s'ein seina s'eina s'eina, sein[te_&_s'eina[de s'eina[sid_&_s'ein/u 23_&_22? s> fal ♦ valgendatud seinad fehérre meszelt fal; kaljusein sziklafal; kivisein kőfal; majasein, maja sein a ház fala; maal ripub seinal a festmény a falon függ; maosein gyomorfal; tellissein, tellistest sein téglafal; naela seina lööma szöget ver a falba; seinale kinnitama felszerel a falra; nelja seina vahel négy fal között; räägi nagu seintele a falnak beszél; kedagi vastu seina suruma piltl falhoz szorít vkit; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; peaga vastu seina jooksma piltl fejjel megy a falnak; ei ole hea kuradit seinale maalida piltl nem jó az ördögöt a falra festeni
■LS: seina+ ♦ seinakalender falinaptár; seinakapp faliszekrény; seinakate (1) falburkolat; (2) falvédő; seinakell falióra; seinakontakt konnektor; seinaleht faliújság; seinalüliti fali kapcsoló; seinamaaling falfestmény; seinapalgid falgerendák; seinaronimine falmászás; seinatelefon fali telefon; seinavaip faliszőnyeg; seinavalgusti falilámpa

seinakaart <+k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s> falitérkép

seinakattematerjal <s> falburkolat

seinakontakt <+kont'akt kontakti kont'akti kont'akti, kont'akti[de kont'akti[sid_&_kont'akt/e 22 s> konnektor, fali csatlakozó

seinalamp <+l'amp lambi l'ampi l'ampi, l'ampi[de l'ampi[sid_&_l'amp/e 22 s> falilámpa

seinamaal <+m'aal maali m'aali m'aali, m'aali[de m'aali[sid_&_m'aal/e 22 s> falfestmény

seinapalk <+p'alk palgi p'alki p'alki, p'alki[de p'alki[sid_&_p'alk/e 22 s> falgerenda

seinatahvel <s> falitábla, lambéria

seinatennis <+tennis tennise tennis[t -, tennis[te tennise[id 09 s> fallabda

suruma <suru[ma suru[da suru[b suru[tud 27 v>
1. (oma raskusega survena avalduma v tunda olema) nyom ♦ alla suruma elnyom, lenyom; maha suruma elnyom, lenyom; peale suruma nyomaszt; surub end rahvast täis bussi bezsúfolódik a tömött buszba; revolutsiooni maha suruma leveri a forradalmat; surub gaasipedaalile lenyomja a gázpedált; kedagi/midagi vee alla suruma a víz alá nyom vkit/vmit; surub korgi pudelile rányomja a dugót az üvegre; surub nina vastu akent az orrát az ablakhoz nyomja; king surub konnasilma peale a cipő nyomja a tyúkszemet; töö surub peale a sok munka nyomasztja; kaotajad surutakse kitsikusse a vesztesek nélkülözésbe kényszerülnek; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; kedagi vastu seina suruma falhoz szorít vkit; aeg surub peale/takka szorít az idő
2. (pigistama) (meg)szorít ♦ surub käe suule a kezét a szájára szorítja; surub silmad kinni becsukja a szemét; surus hüvastijätuks mu kätt búcsúzóul megszorította a kezem; kedagi vastu rinda suruma a melléhez szorít vkit

süvend <süvend süvendi süvendi[t -, süvendi[te süvende[id 02 s> (süvendatud koht) mélyedés, horpadás ♦ seinasüvend a fal mélyedése

tahmane <tahmane tahmase tahmas[t -, tahmas[te tahmase[id 10 adj> (tahmaga koos, tahmaga määrdunud) kormos ♦ tahmased seinad kormos falak; tahmane korstnapühkija kormos kéményseprő

tahvel <t'ahvel t'ahvli t'ahvli[t -, t'ahvli[te t'ahvle[id 02 s>
1. (puidust plaat) falemez; (muust materjalist) tábla ♦ kivitahvel kőtábla; šokolaaditahvel egy tábla csokoládé; vineertahvel furnérlemez
2. (seinal rippuv alus info edastamiseks) tábla ♦ autahvel dicsőségtábla; kuulutustahvel hirdetési tábla; memoriaaltahvel, mälestustahvel emléktábla; nimetahvel címtábla; reklaamtahvel reklámtábla
3. (klassi- v koolitahvel) tábla ♦ tahvlile kirjutama felír a táblára; pühib lapiga tahvli puhtaks letörli a táblát; õpilane kutsutakse tahvli ette v juurde a tanulót kihívják a táblához
■LS: tahvel+ ♦ tahvelklaas táblaüveg

tapeetima <tap'eeti[ma tap'eeti[da tapeedi[b tapeedi[tud 28 v> (tapeeti panema, [seinu] tapeediga katma) tapétáz

toetama <t'oeta[ma t'oeta[da t'oeta[b t'oeta[tud 27 v>
1. támogat, segít ♦ kellegi ettepanekut toetama támogatja vkinek a javaslatát; kandidaati valimistel toetama támogatja a jelöltet a választásokon; rahaliselt toetama pénzzel támogat
2. (najatama, nõjatama, naaldama) támaszt, támaszkodik ♦ toetab end vastu seina v seina najale a falhoz támaszkodik; toeta end minu vastu támaszkodj rám; istub toolil, pea kätele toetatud egy széken ül, a fejét a kezére támasztva

toetuma <t'oetu[ma t'oetu[da t'oetu[b t'oetu[tud 27 v>
1. (end toetama, najatuma, nõjatuma, naalduma) támaszkodik, (neki)dől ♦ kellegi käsivarrele toetuma vkinek a karjára támaszkodik; seina najale toetuma, vastu seina toetuma nekidől a falnak
2. (kelleltki v millestki tuge leidma) támaszkodik; (midagi aluseks võtma, millestki lähtuma) támaszkodik ♦ oma vanematel toetuma a szüleire támaszkodik; faktidele toetuma tényekre támaszkodik

tselluloos <tsellul'oos tselluloosi tsellul'oosi tsellul'oosi, tsellul'oosi[de tsellul'oosi[sid_&_tsellul'oos/e 22 s>
1. bot (taimne süsivesik, taimerakkude seinte kiudaine) cellulóz
2. tehn (taimekiududest saadav tehniline kiudaine) cellulóz
tselluloosi+ ♦ tselluloositööstus cellulózipar

vahe1 <vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s>
1. (erinevus) különbség ♦ ajavahe időeltolódás; hinnavahe árkülönbség, árkülönbözet; ainult selle vahega, et ... az egyetlen különbség az, hogy ...; sellel pole vahet egyre megy, nem számít; vahet tegema megkülönböztet, különbséget tesz
2. (vahemaa) távolság ♦ meie vahet võis olla mõni samm egy pár lépés volt köztünk; käib arstide vahet különböző orvosokhoz jár
3. (vahemik) rés ♦ seina ja kapi vahel oli väike vahe a fal és a szekrény között volt egy kis rés
4. mat (lahutamistehte tulemus) különbség ♦ kahe arvu vahe két szám közötti különbség
■LS: vahe+ ♦ vaheaju anat köztiagy; vahearuanne időközi jelentés, közbenső mérleg; vaheaste köztes lépés; vahefiniš sport részhajrá; vahekaugus távolság; vahekohus választottbíróság, választottbírói testület; vahekäik folyosó

vahele <vahele postp; vahele adv>
1. postp [gen]; adv (ruumiliselt millegi vahemikku) közé ♦ seina ja kapi vahele a fal és a szekrény közé; jäi kahe silma vahele piltl ezt nem vették észre; kahe tooli vahele istuma piltl két szék között a pad alá esik
2. adv (ühendverbide koostisosana) közbe ♦ vahele segama közbeavatkozik; vahele astuma közbelép; vahele rääkima közbeszól; vahele tulema közbejön; vahele võtma lebuktat

vaip <v'aip vaiba v'aipa v'aipa, v'aipa[de v'aipa[sid_&_v'aip/u 22 s>
1. szőnyeg ♦ pärsia vaip perzsaszőnyeg; lendav vaip varázsszőnyeg; kaltsuvaip rongyszőnyeg; lumevaip hótakaró; samblavaip mohaszőnyeg; seinavaip faliszőnyeg
2. (voodivaip, [voodi]tekk) takaró
■LS: vaiba+ ♦ vaibaklopits poroló; vaibapuu poroló, porolóállvány
vaip+ ♦ vaipkate padlószőnyeg

valgusti <valgusti valgusti valgusti[t -, valgusti[te valguste[id 01 s> (valgustusvahend) lámpatest ♦ kohtvalgusti spotlámpa; laevalgusti mennyezeti lámpa; lauavalgusti asztali lámpa; seinavalgusti falilámpa

varjualune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s, adj> s ([seinteta] kerge ehitis) fedett (tároló)helyiség; (katusealune) eresz

ärkel <'ärkel 'ärkli 'ärkli[t -, 'ärkli[te 'ärkle[id 02 s> (ülakorruste kõrgusel seinast eenduv hooneosa) erkély; (katusest eenduv aken, uuk) tetőfelépítményes ablak
■LS: ärkli+ ♦ ärkliaken arhit tetőablak; ärklikorrus tetőtér; ärklituba padlásszoba

äärde <'äärde postp, adv> vt ka ääres, äärest
1. postp [gen] (mille vahetusse lähedusse, kõrvale, juurde) mellé ♦ maja ehitati vee äärde a házat a víz mellé építették; reeturid pandi seina äärde piltl falhoz állították az árulókat
2. adv (ääre poole, ääre ligi) szélre ♦ keskele istutati punased lilled, äärde kollased középre piros virágokat ültettek, szélre sárgákat

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!