[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alt minema kõnek (petta saama, sisse kukkuma) kudarcot vall, baklövést követ el

asend <asend asendi asendi[t -, asendi[te asende[id 02 s>
1. (asetsemisviis, seis) helyzet, testhelyzet, pozíció, póz ♦ võtta sisse mõnus v mugav asend kényelembe helyezi magát; ebamugav asend kényelmetlen testhelyzet; horisontaalasend, horisontaalne asend vízszint helyzet; isteasend ülő helyzet; lamaasend, lamamisasend fekvő helyzet; lähteasend alapállás, alaphelyzet; püstasend, püstiasend álló helyzet; seliliasend a hanyatt fekvő helyzet; vertikaalasend, vertikaalne asend függőleges helyzet; keha asend testhelyzet; asendit muutma testhelyzetet változtat
2. (asukoht, positsioon) fekvés ♦ geograafiline asend földrajzi fekvés, földrajzi helyzet

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

embargo <emb`argo emb`argo emb`argo[t -, emb`argo[de emb`argo[sid 16 s> maj, jur (kaupade sisse- v väljaveo keeld, välismaa kaubalaeva kinnipidamine sadamas) embargó

esitama <esita[ma esita[da esita[b esita[tud 27 v>
1. (väljendama) kifejez, kinyilvánít ♦ protesti esitama megóv, ellenvéleményt jelent be, bejelenti tiltakozását; küsimust esitama kérdést feltesz
2. (otsustamiseks v kontrollimiseks ette näitama) bemutat, megmutat; (midagi kirjalikku üle v sisse andma) benyújt ♦ isikutunnistust esitama bemutatja a személyi igazolványát; süüdistust esitama vádat emel; kaebust esitama reklamál, panaszt emel/tesz, előadja a panaszát; avaldust esitama kérvényt bead
3. (edutamiseks vms ette panema) javasol, állít ♦ kedagi esimeheks esitama elnöknek javasol vkit; kandidaate esitama jelölteket állít
4. (kuulajas-, vaatajaskonnale esinema) előad ♦ tantsu esitama táncot eljár; luuletust esitama verset előad

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

hiilima <h'iili[ma h'iili[da hiili[b hiili[tud 28 v>
1. (vargsi liikuma) lopakodik, surran, sompolyog, somfordál, settenkedik, oson, oldalog, lopódzik; (sisse) beoson ♦ kikivarvul hiilima lábujjhegyen lopódzik; hiilisin majja belopakodtam a házba; poiss hiilib ukse juurde a fiú az ajtóhoz lopakodik; mul õnnestus vaikselt minema hiilida sikerült csendben kiosonnom; hinge hiilib nukrus szomorúság lopakodik lelkembe; hiilivad sammud lopakodó léptek
2. (varitsema, salamisi piiluma) les, leselkedik, leskelődik ♦ kass hiilib hiirt a macska lesi az egeret

hiivama <h'iiva[ma hiiva[ta h'iiva[b hiiva[tud 29 v>
1. (üles vinnama v tõmbama) felvon, felhúz; (õlale, selga) felkap; (end) felhúz ♦ ankrut hiivama horgonyt felhúz, horgonyt felszed; hiivasin koti selga felkaptam a zsákot a hátamra, hátamra kaptam a zsákot
2. kõnek (näppama, sisse vehkima) csen ♦ kelle tagant sa selle noa hiivasid? kitől csented ezt a kést?

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

hõõrumine <h'õõrumine h'õõrumise h'õõrumis[t h'õõrumis[se, h'õõrumis[te h'õõrumis/i 12 s>
1. dörzsölés; (sisse-) beledörzsöl; (üle-) átdörzsöl
2. piltl (nägelemine) súrlódás ♦ omavahelised hõõrumised súrlódások

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

imbuma <'imbu[ma 'imbu[da 'imbu[b 'imbu[tud 27 v> (sisse) bevódik, szivárog; (imenduma) beleivódik; (sisse immitsema) beszivárog; (välja) kiszivárog ♦ maasse imbuma a földbe ivódik; niiskus imbub riietesse a ruha beszívja a nedvességet; vesi imbus pinnasesse a víz a talajba ivódik; tuppa imbus lõhnu szagok szivárogtak a szobába; läbi eesriide imbub tuppa valgust fény szivárog a szobába a függönyön át; vesi imbub keldrisse víz szivárog a pincébe; kreem on naha sisse imbunud a krém a bőrbe szívódott; palkidest imbus vaiku gyanta szivárgott a gerendákból; haavast imbub verd vér szivárgott a sebből

imenduma <imendu[ma imendu[da imendu[b imendu[tud 27 v> füsiol (läbi rakukihtide imbuma) beivódk, felszívódik, beszívódik, beleivódik ♦ toitained imenduvad verre a tápanyagaok felszívódnak a vérbe; mürk imendub haava kaudu kiiresti a méreg gyorsan felszvódik a seben keresztül; kreem imendub naha sisse a krém a bőrbe ivódik

immigreeruma <immigr'eeru[ma immigr'eeru[da immigr'eeru[b immigr'eeru[tud 27 v> (sisse rändama) bevándorol

immitsema <immitse[ma immitse[da immitse[b immitse[tud 27 v>
1. (nõrgalt imbuma, kuhugi tungima v levima) szivárog, nedve(d)zik; (sisse) beszivárog ♦ kasest immitseb mahla a nyírfából szivárog a lé; haavast ei immitsenud enam verd már nem szivárog vér a sebből; koridorist immitses tuppa nõrka valgust a folyosóról gyenge fény szivárog a szobába; kahtlus immitses hinge lelkébe fészkelte magát a gyanú
2. (vähehaaval hõõguma v põlema) izzik, parázsik ♦ tuli immitseb turbakihis parázslik a tűz tőzegrétegben; viha immitseb nagu tuli tuha all parázslik a harag, mint a tűz a hamu alatt

importima <'imp'orti[ma 'imp'orti[da 'impordi[b 'impordi[tud 28 v> (sisse vedama) behoz, importál ♦ kohvi importima kávét importál

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

julgema <j'ulge[ma j'ulge[da j'ulge[b j'ulge[tud_&_jule[tud 27 v> bátorkodik, vetemedik, merészkedik, merészel, mer; (julgust ilmutama) bátorságot mutat; (mitte kartma) rettenthetetlen; (söandama) merészel ♦ julgen üles tunnistada be merem vallani; julgen selles kahelda kételkedni merek benne; kuidas sa julged minust niimoodi mõelda? hogy merészelsz ilyet gondolni rólam?; vaevalt ta julgeb seda teha nem igen meri megtenni; tule, kui julged gyere, ha mersz; ei julge soovitada nem merem ajánlani; kas julgeme sisse minna? be merünk menni?

juuksekarv <+k'arv karva k'arva k'arva, k'arva[de k'arva[sid_&_k'arv/u 22 s> hajszál ♦ hallid juuksekarvad meelekohtadel ősz hajszálak a halántékon; juuksekarv on sattunud taina sisse hajszál került a tésztába; harvad juuksekarvad on siledaks kammitud a ritka haj simára van fésülve; miski ripub juuksekarva otsas hajszálon függ

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kaevuma <k'aevu[ma k'aevu[da k'aevu[b k'aevu[tud 27 v> (end sisse kaevama) beássa magát ♦ liivasse kaevuma beássa magát a homokba

kasseerima <kass'eeri[ma kass'eeri[da kasseeri[b kasseeri[tud 28 v>
1. (raha sisse nõudma) inkasszál, kasszíroz, behajt, beszed ♦ makse kasseerima beszedi az adót
2. jur (kassatsiooni teostama) megsemmisít

kastma <k'ast[ma k'ast[a kasta[b kaste[tud, k'ast[is k'ast[ke 34 v>
1. (meg)öntöz, (meg)locsol ♦ aeda kastma a kertet öntözi; lilli kastma megöntözi a virágokat; muru kastma megöntözi a gyepet; suvel kastetakse linnatänavaid nyáron öntözik a városi utcákat
2. (märjaks tegema) márt; (märjaks tegemiseks vedeliku sisse panema) márt ♦ sulge tindipotti kastma tintatartóba mártja a tollat; jalgu vette kastma lábát a vízbe mártja
3. (tainast sõtkuma) gyúr, kigyúr ♦ tainast kastma tésztát gyúr
■LS: kastmis+ ♦ kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kastmisvesi öntözővíz; kastmisvoolik öntözőcső

kataloogima <katal'oogi[ma katal'oogi[da kataloogi[b kataloogi[tud 28 v> (kataloogi sisse kandma, kataloogi koostama) katalogizál ♦ raamatuid kataloogima könyveket katalogizál

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kiikama <k'iika[ma kiiga[ta k'iika[b kiiga[tud 29 v> (pilku heitma) kandikál, bepillant, betekint ♦ kiikasime kardina tagant [välja] kikandikáltunk a függöny mögül; aknast sisse kiikama betekint az ablakokon; inimesed oleks tahtnud tulevikku kiigata az emberek szerettek volna bepillantani a jövőbe

kiiluma <k'iilu[ma k'iilu[da kiilu[b kiilu[tud 28 v>
1. (kiiluga kinnitama) (ki)ékel ♦ kirvest varre otsa kiiluma ékeli a fejszenyelet
2. (kiiluga lõhestama) ékel ♦ puupakku lõhki kiiluma ékeli a tuskót
3. (tihedalt vahele, sisse v üksteise ligi suruma) ékel ♦ palki kiiluma kandva samba sisse a gerendát a tartóoszlopba ékeli; seepärast kiilusin eelneva tsitaadi oma luuletuse azért ékeltem be a fönti idézetet a versembe
4. (kinni kiiluma) beszorul ♦ võti kiilus luku sisse kinni a kulcs beszorult a zárba

kindlus <k'indlus k'indluse k'indlus[t k'indlus[se, k'indlus[te k'indlus/i_&_k'indluse[id 11_&_09 s>
1. (vastupidavus, tugevus) szilárdság, erősség ♦ müüride kindlus a falak szilárdsága
2. (kõhklematus, vankumatus) biztonság, bizonyosság ♦ ma tahan selles asjas kindlust bizonyosságot akarok ebben a kérdésben; mul ei ole täit kindlust nem vagyok teljesen biztos (abban); täie kindlusega väitma midagi teljes bizonyossággal állít vmit
3. (kants) vár, bástya, erőd ♦ kivikindlus kővár, kőbástya; merekindlus tengeri erőd; kindluse müürid a vár falai; kindluse tornid a vár bástyái; kindluse varemed a vár romjai; kindlust kaitsma a várat védi; kindlust ründama a várat ostromolja; kindlust sisse piirama bekeríti az erődöt; kindlust vallutama a várat megszállja; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
■LS: kindluse+ ♦ kindlusekraav a vár árka; kindlusemüür várfal; kindlusetorn vártorony

kinni jääma
1. beszorul, elakad ♦ auto jäi porisse kinni elakadt egy kocsi a sárban; võti jäi luku sisse kinni beszorult a kulcs a zárba; mul jäi hing rõõmust kinni az örömtől elakadt a lélegzetem
2. (väljavoolu lõpetama) elapad ♦ lehm on kinni jäämas elapad a tehén

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

kleepima <kl'eepi[ma kl'eepi[da kleebi[b kleebi[tud 28 v>
1. (liimima) ragaszt; (peale, külge) ráragaszt; (sisse) beleragaszt ♦ marki ümbrikule kleepima bélyeget ragaszt a borítékra; plangule kuulutust kleepima plakátot ragaszt a falra; laps kleepis endale vuntsid ette a gyerek bajuszt ragasztott magának; pilte albumisse kleepima képeket ragaszt az albumba; liim kleebib hästi jól fog az enyv; see hüüdnimi jäi talle nagu kleebituna külge rajta ragadt a gúnynév
2. kõnek (kleepuma) ragad, tapad ♦ pori kleepis mu kingade külge a sár a cipőmre ragadt; ta käed kleebivad ragad a keze

kloorima <kl'oori[ma kl'oori[da kloori[b kloori[tud 28 v> tehn (kloori abil töötlema); keem (kloori ühendisse sisse viima) klóroz ♦ miks kraanivett klooritakse? miért klórozzák a csapvizet?

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kodunema <kodune[ma kodune[da kodune[b kodune[tud 27 v>
1. (harjuma, kohanema) alkalmazkodik; (sisse elama) beilleszkedik; (eluga uues kohas) meghonosodik ♦ uute oludega kodunema alkalmazkodik az új körülményekhez; uues töökohas kodunema beilleszkedik az új munkahelyen
2. (tarvitusele tulema, omaseks saama) meggyökerezik, meghonosodik ♦ laensõnad kodunevad keeles a jövevényszavak meghonosodnak a nyelvben

kolmekaupa <+k'aupa adv> hármasával ♦ paari- või kolmekaupa kettesével vagy hármasával; vaatajaid lastakse sisse kolmekaupa hármasával engedik be a nézőket

koputama <koputa[ma koputa[da koputa[b koputa[tud 27 v>
1. (millelegi kergelt lööma) kopog; (aeg-ajalt) kopogtat; (uksele, aknale) bekopog ♦ uksele koputama kopog az ajtón; õlale koputama vállat megvereget; ta astus koputamata sisse kopogtatás nélkül belépett; tohter kontrollis koputades kopsu kõnek az orvos kopogtatással vizsgálta a tüdejét; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél
2. kõnek (omade peale kaebama) besúg, spicliskedik

kraapima <kr'aapi[ma kr'aapi[da kraabi[b kraabi[tud 28 v>
1. (kaapima) lekapar, levakar, megvakar, kapar; (puhtaks) kikapar; (sisse uuristama) karcol ♦ ära kraabi lauda selle nõelaga ne karcold az asztalt azzal a tűvel; miski kraabib mu kurku valami karcolja a torkomat
2. (kratsima, sügama) megvakar

kruvima <kruvi[ma kruvi[da kruvi[b kruvi[tud 27 v>
1. csavar, srófol, csavaroz; (küljest v pealt ära, lahti) kicsavaroz; (sisse) becsavar
2. piltl (kõrgeks ajama) srófol ♦ hindu kõrgemale kruvima az árakat magasabbra srófolják

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kurat <kurat kuradi kuradi[t -, kuradi[te kurade[id 02 s>
1. (kurjuse kehastus) ördög; (kurivaim) fene ♦ kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni; kuradit/peltsebuli peltsebuliga välja ajama kutyaharapást szőrével (gyógyítják); kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe
2. (kirumissõna) ördög, fene ♦ mis kurat! mi az isten!, ördögöt!, mi a fene!; kuradi päralt v pihta a fene egye meg; käi v kasi kuradile! menj az ördögbe!; kurat teda võtku! az ördög vigyel el!; kurat võtku! vigye(n) el az ördög!; az ördög vigye el!, a fene vigyen el!; kus kurat ta jälle käis? hol a fenében jár már megint?; kurat, lõpeta ära! a francba, fejezd be!; kurat teab, millega see kõik lõpeb a fene tudja, mi lesz a vége; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; kuradile! süsd meg!; kurat küll! az ördögbe is!; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél

kurk1 <k'urk kurgi k'urki k'urki, k'urki[de k'urki[sid_&_k'urk/e 22 s> (köögiviljataim, selle vili) uborka ♦ harilik kurk bot (Cucumis sativus) uborka; varane kurk korai uborka; hapendatud kurgid savanyított uborka; marineeritud kurgid ecetes uborka; hapukurk kovászos uborka; soolakurk sós uborka; kurki v kurke kasvatama uborkát termel; kurke hapendama bekovászolja az uborkát; kurke sisse tegema uborkát tesz el
■LS: kurgi+ ♦ kurgilõik uborkaszelet; kurgimahl uborkalé; kurgipeenar uborkaágy; kurgisaak uborkatermés; kurgisalat uborkasaláta; kurgiseeme uborkamag; kurgisort uborkafajta; kurgitaim[ed] uborkapalanta

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

kõrbema <k'õrbe[ma k'õrbe[da k'õrbe[b k'õrbe[tud 27 v>
1. (mustaks tõmbuma, söestuma) odaég; (küpsedes) megég; (külge, põhja) leég ♦ rasv kõrbeb odaég a zsír; liha läks pisut kõrbema a hús egy kicsit odaégett
2. (tugevasti päevituma) sül, leég ♦ pruuniks kõrbenud ihu barnára sült bőr
3. (põuaga ära kuivama) (meg)perzselődik ♦ muru kõrbeb päikese käes perzselődik a fű a napon
4. kõnek (tugeva janu puhul) (ki)szárad ♦ kurk kõrbeb kiszárad a torok; keel kõrbeb janust suulakke v kurku ínyéhez szárad a nyelve a szomjúságtól
5. kõnek (ebaõnnestuma, luhtuma) lebukik; (sisse kukkuma) tetten érik

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

laadima1 <l'aadi[ma l'aadi[da laadi[b laadi[tud 28 v>
1. rak; (täis, peale, sisse) megrak; (peale) felrak; (maha, välja) lerak; (ümber, uuesti) átrak ♦ konteinereid laadima konténereket rakod
2. kõnek (toppima, panema) betölt
■LS: laad+ ♦ laadruum raktér
laadimis+ ♦ laadimisjaam töltőállomás; laadimisplats kirakodó, rakodóhely; laadimispunkt töltőpont; laadimistööd rakománykezelés

laekuma <l'aeku[ma l'aeku[da l'aeku[b l'aeku[tud 27 v> (saabuma, sisse tulema) betárol, érkezik; (kogunema) befolyik

lahtine <l'ahtine l'ahtise l'ahtis[t l'ahtis[se, l'ahtis[te l'ahtis/i_&_l'ahtise[id 12_&_10 adj>
1. (avatud, katmata, avalik, aval) nyitott, nyílt ♦ lahtine uks nyitott ajtó; lahtine silp keel nyílt szótag; lahtise taeva all a szabad ég alatt; lahtine luumurd med nyílt törés; lahtised mööblikatted leszedhető bútorhuzatok; lahtine haav nyílt seb; lahtiste uste päev nyílt nap; lahtine hääletus nyílt szavazás; küsimus jääb lahtiseks a kérdés nyitva marad; lahtiste juustega kibontott hajjal; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban
2. (kiiresti v rohkesti eritav v erituv) ♦ lahtine köha hurutos köhögés

lipsama <l'ipsa[ma lipsa[ta l'ipsa[b lipsa[tud 29 v> suhan, surran; (sisse, mööda, läbi) besurran; (minema, käest) elszökik; (välja) kicsúszik ♦ kes tahes oleks võinud välja lipsata bárki kisurranhatott; tal lipsas suust üks vandesõna a száján kicsúszott egy káromkodás

lõige <lõige l'õike lõige[t -, lõige[te l'õike[id 06 s>
1. (lõikamine) vágás; (sisse-, sälk) bevágás, metszés; (graafiliste tehnikate nimetustes) metszet ♦ keisrilõige med császármetszés; linoollõige kunst linóleummetszet; puulõige kunst fametszet; vaselõige kunst rézmetszet
2. (läbi-) metszet ♦ kuldlõige trük, mat aranymetszés; pikilõige hosszmetszet; ristlõige keresztmetszet
3. (rätsepatöös, lõikelehel) szabásminta; (tegumood) fazon ♦ kleidilõige ruhafazon; seelikulõige szoknya szabásminta
4. (näo v näoosa kuju kohta) metszés ♦ silmalõige szemének a metszése
5. jur (paragrahvi alajaotis) bekezdés
■LS: lõike+ ♦ lõikehammas (1) anat metszőfog; (2) tehn tépőfog; lõikejoon (1) tehn tépővonal; (2) mat metszésvonal; lõikelaud vágódeszka, vágólap; lõikelill vágott virág; lõikepunkt metszéspont

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

läbi laskma (mööda lubama, ainet, valgust vms sisse laskma) átenged, átereszt ♦ laske läbi! engedjétek át!; mantel laseb vett läbi a kabát átengedi a vizet; kedagi eksamil läbi laskma átenged vkit a vizsgán

läbi minema
1. (läbima) keresztülmegy ♦ läksime metsast läbi az erdőn keresztül mentünk
2. (teel kuhugi sisse põikama) beugrik
3. (tarvitamiskõlbmatuks muutuma, läbi kuluma: riiete, jalatsite kohta) ♦ raadiol hakkavad patareid läbi minema a rádióban lemerül az elem

lämbuma <l'ämbu[ma l'ämbu[da l'ämbu[b l'ämbu[tud 27 v> (õhupuuduse tõttu surema) megfullad, elfullad; (õhupuudust tundma) fuldoklik ♦ suitsu kätte lämbuma belefullad a füstbe; ta lämbus oma okse sisse saját hányásától fulladt meg; naeru kätte lämbudes a nevetéstől fuldokolva
■LS: lämbumis+ ♦ lämbumissurm fulladásos halál

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

lülitama <lülita[ma lülita[da lülita[b lülita[tud 27 v> kapcsol ♦ sisse lülitama bekapcsol; välja lülitama kikapcsol

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

mahtuma <m'ahtu[ma m'ahtu[da mahu[b mahu[tud 28 v> (kellele-millele kusagil ruumi olema) (el)fér, ráfér, odafér, befér, belefér ♦ taskusse mahtuma elfér zsebben; kapp ei mahu uksest sisse a szekrény nem fér be az ajtón; saali mahub sada inimest a teremben 100 fő fér el; bussi peale mahtuma felfér a buszra; riiete sisse ära mahtuma belefér a ruháiba; kingad ei mahu jalga a cipő nem megy a lábára; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember kis helyen is elfér

mahutama <mahuta[ma mahuta[da mahuta[b mahuta[tud 27 v>
1. (ära paigutama, sisse sobitama) elhelyez, belezsúfol, beletöm ♦ mahutasin kõik asjad kohvrisse minden holmit betömtem a bőröndbe
2. (mahu poolest paigutada võimaldama) belefér, befogad, tárol ♦ mitu inimest see paat mahutab? hány ember fér be egy csónakba?; ligi nelisada liitrit mahutav vaat közel négyszáz literes hordó

maks2 <m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s>
1. (kohustuslik makse) adó, díj ♦ otsene maks egyenes adó; kaudne maks közvetett adó; aktsiisimaks maj jövedéki adó; kinnisvaramaks ingatlanadó; maamaks maj telekadó, földadó; telefonimaks telefondíj, telefon-előfizetési díj; tollimaks maj vámilleték, vám; üksikisiku tulumaks maj jövedelemadó; ettevõtte tulumaks társasági adó; makse maksma adót fizet; makse sisse nõudma beszedi az adót; makse tõstma díjemelést hajt végre; makse vähendama levonja az adókat; maksudest kõrvalehoidumine adókijátszás
2. (tasu teenuse eest) díj ♦ aastamaks éves díj; kindlustusmaks biztosítási díj; liikmemaks tagdíj, tagsági díj; osavõtumaks részvételi díj; postimaks portó, postadíj; tempelmaks bélyegilleték
3. kõnek (maksmine, tasumine) fizetés ♦ ettemaks előlegfizetés; järelmaks részletfizetés; sissemaks hozzájárulás; tagasimaks visszatérítés
■LS: maksu+ ♦ maksuamet maj adóhatoság, adóhivatal; maksuametnik (1) adóellenőr; (2) aj pénzügyőr; maksubaas adóalap; maksudeklaratsioon adóbevallás; maksujärelevalve adóellenőrzés; maksukohustus adókötelezettség; maksukohustuslane maj adóköteles; maksukoorem piltl adóteher; maksukuritegu adóbűncselekmény; maksukviitung díjnyugta; maksumaksja adófizető, adózó; maksumäär maj adókulcs; maksuobjekt adózás tárgya; maksuparadiis adóparadicsom; maksupettus adócsalás; maksupoliitika maj adópolitika; maksuraha adóbevétel; maksureform adóreform; maksuseadus adótörvény; maksusoodustus maj adókedvezmény; maksusüsteem maj adórendszer; maksuteade adómegállapító határozat, adóhatározat; maksuvaba adómentes, illetékmentes; maksuvõimeline adóképes; maksuvõlg adóhátralék, adótartozás

makse <makse m'akse makse[t -, makse[te m'akse[id 06 s> maj (sisse-, väljamakstav rahasumma) (ki)fizetés ♦ sissemakse maj hozzájárulás; sularahamakse készpénzfizetés; tagasimakse maj visszafizetés, térítés; väljamakse kifizetés
■LS: makse+ ♦ makseautomaat bankautomata; maksebilanss maj fizetési mérleg; maksekorraldus maj a fizetési megbízás; maksekviitung garanciajegy, utalvány; makseteatis fizetési értesítés; maksetähtaeg, maksetähtpäev maj fizetési határidő; maksevahend maj fizetési eszköz, fizetőeszköz; makseviis fizetési mód

manustama <manusta[ma manusta[da manusta[b manusta[tud 27 v> (toitaineid, ravimeid vms organismi sisse viima) bevesz, bead

marssima <m'arssi[ma m'arssi[da marsi[b marsi[tud 28 v>
1. (taktisammus käima) menetel ♦ tänaval marssima menetel az utcán
2. (rännakukorras ühest piirkonnast teise liikuma) vonul ♦ linna sisse marssima bevonul a városba

mattuma <m'attu[ma m'attu[da m'attu[b m'attu[tud 27 v> (mille alla v sisse maetud saama) beletemetődik, eltemetkezik, elmerül; (uppuma) belefullad; (vajuma, sukelduma) elmerül ♦ auto mattus lumme az autót betemette a hó

mulgustama <mulgusta[ma mulgusta[da mulgusta[b mulgusta[tud 27 v> (mulku v mulke sisse tegema) átlyukaszt, lyukaszt, belyukaszt; (piletit) kilyukaszt

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

mähkuma <m'ähku[ma m'ähku[da m'ähku[b m'ähku[tud 27 v> (end mähkima) beburkoló(d)zik, burkoló(d)zik ♦ tekkide sisse mähkuma beburkolódzik pokrócok közé; tulevik on mähkunud tumedasse pilve a jövő sötét felhőbe burkolózott

mässima <m'ässi[ma m'ässi[da mässi[b mässi[tud 28 v>
1. (mida mille v kelle ümber keerama, mähkima) (be)bugyolál, beburkol ♦ mässis lapse sooja teki sisse meleg takaróba bugyolálta gyermekét
2. piltl (millessegi segama, millegagi koormama) belekever ♦ ta on ka teised asjasse mässinud másokat is belekevert az ügybe

määrima <m'ääri[ma m'ääri[da määri[b määri[tud 28 v> (pinnale kandma ja laiali ajama v sisse hõõruma, määret seadmete liikuvate osade vahele viima) bemaszatol, összepiszkol, összejár, zsíroz, rámázol, piszkít, odaken, mocskol, megveszteget, megken, maszatol, lekenyerez, kizsíroz, keneget, ken, besároz, bemázol ♦ võid leivale määrima vajat ken a kenyérre, megkeni a kenyeret vajjal; midagi kellelegi pähe määrima nyakába akaszt vkinek vmit; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát

nagamann <nagam'ann nagamanni nagam'anni nagam'anni, nagam'anni[de nagam'anni[sid_&_nagam'ann/e 22 s> nlj (poisijõmpsikas, jõngermann) suhanc, suttyó, kölyök; (elav) vadóc, kis kölyök ♦ algklasside nagamannid az alsós kölykök; maal oskab iga nagamann traktorile hääled sisse lüüa vidéken minden suhanc be tudja indítani a traktort

narts <n'arts nartsu n'artsu n'artsu, n'artsu[de n'artsu[sid_&_n'arts/e 22 s> (kalts, räbal) cafat, rongy, mosórongy, foszlány; (vanade katkiste rõivaste kohta) rongy; (jalanarts) kapca; (tahtejõuetu, saamatu inimene) tutyimutyi ♦ määrdunud v mustad nartsud koszos rongyok; pühkis õlised käed nartsu sisse puhtaks egy rongyba törölte az olajos kezét; praod on nartsudega kinni topitud repedéseket rongyokkal tömték be; sidus haava puhta nartsuga kinni tiszta ronggyal kötötte be a sebet; mähkis nartsud jala ümber ja tõmbas saapad otsa a kapcát a lába köré tekerte és felhúzta a csizmát; ta on nii ihne, et käib nartsudes olyan zsugori, hogy rongyokban jár; sa oled üks iseloomutu narts egy gerinctelen tutyimutyi vagy

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

neljakaupa <+k'aupa adv> négyesével ♦ sammusime kolonnis neljakaupa reas négyes oszlopban gyalogoltunk; sisse lasti neljakaupa négyesével engedtek be

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

nuuksuma <n'uuksu[ma n'uuksu[da nuuksu[b nuuksu[tud 28 v>
1. (nuttes kramplikult sisse hingama) szepeg, zokog, szipog ♦ nutab tasakesi nuuksudes, nuuksub vaikselt nutta csendesen szepegve sír
2. (kiunuma, niutsuma) nyafog, vinnyog; (aeg-ajalt) nyafog; (veidi) nyafog; (haledalt) nyüszít ♦ koer nuuksub nyüszít a kutya

nuut1 <n'uut nuudi n'uuti n'uuti, n'uuti[de n'uuti[sid_&_n'uut/e 22 s> tehn (õnar, soon) horony ♦ nuuthöövliga aetakse nuut sisse hornyot vágnak bele a horonygyaluval

nõrguma <n'õrgu[ma n'õrgu[da n'õrgu[b n'õrgu[tud 27 v>
1. (tilkadena valguma, immitsema) csordul; (läbi) átfolyik, átcsorog; (sisse) befolyik; (nirena voolama, nirisema) csorog ♦ vihmavesi nõrgub aknaklaase mööda [alla] az esővíz lefolyik az ablaküvegeken; vihmamantlilt nõrgub vett saabastesse az esőkabátról a csizmába csorog a víz; haavast nõrgub verd vér csorog/folyik a sebből; higi nõrgub mööda nägu alla a verejték lefolyik az arcán; pisarad nõrguvad silmist szemeiből könny folyik; mesi nõrgub nirena purki a méz vékony sugárban csorog az üvegbe; praevardast nõrgub rasva sütele a nyársról a parázsra csorog a zsír
2. (selliselt tahenema, nõrguda laskma) szárad ♦ taldrikud nõrguvad nõuderestil a tányérok az edényszárítón száradnak; las võrk nõrgub tahedamaks hadd száradjon a háló

nööpauk <+'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> gomblyuk; (ilunööpauk) gomblyuk ♦ nööpaukude vahekaugus gomblyukak közötti távolság; nööpauke sisse lõikama kivágja a gomblyukat; nööpauke tegema v üle ääre lööma gomblyukaz; pistis lille nööpauku virágot tűzött a gomblyukába
■LS: nööp+augu+ ♦ nööpaugumasin gomblyukvarró-gép; nööpaugupiste tekst gomblyuköltés; nööpaugusiid tekst gomblyukvarró cérna

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

ost2 <'ost ostu 'ostu 'ostu, 'ostu[de 'ostu[sid_&_'ost/e 22 s>
1. (ostmine) vásárlás, vétel ♦ sisseost bevásárlás; ülesost felvásárlás; ost ja müük adás-vétel; maja omandati ostu teel a házat vásárlás útján szerezték; see raha on auto ostuks ez a pénz autóvásárlásra van
2. (ostetav v ostetud ese) vétel, vásároltak ♦ ostu sisse pakkima becsomagolja a vásároltakat; paneb ostud kotti táskájába teszi a vásároltakat
■LS: ostu+ ♦ ostueesõigus jur elővételi jog; ostuhind vételár, beszerzési ár; ostujõud maj vásárlóerő; ostukorv (selvekaupluses ostude paigutamiseks) bevásárlókosár; ostukäru bevásárlókocsi, kocsi; ostuleping adásvételi szerződés; ostupalavik vásárlási láz; ostuväärtus vásárlóérték

panema <pane[ma p'ann[a pane[b p'an[dud, pan[i pan[ge pann[akse 36 v>
1. (asetama, paigutama horisontaalselt) tesz, helyez, rak; (sisse) beletesz; (vastu) ellenáll ♦ paneb raamatu lauale az asztalra teszi a könyvet; paneb rahakoti kotti beleteszi a pénztárcát a táskába; paneb karbi kapi peale felrakja a dobozt a szekrény tetejére; paneb kleidi selga felveszi a ruháját; mõtted paberile panema feljegyzi a gondolatait; mootorit käima panema beindítja a motort; kuulutust lehte panema feladja a hirdetést; paneb plaadi peale (mängima) felteszi a lemezt; tähele panema megjegyez, észre vesz; ära pane pahaks ne vedd rossz néven; panin kirja posti feladtam postára a levelet; see paneb mind mõtlema ez elgondolkoztat engem; mehele panema bekötik a fejét, férjhez ad; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel, mindent egy kockára (fel)tesz, mindent egy lapra tesz; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
2. (kedagi kuhugi suunama, saatma) tesz ♦ laps pandi kooli a gyereket beíratták az iskolába; kurjategija pandi vangi a bűnözőt bebörtönözték
3. (mingit tegevust v seisundit esile kutsuma) ♦ midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

piiluma <p'iilu[ma p'iilu[da piilu[b piilu[tud 28 v> (salamahti vaatama, piidlema) kukucskál, (meg)les ♦ keegi piilus neid kardina tagant valaki a függöny mögül leste őket; aknast sisse piiluma bekukucskál az ablakon

pintsel <p'intsel p'intsli p'intsli[t -, p'intsli[te p'intsle[id 02 s> ecset, pamacs; kõnek pemzli ♦ pehme pintsel puha (szálú) ecset; habemeajamispintsel borotvapamacs; jumestuspintsel púderpamacs; meigipintsel sminkecset; õlimaalipintsel festőecset; võtsin pintsli kätte elővettem az ecsetet, ecsetet vettem a kezembe; seebitas näo pintsliga sisse beszappanozta magát a pamaccsal
■LS: pintsli+ ♦ pintslitõmme ecsetvonás

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

pori <pori pori pori p'orri, pori[de pori[sid 17 s> sár ♦ vedel pori latyak; porisse v pori sisse v porri kinni jääma elakad/megfeneklik/megreked a sárban; pori pritsib fröcsög a sár; saapad on poriga koos csupa sár a cipője, a cipő sáros; kedagi porri tallama piltl sárba ránt/tipor vkit; kedagi poriga pilduma piltl vkit sárral dobál
■LS: pori+ ♦ porihall sárszürke; porikärbes döglégy; porilaud sárvédő; poriloik, porilomp pocsolya, tócsa; poriplekk sárfolt; poritiib auto sárhányó; porivaip lábtörlő, autószőnyeg, gumiszőnyeg

puhuma <puhu[ma puhu[da puhu[b puhu[tud 27 v> fúj; (sisse) belefúj ♦ tuul puhub fúj a szél; puhub küünla ära elfújja a gyertyát; klaasi puhuma üveget fúj; seebimulle puhuma szappanbuborékokat fúj; pandi politseireidil puhuma bele kellett fújnia az alkoholszondába a közúti ellenőrzésen; õhupalli täis puhuma felfújja a léggömböt; puhutakse pasunaid megfújják a harsonákat; pole vaja seda asja suureks puhuda piltl nem szükséges nagy ügyet csinálni belőle; elu sisse puhuma millelegi piltl életet lehel vmibe; ministeeriumis puhuvad nüüd teised v uued tuuled piltl a minisztériumban most más szelek fújnak; ta teab, kust tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél

puistama <p'uista[ma puista[ta p'uista[b puista[tud 29 v>
1. (kallama, langeda laskma) szór, hint, önt, zúdít; (peale, üle) megszór, meghint vmivel; (välja, sisse) kiszór, beszór vhová, beleszór vmibe; (laiali) szétzór, elhint, kiönt ♦ puista supi sisse soola sózd meg a levest; libedale teele puistati liiva fölszórták homokkal a síkos utat; keegi on tuhka vaiba peale puistanud valaki összehamuzta a szőnyeget; perenaine puistas herned potti a gazdaasszony borsót öntött a lábosba; jahu puistati kottidesse lisztet öntöttek a zsákba; puista kringlile [tuhk]suhkrut [peale] porcukrozd meg a sütit; kask puistab lehti a nyírfa hullajtja a leveleit; pilv puistab vihma szemerkél az eső; puistab lund szállingózik a hó; rong puistas reisijad perroonile maha piltl szállingóztak az utasok a vonatból a peronra; laps puistati kallistuste ja kingitustega üle piltl a gyereket elhalmozták ölelésekkel és ajándékokkal; saepuruga ülepuistatud tee fűrészporral felszórt út
2. (tuuseldama, midagi otsides segi paiskama) turkál, kotorászik; (läbi otsima) átkutat ♦ puistas närviliselt sahtlis idegesen kotorászott a fiókban; puistasin kadunud dokumenti otsides pabereid az elveszett iratot keresve turkáltam a papírok között; puistasin oma mälestusi kotorásztam az emlékeim között
3. kõnek (varastama, röövima) lop, rabol ♦ jälle on seda poodi puistamas käidud már megint lopni ment a boltba
4. piltl (midagi ohtralt jagama, pilduma, loopima) szór ♦ puistab komplimente bókokat szór; puistab küsimusi kérdésekkel bombáz vkit; südant puistama kiönti szívét vkinek; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

punuma1 <punu[ma punu[da punu[b punu[tud 27 v>
1. (põimima) fon, köt, fűz; (sisse põimima) befon ♦ pärga punuma koszorút köt; patsi punuma befon; lind punub pesa a madár fészket sző; punub intriigi ármányt sző, áskálódik; punutud mööbel fonott bútor; korvi punuma kosarat fon; punutud korv fonott kosár
2. (ümber mähkima) fon ♦ naine punub käed ümber mehe kaela az asszony a kezét a férfi nyaka köré fonja

põikama <p'õika[ma põiga[ta p'õika[b põiga[tud 29 v>
1. (liikumissuunast [kiiresti] kõrvale pöörama) letér (az útról), eltér ♦ mööda põikama megkerül; kõrvale põikama kitér
2. (korraks kuhugi minema, kuskilt läbi astuma) ruccan, beugrik, betér ♦ mägedesse põikama a hegyekbe ruccan; sisse põikama kellegi juurde beugrik vkihez; poodi sisse põikama betér a boltba

põimima <p'õimi[ma p'õimi[da põimi[b põimi[tud 28 v>
1. (punuma) fon; (sisse) befon; (üheks tervikuks keerutama) sodor
2. (tihedalt millegi ümber mähkima, kasvama) teker

põletama <põleta[ma põleta[da põleta[b põleta[tud 27 v>
1. (tulega hävitama, midagi valgustamiseks v soojendamiseks põleda laskma) éget, eléget, megéget, odaéget ♦ prügi põletama szemetet éget; küünlaid põletama gyertyát éget; surnut/laipa põletama elhamvaszt; küla põletati maani maha a falut teljesen leégették; küünalt mõlemast otsast põletama piltl mind a két végén égeti a gyertyát; põletab enda järelt kõik sillad piltl minden hidat feléget maga mögött
2. (kuumutamisega töötlema v valmistama) éget ♦ puidu sisse mustrit põletama fába mintát éget; lupja põletama meszet éget; viina põletama szeszt éget
3. (tulisena tunduma, sellisena valu põhjustama) (meg)csíp, megéget; (päikese kohta) éget ♦ suud [ära] põletama megégeti a száját; kõrvenõgesed põletavad käsi a csalán csípi a kezét; jäine tuul põletab nägu a metsző szél csípi az arcát; päike on ta pruuniks põletanud barnára égette a nap

raadio <r'aadio r'aadio r'aadio[t -, r'aadio[te r'aadio[id 01 s>
1. (traadita side) rádió
2. (ringhääling, raadiojaam) rádió ♦ kohalik raadio helyi adó; raadios töötama a rádiónál dolgozik; raadio teatas, et ... a rádióban azt mondták, hogy ...
3. (raadioaparaat) rádió ♦ raadiot kinni keerama v panema kikapcsolja a rádiót; lülitas raadio sisse, keeras raadio lahti bekapcsolta a rádiót
■LS: raadio+ ♦ raadiodiktor rádióbemondó; raadioreportaaž rádióriport; raadiosaatejaam rádióállomás; raadiosaatja rádióadó; raadiotöötaja rádiós

raba2 <raba raba raba r'appa, raba[de raba[sid_&_rab/u 17 s> (kõrgsoo) ingovány, mocsár, láp ♦ murakaraba hamvas szedres láp; turbaraba tőzegláp; rappa sisse vajuma elsüllyed a mocsárban
■LS: raba+ ♦ rabahani zool (Anser fabalis) vetési/lasznak/téli lúd; rabamaa ingoványos terület

raha <raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s>
1. (paberraha v münt) pénz; (peen-, vahetusraha) aprópénz; (ostmisel tagasiantav raha) visszajáró pénz; (rahasumma) pénzösszeg ♦ elatusraha tartásdíj; joomaraha borravaló; leivaraha kenyérrevaló; paberraha bankjegy, papírpénz; sularaha készpénz; taskuraha zsebpénz; veoraha viteldíj; raha teenima pénzt keres; raha läbi lööma fenekére ver a pénznek; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek; raha raiskama költekezik, pazarol; raha tuulde loopima az ablakon szórja ki a pénzt; käis raha peeneks vahetamas felváltotta a pénzt; see on maha visatud raha ez kidobott pénz; praegu on meil raha[de]ga kitsas mostanában pénzszűkében vagyunk; ma olen rahast päris lage teljesen elfogyott a pénzem, nincs egy fillérem se; aeg on raha az idő pénz; tal on raha nagu raba dögivel van pénze; majd felveti a pénz; annyi a pénze, mint a pelyva; kellelgi on raha nagu raba annyi vkinek a pénze, mint a pelyva; raha nagu raba tenger sok pénz; raha ei haise a pénznek nincs szaga; upub raha sisse megfullad a saját zsírjában
2. (auraha) érdemjel ♦ sai vapruse eest raha rinda bátorságért érdemjelet kapott a mellére
■LS: raha+ ♦ rahaabi pénzsegély; rahaannetus pénzadomány; rahahunnik halom pénz; rahakarp persely; rahakurss árfolyam; rahapaja pénzverde; rahapesu pénzmosás; raharaisk[amine] pénzpazarlás; raharinglus pénzforgalom; rahatasku irattárca, tárca, levéltárca; rahaturg pénzpiac; rahatäht címlet; rahavahetaja pénzváltó

raie1 <raie r'aide raie[t -, raie[te r'aide[id 06 s> (sisse- v puruksraiutu) vágás

rammima <r'ammi[ma r'ammi[da rammi[b rammi[tud 28 v>
1. (sisse taguma) belever
2. (rammiga purustama v läbi lööma) belehajt, betör ♦ rammis autoga majaseina belehajtott a házba

riivama <r'iiva[ma riiva[ta r'iiva[b riiva[tud 29 v>
1. ([möödudes] kergelt puudutama) érint; (vastu v sisse minnes kergelt vigastama) súrol ♦ kuul riivas ta kõrva a golyó a fülét súrolta
2. (hingeliselt haavama, solvama, häirima) sért, megbánt ♦ tema sõnad riivasid mu tundeid a szavai megbántották az érzéseimet; riivatud enesearmastus sértett önszeretet; miski riivas ta kõrva vmi megütötte a fülét

rumm2 <r'umm rummu r'ummu r'ummu, r'ummu[de r'ummu[sid_&_r'umm/e 22 s> (ratta [tugev] keskosa) agy ♦ rattarumm kerékagy; ratas vajus rummuni sisse agyig süllyedt a kerék

rüselema <rüsele[ma rüsel[da rüsele[b rüsel[dud 31 v; rüsele[ma rüsele[da rüsele[b rüsele[tud 27 v>
1. (tõuklema, trügima) tolong; (kusagilt läbi v välja, kusagile sisse) tülekedik
2. (maadlema, kaklema) dulakodik

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

siirdama <s'iirda[ma siira[ta s'iirda[b siira[tud 29 v> biol, med (siirdistutama, elundeid v kudesid ümber istutama) átültet; (koe sisse istutama, implanteerima) transzplantál, implantál ♦ nahka siirdama bőrt átültet

sisestama <sisesta[ma sisesta[da sisesta[b sisesta[tud 27 v> (sisse viima v panema) betáplál, beilleszt, bevisz ♦ andmed sisestatakse arvutisse az adatokat beviszik a számítógépbe

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

sisse ajama
1. (kuhugi paigutama v tulema) behajt, bedob ♦ ajab veised lauta sisse behajtja a marhát az istállóba; paati hakkas vett sisse ajama víz kezdett beszivárogni a csónakba
2. hlv (õgima) bezabál

sisse astuma
1. (sisenema) belép, bemegy; (hetkeks) bekukkant ♦ tuppa sisse astuma belép a szobába; uksest sisse astuma belép az ajtón; astuge palun saali sisse tessék befáradni a terembe
2. (õppeasutusse pääsema) beiratkozik, felvételizik
3. (jalaga millesse astuma) belép ♦ ära pori sisse astu ne lépj sárba

sisseastumine <+'astumine 'astumise 'astumis[t 'astumis[se, 'astumis[te 'astumis/i 12 s>
1. (sisenemine) belépés
2. (õppeasutusse) felvételizés
■LS: sisse+astumis+ ♦ sisseastumisavaldus belépési nyilatkozat; sisseastumiseksam felvételi (vizsga)

sisse elama beleéli magát vmibe, hozzászokik vmihez ♦ oma osasse sisse elama beleéli magát a szerepébe

sisse hingama belélegez, inhalál, beszív

sisse juhatama bevezet

sisse kandma
1. (sisse viima v tooma) becipel, behord; (kirja panema) elkönyvel, bejegyez ♦ mööblite majja sisse kandma behordja a bútorokat a házba
2. kõnek (uut jalanõu jalale sobivaks kandma) kitapos ♦ kitsaid jalanõusid sisse kandma kitapossa a szűk cipőt

sisse kirjutama
1. (kuhugi, millessegi kirjutama) beír
2. (sisse registreerima) bejelentkezik

sisse kukkuma
1. (sisse vajuma v varisema) beleesik ♦ kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub piltl aki másnak vermet ás, maga esik bele
2. piltl (vahele jääma) lebukik ♦ salakaubavedajad kukkusid sisse csempészek buktak le
3. piltl (millegagi alt minema) rosszul jár vmivel, ráfázik vmivel ♦ kukkusin auto ostmisega sisse rossz üzletet csináltam az autóvásárlással, rosszul jártam az autóvásárlással, ráfáztam az autóvásárlással

sisse laskma (sissepääsu võimaldama) bebocsát, beereszt, beenged ♦ laseb külma tuppa sisse beereszti a hideget; tee uks lahti, lase mind sisse nyisd ki az ajtót és engedj be

sisse logima info bejelentkezik

sisse lõikama bevág, megvág ♦ olete endale sisse lõiganud megvágta magát

sisse lööma (löögiga sisse suruma) becsap, leblokkol, beüt, bever, bevág, berúg, belő, beleüt, belever, belecsap ♦ küüsi sisse lööma váj; hambaid sisse lööma beleharap, belehasít

sisse lülitama bekapcsol

sisse magama elalszik

sisse maksma befizet

sisse minema
1. (sisenema) belemegy, bemegy; (sisse mahtuma) belefér ♦ lähme tagauksest sisse menjünk be a hátsó ajtón
2. piltl (ebahariliku käitumise kohta) üt vkibe ♦ mis sulle küll täna sisse on läinud? mi ütött ma beléd?; kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe

sisse murdma (vägivaldselt, jõuga sisse tungima) betör ♦ lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget

sisse nõudma (tasuma kohustades koguma, kasseerima) behajt, beszed

sisse panema betesz, berak, beletesz

sisse piirama bekerít, körbevesz, körülvesz ♦ laev on sisse piiratud a hajót körülvették; te olete sisse piiratud körül vagytok véve

sissepääs <+p'ääs pääsu p'ääsu p'ääsu, p'ääsu[de p'ääsu[sid_&_p'ääs/e 22 s>
1. (sissepääsemine) bemenet, bejárás, bejutás ♦ vaba sissepääs szabad bejárás; võõrastele sissepääs keelatud idegeneknek belépni tilos
2. (käik, sissekäik) bejárat ♦ koopal on mitu sissepääsu a barlangba több bejárat vezet
■LS: sisse+pääsu+ ♦ sissepääsuluba belépési engedély; sissepääsumaks belépődíj

sisse pääsema bekerül, bejut

sisse rändama (immigreeruma) bevándorol

sisse saama (sisse pääsema) bejut, bekerül ♦ ma ei saanud korterisse sisse nem tudtam bejutni a lakásba; ma ei saanud ülikooli sisse nem jutottam be az egyetemre, nem vettek fel az egyetemre

sisse seadma (kusagil elama, tegutsema asuma) telepedik; (sel otstarbel sisustama) berendezkedik

sissesõit <+s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s> bejáratás, beutazás, behajtás ♦ sissesõit keelatud! behajtani tilos!
■LS: sisse+sõidu+ ♦ sissesõidutee kocsibejáró; sissesõiduviisa beutazóvízum, beutazási vízum

sisse tegema (hoidiseks tegema) befőz, eltesz

sisse tooma
1. behoz, behurcol
2. (välismaalt tooma) behoz, importál
3. (kasu andma, tulu tooma) behoz ♦ film tõi produtsendile miljoneid dollareid sisse a film több millió dollárt hozott a gyártónak

sissetulek <+tulek tuleku tuleku[t -, tuleku[te tuleku[id 02 s>
1. (kuhugi, mingile alale tulek) bejövetel, bejövés
2. (tulu[d], teenistus) bejövetel, jövedelem ♦ aastasissetulek éves jövedelem; väike sissetulek alacsony jövedelem
■LS: sisse+tuleku+ ♦ sissetulekuallikas jövedelemforrás

sisse tulema (tulles kuhugi sisenema) bejön, megérkezik ♦ võin ma sisse tulla? bejöhetek?; rong tuli juba [jaama] sisse vonat már megérkezett a pályaudvarra

sisse tungima betör, betolakodik, behatol, megszáll