[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

endiselt <'endiselt adv> továbbra is, még mindig, korábbi módon ♦ taevas on endiselt selge az ég még mindig derűs; kodus on kõik endiselt otthon minden korábbi módon van

hahk2 <h'ahk haha h'ahka h'ahka, h'ahka[de h'ahka[sid_&_h'ahk/u 22 adj> (tuhkjashall) hamuszürke ♦ hahk taevas hamuszürke égbolt

hall2 <h'all halli h'alli h'alli, h'alli[de h'alli[sid_&_h'all/e 22 adj, s>
1. adj szürke; (tuhakarva) hamuszürke; (sinkjas) kékesszürke; (pruunikas) barnásszürke; (juuste jms kohta) ősz ♦ hall ülikond szürke öltöny; hall taevas szürke égbolt; hallid silmad szürke szem; hall hobune szürke ló; hall hommik szürke reggel; hall uduloor szürke ködfátyol; hallid juuksed ősz haj; hall habe ősz szakáll; hall taat ősz hajú öreg; hall lepp bot (Alnus incana) hamvas éger; hall pähklipuu bot (Juglans cinerea) szürke dió, vajdió; halli argipäev szürke hétköznapok; vanal hallil ajal ősidőben; helehall világosszürke; kahvatuhall sápadt-szürke; pruunikashall barnásszürke; terashall acélszürke; tumehall sötétszürke; maja värviti halliks a házat szürkére festették; ta läks üleöö halliks egy éjszaka alatt megőszült; magamatusest hallid näod álmatlanságtól szürke arcok; mul ei ole sellest halli aimugi halvány gőzöm sincs; pimedas on kõik kassid hallid piltl a sötétben minden tehén fekete
2. s (hallid juuksed v karvad) ősz haj ♦ ta habemes on halli deres a szakálla
■LS: hall+ ♦ hallaine anat szürkeállomány; hallhani zool (Anser anser) nyári lúd; hallhüljes zool (Halichoerus grypus) kúpos fóka; hallmalm tehn szürke öntöttvas; hallmullad põll szürkeföld; hallollus anat szürkeállomány
halli+ ♦ hallihabemeline őszszakállú; hallijuukseline ősz hajú; hallipäine galambősz; hallisilmaline, hallisilmne szürkeszemű; hallitriibuline szürke csíkos

hallinema <halline[ma halline[da halline[b halline[tud 27 v> szürkül, megszürkül; (juuste jms kohta) őszül, deresedik ♦ habe hallineb őszül a szakáll; taevas hallineb szürkül az ég

helenema <helene[ma helene[da helene[b helene[tud 27 v> világosodik ♦ taevas heleneb világosodik az ég

helkima <h'elki[ma h'elki[da helgi[b helgi[tud 28 v> fénylik, csillog, ragyog ♦ lumi helgib csillog a hó; tähed helkisid taevas ragyogtak a csillagok az égen; klaasides helkis vein bor csillogott a poharakban; silmad helkisid palavikuliselt csillogott a szeme a láztól; silmades helkis rõõm öröm ragyogott a szemében

hiilgama <h'iilga[ma hiila[ta h'iilga[b hiila[tud 29 v> villog, tündököl, remekel, ragyog, pompázik, kitűnik, fénylik, csillog ♦ tähed hiilgavad taevas a csillagok ragyognak az égen; tuba hiilgab puhtusest ragyog a szoba a tisztaságtól; silmad hiilgavad rõõmust ragyog a szeme az örömtől; julgusega hiilgama kitűnik bátorságával; tarkusega hiilgama kitűnik okosságával; kõik pole kuld, mis hiilgab nem minden arany, ami fénylik

hommikupoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj>
1. délelőtti ♦ hommikupoolne vahetus reggeli műszak
2. kõnek keleti ♦ hommikupoolne taevas keleti égbolt

joom2 <j'oom joome j'oome j'oome, j'oome[de j'oome[sid_&_j'oom/i 22 s>
1. (viir, vööt) sugár, csík, barázda; (juga) sugár; (rannamadal, leetseljak) homokzátony ♦ valgus langes kitsa joomena tuppa a fény vékony sugárba esik a szobába; udu valged joomed a köd fehér száli; vesi oli kulutanud kivisse sügavad joomed a víz mély barázdákat vájt a kőbe; taevas veiklesid virmaliste helendavad joomed az égen villogtak a sarki fény világító sugarai; laev jättis veele vahuse joome a hajó fehér habcsíkott húzott maga után; laev on joomele kinni jäänud a hajó megfeneklett a zátonyon
2. (vool, voolus) sodrás, áramlat ♦ joom haaras paadi oma meelevalda a sodrás magával ragadta a csónakot; paat jõudis joomele a csónak elérte az áramlatot

joonistama <joonista[ma joonista[da joonista[b joonista[tud 27 v> rajzol, lerajzol; (mõnda aega) rajzolgat; (ümber v uuesti) átrajzol; (teatud aeg v ajani) rajzol; (kujutama) vázol ♦ joonistasin pildi rajzoltam egy képet; joonistas minust karikatuuri karikatúrát rajzolt rólam; joonistan peast fejből rajzolok; poiss joonistab hästi a fiú jól rajzol; joonistab söega szénnel rajzol; kõneleja joonistas käega õhus ringi a beszélő egy kört írt le a kezével a levegőben; kajakas joonistab taevas ringe a sirály köröket ír le a levegőben; ilmekalt joonistatud tegelaskuju élénken ábrázolt karakter; kirjanik on joonistanud realistlikke elupilte az író realisztikus életképeket ábrázolt

kahkjas <k'ahkjas k'ahkja k'ahkja[t -, k'ahkja[te k'ahkja[id 02 adj> seszínű, fakó, halvány ♦ kahkjas nägu fakó arc; kahkjas taevas seszínű ég; kahkjas valgus halvány fény; kahkjad juuksed fakó haj
■LS: kahkjas+ ♦ kahkjashall fakószürke; kahkjaskollane fakósárga; kahkjasroheline fakózöld

karge <k'arge k'arge k'arge[t -, k'arge[te k'arge[id 01 adj>
1. (jaheduse tõttu karastav, värskendav) friss, hűvös, csípős ♦ puhas ja karge õhk tiszta és friss levegő; karge sügispäev hűvös őszi nap; karge allikavesi friss forrásvíz
2. (puhas, selge) tiszta ♦ karge taevas tiszta ég
3. (karm, range) hűvös ♦ karge meri hűvös tenger
4. (kõva, närtsimata) friss, roppanós ♦ karge õun friss alma

kattuma <k'attu[ma k'attu[da k'attu[b k'attu[tud 27 v>
1. bevonódik ♦ hallitusega kattuma penésszel bevonódik; raud kattub roostega a vas rozsdával bevonódik; tolmuga kattuma porosodik; puutüvi on kattunud samblaga a fa törzse egészen bevonódott mohával; taevas kattus pilvedega beborult az ég
2. (kokku, ühte langema) egybeesik, megegyezik ♦ kattuvad mõisted megegyező fogalmak

kiirgama <k'iirga[ma kiira[ta k'iirga[b kiira[tud 29 v>
1. (levitama) áraszt, kibocsát ♦ päike kiirgab valgust ja soojust a nap fényt és meleget áraszt; lamp kiirgab kollast valgust a lámpa sárga fényt bocsát ki
2. (levima, kiirguma) sugároz ♦ ahjust kiirgab soojust a kályha sugározza a hőt
3. (särama, sätendama) ragyog ♦ tähed kiirgavad öises taevas az éjszakai égen a csillagok ragyognak; rõõm kiirgas ta silmadest öröm ragyog a szemében

kirendama <kirenda[ma kirenda[da kirenda[b kirenda[tud 27 v>
1. (kirjuna, kirevana paistma, kubisema) tarkállik ♦ aas kirendab lilledest rét tarkállik sok virágtól
2. (särama, kiirgama) fénylik ♦ taevas kirendavad säravad tähed fénylenek mint fényes csillagok az égben

klaar <kl'aar klaari kl'aari kl'aari, kl'aari[de kl'aari[sid_&_kl'aar/e 22 adj, s>
1. adj kõnek (selge) derült, tiszta ♦ klaar taevas derült ég; klaar õhtu tiszta este
2. adj kõnek (korras, selge) rendicsek!, világos! ♦ klaar? – klaar rendicsek? – rendicsek
3. s (klaarõun) 'nyári almafajta'

klaarima <kl'aari[ma kl'aari[da klaari[b klaari[tud 28 v>
1. kõnek (selginema) kitisztul; (ilma kohta) kiderül, (ki)tisztul; (vedeliku kohta) kitisztul ♦ õhtuks ilm klaaris estére kiderült az idő; taevas hakkab klaarima tisztul az ég
2. kõnek (selgeks, puhtaks muutma) kitisztul; (selgitama, lahendama) tisztáz ♦ tuul klaarib taevast szél tisztítja az eget; klaariti vahekordi a viszonyukat tisztázták; arveid õiendama/klaarima kiegyenlíti a számlát; arusaamatused ei ole veel klaaritud a félreértések nincsenek még tisztázva; arusaamatused on klaaritud tisztázódtak a félreértések

klaaruma <kl'aaru[ma kl'aaru[da kl'aaru[b kl'aaru[tud 27 v> kõnek
1. (selginema) tisztázódik, kiderül; (vedeliku kohta) kitisztul ♦ taevas klaarub kiderül az ég; meie suhted oleksid nagu klaarumas mintha tisztázódna a viszonyunk
2. (ilmnema, selguma) tisztázódik ♦ olukord on klaarumas a helyzet tisztázódik

kohalt <kohalt postp [gen]> vt ka kohal, kohale
1. (millest-kellest ülaltpoolt, kõrgemalt) felül, fölül ♦ jõe kohalt tõusis udu a folyó felül köd szállt fel; mere kohalt on taevas pilves a tenger fölött felhős az ég
2. (kõrvalt, juurest, lähedalt) -nál/-nél

kokku puutuma
1. (üksteise vastu minema) érintkezik, összeér ♦ nende käed puutusid kokku a kezük összeért; silmapiir on koht, kus taevas ja maa puutuvad kokku ahol ég és föld összeér, az a láthatár
2. (kellegagi kohtuma, suhtlema) találkozik ♦ puutume harva kokku ritkán találkozunk

leekima1 <l'eeki[ma l'eeki[da leegi[b leegi[tud 28 v> (leegitsema); piltl (lõõmama, lõkendama) lángol, lobog, izzik ♦ tuli leegib lángol a tűz; punakalt leekiv taevas vörösen izzó ég; ta silmad leegivad vihast harag lobog a szemében

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

pilv <p'ilv pilve p'ilve p'ilve, p'ilve[de p'ilve[sid_&_p'ilv/i 22 s>
1. felhő ♦ tumedad pilved sötét felhők; paks pilvkate vastag felhőtakaró; vihmapilv esőfelhő; äikesepilv zivatarfelhő, viharfelhő; taevas läheb pilve beborul az ég; taevasse koguneb pilvi felhők gyülekeznek az égen; taevas on pilves az ég felhős; pilves ilm felhős idő; ta hõljub pilvedes piltl a fellegekben jár
2. (auru, suitsu vms kohta) felhő ♦ suitsupilv füstfelhő; tolmupilv porfelhő
3. (suur parv) felhő ♦ sääsepilv szúnyogfelhő
■LS: pilve+ ♦ pilvekiht felhőréteg; pilveräbal piltl foszlány; pilvevaip piltl felhőtakaró

pilvine <pilvine pilvise pilvis[t -, pilvis[te pilvise[id 10 adj>
1. (pilvedega kaetud, pilves) felhős, borús, borult, borongó ♦ pilvine taevas felhős ég; pilvine ilm borongó idő
2. piltl (tusane, morn) borús, borult, felhős, borongó ♦ pilvised mõtted borús gondolatok

pilvitu <pilvitu pilvitu pilvitu[t -, pilvitu[te pilvitu[id 01 adj>
1. (pilvedeta, selge) derült, felhőtlen ♦ pilvitu taevas derült ég
2. piltl (muretu) derült, felhőtlen ♦ pilvitu õnn felhőtlen boldogság

püha <püha püha püha -, püha[de püha[sid_&_püh/i 17 adj, s>
1. adj relig szent ♦ Isa, Poja ja Püha Vaimu nimel Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében; püha kolmainsus a Szentháromság; püha perekond a szent család; püha neitsi szent szűz; püha isa szentatya; püha Jüri szent György; {keda} pühaks kuulutama szentté avat vkit
2. adj (Jumalaga, jumalateenistusega, kultusega seotud) szent ♦ püha linn szent város; püha maa szent föld; Püha Tool Szentszék; püha õhtusöömaaeg Szentáldozás, az úri szent vacsora; püha öö szent éj
3. adj (ehmatust, imestust, üllatust väljendavates hüüatustes) szent ♦ sa püha taevas! Te szent ég!
4. s ünnep ♦ kirikupüha, kiriklik püha egyházi ünnep; rahvuspüha nemzeti ünnep; riigipüha, riiklik püha állami ünnep(ség); jõulu esimene püha karácsony első napja; pühi pidama (meg)ünnepel; pühade ajal ünnepekkor; häid pühi! kellemes ünnepeket (kívánunk)!

seitsmes <s'eitsmes s'eitsmenda s'eitsmenda[t -, s'eitsmenda[te s'eitsmenda[id 02 num> hetedik ♦ kolmekümne seitsmes harminchetedik; täna on seitsmes märts ma március hetedike; seitsmendal veebruaril február hetedikén; seitsmenda klassi õpilased hetedik osztályos tanulók; elab seitsmendal korrusel hetedik emeleten lakik; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát

selge <s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj>
1. világos ♦ selge käekiri világos kézírás; asi on selge az ügy világos; kood peab olema selgelt nähtav az azonosító számnak jól látható kell lennie; selged eesmärgid világos célok; selge kui seebivesi/saunaaken világos, mint a vakablak
2. (arusaadav, mõistetav) érthető, értetődő, egyértelmű ♦ on iseenesest selge, et ... ez magától értetődő, hogy...; peagi sai selgeks, et ... nemsokára kiderült, hogy...
3. (millegi oskamise, kätteõppimise kohta) ♦ selgeks õppima megtanul; selgeks tegema kiderít, tisztáz; õppis suvel ujumise selgeks nyáron megtanult úszni
4. (klaar, puhas) tiszta; (kirgas, särav) fényes ♦ selge vesi tiszta víz; selge taevas tiszta ég; mõistus on tal selge tiszta az esze
5. (täielik, päris, lausa) tiszta ♦ selge juhus tiszta véletlenség; see on selge jama tiszta hülyeség

selgima <s'elgi[ma s'elgi[da s'elgi[b s'elgi[tud 27 v> (selgeks minema, klaaruma) kiderül ♦ taevas selgis kiderült az ég

selginema <selgine[ma selgine[da selgine[b selgine[tud 27 v> (selgemaks minema, selgenema) derül, (ki)tisztul, kristályosodik, kiderül, felderül ♦ taevas selgineb kitisztul az ég

sombune <sombune sombuse sombus[t -, sombus[te sombuse[id 10 adj> (udune, pilves, hämune) borús, ködös, párás ♦ sombune ilm ködös idő; sombune hommik párás reggel; sombune taevas borús ég

sompus <s'ompus adv, adj> vt ka sompu borús ♦ sompus taevas borús ég

sädelema <sädele[ma sädel[da sädele[b sädel[dud 31 v; sädele[ma sädele[da sädele[b sädele[tud 27 v>
1. (sädemeid andma) tündöklik, szikrázik
2. (helendama, hiilgama, särama) csillog, szikrázik ♦ talvises taevas sädelevad tähed a téli égen csillognak a csillagok; roodium sädeleb sarnaselt teemandile a ródium a gyémánthoz hasonlóan csillog; veepiisad sädelevad päikesevalguses vízcseppek szikráznak a napfényben
3. (millegi poolest silma paistma, hiilgama) sziporkázik, tündöklik ♦ tema kõned sädelevad huumorist a beszédei sziporkáznak a humortól

sähvima <s'ähvi[ma s'ähvi[da sähvi[b sähvi[tud 28 v> (korduvalt välgatama) cikázik ♦ taevas sähvib välku v välke villámok cikáznak az égen

sära <sära sära sära -, sära[de sära[sid 17 s>
1. (tugev helendus, sätendus) fénylés, tündöklés ♦ silmasära, silmade sära a szem tündöklése; tähtede sära taevas a csillagok tündöklése az égen
2. (väline hiilgus, toredus) pompa, ragyogás ♦ kuulsus[e]sära hírnév ragyogása; armastab välist sära szereti a külső csillogást

särama <sära[ma sära[da sära[b sära[tud 27 v>
1. (helendama, sätendama) ragyog, fénylik, csillog, sugárzik ♦ päike särab pilvitus taevas ragyog a nap a felhőtlen égen; nägu särab õnnest az arca örömtől ragyog; ta särab rõõmust sugárzik az örömtől
2. (millegagi välja paistma, hiilgama) tündököl, pompázik ♦ siin lõi ta talent särama itt ragyogott fel a tehetsége

süttima <s'ütti[ma s'ütti[da s'ütti[b s'ütti[tud 27 v; s'ütti[ma s'ütti[da süti[b süti[tud 28 v> (põlema minema, tuld võtma) gyullad, tüzet fog, felgyullad; (plahvatades, leegiga) meggyullad, fellobban; (valgusallika, valguse kohta: valgustama, helendama, loitma hakkama) kigyullad, kigyúl; piltl (algust saama, puhkema) kitör; piltl (millestki kaasa haaratud saama, põlema minema, hoogu sattuma, ärrituma, ägestuma) felgyullad ♦ märjad puud süttivad halvasti a nedves fa nehezen gyullad; kergesti süttiv vedelik gyúlékony folyadék; pimedatel tänavatel süttivad tuled a sötét utcákon kigyúlnak a fények; valgusfooris süt[t]is punane tuli pirosra vált a közlekedési lámpa; taevas süttisid tähed kigyúltak a csillagok az égen; ootamatult süttis sõda hirtelen kitört a háború; ta südames süttis viha felgyulladt a lelkében a harag; nende vahel oli süttinud armastus fellobbant köztük a szerelem; ta silmis süttis uudishimu a szemében felgyulladt a kíváncsiság

taevakaar <+k'aar kaare k'aar[t k'aar[de, kaar[te k'aar[i 13 s>
1. (taevavõlv) égív; (taevas) égbolt(ozat), mennybolt
2. (ilmakaar) égtáj

taevariik <+r'iik riigi r'iiki r'iiki, r'iiki[de r'iiki[sid_&_r'iik/e 22 s> (taevas, paradiis) mennyország ♦ nende päralt on taevariik övék a mennyek országa

taevas <taevas t'aeva taevas[t -, taevas[te t'aeva[id 07 s>
1. ég; (taevalaotus, taevavõlv) égív, égbolt, mennybolt ♦ põhjatu taevas feneketlen ég; selge taevas tiszta ég; tinane v tinahall taevas borús ég; koidutaevas hajnali égbolt; loojangutaevas naplemente égbolt; tähistaevas csillagos ég; lahtise taeva all szabad ég alatt; taevas on tähti täis az ég tele van csillagokkal; ega talv taeva[sse] jää nem eszi meg a farkas/kutya a telet; taevani ülistama az egekig dicsér; taeva luugid avanevad megerednek/megnyílnak az ég csatornái; sadagu taevast või pussnuge még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat igér; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; nagu taevast kukkunud mintha az égből pottyant volna; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát
2. (jumala asupaik, paradiis, taevariik) menny(ország); (hüüatustes) ég ♦ tänu taevale! hála az égnek!; [oh sa] püha taevas! te szent ég!, jóságos ég!; taevas temaga! ég vele!; taeva pärast! az ég szerelmére!; taevas teab, kus ta nüüd on a jó ég tudja, most hol van
■LS: taeva+ ♦ taevaingel mennyei angyal; taevaisa, Taevaisa mennyei Atya; taevakanal műholdas csatorna; taevakeha égitest; taevalaotus égbolt, mennybolt; taevamanna mennyei manna; taevaminek mennybemenetel; taevasina az ég kékje; taevataat, Taevataat mennyei Atya, Úristen

taevavõlv <+v'õlv võlvi v'õlvi v'õlvi, v'õlvi[de v'õlvi[sid_&_v'õlv/e 22 s> (taevas, taevalaotus, taevakuppel) égbolt, mennybolt

tumenema <tumene[ma tumene[da tumene[b tumene[tud 27 v> (tumeda[ma]ks minema) sötétedik; (ähmastuma, hägustuma, tuhmuma) elhomályosodik ♦ tumenev taevas sötétedő ég

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tähine <tähine tähise tähis[t -, tähis[te tähise[id 10 adj> (tähti täis, täherikas) csillagos ♦ tähine taevas csillagos égbolt

vine <vine vine vine[t -, vine[de vine[sid 16 s> (hämu, vina) ♦ vines taevas fátyolos ég

ähvardavalt <ähvardavalt adv> fenyegetően ♦ vaatas mulle ähvardavalt otsa fenyegetően nézett rám; paat lõi lainetes ähvardavalt kõikuma a csónak fenyegetően himbálódzott; taevas on ähvardavalt pilves az ég fenyegetően beborult