[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

edasiminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> elmozdulás, haladás, érvényesülés ♦ kas edasiminek või paigaltammumine akár előrehaladás, akár elakadás; see oli vaieldamatu edasiminek tema loomingus vitathatatlan előrelépés volt az ő alkotásában

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

elusalt <elusalt adv> élve ♦ elusalt kinni võtma élve elfog; elusalt või surnult élve vagy halva

hiljem <hiljem adv> később, a későbbiekben, idővel, utóbb, sokára, azután ♦ natuke hiljem kicsit később, kevéssel utána; tunduvalt hiljem jóval később; kümme aastat hiljem tíz évvel később; mõni aeg hiljem valamivel később; mida hiljem, seda halvem minél később, annál rosszabb; varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb, maholnap

homonüümia <homon'üümia homon'üümia homon'üümia[t -, homon'üümia[te homon'üümia[id 01 s> keel (kahe või enama sõna samakujulisus, homonüümide esinemine) homonímia

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

iial <iial adv>
1. (ei kunagi) soha ♦ ei iial sohasem; nüüd või iial most vagy soha; noorus ei tule iial tagasi a fiatalásg sohasem tér vissza
2. (iganes) bárhova, akárhova ♦ kuhu ta iial läks, võeti teda sõbralikult vastu bárhova ment, mindenütt barátsággal fogadták

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

infotund <+t'und tunni t'undi t'undi, t'undi[de t'undi[sid_&_t'und/e 22 s> (info jagamine mingi valdkonna või probleemi kohta) tájékoztató

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

jook <j'ook joogi j'ooki j'ooki, j'ooki[de j'ooki[sid_&_j'ook/e 22 s> innivaló, ital, pia ♦ karastav jook üdítőital; kuumad joogid meleg italok; alkohoolsed joogid szeszes ital, alkoholtartalmu italok; armujook szerelmi bájital; hapupiimajook aludttej; mahlajook szörp; nõiajook varázsital; rammujook erőt adó ital; sidrunijook citromos ital; tervisejook egészségital; joogiks oli ainult paljas vesi inivalónak csak víz volt; laual oli rikkalikult sööke ja jooke az asztalon bőven volt enni- és innivaló; hommikul oli joogiks kas kohv või tee a reggel imellé vagy kávé vagy tea volt
■LS: joogi+ ♦ joogiautomaat italautomata; joogiklaas pohár, üvegpohár; joogikruus csésze; joogiküna vályú; joogimaja kocsma; jooginõu itató, ivóedény; joogirada ivóhelyhez vezető ösvény; joogisarv ivókürt; joogitops ivópohár

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

jälle <j'älle adv>, ka jällegi
1. (uuesti, taas) ismét, újra, újból, megint ♦ tulen homme jälle holnap újra jövök; juba jälle v jällegi sajab [vihma] már megint esik; kevad on jälle käes újra itt a tavasz; ikka [ja] jälle újra meg újra
2. (seevastu, omakorda, aga) viszont ♦ üks ütles, et võib, teine jälle v jällegi, et ei või egyik azt mondta, hogy lehet, a másik viszont azt, hogy nem lehet; see tuba on külm, teine jälle liiga soe ez a szoba hideg, a másik viszont túl meleg

kaalutlema <kaalutle[ma kaalutle[da kaalutle[b kaalutle[tud 27 v> (mõttes läbi kaaluma, arutlema) mérlegel, latolgat, megfontol ♦ võimalusi põhjalikult kaalutlema latolgatja a lehetőségeket; kaalutlesime kaua, kas minna või mitte sokáig latolgattuk, menni vagy sem; kaalutletud otsus megfontolt döntés

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kasvõi <+v'õi adv>, ka kas või akár

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

kirn <k'irn kirnu k'irnu k'irnu, k'irnu[de k'irnu[sid_&_k'irn/e 22 s> (kitsas puunõu) köpű; (või tegemiseks) köpülő ♦ piimakirn tejköpű

kolmekaupa <+k'aupa adv> hármasával ♦ paari- või kolmekaupa kettesével vagy hármasával; vaatajaid lastakse sisse kolmekaupa hármasával engedik be a nézőket

krae <kr'ae kr'ae kr'ae[d -, kr'ae[de kr'ae[sid 26 s> (riietusesemel) gallér ♦ karusnahkne krae prémgallér, szőrmegallér; särgikrae inggallér; ümar krae bubigallér; kõvakrae kemény gallér; madrusekrae matróznyak, matrózgallér; rullkrae pöndörödő nyak; pitskrae csipkegallér; püstkrae álló gallér; sallkrae sálgallér; sinikrae kõnek (tööline või teenindaja) kékgalléros; nööbitav krae gombolódó gallér; mantli krae a kabát gallérja; midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit

kull <k'ull kulli k'ulli k'ulli, k'ulli[de k'ulli[sid_&_k'ull/e 22 s>
1. (lind) sólyom, héja ♦ kanakull zool (Accipiter gentilis) héja
2. (jooksumäng) fogócska ♦ kulli mängima fogócskát játszik, fogócskázik; kes kull on? ki lesz a fogó?
3. (vapikotkas) fej ♦ kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
■LS: kulli+ ♦ kullinina piltl karvalyorr; kullinokk sascsőr; kullipilk piltl sastekintet; kullisilm piltl sasszem

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

lõhik <lõhik lõhiku lõhiku[t -, lõhiku[te lõhiku[id 02 s> (rõivastel) hasíték, slicc ♦ küljelõhik oldalhasíték; seelikul on lõhik kas taga või külje peal a szoknyán hátul vagy oldalt van a slicc

lõunane <l'õunane l'õunase l'õunas[t l'õunas[se, l'õunas[te l'õunas/i_&_l'õunase[id 12_&_10 adj> (keskpäevane) déli ♦ lõunane päike déli nap; kas lähed hommikuse või lõunase bussiga? reggeli vagy déli busszal mész?

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

meelega <meelega adv> (tahtlikult, sihilikult) direkt, szántszándékkal, szándékosan, készakarva ♦ meelega või kogemata szándékosan vagy véletlenül

meelitus <meelitus meelituse meelitus[t meelitus[se, meelitus[te meelitus/i 11 s>
1. (meelitamine) hízelgés ♦ on see kiitus või meelitus? ez dicséret vagy hízelgés?
2. (meelitussõnad) bók ♦ meelitusi ütlema bókol, bókokat mond

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

miski <m'iski millegi midagi -, - - 00 pron; m'iski m'iski m'iski[t -, m'iski[te m'iske[id 01 pron>
1. (substantiivselt jaatavas lauses) (märgib teadmata v lähemalt määratlemata eset, nähtust, asjaolu ehk teadmata v ebamäärase suurusega osa) valami ♦ sööksin midagi ennék valamit; miski teeb talle muret valami aggasztja őt; midagi ta ju teadis valamit tudott
2. (substantiivselt eitavas lauses) (mitte ükski asi v asjaolu) semmi ♦ miski ei aita semmi sem segít; sellest ei tule midagi välja semmi sem lesz belőle; kõik või mitte midagi mindent vagy semmit
3. (adjektiivselt jaatavas lauses) kõnek (mingi, mingisugune) valami

naa <n'aa adv, interj>
1. adv (väljendites koos sõnaga nii) úgy, emígy; (eituse puhul) úgy ♦ täna nii ja homme naa ma így, holnap úgy; kord nii, kord naa egyszer így, másszor úgy; ei nii ega naa polnud hea sem így, sem úgy nem volt jó
2. adv kõnek (nii, nõnda) így
3. interj (noo, noh) na ♦ naa, või sina juba tagasi! na, már vissza is jöttél!
4. interj (nõõ) na

naamoodi <+m'oodi adv> kõnek
1. (niimoodi) úgy ♦ või siis naamoodi on lood! hát úgy vannak a dolgok!
2. (koos sõnaga niimoodi: teistmoodi) úgy ♦ räägib kord niimoodi, kord naamoodi egyszer így, másszor úgy beszél

naaviisi <+v'iisi adv> kõnek
1. (niiviisi) úgy, amúgy ♦ või naaviisi on lood hát így vannak a dolgok
2. (koos sõnaga niiviisi: teistviisi, teisiti) úgy ♦ seda võib teha niiviisi ja naaviisi ezt ehet így is, úgy is csinálni

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

neliteist[kümmend] <neli+t'eist[+kümmend] nelja+t'eist[+k'ümne] n'elja+t'eist[+kümmend]_&_n'elja+t'eist+kümme[t -, nelja+t'eist+k'ümne[te nelja+t'eist+k'ümne[id 05 num> tizennégy ♦ kolm tuhat viissada neliteist[kümmend] háromezer-ötszáztizennégy; neljateist[kümne] kilomeetri kaugusel linnast tizennégy kilométerre a várostól; ta on aastat neliteist[kümmend] või viisteist vana tizennégy vagy tizenöt éves; lõunavaheaeg on [kella] neljateistkümnest viieteistkümneni az ebédidő tizennégy órától tizenöt óráig tart; koosolek algab [kell] neliteist az értekezlet tizennégy órakor kezdődik

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

niiviisi <+v'iisi adv> (nii[moodi], sedasi, sedaviisi, selliselt) így, úgy ♦ ära räägi niiviisi ne beszélj így; jah, niiviisi on lood hát így állnak a dolgok; ah niiviisi! vagy úgy!; teeme nüüd niiviisi csináljuk így; tee niiviisi või teistviisi, rahul ei olda ikkagi így vagy úgy csinálod, még sincsenek megelégedve

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

nimme1 <n'imme adv> kõnek (nimelt, meelega, sihilikult) szándékosan, készakarva; (kiuste, jonni pärast) készakarva; (ekstra, just nimelt, tingimata) okvetlenül ♦ kas sa unustasid ukse lahti või jätsid nimme? nyitva felejtetted az ajtót vagy szándékosan hagytad nyitva?; jonnakas laps teeb nimme seda, mida keelatakse a makacs gyermek szándékosan azt teszi, amit megtiltottak; laskis meid nimme oodata szándékosan váratott minket; ja nimme temaga pidi see juhtuma okvetlenül vele kellett ennek történnie

niristama <nirista[ma nirista[da nirista[b nirista[tud 27 v> (niriseda laskma, nirisema panema) csorgat; (pigistades) facsar; (imedes jooma) szopik; med (rohkesti vedelikku veeni, naha alla vm manustama) befecskendez ♦ niristasin viimase kohvi tassi kicsorgattam az utolsó kávét a csészébe; niristasime kasest mahla lét csorgattunk a nyírfából; sidrunist niristatakse või pigistatakse mahl välja kifacsarják a citromból a levet; räästast niristab, räästad niristavad vett csorog a víz az ereszből; haav niristab ikka veel verd a sebből még mindig szivárog a vér; põrsad niristavad piima a malacok szopják a tejet

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nuhtlema <n'uhtle[ma nuhel[da n'uhtle[b nuhel[dud 30 v> (karistama) megbüntet; (peksma, kolkima) megver; (häda, katsumusi osaks saada laskma) megpróbáltatásoknak tesz ki ♦ nuhtles vitsaga üleannetut poissi megverte vesszővel a csíntalan fiút; kuritegu ei või jääda nuhtlemata a bűntényt nem lehet büntetlenül hagyni; sai ülekohtuselt nuhelda igazságtalanul büntették/verték meg; saatus nuhtleb inimest veri a sors az embert

nurjatu <nurjatu nurjatu nurjatu[t -, nurjatu[te nurjatu[id 01 adj, s>
1. adj (alatu, häbitu, jultunud) alávaló, utolsó, rongy, nyomorult, komisz, gaz, galád, elvetemült, cudar ♦ nurjatu laim alávaló rágalom; nurjatu tegu gaztett; langes nurjatu pettuse ohvriks alávaló csalás áldozata lett; oh te nurjatud jõmpsikad, või poriste jalgadega tuppa! ej ti kis bitang kölykök, sáros lábbal a szobában!
2. s (nurjatu, alatu inimene) galád, bitang, elvetemült; (lapse kohta) komisz ♦ ühe nurjatu pärast peavad teised kannatama egy galád ember miatta kell a többieknek szenvedni; küll ma sellele nurjatule alles näitan! na, majd megmutatom én annak a komisz kölyöknek!

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

nuumik <nuumik nuumiku nuumiku[t -, nuumiku[te nuumiku[id 02 s>, ka nuumloom (nuumatud loom või lind) hízó ♦ täissöönud nuumik v nuumloom jóllakott hízó; põrsast nuumikuks söötma felhizlalni a malacokat

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõndaks <nõndaks adv> kõnek (nõnda siis, nõndamoodi, niisiis) nos ♦ nõndaks, olemegi kohal nos, meg is érkeztünk; nõndaks, tänaseks aitab! nos, mára elég!; või nõndaks on lugu! hát így álla a dolog!

nõndamoodi <+m'oodi adv> (niimoodi) így, úgy ♦ teeme nõndamoodi csináljuk így; nõndamoodi ma talle vastangi úgy válaszoltam neki; nõndamoodi kaotad sõbrad így elveszted a barátaidat; või nõndamoodi on lood! hát így áll a dolog!

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

nöök <n'öök nöögi n'ööki n'ööki, n'ööki[de n'ööki[sid_&_n'öök/e 22 s>
1. (nöökamine, nöökimine) gúny, csúfolódás ♦ neil käib omavahel vaimukas nöök szellemes csúfolódás folyik közöttük; ei saa aru, kas öeldu oli tunnustus või nöök nem érti, elismerés volt-e vagy gúny
2. (kius[amine], kimbatus) gúny, irónia ♦ lihtsalt nöök, et nüüd sadama hakkas csak irónia, hogy éppen most kezdett el esni; see on saatuse nöök ez a sors iróniája

nöökama <n'ööka[ma nööga[ta n'ööka[b nööga[tud 29 v> (tögama, pilkama) frocliz, kötekedik ♦ temast ei saa aru, kas kiidab või nöökab nála nem lehet érteni, hogy dicsér-e vagy gúnyolódik; kui ma kartma löön, hakatakse mind nöökama ha megijedek, gúnyolni fognak

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

ogar <ogar ogara ogara[t -, ogara[te ogara[id 02 adj, s>
1. adj (nõrgamõistuslik) lökött; (arutu, hull) őrült, eszement; (loll) bolond ♦ läks suurest murest ogaraks belebolondult/beleőrült a nagy aggodalomba; lapsed olid suurest õnnest ogarad a gyerekek eszüket vesztették a nagy örömtől; mis sa teed, läksid peast ogaraks või? mit csinálsz, megőrültél?; selle tüdruku järele on kõik poisid ogarad minden fiú bolondul ezután a lány után; kust sul see ogar mõte tuli? honnan jött ez az őrült ötleted?
2. s őrült, elmebeteg; (lollpea) ostoba, bolond, tökfilkó, dilis, bamba ♦ ega ogaralt saa midagi nõuda egy őrülttől semmit sem lehet megkövetelni; oleksin ogarate ogar, kui sellega nõustuksin futóbolond lennék, ha beleegyeznék

ohoh <oh'oh interj, adj>
1. interj (imestuse, üllatuse, rahulolematuse väljendamisel) nahát ♦ ohoh, sul töö juba valmis! nahát, már készen is vagy a munkával!; ohoh, sina ka siin! nahát, te is itt vagy!
2. adj kõnek (napakas, iseäralik) gyagya, félcédulés, hülye ♦ ei saa aru, kas ta on pisut ohoh või mängib lolli nem értem, egy kicsit gyagyás-e, vagy csak teszi magát

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

olenema <olene[ma olene[da olene[b olene[tud 27 v> (millestki või kellestki sõltuma) függ, múlik, áll ♦ see oleneb ilmast az időtől függ; tema arvamusest oleneb palju sok múlik a véleményétől; olenemata sellest ettől függetlenül

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

omane <omane omase omas[t -, omas[te omase[id 10 adj, s>
1. adj (iseloomulik, tüüpiline) jellemző ♦ kunstnikule omane stiil a művészre jellemző stílus; see ei ole eesti keelele omane ez nem jellemző az észt nyelvre
2. adj (tuttav, nagu oma) ismerős, közeli ♦ siin on kõik nii omane nagu kodus itt minden olyan ismerős, mint otthon; omaseks saanud paigad közeivé vált helyek; oled mulle omane nagu vend olyan közeli vagy számomra, mintha az öcsém/ a bátyám lennél; südamele v hingele omane keel a szívnek kedves nyelv
3. s (omas, oma) közeli, közüle ♦ tal pole siin omaseid itt nincsenek hozzátartozói; poiss oli peres nagu omane családtagként tekintettek a fiúra; oled omane või võõras? közülünk való vagy, vagy idegen

ostma <'ost[ma 'ost[a osta[b oste[tud, 'ost[is 'ost[ke 34 v> megvásárol, vesz, vásárol, megvesz; (suurt hulka) felvásárol ♦ järelmaksuga ostma részletre vásárol; võlgu ostma hitelbe/hitelre vásárol; ostsin endale kassast pileti jegyet vettem magamnak a pénztárból; ostsin hulga pesu egy csomó fehérneműt vettem; kas su kampsun on omatehtud või ostetud? a kardigánodat magad készítetted vagy vetted?; kaubad on ostetud turult az árut a piacon vették; leib on ostetud poest a kenyeret a boltban vették; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsakuti <otsakuti adv>
1. (otstega koos) a végénél ♦ kaks köit seoti otsakuti két kötelet összekötöttek a végüknél; voodid on otsakuti [koos] az ágyak egymás végében vannak
2. (üksteise peal v otsas) egymáson, egyik a másikon ♦ tal on kaks mütsi otsakuti peas egyszerre két sapka van a fején
3. (üksteise järele v otsa) egymásután, egyik a másik után ♦ ma võin kas või kaks võistlust otsakuti maha mängida akár két versenyt is játszhatok egymásután

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

paks <p'aks paksu p'aksu p'aksu, p'aksu[de p'aksu[sid_&_p'aks/e 22 adj, s>
1. adj (suure ristlõikepinnaga) vastag ♦ paks sein vastag fal; see tekitab paksu verd rossz vért szül
2. adj (täidlane, tüse) kövér ♦ paks laps kövér gyerek; paksuks minema meghízik
3. adj (tihe) sűrű ♦ paksud juuksed sűrű haj; paks udu sűrű köd; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne)
4. adj (halvasti voolav, püdel) sűrű ♦ paks puder sűrű kása
5. adj (trükikirja, joone kohta) zsíros
6. s (puderjas mass, tahke jääk) üledék
■LS: paksu+ (suure-)
paksu+ (täidlase-)
paksu+ (tiheda-)

poissmees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (vallaline mees) agglegény, legényember ♦ kas oled poiss- või naisemees? nős vagy nőtlen vagy?
■LS: poiss+mehe+ ♦ poissmeheelu agglegénység; poissmehekorter garzon(lakás), agglegénylakás; poissmehepõlv agglegénység

praad <pr'aad pr'ae pr'aadi pr'aadi, pr'aadi[de pr'aadi[sid_&_pr'aad/e 22 s>
1. (ahjus küpsetatud lihatükk v lind) pecsenye, sült, szték ♦ vasikapraad borjúsült
2. (supi järel pakutav liha-, kala- või muu soe roog) főétel

pussnuga <+nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s> bicska ♦ sadagu taevast või pussnuge piltl még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; sadagu või pussnuge piltl ha esik, ha fúj; ha törik, ha szakad

põrguvärk <+v'ärk värgi v'ärki v'ärki, v'ärki[de v'ärki[sid_&_v'ärk/e 22 s>
1. kõnek (pahameelt või imestust väljendav kerge kirumissõna) basszus!, Jézusom!, a francba!
2. (väga hull, põrgulik asi) ördöngősség

raba1 <raba raba raba r'appa, raba[de raba[sid_&_rab/u 17 s> (õlle või kalja tegemisel järelejäänud paks mass) törköly, seprő; (muu pudrutaoline mass) üledék, zacc ♦ kohviraba kávézacc; taari tehti õlletegemisel järelejäänud rabast a házisört a sörkészítésből maradt seprőből csinálták; tal on raha nagu raba dögivel van pénze; majd felveti a pénz; annyi a pénze, mint a pelyva; kellelgi on raha nagu raba annyi vkinek a pénze, mint a pelyva; raha nagu raba tenger sok pénz

raske <r'aske r'aske r'aske[t -, r'aske[te r'aske[id 01 adj> nehéz; (tõsine) súlyos ♦ raske kohver nehéz bőrönd; rasked aastad nehéz évek; raske haigus súlyos betegség; raske hüpoglükeemia súlyos hipoglikémia; raske iseloom nehéz karakter; rasked kaubaveokid nehéz tehergépjárművek; raske majanduslik olukord nehéz anyagi helyzet; raske meeleolu nehéz hangulat; raske töö nehéz munka; raske vesi nehézvíz; raske vesinik nehézhidrogén; raske ülesanne nehéz/súlyos feladat; raske südamega fájó szívvel, nehéz/vérző szívvel; tinaraske nehéz, mint a sár / a só / az ólom; raske füüsilise, vaimse või psüühilise puudega inimesed súlyos testi, lelki vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyek; raske õnnetus súlyos baleset; ta silmad on rasked nehéz a szeme; astuma raskel sammul nehéz léptekkel halad; raske uskuda nehéz elhinni; raske ütelda nehéz mondani; raske vein nehéz bor; iga algus on raske piltl minden kezdet nehéz
■LS: raske+ ♦ raskemasinaehitus nehéz gépipar; raskerelvastus nehézfegyverzet; raskesuurtükivägi nehéztüzérség

rääsuma <r'ääsu[ma r'ääsu[da r'ääsu[b r'ääsu[tud 27 v>, ka räästuma (riknemisest mõrkjaks minema) avasodik ♦ rasv rääsub avasodik a zsír; rääsunud v räästunud või megavasodott vaj

sadama <sada[ma sada[da saja[b saja[tud 28 v> esik ♦ sajab vihma esik az eső; hakkab sadama rákezd esni; tibutas vihma sadada szitált az eső; väljas sajab kint esik; nädalate viisi pole sadanud már hetek óta nem esett; sadagu taevast või pussnuge piltl még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; sadagu või pussnuge piltl ha esik, ha fúj; ha törik, ha szakad; sajab/kallab nagu oavarrest piltl úgy esik, mintha dézsából öntenék

segavereline <+vereline verelise verelis[t verelis[se, verelis[te verelis/i 12 adj, s> félvér, korcs ♦ ungari segavereline täkk magyar félvér mén; Aafrika või Kariibi päritolu sisserändajate segaverelised järglased az afrikai vagy a karibi bevándorlók félvér leszármazottai

segi <segi adv> szanaszét, összevissza ♦ segi oled või? megőrültél?

selg <s'elg selja s'elga s'elga, s'elga[de s'elga[sid_&_s'elg/i 22 s>
1. (inimesel, loomal) hát ♦ sirge selg egyenes hát; küürus seljaga mees hajlott hátú ember; selg valutab fáj a háta; selili ujuma háton úszik; hobuse selga istuma felül a lóra; nuga selga lööma hátba döf; sipelgad jooksevad üle selja megborsódzik a háta; paneb kleidi selga felveszi a ruhát; (riideid) selga panema felöltözik; võtab mantli seljast leveszi a kabátot; tal on pintsak seljas zakó van rajta; riideid seljast võtma levetközik; seljaga ukse poole háttal az ajtónak; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is; vanajumala selja taga az isten háta mögött; õnn on talle selja pööranud megfordult a kocka; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya
2. (selga meenutav osa esemel, kehaosal, loodusobjektil) hát ♦ kirveselg, kirve selg a fejsze háta; käeselg, käe selg a kéz háta; raamatuselg, raamatu selg a könyv háta, könyvgerinc; mägede seljad a hegyek háta; tooli selg a szék háta
■LS: selja+ ♦ seljauim hátúszó, hátuszony; seljavalu hátfájás

sulavõi <+v'õi v'õi v'õi[d -, v'õi[de v'õi[sid 26 s> (sulatatud v sulanud või) olvasztott/olvadt vaj ♦ (keegi on) nagu sulavõi (vkit) kenyérre lehetne kenni

surnu <s'urnu s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 01 s> (surnud inimene, koolnu) halott, holt; (laip) hulla ♦ elavad ja surnud elevenek és holtak; elusalt või surnult élve vagy halva; surnuks kuulutama holttá nyilvánít; surnuks näljutama halálra éheztet; surnuks piinama halálra kínoz; surnuks vaikima agyonhallgat; end surnuks vihastama halálra idegeskedi magát; surnuist üles tõusma feltámad a halottak közül; aega surnuks lööma agyon üti az időt; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
■LS: surnu+ ♦ surnuhaud sír; surnuitk siralom; surnukahvatu, surnukarva[line] halálsápadt; surnukamber hullaház; surnukirst koporsó; surnukuur hullaház; surnulava ravatalozó; surnuvanker halottaskocsi

särk <s'ärk särgi s'ärki s'ärki, s'ärki[de s'ärki[sid_&_s'ärk/e 22 s> (ülakeha kattev alusrõivas, käistega meeste pealisrõivas, päevasärk) ing ♦ alussärk, alumine särk alsóing; imikusärk ing; spordisärk sporting; T-särk póló; trikoosärk trikóing; öösärk hálóing; paneb särgi selga felveszi az ingét; võtab särgi seljast [ära] leveszi az ingét; ta on palja särgiga v särgi väel ingujjban van; nad on lahutamatud nagu särk ja perse piltl sülve-főve együtt vannak; ta annab või viimase särgi seljast piltl odaadná az (utolsó) ingét is; oma särk on ihule kõige lähem rhvk minden szentnek maga felé hajlik a keze
■LS: särgi+ ♦ särgiesine ingelő; särgikaelus ingnyak; särgikrae inggallér; särgivarrukas ingujj; särgiväel ingujjban

taevas <taevas t'aeva taevas[t -, taevas[te t'aeva[id 07 s>
1. ég; (taevalaotus, taevavõlv) égív, égbolt, mennybolt ♦ põhjatu taevas feneketlen ég; selge taevas tiszta ég; tinane v tinahall taevas borús ég; koidutaevas hajnali égbolt; loojangutaevas naplemente égbolt; tähistaevas csillagos ég; lahtise taeva all szabad ég alatt; taevas on tähti täis az ég tele van csillagokkal; ega talv taeva[sse] jää nem eszi meg a farkas/kutya a telet; taevani ülistama az egekig dicsér; taeva luugid avanevad megerednek/megnyílnak az ég csatornái; sadagu taevast või pussnuge még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat igér; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; nagu taevast kukkunud mintha az égből pottyant volna; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát
2. (jumala asupaik, paradiis, taevariik) menny(ország); (hüüatustes) ég ♦ tänu taevale! hála az égnek!; [oh sa] püha taevas! te szent ég!, jóságos ég!; taevas temaga! ég vele!; taeva pärast! az ég szerelmére!; taevas teab, kus ta nüüd on a jó ég tudja, most hol van
■LS: taeva+ ♦ taevaingel mennyei angyal; taevaisa, Taevaisa mennyei Atya; taevakanal műholdas csatorna; taevakeha égitest; taevalaotus égbolt, mennybolt; taevamanna mennyei manna; taevaminek mennybemenetel; taevasina az ég kékje; taevataat, Taevataat mennyei Atya, Úristen

tahes <tahes adv>
1. (mööndust märkivates ühendites) akár-, bár- ♦ kes tahes akárki, bárki; kus tahes akárhol, bárhol; millal tahes bármikor; milline tahes akármilyen, bármilyen; olgu v saagu mis tahes akármi is legyen/történjék; kui suur tahes akármekkora
2. (koos sõnaga tahtmata esineb paratamatust väljendavates ühendites) akarva ♦ tahes või tahtmata akarva-akaratlan(ul), akarva, nem akarva, akarom vagy nem, akarjuk vagy nem

tahes-tahtmata <+t'ahtmata adv> (paratamatult, tahes või tahtmata) akarva-akaratlan(ul), akarva, nem akarva

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

tegema <tege[ma teh[a t'ee[b tee[vad t'eh[tud, teg[i t'eh[ke teh[akse tei[nud 28 v>
1. (midagi valmistama, looma, tekitama) csinál, tesz, (el)készít ♦ mis sa teed? mit csinálsz?; süüa tegema főz; pannkooke tegema palacsintát süt; leiba tegema kenyeret süt; täna lõunaks teeme suppi ma ebédre levest készítünk; kas teen kohvi või teed? kávét vagy teát főzök?; haiget tegema megbánt; kahju tegema kárt okoz; õnnelikuks tegema boldoggá tesz; märkust tegema megjegyzést tesz; märkmeid tegema feljegyzéseket készít; enesetappu tegema öngyilkosságot követ el; kellelegi järeleandmisi tegema engedményeket tesz vkinek; tegemata jätma nem csinál meg; romaanist on tehtud mitu tõlget a regényt többször is lefordították; see ei ole minu teha ez nem rajtam áll/múlik; otsust polnud kerge teha nem volt könnyű meghozni a döntést; mis teha! nincs mit tenni!; kedagi naerualuseks tegema majmot csinál vkiből
2. (kehaliste liigutuste kohta ja seoses ühest paigast teise liikumisega, mitmesuguste tööde, toimingute, ettevõtmiste kohta) végez ♦ teeb hommik[u]võimlemist reggeli tornázik; tähelepanekuid tegema megfigyeléseket végez; teeme paar tantsu! táncoljunk egy kicsit!; minekut tegema indulófélben van; külalised ei mõelnudki minekut teha a vendégeknek eszükbe sem jutott távozni; tööd tegema dolgozik, dolgozgat, végzi a munkáját, munkálkodik; rügab v vihub v lõhub tööd teha melózik; füüsilist tööd tegema fizikai munkát végez; sisseoste tegema bevásárol; sain oma ostud tehtud elvégeztem a bevásárlást; teeme ühe õlle! igyunk egy sört!; taksojuht tegi avarii a taxis karambolozott
3. (mingit ala harrastama, viljelema) űz ♦ sporti tegema sportol, sportot űz

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

teisiti <teisiti adv> (teistmoodi, teistviisi) másként, másképp ♦ ta hindab olukorda teisiti kui mina másként ítéli meg a dolgot, mint én; see töö tuleb nii või teisiti ära teha ezt a munkát mindenképpen el kell végezni

tihendama <tihenda[ma tihenda[da tihenda[b tihenda[tud 27 v> (tiheda[ma]ks tegema) (össze)sűrít; (sisu, sõnastuse kohta: kontsentreerima) tömörít; (liite- või ühenduskohti mitteläbilaskvaks tegema) tömít; (samblaga, takkudega) szigetel, tömít ♦ tihendatakse raudteevõrku sűrítik a vasúthálózatot; koostööd tihendama együttműködést erősít; tihendasime aknad ära szigeteltük az ablakokat; tihendab oma sõnumit tömöríti/sűríti mondanivalóját

toss2 <t'oss tossu t'ossu t'ossu, t'ossu[de t'ossu[sid_&_t'oss/e 22 s>
1. (paks suits v aur) füst, gőz, pára
2. kõnek (hing, elu) lélegzet ♦ ei tea, kas on veel elus või on juba toss väljas nem tudom, él-e még, vagy már elpatkolt

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tõsi <tõsi t'õe t'õ[tt t'õ[tte, tõ[te tõsi 15 s>
1. igaz, való ♦ purutõsi, sulatõsi, surmtõsi a színtiszta igazság, szent/való igaz; kas ta räägib tõtt või valetab? az igazat mondja, vagy hazudik?; tõeks saama megvalósul; miski osutub tõeks valóra válik vmi, valónak bizonyul vmi; tõtt öelda, see ei puutu minusse az igazat megvallva, ez nem az én dolgom
2. (tõesti, tõepoolest) igaz ♦ mis tõsi, see tõsi igaz, ami igaz; kas ta tõega tuleb? vajon tényleg eljön?
■LS: tõsi+ ♦ tõsielu valóság; tõsielufilm dokumentumfilm

tõsiselt <tõsiselt adv> komolyan ♦ räägid sa tõsiselt või teed nalja? komolyan mondod vagy csak viccelsz?; olen tema pärast tõsiselt mures komolyan aggódom miatta; ta jäi taas tõsiselt haigeks megint nagyon beteg lett

uni <uni une 'un[d 'unne, une[de une[sid 20 s>
1. (magamine, magamisaeg, unine-olek, vajadus magada) álom, alvás ♦ magus uni édesded álom; sügav uni mély álom; kerge v põgus uni könnyű álom; räägib unes álmában beszél; mul ei tule und nem tudok elaludni; hõõrub une silmist kitörli az álmot a szeméből; mul kipub v tikub v tükib uni vägisi peale v silma kezdek elálmosodni; mul on nii kange v kohutav v hirmus uni nagyon álmos vagyok; suikus viimsele unele örök nyugalomra tért
2. (unenägu) álom, álomkép ♦ kole uni rossz álom; mida sa unes nägid? mit álmodtál?; on see unes või ilmsi? ez álom vagy valóság?
■LS: une+ ♦ uneaeg alvásidő; uneapnoe med alvási apnoe; unehäire med alvászavar; unelaul altatódal, bölcsődal; unesuigatus, unetukastus, unetukk szundítás, szunyokálás; uneuuring med (polüsomnograafia) alváskutatás; unevõlg alváshiány

uskuma <'usku[ma 'usku[da usu[b usu[tud_&_'us[tud 28 v>
1. (kellegi v millegi tõestamatu olemasolus kindel olema) hisz, bízik ♦ usub jumalat v jumalasse hisz Istenben
2. (veendunud olema, usaldama) hisz ♦ usub endasse hisz magában; sa ei pea mind uskuma nem kell hinned nekem; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének
3. (arvama, mõtlema) (el)hisz, gondol ♦ ma poleks uskunud seda temast nem hittem volna róla; usu või ära usu akár hiszed, akár nem; on raske uskuda, et... nehéz elhinni, hogy...

vahtima <v'ahti[ma v'ahti[da vahi[b vahi[tud 28 v>
1. (pikalt, kestvalt vaatama) bámul, bámészkodik ♦ vahtis aknast välja kibámult az ablakon; mis sa vahid, ei tunne ära või? mit bámulsz, nem ismersz meg?
2. kõnek (aega kasutult mööda saatma, logelema) bámul ♦ mis te vahite, hakake tööle! ne bámuljatok, dolgozzatok!
3. kõnek (imperatiivi 2. pöörde vorm interjektsioonilaadselt: imestust, üllatust, halvakspanu väljendades) néz ♦ [sa] vahi, mis tegi! nézd csak, mit művelt!

valdus <v'aldus v'alduse v'aldus[t v'aldus[se, v'aldus[te v'aldus/i_&_v'alduse[id 11_&_09 s>
1. (valdamine) birtok ♦ kasutusvaldus haszonélvezet; kõik tema valduses olevad dokumendid minden birtokában lévő dokumentum
2. (kellegi võimu all või kasutuses olev maa-ala) birtok ♦ koloniaalvaldused gyarmati birtokok; esinduse valdused on puutumatud a képviselet helyiségei sérthetetlenek

varem <varem adv; varem varema varema[t -, varema[te varema[id 02 adj>
1. adv (varemalt, varemini, enne) korábban, előbb ♦ nädal varem egy héttel korábban; ma ei saanud varem tulla nem tudtam korábban jönni; jõudsime sinna kaks tundi varem két órával előbb értünk oda; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb, minél hamarabb, annál jobb; varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb
2. adj (varasem) korábbi ♦ varemal ajal v varematel aegadel korábbi időkben

vastu <v'astu postp, prep, adv>
1. postp [gen] (osutab läheduses olevale kohale) szemközt, szemben ♦ kool ehitati lasteaia vastu az iskolát az óvodával szemben építették
2. prep [part] szemben ♦ vastu valgust fénnyel szemben; keegi koputas vastu ust valaki kopogott az ajtón; tuli koju vastu hommikut hajnali órákban ért haza
3. postp [gen] (osutab, kellele v millele on miski suunatud) iránt ♦ armastus isamaa vastu a haza iránti szeretet; huvi teaduse vastu a tudomány iránti érdeklődés
4. postp [gen]; prep [part]; adv (väljendab vastasseisu, vastupanu, keeldumist, vältimist) ellen ♦ olen ettepaneku vastu ellenzem a javaslatot; vastu tahtmist akarata ellenére; ta on minu vastu ellenem van; mul ei ole midagi selle vastu semmi kifogásom nincs ellene; vastu karva szőr ellenében; hääletad sa selle poolt või vastu? mellette vagy ellene szavazol?; vaenlase vastu võitlema harcol az ellenség ellen; kellegi vastu tunnistama tanúskodik vki ellen; tablett peavalu vastu tabletta fejfájás ellen; lunaraha vastu vabaks laskma váltságdíj ellenében szabadon enged
■LS: vastu+ ♦ vastuabinõu ellenintézkedés, megtorló intézkedés; vastuargument ellenérv; vastuarmastus viszontszerelem; vastuhakkaja lázadó, ellenálló; vastuhakkamine ellenszegülés; vastuhääl ellenszavazat; vastukaal ellensúly; vastukäik ellenlépés; vastukülaskäik viszontlátogatás; vastulause felszólalás, tiltakozás; vastuluure kémelhárítás; vastumeetmed ellenintézkedések; vastumürk ellenméreg; vastupanek ellenállás; vasturääkiv ellentmondásos, ellentmondó; vasturünnak sõj ellentámadás; vastutasu ellenszolgáltatás, viszonzás; vastutuul ellenszél; vastuvaidlemine ellentmondás; vastuvoolu a folyásiránnyal szemben, a víz ellenében, az árral szemben, a sodrással szemben

veeuputus <+uputus uputuse uputus[t uputus[se, uputus[te uputus/i 11 s> (suur üleujutus) özönvíz (luteri usk), vízözön (katoliku usk) ♦ pärast meid tulgu või veeuputus! relig utánunk az özönvíz!; veeuputuseelne özönvíz előtti

viimane <viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj>
1. (lõpus, tagaotsas olev, järjestust, rida lõpetav) legutóbb, végső, utolsó, utóbbi, sereghajtó, legvégső, legutolsó, legutóbbi ♦ kellegi viimne tund on tulnud ütött vkinek az utolsó/ a végső órája; esimest ja viimast korda először és utoljára; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig
2. (lähema mineviku kohta) ♦ viimasel korral a legutóbbi alkalommal
3. (alles loodud, uusim) ♦ viimase peal välja nägema mintha skatulyából húzták volna ki
4. (vahetult mingile kriitilisele piirile eelnev) ♦ viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; viimane piisk karikas csordultig van/telt a pohár
5. (vähenevast, lõppevast, kaduvast veel järel olev) ♦ ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is

või1 <v'õi konj, adv> konj (seob valikut väljendavaid sõnu v lauseosi) avagy, vaj, vagy, v., illetőleg ♦ varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb, maholnap

või2 <v'õi v'õi v'õi[d -, v'õi[de v'õi[sid 26 s> (peam lehmapiima koorest valmistatud toiduaine) avagy, vaj, vagy, v., illetőleg ♦ mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
■LS: või+ ♦ võikirn etn köpű; võikreem kok vajkrém; võipiim író; võipirn aiand vajkörte; võitaigen, võitainas vajastészta; võitoos vajtartó

võilill <+l'ill lille l'ille l'ille, l'ille[de l'ille[sid_&_l'ill/i 22 s> bot (Taraxacum) gyermekláncfű, pitypang ♦ harilik võilill bot (Taraxacum officinale) pongyola pitypang, gyermekláncfű; soo-võilill bot (Taraxacum suecicum) lápi pitypang
■LS: või+lille+ ♦ võilillejuur pitypang gyökere; võilillekollane pitypangsárga; võililleleht gyermekláncfű levele

ärastama <ärasta[ma ärasta[da ärasta[b ärasta[tud 27 v>
1. (eemaldama, kõrvaldama) eltávolít ♦ plekke ärastama foltot eltávolít
2. (ebaseaduslikult omastama) elsikkaszt, ellop, eloroz ♦ kas sovhoosi vara erastati või ärastati? privatizálták vagy elorozták az állami gazdaságok vagyonát?