[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

anuma <anu[ma anu[da anu[b anu[tud 27 v> (härdalt paluma) könyörög, esedezik ♦ anusin teda, et ta jääks veel natukeseks könyörögtem neki, hogy maradjon még egy kicsit

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

egas <egas adv> kõnek nem, nincs ♦ egas veel hilja pole nincs még késő

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

eluvaim <+v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s> (elu, elumärgid) élet lehelete; (elavus, liikuvus) életerő ♦ tal on veel eluvaim sees ő még él

haljas <haljas h'alja haljas[t -, haljas[te h'alja[id 07 adj, s>
1. adj (roheline) zöld, füves ♦ haljas aas füves rét; mets läheb päev-päevalt haljamaks az erdő napról napra zöldebb; oled veel liiga noor ja haljas még túl fiatal és tapasztalatlan vagy; haljale oksale jõudma zöld ágra vergődik
2. adj (läikiv, hiilgav) csillogó ♦ haljas teras csillogó acél; haljas mõõk csillogó-villogó kard; haljaks hõõrutud vasknõud fényesre sikált rézedény
3. adj (selge, klaar) tiszta ♦ haljas allikavesi tiszta forrásvíz
4. s kõnek tapasztalatlan
■LS: haljas+ ♦ haljassööt põll zöldtakarmány; haljasväetis põll zöldtrágya; haljasvöönd zöldövezet

harutama <haruta[ma haruta[da haruta[b haruta[tud 27 v> (sõlme) felold, kibogoz; (õmblust) felfejt, felbont; (kudumit) felfejt, lebont; (ümbrisest, pakendist) kibont ♦ sõlme harutama csomót kibont; seelikut lahti harutama felbontja a szoknyát; harutab paki lahti felbontja a csomagot; kui muster ei meeldi, võid selle veel üles harutada ha nem tetszik a minta, még lebonthatod

haugatama <haugata[ma haugata[da haugata[b haugata[tud 27 v> vakkant, felugat ♦ koer haugatas veel korra a kutya még egyszer felugatott; kusagil haugatas rebane valahol felvakkantott egy róka

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

hullus <h'ullus h'ulluse h'ullus[t h'ullus[se, h'ullus[te h'ullus/i_&_h'ulluse[id 11_&_09 s>
1. (hullumeelsus) bolondéria, őrület, bolondság; (mõistuse kaotus) őrültség; (maania) mánia ♦ joomahullus med delirium tremens, fehér láz; suurushullus med megalománia; usuhullus vallási őrület/téboly
2. (meeletus, pöörasus) őrültség ♦ armastan teda hulluseni megőrülök érte; ei tea, mis hullusega ta veel hakkama saab ki tudja, milyen őrültséget tesz

idee <id'ee id'ee id'ee[d -, id'ee[de id'ee[sid_&_id'e[id 26 s> (mõte, plaan, kavatsus) ötlet, idea ♦ geniaalne idee zseniális ötlet; hiilgav idee óriási/remek ötlet; valitsevad ideed uralkodó ideák; liberaalsed ideed liberális ideák; loominguline idee kreatív ötlet; algidee alapötlet; humanismiideed, humanistlikud ideed humanista ötletek; kinnisidee rögeszme; valgustusideed a felvilágosodás eszméi; romaani idee a regény ötlete; teose idee a mű ötlete; ideede võitlus ideák harca; uute ideede sünd új ötletel születése; ideest vaimustuma lenyűgözte az ötlet; {kellele} ideed andma vkinek ötletet ad; idee ei ole veel kuju võtnud az ötlet még nem alakult ki; see idee on ta täielikult haaranud ez az ötle teljesen magával ragadta; ta pea kubises uutest ideedest a feje tele van ötletekkel; teadus rikastus uute ideedega új ötletekkel gazdagodott a tudomány
■LS: idee+ ♦ ideedraama kirj ötlet dráma; ideesisu ideális tartalom

ikka <'ikka adv>
1. (alati) mindig ♦ ikka ja alati mindig; ikka ja jälle minduntalan; tal oli õigus nagu ikka igaza volt, mint mindig; ikka ja jälle meelde tuletama újra és újra eszembe jut
2. (veelgi) még ♦ ikka veel valas vihma még mindig esett; ta on ikka veel siin még mindig itt van
3. (aina, üha) egyre ♦ ikka selgemini egyre tisztábban; ta hakkab mulle ikka enam meeldima egyre inkább tetszik nekem
4. (siiski) mégis ♦ tulid ikka mégis eljöttél; vaadata võime ikka megnézhetjük; kuhu tal ikka minna on! mégis hova mehetne
5. (nimelt, muidugi) persze ♦ lähed jalgsi? -- jalgsi ikka gylog mész? perzse, hogyne

ime1 <ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> csoda ♦ arhitektuuriime építészeti csoda; looduseime a természet csodája; tehnikaime a technika csodája; ilmamaa ime a világ csodája; seitse maailma imet a világ hét csodája; sündis suur ime nagy csoda történt; mees pääses nagu ime läbi csodával határos módon menekült meg a férfi; arstid teevad vahel lausa imet az orvosok néha csodákat tesznek; see pole mingi ime ez nem csoda; ime veel, et ta ei kukkunud csoda, hogy le nem esett

inerts <in'erts inertsi in'ertsi in'ertsi, in'ertsi[de in'ertsi[sid_&_in'erts/e 22 s>
1. füüs inercia, tehetetlenség ♦ magnetiline inerts el mágneses tehetetlenség; soojuslik inerts termikus tehetetlenség; ratas liigub veel inertsi mõjul a kerék a tehetetlenségtől tovább gurul
2. piltl tétlenség, erőtlenség, tehetetlenség ♦ mõtete inerts tehetetlen gondolatok; inertsi mõjul a tehetetlenség hatására
■LS: inerts+ ♦ inertskoormus meh tehetetlenségi terhelés; inertsregulaator tehetetlenségi szabályozó
inertsi+ ♦ inertsijõud füüs inerciális erő; inertsilaine meteor tehetetlenségi hullám; inertsimoment füüs tehetetlenségi nyomaték; inertsiraadius füüs tehetetlenségi sugár; inertsiseadus füüs tehetetlenségi törvény

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

jupp <j'upp jupi j'uppi j'uppi, j'uppi[de j'uppi[sid_&_j'upp/e 22 s>
1. (tükk) darab, vég; (rebitud) letépett darab; (raiutud) levágott darab; (murtud) töredék; (saetud) lefűrészelt darab; (näritud) megrágott darab; (põlenud) csonk, vég; (lõigatud) levágott darab ♦ jupp nööri egy darab madzag; käbijupp toboz darab; köiejupp kötéldarab; küünlajupp gyertyacsonk; lauajupp deszkadarab; mõttejupp gondolattöredék; palgijupp rönkdarab; pliiatsijupp ceruzavég; sabajupp farkinca; sigarijupp szivarcsonk; teejupp útrész; torujupp csődarab; vorstijupp kolbászdarab; juppideks lõikama darabokra vág; puud saeti poolemeetristeks juppideks a fát félméteres darabokra fűrészelték; jupp riiet jäi üle megmaradt egy darab szövet; juppidest kokkusõlmitud lõng darabokból összekötözött fonal; jupp maad on juba käidud jókora utat megtettünk már, hosszú utat megtettünk már; mul läheb veel jupp aega még sok időre van szükségem
2. kõnek (masinaosa, jublakas) alkatrész, darab ♦ mõned jupid on puudu néhány darab hiányzik
3. kõnek (midagi väikest, lühikest, alamõõdulist) kurta, pöttöm, tökmag ♦ kasukajupp rövid/kurta bunda; mehejupp tökmag ember; selliseid juppe korvpallimeeskonda ei võeta ilyen tökmagokat nem vesznek be a kosárlabda csapatba

jõlkuma <j'õlku[ma j'õlku[da jõlgu[b jõlgu[tud 28 v> kõnek (lonkima, hulkuma) lődörög, lézeng, ődöng, kószál, csatangol, ténfereg ♦ poisid jõlkusid mööda linna a fiúk a városban lődörögtek; jõlkusime ühest poest teise egyik boltból a másikba kószáltunk; jõlgub arstide vahet egyik orvostól a másikhoz futkos; miks sa veel nii hilja väljas jõlgud? miért kószálsz ilyen későn az utcán?

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jõukus <j'õukus j'õukuse j'õukus[t j'õukus[se, j'õukus[te j'õukus/i_&_j'õukuse[id 11_&_09 s> jómód, gazdagság, jólét ♦ keskmise jõukusega majand közepes jövedelmű gazdaság; jõukus kasvab növekszik a jólét; jõukus suureneb növekszik a gazdagság; oma jõukust suurendama növeli a vagyonát; jõukuses elama gazdagságban/jómódban él; neil on jõukus majas vagyonosak, gazdag ház; meil ei jätku veel jõukust maja osta még nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy házat vásároljunk

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

kahetsema <kahetse[ma kahetse[da kahetse[b kahetse[tud 27 v>
1. (midagi tegematuks soovima) megbán ♦ oma patte kahetsema megbánja a bűnjeit; ma kahetsen seda, et ... bánom, hogy …; küll sa veel kahetsed! Jó, de ezt még megbánod!; ta kahetses, et võttis kutse vastu megbánta, hogy elfogadta a meghívást; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat, jobb félni, mint megijedni
2. (haletsema) sajnál ♦ ära kahetse mind ne sajnálj engem

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kaugel <k'augel adv> vt ka kaugele, kaugelt messze, távol ♦ kaugel metsas messze az erdőben; suvi on veel kaugel messze még a nyár; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem játék

kevad <kevad kevade kevade[t -, kevade[te kevade[id 02 s> tavasz ♦ hiline kevad késői tavasz; elukevad piltl az élet tavasza; kevade algus a tavasz kezdete; vastu kevadet, kevade poole talve a tavasz elején; kevadest sügiseni tavasztól őszig; kevad algab kezdődik a tavasz; kevad on käes itt a tavasz; kevadel tavasszal; 1994. aasta kevadel 1994 tavaszán; tuleval kevadel jövő tavasszal; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt
■LS: kevad+ ♦ kevadhommik tavaszi reggel; kevadhõng tavaszillat; kevadilm tavaszi idő; kevadkuu tavaszi hónap; kevadkülv tavaszi vetés; kevadkünd tavaszi szántás; kevadlill tavaszi virág; kevadpunkt astr tavaszi nap-éj egyenlőség; kevadpäev tavaszi nap; kevadpäike tavaszi napsütés; kevadrullid kok tavaszi tekercs; kevadsemester tavaszi félév, tavaszi szemeszter; kevadsuvi tavasz vége, kora nyár; kevadtaevas tavaszi ég; kevadtalv tél vége, kora tavasz; kevadtuul tavaszi szél; kevadvesi tavaszi áradás; kevadvihm tavaszi eső; kevadväsimus med tavaszi fáradtság; kevadõhk tavaszi levegő; kevadöö tavaszéj

kibedasti <kibedasti adv>
1. (toimekalt, usinasti) keményen ♦ kõik töötasid kibedasti mindenki keményen dolgozott; olen kibedasti ametis nagyon el vagyok foglalva
2. (kõvasti, kangesti, väga) keservesen, keserűen ♦ tüdruk nuttis kibedasti a lány keservesen sírt; sa veel kahetsed kibedasti tehtud otsust keserűen fogod bánni a döntésedet

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kitkuma <k'itku[ma k'itku[da kitku[b kitku[tud 28 v> (välja kiskuma) foszt; (ära rebima) letép; (teatud hulka) ritkít; (rohima) kigyomlál; (lina koristama) nyű; (linnul sulgi katkuma) megtép, megkopaszt ♦ lina kitkuma nyüvik a lent; kana (sulgedest puhtaks) kitkuma megkopasztja a tyúkot; peenraid kitkuma gyomlálja a veteményest; kitkutud kulmud ritkított szemöldök; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással

klaarima <kl'aari[ma kl'aari[da klaari[b klaari[tud 28 v>
1. kõnek (selginema) kitisztul; (ilma kohta) kiderül, (ki)tisztul; (vedeliku kohta) kitisztul ♦ õhtuks ilm klaaris estére kiderült az idő; taevas hakkab klaarima tisztul az ég
2. kõnek (selgeks, puhtaks muutma) kitisztul; (selgitama, lahendama) tisztáz ♦ tuul klaarib taevast szél tisztítja az eget; klaariti vahekordi a viszonyukat tisztázták; arveid õiendama/klaarima kiegyenlíti a számlát; arusaamatused ei ole veel klaaritud a félreértések nincsenek még tisztázva; arusaamatused on klaaritud tisztázódtak a félreértések

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kohandama <kohanda[ma kohanda[da kohanda[b kohanda[tud 27 v>
1. (sobitama, kooskõlla viima) összeilleszt, (hozzá)szab, (hozzá)igazít, kiigazít ♦ määruse teatud sätteid tuleb veel kohandada a rendelet egyes rendelkezéseit ki kell igazítani
2. (kasutamiseks sobivaks kujundama) átalakít, módosít, adaptál ♦ hoone kohandati muuseumiks az épületet átalakították múzeummá; kohandatud tööriistariba egyéni eszköztár

kohtama <k'ohta[ma koha[ta k'ohta[b koha[tud 29 v> találkozik; (juhuslikult) (bele)ütközik ♦ kohtasin tänaval sõpra az utcán beleütköztem a barátomba; raskusi kohtama nehézségekbe ütközik; siin-seal kohtab veel lund itt-ott még hó található

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kõbima <kõbi[ma kõbi[da kõbi[b kõbi[tud 27 v> (kohendama, korda seadma) simít ♦ artiklit tuleb veel natuke kõbida a cikken még utolsókat simítani kell; maja on vaja veidi kõbida a ház egy kis simitásra szorul

kõrvatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 s> fültő, fül hátsó része ♦ tal on kõrvatagused veel märjad még nem nőtt be a feje lágya

lapseohtu <+'ohtu adj> (mitte veel päris täiskasvanud) fiatalkorú

leiduma <l'eidu[ma l'eidu[da l'eidu[b l'eidu[tud 27 v> akad, megkerül, előkerül, előfordul; (olemas olema) van, található ♦ milliseid maavarasid Eestis leidub? milyen ásványok találhatók Észtországban?; tööd ei leidu nem akad munka; leidub veel inimesi, kes ... vannak emberek, akik …

liiati[gi] <liiati_&_liiatigi adv> (pealegi veel) főleg (nem); (ammugi veel) hát még ♦ ta ei tee nalja, liiati[gi] sellise tõsise asjaga nem tréfál, főleg nem ilyen komoly dologgal

lisanduma <lisandu[ma lisandu[da lisandu[b lisandu[tud 27 v> (lisanema) felszaporodik, megnövekedik, hozzáadódik ♦ lisandub andmeid felszaporodnak az adatok; hinnale lisandub veel käibemaks az árhoz még hozzáadódik az ÁFA

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

meri <meri mere m'er[d m'erre, mere[de mere[sid 20 s> tenger ♦ tormine meri viharos tenger; tulemeri lángtenger; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán
■LS: mere+ ♦ mereand a tenger gyümölcse; merejalaväelane sõj tengerészgyalogos; merejalavägi sõj tengerészgyalogság; merekallas tengerpart; merekool tengeri iskola; merelaev tengerjáró, tengerjáró hajó; merelaevastik tengerészet; meremiil mer tengeri mérföld; meremüha a tenger zúgása; merepiir tengeri határ; merepõhi tengerfenék; merereis tengeri utazás; merereostus tengerszennyezés; meresadam tengeri kikötő; meresetted geol tengeri üledékek; mereseire tengerfelügyelet; meretase tengerszint; meretransport tengeri szállítás; merevesi tengervíz; merevetikas moszat; mereõigus jur tengerjog; mereõnnetus hajótörés

minek <minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s>
1. (eemalduv liikumine, minemine) menet, (el)menetel, (el)menés ♦ arsti juurde minek orvoshoz menés; magama minek lefekvés; välismaale minek külföldre menetel; tee minekut! oldj kereket!
2. (lahkumine, äraminek) (el)távozás; (ärasõit) indulás ♦ rongi minekuni on veel aega még van idő a vonatindulásig
3. (surm) eltávozás
4. (siirdumine teise olukorda, seisundisse) ♦ pensionile minek nyugdíjba vonulás, nyugdíjazás
5. (nõutavus, ostetavus) kereslet, kelendőség ♦ tootel on hea minek a termék nagyon kelendő
6. (hoog) tempó, iram; (edu) siker

minut <minut minuti minuti[t -, minuti[te minute[id 02 s> (ajaühik, sellise kestusega ajavahemik, nurga ja kaare mõõtühik) perc ♦ paus viis minutit öt perc szünet; rong hilineb kümme minutit a vonat tíz percet késik; kell on kaheksa ja kolm minutit, kell on kolm minutit kaheksa läbi nyolc óra három perc van, nyolc óra elmúlt három perccel; kümme minutit puudub seitsmest tíz perc múlva hét; minutit kümme tagasi oli ta veel siin tíz perccel ezelőtt még itt volt
■LS: minuti+ ♦ minutinäitaja, minutiosuti nagymutató, percmutató

muu2 <m'uu m'uu m'uu[d -, m'uu[de_&_muu[de m'uu[sid_&_m'u[id 26 pron, adj> pron; adj (teistsugune, teine, ülejäänud) más, egyéb ♦ on sul veel muud öelda? van még egyéb mondanivalód?; ei midagi muud semmi mást; muul viisil másképpen; muu seas többek között

mäletama <mäleta[ma mäleta[da mäleta[b mäleta[tud 27 v> (meeles olema, mälus säilima, meeles pidama, mälus säilitama) emlékszik, emlékezik ♦ kas sa mäletad veel? emlékszel még?; ta ei mäleta oma vanaisa nem emlékszik a nagyapjára; kõige eakamadki ei mäleta niisugust põuda a legöregebbek sem emlékeznek ilyen nagy szárazságra

naisevõtt <+v'õtt võtu v'õttu v'õttu, v'õttu[de v'õttu[sid_&_v'õtt/e 22 s>, ka naisevõtmine házasodás, nősülés ♦ kas sa pole veel naisevõtule v naisevõtmisele mõelnud? nem gondoltál még arra, hogy megházasodj/megnősülj?; ära naisevõtuga kiirusta ne siess a nősüléssel

napilt <napilt adv> (kasinalt, vähevõitu) alig, egy hajszál híja/híján, épphogy, éppen; (napisõnaliselt, lakooniliselt, põgusalt) tömören, szűkszavúan, lakonikusan, kurtán; (vaevalt, veidi alla, veidi vähem) alig, legfeljebb ♦ raha on napilt alig van pénz; väikeses korteris on ruumi napilt egy kis lakásban alig van hely; kogemusi on tal veel napilt kevés tapasztalata van; aega on meil selleks üsna napilt elég kevés időnk van erre; see läks napilt egy hajszálon múlt; vastas napilt kurtán válaszolt; tööd tegime napilt kolm tundi alig három órát dolgoztunk; sinna on napilt tunni tee alig egy órányi útra van

narkoos <nark'oos narkoosi nark'oosi nark'oosi, nark'oosi[de nark'oosi[sid_&_nark'oos/e 22 s> med (narkootikumi abil tekitatud üldtuimastus) altatás, narkózis, anesztézia, érzéstelenítés ♦ üldnarkoos általános érzéstelenítés; haige on veel narkoosis v pole narkoosist ärganud a beteg még nem ébredt fel az altatásból
■LS: narkoosi+ ♦ narkoosiaparaat med altatógép; narkoosiarst altatóorvos; narkoosimask altató maszk

neel <n'eel neelu n'eelu n'eelu, n'eelu[de n'eelu[sid_&_n'eel/e 22 s>
1. anat (seedekulgla ja hingamisteede algusosa, faarünks) garat ♦ neelu limaskesta põletik garatnyálkahártya-gyulladás; vulkaani punane neel piltl a vulkán vörös torka
2. (neela[ta]mine, neelatus) korty, nyelés ♦ rüüpa veel üks neel igyál még egy kortyot
3. (neeluaeg kaladel) kap ♦ praegu on hea haugi neel most kap a csuka
4. (pl) kõnek (isud, himud) étvágy, vágy ♦ tal käivad neelud viina järele pálinka után vágyik; väimehe neelud käivad ämma raha järele piltl a vő az anyósa pénzére feni a fogát
5. (neelav, imev veekeeris, neelukoht) örvény
6. bot (õie krooniputke suue, õieneel) virágkehely
7. ehit (katuse murrukoht, kuhu vihmavesi kokku voolab) vápa

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niikaugel <+k'augel adv> vt ka niikaugele (sealmaal, nii kaugel) odáig ♦ ta on õpingutega niikaugel, et teha on veel riigieksam odáig ért a tanulással, hoy már csak az államvizsga maradt hátra; tööga oldi niikaugel, et lõpp paistis odáig értek a munkával, hogy már sejteni lehetett a végét

niipea <+p'ea adv> (eitavas lauses) (lähemal ajal, varsti, pea) egyhamar, még; (ühendsidesõnas niipea kui) amint ♦ ega sa veel niipea ära lähe? ugye még nem mész el?; see vihm niipea üle ei jää ez az eső egyhamar el nem áll; asume teele, niipea kui koidab útnak indulunk amint lehet

niivõrd <+v'õrd adv> (sel määral, sedavõrd) úgy, ennyire, annyira ♦ ei taha sellest enam kuuldagi, niivõrd ära on tüüdanud hallani sem akarok már erről, annyira elegem van már blőle; ma pole veel ühegi eksami eel niivõrd pabistanud kui täna még egyetlen vizsga előtt sem izgultam ennyire, mint ma; niivõrd tihe udu, et üldse ei näe annyira sűrű a köd, hogy egyáltalán nem lehet látni

nimetu <nimetu nimetu nimetu[t -, nimetu[te nimetu[id 01 adj>
1. névtelen ♦ nimetud hauad névtelen sír; nimetud kangelased névtelen hősök; veel nimetu vastsündinu még névtelen újszülött; ta sai nimetuid ähvarduskirju névtelen fenyegető leveleket kapott
2. (ebamäärane, sõnulseletamatu) névtelen, kimondhatatlan, leírhatatlan ♦ nimetu aimus kimondhatatlan előérzet; nimetu hirm leírhatatlan félelem; nimetu igatsus névtelen vágyakozás; nimetu rahutus névtelen nyugtalanság

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

niristama <nirista[ma nirista[da nirista[b nirista[tud 27 v> (niriseda laskma, nirisema panema) csorgat; (pigistades) facsar; (imedes jooma) szopik; med (rohkesti vedelikku veeni, naha alla vm manustama) befecskendez ♦ niristasin viimase kohvi tassi kicsorgattam az utolsó kávét a csészébe; niristasime kasest mahla lét csorgattunk a nyírfából; sidrunist niristatakse või pigistatakse mahl välja kifacsarják a citromból a levet; räästast niristab, räästad niristavad vett csorog a víz az ereszből; haav niristab ikka veel verd a sebből még mindig szivárog a vér; põrsad niristavad piima a malacok szopják a tejet

nisa <nisa nisa nisa -, nisa[de nisa[sid 17 s>
1. (imetajatel) csecs ♦ lehmal on neli nisa a tehénnek négy csecse van
2. kõnek (naise rinnanibu) mellbimbó ♦ laps ripub veel nisa otsas még szopik a gyerek
■LS: nisa+ ♦ nisakanal bimbócsatorna; nisapõletik vet tőgygyulladás

noo <n'oo interj>
1. (väljendab imestust, julgustust, rahustust, hoiatust, etteheidet) na, nosza ♦ noo, mis sa kostad! na, mit mondasz!, na, mit szólsz!; noo, aga mispärast ta siis töölt vallandati? na, de hát miért rúgták ki?; noo, seda asja me veel vaatame! na, azt majd még meglátjuk!
2. (väljendab küsimust, millele oodatakse seletust) na ♦ Ma ei tule täna. -- Noo? Nem jövök ma. - Na?

noor <n'oor noore n'oor[t n'oor[de, noor[te n'oor[i 13 adj, s>
1. adj fiatal, zsenge, süldő, ifjú; (noorem) fiatalabb, ifjabb ♦ noor inimene fiatal, ifjú ember; noor abielumees fiatal házas; noor põlvkond ifjú nemzedék; noored viljapuud fiatal gyümölcsfák; noor vein újbor; noor kuu újhold; noores eas, noores põlves fiatalon, fiatal korában; tal on noored vanemad fiatal szülei vannak; sa oled minust aasta noorem egy évvel fiatalabb vagy nálam; Karl Burman noorem ifjabb Burman Károly
2. s (hrl pl) (noor inimene, nooruk) ifjú, fiatal ♦ koolinoored tanulóifjúság; linnanoored városi ifjúság; maanoored vidéki fiatalság; noored ja vanad apraja-nagyja; ta on veel noor ja roheline hátán/fenkén van még a tojáshéj
3. sõj (ajateenija madalaim auaste) újonc
■LS: noor+ ♦ noorperenaine fiatal háziasszony; noorrahvas iatalság; noorsõdur sõj újonc, közkatona, kiskedd, kiskatona; noorveised põll borjú
noorte+ ♦ noorteklubi ifjúsági klub; noortekoondis sport ifjúsági válogatott; noortemeister sport ifjúsági bajnok; noortesaade ifjúsági program

noorevõitu <+v'õitu adj> (liiga noor) túl fiatal; (veel küllalt noor) fiatalos ♦ iseseisvaks eluks on piiga veel noorevõitu a lány még túl fiatal az önálló élethez; noorevõitu lesk otsib meest fiatalos özvegy férjet keres

nooruke[ne] <nooruke_&_noorukene noorukese noorukes[t noorukes[se, noorukes[te noorukes/i 12 adj> (alles üsna noor) fiatal ♦ nooruke[ne] tütarlaps kislány; ta on veel päris nooruke[ne] még nagyon fiatal

nurgakivi <+kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s> ehit (palkehitise nurga all olev kivi) alapkő, talpkő, sarokkő, sarkkő; (sokli esimene kivi) alapkő; piltl (miski millelegi aluseks olev) sarokkő ♦ need kivid sobivad aida nurgakivideks ezek a kövek megfelelnek a pajta sarokköveinek; endise maja nurgakivid on veel säilinud a hajdani ház sarokkövei fennmaradtak; hiljuti pandi pidulikult nurgakivi uuele teatrihoonele a közelmúltban ünnepélyesen lefektették az új színházépület sarokkövét

nõder <nõder nõdra n'õtra n'õtra, n'õtra[de n'õtra[sid_&_n'õtr/u 24 adj, s>
1. adj (nõrk, jõuetu, väeti, vilets) elesett, rozoga; (vanadusest) gyenge; (tahte ja tunnete kohta) pipogya, határozatlan ♦ ta ihu on veel haigusest nõder a szervezete még gyenge a betegségtől; haige jäi üha nõdremaks a beteg egyre gyengébbé vált; nõder naisterahvas ei jõua puid lõhkuda egy gyenge nő nem bír fát vágni; ta on peast nõder gyengeelméjű; ma ei usalda oma nõtra mälu nem bízom a gyenge memóriámban; {kelle} nägemine on nõdraks jäänud meggyengült a látása; nõdrad taimed satnya növények
2. s (nõrk, väeti inimene) gyenge/erőtlen ember

nõrgavõitu <+v'õitu adj> (nõrga poole kalduv) gyenge ♦ kehalt nõrgavõitu gyenge fizikumu, nyiszlett; ta on kätest nõrgavõitu gyengék a kezei; puhub nõrgavõitu tuul enyhe szél fúj; ta on nõrgavõitu tervisega gyenge az egészsége; ta oli pärast haigust veel nõrgavõitu még nem épült fel teljesen; koolis oli ta nõrgavõitu õpilane gyenge tanuló volt az iskolában

nõrkema <n'õrke[ma n'õrke[da n'õrke[b n'õrke[tud 27 v> (kehaliselt) gyengül, tikkad, eped, eltikkad; (raugema, vaibuma) alábbhagy, enyhül ♦ olime janust nõrkemas alig álltunk a lábunkon a szomjúságtól; oleme näljast nõrkemas támolygunk az éhségtől; komberdas nõrkevail jalul v nõrkevi jalu elgyengült lábakkal botorkált; pakane on nõrkenud enyhül a fagy; tuul hakkab nõrkema alábbhagy a szél; surija püüdis nõrkeval häälel veel midagi öelda a haldokló elhaló hangon még megpróbált mondani valamit

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

nätske <n'ätske n'ätske n'ätske[t -, n'ätske[te n'ätske[id 01 adj> (kleepjas, sitke) nyúlós, ragadós; (niiske) nedves; (leiva kohta: tainjas, kobeduseta) tömör ♦ nätske savi ragadós agyag; muld on alles sulaveest nätske a föld még ragad a hólétől; asfalt läheb kuumaga nätskeks a aszfalt ragadóssá válik a melegtől; nätske komm jääb hammaste külge a ragadós cukorka a fogakra tapad; hein on veel nätske, ei kõlba saadu panna még vizes a széna, nem lehet boglyába rakni; leib on nätskeks jäänud tömör maradt a kenyér

optimist <optim'ist optimisti optim'isti optim'isti, optim'isti[de optim'isti[sid_&_optim'ist/e 22 s> derűlátó, optimista ♦ parandamatu optimist javíthatatlan optimista; loomult v põhiolemuselt optimist természeténél fogva optimista; optimistina lootis ta ikka veel optimistaként még mindig remélt

oskamatu <'oskamatu 'oskamatu 'oskamatu[t -, 'oskamatu[te 'oskamatu[id 01 adj> avatatlan, ügyetlen, tudatlan, suta, kontár, balkezes; (kogemusteta) gyakorlatlan; (asjatundmatu) alkalmatlan ♦ ta on oma töös veel oskamatu még gyakorlatlan a munkájában

paanitsema <paanitse[ma paanitse[da paanitse[b paanitse[tud 27 v> (paanikas olema) pánikba esni ♦ mis sa paanitsed, võib-olla läheb kõik veel hästi mit pánikolsz, lehet, hogy minden fog menni

pahane <pahane pahase pahas[t -, pahas[te pahase[id 10 adj> (pahandatud) bosszús; (rahulolematu) elégedetlen; (kuri, vihane) mérges, dühös ♦ pahane hääl bosszús hang; pahaseks saama {kelle-mille peale} bosszús lesz; ta on minu peale ikka veel pahane még mindig haragszik rám

pais1 <p'ais paisu p'aisu p'aisu, p'aisu[de p'aisu[sid_&_p'ais/e 22 s> (tõke veel) gát; (tamm) duzzasztógát ♦ veskipais malomgát; paisu avama gátat emel

pakitsema <pakitse[ma pakitse[da pakitse[b pakitse[tud 27 v>
1. (tuikama) sajog ♦ ta hammas pakitseb ikka veel még mindig sajog a foga; süda pakitseb kellegi/millegi pärast sajog a szíve vkiért/vmiért
2. (millestki tulvil) tele van vmivel
3. (kiirustama, ruttama) siet ♦ mis sa pakitsed, aega on! hova sietsz, van még idő

parem2 <parem parema parema[t -, parema[te parema[id 02 adj, s>
1. adj (komparatiivis) (hinnatavam, kasulikum, mugavam, vastand: halvem) jobb ♦ see on kõige parem kook ez a legjobb sütemény; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb; minél hamarabb, annál jobb; parem maailm jobb világ; ta on paremal järjel több pénze van; ta on matemaatikas minust parem jobb nálam matematikából; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lágy kenyér; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott; ta peab end teistest paremaks többre tartja magát másoknál; parema puudumisel jobb híján; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit
2. adj (paremal pool asuv, parempoolne, vastand: vasak) jobb ♦ parem käsi jobb, jobbkéz; jõe parem kallas a folyó jobb partja; parem pool! jobbra át!; paremat kätt teine maja jobboldalt második ház
■LS: parem+ ♦ paremerakond jobboldali párt; paremkaitsja sport jobbhátvéd; paremsirge sport jobbegyenes; paremäär sport jobbszélső

peale käima (ründama, peale vajuma) nógat, unszol ♦ käib peale, et ma sööksin veel unszolja, hogy egyék még; kellelegi peale/pinda käima vkinek a nyakára jár

pilla-palla <+palla adv> (läbisegi) szanaszét, szerteszéjjel, szerte ♦ me alles eile kolisime, asjad on kõik veel pilla-palla csak tegnap költöztünk, és még szerteszéjjel vagyunk

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

pisut <pisut adv> (veidi, natuke) kissé, (egy) kicsit, egy kevéssé, egy kevés ♦ ta on pisut väsinud kissé fáradt; mul on veel pisut raha van még egy kevés pénzem; lisame pisut soola adjunk hozzá egy kevés sót; pisut kallis egy kicsit drága

pooleli <pooleli adv> (poole peal[e], lõpetamata) félbe ♦ jättis kooli pooleli félbehagyta az iskolát; remont on veel pooleli a tatarozás még felenél tart

pressima <pr'essi[ma pr'essi[da pressi[b pressi[tud 28 v>
1. (vajutama, suruma) sajtol, présel, gyömöszöl; (pigistama) facsar; (rõhuma) nyomaszt ♦ tööd pressivad peale a sok munka nyomasztja; selle mantli pressib veel kohvrisse ezt a kabátot még a kofferba préseli
2. (pressi abil suruma) présel, sajtol ♦ turbast briketti pressima tőzegből brikettet sajtol; pressitud hommikusöögihelbed extrudált reggeli gabonapelyhek; pressitud tooted extrúziós termékek; pressitud pärm, presspärm sajtolt élesztő
3. (aurutades triikima) vasal ♦ isa pressib pükse az apa nadrágot vasal
4. ([end] pingutama) (előre)nyomul, nyomakodik ♦ paat pressib tuules edasi a csónak előrenyomul a szélben
5. (pealekäivalt nõudma) kicsikar, zsarol ♦ pressib kellegi käest raha välja pénzt csikar ki vkitől

puuduma <p'uudu[ma p'uudu[da p'uudu[b p'uudu[tud 27 v> hiányzik ♦ paar õpilast puudub täna néhány diák hiányzik ma; särgi eest puudub üks nööp az ingről hiányzik egy gomb; tal puudub emapaatiavõime hiányzik belőle a beleérző-képesség; kolmest puudub kümme minutit tíz perc múlva három; palju ei puudunud, et ta oleks kukkunud kis híja, hogy el nem esett; see veel puudus! már csak ez hiányzott!

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

päeviti <päeviti adv>
1. (päevastel aegadel) nappal ♦ päeviti on veel soe nappal még meleg
2. (päevakaupa, päevaviisi) naponta, naponként
3. (iga päev) nap mint nap

päästma <p'ääst[ma p'ääst[a päästa[b pääste[tud, p'ääst[is p'ääst[ke 34 v>
1. (eluga, tervena pääseda aitama) (meg)ment, kiment ♦ {keda} surmasuust päästma halál torkából ment; tulest õnnestus päästa vaid osa loomi az állatok egy részét sikerült csak a tűzből megmenteni; operatsioon päästis ta elu a műtét megmentette az életét; kedagi uppumast päästma kimenti a fuldoklót a vízből
2. (midagi halba ära hoidma) (meg)ment ♦ päästis oma firma pankrotist megmenti a céget a csődtől; oma nahka päästma piltl menti a bőrét, menti az irháját; see käik ei päästa musta kaotusest a fekete bábú lépése nem menti meg őt a vereségtől; päästab veel, mis päästa annab piltl legalább a nyele maradjon meg a veszett fejszének
3. (kütkest, haardest lahti laskma, vabastama) enged, szabadít ♦ päästis hobuse lasipuu küljest v lasipuust [lahti] elengedte a lovat; päästke koer lahti! engedjétek szabadon a kutyát!; päästsin patsid lahti kibontottam a hajamat; viin päästis tema keelepaelad lahti v valla a pálinka feloldotta a nyelvét; päästa mind hädast välja! szabadíts meg a bajból!, húzz ki a csávából!

pääsuke <pääsuke pääsukese pääsukes[t pääsukes[se, pääsukes[te pääsukes/i 12 s>
1. (pääsulind) fecske ♦ kaldapääsuke zool (Riparia riparia) partifecske; räästapääsuke zool (Delichon urbica) molnárfecske; suitsupääsuke zool (Hirundo rustica) füstifecske; üks pääsuke ei too veel suve piltl egy fecske nem csinál nyarat
2. sport, kõnek (asend võimlemisel v uisutamisel) mérlegállás
■LS: pääsukese+ ♦ pääsukesepaar fecskepár; pääsukesepesa fecskefészek; pääsukesepoeg fecskefióka

püsti <p'üsti adv> fel, állva ♦ püsti seisma áll; püsti tõusma feláll; püsti kargama felpattan; püsti hüppama felugrik; tõuse püsti! állj fel!; paneb telgi püsti felállítja a sátrat; jääb püsti magama állva elalszik; pea püsti! fel a fejjel!; paneb peo püsti bulit szervez; juuksed tõusid peas püsti égnek állt a haja; püsti asendis tulistama álló helyzetből lő; vana ait seisab veel püsti a régi kamra még áll; purjus mees püsib vaevu püsti a részeg alig áll a lábán; püsti tõusta, kohus tuleb! felkelni, jön a bíróság!; käib ringi, nina püsti magasan/fenn hordja az orrát; viskab sussid püsti földobja a talpát
■LS: püsti+ (täiesti) ♦ püstihädas nagy bajban van; püstihull teljesen őrült; püstiloll sült/tökéletes bolond; püstirikas dúsgazdag
püsti+ (jalgadel seistes) ♦ püstiasend álló helyzet; püstijalu állva; püstipäi emelt fejjel/fővel; püstilähe, püstistart sport állórajt

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

raasuke[ne] dem <raasuke_&_raasukene raasukese raasukes[t raasukes[se, raasukes[te raasukes/i 12 s>
1. (pisitilluke tükike) morzsa, falat, kevés, keveset, kicsi(t) ♦ koogist polnud enam raasukestki järel a sütiből nem maradt egy morzsa sem; ei ole täna veel raasukestki suhu saanud ma még egy falatot sem ettem; palusin raasuke soola kértem egy kis sót
2. (ka adverbilähedaselt: midagi väheke, pisut, natuke) ♦ kas sa saad mind raasuke aidata tudsz nekem egy kicsit segíteni?; räägi raasuke kõvemini beszélj kicsit hangosabban

ring1 <r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (tasandiline kujund, selline ese, sõõr) kör ♦ ringi pindala a kör területe; tõmba õigele vastusele ring ümber! karikázd be a jó választ!; tumedad ringid silmade all sötét karikák a szem alatt
2. (kellestki v millestki moodustatuna); sport (sõõrjas ala, millel võisteldakse) kör ♦ kettaheitering dobókör; poksiring ring; ringis seisma körben áll; inimesed istuvad ringis ümber lõkke az emberek körben ülnek a tűz körül
3. (ringjoone vm suletud kõverjoone kujuline liikumine) kör ♦ suletud ring zárt kör; surnud ring ördögi kör; auring tisztelet kör; lähme ringiga koju majd kerülővel megyünk haza; teeb maja ümber ringi tesz egy kört a ház körül; teeb kõigile ühe ringi välja mindenkinek fizet egy kört
4. sport (võistluse üks järk, voor) kör, forduló ♦ kaotusring vesztes kör; läheb teises ringis juhtima a második körben átveszi a vezetést; kolmandasse ringi pääsema bejut a harmadik fordulóba
5. (üldisemalt mingi tegevuse ühe etapi kohta) kör, forduló ♦ võime ühe ringi veel mängida még egy kört lejátszhatunk; läbirääkimiste esimene ring a tárgyalás első fordulója
6. (kogum, hulk) kör ♦ küsimustering a problémák köre
7. (inimeste kohta: keskkond, seltskond) kör ♦ ekspertide ring a szakértők köre; sõprusring, sõprade ring baráti kör; tutvusring ismeretségi kör
8. (pl) (ringkonnad) körök ♦ uudis levis ülikooli ringides kulutulena a hír futótűzként terjedt egyetemi körökben
9. (selts, klubi, ühing) kör ♦ näitering színjátszó kör; spordiring sportkör
■LS: ringi+ (seltsi, klubiga seotud)
ringi+ sport

roheline <roheline rohelise rohelis[t rohelis[se, rohelis[te rohelis/i 12 adj, s>
1. zöld ♦ roheline muru zöld gyep; roheline kleit zöld ruha; roheline laine zöldhullám; roheline seep zöld szappan; roheliseks värvima zöldre fest; joob rohelist teed zöld teát iszik; näitab rohelist tuld millelegi zöld utat enged vminek
2. piltl (kahvatu, haiglane, mullakarva) zöld ♦ olin merehaiguse pärast näost roheline zöld volt az arcom a tengeribetegségtől; läheb kadedusest roheliseks sárga az irigységtől // elsárgul az irigységtől
3. (küpsemata, toores) éretlen, tapasztalatlan, kezdő ♦ rohelised maasikad éretlen eper; ta on veel roheline sel alal zöldfülű ezen a területen; ta on veel noor ja roheline hátán van még a tojáshéj
4. (roheline värv[us] v värvaine) zöld ♦ ta oli üleni rohelises egészen zöldben volt
5. (rohelised aedviljad ja maitseained) zöldség
6. (loodus, mets, haljastus) zöld ♦ väljasõit rohelisse kirándulás a zöldbe; rohelisse sõitma a zöldbe kirándul; selles linnas on palju rohelist sok zöld van ebben a városban
7. (hrl pl) pol (keskkonnakaitsjad) a zöldek ♦ rohepööre zöld átállás; roheline mõtteviis zöld gondolkodás

saak <s'aak saagi s'aaki s'aaki, s'aaki[de s'aaki[sid_&_s'aak/e 22 s> zsákmány, préda, martalék, hozam, hozadék; (vilja-) termés; (kala-) fogás ♦ hektarisaak a hektáronkénti hozam; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; kartulisaak krumplitermés; sõjasaak hadizsákmány, zsákmány; õunasaak almatermés; pangaröövlite saak a bankrablók zsákmánya; kerge saak könnyű/szabad préda; päevane kalasaak jäi kehvaks a napi fogás szegényes volt; see õunapuu ei anna veel saaki ez az almafa nem terem még gyümölcsöt; metsloomade saagiks langema vadállatok martalékává lesz
■LS: saagi+ ♦ saagikadu terméskiesés; saagikoristus aratás, betakarítás, szüretelés; saagilangus terméshozam-csökkenés

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

seitsekümmend <seitse+kümmend s'eitsme+k'ümne seitse[t+kümme[t_&_seitse[t+kümmend -, s'eitsme+k'ümne[te s'eitsme+k'ümne[id 05 num> hetven ♦ seitsekümmend viis hetvenöt; kuussada seitsekümmend hatszázhetven; seitsekümmend tuhat hetven ezer; seitsmekümnel v seitsmelkümnel leheküljel hetven oldalon; vanaema pole veel seitsekümmendki a nagymama még hetvenéves sincs; ta läheneb juba seitsmekümnele közel jár a hetvenhez; buss sõidab seitsmekümnega a busz hetvennel megy

siis <s'iis adv>
1. (osutab mainitud, teada olevale ajahetkele: sel ajal, sel hetkel) akkor ♦ olime siis kõik noored akkor még mindannyian fiatalok voltunk; mida me nüüd siis teeme? akkor hát mit csinálunk?; see oli siis, kui mu ema veel elas ez akkor volt, amikor anyám még élt
2. (osutab toimuva ajalisele järgnevusele: seejärel, peale seda) aztán, azután, utána, majd ♦ esmalt minge otse, siis keerake paremale menjen egyenesen előre, majd forduljon jobbra
3. (kindla tähenduseta sõnana tugevdab eelnevat v järgnevat sõna v lauseosa v esineb täitesõnana) akkor ♦ vaatame siis! akkor nézzük!; mis siis? hát aztán?

siluma <silu[ma silu[da silu[b silu[tud 27 v> (tasandama, siledaks tegema) egyenget, simít, planíroz, megfésül, lesimít, elsimít; (viimistlema) megfésül; (lihvima) kisimít; (ära klaarima) elegyenget, elsimít ♦ vastuolusid siluma kiegyenlíti az ellentéteket; silub paberit lesimítja a papírt; silub laudlina megigazítja a terítőt; ma veel silun artikli käsikirja még fésülöm a cikk kéziratát; silub skandaali elsimítja a botrányt

soovima <s'oovi[ma s'oovi[da soovi[b soovi[tud 28 v>
1. (tahtma) parancsol, kér, óhajt, (meg)kíván ♦ keda te soovite? kit keres?, kit tetszik keresni?; mida te soovite? mit óhajt?, ön mit kér?, mit parancsol?; kuidas soovid! ahogy akarod!; nagu soovite! ahogy óhajtja!; kas sa soovid veel suppi? kérsz még levest?; soovitud tulemused kívánt eredmények
2. (heade soovide ütlemise kohta) kíván ♦ soovime edu! sok sikert kívánunk!; soovin õnne! gratulálok!; soovin sulle kõike head! minden jót kívánok!

suutäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (korraga suhu mahtuv v väikene söögikogus) falat, falatka, harapás; (joodava kohta) korty ♦ leivasuutäis, suutäis leiba egy falat kenyér; suutäis kohvi egy korty kávé; söö veel üks suutäis! egyél még egy falatkát!; ta pole päev otsa mitte suutäitki söönud egy falatot sem evett egész nap; maitsev suutäis finom falat; anna üks suutäis sinki mulle adj egy harapás sonkát nekem; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét

suvi <suvi suve suve -, suve[de suve[sid 20 s> nyár ♦ põuane suvi száraz nyár; vihmane suvi esős nyár; hilissuvi nyárutó; kesksuvi, kõrgsuvi, südasuvi nyár közepe; vananaistesuvi vénasszonyok nyara; varasuvi nyárelő; suvel nyáron, nyár idején; igal suvel, iga suvi minden nyáron; kogu suve egész nyáron; tänavu suvel idén nyáron; suveks otsaks, kogu suveks egész nyárra; suviti nyaranta; suve lõpus a nyár végén; suvi saabus varakult a nyár korán köszöntött be; üks pääsuke ei too veel suve piltl egy fecske nem csinál nyarat
■LS: suve+ ♦ suvehooaeg nyári szezon/idény; suvekuumus, suveleitsak, suveleitse kánikula; suveolümpia nyári olimpia; suvesoojus nyári meleg; suveteater nyári/szabadtéri színház; suveöö nyári éjszaka; suvevaheaeg nyári szünet, nyári vakáció, nyári szünidő; suveülikool nyári egyetem
suvi+ ♦ suvinisu tavaszi búza; suvirukis tavaszi rozs

sättima <s'ätti[ma s'ätti[da säti[b säti[tud 28 v>
1. (vajalikku korda seadma, korrastama, korraldama, kohendama) helyez, rendezget, állít, igazgat ♦ kombaini töökorda sättima a kombájnt üzemkész állapotba helyezi; kaabut sättima igazgatja a kalapját; sätib oma juukseid [soengusse v soenguks] rendezgeti a haját
2. (kohaseks tegema, kohandama, sobitama) helyez, állít; (ajaliselt) tervez ♦ noored sättisid pulmad sügisele a fiatalok őszre tervezték az esküvőjüket
3. (midagi tegema asuma) készül, készülődik ♦ lennuk sätib maanduma a repülőgép leszállásra készül; ma pole veel sättimagi hakanud még készülődni sem kezdtem; meil on aeg end magama sättida itt az idő, hogy lefeküdjünk; hakati minekut sättima útra készülődtek; paistab, nagu ilm sätiks vihmale úgy látszik, mintha esőre állna az idő

šokk <š'okk šoki š'okki š'okki, š'okki[de š'okki[sid_&_š'okk/e 22 s> med (organismi talitluse tugev häire psüühilise vapustuse v füüsilise vigastuse tagajärjel); (närvivapustus) sokk ♦ närvišokk idegsokk, ideg-összeroppanás; olen ikka veel šokis még mindig sokkban vagyok
■LS: šoki+ ♦ šokiseisund sokkállapot; šokiteraapia sokkterápia

tarvis <t'arvis adv, postp>
1. (jaoks) szükséges ♦ piima on veel üksnes laste tarvis otthon csak a gyerekek számára van még tej
2. (hrl ühendverbi osana: vaja) kell, szükség vmire ♦ kas meil on kindlasti oma autot tarvis? biztos szükségünk van saját autóra?; mul on tarvis maksta nekem fizetnem kell; raha on tarvis pénz kell; kui vähe on õnneks tarvis! milyen kevés kell a boldogsághoz!; muret mul endalgi rohkem kui tarvis több gondom van, mint amennyire szükségem van

teadvus <t'eadvus t'eadvuse t'eadvus[t t'eadvus[se, t'eadvus[te t'eadvus/i_&_t'eadvuse[id 11_&_09 s>
1. filos, psühh (psüühika kõrgeim vorm) tudat, tudatosság ♦ ühiskondlik teadvus társadalmi tudat; poliitilise teadvuse kujundamine politikai tudatosság kialakítása
2. (meelemärkus) eszmélet ♦ on ta ikka veel teadvuseta? még mindig eszméletlen?; teadvust kaotama elveszti az eszméletét; teadvusele tulema v ärkama magához tér
teadvuse+ ♦ teadvusekaotus eszméletvesztés

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

tooma <t'oo[ma t'uu[a t'oo[b t'oo[dud, t'õ[i too[ge tuu[akse 38 v>
1. (kaugemalt lähemale toimetama) hoz, elhoz, meghoz, felhoz ♦ poest piima tooma tejet hoz a boltból; autoga koju tooma autóval haza oz; õnne tooma szerencsét hoz; mida tulevik toob? mit hoz a jövő?; mis sind siia tõi? mi hozott ide?; oja toob vett tiiki a patak a tavacskába szállítja a vizet
2. (midagi tagajärjena esile kutsuma) hoz ♦ kasu tooma hasznot hoz/hajt, kamatozik; kahju tooma kárt okoz; asjasse selgust tooma tisztázza az ügyet; tulu tooma jövedelmez; endaga kaasa tooma magával hoz; turule tooma piacra dob; päevavalgele tooma napvilágra hoz; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt

toss2 <t'oss tossu t'ossu t'ossu, t'ossu[de t'ossu[sid_&_t'oss/e 22 s>
1. (paks suits v aur) füst, gőz, pára
2. kõnek (hing, elu) lélegzet ♦ ei tea, kas on veel elus või on juba toss väljas nem tudom, él-e még, vagy már elpatkolt

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

täiendavalt <täiendavalt adv> (eelnenute täiendusena, lisaks, veel, juurde) kiegészítőleg, pótlólag

täis2 <t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 adj, s>
1. adj (kogu, terve, täielik, väljendab millegi suurt intensiivsust, hoogsust) egész ♦ täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja a tüdejét, torka szakadtából ordít; pidu on täies hoos a buli teljes lendületben van, javában áll a buli; töö käib täie hooga javában folyik a munka; täie auruga töötama teljes gőzzel dolgozik
2. s (midagi täitev, kuhugi mahtuv kogus) -nyi ♦ klaasitäis vett pohárnyi víz; sületäis puid ölnyi tüzifa; terve bussitäis lapsi egy egész busznyi gyerek; potitäis putru egy fazéknyi kása
3. s (väljendab millegi täisväärtuslikkust, maksimaalsust) teljes ♦ täishinda maksma teljes árat fizet; toetan sind täiega teljes mértékben támogatlak; päev läks täie ette a nap igazán jól sikerült; pidukleit käib veel täie eest az ünneplőruha még elfogadható
■LS: täie+ ♦ täiearuline épelméjű; täievoliline meghatalmazott; täieõiguslik teljes jogú
täis+ ♦ täisarv egész szám; täisarvuline teljes létszámú; täisautomaat teljes automata; täisedu teljes siker; täisinimene nagykorú; täiskarsklane teljes absztinens; täiskiirus teljes sebesség; täiskiilutud túlzsúfolt; täiskogu teljes ülés; täiskuu telihold; täislinane tiszta len; täismaja telt ház; täismees felnőtt ember; täisminevik perfektum; täisnimi teljes név; täisnurk derékszög; täispension teljes nyugdíj; täispiim teljes tej; täispikk teljes hosszúságú; täispilet teljes árú jegy; täispööre körfordulat, pálfordulás; täissaal telt ház; täissiid tiszta selyem; täissuitsuvortst füstölt kolbász; täistabamus telitalálat; täisteraleib teljes kiőrlésű kenyér; täisvarjutus teljes fogyatkozás; täisvillane tiszta gyapjú; täisväärtuslik teljes értékű

uuesti <uuesti adv> (veel kord, jälle) ismét, újra; (algusest peale, kuid teisiti) újból ♦ üha uuesti ja uuesti újra meg újra; kirjutab kogu artikli uuesti újraírja az egész cikket; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna

vaja <vaja adv> (tarvis) szükséges, kell ♦ mul on raha vaja szükségem van pénzre; seda oleks vaja arra szükség lenne; pole vaja nem kell; mul on vaja koju minna haza kell mennem; on teil veel midagi vaja? szüksége van még valamire?

veel <v'eel adv> még ♦ ta on veel puhkusel még szabadságon van; ta ei ole veel tulnud még nem jött meg; olen ikka veel vihane még mindig mérges vagyok; soovid veel kohvi? kérsz még kávét?; ma ei oska veel ujuda még nem tudok úszni; ta pole veel päris terve még nem gyógyult meg teljesen; veel kord még egyszer; ja kuidas veel! hát persze!, és még mennyire!; see veel puuduks! még csak az hiányozna!; me veel näitame neile! még megmutatjuk nekik!

veidi <veidi adv> (pisut, natuke, väheke) (egy) kicsi(t), (egy) kis, (egy) kevés, (egy) keveset, (egy) kicsivel ♦ puhka veidi! pihenj egy kicsit!; lisa veidi soola adj hozzá egy kis sót; ta on veidi laisk kicsit lusta; mul on veel veidi raha van még egy kevés pénzem; kell on veidi üle kahe két óra múlt egy kicsivel; ta on veidi üle kümne kicsivel több mint tízéves

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

viimane <viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj>
1. (lõpus, tagaotsas olev, järjestust, rida lõpetav) legutóbb, végső, utolsó, utóbbi, sereghajtó, legvégső, legutolsó, legutóbbi ♦ kellegi viimne tund on tulnud ütött vkinek az utolsó/ a végső órája; esimest ja viimast korda először és utoljára; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig
2. (lähema mineviku kohta) ♦ viimasel korral a legutóbbi alkalommal
3. (alles loodud, uusim) ♦ viimase peal välja nägema mintha skatulyából húzták volna ki
4. (vahetult mingile kriitilisele piirile eelnev) ♦ viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; viimane piisk karikas csordultig van/telt a pohár
5. (vähenevast, lõppevast, kaduvast veel järel olev) ♦ ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is

vits <v'its vitsa v'itsa v'itsa, v'its[te_&_v'itsa[de v'itsa[sid_&_v'its/u 23_&_22? s>
1. (peen painduv oks) gally, virgács, vessző ♦ küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; nagu vits vette kaduma köddé válik
2. (võru millegi kinni hoidmiseks) ♦ rattavits kerékabroncs; raudvits pánt, pántvas; tünnivits abroncs
■LS: vits+ ♦ vitskorv vesszőkosár; vitsmõrd kal varsa
vitsa+ ♦ vitsakimp vesszőnyaláb; vitsaraag vessző

voolama <v'oola[ma voola[ta v'oola[b voola[tud 29 v> (vee vms kohta: ühes suunas edasi liikuma) árad, özönlik, ömlik, zuhog, zúdul, szóródik, rázúdul, ráborul, pereg, hömpölyög, folyik, folydogál, elfolyik, dől, csorog, beleömlik, áramlik ♦ enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán

äigama <'äiga[ma äia[ta 'äiga[b äia[tud 29 v>
1. (käega tõmbama) végig/áthúz, letöröl, söpör ♦ äigab käisega higi näolt inge ujjával letörli az izzadságot az arcáról; äigas kammiga läbi juuste végighúzta hajában a fésűt; võta luud ja äiga põrand puhtamaks fogd a seprűt és söpörd tisztábbra a padlót
2. (hoopi andma, virutama) suhint, rá/végigsuhint, behúz ♦ ratsanik äigas hobust nuudiga a lovas ostorával rásuhintott a lóra; äiga talle! húzz be neki!; kui veel norima tuled, äigan sulle vastu lõugu v vastu vahtimist ha még egyszer ide jössz kötekedni, behúzok neked egyet

ära ütlema
1. (keelduma) elhárít, visszamond, elutasít, elmond ♦ ütles ära talle pakutud korterist elutasította a felkínált lakást; uhke tüdruk ütles kõigile kosilastele ära a büszke lány minden kérőnek kosarat adott/kérőt kikosarazott; ega sa ära ei ütle, kui kutsun sind kaasa? ugye nem mondasz nemet, ha magammal hívlak?
2. (sõnades väljendama, välja ütlema) kimond, elmond ♦ ma ütlesin kõik otse ära, mis ma temast arvan őszintén elmondtam mindent, amit róla gondolok
3. kõnek (ära kaebama) megmond ♦ kui mind veel kiusad, ütlen emale ära! ha tovább szekálsz, megmondalak anyának!

ärkvel <'ärkvel adv, adj> vt ka ärkvele (mitte uneseisundis, üleval, ärksas olekus) ébren, fenn ♦ ärkvel olema éjszakázik, virraszt; olime kaua ärkvel sokáig ébren voltunk; mõni oli ärkvel, mõni tukkus volt, aki ébren volt, mások szunyókáltak; kas sa oled veel ärkvel? ébren vagy még?

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyes ♦ üks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyes ♦ sai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egy ♦ elas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyik ♦ üks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) egy ♦ ütlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-más ♦ üht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyik ♦ ühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+ ♦ üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+ ♦ üksjalg féllábú