[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aadliproua <s> nemesasszony, úrhölgy, úrinő

abielluma <+'ellu[ma 'ellu[da 'ellu[b 'ellu[tud 27 v> megházasodik; (omavahel) összeházasodik; (naise kohta) férjez megy; (mehe kohta) megnősül ♦ sellest on nüüd kakas aastat, kui ta abiellus két éve, hogy megnősült

abielu <+elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> házasság ♦ õnnelik abielu boldog házasság; armastusabielu szerelmi házasság; abielu sõlmima házasságot köt; abielu rikkuma házasságtörést követ el; abielus mees nős, nős ember; abielus naine asszony, férjezett nő; abielus olema házas, nős, férjezett; oma abielu lahutama elválik
■LS: abi+elu+ ♦ abielukolmnurk szerelmi háromszög; abielulahutus válás; abieluleping jur házassági szerződés; abielurikkuja házasságtörő; abielupaar házaspár; abielusuhted házastársi kapcsolat, házassági kapcsolat; abielutruudus házastársi hűség; abielutunnistus házasságlevél, házassági anyakönyvi kivonat; abielutõotus házassági ígéret; abieluvoodi hitvesi ágy

abielunaine <+naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> férjes asszony, férjes nő

abtiss <abt'iss abtissi abt'issi abt'issi, abt'issi[de abt'issi[sid_&_abt'iss/e 22 s> relig (katoliku nunnakloostri ülem) apácafőnöknő, zárdafőnöknő, rendfőnöknő, apátnő

aediiris <s> kékliliom, nőszirom

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

agressiivne <agress'iivne agress'iivse agress'iivse[t -, agress'iivse[te agress'iivse[id 02 adj> agresszív, támadó, rámenős

ainult <ainult adv> csak, csupán, kizárólag ♦ mitte ainult ..., vaid ka ... nem csak..., hanem…is; ainult mõni meeter csak néhány méter; ainult naised kizárólag nők; ainult pühapäeviti csak vasárnaponként

ajakiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> folyóirat, időszaki lap, magazin ♦ populaarteaduslik ajakiri ismeretterjesztő folyóirat; kirjandusajakiri szépirodalmi folyóirat; kunstiajakiri művészeti folyóirat; lasteajakiri gyermeklap; moeajakiri divatlap; naisteajakiri női magazin; noorsooajakiri ifjúsági folyóirat; pildiajakiri képes folyóirat, képes magazin; pilkeajakiri vicclap; spordiajakiri sportmagazin; ajakirja välja andma folyóirat-kiadás; ajakirja tellima folyóirat rendelés; see ajakiri ilmub kord kuus havi rendszerességgel megjelenő folyóirat, magazin

alimendid pl <alim'ent alimendi alim'enti alim'enti, alim'enti[de alim'enti[sid_&_alim'ent/e 22 s> eltartás, apasági kereset, nőtartás, gyermektartás

altkäemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> megvesztegetés, vesztegetési pénz, kenőpénz, dugsegély, dugpénz, csúszópénz, baksis ♦ altkäemaksu andma lefizet, (meg)veszteget, megken, lekenyerez; altkäemaksu võtma panamázik; altkäemaksu saama dugpénzt kap

amet <amet ameti ameti[t -, ameti[te amete[id 02 s>
1. (teenistus-, töökoht) foglalkozás, hivatás, tiszt; (elukutse) szakma ♦ presidendiamet elnöki tiszt; ameti poolest v ametilt rätsep szakmája (szerint) szabó; ameti tõttu hivatalból; ametit õppima vmilyen szakmát tanul; mingit ametit pidama vmilyen foglalkozást/hivatást űz; ametisse astuma v asuma hivatalba lép; ameti poolest hivatalból; kedagi mingisse ametisse määrama vkit kinevez vminek/vmivé; ametist vabastama elbocsát a szolgálatból; ametist vallandama hivatalból elbocsát; ametist lahkuma megválik a munkájától
2. (tegevus, töö) munka
3. (asutus) hivatal ♦ maksuamet adóhivatal; patendiamet szabadalmi hivatal; perekonnaseisuamet anyakönyvi hivatal; politseiamet rendőrségi hivatal; tolliamet vámhivatal
■LS: ameti+ ♦ ametialandus visszaminősítés; ametiaste rang, hivatali pozíció; ametiasutus közintézmény, hatóság; ametiauto szolgálati jármű, cégautó; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; ametikandja tisztségviselő; ametikohustus hivatali kötelesség; ametikorter szolgálati lakás; ametikäik elintéznivaló, hivatali bejárat, színészbejáró; ametinimetus hivatali rang, hivatali cím; ametioskus szaktudás, szakképzettség; ametipost poszt; ametiredel ranglétra; ametireis szolgálati út, kiküldetés; ametiriietus egyenruha; ametiruum szolgálati helyiség; ametisaladus szakmai titok, hivatali titok; ametiseisund jogállás; ametivõimud hatóságok; ametivanne hivatali eskü, szolgálati eskü

ammugi <ammugi adv>
1. (juba ammu) régen, régóta ♦ ta on ammugi naisemees már régóta nős
2. (liiatigi) nemhogy ♦ poiss ei karda kedagi, ammugi sind a fiú nem fél senkitől, nemhogy tőled

armastus <armastus armastuse armastus[t armastus[se, armastus[te armastus/i 11 s>
1. szerelem, szeretet ♦ platooniline armastus plátói szerelem; meeleline armastus érzéki szerelem; õnnelik armastus boldog szerelem; vastamata armastus egyoldalú szerelem, viszonzatlan szerelem; esimene armastus első szerelem; emaarmastus anyai szeretet; isamaa-armastus hazaszeretet; kodumaa-armastus honszeretet; korraarmastus rendszeretet; lapsearmastus a gyermek iránti szeretet; lapse armastus gyermeki szeretet; loodusearmastus a természet szeretete; noorusarmastus ifjúkori szerelem; vastuarmastus viszontszerelem; {kelle} armastuse vili szerelem gyümölcse; armastust avaldama szerelmet vall vkinek; armastusest abielluma szerelemből nősül; armastuse kolmnurk szerelmi háromszög; õhust ja armastusest elama a levegőből él
2. kõnek (armastatu) szerelem
■LS: armastus+ ♦ armastusabielu szerelmi házasság; armastusavaldus szerelmi vallomás; armastuskiri szerelmes levél; armastuslaul virágének; armastusromaan szerelmi regény; armastusstseen szerelmi jelenet

arst <'arst arsti 'arsti 'arsti, 'arsti[de 'arsti[sid_&_'arst/e 22 s> orvos ♦ eriarst szakorvos; hambaarst fogorvos; jaoskonnaarst körorvos, körzeti orvos; kiirabiarst mentőorvos; kohtuarst törvényszéki orvos; kurguarst gégész; kõrvaarst fülész; lastearst gyermekgyógyász, gyermekorvos; naistearst nőgyógyász; peaarst főorvos; perearst háziorvos; raviarst kezelőorvos; silmaarst szemész, szemorvos; sõjaväearst felcser; sünnitusabiarst szülész; valvearst ügyeletes orvos, szolgálatos orvos; veterinaararst állatorvos; nurgaarst van botcsinálta doktor; arsti juurde minema orvoshoz megy; arsti poole pöörduma orvoshoz fordul
■LS: arsti+ ♦ arstiabi orvosi segítség; arstipraksis, arstipraktika orvosi gyakorlat; arstiteaduskond orvostudományi kar, orvosi kar; arstitõend orvosi igazolás

atesteerimiskomisjon <s> minősítő bizottság

aukraad <+kr'aad kraadi kr'aadi kr'aadi, kr'aadi[de kr'aadi[sid_&_kr'aad/e 22 s> aj rangfokozat, rang, minősítés ♦ ohvitseriaukraad tiszti fokozat; sõjaväeaukraad rendfokozat

austaja <'austaja 'austaja 'austaja[t -, 'austaja[te 'austaja[id 01 s> udvarló, hódoló, tisztelő, rajongó ♦ austajad palusid näitlejannalt autogrammi a színésznőtől autogramot kértek rajongói; suure kirjaniku austajad a nagy író hódolói; salajane austaja titkos udvarló; nii ilusal tütarlapsel on kindlasti palju austajaid egy ilyen szép lánynak biztos sok udvarlója van

auster <'auster 'austri 'austri[t -, 'austri[te 'austre[id 02 s> zool (karbiline loom Ostrea) osztriga ♦ söödav auster zool (Ostrea edulis) éti osztriga; keedetud austreid sööma főtt osztrigát eszik
■LS: austri+ ♦ austrikarp osztrigateknő; austrikasvandus osztrigatenyésztés; austripank zool osztrigatelep

baleriin <baler'iin baleriini baler'iini baler'iini, baler'iini[de baler'iini[sid_&_baler'iin/e 22 s> balerina, balett-táncosnő

bensiin <bens'iin bensiini bens'iini bens'iini, bens'iini[de bens'iini[sid_&_bens'iin/e 22 s> benzin ♦ autobensiin motorbenzin; aviobensiin repülőgépbenzin; bensiini kvaliteet benzin minősége
■LS: bensiini+ ♦ bensiiniauto benzines autó; bensiinihais benzin szaga; bensiinihoidla benzintároló; bensiinikanister benzines kanna; bensiinimootor benzinmotor; bensiinimürgistus benzinmérgezés; bensiinipaak benzintartály; bensiinipump benzinszivattyú; bensiinitsistern benzintartály

boniteet <bonit'eet boniteedi bonit'eeti bonit'eeti, bonit'eeti[de bonit'eeti[sid_&_bonit'eet/e 22 s> põll, mets (headus, väärtus) minőség

brünett <brün'ett brüneti brün'etti brün'etti, brün'etti[de brün'etti[sid_&_brün'ett/e 22 s, adj>
1. adj barna hajú ♦ brünetid juuksed barna haj; brünett naine barna nő
2. s barna ♦ mu vend kurameerib pika brünetiga testvérem hosszú barnának udvarol

Chişinău Chisinau, Kisjenő

degradeerima <degrad'eeri[ma degrad'eeri[da degradeeri[b degradeeri[tud 28 v> (väärtuselt v omadustelt halvendama) lefokoz, visszaminősít

direktriss <direktr'iss direktrissi direktr'issi direktr'issi, direktr'issi[de direktr'issi[sid_&_direktr'iss/e 22 s> (naisdirektor) igazgatónő

eba+ ♦ ebadiskreetne indiszkrét; ebaeetiline etikátlan; ebahaige képzelt beteg; ebahuvitav érdektelen, nem izgalmas; ebahügieeniline nem higiénikus; ebakompetentne inkompetens; ebamusikaalne botfülű; ebanaiselik nőietlen; ebaobjektiivne elfogult, részrehajló; ebateadus áltudomány; ebatõhus hatástalan

ebakvaliteetne <+kvalit'eetne kvalit'eetse kvalit'eetse[t -, kvalit'eetse[te kvalit'eetse[id 02 adj> rossz minőségű ♦ ebakvaliteetne toodang rossz minőségű termelés; ebakvaliteetsed kaubad rossz minőségű áruk

ebalema <ebale[ma ebale[da ebale[b ebale[tud 27 v> bizonytalankodik, tétovázik, határozatlankodik, tűnődik ♦ ta oli alati veidi ebalev mindig egy kicsit tétovázott

ebamäärane <+määrane määrase määras[t -, määras[te määrase[id 10 adj> áttekinthetetlen, meghatározatlan, homályos, határozatlan, felemás, elmosódó ♦ ebamäärane vastus homályos válasz; ebamäärased kuuldused homályos híresztelések; ebamäärane hirm homályos félelem; ebamäärast värvi kleit homályos színű ruha; ebamäärases vanuses naine bizonytalan korú nő

elavhõbe <+hõbe hõbeda hõbeda[t -, hõbeda[te hõbeda[id 02 s> keem higany
elav+hõbeda+ ♦ elavhõbedaaur[ud] keem higanygőz; elavhõbedamürgi[s]tus higanymérgezés; elavhõbedasalv farm higanykenőcs; elavhõbedasammas higanyoszlop

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

elukvaliteet <+kvalit'eet kvaliteedi kvalit'eeti kvalit'eeti, kvalit'eeti[de kvalit'eeti[sid_&_kvalit'eet/e 22 s> életminőség

elustama <elusta[ma elusta[da elusta[b elusta[tud 27 v> éleszt, életre kelt, újraéleszt, feléleszt ♦ elustati minestanud naist az ájult nőt élesztették; elustas kaks päeva närbunud pelargooni két napig élesztette a fonnyadt muskátlit; hakkasime teda elustama ja helistasime kiirabisse azonnal hozzáláttunk az újraélesztéséhez, és hívtuk a mentőket

ema <ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> anya, édesanya, anyu(ka); piltl (algataja, looja) (szülő)anya, kezdet ♦ hoolitsev ema gondoskodó anya; lihane ema szülőanya; tulevane ema leendő anya; kasuema nevelőanya; ristiema keresztanya, komaasszony; võõrasema mostohaanya; ema poolt sugulased anyai ágon rokonok; emata jäänud laps anya nélkül maradt gyerek; pääsupoegade ema a kis fecskék anyja; tütar on täiesti emasse läinud a lány teljesen anyjára ütött; kellele ema, kellele tütar kinek a pap, kinek a papné; kordamine on tarkuse ema ismétlés a tudás anyja
■LS: ema+ (naissoost vanemasse puutuv) ♦ emapiim anyatej; emainstinkt anyai ösztön; emakuju anyafigura, pótmama; emarakk biol anyasejt; ematunne anyai érzés
ema+ (emane loom) ♦ emahunt anyafarkas; emakaru anyamedve; emakass anyamacska; emalõvi anyaoroszlán, nőstény oroszlán; ematiiger anyatigris

emand <emand emanda emanda[t -, emanda[te emanda[id 02 s>
1. (proua) asszony; (perenaine) háziasszony, gazdasszony; (käskijanna) domina ♦ lossiemand a kastély nagyasszonya; majaemand úrnő
2. (kaardimängus) dáma ♦ padaemand, potiemand pikk dáma; ristiemand treff dáma; ruutuemand káró dáma; ärtuemand kőr dáma

emane <emane emase emas[t -, emas[te emase[id 10 adj, s>
1. adj nőstény ♦ emane loom anya; emane kass nőstény macska; emane jänes nőstény nyúl
2. s nőstény

emas+ nőstény ♦ emaslind tojó, nőivarú; emasloom nőstény

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

ennastsalgav <+s'algav s'algava s'algava[t -, s'algava[te s'algava[id 02 adj> önfeláldozó, önzetlen ♦ ennastsalgav pühendumus önzetlen elkötelezettség; ennastsalgav tegu önzetlen tett; ennastsalgav meditsiiniõde önfeláldozó ápolónő; ennastsalgav armastus önzetlen szeretet

ennustaja <ennustaja ennustaja ennustaja[t -, ennustaja[te ennustaja[id 01 s> jós, jósnő, jövendőmondó

esinaine <+naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> elnöknő

ettekandja <+k'andja k'andja k'andja[t -, k'andja[te k'andja[id 01 s>
1. (esineja) előadó
2. (esitaja) előadó
3. (restoranis, kohvikus) pincérnő

feminiinne <femin'iinne femin'iinse femin'iinse[t -, femin'iinse[te femin'iinse[id 02 adj> (naissoost) feminin; (naiselik) nőies ♦ feminiinsed tööalad feminin foglalkozások

filminäitlejanna <s> filmszínésznő

finantsid pl <fin'ants finantsi fin'antsi fin'antsi, fin'antsi[de fin'antsi[sid_&_fin'ants/e 22 s> maj (rahalised suhted ja vahendid) pénzügyek ♦ riigi finantsid az állam pénzügyei; mu finantsid on kehvad kõnek pénzileg nem állok jól
■LS: finants+ ♦ finantsaasta maj költségvetési év; finantsala pénzügy; finantsdistsipliin maj pénzügyi fegyelem; finantskapital maj pénzügyi tőke, finánctőke; finantskontroll maj pénzügyi ellenőrzés; finantskriis maj pénzügyi válság; finantsmonopol maj pénzügyi monopólium; finantsoligarhia pol pénzügyi oligarchia; finantsoperatsioon maj pénzügyi művelet; finantsorgan maj pénzügyi szervezet; finantsosakond pénzügyi osztály; finantsplaan maj pénzügyi terv; finantspoliitika maj pénzügyi politika; finantsraskused pénzügyi nehézségek; finantssüsteem maj pénzügyi rendszer; finantstegevus pénzügyi tevékenység; finantsõigus jur pénzügyi jog

florett <flor'ett floreti flor'etti flor'etti, flor'etti[de flor'etti[sid_&_flor'ett/e 22 s> sport
1. (vehklemisriist) tőr
2. (vehklemisala) tőrvívás
■LS: floreti+ ♦ floretimeeskond férfi tőr csapat; floretinaiskond női tőr csapat

grafiit <graf'iit grafiidi graf'iiti graf'iiti, graf'iiti[de graf'iiti[sid_&_graf'iit/e 22 s> geol (süsinikumineraal) grafit
■LS: grafiidi+ ♦ grafiidipulber tehn grafitpor
grafiit+ ♦ grafiitelektrood el grafit elektróda; grafiitmääre tehn grafit kenőanyag, grafit zsír

guvernant <guvern'ant guvernandi guvern'anti guvern'anti, guvern'anti[de guvern'anti[sid_&_guvern'ant/e 22 s> (koduõpetajanna, lastekasvatajanna) nevelőnő

görl <g'örl görli g'örli g'örli, g'örli[de g'örli[sid_&_g'örl/e 22 s> görl, revűtáncosnő

günekoloog <günekol'oog günekoloogi günekol'oogi günekol'oogi, günekol'oogi[de günekol'oogi[sid_&_günekol'oog/e 22 s> (naistearst) nőgyógyász

günekoloogia <günekol'oogia günekol'oogia günekol'oogia[t -, günekol'oogia[te günekol'oogia[id 01 s> med (naistehaigusteõpetus) nőgyógyászat

günekoloogiline <günekoloogiline günekoloogilise günekoloogilis[t günekoloogilis[se, günekoloogilis[te günekoloogilis/i 12 adj> nőgyógyászati ♦ günekoloogiline operatsioon nőgyógyászati műtét

haare1 <haare h'aarde haare[t -, haare[te h'aarde[id 06 s>
1. (haaramine) fogás; (ümber) ölelés ♦ raudne haare erős fogás; haare lõdveneb gyengül a szorítás; rebis end vastase haardest lahti kiszakította magát ellenfele szorításából
2. sõj (ümberpiiramismanööver) bekerítés
■LS: haarde+ ♦ haardemanööver sõj bekerítési manőver

haarem <h'aarem h'aaremi h'aaremi[t -, h'aaremi[te h'aareme[id 02 s> hárem
■LS: haaremi+ ♦ haareminaine háremnő; haaremivaht háremőr; haaremipüksid török bugyogó, háremnadrág

halastajaõde <+õde 'õe õde -, õde[de õde[sid 18 s> nővér, irgalmas nővér

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

haridus <haridus hariduse haridus[t haridus[se, haridus[te haridus/i 11 s> (iskolai) végzettség, képzettség, műveltség, képzés, oktatás ♦ tal on hea haridus jó végzettsége van; mitmekülgne haridus sokszínű oktatás; madal haridus alacsony képzettség; tasuline haridus fizetős oktatás; tasuta haridus ingyenes oktatás; algharidus elemi végzettség; eriharidus szakmai képzettség; humanitaarharidus bölcsészképzés; keskharidus középfokú végzettség; keskeriharidus középfokú szakirányú végzettség; kooliharidus iskolai végzettség; kunstiharidus művészeti képzettség; kutseharidus szakképzés; kõrgharidus felsőoktatás; muusikaharidus zenei képzettség; üldharidus közoktatás, általános műveltség; haridust tõendav dokument végzettséget igazoló okirat; hariduseta inimene műveletlen ember; tal on hariduses suured lüngad hiányos a képzettsége, hiányos a műveltsége; missugune v mis haridus teil on? milyen képzettséggel rendelkezik?; mul on põhiharidus alapfokú végzettségem van; kes te hariduselt olete? mi a végzettsége?; ta sai hiilgava hariduse kitűnő képzést kapott
■LS: haridus+ ♦ haridusasutus oktatási intézmény; hariduselu oktatási élet; haridusjanu művelődésszomj; hariduskeskus oktatási központ; hariduskulud oktatási kiadások, oktatási költség; haridusministeerium oktatásügyi minisztérium; haridusminister oktatásügyi miniszter; hariduspoliitika oktatáspolitika; haridusreform oktatási reform; haridussüsteem oktatási rendszer; haridustase képzettségi szint, műveltségi szint; haridustee iskolai pályafutás; haridustöö oktatói munka

harvalt <harvalt adv>
1. (hõredalt) gyéren ♦ puud kasvavad siin harvalt gyéren nőnek itt a fák; kapsad on harvalt istutatud a káposzt aritnkán van ültetve
2. (pikema vaheaja järel) ritkán

headus <h'eadus h'eaduse h'eadus[t h'eadus[se, h'eadus[te h'eadus/i_&_h'eaduse[id 11_&_09 s>
1. (lahkus, heatahtlikkus) jóság ♦ armastasin vanaema ta headuse pärast a jóságáért szerettem a nagymamámat; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal; headus võidab kurjuse a jó győzedelmeskedik a rossz felett
2. (väärtus, kvaliteet) jóság, minőség ♦ materjali headus az anyag minősége; kauba headus az árú jósága, minősége

helikvaliteet <s> hangminőség

heroiin2 <hero'iin heroiini hero'iini hero'iini, hero'iini[de hero'iini[sid_&_hero'iin/e 22 s> (kangelanna) hősnő, heroina

hertsoginna <hertsoginna hertsoginna hertsoginna[t -, hertsoginna[de hertsoginna[sid 16 s> hercegné, hercegnő

hiilge+ ragyogó, kitűnő ♦ hiilgesaavutus kitűnő eredmény; hiilgevorm kitűnő forma, ragyogó forma

hiilgevorm <+v'orm vormi v'ormi v'ormi, v'ormi[de v'ormi[sid_&_v'orm/e 22 s> kitűnő forma

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hindama <h'inda[ma hinna[ta h'inda[b hinna[tud 29 v>
1. (hinda v väärtust määrama) becsül, véleményez, taksál, számít, saccol, pontoz, osztályoz, minősít, méltat, megmér, megítél, megbecsül, kiértékel, ítélkezik, felmér, felértékel, felbecsül, értékel, elbírál, díjaz, bírál; (väärtust mõistma, tunnustama) értékel ♦ varandust hindama vagyonértékelés; kahju hinnati miljonile kroonile a kárt egymillió koronára becsülték; õpilaste teadmisi õiglaselt hindama igazságosan értékeli a diákok tudását; asjaolusid kainelt hindama józanul értékeli a helyzetet; hindan vabadust üle kõige a szabadságot mindennél többre becsülöm; hindan kõrgelt meie sõprust nagyra értékelem a barátságunkat; hinnatav tulemus értékelendő eredmény; ta on hinnatud arst megbecsült orvos
2. (suurust, hulka umbkaudselt kindlaks määrama) megbecsül, megítél, saccol ♦ hinnake kaugust meetrites becsüljétek meg a távolságot méterben
■LS: hindamis+ ♦ hindamisalus értékelési alap; hindamiskomisjon értékelő bizottság; hindamismeetod értékelési módszerek; hindamisnorm értékelési irányelv

hingamispäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (pühapäev, puhkepäev) pihenőnap ♦ pühapäev on hingamispäev a vasárnap pihenőnap

hingeliselt <hingeliselt adv> lekileg, lelkesen ♦ hingeliselt murtud inimene lelkileg összetört ember; naine oli mehele hingeliselt võõras a férfi számára a nő lelkileg idegen volt; pillimees mängis hingeliselt a zenész lekesen játszott

hingetõmbeaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (puhkeaeg) pihenő, kifújja magát ♦ terve nädal hingetõmbeaega egy hét pihenő; andsime endale pisut hingetõmbeaega ja läksime edasi egy kicsit kifújtuk magunkat, és mentünk tovább

hingetõmbus <+t'õmbus t'õmbuse t'õmbus[t t'õmbus[se, t'õmbus[te t'õmbus/i_&_t'õmbuse[id 11_&_09 s> pihenő

hingetõmme <+tõmme t'õmbe tõmme[t -, tõmme[te t'õmbe[id 06 s>
1. (hingamine) lélegzetvétel, lélegzet, lélegzés ♦ sügav hingetõmme nagy lélegzet, mély levegőt vesz; ühtlased hingetõmbed egyenletes légzés
2. (põgus puhkus) ♦ vajasime väikest hingetõmmet szükségünk volt egy kis pihenőre

hinnang <hinnang hinnangu hinnangu[t -, hinnangu[te hinnangu[id 02 s> becslés, osztályzat, minősítés, méltánylás, megmérettetés, megítélés, kiértékelés, felmérés, értékelés, elbírálás, bírálat ♦ kiitev hinnang dícsérő értékelés; laitev hinnang bíráló minősítés; tagasihoidlike hinnangute järgi szerény becslések szerint; õiget hinnangut andma igazságosan értékelni

hinnatud <s> becsült, megbecsült, minősített

hinne <hinne h'inde hinne[t -, hinne[te h'inde[id 06 s> érdemjegy, osztályzat, minősítés, jegy ♦ rahuldav hinne elégséges, közepes; aastahinne év végi osztályzat; eksamihinne vizsgaeredmény; kirjandushinne irodalom osztályzat; koondhinne összesített osztályzat; käitumishinne magatartás; veerandihinne negyedévi osztályzat; hinnet panema osztályoz; sain kirjandi eest hea hinde jó jegyet kaptam a fogalmazásért; tegi eksami hindele „väga hea“ jelesen/jelesre vizsgázott
■LS: hinde+ ♦ hindekomisjon maj értékelő bizottság

hooldaja <h'ooldaja h'ooldaja h'ooldaja[t -, h'ooldaja[te h'ooldaja[id 01 s> ápoló, kezelő, gondozó, gondozónő, gyám; (eestkostja) gyám ♦ alaealise hooldaja kiskorú gyámja; haige hooldaja betegápoló

hooldustöötaja <s> gondozó, gondozónő

hooldusõde <s> gondozónő, védőnő

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

hunt <h'unt hundi h'unti h'unti, h'unti[de h'unti[sid_&_h'unt/e 22 s>
1. zool (Canis lupus) farkas, ordas ♦ hall hunt szürke farkas; emahunt nőstény farkas; metsahunt erdei farkas; stepihunt prérifarkas; huntide ulgumine farkasüvöltés; hunt murdis lamba a farkas megölte a juhot; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; hunt lambanahas báránybőrbe bújt farkas; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal; huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; näljane kui hunt éhes, mint a farkas; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa; hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
2. kõnek (hundikoer) farkaskutya
3. tehn (peenestus-, kohestusmasin) aprító, daráló ♦ kaltsuhunt rongyaprító; linahunt tiló; lihahunt húsdaráló
■LS: hundi+ ♦ hundiauk farkasverem; hundiisu piltl farkasétvágy; hundijaht farkasvadászat; hundikari farkascsorda; hundikurk med farkastorok; hundinahk farkasbőr; hundipüünis farkascsapda; hundirauad csapóvas; hundiseadus piltl farkastörvény; hundiurg farkasodú

hurmama <h'urma[ma hurma[ta h'urma[b hurma[tud 29 v> (võluma, veetlema) elandalít, lenyűgöz, igéz, hódít, elvarázsol, elragadtat, elbűvöl, elbájol; (joovastama) mámorít ♦ ta hurmas kõiki oma naiselikkusega nőiességével mindenkit elbűvölt; ta oli kergest võidust hurmatud lenyőgözte a könnyen jött győzelem

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

härduma <h'ärdu[ma h'ärdu[da h'ärdu[b h'ärdu[tud 27 v> (härdaks muutuma) meghatódik, megilletődik, elérzékenyül ♦ süda härdus ellágyult a szíve; naine härdus pisarateni a nő könnyekig meghatódott; rääkis härdunud häälega elérzékenyült hangon beszélt

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

hüsteeriline <hüsteeriline hüsteerilise hüsteerilis[t hüsteerilis[se, hüsteerilis[te hüsteerilis/i 12 adj> hisztérikus ♦ hüsteeriline nutt hisztérikus sírás; hüsteeriline naer hisztérikus nevetés; hüsteeriline naine hisztérikus nő

iga1 <iga 'ea iga 'ikka, iga[de iga[sid 18 s> (eluiga) kor ♦ küps iga érett kor; kõrge iga magas kor; pikk iga (1) (eluiga) életkor; (2) (vastupidavus) tartós; keskiga középkorú; kooliiga iskoláskor; kutseiga sõj hadkötles kor; lapseiga gyermekkor; murdeiga kamaszkor; noorukiiga serdülőkor; täisiga felnőttkor; raugaiga aggkor; väikelapseiga kisgyermekkor; oma iga ära elama elhasználódik; pikka iga soovima hosszú életet kíván; pikka iga! hosszú életet!; ta jõudis kõrgesse ikka magas kort élt meg; poiss oli oma ea kohta liiga tõsine a fiú a korához képest túl komoly volt; kõrges eas öregkorban; noores eas fiatalkorban; teie eas az Ön korában; vanas eas öregkorban; vanemas eas naine idősebb nő; ei ole enam selles eas nincs már abban a korban

ihaldusväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> kívánatos ♦ ilus ja ihaldusväärne naine szép és kívánatos nő

iiris1 <iiris iirise iiris[t -, iiris[te iirise[id 09 s>
1. anat (vikerkest) írisz, szivárványhártya
2. bot (võhumõõk Iris) nőszirom ♦ kollased ja sinised iirised sárga és kék nőszirmok
3. (tikkelõng) írisz pamut

ilmuv <'ilmuv 'ilmuva 'ilmuva[t -, 'ilmuva[te 'ilmuva[id 02 adj> megjelenő

iludus <iludus iluduse iludus[t iludus[se, iludus[te iludus/i 11 s>
1. (kaunitar) szépség; (ilus mees) jóképű ♦ silmapaistev iludus feltűnő szépség; brünett iludus barna szépség; meesiludus férfiszépség; iluduseks teda pidada ei saa nem tekinthető szépségnek
2. (kaunidus) szépség

imeline <imeline imelise imelis[t imelis[se, imelis[te imelis/i 12 adj>
1. (imepärane) csodálatos, csodás, varázsos, varázslatos, isteni ♦ imeline asi csodálatos dolog; imeline heli csodálatos hang; imeline muinasjutumaailm csodálatos mesevilág; imeline pilt csodás kép; imeline suveöö varázslatos nyári éjszaka; imeline tunne csodálatos érzés
2. murd (hästi sobiv) tökéletes ♦ see naine on talle imeline ez a nő tökéletes a számára

imetabane <+tabane tabase tabas[t -, tabas[te tabase[id 10 adj> (imepärane) csodálatos; (imelik) furcsa ♦ imetabane naine csodálatos nő; imetabane muinaslugu csodálatos mese

imetama <imeta[ma imeta[da imeta[b imeta[tud 27 v> (naise kohta) szoptat, megszoptat; (emaslooma kohta) szoptat ♦ ema imetab last az anya szoptatja gyermekét; imetavad emahundid szoptató nőstényfarkas
■LS: imetamis+ ♦ imetamisaeg (1) szoptatási idő; (2) szoptatási időszak

immuunne <imm'uunne imm'uunse imm'uunse[t -, imm'uunse[te imm'uunse[id 02 adj> ellenállóképes, védett, immúnis ♦ immuunne organism immunis szervezet; loom on siberi katku vastu immuunne az állat az antraxra immunis; naise võlude suhtes on ta immuunne piltl immunis a nő bájaival szemben

inflatsioon <inflatsi'oon inflatsiooni inflatsi'ooni inflatsi'ooni, inflatsi'ooni[de inflatsi'ooni[sid_&_inflatsi'oon/e 22 s> maj (raha odavnemine liigväljalaske tagajärjel) infláció, pénzromlás, elértéktelenedés ♦ inflatsioon suureneb nő az infláció; moraalsete väärtuste inflatsioon piltl az erkölcsi értékek romlása

innustus <innustus innustuse innustus[t innustus[se, innustus[te innustus/i 11 s>
1. (innustamine) ösztönzés, lelkesítés, buzdítás ♦ õppisin õe innustusel kuduma a nővérem/húgom ösztönzésére kötni tanulok
2. (ind, vaimustus) lelkesedés ♦ innustusega töötama lelkesedéssel dolgozni; ehtsat innustust tundma igazi lelkesedést érezni; uut innustust saama új ösztönzést kap; silmad särasid innustusest ragyogott a szeme a lekesedéstől

inspekteerima <inspekt'eeri[ma inspekt'eeri[da inspekteeri[b inspekteeri[tud 28 v> (järele vaatama, kontrollima) ellenőriz, felügyel ♦ koole inspekteerima ellenőrzi az iskolákat

inspektor <insp'ektor insp'ektori insp'ektori[t -, insp'ektori[te insp'ektore[id 02 s> (järelevaataja, koolidirektori abi) felügyelő, ellenőr ♦ ühiskondlik inspektor népi ellenőr; riiklik inspektor állami ellenőr; kaadriinspektor személyzeti ellenőr; kooliinspektor tanfelügyelő, szakfelügyelő; liiklusinspektor forgalmi ellenőr; looduskaitseinspektor természetvédelmi ellenőr; maksuinspektor adóellenőr; rahandusinspektor pénzügyi ellenőr; sanitaarinspektor egészségügyi ellenőr; töökaitseinspektor munkavédelmi felügyelő
■LS: inspektori+ ♦ inspektorikohustused felügyelői feladatok

inspektriss <inspektr'iss inspektrissi inspektr'issi inspektr'issi, inspektr'issi[de inspektr'issi[sid_&_inspektr'iss/e 22 s> (koolidirektori naisabi) női felügyelő, igazgatói segítő ♦ tütarlastegümnaasiumi inspektriss a leánygimnázium női felügyelője

inspektsioon <inspektsi'oon inspektsiooni inspektsi'ooni inspektsi'ooni, inspektsi'ooni[de inspektsi'ooni[sid_&_inspektsi'oon/e 22 s>
1. (ülevaatus, kontroll) ellenőrzés, felügyelet, szemle ♦ inspektsioon toimus kaks korda aastas ellenőrzés évente kétszer volt
2. (järelevalveasutus) felügyeleti hatóság ♦ autoinspektsioon közlekedésrendészet; sanitaarinspektsioon egészségügyi hatóság; tööinspektsioon munkaügyi hatóság
■LS: inspektsiooni+ ♦ inspektsioonireis ellenőrző út

instinkt <inst'inkt instinkti inst'inkti inst'inkti, inst'inkti[de inst'inkti[sid_&_inst'inkt/e 22 s>
1. biol (vaist, loomusund) ösztön ♦ emainstinkt anyai ösztön; enesekaitseinstinkt önvédelmi ösztön; karjainstinkt csoportösztön; suguinstinkt szexuális ösztön; inimese ürgsed instinktid az ember ősi ösztönei; looma käitumist määravad instinktid az állat viselkedését az ösztönei határozzák meg
2. (aje, aimdus) megérzés ♦ naiselik instinkt női megérzés; instinkt hoiatas teda ettevaatusele a megérzésre óvatosságra intette

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

isekallutaja <s> billenőautó

isend <isend isendi isendi[t -, isendi[te isende[id 02 s> biol egyed, példány ♦ haruldased isendid ritka példányok; emasisend, emane isend nőstény; isasisend, isane isend hím

iseseisvuma <+s'eisvu[ma s'eisvu[da s'eisvu[b s'eisvu[tud 27 v> önállósul, önállóvá válik, függetlenné válik ♦ enamik riike on iseseisvunud az országok többsége önállósult; lapsed on täielikult iseseisvunud a gyermekek teljesen önállóvá váltak; iseseisvunud naine független nő

isesorti <+s'orti adj> (teist laadi, erisugune) más, másmilyen, különös, furcsa ♦ naised on tõesti isesorti rahvas a nők valóban furcsa emberek

istik <istik istiku istiku[t -, istiku[te istiku[id 02 s> aiand, mets csemete, palánta, dugvány ♦ viljapuude istikud gyümölcsfa csemeték; kapsaistikud káposzta palánta; puuistikud facsemeték; istikute kasvatamine csemetenevelés; istikud on juba kasvama hakanud már nőnek a (fa)csemeték
■LS: istiku+ ♦ istikulava melegágy, palántaláda; istikupeenar palántaágy

iva <iva iva iva -, iva[de iva[sid 17 s>
1. (seeme, tera) csattanó, szemes, szemernyi, mag ♦ nisuiva búzaszem; odraiva árpaszem; rukkiiva rozsszem; proovis hambaga iva küpsust ráharapott a magra, hogy ellenőrizze érettségét; peotäis ivasid egy marék mag
2. (raas) morzsa, csepp ♦ ma pole ivagi suhu saanud egy morzsányit sem ettem; olime oma toidu viimase ivani ära söönud az utolsó morzsáig megettük az ételünket; selles jutus on oma iva van ebben a történetben valami; temas pole ivagi ausust egy morzányi becsület sincs benne; neis sõnades ei puudu ratsionaalne iva e szavakból nem hiányzika a racionális mozzanat

jahedus <jahedus jaheduse jahedus[t jahedus[se, jahedus[te jahedus/i 11 s> hűvösség, hideg ♦ hommikune jahedus reggeli hűvösség; õhu jahedus a levegő hűvössége; kivimüüridest õhkus jahedust a kőfalakból hideg áradt; naise hääles oli tunda jahedust a nő hangja hűvösen csengett

jahindus <jahindus jahinduse jahindus[t jahindus[se, jahindus[te jahindus/i 11 s> vadászat; (elatusala) vadászat ♦ elatuma jahindusest vadászatból él
■LS: jahindus+ ♦ jahindusalane vadászati; jahindusinspektor vadászati ellenőr; jahindusinspektsioon vadászati felügyelet; jahindusklubi vadászklub; jahindussektsioon vadászati rész

jahmerdama <jahmerda[ma jahmerda[da jahmerda[b jahmerda[tud 27 v> kõnek
1. (askeldama, sekeldama) lacafacázik, vacakol, szarakodik; (mehkeldama) tesz-vesz, vesződik ♦ mul pole aega sinuga jahmerdada nincs időm veled vacakolni; jahmerdab naistega vacakol a nőkkel; mis sa nende kahtlaste inimestega jahmerdad miért foglalkozol ezekkel a gyanús alakokkal; peaasi, et sa siin ringi ei jahmerda a legfontosabb, hogy nem tesz-vesz itt
2. (lobisema) fecseg ♦ ära jahmerda ne fecsegj

jahu <jahu jahu jahu -, jahu[de jahu[sid 17 s> liszt ♦ sõre jahu durva liszt; pehme jahu lágy liszt; kõrgema sordi jahu nullás liszt; kvaliteetne jahu minőségi liszt; kaerajahu zabliszt; kamajahu kama; kartulijahu burgonyliszt; kondijahu csontliszt; kroovjahu finomliszt; lihtjahu főzőliszt; maisijahu kukoricaliszt; nisujahu búzaliszt; odrajahu árpaliszt; pannkoogijahu palacsinta liszt; püülijahu finomliszt; rukkijahu rozsliszt; söödajahu takarmányliszt; ülesõelajahu daraliszt; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában
■LS: jahu+ ♦ jahuauto lisztszállító autó; jahukahjur liszt kártevő; jahukirst lisztválság; jahukliister csiriz; jahuklimp kok galuska, nokedli; jahukott liszteszsák; jahukört lisztleves; jahukühvel lisztes kanál; jahuleem lisztleves; jahupuder liszt kása; jahurokk lisztmoslék; jahuroog lisztes étel; jahusalv lisztesláda; jahusort liszttípus, liszfajta; jahusupp lisztleves; jahusõel (1) lisztszita; (2) tehn lisztszita; jahutoit lisztes étel; jahutolm lisztpor; jahutumm lisztfőzet; jahutööstus lisztipar; jahuuss lisztféreg, lisztbogár, lisztkukac; jahuveski malom

jakk1 <j'akk jaki j'akki j'akki, j'akki[de j'akki[sid_&_j'akk/e 22 s> (riietusese) dzseki, ujjas, kiskabát, kabát ♦ villane jakk gyapjú kabát; kootud jakk kardigán; kostüümijakk kosztümkabát; lastejakk gyermekkabát; naistejakk női kabát/dzseki; pidžaamajakk pizsamakabát; suusajakk sídzseki; jakk on liiga lai a kabát túl bő volt

jalats <jalats jalatsi jalatsi[t -, jalatsi[te jalatse[id 02 s (hrl pl)> lábbeli ♦ moodsad jalatsid divatos lábbeli; soojad jalatsid meleg lábbeli; mugavad jalatsid kényelmes lábbeli; nahktallaga jalatsid bőrtalpú lábbeli; kummijalatsid gumi lábbeli; lastejalatsid gyermek lábbeli; meestejalatsid férfi lábbeli; mudeljalatsid egyedi lábbeli; nahkjalatsid bőr lábbeli; naistejalatsid női lábbeli; rannajalatsid strand papucs, strand cipő; suvejalatsid nyári lábbeli; talvejalatsid téli lábbeli; tekstiiljalatsid textil cipő; tänavajalatsid utcai cipő; toajalatsid szobacipő, szobapapucs; tööjalatsid munkacipő; viltjalatsid nemezcipő; jalatsi number cipőméret; jalatseid tegema cipőt készít; jalatseid parandama cipőt javít
■LS: jalatsi+ ♦ jalatsikauplus cipőbolt; jalatsiliist kaptafa; jalatsimudel cipő modell; jalatsininats cipőorr; jalatsipaar cipőpár; jalatsipealis cipőfelsőrész; jalatsitööstus cipőipar; jalatsivabrik cipőgyár

jalgrada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> gyalogút, ösvény, gyalogösvény ♦ kitsas jalgrada keskeny gyalogút; looklev jalgrada kanyargós gyalogút/ösvény; sissetallatud jalgrada kitaposott ösvény; läksime mööda rohtunud jalgrada a fűvel benőtt ösvényen mentünk

jalgratas <+ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s> kerékpár, bicikli, bringa ♦ kaubaveojalgratas áruszállító kerékpár; lastejalgratas gyermek kerékpár, gyerek bicikli; meestejalgratas férfi kerékpár/bicikli; mootorjalgratas motorbicikli; naistejalgratas női kerékpár/bicikli; spordijalgratas sport kerékpár; võidusõidujalgratas versenykerékpár, versenybicikli; abimootoriga jalgratas segédmotoros kerékpár; kolme rattaga jalgratas háromkerekű bicikli; jalgrattaga sõitma biciklizik, pedálozik, kerékpározik, kerekezik, karikázik; poiss hüppas jalgrattale a fiú felpattant/felszállt a kerékpárra/biciklire; poiss tuli jalgrattalt maha a fiú leszállt a kerékpárról/bicikliről; isa ajas jalgratast käekõrval az apa maga mellett tolta a biciklit/krékpárt; ega tema ei leiutanud jalgratast nem ő találta fel a spanyolviaszt
■LS: jalg+ratta+ ♦ jalgrattakell kerékpárcsengő; jalgrattakodar kerékpár küllő; jalgrattakross kerékpár cross; jalgrattakumm (1) (sisekumm) bicikligumi, kerékpár tömlő; (2) (väliskumm) kerékpárabroncs, bicikliabroncs; jalgrattalamp kerékpárlámpa, biciklilámpa; jalgrattamatk biciklitúra, kerékpáros kirándulás; jalgrattaraam váz; jalgrattasadul kerékpárülés; jalgrattasport kerékpársport; jalgrattasportlane kerékpáros; jalgrattasõit kerékpározás; jalgrattasõitja kerékpáros; jalgrattatee kerékpárút; jalgrattatehas kerékpárgyár; jalgrattavõidusõit kerékpárverseny; jalgrattavõidusõitja kerékpárversenyző; jalgrattavõistlus kerékpárverseny

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

jood <j'ood joodi j'oodi j'oodi, j'oodi[de j'oodi[sid_&_j'ood/e 22 s> keem (keemiline element); farm (jooditinktuur) jód ♦ haava ümbrust määriti joodiga a seb környékét bekenték jóddal
■LS: jood+ ♦ joodhape keem jódsav; joodtinktuur farm jódtinktúra
joodi+ ♦ joodiarv keem jódszám; joodisisaldus jódtartalom; joodipreparaat farm jódkészítmény; joodisalv farm jódkenőcs

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jooksva <j'ooksva j'ooksva j'ooksva[t -, j'ooksva[te j'ooksva[id 01 s> (liigesereuma) reuma, izületi csúz ♦ jooksvast konksus sõrmed a reumától kampós ujjak; jooksva on kallal gyötri a reuma
■LS: jooksva+ ♦ jooksvarohi reuma elleni gyógyszer; jooksvasalv reuma kenőcs; jooksvavalu reumás fájdalom

jooksvalt <j'ooksvalt adv> (pidevalt, jooksvas töös) folyamatosan ♦ teadmisi kontrolliti jooksvalt, kogu tunni vältel az ismereteket folyamatosan ellenőrizték az egész órán

juhataja <juhataja juhataja juhataja[t -, juhataja[te juhataja[id 01 s>
1. (teenäitaja, leida aitaja) vezető ♦ teame ise, kuhu minna, juhatajaid pole vaja tudjuk, hová kell mennünk, nincs szükségünk vezetőre; ei ole mul ühtegi abimeest ega juhatajat nincs egyetlen segítőm sem tanácsadóm
2. (juht, ülemus) igazgató, igazgatónő, elnök, parancsnok; (juhendaja) vezető ♦ kaadriosakonna juhataja a személyzeti osztály vezetője, humánerőforrás-vezető; kursuste juhataja kurzusvezető; lasteaia juhataja óvodaigazgató; matkabaasi juhataja turisztikai bázis vezetője; menetluspraktika juhataja gyakorlatvezető; pesumaja juhataja mosodavezet; puukooli juhataja faiskola vezető; raamatukogu juhataja könyvtár igazgató; remonditöökoja juhataja szervizvezető; sõjaväeringkonna juhataja sõj katonai körzetparancsnok; hoidlajuhataja raktárvezető; jaoskonnajuhataja osztályvezető; kantseleijuhataja irodavezető; kateedrijuhataja tanszékvezető; klassijuhataja osztályfőnök; klubijuhataja klubvezető; laevastikujuhataja sõj hadiflotta parancsnok; laojuhataja raktárvezető; majandusjuhataja gazdasági vezető; osakonnajuhataja részlegvezető; sektorijuhataja ágazatvezető; tootmisjuhataja gyártásvezető; ülemjuhataja sõj főparancsnok
3. (koosoleku, istungi vms juhtija) vezető ♦ koosoleku juhataja értekezlet-vezető; istungjärgu juhataja üléselnök

juhatajanna <s> igazgatónő

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

jumalanna <jumalanna jumalanna jumalanna[t -, jumalanna[de jumalanna[sid 16 s> istennő ♦ armastuse ja ilu jumalanna a szerelem és a szépség istennője; kaitsejumalanna védelmező istennő; rahujumalanna béke istennő; võidujumalanna a győzelem istennője

jumalatar <s> istennő

jumaldama <jumalda[ma jumalda[da jumalda[b jumalda[tud 27 v> imád, istenít ♦ isa jumaldab oma poega az apa imádja/isteníti a fiát; ta jumaldab naiseilu isteníti a női szépséget; nad jumaldavad gooti arhitektuuri imádják a gótikus épitészetet; jumaldav imetlus imádó csodálat; jumaldatud näitleja az imádott színész

jumaluke[ne] <jumaluke[ne] interj> (väljendab imestust, jahmatust) istenem ♦ jumaluke[ne], küll sa oled suureks kasvanud! istenem, de nagyra nőttél

juuditar <juuditar juuditari juuditari juuditari, juuditari[de juuditar/e 19 s> zsidó nő

juuksur <j'uuksur j'uuksuri j'uuksuri[t -, j'uuksuri[te j'uuksure[id 02 s> fodrász, fodrászüzlet ♦ lastejuuksur gyerek fodrász; meestejuuksur borbély; naistejuuksur női fodrász; käin iga nädal juuksuri juures hetente járok a fodrászhoz; käin juuksuri juures juukseid lõikamas hajat vágatni járok a fodrászhoz
■LS: juuksuri+ ♦ juuksurikäärid fodrász olló; juuksurisalong fodrászat, fodrászüzlet; juuksuritöökoda fodrászat; juuksuriäri fodrászat

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

juus <j'uus j'uukse j'uus[t -, j'uus[te j'uukse[id 09 s (hrl pl)> (juuksekarv) hajszál; (juuksed) haj ♦ esimene hall juus első ősz hajszál; hallinev juus, hallinevad juuksed őszülő haj; hallid juuksed ősz haj; heledad juuksed szőke haj; karm juus durva haj; tumedad juuksed sötét haj; punased juuksed vörös haj; tuhkjad juuksed szürkés haj; ruuged juuksed vöröses haj; kohevad juuksed dús haj; hõredad juuksed ritka haj; tihedad juuksed sűrű haj; sirged juuksed egyenes haj; laines juuksed hullámos haj; krussis juuksed göndör haj; lokkis juuksed bodor haj, göndör haj; lühikesed juuksed rövid haj; kuivad juuksed száraz haj; rasused juuksed zsíros haj; pulstis juuksed gubancos haj; salkus juuksed csapzott haj; sassis juuksed kócos haj, kusza haj; juukseid kasvatama megnöveszti a haját; juukseid kammima fésüli a haját; juukseid lõikama hajat nyír; juukseid nulliga maha ajama kopaszra nyír; juukseid lokkima hajat süt; juukseid palmima v palmitsema hajat fon; juustest sakutama megcibálja a haját; juuksed olid kammitud otselahku haja középen volt elválasztva; juuksed hoiavad lokki göndörödik a haja; juuksed on mütsi alt väljas kilóg a haja a sapka alól; pikk juus, lühike aru hosszú haj, rövid ész; oma juukseid katkuma a haját tépi; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
■LS: juukse+ ♦ juukseehe hajdísz; juuksehari hajkefe; juukseharjas sörtehajú; juuksekadu med hajvesztés; juuksekasv hajnövekedés; juuksekrunn konty; juuksekuhelik, juuksekuhil hajtorony; juuksekuivus hajszárazság; juukselint hajpántlika; juukselõhenemus med a hajszálak repedezése; juuksemurduvus med hajtöredezés; juuksepael hajszalag; juuksepahmak[as] hajtömeg; juuksepumat hajkenőcs; juuksepügamine hajnyírás; juuksetort hajcsomó; juukseudemed hajpihék; juuksevesi hajvíz; juuksevihk hajzuhatag; juuksevõrk hajháló, necc; juukseväljalangus med hajhullás; juukseõli hajolaj

jõnks <j'õnks jõnksu j'õnksu j'õnksu, j'õnksu[de j'õnksu[sid_&_j'õnks/e 22 s>
1. (tõmmak, nõksak) zökkenő, rántás, rándulás ♦ järsk jõnks hirtelen zökkenő; hobune tõmbas paar jõnksu a ló rántott egy párat; õngenöör tegi jõnksu megrándult a horgászzsinór; südame alt käis jõnks läbi megremegett a szíve
2. (kõverus) kanyar ♦ tee teeb jõnksu bekanyarodik az út

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

jõudsalt <j'õudsalt adv>, ka jõudsasti gyorsan ♦ jõudsalt v jõudsasti arenema gyorsan fejlődik; jõudsalt kasvama gyorsan nő; elu on jõudsalt edasi läinud az élet előrehaadt; vahemaa väheneb jõudsasti a távolság gyorsan csökken

järelevaatus <+v'aatus v'aatuse v'aatus[t v'aatus[se, v'aatus[te v'aatus/i_&_v'aatuse[id 11_&_09 s> ellenőrzés, vizsgálat ♦ arstlik järelevaatus orvosi vizsgálat

järelevalve <+valve v'alve valve[t -, valve[te v'alve[id 06 s> (valve, pidev kontroll) felügyelet, ellenőrzés ♦ range järelevalve szigorú felügyelet; tehniline järelevalve műszaki ellenőrzés; haiglas arstide järelevalve all kórházban, az orvosok felügyelete alatt; lapsed on järelevalveta a gyerekek felügyelet nélkül vannak
■LS: järele+valve+ ♦ järelevalveasutus felügyelőség; järelevalveorgan felügyeleti szerv

järelvalve <s> ellenőrzés

kaamel <k'aamel k'aameli k'aameli[t -, k'aameli[te k'aamele[id 02 s> zool (Camelus) teve; (emasloom) nőstény teve ♦ kaksküürkaamel zool (Camelus bactrianus) kétpúpú teve, ázsiai teve; üksküürkaamel zool (Camelus dromedarius) egypúpú teve, dromedár; kaameli küür a teve púpja; kaameli seljas sõitma a tevén utazik
■LS: kaameli+ ♦ kaamelikaravan tevekaraván; kaamelikarvad teveszőr; kaamelikasvatus a teve tenyésztése; kaamelipiim tevetej; kaamelivarss teve kölyke; kaamelivill teve gyapjú

kaardimoor <+m'oor moori m'oori m'oori, m'oori[de m'oori[sid_&_m'oor/e 22 s> kõnek jósnő

kaaslanna <k'aaslanna k'aaslanna k'aaslanna[t -, k'aaslanna[de k'aaslanna[sid 16 s> nőtárs

kahanema <kahane[ma kahane[da kahane[b kahane[tud 27 v> apad, zsugorodik, csökken, fogy; (kuu kohta) megfogyatkozik a hold ♦ toidutagavarad kahanevad päevadega a készletek napról napra jobban zsugorodnak; kahanev kuu (a) fogyó hold; kahanev funktsioon mat csökkenő funkció

kaitse2 <kaitse k'aitsme kaitse[t -, k'aitsme[te k'aitsme[id 05 s> (kaitsevahend v -seadis) biztosíték ♦ korkkaitse el dugós biztosíték; nuppkaitse el gombvédő; piksekaitse el villámhárító; põlvekaitse sport térdvédő; sulavkaitse el biztosíték; säärekaitse sport lábszárvédő, sípcsontvédő; kaitsmeid kontrollima biztosítékokat ellenőriz

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kaldaäärne <+'äärne 'äärse 'äärse[t -, 'äärse[te 'äärse[id 02 adj, s>
1. s part ♦ kaldaäärsel kasvavad põõsad a parton cserjék nőnek
2. adj a part menti ♦ kaldaäärses vees a part menti vízben

kalduma <k'aldu[ma k'aldu[da k'aldu[b k'aldu[tud 27 v> hajlik, tendál, dől; (laeva, lennuki kohta) kitér; (eesmärgist kõrvale) eltér a céltől ♦ laev kaldub paremale küljele a hajó jobb oldalára dől; päev kaldub õhtusse estére hajlik az idő, beesteledik; järeleandmistele kalduma engedményekre hajlik; ilm kaldub vihmale esőre hajlik az idő; areng kaldub sinna suunas, et a fejlődés afelé tendál, hogy…; kaldun arvama, et ... hajlok arra, hogy azt gondoljam; tüsedusele kalduv naine az elhízásra hajlamos nő

kallurauto <+auto auto auto[t -, auto[de auto[sid 16 s> billenőautó, dömper

kandekott <+k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s> szatyor ♦ naiste kandekott női táska; tuleb täis kandekotiga tele szatyorral jön

kangelanna <k'angelanna k'angelanna k'angelanna[t -, k'angelanna[de k'angelanna[sid 16 s> hősnő ♦ teose kangelanna a mű hősnője