[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

hilja <hilja adv>
1. adv késő ♦ hilja õhtul késő este, öreg este; hilja öösel késő éjjel; on juba päris hilja elég késő van már; abi saabus liiga hilja túl későn érkezett a segítség; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. adj; s késő ♦ jäime hilja peale istuma későre maradtunk, sokáig elidőztünk; olime seal hilja õhtuni késő estig ott voltunk; hilja aja eest nemrég, mostanában

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

imelik <imel'ik imeliku imel'ikku imel'ikku, imelik/e_&_imel'ikku[de imel'ikk/e_&_imel'ikku[sid 25 adj> furcsa, rendkívüli; (kummaline) furcsa; (veider) különös ♦ imelik inimene furcsa/különös ember; imelik välimus furcsa külső; imelikud sõnad furcsa szavak; üsna imelik elég furcsa; imelikul kombel furcsamód; ta on täna kuidagi imelik ő valahogy nagyon furcsa ma

indiferentne <indifer'entne indifer'entse indifer'entse[t -, indifer'entse[te indifer'entse[id 02 adj>
1. (ükskõikne, osavõtmatu) közömbös ♦ poliitiliselt üsna indiferentne inimene politikailag elég közömbös ember
2. (mittereageeriv) indifferens ♦ indiferentne värvaine keem közömbös színezőanyag; indiferentne elektrood füüs indifferens elekrtód

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

iseoma <+oma pron> saját ♦ iseoma kõrvadega kuulsin a saját fülemmel hallottam; ta sai hakkama iseoma teadmistega saját tudása elég volt a helytálláshoz. Vt ka oma, omaenese

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jahe <jahe jaheda jaheda[t -, jaheda[te jaheda[id 02 adj> hűvös, hűs, hideg, fagyos ♦ jahe õhk hűvös levegő; jahe ilm hűvös időjárás; jahe vesi hideg víz; jahe ruum hűvös terem; jahe tervitus hűvös üdvözlés; jahedad suhted hűvös kapcsolatok; jahe vastuvõtt fagyos fogadtatás, hűvös fogadtatás, hideg fogadtatás; kirja jahe toon a levél hűvös hangneme; jahe vastus rideg válasz; jahe näoilme rideg arckifejezés; suvi oli üsna jahe a nyár elég hűvös volt; alles päris õhtu eel läks veidi jahedamaks csak este lett egy kicsit hűvösebb; ta oli sõprade vastu jahedaks muutunud hűvössé vált barátaival szemben; ega sul jahe ei ole? nem fázol, ugye?

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

jampsima <j'ampsi[ma j'ampsi[da jampsi[b jampsi[tud 28 v>
1. (sonima) félrebeszél, vacakol ♦ haige hakkas palavikus jampsima a beteg félrebeszél lázában; poiss aina jampsib mootorrattast a fiú egyre csak vacakol a motorral; ära jampsi, nii see küll pole ne beszélj félre, ez nem így van
2. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódni; (lollusi tegema) bolodozni ♦ jampsisin tüdrukutega natuke egy kicsit elbolondoztam a lányokkal; küllalt temaga jampsimast van vele elég baj; ära jampsi tulega ne bolondozz a tűzzel

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

jõukus <j'õukus j'õukuse j'õukus[t j'õukus[se, j'õukus[te j'õukus/i_&_j'õukuse[id 11_&_09 s> jómód, gazdagság, jólét ♦ keskmise jõukusega majand közepes jövedelmű gazdaság; jõukus kasvab növekszik a jólét; jõukus suureneb növekszik a gazdagság; oma jõukust suurendama növeli a vagyonát; jõukuses elama gazdagságban/jómódban él; neil on jõukus majas vagyonosak, gazdag ház; meil ei jätku veel jõukust maja osta még nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy házat vásároljunk

jätkuma <j'ätku[ma j'ätku[da j'ätku[b j'ätku[tud 27 v>
1. (pidevalt kestma) eltart, folytatódik, kitelik, kitart, kikerül, gyűrűzik, telik; (taas jätkuma) megújul ♦ võitlus jätkub folytatódik a harc; pärast lõunavaheaega konverents jätkub az ebédszünet után folytatódik a konferencia
2. (piisama) elég, bőséges, jut ♦ tööd jätkub kuhjaga munka van bőven; meil jätkub toitu paariks päevaks pár napra elég ételünk van; mul jätkub aega kõigeks mindenre jut időm; kõigile ei jätkunud leiba nem jutott mindenkinek kenyér

jäägitult <jäägitult adv> maradéktalanul, teljesen ♦ see tunne haaras mind jäägitult ez az érzés teljesen a hatalmába kerített; jäägitult ära põlema maradéktalanul elég

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

kaunike[ne] <k'aunike_&_k'aunikene k'aunikese k'aunikes[t k'aunikes[se, k'aunikes[te k'aunikes/i 12 adj, s>
1. adj szép
2. s (kallike, kullake) szépség
3. adj (üsna suur) elég nagy, jó nagy ♦ kaunike[ne] summa jó nagy pénz, elég nagy összeg

kaunikesti <k'aunikesti adv> (üsna suurel määral) elég, eléggé ♦ kaunikesti laisk poiss eléggé lusta fiú; kaunikesti ebameeldiv uudis elég kellemetlen hír; me arvamused läksid kaunikesti lahku a véleményeink teljesen össze nem találkoznak

kaunis <kaunis k'auni kaunis[t -, kaunis[te_&_k'auni[te k'aune[id 07_&_05 adj; kaunis adv>
1. adj szép, csinos ♦ kaunis tütarlaps csinos lány; kaunis emakeel szép anyanyelv; kaunis maastik szép táj; kaunis naeratus szép mosoly; kaunis muusika szép zene; kaunid kunstid szépművészet; kauneim aastaaeg a legszebb időszak
2. adv (üsna suurel määral, võrdlemisi, küllalt) elég, jó, egészen ♦ kaunis suur jó nagy; kaunis hilja elég későn; kaunis külm ilm elég hideg idő; süüa sai kaunis korralikult elég jól etettek; kaunis sarnane egészen hasonló

kenakesti <kenakesti adv>
1. (küllalt palju, üsna tublisti) elég ♦ remont läks kenakesti maksma elég sokba került a felújítás
2. (üsna ilusasti v hästi) meglehetősen ♦ nad elavad praegu üsna kenakesti most meglehetősen jól élnek

kenasti <kenasti adv>
1. (ilusasti, meeldivalt, hästi, korralikult) szépen ♦ kenasti riides käima szépen öltözik; kana on kenasti küpsenud szépen megsült a csirke; nad elavad üsna kenasti elég szépen élnek
2. (üsna palju, tublisti) elég jól ♦ teenin praegu kenasti mostanában elég jól keresek

kirju <kirju kirju kirju[t -, kirju[de kirju[sid 16 adj; k'irju k'irju k'irju[t -, k'irju[te k'irju[id 01 adj>
1. (mitmevärviline) tarka ♦ kirju kleit tarka ruha; kirju hobune tarka ló; kirju kana tarka tyúk; kirju sarikhernes bot (Coronilla varia) tarka koronafürt; lilledest kirju aas a virágoktól tarka rét
2. (mitmekesine, vaheldusrikas) sokszínű, változatos ♦ kirju seltskond sokszínű társaság, szedett-vedett társaság; laulja repertuaar on üsna kirju az énekes repertoárja elég változatos; palju nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne rekeszteni vmivel; Dunát lehetne velük rekeszteni
■LS: kirju+ ♦ kirjuleheline tarkalevelű; kirjusuleline tarkatollú

kõhedus <kõhedus kõheduse kõhedus[t kõhedus[se, kõhedus[te kõhedus/i 11 s> (kerge hirm) félelem ♦ kõhedust tekitav koht elég rémisztő hely

küllalt <küllalt adv>
1. (piisavalt) bővében, eléggé, elég
2. (villand) elege ♦ mul on kõigest sellest juba küllalt már elegem van ebből

küllaltki <küllaltki adv> (võrdlemisi, üsna) meglehetősen, elég(gé) ♦ küllaltki suur summa eléggé nagy összeg; küllaltki kallis meglehetősen drága

lõpp <l'õpp lõpu l'õppu l'õppu, l'õppu[de l'õppu[sid_&_l'õpp/e 22 s>
1. (ots) vég; (lõpetamine) befejezés ♦ koridori lõpp a folyosó vége; aasta lõpp az év végén; talve lõpus a tél végén; õnnelik lõpp szerencsés vég; lõpu algus a vég kezdete; sajandi lõpus a század végén; 90-ndate aastate lõpus a '90-es évek végén; rongi lõpus a vonat végén; lõppu tegema véget vet; lõpule viima véghez visz; lõppude lõpuks végül is; algusest lõpuni elejétől végig; ja jutul lõpp! most már elég ebből!; täitsa jama/lõpp kész siralom; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha jó a vége
2. keel (muutesufiks) végződés, rag ♦ käändelõpp esetrag; pöördelõpp igerag, igei személyrag
3. (otsasaamine) vég; (surm) halál ♦ raha on lõpul elfogyott a pénz; valutu lõpp szenvedés nélküli halál; see pole maailmalõpp ez nem a világ vége
■LS: lõpp+ ♦ lõppaasta utolsó év; lõpparve utolsó fizetés; lõppdokument zárdokumentum; lõppeesmärk végcél, végső cél, vége-hossza; lõppistung záróülés; lõppjaam végállomás; lõppjäreldus végkövetkeztetés; lõppkontsert záró hangverseny; lõppkuupäev lejárati dátum; lõppkulminatsioon csúcspont; lõpplahendus (1) (lõplik lahendus) végső megoldás; (2) kirj végkifejlet; lõppotsus zárójelentés, végítélet; lõpppeatus végállomás; lõpppunkt végpont; lõppraport zárójelentés, záró beszámoló; lõppriim kirj végrím; lõppsaadus végtermék; lõppsilp keel végszótag; lõppstseen zárójelenet; lõppsõna (1) (viimane sõnavõtt) végszó; (2) (järelsõna) zárszó; lõppsumma végösszeg; lõpptarbimine végső fogyasztás; lõpptoode késztermék, végtermék; lõpptulemus végeredmény; lõpptähtaeg végső határidő, lejárat; lõppvaatus utolsó felvonás; lõppviimistlus utolsó simítás, végső csiszolás; lõppvõistlus sport döntő (mérkőzés)
lõpu+ ♦ elu lõpuaastad az élet utolsó évei; lõpueksam záróvizsga, érettségi vizsga; lõpujoon sport célvonal; lõpuklass érettségiző osztály, végzős osztály; lõpumüük végkiárusítás; lõpuosa utolsó szakasz; lõpupidu (1) (koolis) érettségi buli; (2) (muul juhul) záróünnepség; lõpusirge sport célegyenes; lõpuspurt sport hajrá, finis; lõputseremoonia záróünnepség; lõputunnistus végbizonyítvány, érettségi bizonyítvány; lõputöö záródolgozat; lõpuvalss záró keringő; lõpuvile végső sípszó

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

napilt <napilt adv> (kasinalt, vähevõitu) alig, egy hajszál híja/híján, épphogy, éppen; (napisõnaliselt, lakooniliselt, põgusalt) tömören, szűkszavúan, lakonikusan, kurtán; (vaevalt, veidi alla, veidi vähem) alig, legfeljebb ♦ raha on napilt alig van pénz; väikeses korteris on ruumi napilt egy kis lakásban alig van hely; kogemusi on tal veel napilt kevés tapasztalata van; aega on meil selleks üsna napilt elég kevés időnk van erre; see läks napilt egy hajszálon múlt; vastas napilt kurtán válaszolt; tööd tegime napilt kolm tundi alig három órát dolgoztunk; sinna on napilt tunni tee alig egy órányi útra van

nappima <n'appi[ma n'appi[da napi[b napi[tud 28 v> (napiks jääma, puudu tulema) kevés, nem elég ♦ aeg v aega v ajast napib kevés az idő; keegi ei kurda, et tal mõistus[t] napib senki sem panaszkodik, hogy kevés az esze; meil nappis raha[st] nem volt elég pénzünk; kui raha nappis, ajasime vähemaga läbi ha nem volt elég pénzünk, kevesebbel is beértük

nõndaks <nõndaks adv> kõnek (nõnda siis, nõndamoodi, niisiis) nos ♦ nõndaks, olemegi kohal nos, meg is érkeztünk; nõndaks, tänaseks aitab! nos, mára elég!; või nõndaks on lugu! hát így álla a dolog!

odavavõitu <+v'õitu adj> olcsó, elég olcsó ♦ odavavõitu ülikond elég olcsó öltöny; odavavõitu naljad olcsó viccek

omajagu <+jagu adv> (mõnel määral, parasjagu, küllaltki) elég, eléggé, meglehetősen, bőven ♦ omajagu huvitav raamat elég érdekes könyv; temaga on omajagu tegemist bőven van vele munka; tal on omajagu kangust elég makacs; see töö võtab omajagu aega ez a munka elég sok időbe telik; olen omajagu väsinud meglehetősen fáradt vagyok; nägime omajagu vaeva keményen megdolgoztunk (vele)

pada1 <pada paja pada p'atta, pada[de pada[sid_&_pad/u 18 s> (keedunõu) bogrács, üst; (väike) fazék ♦ malmpada vasbogrács; pesupada mosófazék; pada ajama piltl hülyeséget beszél; ära aja pada! piltl elég a dumából!; paneb kõik ühte patta piltl mindenkit egy kalap alá vesz; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; pada sõimab katelt egyik kutya, másik eb
■LS: paja+ ♦ pajakaas üstfedél; pajapõhi üstfenék; pajasang a bogrács fogantyúja

parasjagu <+jagu adv>
1. (parajalt, vajalikul määral) elég ♦ tänavune sügis on parasjagu kuiv ez az ősz elég száraz
2. (kaunikesti, küllaltki [palju]) elég ♦ olime juba parasjagu unised már elég álmosak voltunk
3. (just praegu, just sel ajal) épp(en)

piisama <p'iisa[ma piisa[ta p'iisa[b piisa[tud 29 v> (jätkuma, küllalt olema) elegendő, elég ♦ sellest piisab ebbol elég; varuosi ei piisa nincs elég pótalkatrész

piisavalt <p'iisavalt adv> elég, eléggé, elegendő

puudu <p'uudu adv> hiányzik, nincs ♦ meil tuleb rahast puudu nincs annyi pénzünk; laeval on madruseid puudu nincs elég tengerész a hajón; palju polnud puudu, et oleksin kukkunud közel voltam a leeséshez

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

rahuldav <rahuldav rahuldava rahuldava[t -, rahuldava[te rahuldava[id 02 adj, s>
1. (vastuvõetav, kõlblik, keskpärane) kielégítő, tűrhető, elfogadható, elegendő, elégséges ♦ saksa keele rahuldav oskus kielégítő /elegendő német nyelvtudás; rahuldav teraviljasaak kielégítő gabonatermés; töötasu on üsna rahuldav a munkadíj elég tűrhető; selle nähtuse kohta ei oska keegi rahuldavat seletust anda ezzel a jelenséggel kapcsolatban senki nem tud elfogadható magyarázatot adni
2. (puuduliku ja hea vahelmine hinne koolis) közepes ♦ mitterahuldav elégtelen; õpilase tunnistusel on ka mõni rahuldav a tanuló bizonyítványában van néhány közepes is

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

seest <s'eest postp, adv> vt ka sees, sisse (sisemusest, seestpoolt) belülről, belül, bentről; (mingist olukorrast, seisundist v millegi mõjust välja) -ból/-ből ♦ seest kostab lärmi bentről zaj hallatszik; me ei saa seda maa seest piisavalt kiirelt kätte nem elég gyorsan nyerjük ki a földből; õun on seest mäda az alma belül rohadt; kogu muusika tuleb meie seest minden zene belülről jön; leib on seest nätske a kenyér belül nyers; võtab karbi seest välja kiveszi a dobozból

soh <s'oh interj> (no nii, olgu) na ♦ soh, tänaseks aitab na, mára elég!

soo1 <s'oo interj>
1. (lause alguses esinedes kinnitab nendingut millegi lõpetatuse kohta) na ♦ soo, tänaseks aitab na, mára elég
2. (väljendab millegi teatavaksvõttu, taipamist) vagy úgy
3. (väljendab kahtlust, üllatust) tényleg?
4. (koos sõnaga „jah“ osutab millegi meenumisele) ja igen

sõbrustama <sõbrusta[ma sõbrusta[da sõbrusta[b sõbrusta[tud 27 v> barátkozik ♦ hakkasin ühe tüdrukuga sõbrustama barátkozni kezdtem egy lánnyal; liiga tihti sõbrustab alkoholiga elég sokszor barátkozik az alkohollal

tuim <t'uim tuima t'uima t'uima, t'uima[de t'uima[sid_&_t'uim/i 22 adj>
1. (puudutuse vastu tundetu) érzéketlen, elzsibbadt ♦ tuimad sõrmed elzsibbadt ujjak; tuimaks muutuma érzéktelenné válik
2. (valu vm negatiivse tundega seoses: pakitsev, nüri) tompa ♦ tuim valu tompa fájdalom
3. (loomult tundetu, vähese innukusega, külm, osavõtmatu, ükskõikne, vaimselt loid, huvideta) közömbös, közönyös ♦ tuim pilk közömbös tekintet; ta on üsna tuim tükk elég nehéz a felfogása

ära põlema elég, megég