[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

direktor <dir'ektor dir'ektori dir'ektori[t -, dir'ektori[te dir'ektore[id 02 s>
1. (asutuse juhataja) igazgató ♦ tehase direktor a gyár igazgatója; koolidirektor iskolaigazgató; peadirektor főigazgató; täitevdirektor ügyvezető igazgató
2. el (suunur) direktor

hari1 <hari harja h'arja h'arja, h'arja[de h'arja[sid_&_h'arj/u 24 s> kefe ♦ hõre hari gyér kefe; tihe hari sűrű kefe; kõva hari merev kefe; pehme hari puha kefe; hambahari fogkefe; harjashari, harjastest hari sörtéből készült kefe, sörtés kefe; hobusehari lókefe; juuksehari hajkefe; jõhvhari lószőrkefe; käsihari nyeles kefe; küünehari körömkefe; lambihari lámpakefe; nõudepesuhari mosogató kefe; pudelihari üvegmosó; põrandahari partvis, kefeseprű; riidehari ruhakefe; saapahari cipőkefe; saunahari szauna kefe; terashari drótkefe; traathari drótkefe; harjaga riideid puhastama kefével ruhát tisztít; harjaga hobust puhastama lovat kefél; harjaga juukseid kammima keféli a haját
harja+ ♦ harjavabrik kefegyár, kefemanufaktúra; harjategija kefekötő

harv <h'arv harva h'arva h'arva, h'arva[de h'arva[sid_&_h'arv/u 22 adj>
1. (hõre) gyér, ritkás, ritka ♦ harv habe ritka szakáll, gyér szakáll; harvad hambad ritka fogak; harvad juuksed ritka haj, gyér haj; harv kamm ritka fogú fésű; harv riie ritka vászon; harv mets ritkás erdő; harv sõel ritka szita; harv taimestik ritka növényzet; harvade pulkadega reha ritka fogú gereblye
2. (mittesage, harva esinev) ritka ♦ harvad kohtumised ritka találkozások; harv nähtus ritka jelenség; harvadel juhtudel ritka esetekben
3. (üksik, mõningas) ritka ♦ hakkas langema harvu vihmapiisku ritka esőcseppek kezdtek esni

harvenema <harvene[ma harvene[da harvene[b harvene[tud 27 v> (hõrenema) megritkul, ritkul, gyérül; (vähem sagedaseks muutuma) ritkul ♦ mets harvenes iga sammuga az erdő minden lépéssel egyre ritbább lett; meie read on harvenenud egyre gyérülnek a soraink; harvene! sport, sõj ritkulj!

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

hõrenema <hõrene[ma hõrene[da hõrene[b hõrene[tud 27 v> felszakadozik, ritkul, megritkul, gyérül ♦ kõrguses õhk hõreneb a magasban ritkul a levegő; mets hõrenes megritkult az erdő; juuksed on hõrenenud megritkult a haja; udu hõreneb felszakadozik a köd; pimedus hakkas hõrenema oszlik a sötétség

inimrämps <+r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s> hlv a társadalom söpredéke, hitvány ember ♦ sinna kogunes igasugust inimrämpsu mindenféle hitvány ember gyült ott össze

juhtkond <j'uhtk'ond j'uhtkonna j'uhtk'onda j'uhtk'onda, j'uhtk'onda[de j'uhtk'onda[sid_&_j'uhtk'ond/i 22 s> elöljáróság, vezetőség, tisztikar, igazgatóság, főnökség; (ülemused) főnökség ♦ tehase juhtkond a gyár vezetősége; instituudi juhtkond az intézet vezetősége; majandi juhtkond a gazdaság vezetősége; trükikoja juhtkond a nyomda igazgatósága; väeosa juhtkond katonai egység parancsnoksága; juhtkonna loal a vezetőség/az igazgatóság engedélyével; valiti seltsi uus juhtkond megválasztották a társaság új vezetését; eks juhtkond tea paremini a főnökség jobban tudja

juriskonsult <+k'ons'ult k'onsuldi k'ons'ulti k'ons'ulti, k'ons'ulti[de k'ons'ulti[sid_&_k'ons'ult/e 22 s> jur (asutuse õigusnõuandja) jogtanácsos ♦ õigusnõuandla juriskonsult a tanácsadói iroda jogtanácsosa; tehase juriskonsult a gyár jogtanácsosa

kastma <k'ast[ma k'ast[a kasta[b kaste[tud, k'ast[is k'ast[ke 34 v>
1. (meg)öntöz, (meg)locsol ♦ aeda kastma a kertet öntözi; lilli kastma megöntözi a virágokat; muru kastma megöntözi a gyepet; suvel kastetakse linnatänavaid nyáron öntözik a városi utcákat
2. (märjaks tegema) márt; (märjaks tegemiseks vedeliku sisse panema) márt ♦ sulge tindipotti kastma tintatartóba mártja a tollat; jalgu vette kastma lábát a vízbe mártja
3. (tainast sõtkuma) gyúr, kigyúr ♦ tainast kastma tésztát gyúr
■LS: kastmis+ ♦ kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kastmisvesi öntözővíz; kastmisvoolik öntözőcső

keemia <k'eemia k'eemia k'eemia[t -, k'eemia[te k'eemia[id 01 s> kémia, vegytan, vegyészet ♦ füüsikaline keemia fizikai kémia; analüütiline keemia analitikai kémia; anorgaaniline keemia szervetlen kémia; orgaaniline keemia szerves kémia; kolloidkeemia kolloidkémia; naftakeemia petrolkémia; põlevkivikeemia olajpala-kémia; tarbekeemia, väikekeemia háztartási vegyszerek
■LS: keemia+ ♦ keemiadoktor a kémiai tudomány doktora; keemiakatse kémiai kisérlet; keemiakaubad vegyipari termékek; keemiaravi kemoterápia; keemialabor vegyészeti labor; keemiarelv vegyi fegyver; keemiatoode vegyipari termék; keemiatehas vegyészeti gyár; keemiatund kémiaóra; keemiatööstus vegyipar; keemiaõpetaja kémiatanár; keemiaõpik kémia tankönyv; keemiaülesanne kémiai feladat

laevaremont <+rem'ont remondi rem'onti rem'onti, rem'onti[de rem'onti[sid_&_rem'ont/e 22 s> hajójavítás
■LS: laeva+remondi+ ♦ laevaremonditehas hajójavító gyár

mudima <mudi[ma mudi[da mudi[b mudi[tud 27 v> (kergelt pigistama v muljuma) gyúr, dögönyöz; (käkerdama) gyömöszöl

mätsima <m'ätsi[ma m'ätsi[da mätsi[b mätsi[tud 28 v> (vormides) gyúr; (kokku) nyomkodik

nõrk <n'õrk nõrga n'õrka n'õrka, n'õrka[de n'õrka[sid_&_n'õrk/u 22 adj, s>
1. adj gyenge, híg, hervadt, halvány, gyér, lanyha, gyarló, elhaló; (mitte tugev, kõva, kindel v vastupidav) gyenge; (jõu poolest) gyenge, erőtlen; (intensiivsuselt, tõhususelt) enyhe; (kehv, vilets, ebarahuldav) silány, satnya ♦ nõrk jää gyenge jég; nõrgad taimed satnya növények; nõrk mälu rossz memória; nõrgad kopsud gyenge tüdő; nõrk tuul gyenge szél; nõrk öökülm enyhe éjszakai fagyás; nõrk lahus híg oldat; nõrk hääl elhaló hang; nõrk valu enyhe fájdalom; nõrk lootus halvány remény; nõrk ujuja rossz úszó; nõrk õpilane gyenge tanuló; nõrk valgus gyér fény; jäi nii nõrgaks, et ei jõudnud käiagi úgy legyengült, hogy járni sem bírt; mees oli viina ja naiste vastu nõrk a férfinak a pálinka és a nők a gyengéje; keedist keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; olen nõrk ärimees csapnivaló üzletember vagyok
2. s (hinne 1, mitterahuldav hinne) elégtelen

oinas <oinas 'oina oinas[t -, oinas[te 'oina[id 07 s>
1. ürü, kos ♦ nudi oinas buga kos; nuumoinas hizlalt kos; kangekaelne nagu oinas konok, mint a kos; loll nagu oinas okos, mint a tavalyi kos; igal oinal oma mihklipäev ennek még meglesz a böjtje, jön/lesz még (a) kutyára dér
2. sõj, aj (müüripurustamismasin) kos

omalaadne <+l'aadne l'aadse l'aadse[t -, l'aadse[te l'aadse[id 02 adj>
1. (omapärane) sajátos, különös ♦ omalaadne muuseum sajátos múzeum; tal on omalaadne välimus sajátos külsejű; omalaadne oskus különös készség
2. (samalaadne) hasonló ♦ see on üks näide omalaadsete seast ez egy példa a hasonlóak közül; teiste omalaadsete telerimarkidega võrreldes összehasonlítva más hasonló típusú televíziókkal; see tehas on esimene omalaadne Eestis ez a gyár Észtországban első a maga nemében

omandus <omandus omanduse omandus[t omandus[se, omandus[te omandus/i 11 s> tulajdon, birtok ♦ tehas on aktsiaseltsi omanduses a gyár a részvénytársaság birtokában van
■LS: omandus+ ♦ omandussuhted tulajdonosi viszonyok; omandusõigus jur tulajdonjog

profiil <prof'iil profiili prof'iili prof'iili, prof'iili[de prof'iili[sid_&_prof'iil/e 22 s> (külgvaade, läbilõige, ristlõige, põhijoonte kogum) profil, arcél ♦ kedagi profiilis kujutama profilban ábrázol vkit; madal profiil piltl visszafogottabb magatartás; tehase profiil a gyár profilja
■LS: profiil+ ♦ profiiltellis ehit profiltégla; profiilteras tehn idomacél

purre <purre p'urde purre[t -, purre[te p'urde[id 06 s> (kitsas kerge sild jalgsi üleminekuks) palló, bürü ♦ kitsas purre keskeny palló

sõtkuma <s'õtku[ma s'õtku[da sõtku[b sõtku[tud 28 v>
1. (tallama, trampima) tapos ♦ ärge sõtkuge kinga kontsa viltu ne tapossa szét a cipő sarkát; hobused sõtkusid niitmist ootava heina maha a lovak taposták le a levágásra váró füvet
2. (tainast vms massi) gyúr ♦ tainast sõtkuma tésztát gyúr

tainas <tainas t'aina tainas[t -, tainas[te t'aina[id 07 s>, ka taigen tészta ♦ biskviittainas piskótatészta; klimbitainas csipetke tészta; lehttainas leveles tészta; pärmitainas élesztős tészta; tainast kergitama v kerkima panema tésztát dagaszt; tainast rullima kinyújtja a tésztát, tésztát sodor; tainast sõtkuma v kastma tésztát gyúr

tehas <tehas tehase tehas[t -, tehas[te tehase[id 09 s> gyár, üzem ♦ keemiatehas vegyi gyár; konservitehas konzervgyár; uraani rikastamise tehas urándúsító üzem; sõjatehas hadiüzem; tellisetehas téglagyár; õlletehas sörgyár, sörfőzde
■LS: tehase+ ♦ tehasehoone gyárépület; tehasemärk a gyár jegye; tehaseomanik gyártulajdonos; tehasesöökla üzemi konyha; tehasetööline gyári munkás

tehasehind <s> gyári ár

tootma <t'oot[ma t'oot[a tooda[b toode[tud, t'oot[is t'oot[ke 34 v> termel, gyárt, előállít; (inimese vaimse loova tegevuse kohta) alkot ♦ energiat tootma energiát termel; piima tootma tejet termel; põlevkivist toodetakse gaasi a gázt olajpalából állítják elő; müügiks tootma eladásra termel; ta on tootval tööl termelőmunkát végez; insuliini tootma inzulint termel; kahjumit tootma veszteséget termel; filme tootma filmeket gyárt

totakas <totakas totaka totaka[t -, totaka[te totaka[id 02 adj, s>
1. adj (inimese kohta: rumal, napakas) ostoba, hülye, gyüge
2. adj (eseme, nähtuse, olukorra kohta: arutult veider, rumal, jabur, tobe) muris ♦ totakas müts muris sapka; totakad naljad ostoba viccek

tropp1 <tr'opp tropi tr'oppi tr'oppi, tr'oppi[de tr'oppi[sid_&_tr'opp/e 22 s>
1. (salk, salkkond, hulk) csapat, rakás ♦ tropp uudishimulikke seisis uksel az ajtóban egy csapat kíváncsiskodó állt; tropp lapsi egy rakás gyerek
2. (väike kokkusurutud nutsak midagi, topp) dugó ♦ kõrvatropid füldugó
3. kõnek (jobu) hülye, gyüge

töötaja <t'öötaja t'öötaja t'öötaja[t -, t'öötaja[te t'öötaja[id 01 s> dolgozó, alkalmazott ♦ ajutine töötaja ideiglenes alkalmazott; haridustöötaja oktatási dolgozó; kaadritöötaja személyzetis; kodustöötaja távdolgozó; meditsiinitöötaja egészségügyi dolgozó; põllumajandustöötaja mezőgazdasági dolgozó; tehase töötajad a gyár dolgozói

vabrik <vabrik vabriku vabriku[t -, vabriku[te vabriku[id 02 s> gyár ♦ linnuvabrik baromfifarm; mööblivabrik bútorgyár; viinavabrik szeszgyár; õllevabrik sörgyár; õmblusvabrik ruhagyár
■LS: vabriku+ ♦ vabrikuhoone gyáriépület; vabrikukorsten gyárkémény; vabrikupood gyári bolt, mintabolt; vabrikutoode gyári termék, gyártmány; vabrikutootmine gyári előállítás; vabrikutöö (töö vabrikus) gyári munka; vabrikutööline gyári munkás; vabrikuvile (gyári) sziréna; vabrikuvärav gyárkapu

valmistama <valmista[ma valmista[da valmista[b valmista[tud 27 v>
1. készít, csinál, gyárt ♦ mööblit valmistama bútorokat készít; õhtusööki valmistama vacsorát készít
2. (esile kutsuma, põhjustama, tekitama) okoz ♦ rõõmu valmistama örömet szerez; kellelegi pettumust valmistama csalodást okoz vkinek

vile1 <vile vile vile[t -, vile[de vile[sid 16 s>
1. (mänguriist v märguandevahend) síp ♦ laevavile hajókürt; vabrikuvile gyári kürt/sziréna; vilega teekann sípolós teáskanna
2. (heli) sípszó, fütty(szó), füttyülés ♦ lõpuvile záró sípszó; musträsta vile rigófütty, a rigó füttye
3. kõnek (mahv, press) felhajtás; (hoog, rutt) sebesség
■LS: vile+ ♦ vilekontsert piltl (vilekoor) füttykoncert; vilemees kõnek sípmester; vilepuhuja közérdekű bejelentő, visszaélés-bejelentő; vilesignaal sípjel

vineer <vin'eer vineeri vin'eeri vin'eeri, vin'eeri[de vin'eeri[sid_&_vin'eer/e 22 s> rétegelt lemez ♦ lehtvineer furnér
■LS: vineer+ ♦ vineerplaat rétegelt lemez
vineeri+ ♦ vineerikiht furnérréteg; vineerileht furnérlap; vineerisaag lombfűrész; vineerivabrik rétegelt lemez gyár

voolima <v'ooli[ma v'ooli[da vooli[b vooli[tud 28 v>
1. (puud lõikuma, nikerdama) farag ♦ kasest voolitud lusikas nyírfából faragott kanál
2. (mingist ainest vormima) gyúr, mintáz, formál ♦ plastiliinist voolima gyurmából gyúr; savist nõusid voolima edényeket formál/mintáz az agyagból; voolib savi agyagot mintáz
3. piltl (vormima, kujundama) formál ♦ kool voolib isiksust az iskola formálja a személyiséget

vähene <vähene vähese vähes[t -, vähes[te vähese[id 10 adj, s> adj (kasin, napp) csekély, kicsi, kevés, gyér