[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

briljant <brilj'ant briljandi brilj'anti brilj'anti, brilj'anti[de brilj'anti[sid_&_brilj'ant/e 22 s> (vääriskivi, lihvitud teemant) briliáns, csiszolt gyémánt
■LS: briljant+ ♦ briljantsõrmus briliáns gyémánt gyűrű; briljantroheline farm brillantzöld

direktor <dir'ektor dir'ektori dir'ektori[t -, dir'ektori[te dir'ektore[id 02 s>
1. (asutuse juhataja) igazgató ♦ tehase direktor a gyár igazgatója; koolidirektor iskolaigazgató; peadirektor főigazgató; täitevdirektor ügyvezető igazgató
2. el (suunur) direktor

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

fokstrott <f'okstr'ott f'okstroti f'okstr'otti f'okstr'otti, f'okstr'otti[de f'okstr'otti[sid_&_f'okstr'ott/e 22 s> (tants, selle tantsu muusika) foxtrott ♦ aeglane fokstrott lassú foxtrott, slowfox; kiire fokstrott gyors foxtrott; fokstrotti tantsima foxtrottot táncol

graveering <graveering graveeringu graveeringu[t -, graveeringu[te graveeringu[id 02 s> gravírozás ♦ graveeringuga sõrmus gravírozott gyűrű

hari1 <hari harja h'arja h'arja, h'arja[de h'arja[sid_&_h'arj/u 24 s> kefe ♦ hõre hari gyér kefe; tihe hari sűrű kefe; kõva hari merev kefe; pehme hari puha kefe; hambahari fogkefe; harjashari, harjastest hari sörtéből készült kefe, sörtés kefe; hobusehari lókefe; juuksehari hajkefe; jõhvhari lószőrkefe; käsihari nyeles kefe; küünehari körömkefe; lambihari lámpakefe; nõudepesuhari mosogató kefe; pudelihari üvegmosó; põrandahari partvis, kefeseprű; riidehari ruhakefe; saapahari cipőkefe; saunahari szauna kefe; terashari drótkefe; traathari drótkefe; harjaga riideid puhastama kefével ruhát tisztít; harjaga hobust puhastama lovat kefél; harjaga juukseid kammima keféli a haját
harja+ ♦ harjavabrik kefegyár, kefemanufaktúra; harjategija kefekötő

harv <h'arv harva h'arva h'arva, h'arva[de h'arva[sid_&_h'arv/u 22 adj>
1. (hõre) gyér, ritkás, ritka ♦ harv habe ritka szakáll, gyér szakáll; harvad hambad ritka fogak; harvad juuksed ritka haj, gyér haj; harv kamm ritka fogú fésű; harv riie ritka vászon; harv mets ritkás erdő; harv sõel ritka szita; harv taimestik ritka növényzet; harvade pulkadega reha ritka fogú gereblye
2. (mittesage, harva esinev) ritka ♦ harvad kohtumised ritka találkozások; harv nähtus ritka jelenség; harvadel juhtudel ritka esetekben
3. (üksik, mõningas) ritka ♦ hakkas langema harvu vihmapiisku ritka esőcseppek kezdtek esni

harvenema <harvene[ma harvene[da harvene[b harvene[tud 27 v> (hõrenema) megritkul, ritkul, gyérül; (vähem sagedaseks muutuma) ritkul ♦ mets harvenes iga sammuga az erdő minden lépéssel egyre ritbább lett; meie read on harvenenud egyre gyérülnek a soraink; harvene! sport, sõj ritkulj!

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

hoogne <h'oogne h'oogsa h'oogsa[t -, h'oogsa[te h'oogsa[id 02 adj> lendületes, pergő, lázas; (elav, reibas) élénk ♦ hoogne areng gyors fejlődés; hoogne laul lendületes dal; hoogne pintslitõmme lendületes ecsetvonás; hoogne samm lendületes léptek; hoogne tants lendületes tánc; hoogne tegevus intenzív tevékenység; hoogne vaidlus heves vita, élénk vita

hõbe <hõbe hõbeda hõbeda[t -, hõbeda[te hõbeda[id 02 s> ezüst ♦ ehe hõbe valódi ezüst; puhas hõbe színezüst; lauahõbe ezüstnemű; olümpiahõbe kõnek olimpiai ezüst; hõbedast kaelakee ezüst nyaklánc; hõbeda leiukohad ezüst lelőhelyek; maksis hõbedaga ezüsttel fizetett; vasaraheites saime hõbeda kõnek kalapácsvetésben ezüstöt nyertünk; nendel võistlustel meie hõbe ei pääsenud esimeste hulka ezen a versenyen a mi ezüstérmesünk nem jutott be az elsők közé; habemes on juba hõbedat szakálla már ezüstös; rääkimine hõbe, vaikimine kuld beszélni ezüst, hallgatni arany
■LS: hõbe+ ♦ hõbebrokaat tekst ezüstbrokát; hõbebromiid keem ezüst-bromid; hõbeehe ezüst ékszer; hõbehall ezüstszürke; hõbekett ezüstlánc; hõbekloriid keem ezüst-klorid; hõbelusikas ezüst kanál; hõbeläik geol argentit, lágyezüstérc; hõbemedal ezüstérem; hõbenitraat keem, farm ezüst-nitrát, lápisz, pokolkő; hõbeportsigar ezüst cigarettatárca; hõbepulmad ezüstlakodalom; hõberaha ezüst, ezüstpénz; hõbesõrmus ezüst gyűrű; hõbetikand ezüsthímzés; hõbevalgus ezüstfény
hõbeda+ ♦ hõbedakaevandus ezüstbánya; hõbedakang ezüstrúd; hõbedakiht, hõbedakord ezüstréteg, ezüst bevonat; hõbedamaak ezeüstérc; hõbedapreparaat farm, tehn ezüst készítmények; hõbedasisaldus ezüsttartalom; hõbedasulam ezüstötvözet

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

hõrenema <hõrene[ma hõrene[da hõrene[b hõrene[tud 27 v> felszakadozik, ritkul, megritkul, gyérül ♦ kõrguses õhk hõreneb a magasban ritkul a levegő; mets hõrenes megritkult az erdő; juuksed on hõrenenud megritkult a haja; udu hõreneb felszakadozik a köd; pimedus hakkas hõrenema oszlik a sötétség

hüüdma <h'üüd[ma h'üüd[a hüüa[b h'üü[tud, h'üüd[is h'üüd[ke 34 v>
1. (hõikama) kiált, odakiált ♦ hurraa hüüdma hurrákiáltás; ta hüüdis midagi kõva häälega hangosan kiabált valamit; keegi hüüab appi valaki segítségért kiált; tule juba, sind hüütakse gyere már, hívnak; keegi hüüdis mu nime valaki a nevemet kiáltotta; perenaine hüüdis kanu a gazdasszony hívja a tyúkokat; jahisarved hüüavad szólnak a vadászkürtök
2. (nimetama, kutsuma) nevez, hív ♦ teda hüüti enamasti eesnimepidi általában a keresztnevén nevezték; kuidas sind hüütakse? hogy hívnak?

iive <iive 'iibe iive[t -, iive[te 'iibe[id 06 s> népesedés, népszaporulat ♦ iibe kiire kasv a népesség gyors növekedése; kaaluiive sulynövekedés

inimrämps <+r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s> hlv a társadalom söpredéke, hitvány ember ♦ sinna kogunes igasugust inimrämpsu mindenféle hitvány ember gyült ott össze

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

jalamaid <+m'aid adv> azonnal, egyből, rögtön, nyomban, ízibe(n) ♦ tule jalamaid siia azonnal gyere ide; lahkuge siit jalamaid azonnal távozzatok/távozzanak; põgene jalamaid azonnal menekülj; käsk tuli jalamaid täita a parancsot azonnal teljesíteni kellett; taipasin seda jalamaid rögtön megértettem; ta oli jalamaid nõus azonnal beleegyezett

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

juhtkond <j'uhtk'ond j'uhtkonna j'uhtk'onda j'uhtk'onda, j'uhtk'onda[de j'uhtk'onda[sid_&_j'uhtk'ond/i 22 s> elöljáróság, vezetőség, tisztikar, igazgatóság, főnökség; (ülemused) főnökség ♦ tehase juhtkond a gyár vezetősége; instituudi juhtkond az intézet vezetősége; majandi juhtkond a gazdaság vezetősége; trükikoja juhtkond a nyomda igazgatósága; väeosa juhtkond katonai egység parancsnoksága; juhtkonna loal a vezetőség/az igazgatóság engedélyével; valiti seltsi uus juhtkond megválasztották a társaság új vezetését; eks juhtkond tea paremini a főnökség jobban tudja

julgema <j'ulge[ma j'ulge[da j'ulge[b j'ulge[tud_&_jule[tud 27 v> bátorkodik, vetemedik, merészkedik, merészel, mer; (julgust ilmutama) bátorságot mutat; (mitte kartma) rettenthetetlen; (söandama) merészel ♦ julgen üles tunnistada be merem vallani; julgen selles kahelda kételkedni merek benne; kuidas sa julged minust niimoodi mõelda? hogy merészelsz ilyet gondolni rólam?; vaevalt ta julgeb seda teha nem igen meri megtenni; tule, kui julged gyere, ha mersz; ei julge soovitada nem merem ajánlani; kas julgeme sisse minna? be merünk menni?

julgesti <j'ulgesti adv>
1. bátran; (vapralt) merészen; (kartmatult) rettenthetetlenül ♦ vaatas julgesti õpetajale otsa bátran nézett a tanárra; võitleb julgesti oma õiguste eest merészen harcol a jogaiért; tule julgesti, koer ei hammusta gyere bátran, nem harap a kutya
2. (kindlasti, kahtlemata) biztosan, kétségtelenül ♦ temale võib julgesti loota rá biztosan számíthatsz; ta on julgesti teistest poistest pikem kétségtelenül magasabb, mint a többi fiú

juriskonsult <+k'ons'ult k'onsuldi k'ons'ulti k'ons'ulti, k'ons'ulti[de k'ons'ulti[sid_&_k'ons'ult/e 22 s> jur (asutuse õigusnõuandja) jogtanácsos ♦ õigusnõuandla juriskonsult a tanácsadói iroda jogtanácsosa; tehase juriskonsult a gyár jogtanácsosa

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

jõudus <j'õudus j'õudsa j'õudsa[t -, j'õudsa[te j'õudsa[id 02 adj> (kiiresti ja hästi edenev) halad, sikeres, gyors ♦ jõudus areng gyors fejlődés; jõudus töö gyors munka; jõudsa kasvuga taim gyorsan növő növény; jõudsal sammul astuma szaporán lép

kastma <k'ast[ma k'ast[a kasta[b kaste[tud, k'ast[is k'ast[ke 34 v>
1. (meg)öntöz, (meg)locsol ♦ aeda kastma a kertet öntözi; lilli kastma megöntözi a virágokat; muru kastma megöntözi a gyepet; suvel kastetakse linnatänavaid nyáron öntözik a városi utcákat
2. (märjaks tegema) márt; (märjaks tegemiseks vedeliku sisse panema) márt ♦ sulge tindipotti kastma tintatartóba mártja a tollat; jalgu vette kastma lábát a vízbe mártja
3. (tainast sõtkuma) gyúr, kigyúr ♦ tainast kastma tésztát gyúr
■LS: kastmis+ ♦ kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kastmisvesi öntözővíz; kastmisvoolik öntözőcső

keemia <k'eemia k'eemia k'eemia[t -, k'eemia[te k'eemia[id 01 s> kémia, vegytan, vegyészet ♦ füüsikaline keemia fizikai kémia; analüütiline keemia analitikai kémia; anorgaaniline keemia szervetlen kémia; orgaaniline keemia szerves kémia; kolloidkeemia kolloidkémia; naftakeemia petrolkémia; põlevkivikeemia olajpala-kémia; tarbekeemia, väikekeemia háztartási vegyszerek
■LS: keemia+ ♦ keemiadoktor a kémiai tudomány doktora; keemiakatse kémiai kisérlet; keemiakaubad vegyipari termékek; keemiaravi kemoterápia; keemialabor vegyészeti labor; keemiarelv vegyi fegyver; keemiatoode vegyipari termék; keemiatehas vegyészeti gyár; keemiatund kémiaóra; keemiatööstus vegyipar; keemiaõpetaja kémiatanár; keemiaõpik kémia tankönyv; keemiaülesanne kémiai feladat

kiir+3 gyors ♦ kiirbuss gyorsjárat; kiirfoto gyorsfotó; kiirkiri gyorsírás; kiirlaev gyorshajó; kiirkuller gyorsfutár; kiirlift gyorslift; kiirlugemine gyorsolvasás; kiirmale sport gyorssakk; kiirmarss sõj erőltetett menet; kiirmeetod gyorsmódszer; kiirpost gyorsposta; kiirpuhastus gyorstisztítás; kiirrong gyorsvonat, gyors; kiirrännak sõj erőltetett menet, gyorsított menet; kiirsaadetis gyorspostai küldemény; kiirtee autópálya; kiirtempo rohamtempó; kiirvaade gyorsnézet

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kiirkuivatus <+kuivatus kuivatuse kuivatus[t kuivatus[se, kuivatus[te kuivatus/i 11 s> gyors szárítás

kiirkõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (kiire kõnelemine) gyors beszéd
2. (kaugekõne) távbeszéd

kiirrong <+r'ong rongi r'ongi r'ongi, r'ongi[de r'ongi[sid_&_r'ong/e 22 s> gyorsvonat, gyors, nagysebességű vonat

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

korraks <korraks adv> (natukeseks ajaks, viivuks) egy pillanatra ♦ tule korraks siia! gyere ide egy pillanatra!

kortsutama <kortsuta[ma kortsuta[da kortsuta[b kortsuta[tud 27 v> (riiet) gyűr, összeráncol, összegyűr, redőz, ráncol ♦ paberit kokku kortsutama összegyűri a papírt; kulmu kortsutama összevonja a szemöldökét; otsmikku kortsutama ráncolja a homlokát

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

käbe <käbe käbeda käbeda[t -, käbeda[te käbeda[id 02 adj> (tragi, kärmas) fürge, gyors ♦ käbedal sammul fürge léptekkel

kähku <k'ähku adv> (kiiresti, ruttu) gyorsan ♦ tule kähku siia! gyere gyorsan!

käremeelne <+m'eelne m'eelse m'eelse[t -, m'eelse[te m'eelse[id 02 adj> (radikaalne) radikális ♦ käremeelne poliitik gyors indulatú

kärme <kärme k'ärme kärme[t -, kärme[te k'ärme[id 06 adj; k'ärme k'ärme k'ärme[t -, k'ärme[te k'ärme[id 01 adj> (nobe, väle) fürge, gyors ♦ kärmed hobused fürge lovak; kärmed liigutused fürge mozgások

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

laevaremont <+rem'ont remondi rem'onti rem'onti, rem'onti[de rem'onti[sid_&_rem'ont/e 22 s> hajójavítás
■LS: laeva+remondi+ ♦ laevaremonditehas hajójavító gyár

lagedale <lagedale adv> vt ka lagedal (nähtavale) elő; (välja) ki ♦ tule lagedale gyere ki a szabadba, állj elő

ligidale <ligidale adv, postp> vt ka ligidal, ligidalt adv; postp [gen] (lähedale, juurde) közel(re), vmi közelébe ♦ ära tule liiga ligidale, mul on gripp ne gyere túl közel, influenzás vagyok; kodu ligidale az otthon közelébe

lähemale <lähemale adv> vt ka lähemal, lähemalt közelebb(re) ♦ tule lähemale! gyere közelebb!

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

mudima <mudi[ma mudi[da mudi[b mudi[tud 27 v> (kergelt pigistama v muljuma) gyúr, dögönyöz; (käkerdama) gyömöszöl

mätsima <m'ätsi[ma m'ätsi[da mätsi[b mätsi[tud 28 v> (vormides) gyúr; (kokku) nyomkodik

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

neljapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> csütörtök ♦ esmaspäevast neljapäevani hétfőtől csütörtökig bezárólag; loengud toimuvad neljapäevadel v igal neljapäeval az előadások csütörtökönte vannak; tule neljapäeva õhtul gyere csütörtök este; neljapäevaks on töö valmis csütörtökre kész a munka

nobe <nobe nobeda nobeda[t -, nobeda[te nobeda[id 02 adj> (kärme, väle) fürge, serény, gyors ♦ nobe perenaine serény gazdasszony; nobedad käed serény kezek; nobeda sulega kirjamees fórge tollú író; tal on nobedad jalad gyorsak a lábai; näputööd tegema v näputöös on ta minust nobedam gyorsabb a kézimunkában, mint én; neiu oli nobe kui nirk a lány fürge volt, mint a nyúl; mees astus nobeda sammuga v nobedal sammul a férfi gyors léptekkel ment; heitis mulle nobeda pilgu gyors pillantást vetett rám

nutsak <nutsak nutsaku nutsaku[t -, nutsaku[te nutsaku[id 02 s> (väike kokkukägardatud mütsak) labda, galacsin; (kokkuseotud) csomó ♦ paberinutsak papírgalacsin; nutsak takku kóc, csepű; nutsakusse v nutsakuks kägardatud paber labdává gyűrt papír; sidus asjad nutsakusse csomóba kötötte a dolgokat; narmad on nutsakusse pulstunud a rojtok csomókba gubancolódtak; võtab nutsaku heinu ning pühib sellega poriseid saapaid vett egy csomó szénát, és megtörölte vele sáros csizmáját

nõrk <n'õrk nõrga n'õrka n'õrka, n'õrka[de n'õrka[sid_&_n'õrk/u 22 adj, s>
1. adj gyenge, híg, hervadt, halvány, gyér, lanyha, gyarló, elhaló; (mitte tugev, kõva, kindel v vastupidav) gyenge; (jõu poolest) gyenge, erőtlen; (intensiivsuselt, tõhususelt) enyhe; (kehv, vilets, ebarahuldav) silány, satnya ♦ nõrk jää gyenge jég; nõrgad taimed satnya növények; nõrk mälu rossz memória; nõrgad kopsud gyenge tüdő; nõrk tuul gyenge szél; nõrk öökülm enyhe éjszakai fagyás; nõrk lahus híg oldat; nõrk hääl elhaló hang; nõrk valu enyhe fájdalom; nõrk lootus halvány remény; nõrk ujuja rossz úszó; nõrk õpilane gyenge tanuló; nõrk valgus gyér fény; jäi nii nõrgaks, et ei jõudnud käiagi úgy legyengült, hogy járni sem bírt; mees oli viina ja naiste vastu nõrk a férfinak a pálinka és a nők a gyengéje; keedist keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; olen nõrk ärimees csapnivaló üzletember vagyok
2. s (hinne 1, mitterahuldav hinne) elégtelen

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

obadus1 <obadus obaduse obadus[t obadus[se, obadus[te obadus/i 11 s> (metallist aas) gyűrű, karika, fül ♦ raudobadus vaskarika; ukseobadus ajtókarika; lukk ripub obaduses a lakat a karikán függ/lóg

oinas <oinas 'oina oinas[t -, oinas[te 'oina[id 07 s>
1. ürü, kos ♦ nudi oinas buga kos; nuumoinas hizlalt kos; kangekaelne nagu oinas konok, mint a kos; loll nagu oinas okos, mint a tavalyi kos; igal oinal oma mihklipäev ennek még meglesz a böjtje, jön/lesz még (a) kutyára dér
2. sõj, aj (müüripurustamismasin) kos

oja <oja oja oja 'ojja, oja[de oja[sid 17 s> csermely, patak, séd ♦ kitsas oja keskeny patak; veerohke oja bővízű patak; kiire vooluga oja gyors folyású csermely; selge veega oja tiszta vizű patak; oja vulin a csermely csörgedezése; kukkus ojja a patakba esett; pisarad voolavad ojadena patakokban folyik a könnye
■LS: oja+ ♦ ojanire patak; ojaperv patakpart; ojaäärne a patak menti

omalaadne <+l'aadne l'aadse l'aadse[t -, l'aadse[te l'aadse[id 02 adj>
1. (omapärane) sajátos, különös ♦ omalaadne muuseum sajátos múzeum; tal on omalaadne välimus sajátos külsejű; omalaadne oskus különös készség
2. (samalaadne) hasonló ♦ see on üks näide omalaadsete seast ez egy példa a hasonlóak közül; teiste omalaadsete telerimarkidega võrreldes összehasonlítva más hasonló típusú televíziókkal; see tehas on esimene omalaadne Eestis ez a gyár Észtországban első a maga nemében

omandus <omandus omanduse omandus[t omandus[se, omandus[te omandus/i 11 s> tulajdon, birtok ♦ tehas on aktsiaseltsi omanduses a gyár a részvénytársaság birtokában van
■LS: omandus+ ♦ omandussuhted tulajdonosi viszonyok; omandusõigus jur tulajdonjog

otsemaid <+m'aid adv> (jalamaid, kohe) azonnal, rögtön, nyomban, tüstént, rögvest, haladéktalanul ♦ tule otsemaid siia! azonnal gyere ide!; anna raamat otsemaid tagasi! azonnal add vissza a könyvet!

otsustusvõime <+võime v'õime võime[t -, võime[te v'õime[id 06 s> ítélőképesség, döntésképesség ♦ ta on kiire otsustusvõimega gyors ítélőképesség; ülesannete täitmine nõudis otsustusvõimet ja leidlikkust a feladatok megoldása döntésképességet és leleményességet kívánt

plaatina <plaatina plaatina plaatina[t -, plaatina[te plaatina[id 01 s> keem platina ♦ plaatinast ehted platina ékszerek
■LS: plaatina+ ♦ plaatinametallid keem platinacsoportba tartozó fémek; plaatinasõrmus platina gyűrű

profiil <prof'iil profiili prof'iili prof'iili, prof'iili[de prof'iili[sid_&_prof'iil/e 22 s> (külgvaade, läbilõige, ristlõige, põhijoonte kogum) profil, arcél ♦ kedagi profiilis kujutama profilban ábrázol vkit; madal profiil piltl visszafogottabb magatartás; tehase profiil a gyár profilja
■LS: profiil+ ♦ profiiltellis ehit profiltégla; profiilteras tehn idomacél

purre <purre p'urde purre[t -, purre[te p'urde[id 06 s> (kitsas kerge sild jalgsi üleminekuks) palló, bürü ♦ kitsas purre keskeny palló

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

ringikujuline <+kujuline kujulise kujulis[t kujulis[se, kujulis[te kujulis/i 12 adj> kör alakú, körkörös, gyűrű alakú

rubiin <rub'iin rubiini rub'iini rub'iini, rub'iini[de rub'iini[sid_&_rub'iin/e 22 s> geol (punane vääriskivi) rubin ♦ rubiiniga sõrmus rubin köves gyűrű
■LS: rubiin+ ♦ rubiinsõrmus rubin gyűrű

rõngas <rõngas r'õnga rõngas[t -, rõngas[te r'õnga[id 07 s>
1. (ese v kujund) gyűrű, karika ♦ kaevurõngad a kút gyűrűi; olümpiarõngad olimpiai karikák; päästerõngas mentőöv; ujumisrõngas úszógumi, úszóöv; metallrõngas, metallist rõngas vaskarika; Saturni rõngad a Szaturnusz gyűrűi; rõngas lindude märgistamiseks lábgyűrű a madarak megjelölésére; suitsurõngas füstkarika; võtmerõngas kulcskarika; pulli ninas on rõngas karika van a bika orrában
2. (pl) sport (vahend iluvõimlemises) tornakarika; (vahend riistvõimlemises) tornagyűrű ♦ rõngastel võimlema gyűrűn tornázik
3. (sisekohakäänetes: rõngana kõveras[se], krussi[s], kenus[se]) ♦ kass tõmbas end rõngasse a macska összegömbölyödött

safiir <saf'iir safiiri saf'iiri saf'iiri, saf'iiri[de saf'iiri[sid_&_saf'iir/e 22 s> geol (sinine vääriskivi) zafír ♦ safiiriga sõrmus zafir gyűrű

samuti <samuti adv>
1. (samal viisil, samamoodi) ugyanúgy, szintén, valamint ♦ kaheksa inimest oli kohal, samuti ta ise nyolc ember volt jelen, valamint ő maga
2. (ka) is ♦ sina tule samuti kaasa! te is gyere velünk!

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

selts <s'elts seltsi s'eltsi s'eltsi, s'eltsi[de s'eltsi[sid_&_s'elts/e 22 s>
1. (ühing, organisatsioon) társaság, egyesület, társulat ♦ kindlustusselts biztosítótársaság; spordiselts sportegyesület; Emakeele Selts Anyanyelvi Társaság; jahimeeste selts vadásztársaság
2. (seltskond, kaaslane) társaság ♦ ta ainsaks seltsiks oli koer egy kutya volt egyedüli társasága; kas sa tuleks mulle seltsi? lenne kedved csatlakozni hozzám?; lähme seltsis menjünk együtt; tule meie seltsi állj közénk, gyere hozzánk
3. biol (klassist väiksem süstemaatikaüksus) rend

siia <s'iia adv> (osutab lähemal, kõneleja ligidal olevale kohale) ide ♦ tule siia! gyere ide!; ta kutsus mu siia idehívott; jää siia! maradj itt!

sõrm <s'õrm sõrme s'õrme s'õrme, s'õrme[de s'õrme[sid_&_s'õrm/i 22 s> ujj ♦ nimetu v neljas sõrm nevetlen ujj; nimetissõrm mutatóujj; keskmine sõrm középső ujj; sõrmusesõrm, neljas sõrm gyűrűsujj; väikesõrm, väike sõrm, viies sõrm kisujj; sõrme küüs ujj körme; tal on pianisti sõrmed neki zongoraművész ujjai vannak; saatuse sõrm a sors keze; sõrme lutsima az ujját szopja; sõrmede peal arvutama az ujjain számol; sõrmega näitama ujjal mutat; sõrmus on sõrmes gyűrű van az ujján; vaatab millelegi läbi sõrmede szemet huny valami fölött; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; vastu sõrmi lööma kellelegi az ujjára koppint vkinek
■LS: sõrme+ ♦ sõrmeharjutus ujjgyakorlat; sõrmejälg ujjlenyomat; sõrmejämedune ujjnyi vastag, ujj vastagságú; sõrmelaiune ujjnyi széles; sõrmeliiges ujjízület; sõrmelüli ujjperc; sõrmeots ujjhegy; sõrmepaksune ujjnyi vastag; sõrmepikkune ujjnyi hosszú

sõrmus <sõrmus sõrmuse sõrmus[t -, sõrmus[te sõrmuse[id 09 s> gyűrű ♦ kalliskiviga sõrmus drágaköves gyűrű; briljantsõrmus briliánsgyűrű; hõbesõrmus, hõbedast sõrmus ezüst gyűrű; sõrmust kandma gyűrűt hord

sõtkuma <s'õtku[ma s'õtku[da sõtku[b sõtku[tud 28 v>
1. (tallama, trampima) tapos ♦ ärge sõtkuge kinga kontsa viltu ne tapossa szét a cipő sarkát; hobused sõtkusid niitmist ootava heina maha a lovak taposták le a levágásra váró füvet
2. (tainast vms massi) gyúr ♦ tainast sõtkuma tésztát gyúr

tainas <tainas t'aina tainas[t -, tainas[te t'aina[id 07 s>, ka taigen tészta ♦ biskviittainas piskótatészta; klimbitainas csipetke tészta; lehttainas leveles tészta; pärmitainas élesztős tészta; tainast kergitama v kerkima panema tésztát dagaszt; tainast rullima kinyújtja a tésztát, tésztát sodor; tainast sõtkuma v kastma tésztát gyúr

tehas <tehas tehase tehas[t -, tehas[te tehase[id 09 s> gyár, üzem ♦ keemiatehas vegyi gyár; konservitehas konzervgyár; uraani rikastamise tehas urándúsító üzem; sõjatehas hadiüzem; tellisetehas téglagyár; õlletehas sörgyár, sörfőzde
■LS: tehase+ ♦ tehasehoone gyárépület; tehasemärk a gyár jegye; tehaseomanik gyártulajdonos; tehasesöökla üzemi konyha; tehasetööline gyári munkás

tehasehind <s> gyári ár

tootma <t'oot[ma t'oot[a tooda[b toode[tud, t'oot[is t'oot[ke 34 v> termel, gyárt, előállít; (inimese vaimse loova tegevuse kohta) alkot ♦ energiat tootma energiát termel; piima tootma tejet termel; põlevkivist toodetakse gaasi a gázt olajpalából állítják elő; müügiks tootma eladásra termel; ta on tootval tööl termelőmunkát végez; insuliini tootma inzulint termel; kahjumit tootma veszteséget termel; filme tootma filmeket gyárt

tormiline <tormiline tormilise tormilis[t tormilis[se, tormilis[te tormilis/i 12 adj> (tormi meenutav, äge, metsik, maruline, hoogne) viharos ♦ tormilised sündmused viharos események; tormiline minevik viharos múlt; tormiline areng viharos/gyors fejlődés; tormiline aplaus kitörő tapsvihar, viharos taps

totakas <totakas totaka totaka[t -, totaka[te totaka[id 02 adj, s>
1. adj (inimese kohta: rumal, napakas) ostoba, hülye, gyüge
2. adj (eseme, nähtuse, olukorra kohta: arutult veider, rumal, jabur, tobe) muris ♦ totakas müts muris sapka; totakad naljad ostoba viccek

tropp1 <tr'opp tropi tr'oppi tr'oppi, tr'oppi[de tr'oppi[sid_&_tr'opp/e 22 s>
1. (salk, salkkond, hulk) csapat, rakás ♦ tropp uudishimulikke seisis uksel az ajtóban egy csapat kíváncsiskodó állt; tropp lapsi egy rakás gyerek
2. (väike kokkusurutud nutsak midagi, topp) dugó ♦ kõrvatropid füldugó
3. kõnek (jobu) hülye, gyüge

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

töötaja <t'öötaja t'öötaja t'öötaja[t -, t'öötaja[te t'öötaja[id 01 s> dolgozó, alkalmazott ♦ ajutine töötaja ideiglenes alkalmazott; haridustöötaja oktatási dolgozó; kaadritöötaja személyzetis; kodustöötaja távdolgozó; meditsiinitöötaja egészségügyi dolgozó; põllumajandustöötaja mezőgazdasági dolgozó; tehase töötajad a gyár dolgozói

vabrik <vabrik vabriku vabriku[t -, vabriku[te vabriku[id 02 s> gyár ♦ linnuvabrik baromfifarm; mööblivabrik bútorgyár; viinavabrik szeszgyár; õllevabrik sörgyár; õmblusvabrik ruhagyár
■LS: vabriku+ ♦ vabrikuhoone gyáriépület; vabrikukorsten gyárkémény; vabrikupood gyári bolt, mintabolt; vabrikutoode gyári termék, gyártmány; vabrikutootmine gyári előállítás; vabrikutöö (töö vabrikus) gyári munka; vabrikutööline gyári munkás; vabrikuvile (gyári) sziréna; vabrikuvärav gyárkapu

valmistama <valmista[ma valmista[da valmista[b valmista[tud 27 v>
1. készít, csinál, gyárt ♦ mööblit valmistama bútorokat készít; õhtusööki valmistama vacsorát készít
2. (esile kutsuma, põhjustama, tekitama) okoz ♦ rõõmu valmistama örömet szerez; kellelegi pettumust valmistama csalodást okoz vkinek

voolima <v'ooli[ma v'ooli[da vooli[b vooli[tud 28 v> (puud lõikuma, nikerdama) farag, vés, lefarag, gyúr

vähene <vähene vähese vähes[t -, vähes[te vähese[id 10 adj, s> adj (kasin, napp) csekély, kicsi, kevés, gyér

väärt <v'äärt adj, adv> (mingit hinda omav, teat rahasummat maksev) érdemes, méltó ♦ sõrmus on oma hinda väärt a gyűrű megéri az árát; see pole midagi väärt ez semmit sem ér; asi pole mainimist väärt szóra sem érdemes; pole kõneväärt szót sem érdemel; pole tänu väärt! nincs mit!; pole küüne mustagi väärt nem ér egy fületlen gombot sem; pole punast krossigi väärt nem ér egy krajcárt sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; egy lyukas garast sem ér; pole punast pennigi väärt nem ér egy hajítófát (se); see pole pennigi väärt egy árva/lyukas vasat sem ér
■LS: väärt+ ♦ väärtasi értéktárgy; väärtkiri értéklevél; väärtpaber maj értékpapír; väärtpaberibörs értékpapírtőzsde; väärtpaberite emiteerimine értékpapírok kibocsátása; väärtsaadetis értékküldemény

ähkima <'ähki[ma 'ähki[da ähi[b ähi[tud 28 v> (kestva pingutuse tagajärjel kuuldavalt hingeldama) liheg, zihál, szuszog, fújtat ♦ valude käes ähkima fájdalmában zihál; pesi end puristades ja ähkides prüszkölve fújtatva mosakodik; poiss ähkis kiirest jooksust a fiú zihált a gyors futástól; aurik ähkis ülesvoolu piltl pöfög a gőzhajó a sodrásnak fölfelé

ära2 <ära är[gu är[gem_&_är[me är[ge 00 v> (keeldu väljendav eitussõna) ne ♦ ära tee seda! ne csináld ezt!; ära tule lähemale! ne gyere közelebb!; ära mine ära! ne menj el!; seda meest ära usalda ne bízz meg ebben a férfiban; ta ärgu võtku seda nii südamesse ne vegye úgy a szívére; ärme sellest rohkem räägi! ne beszéljünk erről többet!

ära võtma
1. (enda kasutusse võtma) bevon, megvon, levet, levesz, letesz, kivesz, elvon, elvisz, elvesz, elszed, elsajátít, elragad, elkoboz; (vallutama) bevesz ♦ purjus juhilt võeti luba ära az ittas vezetőtől elvették a jogosítványát; loss võeti tormijooksuga ära a várat rohammal bevették; ega see sul tükki küljest ei võta nem esik le a gyűrű az ujjáról
2. kõnek (abielluma) elvesz ♦ professor oli ühe noore tudengi ära võtnud a professzor elvett egy fiatal diákot
3. (sisse võtma) bevesz; (ära jooma) lenyel, felhajt ♦ võttis tableti ära ja saigi peavalust lahti bevett egy tablettát és megszabault a fejfájástól; võttis pitsikese ära felhajtott egy kupicával