[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

auguline <auguline augulise augulis[t augulis[se, augulis[te augulis/i 12 adj> lyukas

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

auklik <'aukl'ik 'aukliku 'aukl'ikku 'aukl'ikku, 'auklik/e_&_'aukl'ikku[de 'aukl'ikk/e_&_'aukl'ikku[sid 25 adj> lyukas, gödrös; (tee kohta) rázós ♦ auklikud sukad lyukas harisnya; auklik tee rázós út

hambaauk <+'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyukas fog

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

kand <k'and kanna k'anda k'anda, k'anda[de k'anda[sid_&_k'and/u 22 s> (inimesel, tagumine v alumine osa) sarok ♦ jalakand lábsarok; kingakand cipősarok; sokikand zoknisarok; sukk on kannast katki a harisnya lyukas a sarkán; kandu kokku lööma összeüti a sarkát; sokile uut kanda kuduma új sarkat köt zoknira; kanna pealt ümber pöörama sarkon fordul; kellegi kannul käima vkinek a sarkában jár; kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

katki <k'atki adv>
1. (kaheks osaks, puruks, tükkideks, lõhki, rikki) széttört, kettétört, törött, rossz ♦ auto on katki tönkre ment a kocsi; lift on katki rossz a lift; kaamera läks saatmisel katki a kamera megsérült a szállítás során; mõned asjad on katki pár dolog elromlott; niit on katki elszakadt a cérna; katki minema eltörik, tönkre megy; katki rebima összetép; katki tegema összetör; teil on ribi katki eltört egy bordája; mu pahkluu on katki el van törve a bokám; aken on katki az ablak be van törve; lift läks katki bedöglött a lift; sukad läksid katki lyukas a harisnya
2. (pooleli, sinnapaika) félbe ♦ töö jäi katki félbemaradt a munka

katkine <k'atkine k'atkise k'atkis[t k'atkis[se, k'atkis[te k'atkis/i_&_k'atkise[id 12_&_10 adj> (ära lõhutud) sérült, összetört, törött, elromlott ♦ katkine aknaklaas törött ablak; katkine katus sérült háztető; katkised püksid elhordott nadrág; katkine hammas lyukas fog

kross1 <kr'oss krossi kr'ossi kr'ossi, kr'ossi[de kr'ossi[sid_&_kr'oss/e 22 s>
1. (rahaühik) garas, grosz
2. kõnek (tühine rahasumma) fitying ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem, nem ér egy fityinget sem; nem ér egy krajcárt sem; fabatkát sem ér; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; tal pole närust krossigi nincs egy huncut fillérje/vasa sem; tal pole punast krossigi/pennigi egy megveszekedett vasa sincs; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem

penn1 <p'enn penni p'enni p'enni, p'enni[de p'enni[sid_&_p'enn/e 22 s>
1. (rahaühik Suurbritannias) penny
2. kõnek (väikese väärtusega münt) fillér, fitying, garas, krajcár ♦ mul pole pennigi nincs egy fillérem sem; pole punast pennigi väärt nem ér egy fityinget (se); see pole pennigi väärt egy árva/lyukas vasat sem ér; tal pole punast krossigi/pennigi nincs egy árva fityinge sem

punane <punane punase punas[t -, punas[te punase[id 10 adj, s>
1. adj vörös, piros ♦ punane kärbseseen bot (Amanita muscaria) légyölő galóca; punane vein vörös, vörösbor; punane kalamari vörös nyúlhal ikra; punaseks värvima pirosra fest; nutab silmad punaseks vörösre sírja a szemét; punased põsed piros arc; punane kapsas vörös káposzta; punase peaga tüdruk vörös hajú lány; punased sõstrad piros ribizli; punane vask réz; punane joon v niit piltl vörös fonal; nagu punane rätik härjale piltl olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; punane kui peet piros, mint a paprika/pipacs
2. adj kõnek (pahempoolne, kommunistlik) vörös ♦ punane võim vörös hatalom
3. s (see, mis v kes on punast värvi: punane värv v värvus) piros, vörös; (indiaanlane) rézbőrű; (punast karva hobune) barnásvörös ló; (punane vein) vörös ♦ punane on armastuse värv a vörös a szerelem színe; punane kukk piltl vörös kakas; palun mulle 200 ml punast veini kérek két deci vöröset; kalla mulle punast! nekem vöröset tölts!
4. s kõnek (punane rahatäht) ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy hajítófát (se); fabatkát sem ér; nem ér egy krajcárt sem; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem
5. s (pahempoolne) vörös

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

tinutama <tinuta[ma tinuta[da tinuta[b tinuta[tud 27 v>
1. (tinaga jootma) beforraszt, cinez ♦ auguga pada tinutama cinezi a lyukas fazekat
2. kõnek (tinaga katma, tinatama) ónoz ♦ tinutatud vasknõud ónozott vörösréz edények
3. kõnek (kõvasti viina võtma, purjutama) piál

väärt <v'äärt adj, adv> (mingit hinda omav, teat rahasummat maksev) érdemes, méltó ♦ sõrmus on oma hinda väärt a gyűrű megéri az árát; see pole midagi väärt ez semmit sem ér; asi pole mainimist väärt szóra sem érdemes; pole kõneväärt szót sem érdemel; pole tänu väärt! nincs mit!; pole küüne mustagi väärt nem ér egy fületlen gombot sem; pole punast krossigi väärt nem ér egy krajcárt sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; egy lyukas garast sem ér; pole punast pennigi väärt nem ér egy hajítófát (se); see pole pennigi väärt egy árva/lyukas vasat sem ér
■LS: väärt+ ♦ väärtasi értéktárgy; väärtkiri értéklevél; väärtpaber maj értékpapír; väärtpaberibörs értékpapírtőzsde; väärtpaberite emiteerimine értékpapírok kibocsátása; väärtsaadetis értékküldemény