[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aastaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. biol évgyűrű
2. az évek körforgása ♦ aastaring on jälle täis saamas megint eltelt egy év

aeduba <+uba 'oa uba -, uba[de uba[sid_&_ub/e 18 s> bot (köögiviljataim Phaseolus, selle vili) bab ♦ harilik aeduba bot (Phaseolus vulgaris) bab, veteménybab, paszuly; konserveeritud aeduba v aedoad babkonzerv

ajahammas <+hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s> az idő vasfoga

alatu <alatu alatu alatu[t -, alatu[te alatu[id 01 adj> alantas, sumák, hitvány, gaz, gyalázatos, galád, aljas, alávaló, alattomos ♦ alatu inimene galád, tróger, sumák; alatu tegu aljas cselekedet; alatu lurjus alávaló gazember

allilmaliider <+l'iider l'iidri l'iidri[t -, l'iidri[te l'iidre[id 02 s> az alvilág főnöke

alljärgnevalt <s> az alábbiakban

Alpid pl az Alpok

alternatiivteenistus <+teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s> az alternatív polgári szolgálat

Ameerika Ühendriigid pl, ka Ühendriigid (riik Põhja-Ameerikas) az (Amerikai) Egyesült Államok ♦ Ameerika Ühendriikide president az Egyesült Államok elnöke

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

bakalaureus <bakal'aureus bakal'aureuse bakal'aureus[t bakal'aureus[se, bakal'aureus[te bakal'aureus/i 11 s> (madalaim teaduslik kraad) baccalaureus, BA

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

eelmainitud <+mainitud mainitu mainitu[t -, mainitu[te mainitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, a fent említett

eelnimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, fent említett, fenti ♦ eelnimetatud isikud az előbb említett személyek

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eesistujamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> elnökség, az elnökséget adó ország

eesots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> az eleje, él, elülső rész

eesotsas <+otsas adv, postp> adv elöl, az elején, élén ♦ eesotsas olema élén van; eesotsas seisma élén áll

eksmatrikuleerima <eksmatrikul'eeri[ma eksmatrikul'eeri[da eksmatrikuleeri[b eksmatrikuleeri[tud 28 v> (üliõpilaste nimekirjast kustutama) elbocsát az egyetemről

eksmatt <'eksm'att 'eksmati 'eksm'atti 'eksm'atti, 'eksm'atti[de 'eksm'atti[sid_&_'eksm'att/e 22 s> elbocsátás az egyetemről

ekvaator <ekv'aator ekv'aatori ekv'aatori[t -, ekv'aatori[te ekv'aatore[id 02 s> az Egyenlítő ♦ taevaekvaator astr égi egyenlítő

elukallidus <+k'allidus k'alliduse k'allidus[t k'allidus[se, k'allidus[te k'allidus/i 11 s> az élet drágasága, megélhetési költségek

elukool <+k'ool kooli k'ooli k'ooli, k'ooli[de k'ooli[sid_&_k'ool/e 22 s> piltl az élet iskolája

elukuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s> az élet hónapja ♦ 6.–12. elukuu vahel 6-12 hónapos kor között; teisel elukuul az élete második hónapjában

eluküünal <+küünal k'üünla küünal[t -, küünal[de k'üünla[id 08 s> piltl az élet gyertyája

elulained pl <+laine l'aine laine[t -, laine[te l'aine[id 06 s> az élet hullámai

elulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s>
1. piltl (elu) az élet fonala
2. bot (vääntaim Clematis) iszalag ♦ harilik elulõng bot (Clematis vitalba) erdei iszalag; püstine elulõng bot (Clematis recta) felálló iszalag

elumeri <+meri mere m'er[d m'erre, mere[de mere[sid 20 s> piltl az élet vihara

elunähtus <+n'ähtus n'ähtuse n'ähtus[t n'ähtus[se, n'ähtus[te n'ähtus/i_&_n'ähtuse[id 11_&_09 s> (tegelikkusega seotud) az élet jelensége; (elutegevusega seotud) életjelenség

elurada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> piltl az élet ösvénye, életút

eluring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (keskkond) lakókörnyezet
2. (elu) az élet körforgása

elutõde <+tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> (tegelik elu) az élet ténye

eluvaldkond <+v'aldk'ond v'aldkonna v'aldk'onda v'aldk'onda, v'aldk'onda[de v'aldk'onda[sid_&_v'aldk'ond/i 22 s> az élet területe

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

erootikaäri <+äri äri äri -, äri[de äri[sid 17 s> az erotika területe

ganglion <g'anglion g'anglioni g'anglioni g'anglioni, g'anglioni[de g'anglion/e 19 s; g'anglion g'anglioni g'anglioni[t -, g'anglioni[te g'anglione[id 02 s>
1. anat (närvisõlm) idegdúc
2. med (kooljaluu) ganglion, tömlő (az izület vagy ínhüvely környékén)

hais <h'ais haisu h'aisu h'aisu, h'aisu[de h'aisu[sid_&_h'ais/e 22 s> bűz, büdösség, szag ♦ iiveldama panev v ajav hais hányingerkeltő szag; vastik hais förtelmes bűz; higihais izzadságszag; kõrbehais égett szag; sõnnikuhais trágyaszag; tekitab vänget haisu erős bűzt áraszt; lihal on juba hais juures a húsnak már szaga van

hulgas <hulgas postp, adv> vt ka hulka, hulgast
1. postp [gen] (seas, keskel) között ♦ lahkusin esimeste hulgas az elsők között távoztam; teadlaste hulgas hinnatakse teda a tudósok körében nagyra becsülik; teda ei ole enam elavate hulgas nincs már az élők között
2. postp [gen] (sees) -ban, -ben ♦ piima hulgas on vett víz van a tejben
3. adv (sees, lisaks) ♦ kohvil on konjakit hulgas konyak is van a kávéban; aina kased, mõni kuusk hulgas egyre csak nyírfák, köztük néhány fenyő

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

härrased pl <härrane härrase härras[t -, härras[te härrase[id 10 s> (saksad, härrad) uraság, az urak ♦ naabermõisa härrased a szomszéd kastély uraságai; teenis suurtsugu härraseid nagyurakat szolgált; tänan teid, härrased! köszönöm, uraim!

inimesepoeg <+p'oeg poja p'oega p'oega, p'oega[de p'oega[sid_&_p'oeg/i 22 s>
1. ember, emberfia
2. relig (Kristus) az ember fia

inimloomus <+l'oomus l'oomuse l'oomus[t l'oomus[se, l'oomus[te l'oomus/i_&_l'oomuse[id 11_&_09 s> az emberi természet

inimolemus <s> vkinek az emberi volta

inimsugu <+sugu s'oo sugu s'ukku, sugu[de sugu[sid 18 s> emberfaj, az emberi nem

inimtekkeline <+t'ekkeline t'ekkelise t'ekkelis[t t'ekkelis[se, t'ekkelis[te t'ekkelis/i 12 adj> antropogén, az ember tevékenységéből eredő ♦ inimtekkeline taimkate antropogén növényzet; inimtekkeline maastik antropogén táj

internetiühendus <s> internethozzáférés, internetkapcsolat, csatlakozás az internetre, csatlakozás a világhálóra

interpunktsioon <interpunktsi'oon interpunktsiooni interpunktsi'ooni interpunktsi'ooni, interpunktsi'ooni[de interpunktsi'ooni[sid_&_interpunktsi'oon/e 22 s> keel (kirjavahemärgistus) központozás, interpunkció, az írásjelek kitétele
■LS: interpunktsiooni+ ♦ interpunktsioonimärgid a központozás jelei; interpunktsioonireeglid központozási szabályok; interpunktsiooniviga központozási hiba

isatalu <+talu talu talu t'allu, talu[de talu[sid 17 s> az apám tanyája

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

jumalakeeli <+keeli adv> az isten szerelmére, isten nevében ♦ jumalakeeli paluma az isten szerelmére/nevében kéri

jumalapärast <+pärast adv>, ka jumala pärast az ég szerelmére, az isten szerelmére ♦ ära sellest jumala pärast v jumalapärast kellelegi räägi az ég szerelmére, el ne mondd senkinek

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

juudaline <j'uudaline j'uudalise j'uudalis[t j'uudalis[se, j'uudalis[te j'uudalis/i 12 s> (põrguline) az ördögbe ♦ tee, juudaline, ometi uks lahti! az ördögbe is, nyisd ki az ajtót!

järgmiselt <j'ärgmiselt adv> (järgmisel viisil) következőképp(en); (alljärgnevalt) az alábbiak szerint

jäär <j'äär jäära j'äära j'äära, j'äära[de j'äära[sid_&_j'äär/i 22 s> bak, kos

Kaljukits <+k'its kitse k'itse k'itse, k'itse[de k'itse[sid_&_k'its/i 22 s> (tähtkuju) Bak

karjalaskmine <+l'askmine l'askmise l'askmis[t l'askmis[se, l'askmis[te l'askmis/i_&_l'askmise[id 12_&_10? s> az állatok kihajtása

kauplema <k'auple[ma kaubel[da k'auple[b kaubel[dud 30 v>
1. (kaupu müüma) kereskedik, árul; (äri ajama) árusít ♦ kahjumiga kauplema veszteséggel árul; suure kasumiga kauplema nagy haszonnal árusít
2. (tingima) alkudozik, alkuszik; (hinnas alla, nuruma) alkuszik az árúból ♦ kaupleb iga sendi pärast minden centen alkuszik
■LS: kauplemis+ ♦ kauplemisaeg kereskedési idő; kauplemiskoht árusítóhely; kauplemisluba kereskedelmi engedély

kellakägu <+kägu k'äo kägu -, kägu[de kägu[sid 18 s> az óra kakukkja

kirjakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (reeglistatud ja korrastatud keelevorm) irodalmi nyelv ♦ kirjakeelt kõnelema irodalmi nyelvet beszél
2. (kirja pandud keel) (az) írott nyelv

kirjutatu <kirjutatu kirjutatu kirjutatu[t -, kirjutatu[te kirjutatu[id 01 s> az írás

kirjutav <kirjutav kirjutava kirjutava[t -, kirjutava[te kirjutava[id 02 adj> az író

kits <k'its kitse k'itse k'itse, k'itse[de k'itse[sid_&_k'its/i 22 s>
1. (koduloom) kecske ♦ kitsed zool (veislaste perekond Capra) kecskefélék; tiine kits vemhes kecske; kodukits zool (Capra hircus) házikecske; villakits gyapjú kecske; kitsi pidama kecskét tart; kits mökitab a kecske mekeg; kits kärneriks piltl betyárból lesz a legjobb pandúr; kecskére bizza a kaposztát; zsiványból lesz a legjobb pandúr
2. (metskits) őz
3. sport (võimlemisriist) (torna)bak ♦ üle kitse hüppama bakot ugrik
■LS: kitse+ ♦ kitsehabe kecskeszakáll; kitsejalg kõnek kecskeláb; kitsejuust kecskesajt; kitsekari kecskenyáj, egy csapat őz; kitsekarjane, kitsekarjus kecskepásztor; kitsekasvatus kecsketenyésztés; kitseliha kecskehús; kitsepiim kecsketej; kitsevill kecskegyapjú

kitsik <kitsik kitsiku kitsiku[t -, kitsiku[te kitsiku[id 02 adj, s>
1. adj (raske, täbar) szűkös ♦ ta oli kitsikus olukorras szűkös helyzetben volt
2. adj (ruumilt kitsas v kitsavõitu) szűkös ♦ selles ruumis on meil kitsik olla szűkösen vagyunk ebben a helyiségben
3. adj (napp, vähene, piiratud) korlátolt ♦ kitsiku aruga inimene korlátolt ember
4. s (täbar olukord, ummik) baj; (viletsus, puudus) szorultság ♦ {kellel} on rahadega kitsik käes szorultságban van

kitsikus <kitsikus kitsikuse kitsikus[t kitsikus[se, kitsikus[te kitsikus/i 11 s>
1. (täbar olukord, kimbatus) szorult helyzet, szorultság, baj; (viletsus, puudus) szűkösség, nyomorúság ♦ rahaline kitsikus pénzszűke; ainelises kitsikuses elama nyomorúságban él; kitsikusse sattuma szorultságba jut
2. (ruumide, pindala nappus) szűkösség ♦ korter oli väike, elati kitsikuses kicsi volt a lakás, szűkösen éltek

klassiõde <+õde 'õe õde -, õde[de õde[sid 18 s> osztálytárs, az egyik csaj az osztályban/osztályból

kohanemisraskus <+r'askus r'askuse r'askus[t r'askus[se, r'askus[te r'askus/i_&_r'askuse[id 11_&_09 s> az alkalmazkodási nehézségek <pl>, a kiigazítási nehézségek <pl>

koolikord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s> az iskolai fegyelem

koolikorraldus <+korraldus korralduse korraldus[t korraldus[se, korraldus[te korraldus/i 11 s> az iskola szervezete

koolitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (kooliskäimise tee) út az iskolába
2. (koolis käimine, koolis õppimine) iskola, tanulmányok ♦ poeg alustab tänavu kooliteed a fiam idén iskolába megy; ta jätkas kooliteed linnas a városban folytatta tanulmányait

kõnekeelne <s> biz., bizalmas, köznyelvi

kõnnitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tänava ääres) járda, gyalogjáró; (maantee ääres) az út széle ♦ kitsas kõnnitee keskeny járda
2. (pargis) gyalogút

kõrvaldama <kõrvalda[ma kõrvalda[da kõrvalda[b kõrvalda[tud 27 v>
1. (eemaldama) eltávolít, eltöröl, levon, megszüntet, kiküszöböl; (ametist, töölt) felment az állásából; (kasutuselt, käibelt) kivon a használatból; (likvideerima) felszámol ♦ puudust/puudusi kõrvaldama megszünteti a hiányosságot, kiküszöböli a hiányosságokat; vigu kõrvaldama hibát elhárít; kõrvaldatud tooted kivont termékek
2. (kõrvale toimetama, varastama) sikkaszt ♦ pangadirektor on miljoneid kõrvaldanud a bankigazgató milliókat sikkasztott

kätte <k'ätte adv, postp> vt ka käes, käest
1. adv; postp [gen] (kasutusse, omandusse, valdusse, kellegi-millegi meelevalda) kezébe ♦ käest kätte kézről kézre; varas saadi kätte elkapták a tolvajt; jäime vihma kätte esőt kaptunk
2. postp [gen] (millegi tagajärjel, tõttu) -ban/-ben

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

küljes <küljes adv, postp> vt ka küljest, külge adv; postp [gen] (peal, kinni, teatavas olukorras) -n, -ban/-ben, -nál/-nél ♦ seina küljes a falon

lauajalg <s> az asztal lába

lauanurk <s> az asztal csücske

lehk <l'ehk leha l'ehka l'ehka, l'ehka[de l'ehka[sid_&_l'ehk/i 22 s> (hais) bűz, büdösség ♦ laibalehk a holttest bűze

lihtkodanik <s> közember, az utca embere

lihtrahvas <+rahvas r'ahva rahvas[t -, rahvas[te r'ahva[id 07 s> köznép, az egyszerű nép

loengupidaja <s> az előadás tartója

luhvt <l'uhvt luhvti l'uhvti l'uhvti, l'uhvti[de l'uhvti[sid_&_l'uhvt/e 22 s> kõnek
1. (õhk) levegő
2. (lõhn) illat; (hais) szag, bűz

meelde jääma megjegyez, megmarad az emlékezetében

meelest minema kirepül az eszéből / a fejéből, kimegy a fejéből

muinsuskaitse <+kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> műemlékvédelem, örökségvédelem, az örökség megőrzése

mullu <mullu adv> (möödunud aastal) tavaly, (az) előző évben ♦ tunamullu tavalyelőtt
■LS: mullu+ ♦ mulluaastane tavalyi

mällu sööbima megragad az emlék(ezet)ében/ a lelkében, szívébe vésődik

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

ninajuur <s> orrnyereg, az orra töve

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

nukrutsema <nukrutse[ma nukrutse[da nukrutse[b nukrutse[tud 27 v> (nukker olema, nukrust tundma) búslakodik, szomorú hangulatban van, lógatja az orrát, szomorkodik, méláz(ik) ♦ istub üksinda nurgas ja nukrutseb egyedül kuporog a sarokban és lógatja az orrát; laps ootab nukrutsedes vanemaid koju a gyermek szomorkodva várja haza a szüleit; nukrutseb ja tunneb kojuigatsust szomorkodik és honvágyat érez; koera nukrutsev ulgumine a kutya bús vonítása

nurjatu <nurjatu nurjatu nurjatu[t -, nurjatu[te nurjatu[id 01 adj, s>
1. adj (alatu, häbitu, jultunud) alávaló, utolsó, rongy, nyomorult, komisz, gaz, galád, elvetemült, cudar ♦ nurjatu laim alávaló rágalom; nurjatu tegu gaztett; langes nurjatu pettuse ohvriks alávaló csalás áldozata lett; oh te nurjatud jõmpsikad, või poriste jalgadega tuppa! ej ti kis bitang kölykök, sáros lábbal a szobában!
2. s (nurjatu, alatu inimene) galád, bitang, elvetemült; (lapse kohta) komisz ♦ ühe nurjatu pärast peavad teised kannatama egy galád ember miatta kell a többieknek szenvedni; küll ma sellele nurjatule alles näitan! na, majd megmutatom én annak a komisz kölyöknek!

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

näppupidi <+pidi adv>, ka näppu pidi az ujjánál fogva ♦ jäi näppupidi v näppu pidi ukse vahele az ujjánál fogva beszorult az ajtóba; lapsed tahavad näppupidi iga asja kallal olla a gyerekek mindenütt ott akarnak lenni

närune <närune näruse närus[t -, närus[te näruse[id 10 adj>
1. (räbaldunud, närudeks muutunud) toprongyos, rongyos, gaz ♦ närune vaip rongyos szőnyeg
2. (armetu, vilets, sant) silány, szánalmas, rossz, nyomorúságos ♦ närune töötasu nevetséges fizetés; elab üsna närustes tingimustes meglehetősen nyomorúságos körülmények között él; nende näruste kopikate v pennide v sentide eest ei tasu rügada ezekért a nyomorult fillérekért nem éri meg/nem érdemes gürcölni; tal pole närust krossigi nincs egy huncut garasa/vasa sem
3. (alatu, autu) alávaló, becstelen, aljas, hitvány, gaz, bitang ♦ närune pealekaebaja aljas besúgó; see mees osutus näruseks argpüksiks ez a férfi alávaló gyáva embernek bizonyult; tal on närune hing hitvány ember; nii toimida on närune így cselekedni alávalóság

oblaat <obl'aat oblaadi obl'aati obl'aati, obl'aati[de obl'aati[sid_&_obl'aat/e 22 s>
1. farm (ravimikapsel) kapszula
2. relig (armulaualeib) ostya, az Úr teste

ometi <ometi adv>
1. (ikkagi, sellegi poolest) azért, vajon, mégis, csakhogy, csak, biz ♦ proovida võiksime ometi mégis megpróbálhatnánk; võib süüa ja ometi näljane olla lehet enni, és mégis éhesen maradni; kui ka ei osta, vaadata võib ometi ha nem is vesz semmit, de azért szétnézhet
2. (rõhutab tundetooni) már, végül ♦ ütle ometi, mis sul on! mond el végre, mi van veled!; rääkige siis ometi! beszéljen végre!; mine ometi ära! menj már el!; vaata ometi, kuidas ta tantsib! nézd már, hogy táncol!; saa ometi aru! értsd már meg!; viimaks ometi! na végre!

ootuspärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> (ootus[t]ele vastav) az elvárásoknak megfelelő, várható, illő, remélhető ♦ ootuspärane käitumine az elvárásoknak megfelelő viselkedés; ootuspärane vabandus várható bocsánatkérés; lavastuse menu oli igati ootuspärane az előadás sikere várható volt

orelivile <+vile vile vile[t -, vile[de vile[sid 16 s> orgonasíp, az orgona sípja

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

pahandus <pahandus pahanduse pahandus[t pahandus[se, pahandus[te pahandus/i 11 s>
1. (pahategu, kahjutegu) kellemetlenség, baj, rosszalkodás ♦ pahandust tegema bajt okoz, rosszalkodik, rosszaságot követ el; rahe tegi palju pahandust a jégeső sok kárt okozott; poiss on koolis jälle pahandust teinud a fiú megint rosszalkodott az iskolában
2. (ebameeldivus) kellemetlenség
3. (mure, tülin) baj, gond ♦ ega tal mingeid pahandusi pole? ugye nem keveredett semmiféle bajba?

pahem <pahem pahema pahema[t -, pahema[te pahema[id 02 adj> (vasak) bal; (kanga, mustri kohta: sissepoole v varjatuks jääv) kifordított ♦ pahem käsi bal kéz; pahemalt poolt triikima kifordítva vasal

pahemale <pahemale adv> vt ka pahemal, pahemalt balra, bal felé

pahemalt <pahemalt adv> vt ka pahemale, pahemal balról, bal felől

pahempoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj, s>
1. adj (pahemal pool asetsev, vasakpoolne) bal ♦ pahempoolne uks bal ajtó
2. adj (poliitiliselt vasakpoolne) baloldali ♦ pahempoolsed vaated baloldali nézetek
3. s baloldali

pead murdma töri a fejét, töri az agyát, töpreng

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

peiupoiss <+p'oiss poisi p'oissi p'oissi, pois[te_&_p'oissi[de p'oissi[sid_&_p'oiss/e 23_&_22? s> (peigmehe saatja pulmas) az esküvői tanú ♦ igas pulmas peiupoiss minden lében kanál

pesema <pese[ma p'es[ta pese[b p'es[tud, pes[i p'es[ke p'es[takse 36 v> (puhtaks) mos, megmos; (nägu, käsi, silmi) mossa a kezét; (end) mosakodik; (puhtaks) tisztára mos; (nõusid) elmossa az edényeket; (pesu) kimos ♦ põrandat pesema felmossa a padlót; kullaliiva pesema aranyat mos; pesemata nõud mosatlan; pestav tapeet mosható tapéta; käsi peseb kätt kéz kezet mos; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
■LS: pesemis+ ♦ pesemiskoht (1) mosóhely; (2) auto autómosó; pesemisseade tehn mosókészülék

piitspeenike <s> vékonydongájú, sovány, mint a piszkafa / az agár / egy gebe

poppi tegema (el)bliccel, ellóg az iskolából

pukk1 <p'ukk puki p'ukki p'ukki, p'ukki[de p'ukki[sid_&_p'ukk/e 22 s>
1. (harkjalgadega alus) bak; (kutsari-) bak ♦ baaripukk bárszék; kohtunikupukk sport bírói szék/állvány; maali[mis]pukk festőállvány; saagimispukk, saepukk fűrészbak
2. (kõnepult) szószék ♦ peab pukist kõnet a szószékről beszél

pukk2 <p'ukk puki p'ukki p'ukki, p'ukki[de p'ukki[sid_&_p'ukk/e 22 s> (sokk, sikk) bak

põikama <p'õika[ma põiga[ta p'õika[b põiga[tud 29 v>
1. (liikumissuunast [kiiresti] kõrvale pöörama) letér (az útról), eltér ♦ mööda põikama megkerül; kõrvale põikama kitér
2. (korraks kuhugi minema, kuskilt läbi astuma) ruccan, beugrik, betér ♦ mägedesse põikama a hegyekbe ruccan; sisse põikama kellegi juurde beugrik vkihez; poodi sisse põikama betér a boltba

päripäeva <+p'äeva adv> (Päikese näiva liikumise suunas, kellaosuti liikumise suunas) az óramutató járásával egyező irányba(n)

pärivoolu <+v'oolu adv> (allavoolu, pärivett) a folyás irányában, az ár mentében, a sodrás irányában ♦ pärivoolu ujuma úszik az árral

riigiduuma <+duuma duuma duuma[t -, duuma[de duuma[sid 16 s> az Állami Duma

riigikogulane <+kogulane kogulase kogulas[t kogulas[se, kogulas[te kogulas/i 12 s> az észt parlament képviselője

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

sees <s'ees postp, adv> vt ka sisse, seest
1. (sisemuses, seespool) -ban/-ben, bent, belül ♦ ämbri sees on vesi a vödörben víz van; linna sees olev klooster városon belül levő kolostor; rasva sees küpsetatud pirukad zsírban sült pirogok; WC loputuskast on seina sees a WC-öblítő falon belül van; sokil on auk sees a zokni lyukas; majas sees bent a házban; karbi sees a dobozban; ruudu sees négyzeten belül; mul sees keerab émelyeg a gyomrom
2. (viitab mingis olukorras viibimisele, mingis seisundis olemisele) -ban/-ben ♦ lool on mõte sees a történetnek van értelme; mul on hing sees életben vagyok; supi sees olema piltl nyakig ül a pácban
3. (vältel, kestel, jooksul) belül ♦ selle nädala sees on mul väga kiire ezen a héten nagyon elfoglalt vagyok; nelja tunni sees négy órán belül

selleaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (tänavune, tänavuaastane) az idei ♦ selleaastane õunasaak az idei almaszüret

selleaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj> abból az időből való

siinpool <+p'ool adv, prep>
1. (siinses suunas) errefelé, itt, ezen az oldalon
2. (millegi v kellegi suhtes samal pool) innen ♦ siinpool Tiszat, sealpool Doonaud Tiszán innen, Dunán túl; siinpool jõge a folyó innenső partján

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

sokk2 <s'okk soku s'okku s'okku, s'okku[de s'okku[sid_&_s'okk/e 22 s> bak ♦ vana sokk vén bak; soku sarved a bak szarva
■LS: soku+ ♦ sokuhabe kecskeszakáll; sokujaht bakvadászat

surmapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> az elhalálozás napja

taevaserv <s> az ég legalja

taevasina <+sina sina sina -, sina[de sina[sid 17 s> az ég kékje

tibama <tiba[ma tiba[da tiba[b tiba[tud 27 v> (vaikselt sadama) csepereg, szemerkél, szitál (az eső) ♦ hommikust peale tibab sadada reggel óta csepereg (az eső)

tibutama <tibuta[ma tibuta[da tibuta[b tibuta[tud 27 v> (tibama, tibadena sadama) csepereg, szemerkél, szitál (az eső) ♦ väljas tibutab kint szemerkél az eső

tollal <tollal adv> (tol ajal) akkor, abban az időben; (tookord) akkoriban

too <t'oo tolle to[da -, tolle[sse_&_t'o[sse tolle[s_&_t'o[s tolle[st_&_t'o[st tolle[le tolle[l_&_t'o[l tolle[lt_&_t'o[lt tolle[ks tolle[ni tolle[na tolle[ta tolle[ga; pl n'oo[d, non[de, n'o[id, non[desse_&_n'o[isse 00 pron> (substantiivselt viitab kaugemal asuvale v varemalt mainitud objektile v olukorrale) az ♦ sina võta see, mina võtan tolle te vedd ezt, én meg azt; mulle meeldis too tüdruk tetszett nekem az a lány; tol aastal abban az évben; tol ajal akkor, akkoriban, abban az időben; tolle ajani addig; tollest ajast peale attól fogva/kezdve; tol ööl azon az éjszakán; kes too tüüp oli? ki volt az a pasi?

toona <toona adv> (tookord, tol ajal) akkor(iban), abban az időben, abban az időszakban/időpontban ♦ toona oli kõik teisiti abban az időben minden más volt; majas oli kõik samuti nagu toona[gi], tema lapsepõlves a házban minden ugyanúgy volt, mint akkoriban, a gyerekkorában

tudeerima <tud'eeri[ma tud'eeri[da tudeeri[b tudeeri[tud 28 v> kõnek (studeerima) (meg)tanul, az egyetemre jár; (uurima) (át)tanulmányoz

tõtt-öelda <+'öelda adv> (ausalt öelda, tegelikult, õigupoolest) az igazat megvallva

tänavamelu <s> az utcák forgataga

tänavu <tänavu adv> (käesoleval aastal) (az) idén
■LS: tänavu+ ♦ tänavuaastane idei

uba <uba 'oa uba -, uba[de uba[sid_&_ub/e 18 s>
1. (liblikõieline kultuurtaim, selle seeme) bab ♦ türgi oad veteménybab, paszuly; valged oad fehér bab
2. (kohviuba) (kávé)bab
3. piltl (mõte, iva, tera) lényeg
■LS: oa+ ♦ oakaun babhüvely; oakepp babkaró; oasupp bableves; oatera babszem

umbkeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> (kohalikku keelt mitteoskav, ainult oma emakeelt oskav) idegen nyelveket nem tudó, az ország nyelvét nem beszélő

umbrohi <+rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s> gyom, gaz ♦ umbrohtu kitkuma v juurima gyomlál, kitépi/irtja a gyomot; umbrohi ei hävi(ne) piltl csalánba nem üt a mennykő
■LS: umb+rohu+ ♦ umbrohumürk gyomirtó szer; umbrohutaim gyomnövény; umbrohutõrje gyomirtás

usaldama <usalda[ma usalda[da usalda[b usalda[tud 27 v>
1. (kelleski v millegi peale kindel olema) (meg)bízik ♦ kedagi pimesi usaldama vakon bízik vkiben; usaldab oma sõpra megbízik a barátjában; ta usaldas mind megbízott bennem; vananedes võib oma mälu järjest vähem usaldada az öregedéssel az ember egyre kevésbé bízhat a saját emlékezetében
2. (kellegi hoolde jätma v andma) (rá)bíz ♦ selle töö julgen ainult sulle usaldada ezt a munkát csak rád bízhatom; usaldab oma lapse naabri hoolde gyermekét a szomszédra bízza; usaldan selle saladuse ainult sulle csak rád bízom ezt a titkot
3. ([kellelegi] midagi südamelt ära rääkima) kiönti a szívét vkinek

vaev <v'aev vaeva v'aeva v'aeva, v'aeva[de v'aeva[sid_&_v'aev/u 22 s>
1. (häda, kannatus) baj, gyötrelem; panasz ♦ hingevaev, hingeline vaev lélki gyötrelem/bánat; kõhuvaev gyomorpanaszok; temaga on meil alati igavene rist ja vaev piltl vele mindig csak gond és baj van
2. (pingutusi nõudev tegevus; töö) fáradozás, fáradság, vesződség ♦ asjatu vaev hiábavaló fáradság, felesleges vesződség; ilma suurema vaevata võitma gond nélkül nyer, nehézségek nélkül nyer; tasub vaeva megérdemli a fáradságot; see ei tasu vaeva nem éri meg a fáradságot; vaeva nägema fáradozik

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

vasak <vasak vasaku vasaku[t -, vasaku[te vasaku[id 02 adj> (vasakpoolne, pahem) bal ♦ vasak käsi bal kéz; vasak külg a bal oldal; vasak pool! balra át!; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel
■LS: vasak+ ♦ vasakerakond baloldali párt; vasakhaak sport balhorog; vasakkaitsja sport balhátvéd; vasakpartei balpárt; vasakpööre balraát; vasakradikaal szélsőbaloldali; vasaksirge sport balegyenes; vasaktiib pol baloldali szárny, balszárny; vasakäär sport a balszélső csatár

vasakul <vasakul adv> vt ka vasakule, vasakult (vasakul pool) balra, a bal oldalon